Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)

1848-03-05 / 10. szám

306 ADJATOK EGY JÓ SZÓT. Adjatok egy jó szót vaskemény ajakkal, Bár riadjon a’ harcz mennydörgése benne ; Adjatok egy jó szót lágyszelid ajakkal, Mellyben a’ reménynek uszszék végtelenje; Látom én a’ múltat szendergő porában, Látom a’ jövendőt — ennyit látni sok — Látom a’ jövendőt csecsemő korában, Adjatok egy jó szót rá ti századok! Látom a’ felhőt, melly országokat járván, Rabnemzetek vérét szítta fel méhébe , ’S záporként adá ki, míg mint a’ szivárvány Feltűnt a’ szabadság bűvös bájos képe. — Tátongó seb a’ múlt, fáj mindenik tagja. Kössétek be sebét, hozzá ne nyúljatok, ’S hogyha fájdalmát az idő elaltatja , Adjatok egy jó szót rá ti századok! Meghalt élet a’ múlt, sírja a’ történet És a’ jelen neki temetkező pompa; Mért irtok rá mindig szomorú beszédet, Mint a’ sírt borító márványoszlopokra? Nagyra, szépre, jóra nem törekedett-e? Volt-e megtört szive ’s elfolyt vére sok ? Küzdött és halt, és az idő eltemette, Adjatok egy jó szót rá ti századok! A’ holt múltnak lelke (halhatlan a’ lélek) Átmegy a’ jövőbe és föléled abban. Ez a’ feltámadás, és most oda nézek, Hol egy elhunyt lélek új életre lobban, Napkeletre nézek, a’ fényt onnan várom. A’ homályos múltnak szebb jövőt adok — Oh, midőn majd szürkül a’ szép láthatáron, Adjatok egy jó szót rá ti századok ! NÉPDALOK: 1. A’ ki bolond, legyen esze, Ne hallgasson senkire se ; Azt szeresse a’ kit szeret, Nem a’ kit más eletbe vet ; A’ szerelem nagy dolgába’ Sok vénszatyor nagy izgága; Okos légy, ha jól van dolgod, Rájok ne bizd jövő sorsod. Nem bánomból lesz a’ bánom, Tanulj sok vén házaspáron; Hajh, úgy élnek ők egymással, Mint a’ kutya a’ macskával. Késő bánat ebgondolat, Jól intézd el a’ dolgodat: Ollyan lyánynyal fogj csak kezet. Ki a’ boldogsághoz vezet! Bozzay Pál.

Next