Élet és Tudomány, 1998. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)

1998-07-03 / 27. szám

A mi Gellért­hegyünk impo­­zánsabb, mint a Mont Martre, a Vár vetekszik — — — — — — — — a Hradzsinnal, a Dunából Bécsnél csak egy csatorna vezet át, az itteni fennséges folyó — ha nehéz is volt áthidalni — látványa mindent megér, akárcsak a kivilágított Lánchídé, amely lehetne Budapest szimbóluma is. A főváros születése nem köthető egyetlen naphoz. 125 évvel ezelőtt ezért aztán hivatalosan jelölték ki az ünnepi napot, november 17-ét (ekkor kezdte meg ténylegesen működését a főváros új közigazgatása). A születéssel kapcsolatban csak annyi bizonyos, Pest, Buda szabad királyi és Óbuda mezővárosok egyesülésével jött létre, s ez 1872-ben határoztatott el. Ám hogy ma­ga a gondolat mikor született meg, az már bizonyta­lan. Van, aki Mátyásig, sőt Zsigmondig vezeti vissza. Az egyesítés elkerülhetetlen feltétele egy állandó híd megteremtése volt. Annak az eszméje pedig már a XV században megszületett, ha a megvalósítás vára­tott is magára. Széchenyi István erőfeszítéseinek hála, a Lánchíd megépült, 1849-ben adták át. A logikus következ­mény azonban elmaradt, lehetetlenné tette a szabad­ságharc bukása. A bosszúálló Bach-korszak múltával, a kiegyezés nyújtotta gazdasági és politikai feltételek között valósulhatott meg a régi álom, az egyesülés. Ez gondos előkészületeket, tárgyalásokat, egyeztetéseket kívánt. Számtalan jogi és gazdasági kérdést kellett sza­bályozni. Ezért nincs hagyományos születésnap. La­punk úgy döntött hát: szeretve gyűlölt, egyedülálló városunk születését egész évben ünnepeljük. Febru­árban képes beszámolóban idéztük fel a különböző jogállású városok egyesítésének körülményeit. Most sorra vesszük Budapest megteremtésének történeti állomásait a gondolat megszületésétől a végrehajtásig. Ősszel pedig egy-egy cikket szentelünk a három vá­rosrész, Pest, Buda és Óbuda történetének. Úgy érezzük, megérdemli a város az ünneplést. A hosszú vajúdás életképes gyermeke elviselte a ke­mény sorsot, amit a XX. század mért rá, s velünk együtt készül az új századba. J. Zs. Az Élet És Tudomány 1998-ban a József Attila Alapítvány, A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a Magyar Szabadalmi Hivatal, A MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM, a Nemzeti Kulturális Alap, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Tudományos Kutatási Alap, a Paksi Atomerőmű rt. és a Soros alapítvány anyagi támogatásával, ILLETŐLEG OLVASÓINK ADÓFORINTJAIBÓL JELENIK MEG. 834 • Élet és Tudomány ■ 1998/27 Lili. évfolyam 27. szám 1­998. július 3. TARTALOM 835 Beszélgetés dr. Detre Csaba geológussal FÖLDÜNK ÉS A SZUPERNÓVÁK Sarkadi Péter 839 Te védd! KOMPOSZTORSZÁG KATONÁI Barabás Zoltán 840 Biztosabb a műtét­­ AZ EPEKÖVESSÉGRŐL ! Dr. Hejjel László 1842 A felvilágosodás gyümölcse­i HÁROM KÁROLY I" AZ ÚJ VÁROS ÉLÉN ‘ Kováts Albert > 847 KÖNYVTERMÉS ) 848 Fajvadászok AZ ISMERETLEN NÖSZŐFÜVEK Molnár V. Attila­­ Vidéki Róbert Sulyok József [ 851 Traszgénikus világ PRECÍZIÓS NÖVÉNYNEMESÍTÉS Dr. Balázs Ervin 854 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 855 REJTVÉNYEK 856 PF. 47. KRÓNIKA MÚLTIDÉZŐ 1 857 A TUDOMÁNY VILÁGA­­ 862 A hátlapon S FAJANSZ KÁLYHACSEMPE­­­­J­LÁTOGATÓBAN ? K. M. 1 863 Adatok, tények HÁZASSÁG, VÁLÁS, GYERMEK Kovács Tibor Címképünk: Módosított egyszikű növények a laborban (A Precíziós növénynemesítés című cikkünkhöz) KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBÓL Múlt századi rejtélyek - Plágium? ■ Holográfia az atomok világában ■ A vízi rovarok vízkeresése ■ A ho­­mocisztein és az érelmeszesedés ■ Népi meteorológia ■ A Nagy-Beit kábelhíd ■ Nagyvárad a boldog békeidőkben ■ A tudomány világa: Hová csap a ménkű? GY Epehólyaggal szegé­nyebben. A köves epehólyag eltávolítása ma már rutinműtétnek számít, de bizonyos esetekben az epekő oldására vagy zúzására is le­hetőség van. Az epekövességről (840. oldal) Főváros születik. Kőhi­­dat álmodott a két város közé az olasz reneszánsz városok mintájára már Mátyás király is. Három Károly az új város élén (842. oldal) A „REJTŐZKÖDŐ” NŐ­SZŐFÜVEK. Az eddig méltatlanul mellőzött növények mostanában sok munkát adnak a botanikusoknak. Sorra kerülnek elő a faunánkból is­meretlen, sőt a tudomány által sem jegyzett fajok Magyarországon. Az ismeretlen nőszőfüvek (848. oldal) „Ágyúval” gént. Néhány mikrométer nagyságú arany- vagy volfrámszemcséket örökítőanyaggal vonnak be, majd belövik a növényi sejtbe, a merev sejtfalon át, egye­nest a citoplazmába. A génpuskás eljárás hasonlít a sörétes vadkacsa­­vadászathoz. Precíziós növényne­mesítés (851. oldal)

Next