Élet és Tudomány, 2005. január-július (60. évfolyam, 1-26. szám)
2005-01-07 / 1. szám
A Vatikán megköveti a templomosokat? A Vatikán „komoly megfontolás” tárgyává teszi, hogy a templomos lovagrend elpusztításának 700. évfordulóján, 2007-ben bocsánatot kérjen a lovagokat ért üldöztetések és bűnök miatt. A Templomos Lovagrendet Hugh de Payens alapította néhány lovaggal együtt a XII. században Jeruzsálemben. A Szentföld és az odalátogató zarándokok megvédésére esküdtek fel. Szállásuk Salamon temploma közelében volt, innen nyerték nevüket. A Szentföld elvesztése után a XIII. században előbb Ciprusra, majd Franciaországba vonultak vissza, de akkor már Európa-szerte voltak tagjaik. A templomosokkal való leszámolás 1307 októberében vette kezdetét, amikor a francia király, IV (Szép) Fülöp — a templomosok haderejétől tartva és vagyonukat megkívánva — azt állította, hogy a rend tagjai hitetlenek, eretnekek, és erkölcstelen életet élnek. Az ügyben ígért pápai vizsgálatot nem várva meg 1307. október 13-án a rend összes franciaországi tagját lefogatta, és javaikat elkoboztatta. A kínzások hatására a legtöbb lovag mindent beismert, amit csak diktáltak nekik, így végül a pápa, V Kelemen beleegyezett megbüntetésükbe. 1314- ben Jacques de Molay nagymestert néhány társával együtt máglyán megégették, a többi lovagot bebörtönözték, a Lovagrendet pedig kitiltották Európából. A templomosokat századokon át üldözték, de a szervezet titokban fennmaradt, sőt - a legenda és a híresztelés szerint — hatalmas vagyonuk nagy részét is sikerült megőrizniük. A tagok állítólag szerte a világban szorosan öszszefognak. Tény, hogy éppen nemrégiben fedeztek fel Angliában, Hertford városában egy föld alatti bonyolult alagútrendszert, amelyben az utak éppen Hertford vára alatt futnak össze. Márpedig 1309-ben ide börtönöztek be négy templomos lovagot, akikről azt feltételezték, hogy ők őrizték a templomosok kincsének egy részét. A kincseket azonban sohasem találták meg. (Most azonban, amikor az alagútrendszer feltárását megkezdték, állítólag névtelen telefonáló figyelmeztette a kutatókat, hogy jobban teszik, ha a munkálatokat leállítják.) Most a brit Templomosok, akik az eredeti Templomos Lovagrend legális utódjának tekintik magukat, kérték, hogy a pápa kérjen bocsánatot tőlük, amint ezt megtette már Galileo Galilei ügyében és a kereszteseknek a szentföldi hadjárataik során elkövetett bűncselekményei miatt is. Tim Acheson mai templomos, akinek távoli őse a Lovagrend egyik alapítója volt, azzal érvel, hogy mai megítélés alapján Kelemen pápa a francia királlyal együtt tisztán politikai okokból távolíttatta el a rendet, s tagjaival igaztalan vádak alapján brutálisan elbántak. A vatikáni szóvívő a pápai megfontolás mellett azonban azt is hangsúlyozta: már erős nyomás nehezedik a Szentatyára, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy bocsánatot kér a múlt bűneiért. A pápa ugyanis az utóbbi időben nemcsak Galileit és a keresztesek áldozatait követte meg, bocsánatot kért a zsidóktól a keresztények antiszemitizmusa miatt és az inkvizíció nevében elkövetett bűnök miatt is. J. Zs. Idegenek a Naprendszerben? Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics Idegen naprendszerek meglátogatása egyelőre még a fantasztikum birodalmába tartozik, és esetlegesen is csak a nagyon távoli jövőben valósulhat meg. Egy új elemzés szerint azonban valószínűsíthető, hogy sokkal hamarabb találkozhatunk más bolygóvilágok valóságos rekvizitumaival, és ezért még Naprendszerünkből sem kell kilépni, az idegenek máris köztünk vannak. „Vizsgálataink azt mutatják, hogy nemcsak lehetséges, de valószínű is, hogy Naprendszerünkben vannak olyan objektumok, amelyek eredetileg egy másik csillag körül keletkeztek, és egy közeli találkozás során sodródtak át hozzánk” — mondta Scott Kenyon, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium csillagásza. Mikor és hogyan kerülhettek ezek az „adoptált” égitestek Napunk családjába? £ ír' FTJ Élet és Tudomány ■ 2005/1 • 3 o ca N in O I ui A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI 03.