Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-15 / 15. szám - Pomogáts Béla: Lukácsy Sándor hatvanéves • köszöntő (8. oldal) - (ungvári): Hemingway kontra FBI (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA április 14-től 24-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI április 14-től 27-ig: 14-től 20-ig 9, f 12, 2: HAIS* (USA) R: M. Forman 14-től 20-ig f5, f8: CASANOVA I—II.*** (pl.) R: F. Fellini 21-én: hlO, fi, 22-től 25-ig: hlO, fi, n4, 26-án és 27-én hlO, fi, n4, f7: AZ OBERWALDI TITOK I—II.* (pl.) R: M. Antonioni NORVÉG FILMNAPOK: 21- én 4, 16: KIS IDA 22- én 6, 8: BOSZORKÁNYVADÁSZOK 23- án 6, 8: EZÜSTNYÁJ 24- én 6, 8: A MÁSODIK MŰSZAK 25- én 6,8: ÁLLÍTSÁTOK MEG! TANÁCS 14-től 27-ig 9, 11, 1: HATÁSVADÁSZOK* R: Szurdi Miklós 14- én és 17-től 24-ig 3, 16, 8, 15- én 3, 16-án h6, 8: az Áldozat* R: Dobray György 25-től 27-ig 3, h6, 8: ELVESZETT ILLÚZIÓK* (Premier előtt!) R: Gazdag Gyula MAGYAR FILMTÁRLAT 15-én h6, 8: SZINDBÁD*** (1971) R: Huszárik Zoltán 22-én h6, 8: ÍTÉLET (1970) R: Kósa Ferenc gornij 15-től 17-ig 14, 17: ÉLŐ HOLTTEST I—II. R: V. Vengerov 18-tól 20-ig 14. h6, 8: SZERELMI GONDOK (Premier előtt!) R: V. Tregubovics 22-től 24-ig 4, 7: HAMLET I—II. R: G. Kozincev 25-től 27-ig 14. h6, 8: BOLOND PÉNZ (Premier előtt!) R: J. Matvejev Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás: 21-én 3. h6, 8: NAGYIVÓK* R: I. Kvirikadze KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: 3, f6, 8 14-én, 16-án, 18-án, 21-én: f4, f7; 17-én, 20-án, 22-én, 25-én: f4, h6, 8; 24-én: f4,­­ 14- én: A BŰN TÖRTÉNETE I—II.*** (1.) 15- én: A HÁBORÚNAK VÉCÉ** (fr.—svéd) 16- án: DON QUIJOTE ÚJRA LOVAGOL I—II. (mexikói) 17- én: MILKA* (finn) 18- án: SOLARIS I—II.* (sz.) 19- én: HÁLÓZAT** (USA) 20- án: NÉZD A BOHÓCOT!*** (pl.) 21- én: ÁRNYÉKLOVAS I—II.* (japán) 22- én: A KOMÉDIÁS** (USA) 23- án: FELLINI—ROMA** * (pl.—fr.) 24- én: APOKALIPSZIS, MOST I—II.** (USA) 25- én: A CSIPKEVERŐND (fr.—NSZK—svájci) 26- án: AZ ÉJSZAKA** (pl.) 27- én: A VASPREFEKTUS* (pl.) DIADAL MOZI Kezdések: 14, 1­6, 8 23-án és 27-én: 3, 16, 8 21- én: RÍTUS*** (svéd) 22- én: PRÓBAFELVÉTEL* (1.) 23- án: HAZATÉRÉS** (USA) 24- én: ILLUMINÁCIÓ* (1.) 25- én: JULIA* (USA) 26- án: OTHELLO (sz.) 27- én: KABARÉ** (USA) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 16-án: A KIRÁLYÉRT ÉS A HAZÁÉRT** (ang.) 23-án: JOSEPH ANDREWS** (ang.) FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. 1i6: 19-én: A FARAÓ I—­II. (1.) 26-án: MINDEN ELADÓ (1.) KOSSUTH KAMARA 14-től 27-ig h9, 11, 12, 14, h6: GARY COOPER, KI VAGY A MENNYEKBEN* (sp.) R. P. Milo KOREAI FILMHÉT este 8 órakor __ 14—15-én: A LÁTHATATLAN ERŐD 16—17-én: AZ ÉN FIAM 18-tól 20-ig: A VASUTAS FIA HORIZONT MOZI 14-én, 15-én és 18-tól 20-ig: 9, 11, 1, 3: A KONCERT (m.) 14-én, 15-én és 18-tól 20-ig du. 5, 6: SZÉP MESTERSÉGEK A fafaragás mesterei (rom.) Ruhák, korok, mesterek (m.) Pékek (m.) Századok, bútorok (m.) 16- án de. 10-től este 7-ig folyt.: NO, MEGÁLLJ CSAK! (mesesorozat) 21-én. 22-én és 25-től 27-ig 9, 11, 1, 3: ELVIS PRESLEY (USA) 21-én. 22-én és 25-től 27-ig du. 5, 6: A HÍRADÓ ÉS DOKUMENTUM FILM­STUDIÓ ÚJ FILMJEI: A tanítványok (R: Gárdos Péter) Szavak nélkül (R: Magyar József) 23-án de. 10-től este 7-ig folyt.: A RAVASZ VARJÚ (mesesorozat) Tv-filmek: minden este 7 órakor! 17- én és 24-én: Tv-matiné! A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! ÉLET ÉS ÍJ­ IRODALOM ­ HNGAIOfON Tokody Ilona -szoprán Áriák Verdi: A végzet hatalma. Aida: Az álarcosbál. Don Carlos, és Puccini: Pillangókisasszony. Tosca. Bohémélet. Gianni Schicchi: Angelica nővér. Turandot és A fecske című operájából A Magyar Állami Operaház zenekara Vezényel: Mihály András SLPD 12 478 ÁRA: 80 Ft Puccini: Angelica nővér Opera egy felvonásban TOKODY ILONA a Magyar Állami Operaház szólistái, valamint ének- és zenekara Vezényel: LAMBERTO GARDELLI (Digitális felvétel) SLPD 12 430 ÁRA: 80 Ft Lukácsy Sándor hatvanéves Akár Lukácsy Sándor „életei­ről” is beszélhetnék, minthogy írói sorsának alakulása több alka­lommal éles fordulatot vett, nem teljesen függetlenül a történelem fordulataitól, a tudományos köz­élet vitáitól. Első „élete” a politika csillaga alatt indult, az alkotó szellem magasfeszültsége, kirobbanó munkakedve jelölte meg a pálya kezdetét. Lukácsy Csornán szü­letett, 1923. április 11-én — s hadd írjam ide a további lexiko­­ni adatokat is —, az Eötvös Kol­légium tagjaként a budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd hamarosan a fiatal magyar értelmiség folyóiratának, a Va­lóságnak szerkesztői között dol­gozott. Nagy szerepet vállalt a felszabadulást követő esztendők vitáiban, később a könyvkiadás szervezésében, illetve a magyar történelem és irodalom forradal­mi hagyományainak birtokba vé­telében. Antológiákat szerkesz­tett, szöveggyűjteményeket és irodalomtörténeti dokumentumo­kat adott közre, általában a re­formkor és a szabadságharc idő­szakából. Sajtó alá rendezte a magyar irodalomkritika múltját bemutató gyűjteményt, a Kos­­suth-emigráció képviselőinek Amerikáról szóló írásait, a Vörös­marty Mihály életére és munkás­ságára vonatkozó dokumentumo­kat, továbbá Eötvös Károly, Baj­za József, Papp Dániel, Erdélyi János és mások műveit. Közben, közéleti vitákban hallatta szavát, folyóiratszerkesztésre­­ készült, részt vállalt az ötvenes évek kö­zepének irodalompolitikai küz­delmeiben. Második „élete” a hatvanas évek elején kezdődött, midőn az Irodalomtudományi Intézetben megindult Petőfi-kutatások irá­nyítását vállalta. A tőle megszo­kott lendülettel fogott hozzá a köl­tő világnézetének irodalomtörté­neti ábrázolásához. Idehaza és külföldön végzett kutatásokat, s a francia szocializmus nagy ideoló­gusainál fedezte fel azokat a for­rásokat, amelyekből Petőfi Sán­dor költészete táplálkozott. Ered­ményei látványosak voltak, a viták persze nem maradtak el. Luká­csy összefoglaló munkája azóta is az íróasztalfiókban várja a kiadói érdeklődést, mondhatnám, a fel­támadást. Ekkor kezdődött meg harmadik „élete”: a visszavonult­ságban, amely maga is állandó munkát és készenlétet jelent. Ko­rábban is érdeklődött a művé­szettörténet iránt, ám ebben a harmadik életkorszakában való­sággal e tudományos ágazat pro­fesszorává képezte magát. Én leg­­alábbis úgy tapasztaltam, hogy kevesen jártasak annyira Euró­pa múzeumaiban és műemlék vá­rosaiban, mint Lukácsy, aki pro­­fesszorát szerezhetne francia iro­dalomtörténetből vagy kelet-eu­rópai politológiából is. Végezetül hadd üssek meg sze­mélyesebb hangot. Magam má­sodik „életének” kezdeteinél is­merkedtem meg vele: egyidőben együtt jártunk irodalomtörté­neti vándorgyűlésekre, s együtt szöktünk meg az unalmas, ámde nagyképű előadásokról, hogy ré­gi házakat és köveket tanulmá­nyozzunk, s kiskocsmákban öb­lítsük le Veszprém vagy Nyíregy­háza porát. Sok mindent meg le­hetett tanulni tőle, de én most nem a tudományokra, hanem Lu­kácsy Sándor elemi természetes­séggel vállalt s következetesen gyakorolt életelveire hivatkozom: mindig szakmai igényességre és emberi őszinteségre nevelte a fia­­tabob barátait. Pomogáts Béla Hemingway kontra FBI Hemingway életrajzai több vál­tozatban is beszámolnak arról, hogy 1961-ben a Nobel-díjas ame­rikai író álnéven vonult be az ida­­hói Mayo klinikára, hogy súlyos depresszióját kezeltesse. Lélekgyó­gyászának feljegyzései szerint dep­ressziójának egyik oka, hogy az FBI nyomozóktól félt. Orvosa kü­lön felhatalmazást kért megfelelő, illetékes helytől arra, hogy közöl­hesse betegével: szorongása meg­alapozatlan. Valójában mégsem volt az. Mint a The New York Review of Books 1983. március 31-i számának szen­zációs riportja közli, Hemingway 1942-től haláláig az FBI megfigye­lése alatt állt. Nem,, utolsósorban azért, mert a második világháború alatt felajánlotta szolgálatait Bra­den kubai nagykövetnek az antifa­siszta harcban, és önálló kémszer­vezetet állított fel annak ellenőr­zésére, hogy a német tengeralatt­járók valóban támaszpontot pró­bálnak-e kialakítani a karib-ten­­geri térségben, s hogy utánpótlási vonalaikat milyen benzinből fede­zik. Hemingway első bűne az volt, hogy a Kubában letelepedő, tizen­ötezerről harmincezerre tehető franzaista spanyolok ellenőrzését szervezte meg akkor, amikor ve­lük a hivatalos kormányzat még nem volt hajlandó törődni. Kém­szervezetének tagjait pedig azok­ból toborozta, akik a köztársaság oldalán harcoltak egykoron a spa­nyol polgárháborúban. 1942-ben huszonhat ügynököt szervezett be „privát” kémszolgálatába; közöt­tük azt a Durán nevű egykori for­radalmárt, akit az Akiért a harang szól (1940) című regényében is sze­repeltet. Hemingway Duránt „olyan felderítő és katonai lángelmének” nevezi egyik bizalmas jelentésében is, „aki száz évben egyszer szüle­tik”. Hemingway és Durán a felderítő munka ervén nyomon követte Ba­tista' korhiányának " korrupciós és ellenséges manővereit, s figyelem­mel kísérte a Batista megdöntésére irányuló politikai szervezkedése­ket. A luxusvadászatnak álcázott tengeri expedíciók valójában azt próbálták felderíteni, mennyire igaz a hír, hogy a németek új tí­pusú, oxigénnel dúsított tenger­alattjáró-hajtóanyagot találtak fel s alkalmaznak. Néhány gyanús mozzanat (oxigéntartályok Kubá­ba érkezése) erre utalt. A hivata­los FBI­ azonban a J. Edgar Hoo­­vernek írott jelentésekben minden erővel igyekezett kisebbíteni He­mingway szerepét, sőt nemegyszer gyanúba fogták baloldali elkötele­zettsége miatt. 1942 októberében már csaknem nyílt szakításra került sor He­mingway és az FBI között. A ku­bai amerikai nagykövetség kato­nai attaséja egyre gyakoribb leve­lekben figyelmezteti az FBI főnö­két, hogy a nagy író baloldali szim­patizáns, sőt, aláírt egy olyan ké­relmet, amely az egykori spanyol polgárháborús harcosok mentesí­tésére vonatkozott. Hemingwayt megalkuvásmentes temperamentu­ma még olyan szélsőségekre is ra­gadtatta, hogy ezt a katonai atta­sét — akiről tudván tudta, hogy az FBI ügynöke —, miatt a Gestapo tagját mutatta be egy társaságban. Hoover figyelmét nem kerülték el a jelentések: „Minden olyan in­formáció, amely Ernest Hemingway megbízhatatlanságára vet fényt, ta­pintatosan a nagykövet tudomására hozandó”. Súlyosbította a helyzetet, hogy az író erőteljesen fellépett a hírhedt wisconsini szenátor, Joseph McCarthy ellen. Az író a maga „macho” módján azt nyilatkozta, hogy legszívesebben fegyverrel in­tézné el a McCarthyt. Az FBI ugyanakkor tartott He­mingway népszerűségétől. Újabb idézet egy FBI-jelentésből: „Mind Hemingway, mind pedig Durán, mint ismeretes, az FBI ellen sze­mélyes ellenérzéseket táplál ideo­lógiai alapon, különösen Heming­way, aki az FBI-t olyan antiliberá­­lis, fasisztapárti és veszedelmes szervezetnek tartja, amelyik foko­zatosan egy amerikai Gestapóvá fejlődik át.” Tetézte a bajokat, hogy 1959 novemberében Heming­way nyilvánosan kiállt a kubai for­radalom mellett. Erről ismét egy bizalmas jelentés tanúskodik. „­... Támogatja a Castro-kormányt és annak minden cselekedetét, úgy vé­li, hogy ez a legjobb dolog, ami Ku­bában megtörténhetett. 2. Nem hi­szi el a külföldön Kubáról közölt híradások egyetlen szavát sem. Együttérez a kubai kormánnyal... 3. Abban reménykedik, hogy a ku­baiak őt nem tekintik majd senki­nek, hanem maguk közül való ku­bainak. Letérdelt és megcsókolta a kubai zászlót”. Az amerikai újság kommentárja nem hangsúlyozza, de hadd tegyük hozzá, hogy az FBI nem képvisel­te egész Amerikát. És az sem vélet­len, hogy a „szabad információ tör­vénye” lehetővé teszi már: bizonyos idő után független kutatók vagy új­ságírók betekintést nyerhetnek az FBI aktáiba Ezekből az aktákból ezúttal tizenöt gépelt oldalt biz­tonsági okokból visszatartottak, újabb néhány oldalt fekete tintá­val megsemmisítettek. Hemingway politikai magatartása iránt a halá­lát követő tizenhárom évben is meglepő érdeklődést tanúsított az FBI. De mindezzel csak azt bizonyí­totta, hogy van egy másik Amerika is, melynek nem éppen utolsó kép­viselője volt az író , Ernest He­mingway. (ungvári) A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM UWEGRESSmag­versei (Európa) FRANZ HODJAK VERSEI (Európa) P. D. JAMES: TAKARD EL ARCÁT! (Európa) TANDORI DEZSŐ: A FELTÉTELES MEGÁLLÓ (Magvető) RATKÓ ISTVÁN: TÖRÉSVONAL (Szépirodalmi) KISS DÉNES: ORSZAGLÁS (Szép­­irodalmi) TAMASI LAJOS: SZÜLETÉSNAPOM­RA (Csepeli Munkásotthon) TANULMÁNY, ALBUM, DOKUMENTUM BÖGEL JÓZSEF—JÁNOS­I LAJOS: SCENOGRAPHIA HUNGARICA. Dísz­let- és jelmeztervezés 1970—1980. (Corvina) PECK—WHITLOW: SZEMÉLYISÉG­ELMÉLETEK (Gondolat) IZSÁK LAJOS: POLGÁRI ELLENZÉ­KI PÁRTOK MAGYARORSZÁGON 1941-1949. (Kossuth) GEREVICH JÓZSEF: TERÁPIÁK TÁRSADALMA — TÁRSADALMAK TERÁPIÁJA (Magvető) TARJÁN TAMÁS: KORTÁRSI DRÁ­­MA (Magvető) BÁRDOS SÁNDOR: KÁBELTELEVÍ­ZIÓ, VIDEOKOMMUNIKÁCIÓ (Mű­szaki) NATHAN PERELMAN: ZONGORA­­ÓRA (Zeneműkiadó) Filmbemutatók április 21-én A NAGY KITÜNTETÉS. Csehszlovák film SZERELMI GONDOK. Szovjet film AZ OBERWALDI TITOK I—II. Olasz film. Rendezte: Michelangelo Anto­nioni A KERESZTAPA. 2. rész. I—II. Ame­rikai film. Rendezte: Francis Ford Coppola Színház EURIPIDÉSZ: MÉDEIA. Előadások a szolnoki Szigligeti Színház Szoba­­színházában LOLEH BELLON: A CSÜTÖRTÖKI HÖLGYEK. Bemutató a Várszínház­ban április 15-én HAROLD PINTER: HAZATÉRÉS. Be­mutató a Katona József Színházban április 15-én SHAKESPEARE: SZENTIVANÉJI ÁLOM. Bemutató a Pesti Színház­ban április 15-én CSAJKOVSZKIJ: DIÓTÖRO. Bemuta­tó az Erkel Színházban április 20-án KOSZTOLÁNYI—GYURKOVICS: ÉDES ANNA. Bemutató a veszprémi Petőfi Színházban április 20-án EISEMANN—SZILÁGYI: ZSÁKBA­MACSKA. Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban április 22-én IBSEN: PEER GYNT. Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban ápri­lis 15-én Amatőr színházi bemutatók a Szkénében: JARRY: ÜBÜ KIRÁLY. PLAUTUS: A BÖGRE (Harlekin Színkör) április 15-én HEINER MULLER: HORATIUS (KISZ Központi Művészegyüttes színjátszó együttese); HELYZETDALOK (RTS­­­H): TENNESSEE WILLIAMS: BESZÉLJ, MINT AZ ESŐ, HADD HALLGAS­SALAK. PETER HANDKE: KAS­PAR. SAMUEL BECKETT: NEM EN (Színművészeti főiskolások előadá­sai) április 16-án Hangversenyek GÁBOS GÁBOR zongoraestje a Zene­­akadémián április 15-én A BUDAPESTI KAMARAEGYÜTTES hangversenye a Pesti Vigadóban április 15-én. Vezényel: Ligeti And­rás. Közreműködik: Takács Tamara A LISZT FERENC KAMARAKÓRUS hangversenye a Mátyás-templomban április 15-én. Vezényel: Párkai Ist­ván MIHAIL VOSZKRESZENSZKIJ zon­goraestje a Zeneakadémián április 16- án MUZSIKUS FORUM I. LAKATOS IDA, VASS ÁGNES ÉS SIMONFAI MÁRIA hangversenye a Zeneakadé­mia kistermében április 16-án A BARTÓK VONÓSNÉGYES hangver­senye a Zeneakadémián április 17-én MUZSIKUS FÓRUM II. A SZEGEDI VONÓSZENEKAR hangversenye, a Zeneakadémia kistermében április 17- én. Vezényel: Weninger Richárd AZ ELEKTRONIKUS hangverseny a SOTE dísztermében április 17-én Kiállítások A CSONTVÁRY MÚZEUM kibővített és újjárendezett állandó kiállítása április 14-től tekinthető meg Pécsett A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában. Meg­tekinthető: április 15-től FIATAL FOTO 1980 UTÁN. II. rész. Megtekinthető a miskolci Fotó­galériában HEGEDŰS 2 LÁSZLÓ kiállítása a Stú­dió Galériában. Megtekinthető: má­jus 1-ig GERVAI TAM­­S: UTÁNÉRZÉSEIM EGY KÓRRÓL. Kiállítás a székes­­fehérvári Pintér Károly Művelődési Házban. Megtekinthető: május 2-ig 1983. ÁPRILIS 15. )

Next