Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-08-02 / 5. szám
134 nem szolgáltatott töredékeny vályog- és téglánál egyéb építési anyagot, azért nagy számú óriási művei a’ vizenyős földbe sülyedezének. Éjszak felöl Babyloniát az úgynevezett „medok kőfala“ választja el Mesopotamiától, nyugotra az arab sivatagok terülnek, délre a’ perzsa tengeröböl nyílik, keletre pedig Susiana. Az egész tartomány róna , csak Arabia felöl emelkednek némi apró halmai. Két fötartományra oszlott hajdan: a’ sajátképi Babyloniára, melly az Euphrat és Tigris között feküdt ’s a’ medok falánál Mesopotamiával volt szomszéd, és Chaldaeára, melly az Euphrattól az arab pusztákig nyúlt. A’ halomtalan sikföld már a’ természettől csillagvizsgálatra volt képezve , mert a’ szemnek terjedelmes látkört nyitott. Nappal a’ hőség nyájakat és pásztorokat álomba szenderített. A’ mező fijai éjjeli legeltetésük alatt vevék észre, miképen a’ csillagok járása az évszakok és földművelés változásaival összhangban van. így kezdődött a’ csillagimádás , igy nevezék a’ napot ég urának, Bélnek. Az assur népnek vagy assuroknak hazáját (részét a’ mai Kurdisztánnak), mellyel Mesopotamia, Armenia, Uredia, Lusiana kerítettek, a’ Tigris folyam választá el Babyloniától. Ez ország, körülbelül olly nagy, mint Nápoly és Sicilia , többnyire hegyes , gyönyörű völgyek, síkok , termékeny mezőktől átszegdelve , ’s mind ezek mind két nagyobb folyója, a’ Tigris és nagy Zabathus , földmivelés-és kereskedésre látszottak meghűk az embert, azonban az örök bolygásu pásztornépre, kik vészteli henyélés és rabló munkásság között csapongtak a’ senki által nem bírt szabad vidéken, nem volt hatásuk. A’ legrégibb idők óta harczos népcsoportok hazája volt e’ tartomány és ősfészke a’ hódítás vad szellemének, melly, egy történetíró kifejezése szerint, pusztitóbban fa Kurdisztán kénhegyeiböl, mint a' halállehele számum. Még a’ mai kurdok is vándoréletü nép , melly az orosz határseregeknek sok munkát ad, mellyet a’ perzsa hatalom nem bir megigázni. Büszke, bátor, tűzzel teljes tekintetű szép emberek, jó lovagok, ügyes lándsavivók, kedvelői a’ zenének ’s népök eseményeit regékben éneklik. A’ babyloniak ’s assyrok, valamint az aegyptusiak is, azon néptörzshez tartoznak, melly sémita vagy a rami törzsnek neveztetik Semtöl, bibliai ősapjától, vagy Aramtól, azaz Syriától, a’ semitai népek fölakhelyétöl. Ide számíttatnak a’régi népek közöl a’zsidók, arabok, syrok, phoeniciek és punok vagy carthágóiak. Újabb nyelvfürkészet következtében kétkednek ugyan némellyek a’babyloniak, assyrok és aegyptusiakat a’semitai néphez számítani, azonban nekik más rokonságot kimutatni nem képesek. A’ koptusok, kurdisztani nestoriánok, maroniták és drusok szinte semitai ivadékok. Nyelveiknek sajátságos jelleme különbözik az indogermán népekéitől. A’ babyloniak ’s assyrok felöl csak töredékes tudósításokat lírunk Mózes , Herodot, Ctesias, Diodor, Justin és Arrhian után. Berosusnak, állítólag Bél papjának Babylonban, fenn maradt töredékei kétes hitelűek. Babylonia népe és országa régibbnek tartatik, mint Assyriáé. Assyria, Mózes szerint, Babyloniából népesült meg és Bábel vagy Babylon városa