Élet és Irodalom, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-02 / 9. szám - M. Lengyel László: Gazdátlan napok • publicisztika (1. oldal) - Tandori Dezső: Kutyakórház, váró • vers (1. oldal)
Történt pedig, hogy egy idegen folklórból kapott hőst a peresztrojka. A világ gondolataira leginkább ható angolszász sajtóban idegenül csengett volna Sztyenka Razin vagy a cárnő ellen cárként felkelt Jemelka Pugacsov neve. tán kiszedni sem engedte volna a printer’s devil. Ki gondolta volna akkor, hogy a legendakört továbbgondolva hamarosan nottinghami városbírót is kereshetnek az elemzők? Márpedig ez következik a dolgok logikájából: a Szentföldre készül az Oroszlánszívű király és bizonyára lion-hearted vitézei közül sokan követni fogják.★ Mihail Gorbacsov nem tudott mit kezdeni a párttagkönyvesek húszmilliós seregével. Az állomány, a parancsnokok többségét örökölte, és nem bizonyult elegendőnek a vezérek tanácsának lecserélése. Hiába irányította seregét bölcsen, sok kompromisszummal, vigyázva néhány kényes lábra, el nem mozdulva középről, a bajok nem fogytak, sokasodtak. Nem tudta elviselni az eredetileg talán jót akaró irányítók kapkodó utasításait a csernobili 4-es blokk amúgy is nehézkes biztonsági rendszere. Az eleve hevenyében összetoldott uráli gázvezeték keményen megbosszulta, hogy már repedten próbálták még nagyobb nyomás alá helyezni. A gépipar kiemelt fejlesztésének eredményeit bemutató agyonreklámozott kiállítás után sem törték az ajtót a szovjet külkereskedelmi vállalatokra az újdonságok iránt különösen fogékony nyugati cégek. A központi bizottság jól átgondolt határozatától nem terjedtek futótűzként az „új szocialista tulajdonformák” a mezőgazdaságban, és az amerikai uborkapalánták sem eredtek meg a Moszkva környéki szovhozok üvegházainak talajában. Ukrajna nem kapott elég kevert takarmányt a központi alapokból, így jelezte: húsból kevesebbre számítsanak tőle. Kevesebb élelmiszert indít útnak a Baltikum, igaz, oda is alig szállítanak. A világ legnagyobb MacDonald’s étterme, a moszkvai, csak óránál hosszabb sorban állás után hozzáférhető és tizenhat tervezett társával együtt is csak „lehetne másképpen is” sóhajtásnak jó. Nem kell megijednie a konkurenciától a Sztavropoli Broiler Egyesülésnek, mert megjelent az amerikai csirkecomb a szovjet főváros botjaiban, a gasztronómiai divat változásával ugyanis most éppen a fűszervajjal zaftosított csirkemellett keresett a Kentucky Fried Chickennél. Hagymahiányt, vajhiányt néha a stagnálás időszakában is sikerült előidézni. De most állandósultak a bajok. Gorbacsov rájött: nem jó, ha a párt felelősséget vállal az esőért, amikor tartós aszály ígérkezik. S ez még nem minden. A piros könyves bandériumok sem hajlandók már a zászló alá igazodni. A litvánok közölték: fittyet hánynak a véres kardnak, a központ hívó szavának. Az azerbajdzsánok műanyag zsákokba gyűjtötték az eldobott tagkönyveket. Jó párat nyilvánosan égetett el tulajdonosa. Örményországban, Grúziában, Moldáviában is volt, van ok szabadulni a pártokmányoktól. Moszkvában közben orosz kommunista pártot szerveznek egyesek, mások szocialistaszociáldemokrata platformot alapítottak — jobb összeszedni ami még használható a régi szerkezetből. A moszkvai utcára kiment vagy negyedmillió ember, aligha Gorbacsov ellen és ellenére. Az antiszemita, fasisztoid Pamjaty májusi pogromokról beszél. Most éppen Dusanbéban folyik öldöklés. Volt már Abháziában, Ferganában, Dél- Oszétiában és legfőképpen Szumgaitban, Bakuban, a Karabah- Hegyvidéken. Naponta több mint kétszáz család hagyja el az országot. Zsidók, volgai németek, görögök, örmények. A párt hatalmon van, ma még külön pont rögzíti az alkotmányban, hogy ez a szervezet a társadalom vezető ereje. Elviekben kötelezők lefelé a felül hozott intézkedések. Közben lehet embereket agyonverni, ablakon kihajítani a magasabb emeletekről, elvenni tőlük mindent. Lehet több száz kilométeren megnyitni a határt, ezrével menni oda meg vissza, lehet büntetni más vidékeket azzal, hogy nem engednek oda egyetlen vagont vagy teherautót heteken át. És lehet elfoglalni hivatali épületeket, rendőrőrsöket, fegyvert zsákmányolni, harci osztagokat szervezni, lőni és visszalőni. De nem lehet néhány martalóc kivételével elfogni és felelősségre vonni a megbújó bűnösöket, a károkat azokkal megtéríttetni, akik okozták őket. Igazság nincs több, csak egy. Hozzávezető út lehet többféle, meg következmény. Olyannyira, hogy néha kimondani sem érdemes azt az egyet. Az igazságot. A londoni irodák aligha jegyeznek magasan bizonyos fogadásokat a Nobel-békedíjra, így eshetett, hogy miközben a világban emberére talált az elmúlt év, egyes vélemények szerint az évtized is, a Szovjetunióban egyre több nap sétál gazdátlanul. Mert nem erről volt szó. Gorbacsov jobb jövőt, több boldogságot ígért a népének, de nem úgy, hogy az ütközetben elébe rohannak, felülbírálják a parancsokat, és a szárnyak önállósítják magukat. Ellenállnak, akiknek meg kellett volna adniuk magukat, és más harcokra tartalékolják erejüket elit csapatok. Türelem, meg válságtűrő képesség, meg hazafiság — mindez benne volt a stratégiai számításokban. De ha a premisszák hamisságán bukik meg a koncepció? A szillogizmus felállítója sem köteles már ragaszkodni a képlethez. ★ A Szentföldre készül tehát az Oroszlánszívű király. Megtalálni a Grált, színültig tele hatalommal. Akkor majd elnöknek fogják nevezni, mint az amerikaiak vagy a franciák urát. Nem lesz többé szűk a páncéling, amelyet az apparátus húzott rá. Igaz, jó lett volna több idő nagyobb sereget gyűjteni, és hogy erőre kapjon új lova, a minden cselekvési szabadsággal felabrakolt szovjetek struktúrája. Ott maradt a régi sereg alkotmányban szavatolt hatalom nélkül, a demokratikus centralizmus óhajával, a régi tisztek által irányíthatatlanul. Lesz nottinghami városbíró és lesz János herceg, s fordul majd az ír Robin Hood kezében. Attnie Born King néha majd enged új katonáinak, bár tudja: egyik-másik lovagja már a hadjárat előtt megkezdte a fosztogatást, de a többpártrendszernek és a magántulajdonnak is megvannak a maga nemesei, akiknek kijár, ami az övék, különben elhagyják a tábort. Egyébként is, mindezért kárpótlást nyújthat a becses kehely csillogása. És a királynak igaza lesz, ha közben gazdájául szegődik az elárvult napoknak. M. LENGYEL LÁSZLÓ: GAZDÁTLAN NAPOK ♦ 1990. MÁRCIUS 2. XXXIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Papp Zsolt: Politikai miniatűrök ♦ Interjú Nyers Rezsővel és Pető Ivánnal Temesi Ferenc: Amerikai bűneimből IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP ! "■ ------- --------- 1 ......................... —T TANDORI DEZSŐ: Kutyakórház, váró Dehogy rakunk be a kutyakórházba, bundás kis fehér barátnénk, lelenc pásztor eb, huszonhárom kilós, két és fél éves illető! Vackodról, pokróc-tömkelegről, mit hajnalra összetúrsz, hadd ugasd csak szakszerű kutyasággal a kollégáidat, ahogy a gazdák hazaviszik őket éjfél tájt nagyfilm vagy Napzárta után; lábam hadd nyalogasd, ahogy kitámolygok álmosan, el nem mulasztva legalább ennyi együttlétet. A váróba, ahol ambuláns betegként ülsz, kihallatszik az a sok vonyítás a ketrecekből, az a hangzavar, melytől legalább ennyire azért megkímélhetünk téged. Volt benne részed a menhelyen elég! Kis kutyánk, lassan öregedő Szuszi, kezded beszerezni magadnak a bajokat, úgy látszik, e világ lakója vagy mind inkább olyképp is, hogy nincs rád megoldás. De hát légy nyugodt, szeretünk téged, legalább rólad ilyen egyszerű szavakat le tud írni az ember, ne aggódj. Itt leszel, míg megvagyunk, ne tarts semmiféle erőszakos változástól. Kijár hozzád majd a doktor bácsi, meg a másik doktor bácsihoz elviszünk oltásra, megvizsgálnak, egész konzílium van körülötted, ha mindez erőket összeadjuk. Meg ott a Szpéró, akinek ma van a születésnap-féléje, és amarra világunk mindenféle álomképei, ahogy fejünkben kavarognak, tenyérsimítás formájában futnak végig kutyakoponyádon, karcsúsítólag, és szemed még hatalmasabb, ahogy a fül és a szőrzet hátrasimul. Kedves Szuszi! Telefonbeszélgetések hosszán jössz elő emily-oly gyakorlati témák háttérbe szorítója! Rólad aztán csakugyan érdemes beszélni. A düsseldorfi „Kö” végében, a kis vizek alatti élősövény madarait etetve, a mieink rokonait, rólad mesélek valakinek, aki otthagyta ebét rácsos ketrecben, délig csak, foghúzásra, s az a Mausie akkorra összeomlott, meghalni vitték csak haza már. Vagy a madara, meséli, aki épp e kutyára féltékenyen halt meg, állítólag. Mennyi bizonytalanság! S mondja barátom, ki döntésem helyesli, s riogatott délben, mondja délután most, hogy míg a gazdikával a váróban üldögélsz, rettegve, gondolom, most, hogy visszahívtam, mondja ez a barátom, azért nem kell mindig a legrosszabbra gondolni, nincs kutyamód, hogy minden a legrosszabb legyen abban! Hát szép kis vigasz, de mit mondhatnánk jobbat és reményteljesebbet ennél! Csöngettek, ti vagytok azok most, rohanok, beengedlek benneteket, látom, megvagytok szépen, így megyek vissza a műfordítási honoráriumok szerteágazó kérdésköréről és a japán haiku-versekről beszélgetni, és oly megkönnyebbüléssel mondom el barátomnak tegnapi délutánomat s estémet, mikor boldogságomban, hogy jól döntöttem felőled, nekivágtam a városnak, és akkorát csavarogtam, hogy a Paulay Ede utcán és a Lánchídon éjfél után gyalog tértem haza, és hajnalban a földre ágyazódva ébredtem itt, és te mellettem álltál, és nyalogattad a bokámat, a homlokomat, s néztél rám nagy ambuláns tekintettel, mint akit már nem is lehet elhagyni többé, ahogy Szpéróval is ott röppenünk ide-oda azon az amonnani Lánchíd-terepen és utca-vidéken, a másvilágon.. . Meg-megcibálja bozontos üstököd ő ott, ez a fehér szárnytollú madár, megadja neked a magadét, de hogy fogalmad sincsen róla, mi lenne különb bizonyítéka, hogy nem mindegy, hogyan is telnek napjaink itt, ha túlról-szempár-sokaság figyel minket, és még Vak Pipi Néni Társunk is megfeni ezek hallatán a csőrét, beleütöget a kalitkarácsba, süket fülünk itteni szűk hangvilága tágul e zajok hallatán, miket csak te érzékelsz nyilván, azzal a bizonyos sokszoros képességeddel, amiért ezt is oly halkan igyekszem gépelni, és idején, hogy tudom, visszhangot ver füledben minden betű, de mi az neked! Csak a társak boldogtalan borzadály vonyítását hallanod ne kelljen; alkatom akár a földön, te örömest jössz, ébresztesz érdes nyelved nyalintásával, kis kutyánk! ÁRA: 13,50 Ft