Élet és Irodalom, 1998. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1998-07-24 / 30. szám - b.: Recept • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - bip.: Száguldás a jövőbe • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - tim-: Javulódunk? • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - bpb.: A keresztkérdés • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - Makarenko: Pofon • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - Tóth Eszter: Mit mormolunk? • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - Fodor S.: Nem életszerű • glossza | páratlan oldal • Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1998. III. szakasz 10. forduló (11. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • kép (11. oldal)
páratlan oldal VERSENY A SOROS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL, 1998. III. SZAKASZ, 10. FORDULÓ felgyorsultak az események, holott ők a választásokat követő nyolc hónapon át nem szoktak csinálni semmit. Most azonban két hét konstruktív ellenzékiség után - Baja Ferenc szerint - a felelős ellenzék szerepét kívánják betölteni. A felelős magatartásra vonatkozó elhatározás feltétlenül üdvözlendő, nem ártott volna azonban hamarabb elkezdeni. Akkor, amikor kormányzó pártként meggondolatlan, elhamarkodott, némely esetben felelőtlen döntéseket hoztak. Valahogy úgy vagyok én ezzel a felelős ellenzékiséggel, mint a viccbeli Kohn bácsi: megmagyarázni tudom, de nem értem. Mert miért nem lehet valaki konstruktív is, meg felelős is és fordítva? Végül is nem baj, ha a kormány nem tétlenkedik és az sem, ha az ellenzék végzi a dolgát. Nem ártana azonban, ha figyelembe vennék a látási és útviszonyokat. Mindenekelőtt és megkülönböztetett módon a gyalogosokat, akiket a politikai szóhasználatban most polgároknak szokás nevezni, lip tovább. Nem leejtünk valamit, ki sem ejtjük kezünkből: az éppen szóban forgó tárgy csak úgy magától „leejtődik”. A legfrissebb rekordot e tekintetben az a jeles színművészünk állította föl, aki a tévében azt fejtegette a minap, hogy szerinte egy bizonyos dolog már ,javulódik”. Mondanom sem kell: nem a magyar nyelvérzékről beszélt. Az ugyanis romlódik, tim urat szimpla Nelson fogást alkalmazva elvezették a gangon. Ezek aztán meg nem szöknek - gondoltuk megnyugodva —, legalábbis addig, amíg a fogdába nem érnek. Mindez azonban felületes gondolkodásra utal. Mert a műsor egy másik epizódját a narrátor a következő szöveggel vezette be. A szakértők szerint a bűn nem önmagáért van (Part pour Part), hanem többnyire összefüggésben áll valamilyen bűncselekménnyel. Ez a megállapítás első hallásra talán megdöbbentőnek tűnik, de valószínűleg csak egy finom utalás arra, hogy a letartóztatás, megbilincselés és veserugdosás viszont nem igényel feltétlenül ilyen összefüggéseket. A „mit gondol” kezdetű kérdés tehát nem csak frappáns, de nagyon is helyénvaló. Mert derék rendőreink sokszor maguk sem tudják, hogy mit gondoljanak, így ezzel a kérdéssel könnyen csapdába ejtik a gyanútlan gyanúsítottat. Nem hiába jöttek ide az FBI szakértők. Van mit tanulniuk. bpb. képzelni, mily megvilágosító erejű élmény kinevezendő főiskolai igazgatóként/ tanárként harminchárom fokban gyülekezni a hatos kapu előtt, illedelmesen kopogtatni rajta és tapasztalni, hogy a kapu, ellentétben azzal, amit a Biblia állít, meg nem nyittatik. Fény gyűl ilyenkor a kinevezendő főiskolai igazgató/tanár elméjében, kiderül, hogy kormányok jönnek, kormányok mennek, viszont a pedagógus igazi sorstársa továbbra is a csiperkegomba marad, a másik olyan species, amit sötétben tartanak és szaron nevelik. A kinevezendő főiskolai igazgató/tanár mindezt belátván visszaül az autójába és csendesen spórázva hazamegy. Makarenko RECEPT Az MSZP jobbik (és remélhetőleg nagyobbik) fele érzékelhetően küszködik azon, hogy a párt tevékenysége mindenben megfeleljen a valódi szociáldemokrata értékeknek. Célszerű lenne a régi receptet követni. A múltat végképp eltörölni... Snitt. b. SZÁGULDÁS A JÖVŐBE A politika szuperszonikus sebességre kapcsolt. A kormány még meg sem alakult, amikor már jelentős törvényeket vert át a parlamenten (például: tb önkormányzatok). Megkezdődött a pozíciók újraosztása is. Aki az elmúlt két hónapban távol volt a hazától, azt gondolhatná, hogy az MDF legalább a második helyen végzett a választásokon. Pedig a kulcspozíciók osztogatása csak gáláns kárpótlás a választásokon elhódított szavazatokért. (A hálát ezért leginkább az SZDSZ érdemelte volna meg.) Az MSZP-nél is rendkívüli mértékben 1998. JÚLIUS 24. JAVULÓDUNK? Ép nyelvérzékünket szerintem még csak nem is az idegen szavak kóros túlburjánzása fenyegeti a leginkább. Hanem az, hogy mondatainkban az aktivitás, nyelvünk e fontos szemléleti jellemzője egyre-másra passzivitássá renyhül. A színművet nem bemutatják, a kérdést nem megvitatják: az egyik bemutatásra, a másik megvitatásra kerül. A cselekvő jellegű „látszik” már „látszódik”-ká, az úgyszintén cselekvő jellegű hallatszik „hallatszódik”-ká passzivizálódott - és így A KERESZTKÉRDÉS A Kriminális című tévésorozat múlt heti adásában tanúi lehettünk egy rendőrségi rajtaütésnek. Az akció színhelye egy Lövőház utcai lakóépület, célja pedig egy sorozatos rablást elkövető banda nyakoncsípése volt. Az egység a lakásba való behatolás után a gyanúsítottakat rögvest földre teperte, megbilincselte, majd bravúros gyorsasággal megtalálta az árulkodó bűnjeleket is (két maroklőfegyver). Ezután kezdetét vette a helyszíni kihallgatás. Az akciót vezető őrnagy első kérdése így hangzott: Mit gondol, miért jöttünk ide? Én lelkes nézője vagyok például Kojak nyomozásainak, de ilyen mellbevágó kérdést tőle még nem hallottam. (Igaz, hogy ő csak a hadnagyságig vitte.) Nem csoda, ha a keresztkérdéstől megzavarodott gyanúsított vallott, mint a karikacsapás. Mert, ha jól meggondoljuk, erre a kérdésre nem lehet olyan sztereotip válaszokat adni, mint mondjuk azt, hogy valószínűleg erre tetszettek járni és beugrottak, vagy pláne azt, hogy majd elmondják az urak. Tény az, hogy a vallomás megtörtént és még láttuk, amint a két megbilincselt POFON Kinevezendő főiskolai igazgatók és tanárok kaptak meghívót a Parlamentbe a múlt héten, névre szólót, jelennének meg huszonegyedikén az országnak házában, ahol kormányszinten ki lesznek nevezve azzá, amivé. A biztonság kedvéért huszadikán jött egy újabb értesítés is, hogy ott legyen ám a leendő igazgató/tanár úr/úrhölgy, így hát az ország távoli részein lakó jelöltek kölcsönkértek valakitől némi pénzt benzinre, az olajszintet és a gyertyákat ellenőrizték, megvizsgálták az elosztófejet, aztán kora reggel, a kukorékolni készülő kakast elgázolván megindultak a főváros felé. Már messze jártak, amikor intézményük főigazgatója újabb faxot vett kézhez (másfél órával a meghirdetett időpont előtt), mely szerint az ünnepi aktus lefújva, kinevezés legkorábban augusztus végén, vagy amikor a levelek lehullanak, vagy majd máskor. Az érdemdús pedagógusok néma, bús hada pedig minderről mit sem tudván hömpölygött a főváros felé. Nem voltunk ott, csak a fantáziánkra hagyatkozva próbáljuk el SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ Megrendülőben a jüan iránti bizalom MIT MORMOLUNK? Nézi a Balatont. Tükrén megcsillan a lenyugvó nap sugara - olvasom a Magyar Nemzet „Kultúra” oldalán (júl. 11.). A víz kékje mélyülni látszik. Mélázik. Keresztury sorai jutnak eszébe. Mormolja: „Milyen sötét a Balaton. / S az alkonyaiban vérzenek a fák. ” Mélázok. Kosztolányi sorai jutnak eszembe. Mormolom: „Milyen sötét, sötét a Balaton é s a nyár után hogy vérzenek a fák. ” Van mit mormolni. Tóth Eszter NEM ÉLETSZERŰ Azt mondja Pintér Sándor belügyminiszter, hogy nem szeretné, ha a rendőrökről minden nyilvánosságra kerülne, nem szeretné, ha mindenki tudná, hogy most hét óra van, és a rendőr ebben az időben, ebben és ebben a könyvtárban tartózkodik. Próbálom elképzelni, Fodor S. élet És fr IRODALOM