Élet és Tudomány, 2017. január-június (72. évfolyam, 1-26. szám)

2017-04-28 / 17. szám

ARANY JÁNOS, A MŰFORDÍTÓ A MAGYAR SZÖVEG MÉG KÖLTŐIBB... Az Arany János munkái címen a költő bicentenáriumi emlékévében elindított kritikai kiadásnak nagy érdeklődéssel várt kötetei a műfordítót is megidézik. A hivatali teendőkkel terhelt, szomorú és bete­ges Arany Jánosnak azt a máig elevenen élő s - úgy tűnik - felülmúlhatatlan vállalkozását, amelynek köszönhetően Shakespeare-nek három darabja, a Szentivánéji álom, a Hamlet és a János király, az ókori komédia mesterének, Arisztophanésznek pedig valamennyi fennmaradt vígjátéka anyanyelvün­kön is olvasható s előadható. A Shakespeare-fordítások kritikai kiadását Paraizs Júlia készítette. A Színház- és irodalomrajongók ma is elég gyakran hangoztatott véle­kedése szerint Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor (és talán Arany János?) társaságában döntötte el, hogy ki melyik Shakespeare-művet fogja magyarra fordítani. Tudni le­het, hogy Arany János miért kapta, vagy vállalta a Szentivánéji álmot és a János királyt, „ráadásként” pedig éppen a Hamletet? — Először Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor fogott össze, hogy magyar nyelven kiadják Shakespeare összes színműveit. Hogy ők ketten valóban felosztották egymás között a dara­bok nagyobbik részét, arról Petőfi kézírásával egy munkaterv is fenn­maradt. Arany János neve ebben a tervezetben nem szerepel. Azt azon­ban tudjuk, hogy 1847 őszén, ami­kor Petőfi és Arany először találko­zott személyesen, felmerült közöt­tük a Shakespeare-fordítás ügye is. Ekkor hangozhatott el, hogy Arany Jánost a Windsori víg dámák és a Já­nos király foglalkoztatja. Ezt köve­tően Petőfi leveleiben többször is ér­deklődött, miként halad Arany Já­nos a két darab fordításával, Arany azonban hallgatott. Miután a lapok csak Vörösmarty és Petőfi nevével hirdették a vállalkozást, letett fordí­tási terveiről. Csak azt követően vet­te komolyan Petőfi Sándor érdeklő­dését, hogy 1848 februárjában meg­jelent a kor nagy színészének, Petőfi barátjának, Egressy Gábornak a felhí­vása Shakespeare összes színművé­nek a lefordítására Vörösmarty, Pe­tőfi és Arany közreműködésével. Il­letve, amikor Petőfi megírta Arany Jánosnak, hogy az ő Coriolanus­­fordítása már a nyomdában van, és a sorozat címe a következő: „Shakes­peare összes színművei, fordítják Arany, Petőfi és Vörösmarty”. Ebben a soro­zatban végül csak a Coriolanus je­lent meg, de a Kisfaludy Társaság kiadásában közreadott első magyar Shakespeare-összkiadás (1864—1878) lényegében ezt az első, 1848-as vál­lalkozást fejezte be, Arany János irá­nyításával.­­ A Szentivánéji álom lelki alkatá­tól idegen feladat lehetett, a János király idegenségével is nyugtalanító teendő. A Hamlet földi mértékegy­ségekkel mérhetetlen kihívás, gyöt­­relmes megtiszteltetés.­­ Miután tehát Arany maga hatá­rozhatta meg, hogy mit fordít, a leg­fontosabb — és egyben a legnehezeb­ben megválaszolható - kérdés való­ban az, hogy miért éppen a Szent­ivánéji álmot, a Hamletet és a János királyt választotta az első összkiadás számára. Hogy a Szentivánéji álom lelki alkatától idegen feladat lett vol­na? Szerintem ez volt a kedvenc Shakespeare-darabja. Már 1836 és 1840 között lefordította németből, sőt egyes részleteit nagyszalontai műkedvelő színjátszók részvételével be is mutatta. A Hamlet magyar for­dítása költői versenymű: Arany János előtt Kazinczy Ferenc és Vajda Péter fordította le, sikerrel. A Hamlet-for­­dítással kapcsolatban az is felmerült már szempontként, hogy Arany Já­nos Hamlet figuráját önstilizációként fogta fel, illetve az is, hogy a fordítás Juliska lányának elvesztése miatti gyászmunka. A János királlyal kap­csolatban sötétben tapogatózunk. Talán a történelmi dráma kínálta le­ Kass János illusztrációt a Hamlethez Élet és Tudomány ■ 2017/17 ■ 521

Next