Élet és Irodalom, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-17 / 11. szám - Csohány Kálmán: Petőfi-tükör • kép (2. oldal) - Vargha Balázs: Nem legenda • reflexió | Hozzászólások az Élet és Irodalom cikkeihez • K. Gy.: Petőfi-ügyek. ÉS, március 3. (2. oldal) - Szerkesztőség: Köszöntjük Osváth Erzsébetet, Szobotka Tibort • köszöntő (2. oldal)
□ sütés] IrodalomI Megistenítt minden szombaton Madaipe főszerkeztő: NEMES GYÖRGY Helyettes főszerkesztő : FARAGÓ VILMOS SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Alpári Gyula u. 22. Telefon: 310—920 314—164 111—087 03—221 111—424 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest vn., Lenin krt. 9/11. Telefon: 231—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomja: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítőhivataloknál és kézbesítőknél. Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest 62. P. O. B. 149. Előfizetési díj: 1 hónapra 10 forint, negyedévre: 30 forint, fél évre: 60 forint, egész évre: 120 forint KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA INDEX: 25.244 Osváth Erzsébetet Az irodalmi műfajok egyik legnehezebbikét, gyermekversek írását választotta életcélul. Vallja, hogy az olvasó nevelését az egészen kicsinyeknél kell kezdeni, már ekkor teljes értékű irodalmat kell a kezükbe adni; csak így lesznek alkalmasak majdan a „felnőtt” irodalom befogadására. A most hatvanéves Osváth Erzsébet következetesen vállalja, hogy ezt a cseppet sem „parádés” műfajt művelje. Mint kárpát-ukrajnai származású író, szívesen fordítja szovjet szerzők műveit. Munkatársa a Nők Lapja gyermekrovatának, és 1965 óta tagja az írószövetség Ifjúsági és Gyermekirodalmi szakosztálya vezetőségének. Jelenleg Kiskelep című mesekötetén dolgozik. Szobotka Tibort író, irodalomtörténész, az angol irodalom avatott professzora. 1913. március 19-én született — ez a nap, március 19-e, történelmünk tragikus fordulója lett a második világháború utolsószakaszában, fatális emlékétől az író Szobotka sohasem szabadult meg. Kitűnő regénye, a Megbízható úriember (Szobotka furcsánkésőn indult szépírói pályájába illeszkedően) az 1970-es, második kiadásban aratott igazi sikert; azt a kapaszkodó nélküli, morálisan züllött réteget idézi fel, amely nagyon jól felszínen tudott maradni a háború előtti lápvilágban. Az 1971-es novelláskötet, a Hekuba elbeszélései 1934—1957 között íródtak: jellegzetes pasztellrajzok, javarészt a Megbízható úriember, a gyilkosok és áldozatok világából. Szobotkát az irodalomtörténetben is főként a morális konfliktusok foglalkoztatják; témaválasztása önmagáért beszél: 1956-ban Thomas Manniról, 1960-ban Shelleyről írt monográfiát. Szenczi Miklóssal és Katona Annával közösen írt könyve, Az angol irodalom története, a közelmúltban hagyta el a sajtót, szinte egyidőben azzal hogy Szobotka Tibor hazaérkezett New Yorkból, betegen. Hatvanadik születésnapján barátai, olvasói, tanítványai szeretettel várják teljes fölgyógyulását és újabb könyveit. IRADALOM 1 ÜK HOZZÁSZÓLÁSOK AZ ÉLET ÉS IRODALOM CIKKEIHEZ Mulatságos eset. Egy színikritikus ezt írja Csokonairól: „Petőfinek kellett jönnie, hogy igazán elismerjék.” K. Gy. ebbe kapaszkodik egy glosszával, mondván, hogy ő csupán két helyet talált Petőfi műveiben Csokonairól: a csapotpapot verset és az Úti levelek nevezetes passzusát. Tehát az, hogy része volt Csokonai elismertetésében, hamis legenda. Holott nem legenda ez, s nem is hamis. A glossza írója dupla hibát követett el: túlságosan hozzákötötte magát az adatokhoz, ahelyett, hogy az irodalmi ízlés változásának vonulatait figyelte volna. S az adatokat sem figyelte elég gondosan. Itt van mindjárt az a nem közismert tény, hogy a Befordultam a konyhába ötletét, helyzetét Csokonai Parasztdalából vette Petőfi. Ted azt hazudtam volt neki, Csak a pipát... Petőfinél: A pipám javába égett. Nem is mentem én avégett... Ez az átvétel azért is érdekes, mert Csokonai is kölcsönözte az ötletet: Pálóczi Horváth Ádám Sári Rózsám kezdetű dalából. Kazinczy rendelte Pálóczi Horváthtól, megadva a kezdő félsort: „Sári Rózsám, hová megy”. A Befordultam a konyhába Petőfinek egyik legkorábbi népies helyzetdala. 1842-ben írta, amikor még nem volt könnyű hozzájutni Csokonai verseihez. Harminc-negyven évvel korábbi kiadásokat vagy éppen kéziratos másolatokat kellett az olvasónak elővenni. 1843-ban aztán két gyűjteményes kiadás is indult Csokonai verseiből, így jobban megismerkedhetett azzal a költővel, akit már a kezdet kezdetén felfedezett. 1843—44 telén, mikor Debrecenben nyomorgott, a Kollégium diákjai adtak neki néha ételt, bort, melegedőhelyet. Nekik írta Ivás közben című versét, ezzel a Csokonaimottóval: Soknak kárt Tészen a bor, szent igaz, Soknak árt A tivornya, semmi az, Fére most az etnikával Nincs itt pap .. . Énekelték itt a diákok Petőfi dalait, Kovács József cantus praeses dallamaival. Valószínű, hogy Csokonai dalait is énekelték. Lehet, hogy még itt ragadt meg emlékezetében A tihanyi ekhóhoz, amelyből így idéz egy későbbi versében: Ember és polgár vagyok, Mint ember mi boldog. Itt, Debrecenben érzett rá kettőjük közös sorsára. Csokonai is végigkóborolta az országot, mint ő. Csokonai is nyomorgott a zsíros Debrecenben, mint ő. Csokonai az édesanyja házában, ő a színház Nem legenda jegyszedőjénél, özvegy Fogas Józsefnénál. A pap és csap anekdotájára úgy akadt rá Petőfi, hogy Csokonai életrajzát, Domby Márton remek kis könyvét olvasta. Ez is azt erősíti: érdekelte a testvérsors. S azzal, hogy Petőfi a jó öreg Gvadányit többszörösen megtiszteli, közvetve Csokonai epikáját is rehabilitálja. Nem kevés irodalmi előzménye van tehát annak a nevezetes úti levélnek, amelyben azt írta: „Hamuszín fátyolként lebegett az alkonyat köde a költő fekete vasszobrán; (a Hatvan utcai temető öntöttvas obeliszkjén. .. B.) szemeim oda tapadtak, és mélyen gondolkodtam arról, ha majd más utazó fog így gondolkodni az én sírom mellett.” 1847-es debreceni látogatása idején nemcsak azért jutott eszébe Csokonai, mert a füzesabonyi út éppen a temető mellett visz el. Ahogy lesajnálja ezt a várost, abba is belejátszik költőelődjének emléke: „Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van itt, a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, éppen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak.” De ez a sovány szellemű Debrecen őt úgy megtisztelte második ittjártakor, ahogy Csokonait soha: „...ugyanazon színházban, hol akkor senkitől figyelembe nem véve játszottam kis szerepemet, harmadfél évvel utóbb, mondom, amint beléptem a nézők közé, minden szem rajtam függött, s a lelkesedés az égiháború hangján kiáltá: éljen Petőfi Sándor!” Kazinczy, aki a Sári Rózsámat megrendelte Pálóczi Horváthtól, a Parasztdalt tartotta Csokonai legjobb dalának. De ódáit nem becsülte, a Földiekkel játszót is fitymálta. A Parasztdalban csak egyetlen illedelmes változtatást tett, mikor kinyomatta: gatyába hagyj helyett így írta: egy ingbe hagyj. Sokszor figyelmeztette Kazinczy a költőket, hogy a köznapi valóság szavait finomabb, költőibb kifejezésekre cseréljék fel verseikben. Ne zavarja meg a valóság a költőiséget. Az ő beavatkozására lett például Berzsenyi versében Barcsim barna kökényszeméből Lollim barna szemöldöke. Még türelmetlenebben érvényesítette ezt az elvet a fiatal Kölcsey. Kis János verseire írt bírálatában ezt mondja: „Recenzens megváltoztatná azon sort.... Ki derítheti fel homloka ráncait, mert e ráncokat felhővel vagy valami ilyennel kellene felcserélni.” Kölcsey később engedett egy s mást ebből az eszményítő, légiesítő esztétikából. Mégis része volt a sápadt almanach líra uralomrajutásában. Sajátos paradoxon: Petőfi Kölcseynek, a harcos hazafinak nevében kancsukázza a reakciósokat. Reakciós kritikusai azonban éppen a Kölcsey deklarálta elv jegyében vádolják verseit trágársággal. Nagy Ignác 1845-ben írt Tigris költészet című gonosz pamfletjében Csokonai borosüveget szopogatja korpázza Petőfit. Szontagh Gusztáv így felel neki: ___Csokonai... ostorozza Petőfi durvaságát, Csokonai! — tehát Petőfi leghívebb hasonmása, ki mindamellett is, hogy még a Petőfi sallangosabb kifejezéseinél is keményebbeket használt, lángeszű, népszerű költő volt éppen úgy mint most Petőfi.” Elég régi keletű hát az az irodalmi megállapítás — közhelyet is mondhatnék —, hogy Petőfi Csokonaibantalálta meg elődjét. Aranyban pedig megtalálta Csokonai másik követőjét, ők ketten újították fel — hosszú szünet után — a páros című tizenkettőst, a Dorottya versformáját, mint teljes értékű epikus formát A tiszta nyál, ami Toldi szája végén kicsordul, extázisba hozta Petőfit: íme, újra lehet így írni. Csokonai óta ugyanis nem lehetett. Igaza csupán abban van K. Gy.nek, hogy Csokonaiban az európai magyart, az érzékeny „dekadens" költőt csak a Nyugat nemzedéke fedezte föl. De ez sem új felismerés. Vargha Balázs ' likáh-4L* Csohány Kálmán: Petőfükör Salamon Ernéstria Nagy János, a debreceni egyetem gyakorló gimnáziumának tanára hozzászólásában módosítja a Salamon Ernő haláláról írott, február 24-i megemlékezésünket, amely szerint a tífuszban megbetegedett költőt olasz fasiszta katonák lőtték le, 1943. február 27-én. Dmitrij Koszarik ukrán író és egy erdélyi magyar kutatócsoport 1968-ban érkezett Kijevbe, a költő halálával kapcsolatos irodalmi nyomozásra. Eredményét Leonyid Korenyevics újságíró a Népszava 1969. augusztus 8-i számában már közzétette, jóllehet az irodalmi kézikönyvekben még nem szerepel. Salamon Ernő valójában fél évvel később, 1943. szeptember 11-én halt meg, Sztaraja Mihajlovkában, ahol hónapokon át bujkált. Menekülés közben egy gestapós lőtte le. A helybeli Gorkij-kolhoz parasztjai 1968 május 7-én, a Győzelem Napja előestéjén a költő sírjára emlékművet állítottak. Salamon Ernő sírja most is a falu temetőjében van. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek VERSEK KEMSEI ISTVÁN: ARC. (Kozmosz) B. FUNDOIANU: A KÖLTŐ ÉS ÁRNYÉKA. (Bukarest, Kriterion) EMIL GIURGIUCA: TÁVOZÁSOK. (Bukarest, Kriterion) SZÉPPRÓZA JOSEPH CONRAD: NOSTROMO. Tengerparti történet. (Európa) CSÉP ATTILA: SIMON BOLIVAR. (Gondolat) DITIRAMBUS A NŐKHÖZ. Irodalmi válogatás. (Kossuth) A KIRÁLLYÁ VÁLASZTOTT KUTYA. Állatvaesék. (Móra) G. SZABÓ JUDIT: HÁRMAN A SZEKRÉNY TETEJÉN. Regény. (Móra) BARABÁS TIBOR: KERESZT A HEGYTETŐN. Elbeszélések. (Szépirodalmi) JÉKELY ZOLTÁN: ISTEN MADARA. Elbeszélések. (Szépirodalmi) TANULMÁNYOK PASSUTH KRISZTINA: DE CHIRICO. A művészet kiskönyvtára. (Corvina) IGOR DOVSZJANIJ: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TITKAI (Kossuth) SEBES TIBOR: TŐZEGET ÁLTAM ÍRORSZÁGBAN. (Táncsics) SZABÓ T. ATTILA: NYELV ÉS MÚLT. Válogatott tanulmányok, cikkek. (Bukarest, Kriterion) Filmbemutatók LANYARCOK TÜKÖRBEN. Színes magyar film. Bemutató: március 22-én. A LÁNGOLÓ TENGER. Színes, szélesvásznú szovjet film. Bemutató: március 22-én. TECUMSEH. Színes, szélesvásznú, szinkronizált NDK film. Bemutató: március 22-én. Színház FEKETE SÁNDOR: AKAR-E ÖN IRÓ LENNI? Bemutató a Titália Stúdióban, március 21-én. B. BRECHT: KURÁZSI MAMA. Bemutató a Madách Színházban, március 23-án. POLGÁR ADRÁS: A SZEMBESÍTÉS EREDMÉNYTELEN. Bemutató a Madách Kamaraszínházban, március 24-én. VAMPILOV: VIDÉKI TÖRTÉNETEK. Bemutató a Pesti Színházban, március 24-én. SHAKESPEARE: MAKRANCOS HÖLGY. Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban, március 24-én. Hangversenyek GERGELY FERENC orgonaestje a Zeneakadémián, március 18-án. IFJ. FASANG ÁRPÁD zongoraestje a Zeneakadémián, március 18-án. HERNÁDI LAJOS zongoraestje a Zeneakadémián, március 20-án. KOCSIS ALBERT hegedűestje a Zeneakadémián, március 21-én. VARGA CSILLA zongoraestje a Zeneakadémián, március 21-én. MARGITTAY SÁNDOR orgonaestje a Zeneakadémián, március 22-én. A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, március 23-án. Közreműködik: Tusa Erzsébet, vezényel: Bolberitz Tamás, TUSA ERZSÉBET, LANTOS ISTVÁN, VARGA CSILLA, SOLYMOS PÉTER, FELLEGI ADAM, AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES ÉS A PRO MUSIL A KAMARAZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, március 24-én. Vezényel: Pászti Miklós. VERMES MÁRIA és WEHNER TIBOR hangversenye a Zeneakadémián, március 24-én. Kiállítások CSOHÁNY KÁLMÁN grafikusművész kiállítása a Csók István Galériában. Megnyitó: március 22-én. BALOGH ERVIN festőművész kiállítása Egerben, a Rudnay Gyula Teremben. Megnyitó: március 22-én. PUSKÁS IMRE textilművész faliszőnyeg-bemutatója Nyíregyházán, a Benczúr Gyula Teremben. Megnyitó: március 22-én. RITZ WOTRUBA szobrászművész kiállítása a Műcsarnokban. Megnyitó: március 23-án. 1.KAS ADAM szobrászművész kiállítása a Műcsarnokban. Megnyitó: március 24-én. HIBAIGAZÍTÁS A múlt heti „Hat gyöngéd tekintet egy kisfiúra” című Gyárfás-elbeszélés második sorában szereplő évszám helyesen: 1827. 1973. MÁRCIUS 17.