Élet és Tudomány, 2016. július-december (71. évfolyam, 27-53. szám)
2016-07-15 / 29. szám
fehér paprikák csípmentesre váltásával hazánkban az egy főre jutó paprikafogyasztás 10 kilogrammra emelkedett.sszevetve az előbbi adatokat a maiakkal, azt állapíthatjuk meg, hogy a paprikatermesztés jelentősen átrendeződött Angeli idejéhez képest. Napjainkra az étkezési paprika a szabadföldről (amelynek területe ma 2000 hektár sincs) bevonult a hajtató berendezésekbe, elsősorban a fóliaházakba, a hajtatott paprika termesztési területe ma körülbelül 2000 hektár. Ami fontos: az évente megtermelt mennyiség a lecsökkent összes terület ellenére ma is 200 000 tonna körül van, mert a hajtatott területeken a termésátlag az egykori szabadföldi termésátlagoknak a 8-10-szerese! A 60-as években elterjedt alacsony belmagasságú melegágyak hasznosítására Angeli a világon elsőként alkalmazta a determináltság génjét az étkezési paprika nemesítésében, s alkotta meg például a Csokros csüngő, a Csokrosfelálló stb. fajtákat. A determinált növényalkat hajtásai — a környezeti feltételek által meghatározott számú elágazás után — ugyanis egy elágazásban több virágot, azaz csokrot fejlesztenek és ezen az ágon a növekedési Munkastílusára jellemző, hogy a nemesítés manuális munkáiban nem vett részt, nem keresztezett, vetett, ültetett, még a szelektálást is munkatársaira bízta. A stratégiai tervezésben, a feladatok meghatározásában és az ellenőrzésben viszont precíz és aprólékos volt - csak kísérletesen igazolt tényeket volt hajlandó leírni közleményeiben. Egyesítette magában a szeretetre méltó munkatárs (hóvirágot hozott a kertjéből és barackot a gyerekeinknek) és a munkafegyelmet kérlelhetetlenül megkövetelő, ellentmondást nem tűrő „Főnök” tulajdonságait. Konzervatív gondolkodású, mélyen vallásos hívő volt, bár rendkívül zárkózott ember lévén, róla semmi személyeset nem tudtunk meg tőle magától. Ugyanakkor nagyon jó humora volt, ha ment a munka, kedélyes, baráti légkör vette körül. Kedvenc önkritikus szólása volt, hogy „nagyobb a szerencsénk, mint az eszünk" például ha előzőleg megtiltotta az öntözést a hideg miatt, de közben jött egy jó zápor. Paprikatermesztés című (1958) könyve 1968-ig még három bővített kiadásban jelent meg. Az 50-es évek végén a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. Nemesítési munkáját halála évében, de még életében Fleischmann-díjjal ismerték el. 1990-ben a Kertészeti Egyetem „a politikai, vallási, illetve világnézeti meggyőződése” miatt elszenvedett hátrányok kompenzálásaként rehabilitálta, és posztumusz tiszteletbeli doktorrá avatta. 2009-ben volt munkatársai és Budapest XXII. kerületének Önkormányzata Nagytétényben utat neveztek el róla. Az Angeli út elején ismertető tábla tájékoztatja az arra járókat, hogy ő volt a „világban mindenhol magyar paprikának ismert fehér, édes Cecei paprikatípus nemesítője", befejezik. Ezért a determinált paprikákat csokros paprikáknak is nevezik, ma is forgalmazott legismertebb képviselőjük a Fehérözön fajta. A csokrosság monogénikus tuljdonság, egyetlen recesszív gén kódolja. A paprikák általában nem determinált, hanem folyton növő növényalkatúak, virágot (és így termést) elágazásonként csak egyet képeznek, és amellett a hajtások a tenyészidő végéig folyamatosan (villás vagy bogas elágazásokkal) növekednek, ezért optimális körülmények között (például hajtató berendezésekben) 2-3 méteres magasságot is elérnek. Azzal, hogy a paprikatermesztés az egykori alacsony fóliaalagutakból az azoknál jóval magasabb hajtató berendezések alá vonult, a kertészek igénye átterelődött a folyton növő paprika típusok felé, amelyek a termesztőteret vertikálisan jobban hasznosítják, mint Angeli egykori csokros fajtái. Ma a determinált típusú nemesítési paprikák, lévén a csokrosság recesszív, azaz az első (FI) nemzedékben rejtve maradó tulajdonság, sok esetben az FI fajták egyik szülővonalát adja. Az Angeli út avatása (FOTÓ: PAPP TIBOR) Folytonnövő Cecei típus (FOTÓ: RAJKI ATTILA) A tenyészkertben Élet és Tudomány • 2016/29 • 917