Élet és Tudomány, 2010. június-december (65. évfolyam, 26-53. szám)

2010-10-15 / 42. szám

FIGVGLH m mm World Press Photo, magyar díjazottal Szinte elképzelhetetlen, hogy öt­ezernél több résztvevője legyen egy nemzetközi fotókiállításnak. Igaz, a World Press Photo nem akármilyen rendezvény, hiszen óriási presztíz­­­zsel, elismertséggel rendelkező, 1955 óta minden évben megrendezett vi­lágversenyről van szó, amelyet máig az alapító országban, Hollandiában zsűriznek a világ legjelesebb fotósai. Az idén tizenhárom napba telt, mire a nemzetközi zsűri kiválasztotta dí­jazottjait, a 23 nemzet 63 fotográfu­sát. Ebből az anyagból áll össze az az utazó kiállítás, amely körbejárja a vi­lágot, és amely 167 fotóval hozzánk is elérkezett. A World Press Photo kiállítás október 31-ig látogatható a Millenáris Fogadóban. Minden évben több és több fotóri­porter kívánja megmérettetni ma­gát. Az idén rekord született azzal, hogy 128 ország 5847 fotóriportere küldte be 101 960 pályaművét. És mire is szólhatna a világsajtó képi le­nyomata, mint háborúkról, véres ösz­­szeütközésekről, egyéni drámákról, tragédiákról. Ennyi vér, könny, megaláztatás, szenvedés megjelení­tése mellett felüdülést jelent az a ki­sebbségben lévő tematika, amely az elmúlt év sporteseményeit, művé­szetét, tudományos eredményeit és természeti változásait idézi meg. Nekünk különösen fontos az idei verseny, hiszen ez a negyedik alka­lom, hogy magyar díjazottat is hir­dettek. Az egyedi természetfotó ka­tegóriában a Joe Petersburger mű­vésznéven alkotó Szentpéteri L. Jó­zsef kapta az első díjat (ez a sorozat a Magyar Sajtófotó pályázaton harma­dik díjas lett). Jégmadarakról szóló sorozatát Magyarországon, Somogy megyében készítette, két év alatt. A biológus végzettségű Szentpéteri el­mondta, sorozata hat szempontból mutat be egy „jégmadár-légitáma­dást". Azt is megjegyezte, érdeklő­dési területe a természet, különösen a veszélyeztetett életformák, fajok sorsa foglalkoztatja. A nemzetközi kiállítás mellé a ha­gyományoknak megfelelően az idén is szerveztek kísérő kiállítást. Az Ár­nyékban a szegénység és kirekesz­tettség képei című válogatás képei ott láthatók a Millenáris Fogadó emeletén. Ezek a fotográfiák is sok­koló hatásúak, még közelebbről érin­tenek bennünket, mint a világ távoli tájainak katasztrófái. Ismerős arcok, helyszínek, cigánytelepek, mély sze­génységben élő, vergődő családok, a nyomorral mit sem törődő, játszado­zó kisgyerekek — a képek szívszorító látványt nyújtanak. A másik kísérő rendezvény a Civil expo, amatőr fotósok munkáiból. A kiállítást megelőző héttől és a kiállí­tás teljes időtartama alatt bárki pá­lyázhat, az Indafotó oldalán feltöl­tött digitális pályaművekkel. Ezek mindegyike megjelenik az Indafo­tón, illetve a zsűri által legjobbnak ítélt pályaműveket a helyszínen, óri­ás kivetítőkön tekinthetik meg a lá­togatók. A Gallipoli-félsziget 1915-ös ostro­ma a történészek szerint a XX. szám A TELEVÍZIÓK MŰSORÁBÓL vad egyik legfontosabb fordulópont­ja és legkudarcosabb katonai akciója, hiszen a Dardanellák ellenőrzéséért folytatott — több tízezer emberéletet követelő — konfliktus, a kezdemé­nyező, az antant súlyos katonai és taktikai vereségével ért véget. Mi­ként arathatott győzelmet a meg­gyengült Oszmán Birodalom a Brit Haditengerészet felett? A gallipoli csata mélyen őrzött titkai című filmben — október 16-án 17 óra­kor a Nat Geon — Dr. Robert Bal­lard, a Titanic világhírű megtalálója, a szárazföldi csatahelyszínek helyett egészen új területen kutat a válaszok után. A tenger mélyén, az ostrom során elsüllyedt hadihajók és tenger­alattjárók roncsai között. 2002 óta hazánkban rendszeresen megünneplik a Magyar Festészet Napját, október 18-án, Szent Lu­kács napján, lévén évszázadok óta ő a festők védőszentje. E napon a Duna Televízió több, a témához kapcsoló­dó ismeretterjesztő és dokumentum­filmet tűz műsorára. Többek között 9.40-kor a Vilhelm Károly mű­helyében című filmben az erdélyi származású festőművész beszél regé­nyes életéről és művészetéről. 15.15- től az Atyák mestere — Tanítvá­nyok Aba Novákról című filmben tanítványai és művészetének szakér­tői szólalnak meg. 20. 30-kor perctől Aknay János Kossuth-díjas festőmű­vészről láthatják a Két világ között című filmet, amelyben 60 esztendő művészi történéseit összegzik. A te­matikus nap utolsó filmje a 22.25-től látható Ilyen embernek is kell len­ni, portré az öt esztendeje elhunyt Mácsai István festőművészről. Kádár Márta Szentpéteri L. József díjnyertes felvétele 1342 ■ Élet és Tudomány ■ 2010/42

Next