Élet és Tudomány, 1991. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-05 / 27. szám

TARTALOM XLVI. évf. 1991. VII. 5. 27. szám 836 A STRESSZ ÉS A MAGAS VÉRNYOMÁS 838 A TERMÉSZET NEM KÁRPÓTOLHATÓ Beszélgetés dr. Kovács Mátyással 842 TELEPÁTIA - PRINCETONI PILLANATKÉPEK Vassy Zoltán 844 A JÁTÉKOS, AKI NYER Pálffy László 845 NYELV ÉS ÉLET, ANNO Dr. Makra Zsigmond 846 RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK MEXIKÓBAN Gyarmati János 850 CIKKPÁLYÁZAT (EREDMÉNYHIRDETÉS) A NÁD KÜLÖNÖS TÜSKÉI Ács Éva-Buczkó Krisztina 853 LAPOZGATÓ - JÚNIUS 854 HASZNOS TUDNIVALÓK 855 TE VEDD! SAVAS ESŐ A SZÁMÍTÓGÉPBEN 856 SZÉCHENYI­­VETÉLKEDŐ­­ FIGYELMÉBE AJÁNLJUK 858 FEJTÖRŐ 859 A TUDOMÁNY VILÁGA ITTHON­ KÜLFÖLDÖN 863 LÉLEKTANI LELEMÉNYEK: LÉLEGZET­VISSZAFOJTVA Mannhardt András A HÁTLAPON: FELTÉRKÉPEZIK A HANGSZÓRÓK REZGÉSEIT F. L. I. CÍMKÉPÜNK: Kovács Attila grafikája A stressz és a magas vérnyomás című cik­künkhöz A következő számunk tartalmából: Moldva múltja • Az ismeretter­jesztés korszakai •Racionalitáson innen és túl 4. rész • Ki tud atom­bombát gyártani? • Lakhatóvá te­hető-e a Vénusz? • Gombanaptár Keressük a kellemes érzést ki­váltó stresszhatásokat, hogy el­kerüljük a magas vérnyomást? (836. o.) Szabad-e vagyoni jogsérelmet a nemzeti kincsből orvosolni? (838. o.) Ha az ember Princentonban dolgozik - pláne, ha fizikus -, nem teheti meg, hogy föl ne keresse Einstein szülőházát. S arról mi minden jut eszébe? (842. o.) Van, aki nyerni akar, van, aki csak játszani, és van, aki a sors igazságtételét várja a szerencse­­játéktól. (844. o.­* A mexikói Rio Necaxa völgyé­ben elsőként magyar régészek kutattak. (846. o.) Jó, ha a fürdőző is tudja, miért esik orra a vízbe vezető lépcsőn. (850. o.) KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. FLÓRATARTOMÁNY: flo­risztikai, azaz növényföldrajzi területegység. A Föld flóráját a fennálló hasonlóságok és különbségek, de főképp a kö­zös flórafejlődési viszonyok alapján osztották fel. A leg­nagyobb ilyen területegység a flórabirodalom, mely flóra­területekre osztható. Azok­­okból s a náluk még kisebb flóravidékekből tevődnek ösz­­sze. A legkisebb florisztikai te­rületegység a flórajárás. Ha­zánk flórája többnyire a kö­zép-európai flóraterület pan­­nóniai­­ába tartozik. (A ter­mészet nem kárpótolható) HANGNYOMÁS: a levegő nyomásának gyorsan változó része, amit hangként érzéke­lünk. A hallható hangok­ra körülbelül százezredrésze a rövidebb időtartamra állandó­nak tekinthető meteorológiai légnyomásnak, azaz 1 pascal nagyságrendű. (Feltérképezik a hangszórók rezgéseit) KARSZTBOKORERDŐK: erózió révén lepusztuló, mere­dek, főképp mészkő- és dolo­mitsziklás felszíneken kialaku­ló, laza szerkezetű, dús cser­jeszintű erdők. Hazai karszt­­erdeink északi lejtőin a fehér­­sásos karsztbükkösök, a nyúl­­farkfüves sziklai bükkösök és a hársas-berkenyések alakul­tak ki. Déli sziklalejtőinken cserszömörcés és sajmegy­­gyes bokorerdőket lelhetünk. (A természet nem kárpótol­ható) KEREKESFÉRGEK: a villás­férgek törzsének egyik osztá­lyát alkotó apró, többnyire 1 milliméternél kisebb állatok. Fejükön található a két csilló­­koszorúból álló kerékszerv, a rota. Innen a latin elnevezésük is, a Rotatoria. (A nád különös tüskéi) LORENZ-KONTRAKCIÓ: az a jelenség, mely szerint, ha egy bizonyos tárgy valamely inerciarendszerhez (tehetet­lenségi rendszerhez) képest mozog, a mérete abból a rend­szerből nézve kisebbnek adó­dik, mint a vele együtt mozgó inerciarendszerben. (Princeto­­ni pillanatképek) 835

Next