Élet és Tudomány, 1995. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)

1995-07-07 / 27. szám

A É­LETRE KELTETT MÚLT BAKTÉRIUM - BOROSTYÁNBÓL Sikerült életre kelteni egy körülbelül 25-40 millió éves baktériumspórát - írja a Science idei má­jusi számában R. J. Cano professzor. Kutatásainak eredménye egy borostyánkőbe zárt méhből elő­került mikroba. A módszerek részletes leírása alapján kizárható, hogy a baktérium a jelenkori környezetből került oda. tudomány mai ismeretei sze­rint nincs esély arra, hogy az elmúlt idők elpusztult tanúit életre keltsük. Ezért az élet szunnya­dó formáinak — spóráknak, magvak­nak — hosszú idejű konzerválódásá­ról és ezek újraélesztéséről szóló tu­dósítások okkal keltenek nagy feltű­nést. Túlélők és túlélőbbek A mikroorganizmusok (baktériu­mok és mikroszkopikus gombák) fosszilizálódására - minthal vázuk — csak nagyon csekély lehetőség van. A konzerválódott mikroorganizmu­sok újraélesztésével kapcsolatos ku­tatások a 20-as évekig nyúlnak vissza. Elméletileg már akkor lehet­ségesnek tartották több száz millió éves kőzetekből és szénből származó mikroorganizmusok „feltámasztá­sát”. Az első sikeres próbálkozások­ról azonban csak az 1960-as években számolt be Dombrowski; egy körül­belül 650 millió éves prekambriumi sókőzetben talált sókedvelő baktéri­umot keltettek életre. Az eredmé­nyeket sok támadás érte, ezért aztán ilyen kutatások csak a 90-es években vettek új lendületet, amikor az Egyesült Államokban mélységi ener­giaforrások megismerésére irányuló kutatásokba kezdtek. Az eddig feltárt, hosszú időn át megőrződött mikroorganizmusok adatainak elemzése arra utal, hogy ezek a túlélő szervezetek gyakorib­bak, mint azt régebben gondolták. Az ötven évnél régebbről fennma­radt és újraéleszthető mikroorganiz­musok koruk szerint élesen két cso­portra különülnek el. A leletek egyik része százezer évnél fiatalabb, a másik­­ része egymillió évnél idősebb. Még a­­ származási helyük is különböző: az­­ első csoportba főként felszíni mint­­­tákban, méghozzá állati és emberi­­ maradványokban, ember készítette­­ tárgyakban talált, a másodikba felszín­­ alatti kőzetekből, talajokból, üledék i­kékből előkerült szervezetek tartoz-­­ nak.­­ A kitenyészthető mikrobák között­­ az endospórát* képző baktériumfajok,­­ például a Bacillus nemzetség tagjai a­­ leggyakoribbak. Nyilvánvalónak lát­­­­szik, hogy ezek a baktériumfajok­­ megfelelő körülmények között akár évmilliókig is megőrizhetik életké­pességüket spóra formában, metabio­­tikus állapotban. Az újra életre keltett szervezetek életműködéseit megis­merve számos értékes információ­hoz juthatunk arról, hogy az egyko­ron élt mikroorganizmusoknak mi­lyen szerepük volt az akkori bioszfé­ra anyagkörforgalmában. Egy bacilusspóra KERESZTMETSZETE (IM=BELSŐ HÁR­TYA; CTX=KORTEX, A SPÓRAFAL KÜL­SŐ RÉTEGE; IC=BELSŐ KÖPENY; 5. OC=KÜLSŐ KÖPENY) Az egymillió évesnél idősebb leletek különféle szerves anyagok és ásvá­nyok zárványaiként fordulnak elő. Azt a baktériumspórát, amely az el­múlt hetek szenzációját szolgáltatta, egy dominikai bányából származó, 25-40 millió éves (alsó miocén-felső eocén korú), kihalt fullánk nélküli méh (Proplebeia dominicana) borostyánba zárt maradványaiból keltették életre. Gyantagyűjtő csapdában Ez a méh nem ritka a borostyánkö­vekben, s ennek feltehetően az az oka, hogy a fészeképítéshez felhasz­nált gyantalabdacsok gyűjtése köz­ben gyakran esett a ragadós nedv­­ csapdájába.­­ A méh potrohában találták meg a ma élő baktériumok közül leginkább a Bacillus sphaericus fajhoz hasonló baktérium spóráját. Az ilyen bacilu­­sok és a ma élő méhek (főként a háziméh) közti endoszimbionta* kap- 1 csőlátókat jól ismerjük: a ma élő B.­­­sphaericus és néhány rokona több­­ méhfaj kifejlett dolgozóival szimbió­­­­zisba léphet. A baktériumok a méh­­ tápcsatornájában az emésztetlen — fe­­­­hérjékben, zsírszerű anyaikban és­­ szénhidrátokban viszonylag gazdag — a tápanyagok feltárásában vesznek részt.­­ A gyantába zárt méhekben elekt­­­­ronmikroszkópos vizsgálatokkal ta­­­­lálták meg az együtt élő baktériumo­­­­kat, majd örökítő anyaguk szerkeze­­­­tének tanulmányozásával, valamint­­ spóraszerű képletek fáziskontraszt­­­­mikroszkópos vizsgálatával is meg­­­­erősítették a megfigyelést. A spórák­­ laboratóriumi életre keltésére irá­­nyuló vizsgálatokat a legszigorúbb­­ biztonsági rendszabályok betartása- Élet és Tudomány ■ 1995/27 ■ 835

Next