Élet és Tudomány, 2004. július-december (59. évfolyam, 27-53. szám)
2004-11-05 / 45. szám
A „tökéletlen" Dávid Michelangelo Dávid szobrát a tökéletes férfitest ábrázolásaként tartják számon. Ám most két olasz anatómiaprofesszor felfedezte, hogy Dávid háta „lyukas”. Massimo Gulisano és Pietro Bernabei, a Firenzei Egyetem munkatársai számítógépes méréseket végeztek a szobron, s ekkor fedezték fel, hogy a jobb oldalon, a hátgerinc és a lapocka között egy izom helyén lyuk van. „Michelangelo a szobrot hosszas és alapos anatómiai tanulmányok után készítette el. Valóban abszolút tökéleteset alkotott, kivéve azt az egy izmot” - mondta el Gulisano. Ügyetlenségről vagy hiányosságról szó sincs. A művész tudott a hibáról. „Egyik levelében azt írja, hogy a márványkő tökéletlensége miatt képtelen volt az izmot reprodukálni” — tette hozzá a kutató. Valóban, Michelangelo a Dávidot egyetlen olyan márványtömbből faragta, amely — hibája miatt — nem kellett két másik szobrásznak, Agostino di Duciénak és Antonio Rossellinónak. A Dávidot eredetileg 1504 októberében a firenzei Piazza della Signorián állították fel, ahol 1873-ig maradt, ekkor került át a Galleria dell’Accademiába. Mindazonáltal Dávid a Góliátot legyőző bibliai hőst ábrázolja, megalkotója nem törekedett arra, hogy egy valóságos, köznapi embert ábrázoljon. (Discovery News) Régészek a világ eddigi legrégebbi tűzhelyére akadtak Dél-Görögországban. A kemencét valamikor 23—34 ezer évvel ezelőtt készítették és feltehetően főzésre használták. Fahamumaradványok és megpörkölődött agyagdarabok, valamint csontok jelenlétét mutatták ki az elemzések. Az új lelet segít némileg kitölteni azt az űrt, amely a kőkemencék és a csehországi Delni Vestonice lelőhelyen előkerült, a mostani felfedezésig a legrégibbnek számító, 26—28 ezer éves agyagkemence között tátong. Az ősi agyagkemencét izraeli-európai régészcsoport tárta fel a Peloponnészosz-félsziget északnyugati részén lévő Kliszura-barlangban. A mintegy hetven kemencét az Aurignaci-kultúra népe építette, s az elemzések szerint — használatkor — 400-600 Celsius fok volt a belsejében. Delni Vestonicében a régészek találtak olyan agyagszobrocskákat is, amelyeket a helybéli vadászó-gyűjtögető népesség az ottani kemencében égetett ki. Szerintük a tüzelőhelyeket ott kifejezetten erre a célra használták. A görög lelőhelyen azonban megpörkölődött állatcsontok — szarvas, nyúl, madár — és ehető növények magvai kerültek elő, ami főzésre utal. Őseink a praktikusabb kőkemence használatára mintegy 28 ezer éve, Közép-Európában tértek át. (Antiquity) Visszavont gyógyszer Az egyik legnagyobb amerikai gyógyiszergyártó, a Merck, Sharp&Dome (MSD) szeptember végén bejelentette, hogy Vioxx nevű fájdalomcsillapítóját azonnali hatállyal visszavonja a piacról, a gyógyszertárak és a betegek készleteit pedig visszavásárolja. A Vioxxot 1999-ben törzskönyvezték és hozták forgalomba az Egyesült Államokban és rövidesen még vagy nyolcvan országban. A gyógyszert különösen izületi gyulladás okozta fájdalmak ellen használható fájdalomcsillapítónak fejlesztették ki, de olyan más fájdalmak ellen is ajánlották, amelyek ellen rendszeresen, vagy viszonylag gyakran szednek fájdalomcsillapítót. A hagyományos fájdalomcsillapítókkal, mint a szalicilátok, Diclofenac (Voltaren, Cataflax), Ibuprofen (Advil, Motrin) stb. szemben ugyanis a Vioxx tartós szedés esetén sem okozott gyomorbántalmakat, nem váltott ki esetleg gyomorfekélyt, szélsőséges esetben életveszélyes gyomorvérzést. Ennek magyarázata, hogy a hagyományos fájdalomcsillapítók gátolják a gyulladásos folyamatok során növekvő mennyiségben keletkező ciklooxigenáz-1 nevű enzim (röviden Cox-1) keletkezését, amely normális körülmények közt védi a gyomor nyálkahártyáját a maró gyomorsavtól. Mint a kutatók megállapították, a gyulladásos reakciók után növekvő mennyiségben képződik egy másik, Cox-2-nek elnevezett enzim is, amelynek nincs szerepe a gyomor nyálkahártyájának védelmében. A hagyományos fájdalomcsillapítók mindkét enzim képződését fékezik, a Vioxx csak a Cox-2-ét. A Vioxx visszahívásának oka a szívós a keringési rendszer lehetséges károsítása. A gyártók a gyógyszernek új alkalmazási területet szerettek volna találni, s erre egy kutatóprogramot indítottak, amelyben a gyártók azt vizsgálták, hogy a gyógyszer alkalmas-e 1434 ■ Élet és Tudomány2004/45