Élet és Irodalom, 1970. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-19 / 38. szám - Mezei András: Heti jegyzet (1. oldal)
HETI JEGYZET Ha az előrelátásról beszélünk, az emberek leginkább a távoli jövőre gondolnak, amit már úgysem érnek meg — gondolják —, holott gyorsuló korunkban nagyon is hamar eléri őket rövidlátásuk kára, büntetése. Mind nagyobb, elsődlegesebb szerepű a tudományosan átgondolt tervezés, programozás, a prognózis, mert hiába épül fel a ház, ha mire felépül, avult, korszerűtlen. A gép eladhatatlan. A termény pedig háttérbe szorul a növekvő kínálat sorában. S miként a munkástól számonkérik a teljesítményt s a jó minőséget, vajon a munkás miként vonhatná felelősségre munkája irányítóit, tevékenységének tervezőit, szakmája értelmiségét? Hiszen a termelékenység sem csupán a kezek, az automatizáció, hanem a szervező-alkotó gondolkodás gyorsaságától emelkedik, amelynek mindinkább át kellene hatnia gazdaságunk és kultúránk valamennyi szegét-zugát olyannyira, hogy szégyellem is itt elmondani : egy nemzetközi futballmérkőzés, NSZK—Magyarország tévéközvetítését látván jutott eszembe mindez, mert a képernyőn leegyszerűsítve, szinte szimbolikusan jelent meg vereségeink, elmaradásaink egyik döntő oka: hátvédeink a labdát oda továbbítják (oda is késve), ahol a csatár éppen van. Az ellenfél pedig? A versenyképesebb, a világviszonylatban is vezető csapat hátvédei pedig oda, ahol a csatár majd lesz, mire a labda odaér, arra a helyre, amely egy láthatatlan, előre megtervezett két eredő metszéspontja, amely azután maga is újabb eredővé válik, újabb váratlan metszéspontokkal, egészen a gólig... mert mintha csupán költészetünkben tanultuk volna meg a századvég kötelező dialektikáját: „Csak ami nincs, annak van bokra” ! A rövidlátók pedig a gazdaságban, a sportban és kultúrában csupán a „játékosokat” hibáztatják, holott fordítani kellene ezen is, mert megfordítva is igaz, a munkamorál egyik legfontosabb része ma már az intellektuális értelmiségi munka. Programozás, bonyolult tervezés, melyhez a komputerek korában kevés, hogy ezzel a városi kiszórással éljek, a „gógyi” és mindinkább azon kellene gondolkodnunk, miként lehetne a láthatatlan, olykor megfoghatatlan feladatot mindjobban és felelősebben számonkérni: az előrelátást. Mezei András XIV. évfolyam 38. szám 1970. szeptember 19. IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP, Nádasy László riportja: MÚLT - A MÉSZRÉTEG ALATT (3. old.) ÁRA 2.50 Ft Katona Éva: A NŐK MUNKÁBA KERGETÉSE (5. old.) Vizsolyfreskó-részlet. (Lásd: riportunk a 3. oldalon) VÉLEMÉNYÜNK SZERINT (9. old.) Faragó Vilmos: LUKÁCS GYÖRGY HŰSÉGE (10.-11. old.) Hámos György: KÉRLEKA LÁSSAN KRITIKA (13. old.)