Élet és Tudomány, 1998. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)
1998-12-11 / 50. szám
záns védmű, a régészet ennek alapján a települési típus kialakulásában az ókori kelta világ defenzívába vonulását vélte feltételezni. A legújabb eredmények alapján azonban az oppidumok nyilvánvalóan nem a Kr. e. II. századi krízis következményeként keletkeztek, hanem gyökereik a Kr. e. III. századba nyúlnak vissza. A legtöbb esetben kimutatható, hogy az ilyen típusú települések helyének kiválasztásában nemcsak stratégiai, hanem gazdasági szempontok (nyersanyag lelőhelyek, kereskedelmi utak ellenőrzése) is szerepet játszottak. A Hallstatt fejedelmek néhány hektárnyi székhelyeihez képest óriási települések jöttek létre. (Bibrache: 200 ha, Manching: 380 ha, Heidengraben: 1500 ha.) A településen az arisztokratikus lakónegyedtől elkülönült az iparosok és a kereskedők „kerülete”, a piac, a kultuszközpont, a köztér. Az utcarendszerben megtervezettség elemei mutathatók ki. Caesar leírásából kiderül továbbá, hogy az utóbbiak közül a mezőgazdasági vidék is megszerveződött falvak (vici) és farmok (aedificia) formájában. Az „oppidum-civilizációt” Európaszerte az anyagi kultúra bizonyos fokú uniformizálódása jellemezte, elsősorban a fémművesség terén. Ez mindenképpen arra utal, hogy a városi szervezet kialakulása a törzsek közötti távolsági kereskedelem terén nagy előrelépést hozott. Ugyanakkor azonban éppen a törzsi szervezet fennmaradása miatt szó sincs arról, hogy az oppidumok azonos városi szerkezetről, gazdasági fejlettségről tanúskodnának. Már a védműrendszer sem volt azonos: a Caesar által leírt gall fal (mumus Gallicus), melynek vázát merőlegesen egymásra rakott és összeszögezett gerendák alkották, s a külső oldal szárazon rakott kőfalába gerendavégek ékelődtek be, Bajorországtól keletre nem fordul elő. Abban a térségben az erődítmény külső falsíkját függőleges cölöpökkel erősítették meg. Ezentúl a városiasodás szimptómái is eltérő mértékben jelentkeztek Galliában és például Pannóniában. Nyugaton, ahol a római kereskedelem intenzíven működött, az arisztokraták temetkezéseinek mellékletei elképesztően gazdagok voltak: importált itáliai boros amphorák, bronz-és agyagedények tömege sorakozott az elhunyt körül. Ugyanakkor a vasművesség, de általában a kézművesség területén az oppidumok Európa-szerte óriási előrelépést hoztak. A termelés egyre inkább ipari jelleget öltött, s szinte az összes „preindusztriális” szerszámtípus megszületett, amelyek formája a XIX. századig lényegében változatlan maradt. S ha mindehhez hozzávesszük az írásbeliség, az igazi pénzgazdálkodás térhódítását a kontinensen, nyilvánvaló, hogy a La Téne-kultúra az államszervezet kialakulásának küszöbéig jutott el. Hogy ez nem következett be, az elsősorban a római hódításon múlott, amely Makedónia felől már a Kr. e. 80-as években elérte a Kárpát-medencét. A mai Svájc területén élő helvétek Galliába vándorlását követően kitört gall háború Caesar győzelmével és a nyugati kelták függetlenségének elvesztésével végződött. A kis-ázsiai galaták ugyancsak római fennhatóság alá kerültek. Mindehhez járult a germán törzsek offenzívája észak felől, valamint a dák királyság térhódítása Erdély irányából, a keleti kelták területén. A Kr. u. I. században Észak- Anglia és Írország kivételével a kelták önállósága megszűnt. A romanizáció azonban nem jelentette a vaskori kulturális hagyományok eltűnését. A két civilizáció keveredéséből új minőségek születtek. Ez azonban egy másik történet. Szabó Miklós (Folytatjuk) Bronzfej Stradonice oppidumból (Csehország) A KR. E. I. SZÁZADBÓL Év végén összevont szám Kedves Olvasónk! Maradjanak velünk karácsonykor is! Az 51. és 52. számot összevonva jelentetjük meg, így Önök az ünnepekre szélesebb kínálatot kapnak. A dupla szám tartalmából: ■ Betlehem üzenete — Melyik az igazi Betlehem a kettő közül? * Betlehemes népszokások ■ Karácsonyi magyar konyha ■ 1968 karácsonya: az ember kilépett a Naprendszerbe! * A kelták Magyarországon — a Kárpát-medence lett a gyűjtőterület ■ Egy magyar scriptor nyomában az első nyelvemlékeink idején ■ Sohasem küldött szőlőt Ferenc Józsefnek — az ifjú és az agg Görgey ■ Amerre az Olt ered: Egyeskő ■ A tiszai árvíz oknyomozó képes krónikája ■ Emberré válásunk tanúja, a kutya ■ Fertőzésfokozó ellenanyagok — meglepő hazai eredmények a HIV-kutatásban * Ilyen volt a Titanic — a fotós (egy jezsuita) az utolsó kikötőben kiszállt! * A világ legkisebb papírhajói ■ Szép új (kiber)világ — kalauz az első kalandozásokhoz ■ A gondolkodás iskolája ■ A tudomány világa — Életet mímelő molekulák — Szfinx a vízből - A fehér törpék bluesa — Embrióbőr a dinótojásban ■ Látogatóban — a francia vendég kiállításon * Az Élet és Tudomány világa Az 51-52. összevont szám 64 oldalon jelenik meg, és a tartalomjegyzéket külön 4 oldalon, mellékletként fűzzük bele a lapba. A dupla szám 155 forintba kerül (kevesebb, mint két szám ára). Élet és Tudomány ■ 1998/50 - 1 575