Élet és Irodalom, 1970. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-26 / 39. szám - Nagy László: Bartók. Heti jegyzet (1. oldal) - Vigh Tamás: Bartók • kép (1. oldal)

XIV. évfolyam 39. szám 197° szeptember 26. IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP BARTÓKRA EMLÉKEZVE (6.-7. old.) Fodor József KÉT ÚJ VERSE (5. old.) Csák Gyula: FUNKCIONÁRIUSOK (5. old.) VÉLEMÉNYÜNK SZERINT (9. old.) ÁRA 2.50 FT HETI JEGYZET1 Bartók Ünnep nem elég, hogy megtartsa őt, Az irgalmatlan, tiszta szeretet. Úgy szeresd, magadat el ne vetsd. Nevében ha­locsog a dínom-dánom: Már világgá ment egy fűszálon, S vért izzad az óceán partjain. ítélkező, ki nem alszik s nem altat, Kimeríthetetlen kényes alkat, Igézi a Tündért, a jövőt. Érte tücsökhangból magarát * Sűrít, a napraforgó spiráljain A napkoronáig felküzdi magát. Ó, hány remek mén dühe benne! Diadala mégis a fegyelme, Nem csitul mégse, virrasztani hív. Lüktet éjszakámban tündöklete­t • *" Aranyalmánk dérvert Árgilusa, te, Mikor nyughatsz meg végleg a szívemben! Nagy László Vigh Tömés: Bartók ■MMaMWcaaSMMNMIINIM A VILÁGOSSÁG SZERKESZTŐSÉGÉBEN (11. old.) Bajor Nagy Ernő riportja: BÚCSÚ CSATKÁN (16. old.) «I“

Next