Ellenőr, 1871. január (3. évfolyam, 108-138. szám)
1871-01-01 / 108. szám
— mi umiimlli , UUlUlb kt Tit it 1 nüp 6^éSZ0Q 3 VáS äf* lóké volt, s a kereskedők vidáman dörzsölték kezeiket s arczuk csak úgy fénylét, mint kötényük réz-csattja. Holnap a jókivánságok özönével nyit be s üdvözletek közt fogjuk felhúzni már az ablak függönyét is, hogy az újévben kinézhessünk a világba, mely mindig a régi marad szemünk előtt A jókívánságok özöne közt reggelizünk, ebédelünk, fekete kávézunk. Az ezek közt levő időt is a jókívánságok fogadása és reális viszonzása tölti be. Meg fog jelenni előttünk mindenki, kivel a múlt évben a mindennapi élet viszonyai közt érintkeztünk : czipész, szabó, kapunyitogató, mészáros, levélhordó, pinczér, s ama sötét lények, kiket mi nem látunk máskor: a kéményseprő. A bőség szarujával kellene bírnunk, hogy minden üdvözletét viszonozhassuk. Nyugodt, csöndes újévet mindenkinek. — A m. t. akadémia üléssora 1871-ben jan. 2. Az I osztály (nyelv és széptudomány) ülésével együtt összes akadémiai ülés a gr. Teleki-féle pályamunkák bemutatása végett. Jan. 9-én a II. osztály (bölcsészeti társadalmi és történeti) ülése; 16-án a III. osztály (mathem. és természettud.) ülése; 23-án I. osztály; 30 án összes akad. ülés. Febr. 6. II. osztály ülése és összes ülés a Vitéz-Dóra- és Gorove-pályamunkák bejelentése iránt. 13-án III. osztály; 27-én I. osztály és összes akad. ülés. Márcz. 6-án H osztály; 13-án III. osztály; 20-án I. osztály és összes ülés a Teleky-jutalom eldöntése végett. 27-én összes ülés. Ápr. 3-án II. osztály; 17-én III. osztály; 24-én összes ülés; máj. 1-én I. osztály; 8-án II osztály; 15 én III. osztály; 22-én összes ülés. Jun. 5-én I. osztály és összes ülés a gr. Nádasdy-pályamunkák bejelentésére; 12-én II. osztály; 19-én III. osztály és összes ülés. Július és augusztusban szünidő van. Oct. 2-án I. osztály és összes akad. ülés a szünidő alatt érkezett ügyek bejelentésére; 9-én Ildik osztály; 23-án IIő osztály ; 30-án öszszes ülés. [November 6-án II dik osztály; 13-án III osztály; 20-án I osztály; 27-én összes ülés. Dec. 4-én II osztály; 11-én III osztály; 18 án összes ülés. — Az állandó bizottságok rendes havi ülései következők: Archaeologiai bizottság: kedd. jan. 3. febr. 7. márc. 7. apr. 4. május 2. jun. 6. —ect. 3. nov. 7. dec. 5. Mathem. és természettudományi bizottság: szerda jan. 4. febr. 1. márc. 1 apr. 5 május 3. jan. 7. — oct. 4. nov. nov. 8. dec. 6. Statistikai és nemzetgazdasági bizottság : csütörtök jan. 5. febr. 8. márc. 2. april 6. május 4. jan. 1. — oct. 5. nov. 2 december 7. Nyelvtudományi bizottság : péntek jan. 14. febr. 3. márc. 3. april 14. május 5. jun. 2 — oct. 6. nov. 3. dec. 1. Történelmi bizottság: szombat jan. 7. febr. 4. márc. 4. apr. 1. május 6. jun. 3. — oct. 7. nov. 4. dec. 2. — Az orvostanhallgatók bálja. „Felkéretnek mindazok, kik akár a postán, akár más után történt tévedésből meghivót nem kaptak az orvostanhallgatók által rendezendő zártkörű tánczvigalomra, ez iránt szíveskedjenek a bálegylet irodájában (orvoskari épület Újvilág utcza 2. szám II. emelet) naponta d. e. 11—12-ig d. u. 3— ig rendelkezni.“ — A király az Ungmegyébe kebelezett klubokat kath.egyházközségnek templom- és iskolaépítési czélokra 150 frt adományozott. — Hogy mérik a gyorsírók a szónokokat. A „Magy. Gyorsíró“ januári száma ad róla felvilágosítást. A negyvenes években országgyűlési gyorsíróink „mártás“ szerint mérték a beszédeket, és három, öt vagy tíz mártásosnak nevezték a szónokot aszerint, amint beszéde folytán három, öt vagy tízszer kellett bemártani a tollat. A mai gyorsírók már nem érik be az ilyen tökéletlen mértékkel, henem a szót, sőt szótagot veszik a mérés egységéül, így számszeres képet nyernek a szónok sebességéről. Egy, e czélra készített összehasonlításból a következő adatohoz jutottunk. Eötvös József b. a törvényhatóságok rendezése fölött f. év. jus 19-én 38 perczig tartott beszédében 3012 szót mondott, s igy perczenkint átlag 79 szót ejtett. Deák Ferencz a közös pénzügyminiszter hitelművelete tárgyában november 23 án 19 perczig tartott beszéde 1646 szóból állt s igy perczenkint átlag 861/2 szót ejtett. Lónyay Menyhért a képviselőházban mondott búcsúbeszéde 115 perczig tartott, pontos számítás szerint összesen 10660 s igy átlag perczenkint 922 szót mondott. Kerkapoly Károly az indemnity kérdésében — szokottnál lassabban szólva — 20 percz alatt 1956 szót s igy perczenkint átlag 93 szót ejtett. E szerint 79, 861/a, 92x/2 és 93 b. Eötvös, Deák, Lónyay és Kerkapoly előadási sebességének számbeli kifejezései. Megjegyzendő, hogy a helyeslés, zaj stb által okozott, néha perczekig tartó megszakítások ideje nem vonatott le az egész beszéd időtartamából, s így a perczenkint ejthető szók száma mindegyik említett szónoknál tetemesen nagyobb a fölsorolt sebességi számoknál. A corps legislativ gyorsírói 1865-ben hasonló számítást készítettek, ők a Moniteur egy sorát vették egységül. E szerint két percznyi rögtönzés 30 sort tölt meg a Moniteurben, de akárhány szónok ugyanazon idő alatt 40 sornyit beszél. Az akkori franczia törvényhozótest leggyorsabb szónokai voltak Dupin Roucher és Thiers, leglassabban Simon szólt. Dupin rendesen több szóval szokta volt megelőzni a gyorsírót, 22 sornyit beszélt egy percz alatt, Roucher majdnem ugyanannyit, Thiers 17, Simon csak 12 sornyit. Az angol és franczia gyorsírók szűk számában is kifejezik a szónokok sebességét, s ekkor számaik nagyobbak a magyar szónokok sebességi számánál. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az angol és franczia szók hányszorta rövidebbek a magyar szóknál, hogy a franczia és angol szó átlagosan alig tehető többre 11/2 szótagnál, míg a magyar egyre-másra csaknem 3 szótagnak vehető , akkor szótagokban kifejezve körülbelül ugyanazon sebességi számokat találjuk a különböző nemzetek hasongyorsaságú szónokainál. — A közmunkatanács dec. 30 -i ülésében a boulevard irányában kisajátítandó műveletek módja képezte a legérdekesb tárgyat, melyre nézve a bizottság azt a javaslatot tette, hogy a tanács kebeléből 2 háromtagú bizottság küldendő ki, melyek a boulevard mentében kisajátítás alá eső telkek s házak tulajdonosaival barátságos egyezések létrehozására lennének hivatva; az általuk kötendő egyezségek azonban csak a tanács jóváhagyása után válnának jogerejűvé. E javaslat el is fogadtatott. A közmunkatanács 1871-iki belkezelési költsége 99,914 írtban állapíttatott meg. Előterjesztetett továbbá azon költségvetés, mely a törvény értelmében az országos előirányzatba veendő fel a végből, hogy a fővárosi 24 millió írtból legyen fedezhető. E czímen körülbelöl másfél százezer forint kéretik, s hogy ez összeg az Albrechts Ilona utak szélesbítésére valamint a budai felsőhídtól a déli pálya indóházáig tervezett főközlekedési út, nem különben a pesti nagy közút (2-ik boulevard) előmunkálatainak költségére fog fordíttatni. Az eged czernirozva van. Egyrészt az áradt Tisza és a megtorlódott jég, másrészt a feneketlen sár veszi körül a várost. Egyetlen közlekedési pontja csak az államvasut inaóháza körül van. — Franczia sebesültek javára Érsekujvárott január 14-én az „Arany oroszlány“ czimű vendéglőben táncz vigalmat rendeznek. Ez első nyilvános jele tesz a napokban megalakuló „Nemzeti kaszinó”nak. — Hangverseny. Január 4 én a redout kis termében Székely Imre tanítványa, a 11 éves Saphir József rendez hangversenyt, melyben többen is fognak közreműködni. —A lipótvárosi templom-kölcsön kötvényei közül a 23. 35. 39. 62. 75. 78. 79. 83. 87. és 96. számuakat sorsolták ki. — Steinacker Irma kisasszony, ki mint reményekre jogosító zongoraművésznő már két év előtt is meglepő sikert aratott akkoriban adott hangversenye által, fővárosunkban fog állandóan lakni, hol — mint tudjuk — a művésznők között a zongora nem igen méltón van képviselve. A fiatal művésznő január elején hangversenyt szándékozik adni , és miután bizton feltehetjük, hogy a t. kisasszony játéka, két év óta mit sem vesztett művészi szabatosságából, sőt Liszt Ferencz vezetése alatt még bizonyára nyert, remélhetjük, hogy a zongorakedvelő közönség élvezetes estének néz eléje. — Szakácsi Vitus, a Kolozsvárit néhány nap előtt elhunyt minorita szerzetes széles körben volt ismeretes mint kedélyes ember és jeles egyházi szónok. Szegeden s Miskolczon még most is emlegetik prédikáczióit, noha évtizedek múltak el, mióta e helyekről elment. Különösen a néphez tudott beszélni. Miskolczon egyszer épen az istentisztelet alatt vonult be a főispán s a templomban csak igen kevesen voltak. Szakácsi szétnézett s igy kezdé rögtönzését: „Félre Krisztus, jön a főispán !“ s aztán igen elmésen ostorozó a nép ama gyengéjét, mely szerint bármily látvány miatt feledi lelki érdekeit. Szerénységét jellemzi, hogy arczképét a sok kérés daczára sem engedé kiadni s csak midőn oly album számára kérték melyben Haynald arczképét is kiadták, azt mondá: „Nem bánom, a fény mellett, hadd legyek én az árnyék !“ Jó kedélye halálóráján sem hagyta el s midőn kérdék tőle, hogy kiván-e valamit, mosolyogva mondá: „Testvéreim hozzatok halállevest.“ — A m. t. akadémia nyelv és széptudományi osztályának 1871. jan 2-án d. u. 5 órakor tartandó ülésének tárgyai: I. Zichy Antal r.1. „Horatius satyrái.“ Székfoglaló értekezés. H. Toldy Ferencz r. t. „Adalékok a régi magyar irodalom történetéhez.“ VI. VII. és VIII. közlemény. Ugyanekkor összes ülés is fog tartatni. — A budai szinnházat tehát holnaptól kezdve egészen a nemzeti színház intendánsa kezeli, s a pesti színészek fognak játszani. Meg vagyunk azonban győződve, hogy húsvéttól kezdve, mikor a vidéki színészek szerződése lejár, lesz külön társulat is Budán, mert már az eddigi tapasztalat bizonyította, hogy a nemzeti színház játékrendje és előadásai sokat szenvednek a budai működés által. A nemzeti színház játékrendje unalmas és érdektelen volt, s az előadások hézagai régen tárultak ki annyira, mint az utóbbi hetekben. Ha ezek netán esetlegességből származtak, úgy mindent el kell követni, hogy ne ismétlődjenek, amire nézve a budai fáradalmak épen nem nyújtanak biztosítékot. Másrészt a budai színházat nem lehet fentartani oly erőkkel, kik első helyen máshová vannak enyagirozva, s nincs idejük elég számos újdonságra készülni. A nemzeti színház művészei hamar unalmasokká válnak repertoriéjukkal, kivált Budán, hol a színházi estéket rendes operai előadások nem élénkítik s hol aránytalanabbá nagyobb quota esik a kis közönségre a csöndes színházi élvezetekből, mint Pest nagy közönségére. Mi tehát újólag csak arra figyelmeztetjük a nemzeti színház intendánsát, hogy mind a nemzeti színház, mind pedig a budai érdekében szervezzen külön társulatot, mely újdonságokkal vidám gének előadásával élénkítse a budai estéket, s a pesti színészek működését, csak oly arányban ossza be, hogy ez által a nemzeti színháznak sem játékrendje, sem előadása ne csorbuljon. Hogy oly játékrend, mint az eddigi budai volt, nem elégíti ki az ottani közönség igényeit, azt már is volt alkalmunk tapasztalni, midőn a látogatók száma lassanként fogyni kezdett, s az utolsó előadás már üres házban történt. — A lelenczház alapítása ügyében tegnap gyűlést tartott a társulat, mely e nemes eszmét megpendítette. Eddig 19,000 frtnyi alappal bir s noha ez összeggel nem sokra mehet, elhatározta, hogy mindenekelőtt szállást fogad s annyi lelenetet vesz fel, a hányat eltartani képes. Az eziránti terv előterjesztésére bizottság küldetett ki. — A pesti szegény gyermekkórház részére karácsonyi ajándékul készpénzben adakoztak: Schlesinger Róza 1 aranyat; 2. Cséky Mihály 5 frtot; Jókai Róza, Szendeffy Józsefné, és W. 2—2 frtot; E. G. H., dr Keludorfer Ármin, ifj. Kleudorfer József, Ságodi Gizella, Ságodi Jolán, Weszely Mariska és N- N. 1 — 1 frtot; mely adományokért az egylet nyilvános köszönetet mond. — A városi nyugdíj alapot akép fogják létesíteni, hogy minden városi hivatalnok fizetéséből évenkint 1 perczentet levonnak- E szabály január 1-jével lép életbe s a számvevőség havonkint kétszer fog kimutatást közölni a befolyt összegekről. — Táborszky és Porschnál megjelent: Mosonyi gyászmenete, zongorára szerzé Liszt Ferencz. Ára 1 frt 20 kr. — A déli vaspályán tegnapelőtt este hibás felállítás következtében az 5. számú postavonat a 152. sz tehervonatba ütközött. A postavonat vezénylője halva maradt, három gépész megsebesült s az utasok közül egy kapott gyenge sérülést. A tehervonat három kocsija összezúzatott. — Népszínműi pályázat. A nemzeti színház igazgatója 100 arany pályadijt tűz ki egy a múlt, vagy közelmúlt, vagy jelen magyar életből merített eredeti népszínműre. A nyertes mű a pályadijon kívül a nemzeti színháznál szokásos jövedelmi harmadokban és száztáliakban is részesül, de előadási joga Buda-Pesten kizárólag a nemzeti színházé. A pályadij a többi közt aránylag legjobb műnek 1871. october 1-én megosztatlanul kiadatik, kivéve, ha a pályaművek közül egy sem találtatnék előadásra méltónak. A pályadíjat egy, a nemzeti színház igazgatójának elnöklete alatt két hóból s két színészből alakítandó bizottság fogja odaítélni. A pályaművek tisztán, idegen kézzel leírva, lapozva és bekötve, a szerző nevét rejtő jeligés levéllel 1871 augustus 16 ig alálirt titkárhoz küldendők be;azontúl érkező darabok nem pályázhatnak. A népszinműhöz netalán szükséges zene íratásának költsége az igazgatóságot illetti; a zeneszerző megválasztása azonban a népszinműkóval egyetértőleg történik. A pályadíjnyertes mű a mostani szokás szerint kinyomattatik, a tiszta jövedelem fele a szerzőt illetvén. Pesten, január 1-én, 1871. Csepregi Lajos, titkár. — Az orsz. középtanodai tanáregylet jövő kedden jan. 3-án d. u. 5 órakor a m. t. akadémia épületében szakosztályi ülést tart. Tárgyak: 1) Világtörténelem, középkor, Ribárytól, bírálják Czirfusz és Hofer. 2) Titus Livius, Iványitól, bírálják Bartl és P. Tewrewke. 3) Olvasókönyv Erdélyi Indali Pétertől, bírálják Névy és Tömör. 4) A múlt szakosztályi ülésből fennmaradt mennyiségtani földrajz Salamin és Linkesstel, bírálják Wiedemann és Kuntz. — Helyreigazgatásképen megemüljük, hogy mai tárczánk évi szemléjének az a része, melyben az mon■jaul , mikép Csengery és Kemény műveink uj kiadásáról csak beszélni hallottunk, de eddig meg nem jelentek, oda módosítandó, hogy mindkét munka megjelent már. Ekkér a lefolyt év irodalmi kiadványai közt két becses könyvvel több van. — Rövid hírek. A pénzügyminisztérium egy biztost küld Újvidékre, az ottani adóhivatalnál történt sikkasztás ügyében. — A császárfürdőben a téli idénynek eddig 25 vendége volt. — Szerelmi bit miatt Budán tegnap egy Rózsa Katinka nevű leány agyonlőtte magát. — A Székes-Fehérvárt, több fiataember által a francziák javára rendezett zeneestélyről a rendezőség megbízásából Kopp János úr a következő számadást küldötte be hozzánk. Bevétel: 525 db belépti jegy után 50 krjával 262 frt 50 kr ; 500 db sorsjegy után 10 krjával 50 frt ; felülfizetések (a lap élén közlött kimutatás szerint) 162 frt 40 kr ; ruhatárért bejött 10 frt ; a kisorsolt tárgyat a nyerő Rosztarovicz János úr Fellmayer Lujza úrhölgynek ajánlá fel, ki azt ismét a jótékony czélra engedvén át, az a helyszínen azonnal elárvereztetett, s mint legtöbbet ígérő Wertheim S. L. ur tartá meg 20 frton. Összeg 504 frt 90. — A kiadás (hirdetések, s belépti jegyek, kisorsolt tárgy vétele, szobák és világítás, hajdúk és programm) 34 frt 92 kr, maradt tehát tisztán 469 frt 88 kr, mely összeget a rendezőség 480 frtra egészített ki. TÁVIRATOK. Bécs, dec. 31. (Az E 11 e n őr távirata.) Berlinből érkezett magánlevelek jelentik, hogy Longroy és Belfort ostromlás helyett, körülzároltattak. Bécs, dec. 31. (Az Ellenőr távirata.) A „Neues Fremdenbl." a tiroli honvédelmi törvény szentesítése felől szóló egy czikke miatt lefoglaltatott. Genf, dec. 30 (Az Ellenőr távirata.) Franczia ügynökök jelentékeny pénzösszegekkel ellátva fegyvervásárlás végett Olaszországba és Ausztriába utaznak. Prága, dec. 31. (Az Ellenőr távirata.) Egy miniszteri rendelet a hatóságoknak meghagyja szigorúan őrködni, minthogy az utolsó időben igen gyakran franczia fogoly menekültek jöttek Csehországba, s itt tüntetéskép élelmeztettek és útiköltséggel is elláttattak, mi Ausztriának semleges állásával össze nem fér. A hatóságoknak meghagyatott, ily eseteket a menekültek fellebbezése által a jövőben kikerülni. Brüssel, dec. 31. (Az Ellenőr távirata.) Párisban egy bizottság azzal bízatott meg, hogy sorban minden sütőmühelyt meglátogasson s az ott felhalmozott készletről meggyőződjék. Azonkívül e bizottságnak meg kell állapitnia, hogy ezen üzleteknek egyenkint hány vevőjük van , ez által vélik a készletnek egyenletes kiosztását lehetővé tenni. Epinal, dec. 30. (Az Ellenőr távirata.) Ide érkezett hírek szerint Treskow tábornok Belfort körülzárolásával felhagyott. Berlin, dec. 31. (Hivatalos) Albert dec. 30. E hó 28-án Pestel alezredes egy 13 századból és 3 lovasszázadból álló hadosztálylyal három zászlóalj mozgóőrséget vert meg, hatalmába ejtvén 3 zászlót 10 tisztet s 230 foglyot. Részünkről 6 ember sebesült meg. Havre, dec. 30. A porosz positiók Roselle, Douval és Chateau Robert magaslatain, Londe erdejében ma 6 órai harcz után elfoglaltattak; részünkről csekély a veszteség. Versailles, dec. 30. Az elfoglalt Mont-Avronban sok tüzérségi és lőszerkészlet találtatott, köztük két beszegezett 24 fontos. Két századunk egész Rosny falváig nyomult elő. Részünkről öszszesen egy katona sebesült meg. Madrid, dec. 30. Amadeo király ma délben Carthagenában partra szállt. Madrid és környéke nyugodt. A polgári kormányzó egy rendelete intézkedik a feloszlatott zászlóaljak és egyéb fegyveresek részéről történendő fegyverátadás felől. Mindnyájan még a határidő lefolyta előtt adták át fegyvereiket. — Estre kezdődnek a házmotozások. Bordeaux, dec. 30. Mint biztosat állítják, hogy Bapauméba hétfőn 1500 porosz beköltözött. Szerdán 6000 porosz ment Peronna és Douai felé. Franczia parasztok mondják, hogy a poroszok hangosan nyilvánítják, hogy a háborúba belefáradtak. Isoudun kerületben egy léghajó szállott le. Erősítik, hogy egy újabb támadás, mely múlt szombaton Belfort ellen volt intézve, visszavezetett; a poroszok 1400 embert vesztettek. Dec. 21-én 50 szekér sebesültet hoztak Chelenois-ba; csaknem mindnyájan elvesztek a fagy folytán. Madrid, dec. 30. Prim marsal sebeiben elhunyt. Prountrout, dec. 31. Új német csapatok érkeztek Belfort alá. Treskow tábornok kémszemle tartás végett Deliébe érkezett. Granvillars mellett német részről elsánczolási műveletek léteznek. A múlt év, mint az idő lakója, Izén élt sok különös eseményt; a jövő év, mint a tér utazója, sok különös jelenetre nézett le már is. Látta Cochin-Chinát ismeretlen szigetével együtt s Japán ősbirodalmát városaival és vidékeivel, melyek Európa előtt még titkok. Hallotta egy tevékeny népesség morajzatát Pekking ezer utczáiból s az éjféli dagály vad csapásait az indiai archipelagus sziklái elleni rohamban. Hindustani barátainknál már volt s nem kétlem, hogy fohászok szálltak felé, a mint a városi toronyóra lassú vaskeze egyet mutatott Madras missionáriusainak. Áthajtott a Ganges láz-csalitjai felett, hol a pikkelyes krokodilus visszarettenti az ivásra hajló tigrist s az ellepett hindu holtteste borzalmasan lebeg. Túljár a pagodák földjén is és most érte el a mészkok világát. Mindjárt látni fogja a hanyatló holdat, a mint az az oszlopzatos Palmyra sötét árnyait a puszták homokjára veti és látni fogja Jeruzsálem halvány falait, hallgatag élettelen környékével, mely elűzte időközi lakóit s várja, elfoglalatlanul az ősi praedestinált fajt, illetékes lakosságát. Két rövid óra múlva a vidám Földközi tenger hosszában utazand, üdvözölve Görögország szigetei közt a gálya evezőjét s az Adria öblébe jutott bárka tengerészét. Aztán, megtekintve a vereslő Retnát, melyet visszatükröznek a Szürakuza kikötőjében szendergő hullámok , s egy pillantást vetve a két halom városának tornyaira és az Alpesek havára, áthalad Francziaországon, Flandrián s a német tenger árjain és velünk lesz s Dun Edin *) magas, kisértetszerü épületei visszhangoztatni fogják a High Streck rivalgásait. Tovább, mégis tovább is átlépi a széles Atlanticumot s meglátogatja az őrszemet fénytornyában a mélység felett s az emigránst bódéjában a nyűgöt barna erdőségei közt ; látni fogja a rőt ember tüzét, elárnyasitva pislogásával valamely erdőtorkolat hatalmas törzseit s óriási ágait; s aztán megpillantja a Csendes tenger távoli partjain a bozontos medvét mogorva haladtában a hó felett. Tovább, tovább és a nagy gömböt átövezte az újév zónája. Útja sok olyan terület felett vonul el, melyet még a műveletlen földhöz számítunk és sok erkölcsi vadon felett is, hol az igazság napja nem kelt még fel. Csaknem tizennyolcz és fél századja már, hogy a bethlehemi pásztorok először hallották az éjféli éneket: „Dicsőség Istennek az egekben, béke itt a földön és jóakarat az embernek gyermekei irányában.“ És az érkező év mégis tömlöczöket, bitókat s büntető telepeket és temetlenül senyvedő halottakkal szórt csatamezüket lát útjában, s lát puskát, dzsidát, buzogányt és öldöklő bárdot, kunyhókban rabszolgákat s börtönökben foglyokat. S látja az idétlen bálványokat templomaikban, az álpróféta imádóit moskéikben, a pápistát gyóntatószékben, a puseytát kő-allegoriájában s a sok és keserű vitát az igaz hit azon vallói közt is, a kiknek csak a világ megtérítésével kellene foglalkozni. De az évek elmúlnak és jönni fog egy jobb idő. A kálvárián nem hiúban történt áldozat, s nem hiában győzött és ment fel a mennyekbe, mint ur és mester a nemzetek felett, üdvözítő megváltónk. A királyságok átalakulnak az ő királyságaivá s a népek az ő népeivé. Lassan és felhőkben kél a reggel, de már virrad, és mind inkább világosodni fog, mígnem a hajnali árnyak eloszlanak teljesen s béke és öröm lesz mindenütt a fényes nap alatt. CSARNOK. Az újév. írta Hugh Miller. *) Mielőtt lapunk az olvasó kezébe jut, már egy új évben leszünk. Csak 40 foknyi távolban van még tőlünk e perezben. Ázsia keleti szélére épen akkor lépett, mint 1845 januárius 1-je, a mikor mi Edinburghban reggelinket végeztük 1844 decemberének 31-ikén. Azóta mint reggeli egy óra lett felénk nyugotnak szüntelen. Nehány óra múlva Amerika erdőségein halad át óriás léptekkel s a csendes tengert futja meg naszádjával. Aztán egy meghatározhatlan ponton, melyet a bölcsész még nem talált ki, az év első napjából átváltozik az év második napjára és igy folytatja gurulását köröskörül, mint egy archimedesi csavar, minden fordulatával szaporítván felkapott egységeinek számát, míg nem együtt van mind a háromszázhatvanöt.) Miller Hugo a legkitűnőbb geológusok közé tartozott s maradandó emléket emelt nevének két nagy műve: „A sziklák tanúbizonysága“ (The testimony of Rocks) és „Az ősi rőt homokkő“ (The old red Sandstone által. Mindezen fő munkáit, mind pedig többi műveit a mély tudománynyal és eredeti gondolkozással párosult irályszépség és szellemdús előadás teszik el oly vonzóvá, mint tekintélyessé. Hírlapi apró dolgozataiból sem hiányzott soha sem új eszme sem az alak kerekdedsége, mint példa rá a fennebbi csekélység is, melyet egyébiránt csak időszerűségénél és rövidségénél fogva választottam ki vegyes iratai közül. H. Miller halála (ha nem csalódom, 1856-ban) tragikus volt. Vallásosságát, (mely, skót szokásként, egész a türelmetlenségig ment néha nála, mint észlelhető fennebbi czikkének vége felé is) megzavarta tudománya. Megkísértette ugyan kiegyeztetni őket, de sikertelenül. A bibliát, melynek hitében neveltetett, nem birta igazolni geológiájával, melynek hitében saját magát nevelé. E benső küzdelem végre oly lázassá tette, hogy meglőtte magát. Szerk. Örvendetes, hogy az újév nagykorú lett. Irta Charles Lamb.2) Az Ó-esztendő meghalván s az Új - esztendő elérvén nagykorúságát — a mi, naptári törvény szerint, azonnal megtörténik, mihelyt az öreg kiadta lelkét — ez alkalomra az ifjú uraság ki sem kerülheti, hogy ebédet ne adjon, melyre az esztendő Napjai mind meg vannak hiva. Az Ünnepek, kikre a rendezést bizta, rendkívül kaptak a dolgon. Ők — mint mondák — egyebet sem tettek soha, mint hogy jó kedvet és lakmározást szereztek a halandóknak; ideje tehát, hogy adományaikat ízleljék meg egyszer ők is. Kemény vitát idézett elő a kérdés, hogy a Böjtök kapjanak-e meghívást, vagy sem. Némelyek ellene voltak, mert szerintök ama sovány, kiéhezett vendégek megjelenése, vezeklett kinézéseikkel, elrontaná a társaság czélját. Az ellenvetést azonban mellőzteté Karácsony, ki (mint meglátjuk) forralt valamit Hamvaz aszerda rovására s nagyon vágyott látni, hogy a vén dominus miként fogja tartani magát a poharazásban. Hanem a V igiek megkérettek, hogy lámpáikat hozzák magokkal, mikép az uraságnak világíthassanak aztán a hazamenetelnél. A napok megérkeztek mind. A főasztalnál 365 vendégre volt teríték, az oldalszekrényen pedig egy alkalmi kés és villa, február 29-ike részére. Meg kelett volna mondanom, hogy meghívó levélkék küldettek szét. Kihordók voltak az órák: olyan tizenkét kis, vidor, fürge apród, a milyent csak kívánhatni. Ezek köröskörül jártak s elég könnyen meg is találtak minden vendéget, kivéve Husvétot, Húshagyót s más ily Mozgókat, kik lakást változtattak. S aztán össze is jöttek mindrut Napok, szép Napok mindenféle Napok, s volt hatalmas zaj. Szüntelen hallatszott az: isten hozott testvér Nap! minden jót pajtás Nap! üdvöz légy Nap néne. Csak Boldogasszony Nap volt kissé rátartós, s némileg megvetőnek látszék. Beszélték azonban, hogy Vizkereszt tökéletesen levágta, mert fehér és aranyos selyem ruhában jött királyilag, csillogva, mint egy tortatető királynője. A többiek hol zölden hol fehéren jelentek meg — csak a Nagyböjt és családja nem tették le a gyászt. Jöttek aztán esős Napok lucskosan s ezeknek a sugárzó Napok segittettek harisnyát változtatni. Ott volt a Násznap lakodalmilag kicsípve magát, ámbár kissé kopottan. Dinap későn érkezett, mint rendesen. Az ítéletnapja pedig azt üzené, hogy eljő később. Április (mint az ifjú úr bohócra) magára vállalta a vendégek elhelyezését, csinált is aztán bolondot. Maga a vén Ezra Pater sem okosodott volna el, hogy melyik napra mit mondjon, anynyira összezavarva lettek a Jó napok azon napokkal, a józan jövendölés teljes megzavarásaival. *) Dun Edin volt Edinburg és neve, melyet most már csak a költői nyelv használ. A High street azon fő utcza, mely az edinburgi várpalotából Holyro od ig vonul. Szerk .) Lamb Károlynél már adtunk egy müvecskét, a sült malacz történetéről. Jelenleg egy elmefuttatást mutatunk be az újév tiszteletére. Megjegyzendő azonban, hogy ezen tréfában tulajdonképen egy olyan lakomát rajzol Lamb kedélyes elméssége, a milyent Angliában szokás adni, midőn valamelyik ősi név és nagy uradalom örököse — egy fiatal ur a gentry vagy nobility, czimes vagy czimtelen nemességből — eléri nagykorúságát, az ily örömnapi vendégségre hivatalos lévén minden bérlő (farmer) családostul s a vidéki ismerősek egész serege, kik nagy putz és parádé által, de egyszersmind széles jó kedvben hódolnak az ifjú uraság asztalánál. Mondanom sem kellene, hogy legjobb igyekezet mellett sem lehetséges úgy fordítani le egy elmefuttatást, hogy annak eredeti játsziságából, ötleteiből egyetlen point se vesszen el. De amennyire lehetett, visszaadtunk mindent s reményeljük, hogy olvasóink élvezetesnek tartják azt, amit mulatságukra készíteni részünkről kellemes foglalkozás volt. Szerkesztő. Június 21-dikét December 22-ke mellé ültette, ezek úgy illyén össze, mint a májusfa és koncz. Hamvazó szerda (mint kicsinálták) Karácsony és a Polgármester-napia közé került. Hanem ki is tett aztán magáért. Egyebet sem akart, mint marhabárót) és puskát, s be is zsírozta vezeklő ingét tökéletesen. Karácsony pedig ott volt könyökénél s szüntelen nyújtá neki a hűbéres bilikomot, úgy hogy utoljára elkezdett ordítani, csuklani és esküdözni állítására, miszerint a szárított tőkehalban nincs semmi vallás, hanem csupán egy pokolba való, fanyar, puffadt, kesernyés, kiállhatatlan, hypo-erit-eritizáló eledel, mely nem való tisztességes embernek. Ezen nyilatkozata után bemártotta öklét a kocsonyába, mely balróli szomszédja előtt volt egy nagy tálban, s úgy összemázolta éhes szakállát, hogy december utolsó napjának lehetett volna gondolni, jégcsaposságát látva. Az asztal másik részén Húshagyókedd nyújtott kakaslevest September másodikának,aki ez udvarias figyelmet visszavágta egy faszántyuk gyöngéd combjával — s igy egyik sem maradt adós a másiknak. Böjt vég elette a fánkokat Húshagyó tányéráról, mit észrevevén Április, igazat adott neki, mert a fánk jó Nagypénteken is4). Odább nagy zaj támadt január 30-dika miatt,a) ki mint látszik, olyan savanyú purítánus természetű, hogy nem találja sem elég jónak, sem elég szentektnek senki busát s igy hát egy borjú fejet csempészett be, melyet otthon főzött meg s lakmározására szánt. Mihelyt azonban a tálba látta ezt a változó Mártius, ki nagyon úri hölgy, ájuldozó természettel elsikolta magát, hogy „a tálban egy emberfő van !“ s annyira örjöngeni kezdett Heródes leányáról, hogy a botrányos húst ki kellett vinni; még ekkor sem jött magához, csak midőn behörpintett egy pohár restauráló sziveresitőt, mely cseralmából készült s a melyből a vidor Májás 29-dike) mindig tart magánál, hasonló szolgálatra. A király (IV György) egészségére kerülvén ekkor a pohárköszöntés: komoly vita támadt Augusztus 12-dike (egy vén buzgó whig dáma) s April 22-ike (egy új keletű tory delnő) közt, mindkettő magának igényelvén a felköszöntés jogát. Augusztus egészen neki melegedett állításának, miszerint emlékezetet meghaladó idő óta ő gyakorló e praescriptionalis jogot, míg nem kijátszatott, álnokul, vetélytársa által, ki — szerinte — csak egy kitartott személy, czifrán ruházkodva, míg neki (a törvényes születésnapnak) alig van, a mit magára vegyen stb.7) Április, közbenjáróvá tétetvén a legkétségtelenebb szavakban ismerte el a felebbezőnek jogát, de ennek gyakorlatát, a béke kedvéért, a másiknál hagyandónak ítélte. Különben oda fordult ravaszul a vén dámához s fülébe sugá, hogy volna alapja keresetre a korona ellen higenia miatt. 8) Kissé alkonyodni kezdvén, Gyertyaszentelő kikiáltott, hogy hozzanak világot, mi ellen azonban tiltakoztak a Napok mind, állítván, hogy ők még látnak. Aztán elhordozták a tiszta vizet, ezüst csészékben, s a bizonyos dáma, mint megjegyezték, nagyon sokáig mosta magát. Majális azon bájjal, mely sajátja, egy csinos beszédben köszönté most fel az alapitót, s megkoszorúzd poharát virággal, követvén példáját az egész társaság. Erre az úri njév az asztal felső végétől köszönetet mondott szivélyes de némileg kevély hangon. Elmondá mennyire büszke, hogy derék apjának előbbi bérlői közül ily sokan vannak körűle; javításokat ígért a bérföldeken s engedést (hol erre helyes ok volna) a béröszszegből. Midőn ezt halla a négy fizető nap, ösztönszerűleg összenézett és mosolygott. Április fütyörészett valami nótát az „új seprűről“ , egy mogorva vén lázongó pedig az asztal alsó végén (s kisült aztán, hogy nem más, mint November 5-dike”) mormoga, de eléggé hallhatólag, hogy „csak a bolond vár jobbat az öreg után.” Ezen gorombaságért, mely ellen minden vendég felzúdult, elhatároztatott kikergettetése, s csakugyan ki is rúgták a pinczébe, ahova az olyan bouteren és gyújtogató való. Helyreállván a rend a fiatal lord (ki, hogy megváltjuk az igazat, zavarba jött némileg s kiesett szónoklati sodrából) röviden ugyan, de a lehetőleg udvarias szavakban biztosító őket szíves fogadtatásukról. Aztán egy szeretetreméltó fordulattal kiszemelte magának a szegény Február 29-dikét (aki egész idő alatt egy oldalasztal mellett leste, hogy mikor kap valamit ő is) s s z á 1- 1 ott rá az egész társaságot éltetni. Egyszersmind azon megnyerő észrevételt is intézte a szégyenkedő Február 29-ikéhez, hogy négy éve, mióta nem látta becsületes arczát. Sőt el is vezette őt azon mellékhelyről, hol magánosan kuporgott s széket adatott neki saját asztalánál, a görög kalendák és augusztus 1 je közt. Ezután általános jön az óhajtás, hogy Hamvazószerda énekeljen valamit. Mélyen fejébe sülyedt szemekkel nézett Hamvazószerda, de elzengett mégis — már a mennyire engedé az elnyelt kanári (bor) — egy hymnusz, melyre Karácsony tanitá, ki aztán hangoztatá a miserere vontatás és orrmenti nótáját pompás modorban s rendkívüli humorral. Április röhögve állitá, hogy szerepet cseréltek; Nagypéntek azonban elkomolyodott. Vasárnap pedig legyezője mögé bújt, hogy ne lássák mosolygását.10) Jött aztán egy dal: „Mely napon igyék az ember ?* Ezt hárman énekelték: Húshagyó, Polgármesternap s April, de beledudolt, vigyart képezve, minden Nap. Végre a játékok és talányokra került a sor. Feltették a kérdést, hogy melyik nap után megy legtöbb ember ? Erre a Fizető napok kijelenték, hogy az nem is lehet kérdés, mert mindenki tudja, hogy őket nyomozza minden hitelező. Április azonban megjegyzi, hogy az adósok száma mindig felülmúlja a hitelezőkét, ennélfogva a húsvét előtti 40 napot tartja olyannak, mely után a legtöbb ember jár, mert ezek egész évben kölcsönöznek. 1 x) *) November 10. midőn a lord mayor-választás van, nagy lakomással. ‘2) II. Károly király lovaggá ütötte egyszer a vesepecsenyét ; innen a czimeres ökör legjobb részének angol neve: Sirlein — Vékony lovag — vagy baron of beef marha báró. Az ember azt hihetné tréfa, pedig komoly dolog. Szerkesztő s) E napon nyílik meg a vadászat fogoly madárra, fáczánra sat. 4) Itt egy szójáték van, mely megmagyarázható, de meg nem magyarítható. A Nagy péntek neve angolul Good friday, a kiejtés szerint azonban annyit is jelent, mint jó sütő nap — good fryday. 5) E napon fejezték le I. Károly királyt. 6) II. Károly restaurátiójának évnapja. 5) Itt a fordító nem adhat felvilágosítást, mert homályban van maga is, de alkalmasint IV György kedvesére van a czélzás. 8) Bigeny szójátéka bigamyra készületiséget jelenthen. 9) Guy Fawkes, a puskaporos összeesküvés hősének napja. 10) Czélzás az angol vasárnap szenteskedésére. 9) Itt is van’egy visszaadhatatlan szójáték a len felett mely, mint főnév bőjtidőt jelent, mint egy (a lend) ige időrésze pedig kölcsönzött értelemmel bír.