Irodalmi Ujság, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-13. szám)

1951-02-01 / 3. szám - Ladányi László: Sárospataki vázlatok • vers (8. oldal) - Földeák János: 97 valami • könyvkritika • A cím és a tárgy ugyanaz (8. oldal)

8 Irodalmi Újság LADÁNYI LÁSZLÓ: SÁROSPATAKI VÁZLATOK Esik a hó Mozi Leesett az első hó Patakra menyasszonyi fehérben a táj és a Bodrog halványzöld szalagja csillogó öv széplány derekán. Mozi is van. Szép kerek beszédben magyarázzák meg a film előtt, hogy a szovjet művészet tükrében láthatok­ meg csillogó jövőd. Alkotóknak lettél most tanyája Rákóczi-vár, költők otthona. Vén falaid beragyogja már a szabad élet szárnyas mosolya, Emlék és vágy kedves most szivemnek Puha szárnyon surran az idő lebegnek a csillagos hópelyhek s egybeolvad múlt, jelen, jövő. Pöttöm gyerek áll a pódiumra áhítattal figyel a terem. Benjámin László versét szavalja: Mindennap győzelem! Alkotó művészek a Várban Mint öreg tölgyből készült bölcsőben Édes tejen nő a csecsemő — Ring benned a költők alkotása, Régiből az új felé menő. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KONGRESSZUSÁ­NAK tiszteletére Rákosi elvtárs válogatott beszédeit és cikkeit adja ki a Szikra „A Pártról és a Pártépítés­­ről“ címmel. A Pártépítés Kiskönyvtára - sorozatban a Párt Központi Vezetőségé­nek, a Politikai Bizottság­nak és a Szervező Bi­zottságnak legfontosabb ha­tározatai jelennek Marxizmus-Leninizmus meg. A Kis­­könyvtára-sorozat kongres­­­szusi kötete Sztálin beszédét tartalmazza, amelyet a Bol­sevik Párt XVIII. Kongres­­­szusán mondott el. Megjele­nik Szolovjov brosúrája „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVIII. Konferenciájáról’1. A Párt­­kongresszust nagy fénykép­album kiadásával is ün­nepli a Szikra. A kiadvány címe: „A Párt harca a dol­gozó népért”. A Szépirodalmi Könyv­kiadó egy ünnepi antoló­giát és két regényt ad ki. Az antológiát a Magyar Írók Szövetsége szerkeszti. Ez a­­ mű klasszikusaink­nak népünk küzdelmeiről szóló legszebb írásait közli és mai íróink verseit, el­beszéléseit, regényrészleteit a Pártról, Pártunk harcai­ról. Sándor Kálmán: „Szé­gyenfa” című regénye a Tanácsköztársaság bukása utáni időkről szól, a Friedrich­­kormány és Peyerék árulá­sáról, majd a újjászervezéséről. mozgalom Rideg Sándor: „Sámson” című regénye egy proletárfiú életén keresztül mutatja be az ellenforradalmi Ma­gyarországot és a mun­kásosztály harcát. Az Új Magyar kiadó versantológiát könyv­ad ki „Szovjet költők a Párt­ról” címmel A Ifjúsági Könyvkiadónál Szüdi György verses el­beszélése: „A forradalom katonája” jelenik meg. A Művelt Nép Könyv­kiadó Jefimov, a híres szov­jet művész karikatúra­­gyűjteményét adja ki „Tar­tós békéért” címmel. * A SZOLNOKI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ február első­ napjaiban előadja a „Bánk bán”-t. RAYMONDE DIEN, francia békeharcosról, a hős kommu­nista lányról írt Szergej Krusinszkij, színművet szovjet szerző. Raymonde Dien — mint ismeretes — élete koc­káztatásával tartóztatott fel egy vasúti szerelvényt, hogy meggátolja a hadianyag Viet­namba való szállítását. A da­rab címe: „Nyugaton”. # AZ ALMA-AT AT KAZAH Akadémiai Opera és Balett­­színház bemutatta az első ka­­zah nemzeti balettet. Címe: „K­ambár és Nazim”, hőse a kazah népmese legendás alakja, a zsarnok kán ellen­fele, Kambar óriás. * A ROMÁN NÉPKÖZTÁR­SASÁG ÍRÓSZÖVETSÉGÉ­NEK Irodalmi és Művé­szeti Kiadója versgyűjte­ményt adott ki „Fogj bát­rat tollat­’ címmel. tet „Népköztársaságunk A kö­44 magyar dolgozójának ver­sek1 alcímet viseli, — a szerzők közt­ találunk él­­munkást,­­ traktoristát, mun­­kásigazgatót, nyomdászt, ér­telmiségit, parasztot stb. A NEMRÉG ELHUNYT nagy szovjet meseíró, Ba­­zsov legszebb meséiből (,,A malachit doboz” „Kővirág” és „A Rézhegy asszonya”) Szevercev szovjet író librettót írt és Molcsánov megzenésí­tette. Az új operettet a mosz­kvai Nyemirovics-Danycsenkó Színház mutatta be. * A MOSZKVAI IFJÚSÁGI SZÍNHÁZBAN a szuvorovis­­tákról, a Vörös Hadsereg le­endő gyalogos-tisztjeiről szóló darabot játszanak. Szerzői: Motorin, a Szuvorov Hadi­­akadémia tanára és Rissz drá­maíró. * VARSÓBAN újjáépítik az 1339-ben feldúlt, százhuszon­öt éves Tea­ter Wilki-t Varsó legrégibb és egy­ben legfiatalabb színházá­ban 2000 néző számára lesz hely. Az épületben színházi múzeum, opera- és balett­iskola és 150 személyt be­fogadó próbaterem is lesz. * ALBÁNIÁBAN, ■ Erszeke város színjátszói bemutatták Beszin Levonja albán író „A sebek beszélnek" című da­rabját. A mű 1944-ben játszó­dik le Tiranában és a fasiz­mus borzalmairól szól. A MOSZKVAI Külföldi I­ro­dalm­i K­öny­­vk­iad­ó v­álla­i­nál albán versgyűjtemény jelent meg. * MARIE PUJMANOVA-nak, a „Játék a tűzre!” nálunk is ismert szerzőjének új verses­­kötetét a csehszlovák lapok „békekiáltványnak“ nevezik. A kötet teljes egészében olyan verseket tartalmaz, me­lyek írójuk és a csehszlovák nép békeakaratát fejezik ki. * A FIATAl ÍRÓK első kon­ferenciája óta, melyet múlt év őszén rendezett a Magyar Írók Szövetsége, komoly fej­lődés mutatkozik fiatal íróink munkájában A fejlődés folya­mán új kérdések, új problé­mák merültek fel. Az író­­szövetség elhatározta, hogy a felmerült kérdések megvi­tatására március hónapban összehívja a fiatal írók má­sodik országos konferen­ciáját. * /I BERLINI DEUTSCHES THEATER, Reinhardt volt színháza, bemutatja Gorkij „Anyai" című regényének drá­mai­­ változatát, amelyet Ber­thold Brecht, a kitűnő német író és költő dramatizált. A kísérőzenét Hans Eisler, az Amerikából kiutasított neves német zeneszerző költötte. NYUGAT-BERLINBEN ven­dégszerepelt az American Na­tional Balett Theatre nevű amerikai balettegyü­ttes. Mű­sorukon szerepelt egy balett­szám, melyben a primabale­­rina baltával megöli apját és mostohaanyját. A nyugat ber­lini Reuter-tudósító „kritiká­ja”: „Új­­ lehetőségek nyílnak most az igazi amerikai tánc­­stílus kifejlődéséhez.” A BÉCSI MÚZEUMOK műkincsei egymásután ván­dorolnak ki Amerikába. Leg­utóbb egy Dürer-képet adtak el, most pedig egy többezer képből álló rézkarc-gyűjte­mény kerül át tengeren túlra. SZEGEDEN, A PÁRT­­KONGRESSZUS előkészü­leteinek keretében február 10-én megalakul a Ma­gyar Írók Szövetsége sze­gedi csoportja. Ezen a napon nagyszabású iro­dalmi estet rendeznek a Ma­gyar-Szovjet Társaság székházában. Az írói mun­kaközösség tagjai külön kongresszusi felajánlásként vállalták, hogy a „Tisza­fái” tavaszi számát tel­jesen a kongresszus kér­désének szentelik. * / A MOSZKVAI SZTA­N l SZLÁV­SZKIJ DRÁMAI SZÍNHÁZ, a nagy orosz rea­lista író Gribeldov életéről szóló darabot mutat be. Szerzője, Jerm­olinszkij, fel­használta az irodalomtör­téneti kutatások legújabb eredményeit. Amerikai regényíró szobra 1951 FEBRUÁR 1 EURÓPA NÉPEINEK VÁLASZA A KOLOZSVÁR! ÁLLAAU MAGYAR SZÍNHÁZ­tatta két fiatal szerző: bemu­tató András és Hajdú Zoltán „Me­zítlábas menyasszony” című színművét. A darab a „Vörös Csillag” termelőszövetkezet dolgozóiról szól , és hatal­mas sikert arat estéről es­tére. LAURENCE OLIVIER, a híres angol színész az angol filmgyártás válságával kap­­csolatos értekezleten keserű szavakkal kelt ki az ellen, hogy az amerikai filminvázió teljesen elsorvasztja az angol filmművészetet. KÉT PETŐFI-VERS len­gyel fordítását közölte a Len­gyel Írószövetség lapja, „Twerczose” legújabb számá­a­ban. A „Füstbe ment terv” és „Egy terem Debrecenben” je­lent meg, Alexander Rymkie­­wiczy ismert lengyel költő for­dításában. MÓRICZ ZSIGMOND „Tragédia” című novelláját közölte a „Kulturny Zivot” című csehszlovák lap. SZABÓ PÁL: „Talpalatnyi föld” és Illés Béla: „Fegyvert s vitézt éneklek” című regé­nyeit folytatásokban közli a Kanadai Magyar Munkás. V­eres S­éter Kossuth-díjas író elmondta az Irodalmi Újság olvasói számára, milyen új műveken dolgozik. Az elmúlt hetekben fejezte be­­ szovjetunió-beli látogatásá­ról írt útinaplóját, amely rövi­desen megjelenik „Ukrajna földjén“ címmel. Közben be­fejezte „Pályamunkások“ c. regényét. Ennek a könyvnek a sze­replői nagyjából azonosak a „Szolgaság“ alakjaival — egy későbbi korban. A regény azonban mégsem, folytatása a ,,Szolgaság“-nak. — Ebben a könyvben tu­lajdonképpen önm­agamnak és másoknak az okulására meg akartam írni a munkát — mondotta Veres Péter —, egy bizonyos munkát, a pálya­munkát, amelyben 15 éves gyakorlati tapasztalatom van. — A szerelmet, háborút, vagyonszerzést, karrierh­ajszo­­lást — tette hozzá — már sok-sok változatban megírták. .A legáltalánosabb emberi él­mény azonban a munka és az a töméntelen történet, ese­mény, emberi ötlet és az em­beri magatartás számtalan változata, amit az ember minden dolgozó ember a munkában átél. Ez jórészt megíratlan és az irodalom számára meglehetősen ismeret­len, szűz terület. Holott a szo­cializmus építésében már ép­pen ez az időszerű és sürgető követelmény — az, hogy az embernek a munkához való vi­szonyát reálisan, helyesen, egészségesen, vagyis harcosan és vidáman ábrázoljuk. — A munka a szocializmus­ban minden ember számára nemcsak megpróbáltatás, ha­nem öröm is, az anyagon és önmagunkon vett győzelem örömét adja. Ezt Gorkij már régen mi előttünk kimondta, de itt az ideje, hogy mi, ma­gyar írók is szembenézzünk a kérdéssel és munkájában is ábrázoljuk a dolgozó embert. Ezt próbálom én a „Bánya­munkások“-ban — mondotta. Veres Péter most hozzá­kezd a „Szolgaság“ folytatásá­hoz, a „Három nemzedék“ második kötetéhez. Ebben az esztendőben szeretné befejez­ni. Ez a kötet — amelynek még nincs végleges címe —az első világháború idején és utána játszódik. Az író végül megemlítette, hogy a „Próbatétel“-t most fordítják cseh és francia, a „Három nemzedék“ első kö­tetét, a „Szolgaság“-ot pedig cseh nyelvre. 97 valami ifjúsági regényt olvastam a napokban. Még könyvkiadó­vállalataink szakosítása előtt jelent meg a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalat kiadásában. A különböző könyvek mellett ifjúsági regényt is kiadni nem olyan szak­egy­szerű feladat s különösen akkor, ha a szerkesztő-lektornak fogalma sincs magyar nyelvünk stiláris követelményeiről. A könyv szerzőjét csak másodsorban lehet felelőssé tenni, mert fiatal még; az írómesterség műhelytitkait csak fokoza­tosan­­ sajátíthatja el. S amíg szakmailag föl nem vértezi ma­gát, segítségére kell lennünk. Ez lenne a szerkesztő-lektorok feladata. De hol volt itt a szerkesztő-lektor? Vagy ő is az olvasókra bízta a szerző szinte mániákusan szaporázott „valami”-jeinek megfejtését? Ha ez volt a szándéka, akkor is mulasztást követett el, mert a regény címlapján illett volna feltüntetni, hogy olvasás közben találgatósdit i­s le­het rendezni. Hadd nyújtsak ízelítőt a 97 valami­ből. Néha elszunnyadt, aztán felriasztotta valami. — Az ereiben kopog valami, a hú­sában, a falakban, az egész házban kopog és ezt már nem lehet kibírni. — De azért erőlködik, valami szi­rupos német keringőt éne­kel. — Mögötte végtelen nagy volt az ég, valami ha­tártalanul nagy. — Valami megfeszült benne — valami furcsa, ködös képzeletbeli álomvilágban élt — napokig nem evett és valami rette­netes bosszún törte a fejét — valami tanácsos volt az ura. —• Valami zsidót rejte­getett. — Valami jellegzete­sen mosónői volt rajta — valami folyton rágja. — He­begett valamit — szétpat­tant benne valami — kever­­getett a kék lábasban vala­mit — volt benne valami dacos — csak a körutak fe­lől érkezett valami tompa, fojtott zúgás. — Építeni, al­kotni akarok valamit. — Valami szatyrot vitt a kezé­ben — átvilágítanák valami erős fénnyel — nem voltak valami emberfeletti lények. — Valami célja van mégis mindennek — helyébe va­lami más jött, valami, ami­nek nem is tudja a nevét — mintha valami gond nyomná — valami szörnyű­séges történt vele. — Já­nosban felvillant valami — torkaszakadtából kiáltozott valamit — valami húzza vissza — valami más húzza vissza — valami megrec­­­csent. — Az ember tudata így nem is elsődleges va­lami, csupán másodlagos. Hadd idézzem még a regény 84. oldalának második be­kezdését, minden változtatás nélkül: Behunyta a szemét, mert érezte, hogy valami irtóza­tos erővel feszíti belül. Va­lami ismeretlen érzés ez, aminek nincs neve, még maga sem ismeri, mert Ta­lán a ilyesmit, hadvezérek éreznek amikor a győze­­relem hírét tudatják velük, vagy a szobrászok, amikor a véső éle alatt kibontakozik az ismerős arc; a festők ta­lán, amikor a színek keve­rése nyomán melegen felra­gyog a naplemente és élni kezd a hideg vászon. Érezte hogy valaminek ő is részese most, valami nagy dolog­nak, aminek jelentőségét nem lehet meghatározni. Olyan volt ez a pillanat, mint a váratlan ajándék, valami nagy meglepetés, valami csodálatosan szép dolog, amit itt alakított ki az élet körülötte. Észre sem vette, csak akkor, amikor már elébe toppant, mint a valóság. Félreértés ne essék az idézetek alapján, nem detektív­­regényről van szó. Ifjúsági regényről: mint jut el egy fél­árva fiú árvízmentésben való részvételen, ipari szakma megtanulásán, majd szakmai újításon keresztül a Pártig és az esti műszaki főiskoláig. Ezt írta meg a szerző 112 olda­lon, 97 valami­vel „izgalmassá” téve. FÖLDEÁK JÁNOS A Magyar írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, csütörtökön. Szerkeszti: Illés Béla. Szerkesztőség. Budapest, VI. Vilma ki­rálynő­ út 10 l. emelet. Telefon: 428—305, 425—545. Kiadóhivatal és előfizetési osztály: Budapest, VI., Sztálin­ út 25. Telefon: 427—190. Egyes szám ára 1 forint. Előfizetés: egész évre 24 forint, félévre 12 forint, negyedévre 0 forint. Postatakarékpénztár­ csekkszámla: 61.210. A kiadásért felel: a Folyóiratkiadó Vállalat vezetője. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein, Budapest, VIII., József­ körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály.

Next