Ellenőr, 1870. november (2. évfolyam, 47-76. szám)
1870-11-26 / 72. szám
Előfizetési árak: Egész évr . ; 20 ft. — kr. Évnegyedre 1 , 5 ft. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 9 Egyes szám ára 10 kraj czár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálvány-utezsi 4. szám, 1. emelet* Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 72. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn sznnepre következő napon. A lapot illető reklamátik L,égrádjtestvérek Irodájába (2 sas-utcza 24. sz.) intézendők. Szombat, november 26. 1870. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy pétit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 . Kiadóhivatal: Pesten, kétsas-utcza 14. szám. Hirdetések felvétetnek: a „Ellenőr" kiadó hivatalában kétsasutcza 14. sz., Légrády testvérek nyomdájában Pest , sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza I. szám. II. évfolyam. A szent részvét nevében. (Harmadik gyűjtés.) Francziaomág háboruvert vidékeinek éhező népességét segélyezni adakoztak: frt.kr. A múlt kimutatás összege:.........................70.94 Dr. Halász Géza 20 franc. A legfontosabb hir. Ha alaposnak bizonyul a távirda azon londoni hire, miszerint Gladstone, Bright, Cardwell és Childers kilépnek a minisztériumból, akkor Oroszország ellen, hacsak a Gortsakoff impertinentiájáért elégtétel nem adatik Európának, vagyis ha a párisi szerződés szétszakítása iránti kozák nyilatkozat bocsánatkérőleg vissza nem vétetik, a háborút bizonyosnak lehet tekinteni. Magától érthető, hogy e fontos hír utoljára is csak valamelyik tory lap — a Standard vagy Herald — találmányai közé lesz sorozandó, de lehet igaz is. S ha a távirdai fogalmazás szerint találna valósulni, az az, ha a minisztérium nevezett négy tagjának lemondása következnék be, azon esetben a crisis azt jelentené, hogy a szabadelvű párt marad kormányon továbbra is, de békepolitikát követő vezéreinek háttérbe vonulásával. Világos ugyanis, hogy a távirat feleslegesen és értelmetlenül részletezi a helyzetet, ha ez a conservativek hatalomra jutását fogná jelenteni, mert erre nem szükséges az, hogy az eddigi kabinet négy tagjának kilépése valósuljon, hanem elégséges az, hogy a kormányelnök beadja lemondását. Ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy a kormányon levő szabadelvű angol párt lehetséges válsága nem lehetne egyértelművé a conservatív párt kormányra kerülésével. Sőt meg vagyunk győződve, hogy Gladstone és Bright nélkül a jelenlegi minisztérium többi tagjai sem volnának akár hajlandók, akár képesek megtartani helyeiket, ha mindjárt a pillanat kérdésében máskép éreznének és cselekednének is, mint amazok. Angliában megvan a komoly alkotmányosság azon üdvös szokása is, hogy minden minisztérium megérti az időt, midőn az ellenzékkel helyet cserélnie az ország érdekében van. Belügyi válságokban fordulhat ugyan elő — ritkán — tatarozgatás is, de a külügyre nézve — főleg ha európai háború van szőnyegen — a w h i g e k helyet csinálnak a tory-knak vagy ezek amazoknak — a viszonyok szerint, elveik szerint s politikájuk előzetes tényeinek kívánalmaihoz képest. Meglehet tehát, hogy a távirda hire crízist jelent a liberális pártban. Ha pedig ezt jelenti, akkor a tory-k kormányra jutása bizonyosnak vehető, ami ismét magában foglalná a háborút Oroszország ellen, ha ez nem sietne elismerni hibáját s megmaradna a Gortsakoff által Európa ellenében elkövetett paczkázás terén. Jelenleg nem tartjuk szükségesnek többet is mondani egy hírről, melynek hitelessége és hordereje felől nincs még semmi bizonyíték. De időszerűnek tartottuk jelezni már most is azon jelentőséget, melylyel egy tory kabinet létesülése bírna a mostani körülmények közt s a keleti viszály alapján. Felesleges megjegyezni, hogy egy ilyen esemény minő fordulatot képezhetne Francziaország kilátásaiban is. Az I-ső osztály folyó évi november hó 26-ik napján de. 9 órakor ülést tart. Szeniczey Ödön, az I-ső oszt. jegyzője. A III. osztály szombaton f. hó 26-án d. e. 10 órakor ülést tart.ket tesz a trónbeszéd. Eszerint Bajorországgal valamint Badennel és Hessennel az egyesség már tényleg megköttetett és ez egyesség nem sokára a gyűlés elé terjesztetik. Ami Würtemberget illeti, ellenkezőleg az eddigi hírekkel, a trónbeszéd szerint vele még nem jött létre az egyesség, remélhető azonban, hogy rövid idő múlva sikerülni fog az is. Az olasz lapok még csak most kezdenek kikelni Aoszta lgnek spanyol királylyá történt választása ellen. A megválasztást a cortes részéről részt hozó pártesinynek tekintik, miután meg kellett volna várni, hogy egy plebiscitum hadd mutatta volna ki a spanyol nemzet kívánságát. A ma reggeli bécsi lapok pártkülönbség nélkül igen kedvezően nyilatkoznak a kormánynak a vörös könyvben kitüntetett békepolitikája felől s legújabb magatartását a keleti kérdésben helyeslik. Párisi léghajó-levelek e hó 20-áról a legjobb hangulatot árulják el; az„Électeur libre“ szerint az európai hatalmak a párisi kormánynak egy közös jegyzéket nyújtottak át. Chaud o rdy lépései Versaillesban a Constituante s a fegyverszünet ügyében meghiúsultak. A Bourbaki Toursba érkezett; a poroszok Verneuilban vannak s állítólag Montargist és Nogent-le-Retrout megszállották. — Domart és Bretonneaux közt ütközet történt, a poroszok Cogeig visszaverettek, még pedig jelentékeny veszteséggel. — Luxemburgi hírek szerint Thiouville 24-én kapitulált. A bajor király nem megy Versaillesba és testvére, Otto hg. utazik a főhadiszállásra. Madridban, valamint Aragóniában, karlisták által szított izgatottság ural, s republicanus felkeléstől tartanak. A Rómában napirenden levő pápaellenes néptüntetések következtében a diplomatiai testület kijelentette Lamarmorának, hogy a pápa és környezetének további insultálásáért az olasz kormányt teszi felelőssé. Pest, nov. 25. A tegnapi és mai nap oly tömérdek anyagot szolgáltatott a sajtónak, hogy azok felett egyszerre ítéletet hozni alig lehetséges és igy a legközelebbi napokra kell halasztanunk azok egymásutáni tárgyalását. A vörös könnyével, mely három nagy fontosságú kérdésben késztet szólanunk, egyidejűleg előterjesztetett a delegációknak a közös minisztérium rendes költségvetése is. A költségvetés mellett a közös hadügyér 60 milliót kér rendkívüli szükségletekre, mely már az összeg nagyságánál fogva is beható tárgyalást igényel. Ugyancsak tegnap nyittatott meg az északnémet szövetség gyűlése is. A trónbeszéd, melylyel a gyűlés megnyittatott, a porosz kormányt úgy állítja elő, mint amelynek legfőbb óhajtása a béke helyreállítása volna és hogy ez mégsem történhetett meg, azért a franczia kormányt teszi egészen felelőssé. Ezt kétségkívül azért teszi, hogy a gyűlés készséggel megszavazza mindazon eszközöket, melyek szükségesek, háború folytatására, azon háború folytatására tudniillik, mely hogy folytattatik, teljességgel nem a porosz kormány hibája. A német egységre nézve fontos közleménye Az osztrák delegátió II. ülése. (november 25.) Egy nevezetes eseményt kell feljegyeznünk, mely a mai ülést megelőzőleg száz ember és húsz delegátus szeme láttára megtörtént. Beust és Kuhn kezet szorítottak s hőszabb ideig a legbarátságosabban társalogtak. Ez eseménynek oly nagy fontosságot tulajdonítottak sokan, hogy" egy bécsi laptulajdonos, ki hazája fiaival együtt hozzánk lerándult, rögtön a távirda-hivatalba sietett s a kézszoritásról jelentést tett lapjának Megesküdött rá, hogy a két miniszter hónapok óta nem váltott egymással csak egy szót, a mai érintkezésnek tehát múlhatlan valamely jelentőségteljes oka van. Talán Gorzsakoff replikája érkezett meg s két miniszterünk azon töri fejét, hogy mint kelljen a feldöntött pontusi boszorkányüstöt újra felállítani, anélkül, hogy saját ujjaikat veszélyeztessék. Nem lehet máskép, mert mi oka volna különben annak, hogy Beust arczáról ma még a mosoly is eltűnt s Kuhn ránczba szedett homlokkal sötéten néz a gellérthegyi citadellára, melyen kemény keleti szél lengeti a kitűzött lobogót. E látvány befolyása alatt álltunk meg, midőn Hopfen elnök az ülést megnyitva jelenté, hogy ő felsége holnap d. e. 11 órakor fogja a delegátió tagjait a budai várban fogadni s aztán egy interpellátiót olvas fel, melyben a jobboldal több tagját, köztük Gablenz, Schwarzenberg, Jablonowszky, Schaumburg-Lippe stb. azt kérdi a külügyminisztertől, hogy a vörös könyv közzététele óta megérkezett e Oroszország viszonválasza, mely a keleti kérdés megoldását kilátásba helyezi. Beust gróf a két hozzáintézett interpellátióra felel, mivel úgymond — mindazt, amit ez ügyben mondhatok, tartózkodás nélkül juttathatok a ház tudomására. A vörös könyvben közzétett két okmány bárkit is meggyőzhet arról, hogy a kormány tekintélyének fenntartása mellett a kérdés békés elintézése előtt sem záratott el az út. Ez jellemzi a kormány eddigi magatartását. Oroszország részéről pedig mindekkoráig nem érkezett válasz. A helyzet egyébiránt olyan, hogy háborúról nem kellene sokat, beszélni, mert épen akkor szokott jőni, mikor nem kívántatik, de a békét sem kell nagyon hangoztatni, mert ez által gyakran fele után szokott megfordulni. E szavak nem igen voltak alkalmasak a tagok megnyugatására s a külügyért egy eddig ismeretlen oldaláról mutatták be. Babonaszerű intését nem is követte egyetlen helyeslő szó vagy mozdulat s elnök a pénzügyi s kérvény - bizottságok megválasztását tűzte ki. Az elsőbe megválasztattak : Schwarzenberg, Gablenz, Jablonowszki, Grocholszky, Falkenheim, Wickenburg, Van der Strass, Rechbe’-g, Banhans, Brestei, Zieblikievicz, Cerne, Figuly, Demel, Giskra, Gschnitzer, Pascontini, Rechbauer, Schaup, Sturm, Wolfruin, összesen 21-en. A kérvénybizottság 9 tagja lett: Carneri, Szvetecz, Weber, Ritter, Sapieha, Huscher, Ludenhof, Londron és Czerkowszky. Az eredmény kihirdetése után elnök az ülést feloszlatta. Vályi Pál, Lázár Dénes, K. Mesznil Victor (Fh.), gr. Majláth Antal (Fh.), Ordódy Pál, Petrovay Akos, gr. Pejachevich László, Prileszky Tádé, Pulszky Ferencz, b. Rudics József, gr. Szapáry Antal (Fh.), gr. Széchen Antal (Fh.), gr. Szapáry Géza (Fh.), Szögyényi Marich László (Fh.), Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, gr. Szirmay Ferencz, Szitányi Bernát, Subaj Imre, Szögyényi László, Trefort Ágoston, Tormássy Mihály, Tury Sámuel, Ürményi Miksa, Wächter Frigyes, Wahmann Mór, b. Wodianer Albert, Vukovics István, b. Vay Lajos (Fb.), b. Vécsey József (Fb.), b. Wennheim Béla (Fb.), gr. Zichy Ferencz (Fb.), gr. Zichy Henrik (Fb.), id. gr .Zichy József, gr. Zichy Nándor, gr. Zichy Victor, Zsedínyi Ede. Póttagok : Anker Hugo, Barcsay Akos, Bogdán Vincze, gr. Buttler Sándor, gr. Eszterházy Pál, Fabritius Károly, gr. Hunyady László,(Fb.) Jurka Bazil, Kézsmárky József, Majlovácz Péter (Fh,) b. Miske Imre (Fb), Návay Tamás (Fb), gr. Szapáry Gyula (Fb), Török Dániel, Urbanovszky Ernő, b. Wenckheim László, (Fb). Osztrák tagok. (Az U. h.-val jegyzetek az Urak házának tagjai) Gr. Auersperg József (U. h), gr. Badeni László, dr. Banhans Antal, dr. Brestel Rudolf, Carneri Bertalan, Cerue Antal, hg Clary Ede (U.h.) dr. Colombani Horácz, gr. Couderhove Miksa (U. h.) dr. Czerkawsky Özséb, dr. Daubek Ede, dr. Demel János, gr. Fáikenbayn Ferencz (U. b.) bg. Fürstenberg (U. h.) dr. Figüly Ignácz, Fürth József, b. Gablenz Lajos (U. b.) b. Giovanelli Ignácz, dr. Giskra Károly, Greater József, dr. Grocbolsky Kázmér, Gschnitzer Mátyás, dr. Herbst Ede, Hopfen Ferencz, Horodyski Tamás, Huscher György, bg. Jablonowslty Károly (U. h.) hg. Kiusky Ferdinand (U. b.), Klaczko Julián, dr. Kurauda Ignácz, Leitenberger Frigyes, gr. Lodron Konstantin (U. h.), gr. Mensdorff Alajos (U.b.), gr. Meran Ferencz (ü. h.) gr. Mitrowsky (U. b.) Neumann Wenczel, dr. Oelz Antal, b. Pascotini Károly, dr. Plener Ignácz, gr. Rechberg Bernát, (U.h.) dr. Rechbauer K, Ritter Valerian, gr. Salm Ferencz, (U. b.) gr. Salm Lajos, hg. Sapieha Leo, (U. h.) hg. Schaumbui g-Lippe, (U. h.) dr. Scbaup Vilmos, hg. Schwarzenberg János, (U. h.) dr. Sturm Ede, dr. vau der StrassKároly, Styrzza Jenő, SvetecLukács, gr. Thurn György, (U. h.) gr. Trauttmansdorff Károly, (U, b.) Wolffmaun Károly, Voinovic György, gr. Wodzicky Lajos, dr. Weeber Ágoston, gr. Wickenburg Mátyás, (U. h.) dr Zyölikievicz Miklós. Póttagok, gr. Althan (U. b.) Brandstetter, Blitzfeld, Barbo, Danilo, Edenberger, Halter, gr. Hardegg, (U. h.) gr. Harrach, (U. h.) gr. Los, Lenz, Kovács, Kálnoky, Kübeck, Kokoizova, Jessernigg, gr. Morzin, Rapp> Rhomberg, Strassoldo, dr. Smolka, gr. Sternberg, (U. h.) v. Stark, (U. b.) gr. Schönburg, (U. h.) gr. Traun, (U. h.) gr. Wib ezek, (U. b.) gr. Waldstein, (U. h.) Waldert, Vidulich, Zailluer. A delegátiók tagjai. Magyar tagok. (Az (Ph.)-val jegyzettek felsőházi tagok). Gr. Almássy György (Fh.), gr. Apponyi Sándor (Fh.), gr. Apponyi György (Fh.), Bánó József, Bittó István, Bogovics Imre (Fh.), Bohus Zsigmond, Bujanovics Sándor, Csotta János, gr. Csáky László (Fh.), Dániel Pál, Éber Nándor, gr. Erdődy Sándor (Fh.), Ernust Kelemen, Házmán Ferencz, Hajnald Lajos (Fh.), Jancsó István, Ionescu Döme, b. Józsika Lajos, gr. Kálnoky Pál, b. Kemény Gábor, gr. Károlyi György (Fh.), Kuba János, Ki A már kiadott 19,112,524 frtnak és a még kiadandó 31260,390 frtnak, mint renkívüli hadszükségletnek indokolása. A Francziaország és a német államok között ez év nyári szakában kitört háború az összes európai hatalmak viszonyaira kisebb vagy nagyobb horderejű befolyást gyakorolt. Mindenki megszokván a békét biztos és tartósnak tekinteni, annak mély megingatása természetszerűleg a legtöbb államra nézve bizonytalan állapotot szült, és azokat az átalános helyzetnek komoly megfontolására, valamint saját hatalmi állásuknak gondos bírálatára indította, mi terjedelmes hadi készületek elrendelésében csaknem mindenütt határozott kifejezést nyert. Az európai békeérdekeknek egyetemlegessége az újabbkori politikai fejlődésnél annyira el van ismerve, hogy azoknak legkisebb megháborítása is az aggodalom és veszély közös indokául tekintetik. Ennélfogva a hadieseményeknek közvetlen eredménye, az európai államok túlnyomó többségénél, a véderőnek rendkívüli megfeszítése volt. Anélkül, hogy ezen államok részéről, az egyik vagy másik hadviselő fél irányában, határozottabb hajlandóság nyilvánult volna, mindannyinak politikai és hadi magatartása az európai helyzetnek lényegesen összhangzó megítélését tanúsította. Nemcsak a kitört ellenségeskedéseknek valódi színhelyétől távolabb álló hatalmak, mint Anglia, Olaszország és Hollandia, de még oly államok is, melyeket az európai kezességek rendszere csaknem áttörhetlen védfallal látszott övezni, mint Belgium és Schweiz, találkoztak azon meggyőződésben, hogy a helyzet saját állami érdekeiknek védelmére célre rendkívüli erőmegfeszítést igényel. A túlnyomó nézete részben oda irányult, hogy a pillanat követelményeinek a fegyveres semlegesség felel meg. Különböző mérvben, s csak egy bizonyos fokig lett az osztrák-magyar monarchia a közizgalomtól érintve, és terjedelmes intézkedések életbe léptetésére késztetve. Mennél élénkebben kellett a cs. kir. kormánynak az osztrák-magyar külön állami érdekek szempontjából a békeállapot megzavarását fájlalnia, és a két első rangú mivelt nép között felmerült véres bonyodalom felett sajnálkoznia, annál határozottabban fel kell ismernie azt, hogy feladatának súlypontja egyedül a kinyilatkoztatott fegyvertelen semlegességben található. Csak ily állapotban hitte az európai hatalmak elismerését és a magyar-osztrák birodalom népeinek helyeslését elnyerhetni. Ennélfogva az új védrendszer alapelveinek értelmében a monarchia haderejének teljes védelmi állapotát előkészíteni, ez volt a viszonyoknak komoly követelménye és a foganatba vett előintézkedések terjedelmének végső határa. A mellékelt kimutatások ezen intézkedések felett részletes adatokat tartalmaznak,éspedig jelesen a legénységi és a jó létszámnak szükséges felemelése, továbbá több rendbeli beszerzésekre nézve (A, 2, kimutatás), melyeknek elrendelése a hadsereg felszerelésének közvetlen megkívántató kiegészítése és harczképesebb állapotba helyezése által igényeltetek. Mindkét irányban nem csupán a fennérintett átalános elv és a kincstári érdekek lehető szem előtt tartása, de különösen azon szempont is volt irányadó, hogy első vonalban oly intézkedések léptettessenek életbe, melyeknek végrehajtása hosszabb időt venne igénybe. Ily értelemben tehát a tüzér- és lovascsapatok, továbbá a szekerészeti kar számára megkívántató lovak bevásárlása megkezdetett, lókereskedőkkel több rendbeli szállítási szerződések köttettek, az imént említett csapatokhoz tartozó szabadságos és tartalék katonák behivatása, átalában szolgálattétel valamint a lovak ápolása stb. végett, elrendeltetett, végre a katonai igazgatás közvetlen és sürgős igényeinek fedezésére célzó beszerzések és megrendelések történtek. A legénység és lovak létszámának felemelési költsége összesen 16.322.524 frtra rúg, mely összeghez a legénység és lólétszám szaporítása folytán folyó évi October 1-jétől számítva, három hóra felmerülő teljes élelmezési folyó szükséglet 2 514.000 frttal, valamint az October havában kiképzés végett nyolcz hétre berendelt újonczoknak 1.264.524 frtra terjedő teljes élelmezési költsége is bennfoglaltatik, míg ellenben az említett beszerzések és megrendelések költségösszege, ide számítva a levásárlási kiadást 6.650.000 forinttal, 12.790.000 forintra rúg, miért is a két szükségleti kimutatásban felvett költségek összege 19.112.524 forintot tesz. Egyébiránt az eddigi tapasztalatok azon meggyőződésre vezettek, hogy a legénység és lovak felemelt létszámának fenntartása a lovasságnál ezentúl is szükségesnek fog mutatkozni. Az illető szükségleti többlet egy külön kormány-előterjesztésben indokoltatik. Ha a felemelt létszám a tüzérségi és szekerészeti csapatoknál még tovább 1871. évre is megkivántatnék, erre havonként 481,000 frt lenne szükséges, mely összegnek fedezése iránt a szükséghez képest a közös külügyminisztérium előterjesztésében külön indítvány fog tétetni. A cs. kir. kormány úgy vélekedik, hogy e kiadásoknál a legszűkebb igények határait sehol túl nem lépte. Csak az események tettleges lefolyása alatt tűnhetett ki a szigorú semlegesség elv fenntarthatásának lehetősége és a kormány kezdetleges intézkedéseinek teljes jogosultsága. De e semlegesség ki nem zárta azt, hogy a kormány e mellett a politikai helyzetet, mely a monarchiának tétleges magatartása, és különnemű, valamint európai érdekeinek határozott megőrzésére is indíthatta volna, kötelességszerűleg fontolóra ne vegye. Azt, hogy a háborúnak sorsa, mely oly elismert jelentőségű két katonai hatalom, mint Franczia és Poroszország között kitört, miképen dől el, senki sem volt képes eleve megjósolni, sem azt meghatározni, hogy a tények fejlődése a magyar-osztrák monachia politikájára mily visszahatást fogna gyakorolni. A hadi események folyama e tekinteteket gyorsan növekedő mérvben igen is háttérbe szorította. A Francziaország határszélein és annak belsejében vívott győzelmet, és a tétlenség, melylyel Európa a német fegyverek sikerét elfogadta, megengedték azt, hogy ő felségének a császár és királynak kormánya készületeit az eredetileg tervezettnél csekélyebb mérvre szoríthassa. A legénységnek és lovaknak felemelt létszáma tehát keveskíttetett és egészben véve 18,984 emberre és 24,247 lóra szállíttatott alá, és pedig akként, hogy az e számon felül időközben beérkezett tartalék és szabadságos katonáknak legfelebb szeptember hó második feléig való elbocsátása, valamint a felesleges lovak eladása elrendeltetett. A mellékletek ez irányban is részletes adatokat tartalmaznak. Ha mindamellett a kormány a már eszközölt beszerzések és megrendeléseken túl a monarchia összes védelmi erejének növelése és az anyagkészlet teljes kiegészítése tekintetéből, mely a hadsereg harczképességét megalapítja, 24.407.000 frt erejéig újabb pénzszükségletet vesz igénybe, e lépésre oly felfogás által indíttatik, melynek bírálatától, tekintettel az átalános európai helyzetre, nem vél tarthatni. A fontos politikai változásoknak utóhatása természetszerűleg még nem tűnik el, ha a rázkodtatásnak közvetlen oka elháríttatott. A hatalmi arányoknak az utolsó politikai válságok által történt erőszakos átalakítása, és az ellentétes igényeknek véres kielégítése, az európai közállapotokat kiszámíthatlan ingadozásoknak vetették alá, és a jognak háboríthatlan érvényesíthetésén, valamint az egyes államoknak békés fejlődésén mély sebeket ejtettek. Formaszerű békekötések a békét nem képesek mindig biztosítani, de kivált nem oly időben, midőn nemzeti szenvedélyek az állami alakulás , ügyeire gyakran súlyos befolyást gyakorolnak. Őfelsége a császár és király kormánya a magyar osztrák monarchia békeérdekeinek, szóval szintúgy, mint tettei, sokkal többször és sokkal határozottabban adott kifejezést, sem hogy attól kellene tartania, hogy amidőn e tényeket különösen hangsúlyozza, a tiszt. orsz. bizottságok vagy a külhatalmak által félre fogna értetni. A kormány e körülményekből minden irányban csak azon parancsoló következtetést vonhatja, hogy kitelhetőleg biztosítsa azon eszközöket, melyek a magyar osztrák birodalom összes védelmierejének gyors kifejlesztését lehetővé teszik, minthogy a hadsereg gyors mozgósíthatása a győzelem döntő tényezőjét képezi, miért is oda kell törekednie, hogy a monarchia e részben a nagy katonai hatalmakat legalább megközelíthesse. Igenis tudja a kormány, hogy ekként a monarchia népeinek hazafiságához nagy igényekkel fordul. De ezen áldozatok ki nem kerülhetők, ha az osztrák-magyar birodalom azon hatalmak sorában óhajt maradni, melyek nincsenek arra utalva, hogy állami helyzetük és politikai elhatározásaik feltételeit önerejük körén kívül legyenek kénytelenek keresni. Leginkább pedig azért nem lehet ezen áldozatokat megkímélni, mert különben az utolsó hadjáratból merített hadi tapasztalatok az állam védelmi képességére nézve érték és haszon nélkül vesztek volna el. Tekintve tehát azt, hogy az új védrendszer ez idő szerint még csak átmeneti állapotban van, és hogy a takarékossági szempontból mérsékelt határok közé szorított hadi költségvetés csupán a legmellőzhetlenebb folyó kiadások fedezésére elegendő, s ennél fogva a véderő fokozására és gyorsabb mozgósíthatására megkívántató külön pénzbeli szükséglet a katonai igazgatásnak rendelkezésére nem áll: a kormány kötelezve érzi magát arra, hogy rendkívüli szükségletekre az illető pénzeszközöket már ez alkalommal igénybe vegye. A szükségleti kimutatás összesen 31.260.399 forintra rugó tételeinek egybeállításánál e tekintetek és az érintett tapasztalatok voltak irányadók. Az illető összegek szükséges voltának beható okadatolását és igazolását a kormány nem fogja elmulasztani. Az előadottak alapján tehát a közös minisztérium azon biztos reményben fordul a tiszt, orsz. bizottságokhoz, hogy a már eddig tett költségek szükséges volta elismertetni s az illető kiadás utólagosan megszavaztatni fog, az azonfelül igénybe vett szükségleti összegek engedélyezése pedig nem fog nehézségekbe ütközni. A közös minisztérium előterjesztése. A közös minisztérium előterjesztéséből, melylyel a költségvetést kísérő, átvesszük a következőket : A közös minisztérium javaslatba hozni bátorkodik , méltóztassék a tisztelt bizottság a magyar-osztrák monarchia 1871-ik évi közös államháztartásának előirányzata iránt következő határozatokat hozni: A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok — és a magyar korona országai által közösen viselendő kiadásoknak nyers szükséglete az 1871. évre 103.910,555 írtban, a fedezetnek összege pedig 3.530,987 írtban, és ennélfogva a tiszta szükséglet 100.379,586 írtban állapíttatok meg. Ezen 100.379,568 frtnyi tiszta szükségletből esik. 1. a közös külügyminiszériumra: rendes szükséglet 4.267,682 frt. rendkívüli 76,105 frt összesen 4.343,787 frt. A fedezet tesz 415,500 frtot. Tehát a tiszta szükséglet 3.928,287 frt. 2. A közös hadügyminisztériumra: mégpedig A. A szárazföldi hadseregre. Rendes szükséglet 78.644,439 frt, rendkívüli 6.800,724 frt, összesen 85.445,163 frt. A fedezet 2 812,000 frt, tehát a tiszta szükséglet 82.633,163 forint. B. A haditengerészetre. Rendes szükséglet 8.351,000 frt, rendkívüli 3.882.700 forint, összesen 12.233.700 forint, fedezet 300.000 frt tehát a tiszta szükséglet 11.933.700 frt. 3. A közös pénzügyminisztériumra: rendes szükséglet 1.782,760 frt rendkívüli 1,050 frt összesen 1.783,810 frt. A fedezet 2,651 frt tehát a tiszta szükséglet 1.781,159 frt. 4. A számellenőrségre: rendes szükséglet 104,095 frt a fedezet 836 frt tehát a tiszta szükséglet 103,259 frt. Ezen tiszta szükséglet fedezésére szolgál mindenek előtt a határvám tiszta jövedelme, mely a kezelési költség-átalány és a fogyasztási adóvisszatérítések levonása után 12.199,700 frttal irányoztatok elő. A határvám-jövedelem levonása után fennmaradt 88.179,868 frtnyi összeg 70 százalékát azaz 61.725,907 frt 60 krt, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, 30 százalékát pedig, vagyis 26.453,960 frt 40 kr a magyar koronához tartozó országok fedezik. Ha az előirányzatba fedezetként felvett bevételi tételek valamelyike a valóságban nagyobbvagy kisebbnek mutatkoznék, mint előirányoztatok, — a közös pénztárból fedezendő összegek, és tehát az illető járulékok is ennek megfelelőleg alább szállíttatni vagy nagyobbikatni fognak. Az 1871-ik évi költségvetésre nézve megállapittatik, hogy a bevételek és kiadások az engedélyezett és a költségvetésbe felvett összegben 1872-ik évi junius utolsó napjáig számoltathatnak el. Ezen idő letelte után az 1871-ik évre engedélyezett hitel megszűntnek tekintetik. Miután azonban a hadseregnél oly nagyobbszerű beszerzések és építkezések is fordulnak elő, melyekre nézve az engedélyezek hitel a fennebb meghatározott határidőig alig fog felhasználtatni, a közös hadügyminisztérium a legközelebbi közösügyi bizottságoknak elő fogja terjeszteni azon összegeknek kimutatását, melyek a fent megállapított határidőig fel nem használtathattak. Ezen fel nem használt összegek az 1872-ik évi zárszámadásban fognak elszámoltatni, és az engedélyezek kiadásoknak azon összegek által kell fedeztetniök, melyek az 1871-ik évre megszavaztattak és folyóvá tétettek. Az 1871-ik évi költségvetéssel egyidejűleg külön előterjesztés után egyszersmind a magyarosztrák monarchia 1868 ik évi közös államháztartásának zárszámadása is be fog mutattatni a tisztelt bizottságnak alkotmányos megbirálás és végmegállapitás végek. Ugyancsak ezen zárszámadás alapján még további külön előterjesztések is fognak létezni, melyekben a közös külügyminisztérium és a katonai központi számvevőség nyugdíjára 1868 ban kiadot összegek fedezhetése végek póthitel, — azon túlkiadásokra nézve pedig, melyek az említett évben a szárazföldi hadsereg rendes szükségletének fedezhetése végett a közösügyi bizottságok legfelsőbb szentesítéssel ellátok határozatai által az 1868-ik évre engedélyezek állami hozzájáruláson felül tétettek — felmentés fog kéretni. Továbbá — miután a déli Dalmátiában támadt zavarok és a folyó évben közbejött politikai események rendkívüli, előre nem látok költségeket okoztak és miután a határőrvidék 1870-ik évi szükségletének fedezésére engedélyezek állami hozzájárulás elégtelen volt — a közös hadügyminisztérium kénytelen az előállott nagyobb szükséglet fedezhetése végett a tisztelt bizottságtól póthitel-engedélyezést kérni. Ez iránt, valamint az 1868. és 69-ik években szükségessé vált póthitelről a tisztelt bizottságnak részletes indokolással ellátott külön előterjesztések fognak létezni. Végre a közös pénzügyminisztérium is fog tenni egy külön előterjesztést, melyben kérni fogja a tisztelt bizottságot, hogy az „épületek fentartása“ czíme alatt felmerült nagyobb szükséglet fedezhetése végez a közös pénzügyminisztérium