Élet és Irodalom, 2004. janár-június (48. évfolyam, 1-26. szám)

2004-02-20 / 8. szám - Dérczy Péter: Gyanútlan sanzonok • könyvkritika | Követési távolság • Falcsik Mari: Sanzon nehéz időkben (Magvető Könyvkiadó, 2004.) (24. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Dérczy Péter Gyanútlan sanzonok ■ Falcsik Mari: Sanzon nehéz időkben. Magvető Könyvkiadó, 2004. 83 oldal, 1490 Ft Tudom, majd megbánom, lelkiisme­­ret-furdalásom lesz (­ kedves baráta­im hangulatosan gyaláznak érte), mégsem vagyok képes elkerülni azt, hogy első menetben ne költészeten kívül eső dolgokkal kezdjem. Falcsik Mari 1956-ban született, ver­seit néhány éve lehet olvasgatni az iro­dalmi lapokban, s ez a helyzet talán még így is marad egy ideig, ha ... ha nem hangzik el egy verse és a neve (később az arca is feltűnt) egy kereske­delmi televízió show-műsorában. Én­nekem ezzel nincs különösebb problé­mám, bár a költő szempontjából ala­kulhat szerencsétlenül is a dolog, hi­szen már most is e „szereplése” alap­ján hirdetik a könyvét s­őt magát, no­ha ez a verseskötet megáll a saját lá­bán, mankók nélkül is. Kuriózumnak éppen elég az is, hogy valaki - pláne versekkel - jóval negyven fölött jelent­kezik be a magyar irodalomba első könyvével, nemkülönben érdekes szi­tuációt teremtve olvasó, kritikus és a művek között. Az „első könyvnek” mindig van valamiféle - általam eddig még megfejthetetlen­­ mítosza, miszti­kuma, mely általában a befogadásban, értékelésben is megjelenik. Azt gon­dolom, mindannyian ismerjük ezt, s a velejáró, nem túl rokonszenves kriti­kai gesztusokat is. De most inkább ne. A Sanzon nehéz időkben jól felépített, láthatóan minden elemében (ide so­rolom még a költő névválasztását is: nem Mária, hanem Μαή) megmunkált struktúrájú kötet. Részben ebből ere­dően a versek hangnemisége nagyon erősen, már-már kivételesen egyönte­tű, összefogott, egynemű. Ha mindezt összegezném, akkor azt is írhatnám, hogy kiérlelt, jó költészettel találkoz­hatunk a könyvben, Falcsik Mari sze­mélyében pedig egy tehetséges költő­vel - minden külső szemponttól füg­getlenül. Közelebbről nézve a verse­ket az előbbi megállapítások azonban már sokkal bonyolultabbnak tűnnek. Vegyünk egy példát, ahogy Stein­­mann mondaná. Vegyük például a hangnemet, de kezdjük ezt előbb a költő névválasztá­sával. A „Mari” konnotációihoz min­denképpen olyan értelmek tartoznak, melyek azt idézik föl: a versek szerzője - Petiivel szólván - csak egy személy, nem több (igaz nem is kevesebb), mint mi magunk. A versek beszélője e név­vel teljes összhangban olyan figura, aki a megszólalásban szinte semmiben nem különbözik szinte bármely hét­köznapi „hőstől”, így nagy, teátrális költői gesztusokat nem tesz, s ilyenek nem is várhatók tőle. Már a kötet fel­ütésében is­­ a teljes szövegtesttől el­különítve­­ ez a sajátos lírai alkat, atti­tűd nyilvánul meg. Az Ars poetica Laco­nica című versben (a kötetben elfoglalt helye és címe miatt is jelentőséggel bír) olvasható sorok meghatározzák, a későbbiekben milyen alkotói eljárá­sokkal fogunk szembesülni: „saját ké­pemre újragyúrnom / magam lelkét belélehelnem / nem kell­­ nem is lehet // csak könnyedén alája nyúlnom / vi­gyázó kézzel átemelnem / s letennem engedett”. Hangsúlyoznám a „köny­­nyedén”, az „átemelném” és a „leten­nem” kifejezéseket, melyek minden­képpen egy érdekes lírai természetre, szemléletmódra utalnak. A minden­napok, hétköznapok világából való­ban ilyen, viszonylag csekély transz­­formációval emelődnek át elemek - események, figurák, tájak, hangulatok - Falcsik Mari verseibe. Legtöbbször azonban tájak, melyekben bár mindig érződik a beszélő személy jelenléte is, többnyire önmagukban állnak, s csak hangulatukban, megjelenítésükben árulkodnak a táj szemlélőjéről is. A „könnyedén” nem csak sugallja, de valójában meg is teremti azt a lírai szi­tuációt, melyben a beszélő és a szöveg befogadója méltán érezheti magát azonos nyelvi síkon lévőnek. A könyv verseinek nagy részében ez a hang­nem egyszerűségében, tisztaságában és főleg közvetlenségében nyilvánul meg. Aligha tévedek, ha azt állítom: a kötetnek ez a közvetlen megszólalás az alapvető szemléleti-világképi jellemző­je; ha Falcsik Mari versei fölismerhe­­tők, az ennek köszönhető. A forma oldaláról közelítve ugyan­ehhez a költői jellegzetességhez, még világosabbá válik e beszédmód természete. Nem pusztán azért, mert a köteteimmé emelt vers - San­zon nehéz időkben - sugallja ezt, de maga az egész könyv is tanúság rá. A legtöbbször valóban dalszerű, san­zonszerű (néha már-már kuplét idé­ző) versek sorjáznak egymás után, függetlenül egyébként attól, hogy az alapforma éppen ballada, szonett vagy klasszikus metrumú alkotás, vagy bármi más. A dalszerűség érze­tét tovább fokozza, hogy Falcsik Ma­ri igen könynyedén (ez itt most nem szitokszó) versel: kétségtelenül kiala­kított, kidolgozott egy nagyon ter­mészetes hajlékonyságú versnyelvet, melynek lejtése egyszerre mutatja megalkotottnak és „természetből vettnek”, alakítatlannak a művek ze­neiségét. Az igen gyakori páros vagy keresztrímelés, a rímelések nagyon erős csengése, „csilingelése” a verset ott is, akkor is dalnak mutatja, ami­kor a beszélő nem e formába illő tárggyal bánik. Közvetlenség, zeneiség, dalszerű­ség, bravúros rímelés - a könyv egy­nemű hangja ezekből formálódik ki, aminek kettős végeredménye van. A szinte mindvégig azonos tónus odave­zet, hogy szinte soha nem az egyes versdarab lesz a fontos; nem verseket olvasunk, hanem egy könyvet. Ebben a kötetegészben az alkotások különál­lósága nagyrészt felszívódik, eltűnik, tulajdonképpen egyetlen kiugró, em­lékezetes verset sem tudnék megne­vezni, ami különösen s önmagában megragadott volna. Az egyneműség, az egyetlen hangon való „éneklés” te­hát egységes könyvet teremt, de ez más aspektusból veszteség. (S ahogy nincs kiugróan nagy vers, rosszat is alig találni, talán egyetlen kirívó akad a­ Csikókrul s vén lovakrul című kicsit Nagy László-s, népdalos szöveg.) A fentebb leírtaknak oka lehet há­rom dolog is. Az első, hogy a versek beszélője a szövegekben alig jelenik meg, viszonyát a részletek világához legfeljebb a hangütés hordozza, de ez, láttuk, róla magáról vajmi keveset mond el (még a gyaníthatóan kifeje­zetten önéletrajzi indíttatású szöve­gekben, mint a Gyerekszoba, Hová lettek nagyapám gépei ? vagy az Asszony a nap­lementében című is feloldódnak a hang közvetlenségében a tragikusabb ele­mek, s beleolvadnak a rímelés játékos­zenés nyelvi valóságába; a „nagyapás” verset magamban „csilingelő tragédiá­nak” neveztem, hiszen a rímek játéka azzal kerül ellentétbe, ami így hangzik egyébként: „elvették mindenünket"). Eh­hez tartozik, tulajdonképpen máso­dik, de inkább csak rész­ okként, hogy a versekben megjelenő világot a be­szélő minden közbeiktatott távolság­­tartó gesztus nélkül engedi magához nagyon közel. Ez a közel­lét aztán megragadóan természetes, közvetlen hangot hoz ugyan, de kevesebbet ab­ból, amit Esterházy Péter A szavak cso­dálatos életéből című dolgozatában „lét­­fürkészésnek” nevezett. A harmadik ok, s ez a legdöntőbb, hogy Falcsik Mari verseinek beszélője a „dalolás” műveletében igencsak gyanútlannak látszik - legalábbis nekem. Feltűnő, hogy szövegei nagy részébe mennyire nem enged be semmilyen disszonáns elemet, a groteszk fenségest alantassal vegyítő, tehát kevert beszédtípusa alig jelenik meg (kivételes és jó ellenpélda a Zöldségesné, negyven felé című szerep­vers), s alig-alig találkozhatunk a tá­volságtartó, ambivalens feszültségeket keltő ironikus beszéddel is, valamint hiányzik a hasonló hatásokat elérő vaskosabb humor is (szelídebb, sanzo­­nos formája elő-előbukkan azért). A probléma alighanem ott van - s ezért nem teszi ki magát a versbeszélő egy­másnak ellentmondó hatásoknak hogy a nyelvi kifejezhetőséggel a be­szélőnek semmilyen gondja nincs. Még egyszer hangsúlyozom, a kötet versnyelvére a gyanútlanság a jellem­ző; az, hogy végül is, ha „átemeltem” és „letettem” (mondjuk a valóságból vett anyagot), az akkor magáért szava­tol. A nyelvbe és a kifejezhetőségbe ve­tett ilyen mérvű bizalom nyilvánvaló­an zárja ki a nyelvi roncsolás, a forma­törés jó esetben az önmagában vett versnél messzebbre mutató, „létfürké­sző” jellegzetességét. Ezért van aztán az is, hogy a nagy formakultúra, a vál­tozatos szerkezetek, a mesterségszin­ten jól „megcsinált”, valóban olvasmá­nyos művekből tényleg hiányzik vala­mi - egy szóban megfogalmazva talán: a robbanó erő. Az is igaz viszont, hogy e problémával nincs egyedül; jóval fia­talabb kortársai között is akad néhány hasonló „dalos” társa. Az azért érde­kelne, hogy e beszédmóddal és nyelvi magatartással „Meddig jut majd el ön a lét fürkészésében? (...) (Édesem.)”. Innen folytatjuk. Reggel az MTV verhetetlen! A ! hétfő, csütörtök: kedd: Betlen János Bánó András Valamennyi tévécsatorna bármely műsorának álma, hogy a vele egy időben jelentkező műso­rok között a legnézettebb legyen. Érthetően ugyanez a célkitűzése a Nap-keltének is... Az MTV reggeli­­műsora hónapok óta biztosan elő­zi meg vetélytársait. Valóban, mondhatni rend­hagyó módon rendre egyedül magasabb közön­ségarányt ér el, mint a két országos kereske­delmi csatorna együttvéve. A mögöttünk álló héten, hétköznapokon orszá­gosan az MTV reggeli adásának közönségará- Duna TV nya átlagban 39,7 százalék volt, míg az RTL Klub és a tv2 együttvéve 37,4 százalék. A hétvégén, jelentkezése időszakában ugyan­csak a Nap-kelte bizonyult a legnépszerűbbnek. szerda: Aczél Endre péntek, szombat: Pallagi Ferenc vasárnap: Lakat T. Károly producer, Gyárfás Tamás Közönségarányok 2004. 7. hét (február 9-től február 15-ig), országosan MTV Nap-kelte RTL Klub 11.9. 40,6 11.10. 11.11.11.12. 11.13. 11.14. 11.15. 39,7 42,0 38,3 37,8 31,5 29,0 Heti orsz. áll. Heti áll. Orsz. áll. hétköznap (kábel, AM hétvégén micro, UPC) 39,7 38,2 22,1 25,4 21,1 22,6 22,3 22,0 19,8 22,7 17,3 30,3 > ___ Ο 21,0 ΐΜ 13,5 15,1 12,8 14,7 17,3 20,3 22,4 14,7 9,3 21,3 » _________>< 3,1 2,8 2,0 2,8 2,5 2,2 4,9 2,6 4,1 3,5 A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora IRODALOM ÉLET ÉS|­|__________________. . .... ..... 24 L*TI A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Márkus József. Költészet A nibelung-ének. Ó-német hősköltemény Ford.: Szász Károly Attraktor, 446 old., 3900 Ft Bíró József: Trakta. Miniprózák Hungarovox Kiadó, 75 old., 1000 Ft Dénes Vera: A szabadság idétlen cipőzsinórja PolgART Kiadó, 148 old., 890 Ft Kürti László: Akvárium Mátészalkai Művészetbarát Egyesület, 67 old., 1400 Ft Márton Tamás: Harmat a gyomlevélen Indochina Kiadó, 47 old., 480 Ft Elbeszélő próza Paul Auster: New York-trilógia Ford.: Vághy László Európa Könyvkiadó, 393 old., 2300 Ft Agatha Christie: Bűbájos gyilkosok Ford.: László Zsófia Európa Könyvkiadó, 280 old., 1300 Ft J. M. Coetzee: Michael K élete és kora Ford.: Ross Károly Art Nouveau Kiadó, 351 old., 1699 Ft J. M. Coetzee: A semmi szívében Ford.: Babits Péter Art Nouveau Kiadó, 286 old., 1699 Ft Charles Dickens: Karácsonyi ének Ford.: Barkóczi András Európa Könyvkiadó, 95 old., 650 Ft Aposztolosz Doxiadisz: Petrosz bácsi és a Goldbach-sejtés Ford.: Papolczy Péter Európa Könyvkiadó, 209 old., 1900 Ft Françoise Giroud: Egy tiszteletre méltó asz­szony Ford.: Szécsi Éva Európa Könyvkiadó, 396 old., 2400 Ft Jack Kerouac: Úton Ford.: Bartos Tibor Európa Könyvkiadó, 352 old., 1900 Ft Sinkáné Sinka Rita: Kővirág L’Harmattan Kiadó, 177 old., 1500 Ft Szuly Gyula: A Krisztinaváros lovagjai Hét Krajcár Kiadó, 385 old., 1400 Ft Virginia Woolf: Orlando Ford.: Szávai Nándor Európa Könyvkiadó, 267 old., 2200 Ft Virginia Woolf: A világítótorony Ford.: Tandori Dezső Európa Könyvkiadó, 247 old., 2200 Ft Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Ford.: Tandori Dezső Európa Könyvkiadó, 263 old., 2200 Ft Émile Zola: A Patkányfogó Ford.: Antal László Európa Könyvkiadó, 480 old., 950 Ft Történelem, politika Árpád-kori legendák és intelmek Összeáll. és szerk.: Érszegi Géza Osiris Kiadó, 220 old., 2480 Ft Romsics Gergely: Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és a magyar politikai elit emlékirat-irodalmában L’Harmattan Kiadó , 205 old., 1950 Ft Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések L’Harmattan Kiadó, 306 old., 2250 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Ünnepi tanulmányok, konferencia-előadások, kerekasz­­tal-beszélgetések Szerk.: Takács Péter ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 452 old., 2500 Ft Szociális kompetencia - társas viselkedés. Szöveggyűjtemény Szerk.: Zsolnai Anikó Gondolat Kiadó, 259 old., 2480 Ft Bódy Zsombor: Egy társadalmi osztály születése L’Harmattan Kiadó, 277 old., 2250 Ft Csizmady Adrienne: A lakótelep Gondolat Kiadó, 317 old., 1690 Ft Demeter Zayzon Mária: Kisebbségek a világhálón Gondolat Kiadó, 166 old., 1680 Ft Fleck Zoltán: Szociológia jogászoknak Napvilág Kiadó, 329 old., 2200 Ft Gyöngyössy Márton: Pénzgazdálkodás és mone­táris politika a késő középkori Magyarországon Gondolat Kiadó, 359 old., 1690 Ft Szigeti Péter-Takács Péter: A jogállamiság jog­elmélete Napvilág Kiadó, 340 old., 2200 Ft Ifjúsági irodalom Madeleine L’Engle: Csillagvágta Ford.: Dési András György Animus Kiadó, 285 old., 1890 Ft Tanulmányok, esszék Timothy Leary: Az eksztázis politikája Ford.: Békési József Edge 2000-NDI, 243 old., 2200 Ft Nyelvészet, szótár Király Rudolf: Portugál-magyar kéziszótár Akadémiai Kiadó, 728 old., 5900 Ft Mohay András: Újgörög-magyar kéziszótár Akadémiai Kiadó, 773 old., 6500 Ft Művelődéstörténet, néprajz Dobszay László: Corpus Antiphonarum Balassi Kiadó, 411 old., 3800 Ft Kunt Ernő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok L’Harmattan Kiadó-MTA Néprajzi Kutatóinté­zet, 240 old., 2100 Ft Vallás Alexis Carrel: Utazás Lourdes-ba Ford.: Sághy Marianne Kairosz Kiadó, 123 old., 1800 Ft Pszichológia, pedagógia Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a fele­ségét és más orvosi történetek Ford.: Fenyves Katalin, Kis Anna, Rupp Anikó és Vajda Róza Park Könyvkiadó, 331 old., 2500 Ft Művészetek Monet és barátai Szerk.: Geskó Judit Vince Kiadó-Szépművészeti Kiadó, 358 old., 5995 Ft „Te évszázadok kegyence”. A festők és Velence 1500-1800 Szerk.: Barkóczi István Szépművészeti Múzeum, 135 old., 2500 Ft Természet- és orvostudomány James Gleick: Káosz. Egy új tudomány születése Ford.: Szegedi Péter Göncöl Kiadó, 359 old., 2499 Ft Helga Vollmer: Cukorbeteg a gyermekem Ford.: dr. Káli Dániel Mérték­­Kiadó, 118 old., 1499 Ft Életmód, gasztronómia, útleírás A pannonhalmi-dombság. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak Szerk.: Boda László B. K. L. Kiadó, 180 old., 980 Ft Coral Davenport-Jane Foster: Athén Ford.: Belley Kinga Panemex-Grafo, 160 old., 2800 Ft Fujer Tibor: Székelyföld üzenetei T. ER. I.-2000,217 old., 1500 Ft Robin Gauldie: Kréta Ford.: Natonek Klára és Tóth Árpád Panemex-Grafo, 144 old., 2800 Ft dr. Randé Jenő: Koktélparti. Amivel koccint a világ Axel Springer-Budapest Kiadó, 239 old., 1990 Ft Technika, műszaki Arnaud Dufour-Solange Ghernaouti-hék­e: Internet Ford.: Piróth Attila Palatinus Könyvkiadó, 136 old., 960 Ft JANCSÓ MIKLÓS filmje A MOHÁCSI VESZ operatőr GRUNWALSKY FERENC LOVASI ANDRÁS PALYA BEA FEKETE PÁKÓ 2004. FEBRUÁR 20.

Next