Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-08-02 / 5. szám
A’ BABYLONIAK ’S ASSYROK. Indus vizének nyugoti homoksivatagától kezdve, Euphrat szinte nyugoti homokzónájáig, éjszakról a’ Caspi tenger és Jaxartes, délről az Ormus körüli öböl által kerített 53 ezer négyszeg mérföldnyi tartomány képezi benső Ázsiát, melly a’ Zendavestában Erienne, a’ görögöknél Perss, a’ rómaiaknál Parthia, napjainkban Iran nevet visel. Ide helyezi Mózes az emberi nem bölcsejét ’s első műveltsége fészkét. E’ tájakon bontakozik ki szemeink előtt az ősvilág homályából öt birodalom: Babylonia, Assyria, Media, Bactria és Mesopotamia. Világtörténetünknek — mert China és India , mint láttuk, tőle elszigetelten álltak , — első állodalmai Euphrat és Tigris folyamok partjain emelkedtek föl. Onnan, hol az említett két viz az armeniai hegyek közöl kiszabadul, egész odáig, hol egymásba ömölvén, a’ perzsa tengeröbölbe szakad, olly tartományok fekszenek , mellyekben a’ kisszerű jelenhez nagy emlékezetek kötvék. Alsó Euphrat mellett Lusianától (Chusistan) egész az arab pusztákig terül el a’ hajdani Babylonia (Irak Bábeli), körülbelül olly terjedelmű, mint a mai Portugália , a’ legszebb mezők és legbujább szántóföldek hazája , meddig csak a’ folyam áradásai hatnak, melly régenten csatornák által vezetve, épen olly áldáshozólag, mint az aegyptusi Nílus , termékeny virányokat varázsla a’ kopár homokpusztákra. A’ csatornák nagyobb részben ma már beomladozvák és az országnak fele kietlen. Félig elporlott téglahalmokban látni itt emlékeit a’ hajdankori fénynek, mellyek egy roppant városnak, paloták, tornyok és imaházaknak helyeit mutatják. A’ kőben és fában szegény ország 10