Élet és Tudomány, 2010. június-december (65. évfolyam, 26-53. szám)
2010-07-16 / 29. szám
lág- és életesemények elsajátítása a „poetizálás“ alapvető gyakorlataként megy végbe. Ezért szövegeket találni, szövegeket magyarázni, azok dramaturgiáját feltárni - ez valóban kötelező program az elbeszélésanalízis számára, irodalmi és bibliai szövegek elemzése esetén is. Az Ó- és Újtestamentum, illetve a szenvedés narrációjának ezekben található gazdag leírása például köztudottan a világirodalom legfontosabb műveinek a forrása. A szenvedés megtapasztalásának narratív kifejezése elemi alkotórésze a zsidóság és a kereszténység Szentírásainak. A bibliai Jób könyve közismert, s a világirodalomban mindmáig igen sok variációban kerül feldolgozásra. Jób alakja a XX. századi Németországban az üldözött és meggyötört zsidóság jelképévé vált. Az ótestamentumi József-történet is nagyon érdekes a „második férfi“ dramaturgiájának vonatkozásában (betelepülő idegenként karriert csinálni a hatalom védelmében és közben konfrontálódni az asszony kockázatos előzékenységével). Érdekes módon a József-történet tanulmányozása során egy fiatal páciens konfliktushelyzetéhez is tudtam kapcsolódást találni. Körülbelül fél évvel ezelőtt jelent meg az Eckart Reinmuth által kiadott , Joseph und Aseneth“ című könyv. József és Aseneth egyfajta keresztény legenda; az ószövetségi József történetét akarták keresztényesíteni és ugyannkkor narratívan szemléletessé tenni azt a helyzetet, hogy hogyan tud József idegenben meghonosodni és egy házassági tervet abban az Egyiptomban megvalósítani, melynek egészen más istenei vannak, mint a zsidóknak és a keresztényeknek. De Kafka is mindig nagyon érdekelte a pszichoanalitikusokat és a pszichológusokat, kézenfekvő — biográfiai, patológiai — okokból. Számomra mindig különösen izgalmas volt, hogy hogyan sikerül a feszültség és az arisztotelészi dramaturgia e mesterének az apai tekintély széthullását példázatszerűen megformálnia (ld. „Az ítélet“, „A fegyenctelepen“ stb.). NG: Ősszel jelenik meg a Schattauer Kiadónál új munkája, a Das Narrativ: Biografisches Erzählen im psychotherapeutischen Prozess [A narratíva: Az önéletrajzi elbeszélés a pszichoterápiás folyamatban]. Megajándékozná az ÉT olvasóit egy kis ízelítővel a könyv kulcsüzeneteiből? BB: A könyv számos, a terápiából származó dokumentum alapján bemutatja, hogyan mesélnek a páciensek. Javaslatokat nyújt arra vonatkozólag, hogyan lehet az elbeszélést a vágy és valóság közötti feszültségként értelmezni és hogyan lehet a terápiás gyakorlatban a pácienssel közösen a narratívát felhasználni arra, hogy a beteg lelki állapotát megértsük és segítsük az életben való eligazodásban. Megvizsgáltam, hogy milyen összefüggés van az elbeszélt élet-valóság és a pszichés állapot között, hogyan lehet a pszichodinamikus és narratológiai koncepciókat a páciensek elbeszéléseivel való diagnosztikai gyakorlat számára felhasználni, illetve hogy hogyan függ össze az elbeszélés a terápiás kapcsolatteremtő munkával. Végül néhány fejezetcímet hadd említsek: Az elbeszélt esemény; Az álom és az elbeszélés összehasonlítása; Az elbeszélés mint öngyógyítás; Elbeszélésdinamika és vágydinamika; Beteljesülés és katasztrófa; Narratív minták; A klinikai elbeszélés-analízis a gyakorlatban; A terapeuta mint ügyvéd és mentor; Az elbeszélés mint közös harmadik. Nemes Gáspár Franz Kafka szobra Prágában 904 ■ Élet és Tudomány ■ 2010/29 él€T-M*D Az uborka Az uborka (Cucumis sativus) a tökfélék családjába tartozó növényfaj. Kelet-Indiából, a Himalája déli lejtőiről származik. A legrégebben ismert zöldségfélék közé tartozik. Alapvetően három fajtatípusra osztható: kígyóuborka, ennek a fajtának a legkevesebb a magja és legvékonyabb a héja; csemegeuborka, amely jóval kisebb, mint a kígyóuborka; bordás uborka, amely a két méret között helyezkedik el, több benne a mag és a héja is jóval vastagabb. Víztartalma rendkívül magas (96 %), ami relatív magas víízéstartalommal is párosul, így jelentős vízhajtó hatása van, ezáltal segít a vesében leülepedett felesleges anyagok kiürítésében, mindemellett méregtelenít és salaktalanít. Előnye, hogy 10 dkg mindössze 15 kcal energiát tartalmaz, így fogyasztása különösen javasolt fogyókúra idején. Megtalálható benne a magnézium, vas, foszfor, kálium, szelén, szilícium, szénhidrát. Bőséges ásványianyag-tartalma miatt rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert, megóvja a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól, de kedvező hatású a gyomor működésére is, azonban van, akinél a magja vagy a héja emésztési gondokat okoz. Fontos megemlítenünk vitamintartalmát is, hiszen sok benne az Al-, Bl-, B2-, B6- és C-vitamin is, illetve a folsav, ez utóbbi nagy szerepet játszik a vérképzés és a sejtosztódás folyamatai során, továbbá szükséges az idegek működéséhez. Egyes kutatások szerint az uborka legtöbb értéke a héjában található, így a rostok nagy része is, ezért érdemes felhasználás során a héját nem veszendőbe hagyni. Az uborka gyakori és rendszeres fogyasztása különösen ajánlott káliumhiányban szenvedőknek, vizesedésre és ödémára hajlamosoknak, köszvényben szenvedőknek. Leve reumatikus fájdalmakra igazi gyógyír, de rovarcsípés esetén is hasznos hűsítő az uborkalé vagy a péppé zúzott uborka. A magjából készült főzet vese- és hólyagbántalmakra hasznos. Ha hosszú távon fogyasztjuk, bőrünkre és hajunkra is nagyon jó hatással van. Marosi Kinga