Ellenőr, 1870. december (2. évfolyam, 77-107. szám)

1870-12-01 / 77. szám

Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn i ünnepre következő napon. A. lapot Illető reclamátiólc Légrády testvéreit Irodájába (2 eas-utcza 34. sz.) Intézendők. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri j A nyílt-tér egy pvüt sora 30 kr. beigtatásáért . . . 10 kr. j Bélyegdij minden beiktatásért 30 , Kiadóhivatai: Pesten, kétsas-utoza 14. szám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr“ kiadó-hivatalában kétsasutcza 14. sz., Légridy testvérek nyomdájában Pest 2 sas utcza 24. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, arany kéz utcza 5. szám. 77. szám. Csütörtök, lecember 1. 1870. II. évfolyam. A szent részvét nevében. (Harmadik gyűjtés.) Francziaország Iiábornvert vidékeinek éhező népességét segélyezni adakoztak: frt.kr A múlt kimutatás összege 21 franc, 2 frt, 3 db J[4 fitos, 4 db 5 kros ezüst­ben és ............................................... 142.94 Gerb Jakab Nyitrán működő színtársu­lata a franczia Ínség enyhítésére előa­dást rendezett, melynek tiszta jövedelme 10 irtot tett; ez összeget a szinjga/.gató nevelte .1, sa zenekar 1 írttal. Összesen 12.— A táviratok zűrzavara. ügy vagyunk a ma érkezett táviratok­kal, mintha egy jégvihar rohamát szemlél­nék a csapás utján kivül maradt álláspont­ból. Tudjuk, hogy elvert sok termést s el­pusztította több ismerősünk s tán jó embe­rünk gazdaságát, de nem tudjuk, melyi­két. Hogy nyomort hozott valakire, az bizonyos, de hogy kire, aziránt még nem vagyunk tisztában. Igaz, hogy a porosz király távirata szerint a francziák északi hadseregét kelle­ne szétvertnek Ítélni, de megvalljuk, hogy ő felségét is fallibilisne k találtuk nem egyszer, mióta Versaillesból lesi a póstaga- lambok repülését. A mig állandó szerencse követé a né­met fegyverek mozdulatát mindenfelé, addig dicséretes igazmondás jellemző a német táviratokat. Mihelyt azonban Orléans vissza­vétele által elvitázhatatlanná lön a 1 o i r e-i hadsereg tagadott létele, sőt meseszerünek gúnyolt győzelemképessége is: a burkus távírdák sem állhatták meg a fillentést s aligha nem vélték ezt jónak a kegyes Vil­mos jelenlegi használatára is. Midőn ő fel­sége csak annyit mondhat egy „győzedelmes csatázás“ ismertetésére, hogy „700 fogoly és egy mozgóőri zászló “maradt kezei közt akkor bizony szabadságot vehetünk magunknak némi kételylyel lenni a fejedelmi hir minémüsége felől. Mert azon „néhány ezer ember“ el­lenében, kik Vilmos király határozatlan számítása által franczia veszteség gyanánt emlittetnek, felhozhatni az ő felsége által nem kevesebb határozatlansággal megen­gedett tényt, miszerint „veszteségünk nem jelentéktelen.“ Ha az a burkus győzelem valami jelentékeny nyeremény lett volna, akkor többet és részletesebben szólna róla a király is. Ágyuk elvételéről azonban szó sincs; s igy valószínű, hogy a francziák, ha bizonyos tekintetben vesztesek voltak is, teljes rendben vonultak vissza. Tagadhatóan azonban, hogy egy és lényeges szempontból ítélve meg a helyzetet, a németek győze­lem és fontos előny gyanánt hirdethetnek minden lépést, melylyel a Páris felmenté­sére törekvő francziák előnyomulását kés­leltetik, gátolják vagy épen visszavetik s igy meghiúsítják. Mert a francziáknak csak úgy lehet kilátásuk a szerencse teljes meg­fordítására, ha északi és déli hadseregeik olyan közel jutnak Párishoz, hogy en­nek hadereje kirohanást tehetne s ez által a németeket két tűz közé szoríthatnák. Másként számitni a sikerre nem igen lehet. Azon csatázást tehát, mely Amienstől délre, 28- án történt, nem jogtalanul nevező győzel­mesnek Vilmos király, ha mindjárt csak annyit ért is el vele, hogy a francziák északi serege távolabb vonult a párisi czéltól és a 1 o i r e-i hadsereggel való egye- sülhetés vonalától. Bár miként álljon is az északi had-ál- lapot: a Loire előtti csatahelyekről nem kapott diadalmas táviratot Auguszta ki­rálynő sem. Pedig ott is verekednek foly­tonosan és sok felé. Igaz, hogy mi a Tours városából jövő győzelemhireknek sem adhatunk teljes hitelt s Károly Frigyes „érzékeny veresége“ felől jobb tudósítást óhajtunk, mint a milyent Becsből nyer­hetni : de annyi bizonyos, hogy a D' Aure- ille de Paladin tábornok vezérlete alatti franczia nagy haderő mozdulatairól úgy hallgatnak a porosz távírdák és lapok, mintha nem lenne örömhírük felőle. Egészben véve a táviratok szerint je­lezhető helyzetet; tény gyanánt csak any- nyit látunk, hogy az orkán üvölt ismét s rombol és öl a merre csak rohan. Kit jut­tatott tönkre ádáz hatalma? az még ta­lány. Hanem félti mindenki azokat, a kik iránt rokonszenvvel viseltetik. A magyar delegatió hadügyi albizottsága nov. 30-án tartott ülésében, elnök b. Wenckheim Béla jelenté, hogy a közös külügyminiszternek az albizott­ság kívánságát előadta, minek folytán a külpoliti­kát illető felvilágosítások megadása végett a kö­zös kül és hadügymiuiszterek, és a magy. kir. miniszterelnök az albizottság dec. 2-án tartandó ülésében meg fognak jelenni. Ezután folytattatott a múlt delegatió által hozott határozatok és a közös hadügyminiszternek ezekre adott válasza feletti tárgyalás. Az ezekre hozott fontosabb határozatok kö­vetkezők : A 109 dik czikkre nézve, hogy t. i. a közös hadügyminisztérium alatt álló összes ingó vagyon, felszerelési és fegyverzeti szerekről egy tökéle- tetes leltár készíttessék, mely határozatnak a had­ügyminiszter az 1869. végével létezett állapot sze­rint megfelelt. Jövőben is leltárak készíttessenek, vagy legalább is változtassék át olyanná, mint a Skene szerződése. így a szerződésién azonban azt hiszem, kár volna nekünk cseberből vederbe lépni. Ez alkalommal inditványoztatott, hogy ezen leltáraknak a va óságos állapottal való összeha­sonlítása végett egy bizottság küldessék ki. — Az albizottság ezen indítványt annak idején figye­lembe fogja venni. Továbbá a hadügyminiszter fel fog szólifat- Dx, hogy a felszerelési tárgyak, fegyverzeti sze­rek stb jelen állapotáról az albizottságnak jelen­tést tegyen. A ludoviceumi alapra vonatkozólag az albizottság, mely ez alapnak és a ludoviceumi épületnek eredeti rendeltetésének megfelelő alkal­mazását erélyesen sürgeti, fel fogja szólitaui a kö­zös hadügyminisztert és a magyar honvédelmi minisztert az alap s épület átadása iránt folyó tárgyalások jelen stádiumában előadására, hogy az átadást gátló körülmények elhárításáról gondos­kodjék s a ludoviceumi intézet eredeti rendelte­téséhez képest életbe is léptethessék. Ezután az előirányzatba felvett illetményfel­emelések hoszasb beható vita után az albizottság- többsége által elfogadtattak, mihez képest az ezre­desek és alezredesek is az ezekkel basondijosz- tályban álló hadbirák és orvosok fizetései a közös hadügyminiszter által ajánlott tételek szerint fel emeltettek. A szárazföldi hadsereg rendes költségveté séuek felvétele előtt batároztatott, hogy a közös hadügyminiszter az albizottság üléseiben a tárgya­lások folyama alatt vagy személyesen, vagy kép­viselője által részt vegyen. Egyúttal a tárgyalások megkezdése előtt a hadügyminiszter felszólittatni határoztatott, adja elő: a jelen hadszervezet mellett hány harczképes embert képes és minő idő alatt egy bizonyos pon­tén felállitui. ügy szintén a hadügyminiszter a hadsereg állandó hadi szervezetének és állandó elhelyezése tervének előadására is felszólittatott. Legközelebbi ülés dec. 1. d. e. 10 órakor. Az igazságügyminiszter előterjesztése a Fiúméban felállítandó ideiglenes törvénykezésszervez ete,s költségve­tése tárgyában. A fiumei kérdés tárgyában a képviselöház- nak f. 1870. évi márczius hó 15-én hozott hatá rozatával felhatalmaztatott a minisztérium, hogy addig is, mig a függő kérdések véglegesen meg­oldatnának, egy provisoriumót állítson fel. Midőn a minisztérium a fiumei ideiglenes törvénykezés rendezését a nyert felhatalmazás alapján munkába vette, nemcsak Fiume városának az anyaországgal való minél szorosabb csatlako­zására irányuló óbaját kelle tekintetbe vennie, hanem szem előtt kellett tartania a horvát-slavon országok országgyűlésének azon nyilatkozatát is, a melybeu az autonom jogok épségben tartása lön bangsu lyozva; valamint azon körülményt is, hogy Fiúmé­ban majdnem két évtized óta a polgári és bün­tető törvénykezés terén ugyanazon törvények van nak tényleg hatályban, a melyek horvát-slavon országokban, — a mi ez utóbbi országok és Fiume közt a jogfogalmakban és szokásokban bizonyos közösséget eredményezett, s a törvénykezés ideiglenes szervezésére uagy befolyást gyakorol. Ezen tekintetek figyelembe vétele mellett két szempont volt a minisztériumra nézve irányadó: az első az, hogy a Fiúméban felállítandó törvénykezési hatóság hatásköréből kizárassanak mindazon ügyek, melyek az 1868 : XXX- t. ez. szerint törvénykezési tekintetben borvát-slavonor- szágok autonom ügyeinek sorába tartoznak; a másik pedig az, hogy mivel a provisoriura feladata úgyis csak átmeneti intézkedésekből áll, ezeu átmeneti korszakban a törvénykezés rende­zésénél a fősuly a gyors és pontos igazságszolgál- tatás biztosítékaira fektetendő. A minisztérium ennélfogva a horvát bán hozzájárulásával a fiumei törvénykezést illetőleg az alábbi ideiglenes szervezetet alkotta, mely ő Fel­sége legmagasabb helybenhagyását is kinyerte, és pedig: I. Fiúméban egy elsöfolyanmdásu bíróság- ál littatik fel, mely áll egy elnökből, négy rendes biró, — köztük egy tengerészeti előadóból, egy ügyészből, két jegyzőből, kik szavazati joggal ru báztatváu fel . szükség esetére, mint előadók és szavazók fognak alkalmaztatni, végre a kellő se­gélyszemélyzetből. Ezen bíróság hatásköre kiterjed: a) tengerészeti ügyekben, melyek az 1868. 30. t. ez 9. és 48. §§-ai értelmében mind törvény­hozás, mind pedig törvénykezés szempontjából a magyar birodalom közös ügyei közé tartoznak, — az összes magyar-horvát tengerpartra; ellenben: b) egyszerű kereskedelmi es váltó ügyekben, melyek az 1868. 30. t. ez. 9. és 48. §§-ainak egybevetése szerint csak törvényhozási tekiutetben vehetők a magyar birodalom közös ügyeinek, — valamint c) a polgári és büntető ügyekben is, a me­lyek ugyanazon törvény szerint Horvát Slavonor - szág autonom-hatásköréhez tartoznak, — csak Fiume városára és kerületére. Megjegyzendőnek tartom e helyen, hogy a létszámba felvett négy biró közül az egyik az egyes birósági teendőket is el fogja látni, s hogy a költségvetésben az „átalános kiadások“ czime alatt előforduló pénzalapból ezen egyes bíróság költségei is fedezeadök lesznek, s hogy ezen, in­kább politikai, mint törvénykezési tekintetek ál­tal igényelt első biróság költségeinek előirány­zatánál a lehető legnagyobb takarékosság tartatott szem előtt. II. A mi a felebbviteli perfolyamot illeti, ez iránt kővetkező magállapodás jött létre, és pedig: a fentebbi a) pont alatt említett tengeré­szeti ügyekre nézve: másodfolyamodásu biróság a pesti kir. Ítélő tábla, melynél ezen ügyek elő­adása végett egy tengerészeti előadó-birói állomás 3000 frt. fizetéssel és a szabályszerű lakbér-i’ílet- ménynyel rendrízorerittetik ; a b) és e) pout alatt elsorolt minden egyéb ügyekre nézve pedig- másodfokú biróság a báni tábla. IH. Végre harmad-folyamodásu vagyis leg­főbb biróság az I. szakasz a) b) c) pontjai alatt előszámlált minden ügyekre nézve a magyar kir. kúria legfőbb itélőszéki osztálya, melynél ezen ügyek ellátása végett két horvát és egy fiumei tag számára összesen három uj bírói állomás és pedig kettő a magasabb fizetéssel s a szabály szerű lakbér-illetmé -j nyel rendszeresittetik. A mi a tengerészeti ügyeket illeti, miután ezek mind törvényhozási, mind pedig törvényke­zési tekintetben a magyar birodalom közös ügyei közé tartoznak; ezekre nézve az előadottól eltérő intézkedés nem is képzelhető, — csakhogy mi­után ezen ügyek előadása különös szakképzettsé­get igényel, e végett egy szakértő bírói állomás rendszeresítéséről kellett a pesti királyi táblá­nál gondoskodni. A mi pedig az egyszerű kereskedelmi és váltó ,— továbbá a polgári és büntető ügyeket illeti: hogy azok másod folyamodásilag- a horvát­országi báni tábla és nem a pesti kir. Ítélő tábla hatáskörébe vonattak: ezen intézkedés azon kö­rülményben leli indokolását, hogy a Fiúméban ér­vényben levő osztrák polgári és büntető, továbbá kereskedelmi és váltótörvények oly mérvű isme rete, a mely az igazságszolgáltatás magas felada­tának megfelelne, a pesti kir. tábla tagjaitól alig volna követelhető ; a mi a kir. kúria legfelsőbb itélőszéki osztályú:a nézve nem áll, mert ezen fo­rum illetősége Erdély területét is magában fog lalja, hol legnagyobb részben még szintén az osztrák törvények állanak fenn, — s igy e fórum egybeállításánál kellő tekintet volt azon ismere­tekre, melyek a pusztán Magyarországra kiható pesti kir. táblánál nem szükségesek. Minthogy pedig az előadottak szerint Fiume összes törvénykezési ügyei harmad.-folyamodásilag a kir. kúria legfőbb itélőszéki osztályánál össze- pontosulnak, s ez által ezen legfelsőbb fórummal tetemesb munkaszaporodás várható, ezek feldolgo­zása végett, megfelelő személyszaporitásról is kel­lett gondoskodni, s pedig olyképen, hogy a bírói karban úgy maga Fiume, mint Horvát- és Slavon- ország is megfelelőleg képviselve legyenek. Szükségesnek tartom még felemlíteni, hogy a fiumei elsőfolyamodásu biróság hatáskörébe tartozó minden ügyekre nézve a felebbviteí minden sta diumaiban s igy a báni táblánál is a magyar bírói ügyviteli szabályok lesznek kötelezők, s bogy: a fiumei első folyam, biróság fegyelmi tekin­tetben a pesti kir. Ítélő tábla alatt fog állani, mint a mely biróság tengerészeti ügyekben amúgy is II od folyamodása fóruma lesz a fiumei tör­vényszéknek ; végre hogy a Fiumében felállítandó első biróság szervezése s alakítása, valamint a pesti kir. ítélő tábla, s a kir. kúria legfőbb itélőszéki osztályá­nál szaporítandó bírói egyének kinevezése iránt kizárólag a magyar központi kormány van feljo­gosítva a kellő intézkedéseket megtenni. az ezen alapelvek nyomán egybeállitott költ­ségvetés tesz összesen 51.800 irtot. A VI. osztály decs. 1-jén cl. e. 10 órakor az országházban szokott helyiségében ülést tart. Tárgy : az irtványokról szóló törvényjavaslat. A huszonötös bizottság eddig a következő öt megyére nézve állapodott meg a törvényszékek, s nagyobb és kisebb bizottságok székhelyeit ille­tőleg : 1. Mosonymegyében lesz egy tvszék Magyar­óváron, és bárom biróság: u. m. Magyar-Óváron, Rajkán és Nezsideren. Ezek közül egyelőre egy sem ruháztatott fel telekkönyvi hatósággal, tehát ez az egész megyére nézve Óváron lesz. 2. Sopronmegyében egy tvszék — Sopron­ban, 8 biróság: Kis-Márton, Kapuvár és Csorna t. k. hatósággal; Sopron, Nagy-Mádon, Felső Pu- lya, Ságh, Eszterház pedig anélkül. 3. Györmegyében 1 tvszék ; t. k. hatóság Győrben. Jr. bíróságok Szentmártonban, Győrött és Tétheu. 4. Komárommegyében 1. tvszék Komárom­ban. T. k. hatósággal is felruházott biróság Pei hetén és Tatán; 2 kisebb jrbiróság Komáromban és Kocson. 5. Székesfejérmegyébeu 1. tvszék : Sz. Fejér- várott. Öt jrbiróság, melyből Bicske és Sárbogárd t. k. hatósággal, Székesfej érvár, Moór és Érési a nélkül. = A horvát országgyűlés uov. 26-iki ülésében nagy zajt költött dr. Berlics interpellátiója. B e r 1 i c s ugyanis felhozza, hogy átalánosan hire jár, miszerint Rauch br. Lupcina jószága után már négy éve tartozik az adóval, úgy hogy ez összeg 17000 írtra rúg, mig más polgárok és lakosoktól az adót azonnal executió utján hajtják be. Ennél­fogva kérdi : e hir igaz- e vagy sem, s ha igaz, e moratorium mily privilégiumon alapszik. A lakos­ság megnyugtatására szeretné e privilégiumot ki- birdettetni. Az interpelláló példátlan zajjal fogadtatott s heves vitát idézett elő, melynek vége az lön, hogy Zlatorovics indítványára az interpellátiót a ház visszautasította s arról tudomást sem vett. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése nov. SO-ítn. Somssich elnök bemutatja Fáik Miksa Kő­szegkerületi képviselő megbízó levelét. Kérvények Kállay Ákos benyújtja N. Kalló köz­sége kérvényét, melyben a kir törvényszék ott hagyá­sát kérik, Csiky Sándor Eg r város részéről három kér­vényt nyújt be. Egyikben a törvényszék ott hagyását, a másikban pedig azt kéri a háztól, hogy Egernek szab. királyi várossá emalését pártolja ; a harmadikban pedig azt kéri, hogy a Gyöngyösre tett soház ismét Egerbe he­lyeztessék. Komárommegye Nagy Megyeri m városa egy Zámory K. által beadott kérvényben járásbíróság fölállí­tását kéri ; hasonlót kér Duna-Vecse is a Jankovich Mik­lós által beadott kérvényben. Szirmay Ödön a tolcsvai izr, hitközség részéről ad be kérvényt, melyben kijelenti, hogy7 az izr. községek szervezése ellen a tolcsvaiak ré­széről a házhoz beadott kérvény aláírásai hamisak. A pénzügyi bizottság jelentése. Széli Kálmán jegyző olvassa a pénzügyi bi­zottságnak a czukor-adóról, a bor és husfogyasz- tási adóról, a pénzügyi törvényszékek ideiglenes fentartásáról, a bélyeg és illeték, valamint a dijak iránt fönálló szabályok meghosszabbításáról, a házközösségnek Horvát és Slavonországokban rendezése alkalmával felmerülő okiratok bélyeg- mentességéről, a közadók biztosítása és behajtá­sára vonatkozó törvény némely rendeletének mó­dosításáról és a vasutak és csatornák állami ka mutbiztositásából eredő fizetések fedezésére szol­gáló tartalékalapról szóló miniszteri törvényjavas­latok tárgyában beadott jelentéseit. A bizottság az adótörvényeket általánosság­ban elfogadja, a részletekre nézve némely módo­sításokat ajánl, melyek legfontosabbikka az', hogy miután a jelenleg feuálló adótörvényekre nézve a törvényhozás — a pénzügyi bizottság kezdeménye­zése folytán — azt határozta, hogy érvényünk csak egy évre terjesztendő ki; ezen adótörvények hatálya is csak 1871 év végéig maradjon ér­vényben. A kamatbiztositási alapról szóló törvéuyjavas latot a bizottság elfogadásra nem ajánlja, mert né­zete szerint oly alapnak felállítását, a melynek nemcsak jövedelmei költhetők el, de melynek egész álladéka is felhasználható, a pénzügyi bizottság nem tartja helyes és indokolt intézkedésnek, mi­után előre látható, hogy ezen alap a legközelebbi néhány év allat teljesen kimerittetnék és akkor az állam folytonos dotatiójára szorulna. Ennélfogva inkább a pénzügyminiszternek az 1868 Ll. t. ez.-ben kimondott kötelezettség alól való fölmentetését boza javaslatba. Uj törvényjavaslatok Kerkapoly K. pénzügyminiszter következő törvényjavaslatokat mutat be: a földadó, lláz­adó, jövedelmi, személyes kereseti adó, és a do- hány-egyedáruságra vonatkozó törvények hatályá­nak egy évvel továbbra leendő meghosszitása, (Mozgás a baloldalon) és az első háromnak némi módosítása iránt. Az állandó igazoló bizottság elő­adója jelenti, hogy gr. Szapáry Gyula és Farkas Gyula a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazoltattak. A tegnapi szavazás eredményét Majláth I. jegyző olvassa föl, mely szerint jegyző lett Parcsetich Sándor; csanádi Szontagh Pál pe­dig a könyvtári, Mit?.slay Sándor a közalapítványi bizottság tagja, és Parcsetich póttagja. Irányi Dániei kéri a házat, hogy engedje meg, mikép egyik közelebbi ülésben indokolhassa azon határozati javaslatát, melyet a múlt ülésszak alatt adott be, s mely szerint a kormány köteleztetnék, hogy az ország állapotáról minden évben minisz- teriumonként jelentést adjon be. Ghyczy K. Múlt ülésszakban beadott indítvá­nyokat szükség újra beadni. Legczélszerübb volna, ha Irányi újólag beadná, s annak fölvétele iránt akkor lehetne határozni. Irányi: habár az előbbi ülésszak alatt a fel­nőttek oktatására beadott indítványánál e szem­pont nem használtatott, s a miniszterekkel szem­közt sem áll, kész a javaslatot újra beadni. Csanády S. arra hivatkozik, hogy épen ma osztották ki nyomtatásban a felnőttek iskolázásáról szóló, még a múlt ülésszak alatt Irányi által be­nyújtott javaslatot; tehát a legutóbbi idők gyakor­latát óhajtja tekintetbe venni. Szavazásra bocsáttatván, hogy kivánja-e a ház Irányi indítványát napirendre tűzni, a több­ség tagadólag határozott. Elnök a legközelebbi ülés napirendjére a vadászati törvényjavaslat tárgyalását indítványozza. Ghyczy K. ellenzi ezt, mert valószinü, hogy tárgyalásra hosszabb időt vesz igénybe, holott a pénzügyi bizottság által beadott törvények sokkal fontosabbak. A községek rendezéséről szóló ja­vaslat fölötti jelentés is be fog adatni rövid idő alatt. Fölkérendő tehát a központi bizottság, hogy e jelentést adja is be mielőbb. (Helyeslés.) Horváth Boldizsár igazságügyéi- szintén a vadá­szati törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztását Kéri. Ennek tárgyalásával az osztályok tárgyalásai is háborítva lennének, s a miniszterek is alig képe­sek arra, hogy osztályüléseken és nyilvános üléseken is jelen legyenek. Kéri a házat, ne tart­son addig ülést, mig az osztályok az ugyanezen jogviszonyokra vonatkozó úrbéri birtokviszonyok­ról szóló javaslat tárgyalását be nem végezték. — A legközelebbi ülés napját tehát az el­nök nem tűzte ki. Lapszemle. A Reform. Ha diplomatánk most, úgymond, midőn Poroszország le van kötve, könnyelműen megy a kongressus bálójába, úgy ne is kisértse meg cseresnyét enni Bismarckkal egy tálból oly időben, midőn ennek mindkét keze szabad. Az U. Lloyd a páuslavistikus törekvésekkel szemben megelégedéssel látja, miként Szerbiában s átaiában a délszlávoknál mindinkább erős gyö­keret ver az önállóság érzete. A Hon szerint legjobban megakasztja az osztr.- magyar diplomatát, hogy többé semmi hagyomá­nyos politikát nem követhet s valami újat kell kitalálnia. A P. Lloyd csak azon esetben látja helyén a konferentiát, ha Oroszország világosan kijelent, hogy annak határozataiban teljesen meg fog nyu­godni, mig ha ezt nem teszi, nagyon valószinü, mikép csak időt akar nyerni további készülő­désekre. A P. Napló úgy látja, hogy Oroszország a konferentia elfogadása által csak nyerhet s nehány hóval később, különösen a franczia háború befe­jezése után még hatalmasabban léphet fel. A N. fr. Lloyd a magy. földhitelintézetre vo­natkozó t. javaslatról szólván megjegyzi, hogy a baloldali kör kész elfogadni az ezen intézetnek biztosított előnyöket, de azokat egyszersmind va­lamennyi földhitelintézetre kiterjesztetni kiváuja. A M. Újság szerint a terjeszkedési vágy meg­rögzött politikája az orosz uralkodó családnak s e terjeszkedés sikeresitésére bármikor szívesen teszi szlávkérdéssé a keleti kérdést. A M, Állam a keleti ügyről szólván úgy lát­ja, hogy a szerbek és románok őszinte jó indu­latát csak akkor vehetjük majd számításba, ha Muszkaország nagyhatalma meg lesz törve. A Sz Egyház az autonomikus 9-es bizottságot oly intézmények mondja, mely megfosztja a ka­tolikusokat, papokat és világiakat egyaránt, tör­vényhozási, elleuőrködési, felelősségre vonhatási jo­guk gyakorlásától. Déli posta. Páriából Jules Favret ismét Versáillesba I várják újabb fegyverszüneti alkudozások végett; a poroszok hajlandók Parisnak kapitulatió ese téré ugyanazon feltételeket biztosítani, mint Ver- dunnek, t. i., bogy a békekötés után hadiszereit mind visszaadják. ALoirenál a helyzet kedvező a fran- cziákra nézve s Frigyes-Károly 28-án érzékeny vereséget szenvedett. Közelebb ismét nagy csata várható e helyütt; az ellenség Vendóme mellett szándékozik a franczia sereg balszárnyát bekerí­teni. K é r a t r y hir szerint beadta lemondását s Bourbaki neveztetett ki a 19. hadtestparancs­nokául. Crémieux és Glais-Bizoin a loirei had• sereghez indultak. Man teuf fel 27-éu Amienstől délre elő­nyösen harczolt, a királynak nejéhez intézett sür­gönye szerint, a francziák ellen, kik nehány ezer embert vesztettek s 700 foglyot s egy zászlót hagytak hátra, de a poroszok vesztesége sem jelentéktelen. Toursi hirek szerint a németek 25- kén St.. Calaist megszállván, Cosme felé indultak. 27-én Tourstól 27 kilométernyire egy porosz csa­patot jeleztek, mely hihetőleg a nagy ködben el­tévedt. Brüsselben az a hir, hogy Eugenia csá­szárné oda érkezett. A német nemzeti liberális párt né­met Ausztriát csatlakozásra kívánja felszólítani az egységes Németországhoz. Az ész. német had­ügyminisztérium a Landwehr zászlóaljak létszámát az őrzésökre bízott foglyok nagy számának követ­keztében 800-ról 1000 re rendelte felemeltetni. Granville válasza a keleti kérdésben ma indíttatott Pétervárra. A korábbi tiltakozáshoz szi­gorúan ragaszkodik, de mindamellett békülékeny s az ügy békés elintézésére nyújt kilátást. — Gort- schakoff pedig tudatta Brunow londoni orosz követtel, hogy Oroszország kész Bismarck javas­latát elfogadni Egy toursi sürgöny némi felvilágosítást nyújt a loirei -hadsereg stratégiai mozdulatairól s a német haderőkről, melyek Yonne és Eure de- partemeutok közt terjeszkednek ki. Moutargis és Gien felől a francziák megtartották állásukat, de az ellenség megváltoztatván támadási tervét, köz­pontját jobb szárnyának erődítésére Mans felé mozdította, mely manoeuvre a francziákat arra kényszeritette, hogy szélső bal szárnyukat a köz­pont felé vonják s igy a Loire fedezése végett Ciatéaudnnt hihetőleg ismét oda fogják hagyni. — A poroszok Mondoubleau felé nyomulnak. Az uhlanok Freteválnál Vendőme mellett a va­sutat fenyegetik. Evreuxnél a poroszok erős ellenállásra találtak. — A garibaldisták a németeket Auxonneban meglepték és megfutamítot­ták, 30-at leöltek s 9-et elfogtak közülök. St. - Omerben, Cherbourg, Conlie, Nevers, La Rochelle, Bordeaux, Clermont-Ferrand, Toulouse és Lyon­ban az ujonezok kellő begyakorlása végett tábo­rok rendeztettek be. A Chaudordy versaillesi útjáról kerin­gett hirek koholmányok, ő ez ideig ki sem moz­dult Toursból. A poroszok 25-én elfoglalták Vi- brayt és Saviguyt s rendeltetésök hihetőleg ma­gukat Mans és Tours közé ékelni. A poroszok roppaut éberséget fejtenek ki; éjjel táboraik sod­ronynyal vannak körülkerítve, melyekre vészha • rangok alkalmazvák. ChateaudunbŐl egy franczia csapat ^Brou felé indulván Yenresnél poroszokra bukkant s azokat megtámadván, megfutamította. — Liliéből szintén ütközetről Írnak Bover mellett, hol a poro­szok szuronynyal verettek vissza s veszteségűk háromszor fölülmúlta a irancziákét. Németország. Berlin, nov. 27. A porosz képviselőház ülésében e hö 26 áu egy újabb hadikölcsön felett vitatkoztak. A kor­mány javaslatát az uj kölcsönre nézve felhasználta négy socialdemocrata egy hathatós tüntetésre. A „Noidd. Allgem.“ mely, mint tudnivaló, Bismarck or­gánuma, ironicus módon „social quartet“ és „négyes fogat“-nak nevezte el Bebel és Liebknecht beszédeit, melyet Schweitzer és Hasencle- ver szavazatukkal támogatlak. A socialdemokra- ták erélyes ellenzései mitsem használtak. Bár Be­bel és Liebknecht megvetve a roppant nagy több­ség kegyét élénken roszalták a háború folytatását a franczia köztársaság ellen és megbuktak határo­zati javaslatukkal, mely szerint „a kívánt enge­dély a háború további'folytatására meg nem adan­dó és a szövetségi kanczellár odamüködjék, hogy lemondva franczia terület annexiójáról, mielőbb békét kössenek a franczia köztársasággal,“ — kétségtelen, hogy az eszmék nyilvános kihirdeté­se meghozza illő gyümölcsét annál is inkább, mi­vel eddigelé a béke megkötését és az annexioná- lis tervek elejtését egész Németországban Jakobin kivül ki sem merte hangosan sürgetni. Röviden ecsetelem ama jelenetet, melyet a porosz képviselő-házban Bebel és Liebknecht szó­noklatukkal előidéztek. „Nehány hét elég volt arra, — úgymond Be­bel — hogy egy hatalmat megtörjünk, mely buká­sával Francziaországot és minden szabadelvű moz­galmat elnyomott. Bukásával mellőzve lett az, ki a háborút okozta. Bonaparte Lajos, ki egykor fe­jedelmek, kerczegek és herczegnők hódolatának tárgya volt, fogoly, német töldön van. Őt nevezte ama trónbeszéd, melylyel a porosz király július­ban az országgyűlési üléseket megnyitotta, az egyedüli bűnösnek s politikája következményeinek a szerencsétlen háborút. Tisztelettel emlékezett meg a megnyitó beszéd a nagy franczia népről. Tisz­tán és világosan lön kiderítve, hogy a mi kormá­nyunk a franczia uralomnak és nem a népnek tu­lajdonba a háború okát. Nos hát! miért nem kö­töttünk békét .Sedan után? Miért buzognak még Előfizetési árak: Egész fm • , 20 ft. — kr. Évnegyedre . . 5 ft. — kr. Félévre • . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 , Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, bálváay-utczn 4. szám, 1. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék