Élet és Irodalom, 1997. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-30 / 22. szám - efef: Hívószó • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - Ludassy Mária: Antiphilosophia perennis • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - bp.: A magyar Florida • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - tim-: Reményt keltő hír • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - (podmaniczky): Kincsem földje • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - H. F. M.: Wanted I. • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - fecske: Wanted II. • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - George Steel: T. Orbán elvtárs! • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1997. III. szakasz 1. forduló (11. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • kép (11. oldal)

páratlan oldal VERSENY A SOROS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL, 1997. III. SZAKASZ, 1.FORDULÓ HIVÓSZO Nézem a vasárnap esti híradót, s egy hívószó előhoz egy emléket a da­liás késő-kádári időkből. 1985: a de­mokratikus ellenzék megpróbál élni a független képviselőjelölt állításá­nak meghirdetett lehetőségével. Bu­dai gimnázium nagyterme, mire a jelölőgyűlésre odaérkezett polgárok odaérnek, már teli minden szék az odaszállított civilruhás munkásőrök­kel és nyomozókkal. Mégis benyo­mulunk, az ifjú jelölt és hívei. Egyik ajánlója szót kér. Bemutatkozik, foglalkozását is mondja: filozófus. Buuú...! Huú.! Fuú.J — háborog a munkásőrök kara. Még hogy filozó­fus...! Ráadásul szemüveges és szakál­las is, piha. (Az illetőből néhány évvel később ellenzéki pártelnök lesz egy időre, de ez egy másik történet.) A hívószó: FILOZÓFUS. A híradó­ban a miniszterelnök, egy hétvégi vi­déki gyűlésen beszél. Azt a részletet­­ látjuk, amikor indulatosan gesztikulál­va épp a felsőoktatásbéli leépítésekről szól, aszongya, ne képezzünk munka­nélkülieket Minek! Több száz filozó­fust képeznek! Minek ennyi filozófus? Ingerültsége, akár a hajdani mun­kásőröké. (Valaki tudathatná vele tán, hogy az egyetem nem képezte, hogy központi káder-elosztás már nincs, a diploma mellé nem kötele­ző állást adni, s hogy aki filozófiát tanul, nem lesz mind „filozófus”, de ez is egy másik történet...) A miniszterelnök a mondat köz­ben gurul dühbe. Több száz filozó­fus! Még politikusból se kell ennyi! Hát ebben egyetértünk, elnök úr. Nem kell ennyi politikus. Csökkent­sük a számukat. Csak tudnánk, kivel kezdjük. efef ANTIPHILO­SOPHIA PERENNIS Jobb, ha egy nép dolgozik és be­rúg. Az igazi politikus azt vallja, hogy inkább a részegesek népét kormányoz­za, mint a filozófusok népét, mivel a részegek általában könnyen kezelhető, engedelmes emberek, nem okoznak problémát a kormányzatnak. A filozó­fusok meg emberi jogokról prédikál­nak azoknak, akiknek csak társadalmi kötelességeket kell ismerniök.” — írta 1810. november 7-én a Conservateur című ultramontán lapban de Ronald vikomt, az egyetemek főfelügyelője Napóleon alatt, a felvilágosodás filozó­fiája elleni kampány főideológusa a restauráció idején. Vajon manapság Magyarországon kinek a főtanácsadója lehet? Ludassy Mária (egy fölösleges filozófus) A MAGYAR FLORIDA Neves közgazdászunk a Világgazda­ság hasábjain ismerteti annak a fel­mérésnek főbb megállapításait, amely hat magyarországi régió fejlő­ 1997. MÁJUS 30. dési irányát és esélyeit vizsgálta. E sze­rint a Dunántúl északi sávjában egy ipari, középső részén pedig egy szol­gáltatási „kistigris” van születőben. A szerző számos fontos következtetése közül igazán meglepő az, amely sze­rint „Zalában megindult egy jövőbeli magyar Florida kialakulása. Ami Flo­ridának a tenger, az nekünk a gyógy­víz, ami ott a fehér homok, az itt a gyógyiszap, ami ott a télen kitűnő klí­ma, az itt a télen fedett gyógyfürdő.” Ami pedig a cápákat illeti, már messze magunk mögött hagytuk Floridát. bp. REMÉNYT KELTŐ HÍR Emile Gaboriau A Lerouge-ügy cí­mű bűnügyi regényében (1866), mely e műfaj legelső darabja volt, egy húsz évvel korábbi gyilkosságot derít föl a nyomozó. Agatha Christie Macska a galambok között (helyes, azaz nem ta­padó fordításban: Farkas a bárányok között) című közismert krimijében egy tizenhat éve történt bűntény tette­sét nyomozza ki Poirot mester. Most­­ viszont azt olvasom, hogy mindez ba­­gatell: egy nyugdíjas angol neurológus a Scolland Yard valamelyik ex-nyomo­­zójával karöltve egy 3349 (!) éve elkö­vetett gyilkosságra derített fényt, még­pedig Tutanhamon fáraóéra, akiről eddig azt sem tudtuk, hogy erőszakos halált halt 21 éves (és megrepedt) fej­jel. A Yard embere még a tetteseket is megnevezte: Aj udvari tanácsadót és Horemheb tábornokot. Ez igen! Ha van bravúr, hát ez az. Mi több, reményt keltő, talán ma­radt még némi esély a Prisztás-, Far­kas Helga-, Lakatos- és egyéb ügyek­ben is. Legföljebb várnunk kell né­hány évezredet. tim- KINCSEM FÖLDJE Most, a nagy virágátültetések idő­szakában új csomagolású virágföl­dek jelentek meg a piacon. Az egyik neve: Kincsem földje. Az ötliteres zacskón olvasható magyarázat sze­rint a Kincsem nevű versenyló an­nak köszönheti bámulatos képessé­geit, hogy ugyanilyen földben ter­mesztett zabot, miegyebet evett. Na már most legfőbb vágyam, hogy a fikuszom tápértéke magasba hágjon, s ha ínyenc módra lelege­lem, sportteljesítményem minimum triplázódjon. De hogy két légy le­gyen egy csapáson, hagyom a fi­­kuszt, s ebbe a földbe lóbabot vetek, vagy ültetek egy futónövényt. (podmaniczky) WANTED I. Mármint kerestetik Kolompár Já­nos, aki a Farkasréti temető sírjairól több bronztárgyat eltulajdonított. Mindezt — egy dagerrotíp minősé­gű fénykép kíséretében, amely mel­lett Magda Marinko megnyerő kül­sejű ministránsgyereknek tűnhet — a televízió rendőre tette közhírré. A tettes markát, figyelembe véve a szí­nesfémek mai jó árát, levonva az or­gazdák jutalékát, akár húszezer fo­rint is üthette. Kedden reggel a rendőrségnek ezt a gonosztevőt kel­lett sürgősen elkapnia. Nem azt mondom, hogy hagyjuk szó nélkül, ha látjuk, amint a temetőből viszik a bronz virágvázákat és a gyertyatartó­kat. Csak elgondolkodtam. Magasrangú rendőrtisztek mesélik — négyszemközt —, hogy a fehérgal­léros bűnözés „volumene” nagyság­renddel meghaladja köztörvényes kollégáik bruttó bevételét. Ez érint­heti képviselők bizonyos százalékát. polgármesterek és hivatali ügyinté­zők egy részét, külkereskedők közül néhányat, minisztériumi tisztviselők bizonyos hányadát, bankvezérek és bankalkalmazottak töredékét, az ÁPV Rt. megtévedettjeit, az olajmaf­fiának pedig a teljes létszámát. Miért nem láttuk eddig közülük legalább egyetlen elítélt bűnözőnek a fényképét? Rossz a fényképarcuk? Vagy lehet az is, hogy nincsen kö­zöttük Kolompár nevű. H. F. M. WANTED II. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével mint felbujtót gyanúsítják a volt or­szágos rendőrfőkapitányt a volt ma­gyar úszómenedzser — svéd érsek — zsidó ékszerész — kozmopolita életművész hazacsempészése kap­csán, adta hírül az MTI. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó­­hivatal a büntetés mellőzésének ja­vaslatával küldte meg az ügyészség­nek a nyomozás iratait. Az indoklás: az ügy társadalmi veszélyessége cse­kély fokú, hiszen a fő cél az volt, hogy a több éve körözött szélhámost mielőbb hazahozzák, nem utolsó­sorban talán azért — ezt persze csak én teszem hozzá —, hogy egy nép­szerű talk show-ban föllépve milliók szeme láttára megdicsőülhessen. A cél tehát szentesíti az eszközt. Nem úgy, mint n­égy, a MÁV-ra szé­gyent hozó jegykezelő esetében, aki aljas nyereségvágyból követett el köz­okirat-hamisítást — a vonaton vásá­rolt menetjegyről kiadott számlára és a számlatömbben maradó szelvényre eltérő összeget írt — és tett szert így hétezer forint tisztességtelen haszon­ra. A megérdemelt büntetés bizonyá­ra nem sokáig késlekedik, mert az il­lető ellen közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt már megindították az eljárást. Az előző üggyel ellentétben ennek a társadalmi veszélyessége nyilván nem csekély. fecske T. ORBÁN ELVTÁRS! Áder János (Fidesz) egy Magyar Hírlap-interjúban azt mondta, egy ideje rengetegen ajánlkoznak, hogy boldogan szolgálnák pártját. . 1 SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ _ ....1 Neveket persze nem mondott, bár egy Debreczeni József nevű közíró amúgy sem bánta nyilvános­ságra hozni, hogy ő is köztük van. A minap így írt a Magyar Nemzet­ben Orbán Viktorról, a magyar po­litika szerinte egyetlen komoly té­nyezőjéről: „Akinek még hitele van, erkölcsi és politikai. És nem­csak hitele­s ereje is. Aki rendkí­vüli tehetség és ígéret, akit Antall József az utolsó előtti napon felhí­vott.... Iszonyú nehéz a feladata és óriási a felelőssége.” Maradjunk annyiban, hogy füg­getlen értelmiséginek maradni is iszonyúan nehéz, hogy a felelősségé­ről egy ilyen békanyálas országban már ne is beszéljünk. Debreczeni­­nek vagy nem áll szándékában an­nak lenni, vagy nem tudja, hogyan kell csinálni. Utóbbi esetre egy jó ta­nács: elemezni szabad (bár nem ér­demes), a személyi kultusz hangját felidézni nem szabad (bár érde­mes). George Steel SZUPER­AJÁNLAT Taxitársaság hirdetése a rádió­ban: „bármikor, bárhonnan, bárho­vá elvisszük Önt”. És akkor mi van? Mi ebben az ajánlatban a kecsegte­tő? Nem ez a szakmai minimum, amit kínálhatnak? Ami nem visz el bármikor bárhonnan bárhová, az per definitionem nem is taxi. No persze Magyarországon ez sincs így. Itt ez, sajnos, tényleg hir­detés, miként az lehetne az „ízletes ételeket szolgálunk föl udvariasan”, a „tartósan hordható cipőt adunk el Önnek”, a „kulturált körülmények között, késés nélkül eljuttatjuk úti­céljához”, a „nálunk bármikor kész­pénzre válthatja betétjét”, a „bizto­sítjuk a folyamatos előrehaladást a járdán” é s ki-ki folytathatja a sort kedvére. Idáig süllyedtünk, nálunk az el­várható minimális szint egyben a plafon is. Ezennel én is közzéteszem szuperajánlatomat: bárkinek és bár­miről hajlandó vagyok olyan mon­datokat fogalmazni, melyekben he­lyesen írt és ragozott magyar szavak értelmes sorrendben követik egy­mást. (Kérem, kerüljük a tolon­gást!). Árokszállási Zoltán ­ IRODALOM ­ÉLET ÉS).

Next