Életképek, 1848. július-december (6. évfolyam, 2/1-25. szám)

1848-10-22 / 17. szám

529 * Midőn a’ Nap újra fölkele, nem látott Már kellemes rózsát szerelmes virágot, Virágzása helyén hervadása álla, Életének helyén szomorú halála. Az ég tüzes fia ezeknek láttára Elbusult ’s vett sötét felhőt homlokára, És az eget hatszor végig kóborolta A’ nélkül, hogy arczát megmutatta volna. Aztán elfelejté a’ hervadt virágot, Hogy érte búsulna rajta meg sem látszott, Ki tudja kit szeret mostani kegyelme, — Hiába csak illyen a’ nagyok szerelme. — Hűségesebb vagy te a’ Napnál csendes Éj! A’ te szerelmed nem forró de néma ’s mély A’ kit egyszer néma öledbe fogadtál — Beszélik a’ sírok — megtartod magadnál. Mihelyest ragyogó ég fia leszálla, Gyászba öltözött a’ sötétség királya , ’S arczára leborult, én már sokszor láttam, Derülten soha sem , mindig talpig gyászban. Ekképen kesereg, szemének harmatja A’ szendergő földet mindig megáztatja, ’S midőn megkapja a’ borús szenvedély őt, Szomorúvá teszen élőt és nemélőt. — BOZZAY PÁL: KÜLFÖLDI TÁRSASÉLET. Bécs 1848. 6sz hó 6-kán. A’ meggyilkolt martiusi szabadság feltámadásának órája ütött. Létrehívta őt a’ reactió szemtelensége , ’s nemzettöbbség akaratától üdvözölve hagyta el az absolutismus siréjjelét. Vérpalástban lépett föl a’ világtörténet színpadára, küzdésre kelt a’camarillával, hogy bonyolulttá tegye azon drámát, mit Zsófia ’s Ferencz megkezdeni jónak láttak, de bevégezni elég erősek nem voltak. Óriási sziklát gördített azon nagyravágyás elé, melly törvénytelen királyi manifestekkel akart utat törni magának a’ thrónhoz, ’s elszánt föllépésével megmutatta , hogy elég erőt érez magában megküzdeni az absolut hatalom szörnyetegeivel. Ilkül adta a’ világnak, hogy nemzetek között nincs olly érdek különbözet, melly le nem törpülne akkor, mikor a’ megtámadott közjóllét védlete egyetértést, összetartást, ’s közös erőt igényel ... ’s Bécs tényleg bizonyította be, hogy a’ függetlenség mindannyiszor szilárdul, valahányszor az önhittség által nyílt harczczal támadtatik meg. Magyarországot tegnap a’ thrónra láthatás önzése nyiltan támadta meg, azon nyilatkozványnyal, mellyben a’ félre vezetett fejelelem hadat szent nemzetének azon hűségért ’s loyalitásért, hogy az nyert szabadságához ragaszkodva, 34