Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-15 / 15. szám - Pomogáts Béla: Lukácsy Sándor hatvanéves • köszöntő (8. oldal) - (ungvári): Hemingway kontra FBI (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA április 14-től 24-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI április 14-től 27-ig: 14-től 20-ig 9, f 12, 2: HAIS* (USA) R: M. Forman 14-től 20-ig f5, f8: CASANOVA I—II.*** (pl.) R: F. Fellini 21-én: hlO, fi, 22-től 25-ig: hlO, fi, n4, 26-án és 27-én hlO, fi, n4, f7: AZ OBERWALDI TITOK I—II.* (pl.) R: M. Antonioni NORVÉG FILMNAPOK: 21- én 4, 16: KIS IDA 22- én 6, 8: BOSZORKÁNYVADÁSZOK 23- án 6, 8: EZÜSTNYÁJ 24- én 6, 8: A MÁSODIK MŰSZAK 25- én 6,8: ÁLLÍTSÁTOK MEG! TANÁCS 14-től 27-ig 9, 11, 1: HATÁSVADÁSZOK* R: Szurdi Miklós 14- én és 17-től 24-ig 3, 16, 8, 15- én 3, 16-án h6, 8: az Áldozat* R: Dobray György 25-től 27-ig 3, h6, 8: ELVESZETT ILLÚZIÓK* (Premier előtt!) R: Gazdag Gyula MAGYAR FILMTÁRLAT 15-én h6, 8: SZINDBÁD*** (1971) R: Huszárik Zoltán 22-én h6, 8: ÍTÉLET (1970) R: Kósa Ferenc gornij 15-től 17-ig 14, 17: ÉLŐ HOLTTEST I—II. R: V. Vengerov 18-tól 20-ig 14. h6, 8: SZERELMI GONDOK (Premier előtt!) R: V. Tregubovics 22-től 24-ig 4, 7: HAMLET I—II. R: G. Kozincev 25-től 27-ig 14. h6, 8: BOLOND PÉNZ (Premier előtt!) R: J. Matvejev Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás: 21-én 3. h6, 8: NAGYIVÓK* R: I. Kvirikadze KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: 3, f6, 8 14-én, 16-án, 18-án, 21-én: f4, f7; 17-én, 20-án, 22-én, 25-én: f4, h6, 8; 24-én: f4, 14- én: A BŰN TÖRTÉNETE I—II.*** (1.) 15- én: A HÁBORÚNAK VÉCÉ** (fr.—svéd) 16- án: DON QUIJOTE ÚJRA LOVAGOL I—II. (mexikói) 17- én: MILKA* (finn) 18- án: SOLARIS I—II.* (sz.) 19- én: HÁLÓZAT** (USA) 20- án: NÉZD A BOHÓCOT!*** (pl.) 21- én: ÁRNYÉKLOVAS I—II.* (japán) 22- én: A KOMÉDIÁS** (USA) 23- án: FELLINI—ROMA** * (pl.—fr.) 24- én: APOKALIPSZIS, MOST I—II.** (USA) 25- én: A CSIPKEVERŐND (fr.—NSZK—svájci) 26- án: AZ ÉJSZAKA** (pl.) 27- én: A VASPREFEKTUS* (pl.) DIADAL MOZI Kezdések: 14, 16, 8 23-án és 27-én: 3, 16, 8 21- én: RÍTUS*** (svéd) 22- én: PRÓBAFELVÉTEL* (1.) 23- án: HAZATÉRÉS** (USA) 24- én: ILLUMINÁCIÓ* (1.) 25- én: JULIA* (USA) 26- án: OTHELLO (sz.) 27- én: KABARÉ** (USA) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 16-án: A KIRÁLYÉRT ÉS A HAZÁÉRT** (ang.) 23-án: JOSEPH ANDREWS** (ang.) FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. 1i6: 19-én: A FARAÓ I—II. (1.) 26-án: MINDEN ELADÓ (1.) KOSSUTH KAMARA 14-től 27-ig h9, 11, 12, 14, h6: GARY COOPER, KI VAGY A MENNYEKBEN* (sp.) R. P. Milo KOREAI FILMHÉT este 8 órakor __ 14—15-én: A LÁTHATATLAN ERŐD 16—17-én: AZ ÉN FIAM 18-tól 20-ig: A VASUTAS FIA HORIZONT MOZI 14-én, 15-én és 18-tól 20-ig: 9, 11, 1, 3: A KONCERT (m.) 14-én, 15-én és 18-tól 20-ig du. 5, 6: SZÉP MESTERSÉGEK A fafaragás mesterei (rom.) Ruhák, korok, mesterek (m.) Pékek (m.) Századok, bútorok (m.) 16- án de. 10-től este 7-ig folyt.: NO, MEGÁLLJ CSAK! (mesesorozat) 21-én. 22-én és 25-től 27-ig 9, 11, 1, 3: ELVIS PRESLEY (USA) 21-én. 22-én és 25-től 27-ig du. 5, 6: A HÍRADÓ ÉS DOKUMENTUM FILMSTUDIÓ ÚJ FILMJEI: A tanítványok (R: Gárdos Péter) Szavak nélkül (R: Magyar József) 23-án de. 10-től este 7-ig folyt.: A RAVASZ VARJÚ (mesesorozat) Tv-filmek: minden este 7 órakor! 17- én és 24-én: Tv-matiné! A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! ÉLET ÉS ÍJ IRODALOM HNGAIOfON Tokody Ilona -szoprán Áriák Verdi: A végzet hatalma. Aida: Az álarcosbál. Don Carlos, és Puccini: Pillangókisasszony. Tosca. Bohémélet. Gianni Schicchi: Angelica nővér. Turandot és A fecske című operájából A Magyar Állami Operaház zenekara Vezényel: Mihály András SLPD 12 478 ÁRA: 80 Ft Puccini: Angelica nővér Opera egy felvonásban TOKODY ILONA a Magyar Állami Operaház szólistái, valamint ének- és zenekara Vezényel: LAMBERTO GARDELLI (Digitális felvétel) SLPD 12 430 ÁRA: 80 Ft Lukácsy Sándor hatvanéves Akár Lukácsy Sándor „életeiről” is beszélhetnék, minthogy írói sorsának alakulása több alkalommal éles fordulatot vett, nem teljesen függetlenül a történelem fordulataitól, a tudományos közélet vitáitól. Első „élete” a politika csillaga alatt indult, az alkotó szellem magasfeszültsége, kirobbanó munkakedve jelölte meg a pálya kezdetét. Lukácsy Csornán született, 1923. április 11-én — s hadd írjam ide a további lexikoni adatokat is —, az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd hamarosan a fiatal magyar értelmiség folyóiratának, a Valóságnak szerkesztői között dolgozott. Nagy szerepet vállalt a felszabadulást követő esztendők vitáiban, később a könyvkiadás szervezésében, illetve a magyar történelem és irodalom forradalmi hagyományainak birtokba vételében. Antológiákat szerkesztett, szöveggyűjteményeket és irodalomtörténeti dokumentumokat adott közre, általában a reformkor és a szabadságharc időszakából. Sajtó alá rendezte a magyar irodalomkritika múltját bemutató gyűjteményt, a Kossuth-emigráció képviselőinek Amerikáról szóló írásait, a Vörösmarty Mihály életére és munkásságára vonatkozó dokumentumokat, továbbá Eötvös Károly, Bajza József, Papp Dániel, Erdélyi János és mások műveit. Közben, közéleti vitákban hallatta szavát, folyóiratszerkesztésre készült, részt vállalt az ötvenes évek közepének irodalompolitikai küzdelmeiben. Második „élete” a hatvanas évek elején kezdődött, midőn az Irodalomtudományi Intézetben megindult Petőfi-kutatások irányítását vállalta. A tőle megszokott lendülettel fogott hozzá a költő világnézetének irodalomtörténeti ábrázolásához. Idehaza és külföldön végzett kutatásokat, s a francia szocializmus nagy ideológusainál fedezte fel azokat a forrásokat, amelyekből Petőfi Sándor költészete táplálkozott. Eredményei látványosak voltak, a viták persze nem maradtak el. Lukácsy összefoglaló munkája azóta is az íróasztalfiókban várja a kiadói érdeklődést, mondhatnám, a feltámadást. Ekkor kezdődött meg harmadik „élete”: a visszavonultságban, amely maga is állandó munkát és készenlétet jelent. Korábban is érdeklődött a művészettörténet iránt, ám ebben a harmadik életkorszakában valósággal e tudományos ágazat professzorává képezte magát. Én legalábbis úgy tapasztaltam, hogy kevesen jártasak annyira Európa múzeumaiban és műemlék városaiban, mint Lukácsy, aki professzorát szerezhetne francia irodalomtörténetből vagy kelet-európai politológiából is. Végezetül hadd üssek meg személyesebb hangot. Magam második „életének” kezdeteinél ismerkedtem meg vele: egyidőben együtt jártunk irodalomtörténeti vándorgyűlésekre, s együtt szöktünk meg az unalmas, ámde nagyképű előadásokról, hogy régi házakat és köveket tanulmányozzunk, s kiskocsmákban öblítsük le Veszprém vagy Nyíregyháza porát. Sok mindent meg lehetett tanulni tőle, de én most nem a tudományokra, hanem Lukácsy Sándor elemi természetességgel vállalt s következetesen gyakorolt életelveire hivatkozom: mindig szakmai igényességre és emberi őszinteségre nevelte a fiatabob barátait. Pomogáts Béla Hemingway kontra FBI Hemingway életrajzai több változatban is beszámolnak arról, hogy 1961-ben a Nobel-díjas amerikai író álnéven vonult be az idahói Mayo klinikára, hogy súlyos depresszióját kezeltesse. Lélekgyógyászának feljegyzései szerint depressziójának egyik oka, hogy az FBI nyomozóktól félt. Orvosa külön felhatalmazást kért megfelelő, illetékes helytől arra, hogy közölhesse betegével: szorongása megalapozatlan. Valójában mégsem volt az. Mint a The New York Review of Books 1983. március 31-i számának szenzációs riportja közli, Hemingway 1942-től haláláig az FBI megfigyelése alatt állt. Nem,, utolsósorban azért, mert a második világháború alatt felajánlotta szolgálatait Braden kubai nagykövetnek az antifasiszta harcban, és önálló kémszervezetet állított fel annak ellenőrzésére, hogy a német tengeralattjárók valóban támaszpontot próbálnak-e kialakítani a karib-tengeri térségben, s hogy utánpótlási vonalaikat milyen benzinből fedezik. Hemingway első bűne az volt, hogy a Kubában letelepedő, tizenötezerről harmincezerre tehető franzaista spanyolok ellenőrzését szervezte meg akkor, amikor velük a hivatalos kormányzat még nem volt hajlandó törődni. Kémszervezetének tagjait pedig azokból toborozta, akik a köztársaság oldalán harcoltak egykoron a spanyol polgárháborúban. 1942-ben huszonhat ügynököt szervezett be „privát” kémszolgálatába; közöttük azt a Durán nevű egykori forradalmárt, akit az Akiért a harang szól (1940) című regényében is szerepeltet. Hemingway Duránt „olyan felderítő és katonai lángelmének” nevezi egyik bizalmas jelentésében is, „aki száz évben egyszer születik”. Hemingway és Durán a felderítő munka ervén nyomon követte Batista' korhiányának " korrupciós és ellenséges manővereit, s figyelemmel kísérte a Batista megdöntésére irányuló politikai szervezkedéseket. A luxusvadászatnak álcázott tengeri expedíciók valójában azt próbálták felderíteni, mennyire igaz a hír, hogy a németek új típusú, oxigénnel dúsított tengeralattjáró-hajtóanyagot találtak fel s alkalmaznak. Néhány gyanús mozzanat (oxigéntartályok Kubába érkezése) erre utalt. A hivatalos FBI azonban a J. Edgar Hoovernek írott jelentésekben minden erővel igyekezett kisebbíteni Hemingway szerepét, sőt nemegyszer gyanúba fogták baloldali elkötelezettsége miatt. 1942 októberében már csaknem nyílt szakításra került sor Hemingway és az FBI között. A kubai amerikai nagykövetség katonai attaséja egyre gyakoribb levelekben figyelmezteti az FBI főnökét, hogy a nagy író baloldali szimpatizáns, sőt, aláírt egy olyan kérelmet, amely az egykori spanyol polgárháborús harcosok mentesítésére vonatkozott. Hemingwayt megalkuvásmentes temperamentuma még olyan szélsőségekre is ragadtatta, hogy ezt a katonai attasét — akiről tudván tudta, hogy az FBI ügynöke —, miatt a Gestapo tagját mutatta be egy társaságban. Hoover figyelmét nem kerülték el a jelentések: „Minden olyan információ, amely Ernest Hemingway megbízhatatlanságára vet fényt, tapintatosan a nagykövet tudomására hozandó”. Súlyosbította a helyzetet, hogy az író erőteljesen fellépett a hírhedt wisconsini szenátor, Joseph McCarthy ellen. Az író a maga „macho” módján azt nyilatkozta, hogy legszívesebben fegyverrel intézné el a McCarthyt. Az FBI ugyanakkor tartott Hemingway népszerűségétől. Újabb idézet egy FBI-jelentésből: „Mind Hemingway, mind pedig Durán, mint ismeretes, az FBI ellen személyes ellenérzéseket táplál ideológiai alapon, különösen Hemingway, aki az FBI-t olyan antiliberális, fasisztapárti és veszedelmes szervezetnek tartja, amelyik fokozatosan egy amerikai Gestapóvá fejlődik át.” Tetézte a bajokat, hogy 1959 novemberében Hemingway nyilvánosan kiállt a kubai forradalom mellett. Erről ismét egy bizalmas jelentés tanúskodik. „... Támogatja a Castro-kormányt és annak minden cselekedetét, úgy véli, hogy ez a legjobb dolog, ami Kubában megtörténhetett. 2. Nem hiszi el a külföldön Kubáról közölt híradások egyetlen szavát sem. Együttérez a kubai kormánnyal... 3. Abban reménykedik, hogy a kubaiak őt nem tekintik majd senkinek, hanem maguk közül való kubainak. Letérdelt és megcsókolta a kubai zászlót”. Az amerikai újság kommentárja nem hangsúlyozza, de hadd tegyük hozzá, hogy az FBI nem képviselte egész Amerikát. És az sem véletlen, hogy a „szabad információ törvénye” lehetővé teszi már: bizonyos idő után független kutatók vagy újságírók betekintést nyerhetnek az FBI aktáiba Ezekből az aktákból ezúttal tizenöt gépelt oldalt biztonsági okokból visszatartottak, újabb néhány oldalt fekete tintával megsemmisítettek. Hemingway politikai magatartása iránt a halálát követő tizenhárom évben is meglepő érdeklődést tanúsított az FBI. De mindezzel csak azt bizonyította, hogy van egy másik Amerika is, melynek nem éppen utolsó képviselője volt az író , Ernest Hemingway. (ungvári) A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM UWEGRESSmagversei (Európa) FRANZ HODJAK VERSEI (Európa) P. D. JAMES: TAKARD EL ARCÁT! (Európa) TANDORI DEZSŐ: A FELTÉTELES MEGÁLLÓ (Magvető) RATKÓ ISTVÁN: TÖRÉSVONAL (Szépirodalmi) KISS DÉNES: ORSZAGLÁS (Szépirodalmi) TAMASI LAJOS: SZÜLETÉSNAPOMRA (Csepeli Munkásotthon) TANULMÁNY, ALBUM, DOKUMENTUM BÖGEL JÓZSEF—JÁNOSI LAJOS: SCENOGRAPHIA HUNGARICA. Díszlet- és jelmeztervezés 1970—1980. (Corvina) PECK—WHITLOW: SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK (Gondolat) IZSÁK LAJOS: POLGÁRI ELLENZÉKI PÁRTOK MAGYARORSZÁGON 1941-1949. (Kossuth) GEREVICH JÓZSEF: TERÁPIÁK TÁRSADALMA — TÁRSADALMAK TERÁPIÁJA (Magvető) TARJÁN TAMÁS: KORTÁRSI DRÁMA (Magvető) BÁRDOS SÁNDOR: KÁBELTELEVÍZIÓ, VIDEOKOMMUNIKÁCIÓ (Műszaki) NATHAN PERELMAN: ZONGORAÓRA (Zeneműkiadó) Filmbemutatók április 21-én A NAGY KITÜNTETÉS. Csehszlovák film SZERELMI GONDOK. Szovjet film AZ OBERWALDI TITOK I—II. Olasz film. Rendezte: Michelangelo Antonioni A KERESZTAPA. 2. rész. I—II. Amerikai film. Rendezte: Francis Ford Coppola Színház EURIPIDÉSZ: MÉDEIA. Előadások a szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházában LOLEH BELLON: A CSÜTÖRTÖKI HÖLGYEK. Bemutató a Várszínházban április 15-én HAROLD PINTER: HAZATÉRÉS. Bemutató a Katona József Színházban április 15-én SHAKESPEARE: SZENTIVANÉJI ÁLOM. Bemutató a Pesti Színházban április 15-én CSAJKOVSZKIJ: DIÓTÖRO. Bemutató az Erkel Színházban április 20-án KOSZTOLÁNYI—GYURKOVICS: ÉDES ANNA. Bemutató a veszprémi Petőfi Színházban április 20-án EISEMANN—SZILÁGYI: ZSÁKBAMACSKA. Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban április 22-én IBSEN: PEER GYNT. Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban április 15-én Amatőr színházi bemutatók a Szkénében: JARRY: ÜBÜ KIRÁLY. PLAUTUS: A BÖGRE (Harlekin Színkör) április 15-én HEINER MULLER: HORATIUS (KISZ Központi Művészegyüttes színjátszó együttese); HELYZETDALOK (RTSH): TENNESSEE WILLIAMS: BESZÉLJ, MINT AZ ESŐ, HADD HALLGASSALAK. PETER HANDKE: KASPAR. SAMUEL BECKETT: NEM EN (Színművészeti főiskolások előadásai) április 16-án Hangversenyek GÁBOS GÁBOR zongoraestje a Zeneakadémián április 15-én A BUDAPESTI KAMARAEGYÜTTES hangversenye a Pesti Vigadóban április 15-én. Vezényel: Ligeti András. Közreműködik: Takács Tamara A LISZT FERENC KAMARAKÓRUS hangversenye a Mátyás-templomban április 15-én. Vezényel: Párkai István MIHAIL VOSZKRESZENSZKIJ zongoraestje a Zeneakadémián április 16- án MUZSIKUS FORUM I. LAKATOS IDA, VASS ÁGNES ÉS SIMONFAI MÁRIA hangversenye a Zeneakadémia kistermében április 16-án A BARTÓK VONÓSNÉGYES hangversenye a Zeneakadémián április 17-én MUZSIKUS FÓRUM II. A SZEGEDI VONÓSZENEKAR hangversenye, a Zeneakadémia kistermében április 17- én. Vezényel: Weninger Richárd AZ ELEKTRONIKUS hangverseny a SOTE dísztermében április 17-én Kiállítások A CSONTVÁRY MÚZEUM kibővített és újjárendezett állandó kiállítása április 14-től tekinthető meg Pécsett A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában. Megtekinthető: április 15-től FIATAL FOTO 1980 UTÁN. II. rész. Megtekinthető a miskolci Fotógalériában HEGEDŰS 2 LÁSZLÓ kiállítása a Stúdió Galériában. Megtekinthető: május 1-ig GERVAI TAMS: UTÁNÉRZÉSEIM EGY KÓRRÓL. Kiállítás a székesfehérvári Pintér Károly Művelődési Házban. Megtekinthető: május 2-ig 1983. ÁPRILIS 15. )