Élet és Irodalom, 2002. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-31 / 22. szám - Rádai Eszter: „Idén sem történt semmi”. Könyvheti listán az Orbán-monográfia (7. oldal)

RÁDAI ESZTER: „Idén sem történt semmi” - Könyvheti listán az Orbán-monográfia - Nem ügy! - mondja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egye­sülésének igazgatója, Zentai Péter László. Kultúrbotrány! - állítja a könyvszakma több prominense amelyet lemondásoknak kellene követniük. Az egyesek szerint nem létező, másokat végtelenül felhá­borító ügy egy könyv körül zajlik, amelyet Debreczeni József közíró és tanár (azelőtt MDF-es képviselő) írt Orbán Viktorról, és amely a Fi­­desz-szimpatizánsként számon tartott Osiris Kiadó gondozásában je­lenik meg az ünnepi könyvhét alkalmából. A történet 2002 márciusában kez­dődött, amikor az MKKE által fel­kért könyvheti zsűri - ahogyan 1991 óta minden évben - összeült, hogy a kiadók pályázata alapján összeállítsa az ünnepi könyvhét hi­vatalos katalógusát. Abban min­denki egyetért, hogy ez a lista ko­moly - bár nem feltétlenül anyagi­akra váltható - presztízsértékkel bír, ezért nagyon fontos, kik állít­ják össze. „A könyvszakmát az egyesü­lés által delegált személyek, kiadók, ke­reskedők képviselik, a többiek minden évben köztiszteletben álló, közmegbecsü­lésnek örvendő neves írók, tudósok, mű­vésziek, akik véleményére lehet és érde­mes építeni” - mondja Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója. Eb­ben az évben is így történt, a társa­ságot - amelynek az ötszáz-hatszáz pályázó közül a mintegy másfél száz szerencsést kellett kiválaszta­nia - Romsics Ignác, Csíki László, Petőcz András és három kiadó, il­letve kereskedő, Kőszeghy Péter a Balassi Kiadó, Kocsis András Sán­dor a Kossuth Kiadó és Révai Gá­bor a Magyar Könyvklub igazgató­ja alkotta. Az elnök pedig Görgey Gábor volt, akinek akkor természe­tesen még sejtelme sem lehetett ar­ról, hogy májusban Medgyessy Pé­ter meghívja őt kormányába. Pe­tőcz András úgy emlékszik, „a köny­vekről a kiadók sorrendjében, egyenként szavaztunk, és mivel nagyon sokan pá­lyáztak, elég tempósan kellett halad­nunk. így is négy-öt órán át zajlott a dolog, többnyire nagy egyetértésben. Persze az is előfordult, hogy érvek hangzottak el egy-egy könyv mellett vagy ellen, ilyenkor a zsűri szavazat­­többséggel döntött. A listára kerüléshez, mivel a zsűri héttagú, legalább négy szavazat kellett.” Révai Gábor is ha­sonlóképpen emlékszik: „A dolog nagy békességben zajlott, a címek nyolc­­van-kilencven százalékában teljes volt az egyetértés, a többi tíz-húsz százalék esetében szavazással döntöttünk. Éle­sebb vita egyedül Debreczeni József Or­bán Viktorról szóló könyvéről zajlott, végül 5:2 arányban úgy határoztunk, hogy nem vesszük föl a listára.” * Petőcz is nemet mondott, „nem mintha bármi kifogásom lenne a könyv ellen, de a könyvhét a kortárs magyar irodalom ünnepe, nem a politikáé. Reklámra és marketingre egyébként is a szépirodalomnak van szüksége, egy Or­bán Viktorról szóló könyv bizonyosan anélkül is képes eladni önmagát. És én azt szeretném látni, hogy a magyar írók könyveiért és dedikációjáért álljanak sorba az emberek a Vörösmarty téren, nem pedig a politikusokért, legyenek azok akár jobb-, akár baloldaliak. ” A szavazással azonban nem ért véget az Orbán-könyvről zajló vita, Zentai Péter László ugyanis, aki az MKKE igazgatójaként a zsűrinek házigazdája volt, arra kérte a tár­saságot, fontolják meg újból a dol­got, majd hosszan sorolta érveit a monográfia listára kerülése mel­lett. Ezután a zsűri újból szavazott, és újból nemet mondott, Révai emlékei szerint ezúttal 4:3 arány­ban. Kőszeghy Péter, a Balassi igazgatója szerint Zentai rámenős­­sége következtében volt még egy harmadik szavazás is (az eltérő em­lékek a parkolóórák rendszeres lá­togatásával magyarázhatók), az is elutasítással végződött. És itt a 2002-es könyvheti zsűri történetének is véget kellett volna érnie, hiszen teljesítette hivatását, a lista összeállt, már csak kinyom­tatásra várt. * Közben telt-múlt az idő, már a vá­lasztások is lezajlottak, amikor Gyurgyák János, az Osiris igazgató­ja felhívta Révai Gábort, hogy meg­tudakolja tőle, hány darabot rendel a Magyar Könyvklub az Orbán­­könyvből. Egyúttal arról is biztosí­totta, hogy kitűnő munkáról van szó, nagy reklámot csapnak körü­lötte, a könyv egyébként is előkelő darabja a könyvheti listának. - Az lehetetlen! - így Révai. - Dehogyis lehetetlen! - válaszol­ta Gyurgyák -, hiszen magam írtam ez ügyben levelet az MKKE-nak. A kiadó levele - Révai szerint - igen hatásos lehetett (ne felejtsük, mindez még a választások előtt tör­tént), mert kézhezvétele után, ápri­lis 2-án az egyesülés elnökségi ülése - anélkül, hogy a zsűrit újra össze­hívta vagy megkérdezte volna - nagy hirtelen hét pontban módosí­totta a listát: egyebek mellett négy Osiris-könyvet is rátett, köztük Debreczeni vitatott és háromszor is elutasított Orbán-monográfiáját. Révai Gábor szerint Zentai utóbb mindezt úgy magyarázta, hogy a zsűrinek az elnökségben ülő két tagja, Kőszeghy és Kocsis részesei voltak az új döntésnek, így a több­séghez elegendőnek vélte, ha mindössze Görgey és Romsics bele­egyezését szerzi meg, ezért a többi­eket meg sem kérdezte. „Az érvelés­sel csak az a baj — állítja Révai -, hogy Kőszeghy Péter azon a bizonyos elnöksé­gi ülésen nem vett részt, de ha részt vett volna is, akkor sem mondott volna igent, hiszen valahányszor módja volt rá, mindannyiszor nemmel szavazott.” Romsicsot és Görgeyt pedig csak holmi orvosolni való aránytalansá­gokról tájékoztatták, amire azt mondták, ha a zsűri is egyetért, az aránytalanságok orvoslásának ter­mészetesen ők sincsenek ellene. A zsűri többi tagjának azonban nem volt módja nem egyetérteni, hiszen az egészről ők­­ az. Osiris igazgató­ja, Gyurgyák János megvilágosító erejű telefonjáig - semmit sem hal­lottak. Akkor azonban hirtelen ösz­­szedőléssel fenyegetett az egész, szépen felépített konstrukció. A zsűrielnök Görgey Gábor ugyanis - értesülvén a történtekről - kijelen­tette: csak akkor támogatja a módo­sítást, a további hét könyv listára vételét, ha arról a teljes zsűri sza­vaz, és a többség egyetért vele. Má­jus 9-én tehát Zentai Péter László újabb szavazást rendez, de most már körtelefonon, körfaxban és kör e-mailen azok nyilatkozatát is kéri, akikére addig nem volt kíváncsi. Petőcz, Kőszeghy és Révai azonban újból nemet mond a módosított ka­talógusra, nem is sejtve, hogy az már régen a nyomdában van, talán már el is készült. „Az MKKE igazga­tója ekkor nagyon kellemetlen helyzetbe került” - emlékezik Révai, ám a lista felett tornyosuló viharfelhők újból eloszlottak, Zentai ugyanis csak két ellenszavazatról számol be Görgey­­nek. „A MKKE igazgatója valószínű­­leg félreértette a nyilatkozatomat, véli Petőcz, pedig én határozottan nemet mondtam. Amikor azonban erre faxban felhívtam a figyelmét, akkor teljesen korrekt módon azonnal kijavította a jegyzőkönyvet, és így nem 5:2, hanem 4:3 arányban született meg a döntés. Ez azonban a végeredményen már nem változtatott. ” „Kár, hogy nem ismertem az igenek és nemek arányát, a szavazás pontos eredményét - sajnálkozik a Medgyes­­sy-kormány leendő kultuszminisz­tereként Görgey Gábor -, ha isme­rem, talán másképp döntök. De közben a helyzet is nagyot változott, Orbán Viktoré is, meg az enyém is. Ebben a helyzetben miért ne lehetnék én - aki négy éven át támadtam őt - ma kicsit nagyvonalú és toleráns, miért ne gyako­rolhatnám azt az erényt, amely belőle és a hatalom többi gyakorlójából az elmúlt négy évben annyira hiányzott. Ugyan­akkor azt gondolom, szomorú lenne, fö­lösleges és igazságtalan, ha most egy ilyen piszlicsáré ügy miatt kétségbe von­nám bárki jó szándékát és tisztességét.” A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László sze­rint sem arról szól a történet, ki hogyan szavazott, hiszen „idén sem történt semmi, ami különös figyelmet érdemelt volna, csak olyasmi, ami min­den évben szinte törvényszerűen bekö­vetkezik, amikor a pályázó könyvek kö­zül a kiadók - például mert azok nem készültek el időben - néhányat vissza­vonnak, és helyettük másokat javasol­nak a listára. Ilyen »fellebbezés« során került négy kiadó hét könyve pótlólag a katalógusba, amit a könyvheti zsűri többsége is jóváhagyott.” - Az Osiris négy könyve azért került a zsűri döntése után, annak ellenére a listára, mert négy másik könyvét visszavonta? - Az Osiris huszonhét könyvet jelentet meg a könyvhétre - vála­szolja Zentai Péter László -, tízzel pályázott, a zsűri azonban csak kettőt fogadott el. Most pedig hat könyvvel szerepel. De - teszi hozzá - visszakérdezek: az Osiris könyve­ivel van baja, azért kíván velem be­szélgetni? - Az Osiris négy könyve került fel különös módon, utólag a listára­­ válaszolom. - Csakhogy ez így méltányos - mondja Zentai -, hiszen a könyv­heti zsűrinek a sok mérlegelendő szempont között arra is figyelem­mel kell lennie, hogy a jelentős, nagy hatékonysággal, ugyanakkor kiegyensúlyozottan működő ki­adók méltóképpen legyenek kép­viselve a könyvhét katalógusában. Az Osiris pedig, amely évente 250 könyvet ad ki, kétségkívül ilyen. - Talán a zsűri döntött rosszul, amikor csak két könyvét tette a lis­tára? És ennek korrigálására kérte önöket Gyurgyák János - Révai sze­rint - fenyegető hangú levelében? - Először is nem szeretném a zsűri munkáját minősíteni, az a névsor meggyőző, csupa szuverén, kiváló ember, akiknek a döntését nem illik megkérdőjelezni. Másod­szor - folytatja Zentai - a Magyar Könyvklub igazgatója olyan szem­pontokat kever az ügybe, amelyek miatt maga és a lapja azt gondol­ják, hogy „ügy” van. Pedig „ügy” nincsen. Harmadszor: Gyurgyák János levele - megengedem - ide­ges és keserű hangú volt, ám az Osiris ezek után is csak ugyanany­­nyi könyvvel szerepel a listán, pontosan hattal, mint a Révai Gá­bor által vezetett Magyar Könyv­klub. Ezért azt gondolom, n­eki nincs oka méltánytalanságot emle­getni. Tudniillik csak annyi tör­tént, hogy az MKKE elnöksége fi­gyelembe vette az Osiris tevékeny­ségét, a zsűri pedig ezt akceptálta, tehát megszavazta. - Méltánytalanságot mindig van ok emlegetni, ha méltánytalanság történik - mondja Révai Gábor, aki nem érti, hogy kerül a csizma az asztalra. A Magyar Könyvklub hat könyvét ugyanis senki nem vitatta, a zsűri megszavazta, az Osiris négy könyvét nem. Azok a zsűri tudta nélkül, háta mögött, döntése ellené­re kerültek fel a listára. Vagyis ez el­vi kérdés, valójában nem az Orbán­­könyv ügye hanem az MKKE-é. A saját „nem” szavazata mellett mindvégig kitartó Kőszeghy Péter­nek is hasonló a véleménye. És bár félti az egyesülést, amely a könyv­szakmát az elmúlt nehéz években Szküllák és Kharübdiszek közt, de mégiscsak sikeresen kormányozta, a döntést nem tudja helyeselni, az­zal etikai problémái vannak. A zsű­ri határozatát ugyanis - bár néha az elfogultságok kompenzálására is szükség van - ebben az esetben nem lett volna joga megváltoztat­nia senkinek. Annál is kevésbé, hi­szen az Orbán-könyvről korábban háromszor is szavaztak, és mindig azonos, elutasító döntést hoztak. „Nem a személy miatt - érvel Kőszeg­hy -, valószínűleg ugyanígy döntöt­tünk volna egy Medgyessy-monográfia esetében is, mert a szépirodalom ünne­pén nincs keresnivalójuk a politikusok­ról szóló könyveknek.” Arra a kérdés­re, hogy vajon miért szavazták be Lengyel László - feltehetőleg ugyancsak Orbánról írt - új Fortin- Ga­s-könyvét, elgondolkozva, majd önkritikusan azt válaszolja, maga sem tudja, erre eddig nem gon­dolt. (E kérdésre ugyanígy vála­szolt Révai Gábor is.) Kőszeghyt - aki nemcsak az MKKE elnökségét, hanem a zsűrit is hibáztatja, mert három hét alatt megváltoztatta ál­láspontját - különösen az zavarja, hogy „akik a döntést végül ezen az an­tidemokratikus módon meghozták, telje­sen formálisnak tekintették a zsűri sze­repét, hiszen amikor újbóli szavazásra szólították föl, a katalógus már rég a nyomdában volt. ” - Nincs ügy - kiáltja a telefonba Kocsis András Sándor, az Orbán­­könyvre „nagyvonalúságból” igent mondó, majd mellette mindvégig - elnökségi tagként is - kiálló zsűri­tag. Az MKKE alelnöke, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, akit néhány napja a Magyar Televízió kuratóri­umának is alelnökévé választottak az MSZP képviseletében, most a könyvszakma békéjét félti: „Az Egye­sülés eddig olyan volt, mint egy nagy család, a 124 tag mindig meg tudott egyezni, egymás szemébe néztünk, és mindannyian tudtuk, mi a dolgunk. Mi­nek az ilyen vitákat az utcára vinni­?” * Az ügyről, ami egyesek szerint nem létezik (de amelyről május 24-i szá­mában már a Népszabadság is tudó­sított), egyre többen beszélnek csa­lódottan és keserűen a könyvszak­mában, és azon túl is. „Rákosi Má­tyást nem övezte akkora félelem az ötve­nes években, mint ma a könyvesek kö­zött Gyurgyák Jánost” - mondják szinte szó szerint ugyanúgy többen is. Csordás Gábor, a Jelenkor Kia­dó igazgatója nem érti, mindez ho­gyan történhetett meg. „Fel vagyok háborodva. Hiszen a dolognak van tör­vényes rendje, amit most egyesek felrúg­tak és kijátszottak - mondja. - A kö­vetkező közgyűlésen mindenkit le fogok szavazni, aki részt vett benne. És ha mégsem távoznak, akkor magam lépek ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületéből. ” SALZBURG MEDICAL SEMINARS 2002 (pályázati kódszám: 852) A pályázat célja: A Soros Alapítvány és az American Austrian Foundation (AAF), az Együtt Egészségesen Egyesület közreműködésével szakorvosoknak szóló, egyhetes sze­mináriumokat hirdet az alábbi témákban és időpontokkal: Időpont: október 6-11. Szeminárium: Bone and Joint Beadási határidő: 2002. június 14.; Időpont: október 6-11. Szeminárium: Rehabilitation Medicine; Beadási határidő: 2002. június 14.; Időpont: december 15-21. Szeminárium: Urology Beadási határidő: 2002. június 14. A pályázók köre: 30-40 éves, angolul jól beszélő magyar szakorvosok jelent­kezését várjuk. A pályázóknak részt kell venniük egy kötelező angol nyelvi meghallgatáson, amelynek helyszíne: a Soros Alapítvány irodája (II. Budapest, Bolyai u. 14.), időpontja: 2002. június 26. 11-16 óra között (időpont­egyeztetés: Vida Gabriella, tel.: 315-0303, vida@soros.hu). A végleges döntést a pályázati anyagok és a meghallgatás eredményének ismeretében az American Austrian Foundation bírálóbizottsága hozza meg. 2002. MÁJUS 31. A pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni 3 példány­ban: Soros Alapítvány, 1525 Budapest, Pf. 34. Pályázni kizárólag az e célra szolgáló angol nyelvű jelentkezési lap kitöltésével és a szükséges mellékeltek csatolásával lehet. A pályázati adatlap letölthető a Soros Alapítvány honlapjáról: www.soros.hu, valamint e-mailen és telefonon igényelhető (szakmai információ: www.aof-online.org). ÉLET ÉS ÍR IRODALOM

Next