Élet és Tudomány, 2007. június-december (62. évfolyam, 25-52. szám)

2007-08-10 / 32. szám

GÁTI GÁBOR Tele van a Budapest Galéria apró szobrokkal, különle­ges kisplasztikákkal, érmékkel, miközben tudnivaló, Gáti Gábor, akinek kiállításán járunk, jelentős mint em­lékműszobrász, az ország számos településén megtalál­hatók köztéri szobrai. Kiemelkedő történelmi személyi­ségek emlékére vagy a tér díszítő elemeként elhelye­zett plasztikái ott vannak Tatabánya, Tata, Ruda­­bánya, Komló, Vatta, Kis­kunfélegyháza, Szarvas, Mosonmagyaróvár, Pusz­­tavacs, Ózd, Oroszlány, Nyírbátor, Berettyóújfalu, Vésztő, Békéscsaba, Illye­­falva, Tolna és, persze, Bu­dapest utcáin, terein, kert­jeiben, sétányain. (A XX. kerületben, az Emlékezés terén 2004-ben állították fel második világháborús emlékművét.) Gyakran monumentális plasztikák, portrészobrok, díszkutak, domborművek, emlékoszlo­pok és különleges kompozíciók. A hagyományos, klasz­­szikus emlékművek mellett absztrakt és formabontó művek. Mindemellett kisplasztikái és érméi is figyelemre mél­tók. Számos érmét készített a Magyar Nemzeti Banknak, így Budapest 125 éves fennállása, Bocskai István fejede­lemmé választásának 400., a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulója alkalmából tervezett emlékpénzeket, leg­utóbb Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkal­mából ötezer forintost. Gáti munkája az 1989-es Kazinc­­zy-emlékérem, a kulturális minisztérium számára készí­tett Balogh Rudolf-díj és a Liszt Ferenc-díj plakettje, a 2004. Nyári Olimpiai Játékok Athén ezüst emlékérme, a Kom­munikáció egy jobb világért EXPO ’96, a Honfoglalás 1000. évfordulója emlékérme és még számos plakett és emlék­pénz. Szobrait és érméit olyan közgyűjtemények őrzik, mint a drezdai Albertinum, a British Museum, a Svéd Királyi Éremgyűjtemény. Itthon a pécsi Janus Pannonius Múze­um, a Magyar Nemzeti Galéria, a soproni Liszt Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, a nyíregyházi Városi Galéria. Munkásságát számos kitüntetés, díj, elismerés kísér­te. Kitüntetései a Derkovits-ösztöndíjtól (1972—75) X. és XII. Országos Kisplasztikai Biennálé díján át (1987, 1991) az 1989-es Munkácsy-díjig, a VIII. Országos Érem­művé­­szeti Biennálé Ferenczy Béni-díjáig terjednek. 2003-ban a Soproni Biennálén a legszebb vertérme díjat nyerte el. 2005- ben az övé lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egye­sületének díja, a kiállításon is látható A vörös szín változatai sorozatért. Amikor egy interjúban éremművészete lényegéről, legkedvesebb érméiről kérdezték, Gáti Gábor így vála­szolt: „Azokat szeretem, amelyek leginkább tükrözik a gon­dolkodásmódomat. Különösen kedvelem a meglepő, aszim­metrikus elhelyezéseket, illetve a játékot a betűkkel. A Buda­­pest-érmén például a főváros térképe látható. A határvonalon belül Buda illetve Pest nevével töltöttem ki a teret. A Bocskai­­érme kapcsán különösen az jelentett kihívást, hogyan tudom visszaadni az érem-képben Bocskai erős egyéniségét. Az em­lékérméknél ugyanis kisebb a plasztikusság, kevesebb lehető­ség van a fény-árnyék játékok kihasználására. A portrénak természetesen hasonlítania kell, ez alapkövetelmény, de nem elegendő, mert jellemrajzként is meg kell állnia helyét.” Ars poeticája szerint a művészet nem attól művészet, ami nincs benne, hanem a tartalomtól, az indulattól és érzelmektől, amit közvetít, illetve kivált. A cél, hogy a szemlélőnek „gombóc legyen a torkában” — még ha ér­mék esetében ez csak nagyító segítségével érhető is el. Legkülönlegesebb köztéri alkotása a Magyarország ge­ometriai középpontjában, Pusztavacson épített Jeltorony szomszédságában álló két napóra. Az egyik a helyi, a má­sik a zónaidőt mutatja. Az 1979-ben készített napórákat a jeltoronytól délre, nyolcszögű kőtömbökre helyezték. Árnyékvetőjük nincs, azt az időt leolvasó személynek kell magával hoznia (léc vagy zsinór) és a középponthoz tartania. A terv és a kivitelezés is Gáti Gábor munkája. És ezek az órák már átvezetnek a Budapest Galéria (Bu­dapest, V. Szabad sajtó u. 5.) Gáti Gábor szobrászművész augusztus 19-ig látogatható kiállításához. Ahol az óra az idő, az örökkévalóság vagy éppen a megsemmisülés szimbólumaként és más összefüggésben is megjelenik. Mert Gáti olyan fogalmakat is szoborrá formáz, mint A Gyermekeknek sorozatból

Next