Élet és Tudomány, 2013. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
2013-10-18 / 42. szám
nyőről és a Bécsben elhelyezett Microsoft Kinect mozgásérzékelő berendezésről. Ezt követően elemeztük a művész mozdulatait, majd az adatokat valós idejű koordinátákká alakítottuk, s így juttattuk el a robotokhoz. A robotok tehát imitálták a művész mozdulatait, és elkészítették Alex művének interpretációját. Az adatokat egy erre a célra kijelölt műholdas kapcsolat segítségével juttattuk el Bécsből Berlinbe és Londonba”. Az elkészült alkotások alapját egy „hibridfej” képezte — a kép két oldalán két fél arcrajza látható, amelyek közrefognak egy teljes egészében megfestett emberi arcot. A három különálló vásznat egymás mellé helyezve létrejön egy panelfestmény, amelyet majd ebben a formában is kiállítanak Bécsben és Londonban. Retro tűzoltóautó Egy különleges tűzoltóautót egy teljesen felszerelt Zuk A 150 fecskendős tűzoltókocsit kapott a Közlekedési Múzeum. A Zuk 1975 óta szolgált, de soha nem volt bevetésen, ezért gyakorlatilag érintetlen, eredeti felszerelésével együtt érkezett a múzeumba. Az 1975-ös gyártású Zuk-tűzoltóautót a Dunakeszi Járműjavító (jelenleg Bombardier MÁV Kft.) létesítményi tűzoltósága üzemeltette. A ZUK- kisteherautókat 1956-1998 között gyártották, öszszesen hat típusváltozat készült a kisteherautókból és ezek között volt a kifejezetten tűzoltóautónak készült modell is. Összesen több, mint félmillió példány készült a ZUK különféle típusaiból. A Zuk tűzoltóautó motorja 2120 cm 3-es, kb. 70 LE (52 kW) teljesítménnyel, 3+1 fokozatú sebességváltóval szerelték fel, és a végsebessége kb. 95 km/h volt. A járművet 3 fős személyzet működtette. Egy 800 liter/perc teljesítményű, kétütemű motor hajtotta szivattyúval látták el, amelyet egy P 70-es (Trabant-előd) személyautó motorjából alakítottak ki. Ez kivehető a kocsiból, s a vízcsap mellé lehetett leállítani. Összesen 4500 km-t futott a jármű a közel 40 év alatt, tűzoltásra (szerencsére) egyetlen alkalommal sem használták. A tűzoltóautó először az autótörténeti kiállításban látható, utána a múzeum különböző programjaiban kap majd szerepet. Domonkos Csaba tóközpont, Ság-hegyi Múzeum, Vulkanológiai tanösvény) népszerűsítésére, ismertségének növelésére, ökoturizmusban betöltött szerepének bővítésére terjed ki. Az ötszintes látogatóközpont egy egykori bazaltvulkán lábánál, a helyi természeti adottságok és a mai technika által mutatja be a világűr, a Föld és Magyarország, illetve a Kárpát-medence vulkanizmusát a legmodernebb, interaktív eszközök alkalmazásán keresztül. Az év ökoturisztikai tanösvénye a csopaki Pele körút, amely Csopak belterületén, egy 1,5 hektáros parkban található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság központjában. A tanösvény mintegy 50-féle fás- és lágyszárú növény, valamint egy kis patak között kalauzol csendes, ámde madárhangoktól annál hangosabb, harmonikus környezetben. A tanösvény célja egy kertvárosi lakókörnyezetben észlelhető, nyomot hagyó élővilág bemutatása az ösvény interaktív módon tájékoztatást nyújtó állomásain. Második helyezett a békéscsabai Lischka Lipót-tanösvény lett, melynek kialakításánál a város rekreációra legalkalmasabb, első közparkjának megismertetése volt a cél. A tanösvényen végigkövethető a Széchenyiliget és környékének története az 1800-as évek közepétől napjainkig, valamint megismerhető az alföldi parkerdők növény- és állatvilága. A látogatók megismerhetik a városi közparkok élőhely megóvó szerepét és megtanulhatják a védett területeken való viselkedés szabályait. Harmadik helyezett az őriszentpéteri Rezgőnyár-tanösvény, amely az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Tourinform iroda épülete mellett található. Több túra ideális kiinduló pontja. Bejárása során az erdő kialakulásáról, az erdei szukcesszióról, az erdőszegély, a fasorok jelentőségéről, élővilágáról, az erdőgazdálkodási módokról, odúlakó madarakról és a „tokák” (az Őrségre jellemző, agyagos talajba ásott kis esővízgyűjtő tavacskák) élővilágáról szerezhetünk hasznos információkat. A területen előforduló fás szárú növényfajokat és madarakat 35 kis táblán mutatják be a látogatóknak. Elek Lenke Élet és Tudomány • 2013/42 ■ 1339