Ellenőr, 1871. augusztus (3. évfolyam, 313-338. szám)
1871-08-01 / 313. szám
kívánt minőségű kocsi, s csak 120 fitost adhat. Ezt mégis szeni aztán. A temetés rendező ragaszkodott a kikötött alkuhoz, az Entreprise is ragaszkodott ahoz, hogy jelenleg csak sokkal drágább gyászkocsit adhat. A temetés órája megérkezik, de gyászkocsi nincs. Nem volt mit tenni más, mint hogy Wessel temetési ügynök tizenkét egyenruhásról gondoskodjék, s azok vigyék ki a temetőbe vállaikon a koporsót. Képzelhető, hogy ez mily kelemetlenül hatott a bánatos férjre, ki neje hamvait a szomorú alkalom kitelhető ünnepélyességével akarta örök nyughelyére kisérni. Jó lenne, ha Pest város hatósága elejét venné a visszaéléseknek, melyek a gyászkocsik megszerezhetése körül uralkodnak. — „Jézus története s a keresztény egyház története“ czímű műre hirdet előfizetést Dömötör Bertalan tassi lelkész. Vögelein Salamon usteri lelkész művének fordítása lesz ez, mely — az előfizetési felhívás szavai szerint, — mind a józanul ítélő ész jogosultan szigorú követelményeinek, mind pedig a vallásos érzet egyformán megfelelő józan értelme és nemes érzelem hangján foglalkozik tárgyával. A könyv 16—17 ivén még az ősz folytán megjelenik s előfizetési ára 1 frt. 50 kr. mely a fordítóhoz (Tass Pest megye) október 15-éig beküldendő. A munkajövedelme a tassi református egyház által épitendő uj templom alaptőkéjének gyarapítására van szánva. — A kassai jogakadémia „önképző társulata“ figyelemreméltó évkönyvet adott ki. Egy 145 lapra terjedő kötet ez jog és államtudományok köréből merített értekezésekkel, melyekben több magvas dolgot találunk, s mindenikben meg van az a komoly törekvés, melyet oly örömest látunk. Üdvözöljük a derék ifjúságot, mely a szépirodalmi zsengék helyett komoly tanulmányok eredményét mutatja be. Kassáról annál szívesebben vesszük ezt, mert a felvidék e gócpontja magyarosodás tekintetében sok kívánni valót hagy hátra. Örülünk, hogy a kassai ifjúságot illetőleg ily kívánni valók nincsenek, s a magyar tudományos műveltség ily derék jelenségét hagyják hátra egy tanulmányi év után. A kötet czíme: „Értekezések a jog- és államtudományok köréből“ Ára 1 forint. — Michel Angelo festményeiről olvasunk a lapokban, melyek valahol Erdélyben vannak. Nagy műritkaságok volnának, ha csakugyan léteznének, mert műhagyatékok közt alig van nagyobb ritkaság, mint e nagy szellem festményei, mert az alig létezik egy pár, miután freskó képeket szokott volt készíteni, inkább szobrász és építész volt mint festő. Valószínűbb, hogy Caravaggio művei lehetnek, minthogy az ő neve is Michel Angelo. — Az igazságügyi miniszterumban készen van a törvényjavaslat a királyi tábla felosztásáról. A királyi tábla egyike Nagyváradon lesz. — Nyáry Pál ingóságai ma árvereztettek a könyvek kivételével, melyek a megyeházra vitetvén, ott külön fognak eladatni. Egyes apróságokért barátai az értéket jóval meghaladó összeget adtak, hogy emléket bírjanak. Mint minden árverésnél, úgy itt is tapasztalt, hogy Pesten egy árverelő társaság létezik, melynek összetartása lehetővé teszi, hogy aránylag olcsón jutnak az árverelt tárgyakhoz. A társaság tagjai nagy számmal jelennek meg, s amennyire lehet úgy ellepik a szobát, hogy más be ne férjen. Ha idegen akar valamit venni, akkor jól fölverik az árát, különben csak néhány krajcrárt mondanak a kikiáltási áron felül, s van pénztárnokuk, ki fizet. Idegennek, ha kedve van valamely tárgyra, azt a tanácsot adják, hogy árverés után vegye meg tőlük, odaadják kevés nyereséggel, csak nyereség legyen. A közönség nagy része ezt már tudja is, s a társasággal alkuszik meg előre. Hogy a szegény árverettekre ebből minő veszteség háramlik, azzal nem gondol senki, s a visszaélésnek nem igyekeznek gátat vetni. — Egyetemi rektor-választások.Tegnapelőtt választa meg mind a pesti egyetem, mind a budai műegyetem rektorait a jövő tanévre. A pesti egyetemnél Toldy Ferencz 16 szavazat közül 15-öt kapott, s Margó Tivadar egyet. Ekkor érdemes tudósunk ugyszólva egyhangúlag lett rektor s jubilláris ünnepélyéhez most már e megtiszteltetés nem hiányzik. A budai műegyetem rektora pedig Stoczek Józef tanár lett; protector: Vész János; dékánok : Szily Kálmán, Kruspér István és Bielek Miksa. — Zenészeti ösztöndíjakban, a hivatalos lap szerint a következők részesültek: Zimay László és Pichler Bódog zeneszerzők, dr., Szuborits Manó gordonkaművész és Bartalus István zeneszész egyenkint 400 frt; Bertha Sándor zeneszerző 300 frt; Hiray József és Baumgarten Regina zongoratanulók 200 frt s végül Hauser Jakab világtalan zongoraművész 140 forinttal, tartózkodási hely föntartása igényelt, beláthatjuk, hogy azon nők mindegyike, ki a Szarvas-parkban lakott, Francziaországnak legalább egy-egy milliójába került. Föltéve, hogy hetenkint csak négyen, vagyis húsz év alatt négyezren jutottak belelátni fogják, hogy ezen kiadás négyezer millióra rúg! S ezen kiadásokban még nem foglalják az építkezési költségek, sem a király fattyai számára kivetett évdíjak, a nekik adott földbirtokok és uradalmak, sem a Pompadour által elnyelt kincsek, melyeknek még egyszer annyit kellett tenniük. A czimeres kegyencznő őrgrófsága jövedelmein kívül évenkénti 200,000 livre évdijat húzott ; övé volt a cellei birtok, a crécyi várkastély s a hozzá tartozó birtokok, az aulnay kastély, a saint-rémyi, brimborioni s más birtokok, Bellevue várkastély s gyönyörű vidéke ; sőt a királyi kincstár egészen szabad rendelkezésére volt bízva, utalványait egyszerűen csak aláíratván XV. Lajos által, s ő ily utalványt mintegy 20 ezeret íratott alá, melyek közül némelyik százezer tallérról is szólott. S ez még nem volt minden ; Pompadour asszony amellett, hogy a királynak legfőbb kerítőnője volt, egyszersmind az államminiszterséget is viselte s mint ilyen szeszélyei és érdekei szerint, háborút üzent, békét kötött, vagy uj adókat vetett ki, miben aztán azon gazokkal osztozkodott, akik udvarát képezték. Ő volt az is, aki — hogy királyi szeretőjét mulattassa, — elhatározta, számára több színtársulatot alakítani, melyekben szerepeket játszottak királyi herczegek és herczegnők, udvari inasok, főbirák, kéjhölgyek, apátok, tánczosok, sat. Maga XV. Lajos volt e színtársulatok igazgatója ; minden napra kitűzte a darabokat, kiosztotta a szerepeket s jelen volt a próbákon vagy Versaillesban, vagy Bellevueban, mely kastélyt Pompadour paradicsommá változtatta. Ily módon tehát ezen asszonynak köszönhető a színpad iránti szenvedély is, mely a herczegek és főurak soraiból csakhamar beharapódzott a polgárság körébe, onnan a legalacsonyabb nép közé is, behatott a zárdákba s megmérgezte az ifjúság erkölcseit, a szükséges színpadi növendékek sokasága következtében, s a corruptiót tetőpontjára emelte. Pompadour asszony egyátalán nem törődött a pénzügyek rendetlenségével, sem pedig a népet nyomó terhekkel. Mindenekelőtt csak a királyt igyekezett szórakoztatni s mivel ezt minden gyönyör fárasztani kezdte, megkedveltette vele az A pápai csalhatatlanság csatlósai. Azon magyar püspökök, kikről egy távirat jelentette, hogy alázatos föliratban tudatták a pápával, mikép alávetik magukat a csalhatatlansági dogmának, a következők: az egri érsek, a beszterczebányai (Szuppán?) nyitrai, kassai, pécsi, szatmári, szombathelyi, zengi, veszprémi, győri, lugosi s nagyváradi görög és katholikus püspökök Akik nincsenek e tisztában, azok már elfogadták. A Brünnben tornaünnepélyt rendeztek vasárnap, melyre (mint a bécsi lapok írják,) vagy 10,000 vendég ment a morva fővárosba, valamennyi német, mert hát különben nem is volt más czélja ez ünnepélynek, mint hogy összegyűljön egy csapat német, a habzó krüglik mellett harsány „hoch“-okat mondjon, s telebeszélje a levegőt, azzal a kérkedéssel, hogy a német ura az egész világnak, ura különösen Ausztriának. A torna-ünnepély köntösében demonstráltak az ausztriai nemzetiségek ellen, melyekkel a kormány épen alkudozik. Az ünnepély programmja voltaképen a toasztokban bontakozott ki, s ez volt a demonstrate minden ellen, ami nem német. Sajnáljuk, hogy ily idétlen demonstratióhoz Magyarországból is nyújtottak segédkezet, s a pozsonyi, nagyszombati, stb. tornászok elmentek az ausztriai német tüntetők közé velük egy nótát fújni. — B. Füreden a szeretetházra jul. 29-én rendezett hangverseny minden tekintetben jól sikerült. A hangversenyt a zenekar kezdte meg „Dinora“ operából egyveleggel, aztán következett Jókai humordús felolvasása „Minő demokraták vagyunk mi“ mely folytonos derültségben tartotta a nagy közönséget. Majd Toperczer Ilka k. a. énekelt „Fidelió“-ból,és magyar dalokat, Fayl Frigyes rabsodiákat adott elő zongorán. Midőn Jókainé megjelent az emelvényen, tapsviharral üdvözölték. Vörösmarty „Szép sonká“-ját szavalta, s hogy mily művészien, azt fölösleges mondani. Bodorffy és Tóth Soma a „Sevillai borbély“ból énekeltek egy duettet. A hangverseny közel 800 forintot jövedelmezett. A bécsi képzőművészeti akadémián több hazánkfia nyert kitüntetést és jutalomdíjat a júl. 27-iki ünnepélyen. Nevezetesen : Mészöly Géza Székesfehérvárról „Tájkép Salzburg vidékéről“ czímű tájfestményéért; Schlesinger Gábor Léváról az összes tanulmányokban tett előhaladásáért. Doby Jenő Kassáról a „zentai csata“ czimü rézmetszetért, végre Ivácskovics Szvetozár febülatból több építészeti rajzért. A kolozsvári egyetemet megint emlegetik. A legújabb hír szerint az egyetem kérdése már el van döntve, s annak életbeléptetését a jövő évben várhatni. Valószínűleg azonban halasztani fogják még egy kicsit, mert ez az egyetem egyike a legjobb kortesfogásoknak az erdélyi részekre nézve, s emlegetését már többször alkalmazták sikeresen. — Mezőségi idill. Az erdélyi mezőség forgalmi gyupontját képező Ózdi-Szentpéteren évenként tartatni szokott vásárok, — írja a „Sz. H.“ — országos nevezetességgel bírnak, mert a nagy kiterjedésű mezőség anyagi törmelékeit és minden fajú barmait itt szokta kiállítani s a Magyarország minden részeiből, sőt még kültartományokból is egybecsoportosuló összevásárlásokkal és tömeges erőkkel érintkezni. E vásárok nagyszerűségéről tanúskodik azon körülmény, hogy két hétig is szoktak tartani. Az ember és áruhalmaz temérdek, a pénzforgalom rendkívül nagy, de a fogyasztási czikkek a monopolizáló vásártulajdonosok a primitív és szűkkeblű elbánás miatt roppant drágák, ugyannyira, hogy még a vizet is pénzért adják (egy ital viz 2 kr. egy iizerész ujbor és viz 50, egy font disznóhús 35, egy font szalonna 60, s egy megehető ebéd egypár frt stb.) Az apró vásári tolvajok számára (s az illetők szégyenére) mai napig is ott szerepel a hírhedt lábikaloda, mely a gyalázatos pellengérre állítással egykori eredetű s hatású. A tolongó néptömeg legnagyobb részint mezőségi román , de a m.-vásárhelyi iparososztály is élénken látogatja e vásárokat. így történt ez idén is, de a nagyszerű pénzforgalom ezúttal más népfajtájú egyéneket is csalt ide. Ugyanis a vásárból julius 21--22 én visszatérő szekereknek, ahol az ut a m.-madarasi Fekete nevű határrészből Bánd felé kanyarodik, egy nagy számú rablóbanda útját állotta s a jobbára nő utasokat előbb jól elverve pénzektől s más becsesebb tárgyaiktól megfosztotta. A közbiztonság ugy látszik nálunk is kezd megingani, s a mesterkéltebb gonosztettek mind gyakrabban merülnek föl ; csak a közbiztonsági közegek erélye és működése az, mi teljességgel nem halad a kor igényeivel párhuzamban. — Wesselényi-Balla Gergelyről ezeket olvassuk a „Biharéban. Ez év elején gr. Ráday átirt a megyéhez, hogy várjon nem volna-e hajlandó B.-t, miután — úgy látszik — hogy több építkezést, őrült pazarlásokra vitte s midőn ismét visszaesnék mivel nemtörődésébe, önmagát az opera főigazgatójává tette, hogy ezen nyilvános szeralj szerelmi ármányainak elbeszélésével érdeklődést gerjesszen benne. Ugyanezen czélból a főrendőrigazgató, Berryer által Paris botrányairól napilapot szerkesztetett, mely nem volt egyéb, mint elbeszélője azon festett jeleneteknek,melyek a herczegnőknél a főurak hálószobáiban s a főváros luponárjaiban mentek végbe. Ezen hírlap az egész nemességnek a deli hölgyeknek s az egyházi férfiaknak minden ocsmányságát fölleplezé. A főurak udvarmesterei, a komornyikok és szobaleányok, kiknek jelentéseit jól díjazták, nem mulasztották el Berryernek elbeszélni uraik és úrnőik saturnáliáit; a luponárokat tartó asszonyok minden reggel szintén bejelentették azon nemes hölgyek neveit, kik intézeteiket meglátogatták s elbeszélték azon kitűnőbb egyéniségek, bibornokok, érsekek, herczegek külön szenvedélyeit vagy szörny-feslettségét, kik luponárjaiknak rendes vendégei szoktak lenni. Ezen csatornán át tudta meg XV. Lajos Bourbon Conti Lujza Henriette herczegnő páratlan feslett kalandjainak részleteit; ugyanez után tudta meg Orleans herczegnek a szép Montesson Őrgrófnéval való szerelmi cselszövényeit és a chartrei herczeg törvénytelen születését, ki később mint Egalité Fülöp egész Francziaország előtt leleplezte születése titkát s dicsekedett volt, hogy ő egy köztovosz fia. Mindeden elbeszélések ő felségére nézve nagy vonzerőt gyakoroltak s előkészítették őt azon éji ünnepélyekre, miket mindennap tartott az opera tánczosnő, a királyi herczegnők, a herczegnők s némely kiváltságolt udvaroncz társaságában. Ezen ünnepélyek alkalmával a szolgák eltávolitottak. Azzal kezdették, hogy mythologiai színjátékokat adtak; maga XV. Lajos Apollo szerepét adta egészen természetes jelmezben s a márványmedenczében együtt ljubiczkolt a kilencz múzsával, kiket a társaság kilenez legszebb hölgye személyesített. Az isten körül a herczegnők hemzsegtek. Ezen saturnáliák rendszerint lakmározással végződtek, melyben a résztvevők annyit ittak, hogy eszöket vesztve henteregtek a szőnyegeken. Most beléptek a cseéldek a sanctuariumba, fölszedték a királyt, a nemes hölgyeket s az operatánczosnőit s mindegyikét saját szobájába czipelték. (Vége köv.) bünhálózatba van bonyolódva, kiszolgáltatni, a bünfenyitő törvényszék elnöke megyei harmadalispán, Gozmán János ur, a tiszti ügyésztől bekért véleményes jelentés után igenlőleg nyilatkozott az esetre, ha B. bünrészessége csakugyan alapos. A kir. biztos erre csak a napokban küldé meg válaszát, amely szerint B—t már nem kívánja elkísérteni, miután bünrészessége be nem bizonyosodott, hanem azon ajánlatot teszi, hogy ha B—t veszélyesnek tartják a biharmegyei börtönben, szállitassék Szegedre. Alispán úr erre azt válaszolta, hogy miután B. egészen megtört és megadta magát és miután veszélytől nincs mit tartani a Szegedre való kisértetés szükségét sem látja. B. ügye különben nem fog egy hamar ítélet alá kerülni, mert több fontos pótvizsgálat van folyamatban s ezeknek bevégzése, isten tudja, mikor várható. Korai tehát azon hír, a mely szerint B. Ugye nem sokára ítélettel fejeztetnék be. — Ráday kir. biztostól e napokban átirat érkezett Biharmegyébe, melyben szalontai két jómódú ember rögtöni elfogatását kérte. Most már mindkettő Szegeden van. — A Ferencz-csatorna újra ásását és kiépítését Türr István közelebb megkezdeti angolmérnökökkel, azon terv alapján, melyre a kormánytól engedélye van. — A pesti esküdtszék elnöke Sárkány József kétheti szabadságot kapott, s Németországba utazott. Az új pesti kikötő sziget alsó részének Pest város részére oly czélból leendő átengedése iránt, hogy a vízvezetéki állomás oda építtethessék, hosszabb ideje tárgyalások folynak a város és pénzügyminisztérium mint a kincstár képviselője közt, melynek a sziget tulajdonát képezi. A városi közgyűlésnek e tárgyban m. é. decz. 14 én kelt utolsó felterjesztésére a pénzügyminisztérium ismét elutasítólag válaszol. Mindazáltal hajlandónak nyilatkozik az újpesti szigetet vízvezetéki czélokra későbben megállapítandó feltételek mellett átengedni , azonban ezen kérdés szorosan összefüggvén a főváros emelése érdekében tervezett s kivitel alatt álló átalakításokkal ezen kérdéseknek együttes tárgyalását és eldöntését kívánja. Erre vonatkozólag értesíti Pest város közönségét, hogy a főváros czélszerű berendezésének akadályul szolgáló Újépület, Valero laktanya, hajóhivatali, szekerészeti anyagszerraktár, a szintén közös hadügyi czéloknak szolgáló úgynevezett lőporterület és rajta levő tüzérségi raktárak eltávolítása, illetőleg a város részére leendő átengedése iránt megindított tárgyalások annyiban sikeresnek mutatkoznak, mennyiben a katonai kincstár kész a nevezett fekvőségeket a város részére átbocsájtani, ha a részére szükséges építkezések az általa alkalmasakul kijelölt helyeken viszont eszközöltetnek, és az ezen felül szükséges területek a város által részére rendelkezésre bocsáttatnak. Nevezetesen pedig szükséges. hogy az üllői kaszárnya kiépíttessék s e tekintetben nem kívántatik a várostól egyéb, mint hogy kívánatra az arra szükséges terület kisajátítását a kincstár terhére eszközölje a végre, hogy azon területen a városnak az eddigi kaszárnya iránti tulajdoni igényét semmiben nem érintve külön önálló kaszárnya építtessék. E tekintetben tehát a várostól semmi áldozat nem követeltetik. 2. Hogy a város a felállítatni tervezett lovaskaszárnya helyiségéül az Omnibus társulattól megvett telket a vételáron átengedje, a szükséges mintegy 12000 □ ös terület kisajátítását a kincstár költségén eszközöltesse. 3. Hogy a tüzérségi anyagszertárak és tüzér gyakorló helyiség számára a lőportérért a tábori kórházzal összefüggésben a lófutatási s azt körető terekből megfelelő értékű mennyiséget a város cserében engedjen át, azonban azon feltétel mellett, hogy a város által nyerendő terület csupán a városliget megnagyobbítására lesz fordítható. A pénzügyminisztérium nem kételkedik, hogy Pest város közönsége is készséggel fog a kérdés megoldásához járulni és ezen reményben a tárgyalások gyorsabb befejezésére vegyes bizottmány kiküldését ajánlja és a várost megbizottainak kirendelésére hívja fel. Az első pesti önsegéyző egy- et módosított alapszabályait a belügyminisztérium helybenhagyta. — A városligetben tegnap délután Szalay helybeli kovácsmester lovai megbokrosodván, a kocsit elragadták. Hasztalan iparkodott a kocsis, egy 15—16 éves gyerkőcz a lovakat megfékezni, ereje gyenge volt hozzá, mig a lovak a pávasziget első hídjának irányában a kocsit egy vastag fa törzsekéhez vágták, ez felfordult, mire a lovak önkényt megálltak. A kocsinak eleje bezúzódott, a szegény kocsis fiú balzombja egészen ketté törött, és a fiút bérkocsin azonnal a Rókuskórházba szállították. Szerencse, hogy a kocsiban más senki nem ült, és a balesetnek több egyén nem esett áldozatul. — Ipolyi Arnold egri kanonok, a magyar tudományos akadémia r. tagja, a magyar történelmi társulat alelnöke, a pesti központi papnövelde igazgatója és a Sz. István első magyar királyról nevezett társulat elnöke, ez utóbbi minőségében és ennek nevében német nyelven szerkesztett beadványt nyújtott be Pest város hatóságának építési engedélyért. Gyöngyörű ember lehet ez az Ipolyi Arnold! — A kövezési bizottmány mai ülésében 100,000 darab trachyt-kő szállítása iránt tartott árlejtésre csak egy ajánlat érkezett Wallenfeld Károly, kőbányatulajdonosé, ki a trachytkövek ezréért 170 frtot követelt. Más ajánlat hiányában Wallenfeldé elfogadtatott. — A gazdasági bizottmány ma bontotta fel a külső jászberényi ut kiépítése iránt beérkezett 5 ajánlatot. Legelőnyösebb volt Pick és tKbein vállalkozók ajánlata, kik 9x/2 ° C felülfizetést kértek a kevés híján 37,000 írtra tett egységi árakra. A gazdasági bizottmány ezen ajánlatot elfogadásra fogja a tanácsnak ajánlani. — Az államvasúttársulat annak idejében 14,000 □ ös terület átengedéséért folyamodott a városi tanácshoz. Hosszabb tárgyalások után az erre kiküldött albizottmány beadta jelentését a gazdasági bizottmánynak, mely a mérnöki hivatalt az illető tervek elkészítésére utasította. A közmunka és közlekedési minisztérium, az idei vízátadás által elszakított sárközi védtöltések helyreállítására, a pestmegyei hatóság által kért államsegély fejében 8000 frtot utalványozott a pesti kir. adóhivatalnál a megye közönségének nyugtájára, szigorú ellenőrzés mellett. A közjegyzői rendtartás tárgyában egybehívott bizottság feladatának legnagyobb részét már elvégezte ; üléseket még szerdáig fog tartani a meddig a közjegyzői rendtartásról szóló javaslat teljesen be lesz fejezve. A bizottság erre elnapolja üléseit s a javaslat átdolgozás véget az igazságügyminisztériumhoz fog átadatni ; a javalat harmadig olvasását a bizottság csak a nyári szünidő után fogja elővenni. — Robinsont játszák. A budai Tabánban három fitestvér nagyon megszerette Robinson történetét, melyet az idősebb (12 éves) olvasott s elbeszélte 11 és 8 éves testvéreinek is. A magános élet nagyon fölizgatta képzeleteiket, s sokszor mondták, hogy ők is próbát tesznek a Bakonyban. Azonnal tréfának vittek, de pár nap előtt mindhárman eltűntek a szülői háztól. Eddig semmi nyomuk. A ki tud valamit felőlük értesítse a mélyen megszomorodott anyát: a Tabánban köteles tér 703 sz. a. — A katona urak hatalmaskodása még mindig a legjobb eszköz arra, hogy a polgári osztályt minél távolabb tartsa magától, s az úgyis káros ellenszenvnek folytonos táplálékot dobjon. A Zirczben állomásozó huszár század egyik hadnagya mindenáron Spitzer Albert bérlő telkén keresztül szeretett járni, letiporva a sövényt, s gorombáskodva, ha a tilalomra merte valaki figyelmeztetni. A napokban aztán nem akarták felnyitni a sövény ajtaját, erre bevágtatott az udvarra, s miután a bérlő nejét és fiát tettlegesen bántalmazta elő hivatta legényeit (mert a közember mindig rabszolgája a tiszteknek) s a házból minden holmit az utczára dobatott. A garázdálkodás föl van jelentve a budai parancsnokságnál. Példás büntetéssel kell az ilyesmiknek nyakára hágni. A városi főorvosi hivatal értesíti a közönséget, hogy a koleráról szárnyalt hirek teljesen alaptalanok, sőt a minden nyáron jelentkező kholerinek is igen könnyen gyógyulnak. — Hymen. Thankoffer Lajos jeles ifjú orvostudor e napokban jegyzé el Barhó Ferencz városi képviselő Irma leányát. — Szerencsétlenség. Jul. 21-én Iványiban, Bereg megyében Berzsenyi csendsztos fia három kis barátjával a patakba mentek fürdeni. Először Foltinovics nevű fiúcska ment a vizbe, melynek mélységét azon a helyen nemigen ismerték. Nem sokára mélységbe bukott, mire Berzsenyi Árpád utána sietett. A fuldokló azonban oly görcsösen ragadta meg mentője nyakát, hogy az elszédült. Mindketten elmerültek, s csak holtan fogták ki őket. A londoni világkiállítás tanulmányozására, az orsz. magy. iparegyesület és pesti kereskedelmi kamra részéről kiküldött vegyes bizottság megállapodása szerint, a következő urak fognak kiküldetni: Aradi Zsigmond szobrász, Greguss János festész, Pataki tanár, Csepregi műasztalos (ki költői műveivel is feltűnt), Peterka kárpitos, Vágó géplakatos és Czettel kereskedő. — Pesti levél az „Alföldi Hírlapban.“ E debreczeni lapnak valamelyik munkatársa betekintett Pestre, mint Bolond Istók Debreczenbe, s innen aztán következőlegb: „Pest arczulata (sic!) épen nem gyakorol a nézőre olyan nagyszerű benyomást, mint Párisban a Szajna két partja festői alakzata roppant terjedelmű palotáival; a bámulatos hosszú Rivoli utcza és a boulevardok imposans hosszú házsoraikkal és az egyes fantastikus alakzatú díszépitményekkel; vagy a Londonban a Westend nagyszerüleg kiépített házsorai.“ — Íme, föl van tehát végre valahára fedezve, hogy Pest nem Páris, sem London. — Szomorú esküvő. Steiner Katalin, a Ludoviceum utczában 10. sz. a. Jakó Steiner Ferencz konyhakertész 23 éves leányának esküvőjét tegnap délután három órakor akartákmegtartani. A vőlegény a násznéppel a kitűzött időben meg is ■érkezett; midőn azonban a templomba készültek menni, a mennyasszonyt atyja Steiner Ferencz egy mellékszobába hívta be. A leány engedett atyja kívánságának, de alig hogy a szobába belépett, atyja pisztolyt rántott ki zsebéből, s azt leányára elsütötte, úgy hogy a töltés jobb oldalát megsebezte. A pillanatban midőn az atya látta, hogy leánya nem halt meg, feléje rohant s a pisztoly agyával hirtelen több súlyos ütést mért leánya fejére, úgy hogy az összerogyott. A lövésre és a leány szivszaggató jajgatására betódult a halálra ijedt vendégség is, s a feldühödt atyát vissza akarták tartani leánya agyonverésétől, de az öreg kezében ekkor már egy bozotva villogott s a jövő perezben saját torkát ketté metszé. A leány sérülései elég súlyosak, de nem életveszélyesek. A gyilkos és öngyilkos atya a Rókus kórházban még tegnap este elvérzett. Hogy a szörnyű intermezzonak mi szolgál indokul, az eddig nincs kideritve. — Öngyilkosságok. Tegnap következők vetettek véget életüknek: Buggel Anna csavargó asszony a terézvárosi női börtönben ; Schlesinger Mária porosz-sziléziai születésű 37 éves özvegy nő a hajós utcza 31. számú házában. Mindkettő felakaszta magát. — Feleség-gyilkosság. Püspök-Ladányban egy elég tehetős Doró Áron nevű lakos azt hirdette, hogy feleségével, ki kellemetes helyzetben vala, Szolnokba ment volna; a felesége örjöngős rohama alatt oly szerencsétlenül ugratta vizbe, hogy segítséget sem nyújthatott neki. E hir azonban ellenszenvet talált, annál inkább is, mert a férj rosz jellemű egyéniség, így múlt négy egész nap anélkül, hogy a legkisebb eszköz is alkalmaztatott volna a szegény asszonyt felfedezni; csupán az eltűntnek anyja ment keresésére Szolnokba; az érzékeny férj pedig a borserleg mellett kereste a vigaszt. 27-dikén hazajött a szegény öreg asszony és vejét avval támadá meg: „te ölted meg leányomat!“ A kifakadásra megijedt, futásnak eredt, mostanig sem tudták kézhez keríteni. Ezen a napon délután történt a házmotozás is, ahol a szegény asszony meggyilkolva az istálló hidtása alatt találtatott. — „Halasi Pál veszett orvos.“ Ily köriratu pecsétek mellett szokott kiállitni orvosi bizonyitványokat Abonyban egy paraszt ember, kiről az a hir, hogy a veszettséget tudja gyógyítani. Már apja is ily hírben állt. E napokban Horvát nevű szolnoki lakos ment hozzá, mert kezét megharapta kutyája, melyről azt hitte, hogy veszett. Jul. 20-án mentAbonyba s a „veszett orvos“ ápolás alá is vette, de 23 án este oly rohamok lepték meg, hogy kifutott az utczára, hol esti 10 órakor az őrjárat elfogta s mivel harapott összekötözve vitték az őrszobába, hol reggelig járták s csak akkor tudósították az orvost. De már néhány pillanat múlva meghalt. Azt mondják egyébiránt, hogy agyszélhülés s nem víziszony okozta halálát. — Laktanyák országszerte. A honvédelmi minisztérium kibocsátotta általunk már előbb jelzett rendeletét a katonai beszállásolásoknak laktanyák építése által leendő megszüntetése iránt. Felhívja ebben a törvényhatóságokat, sz.kir. és mezővárosokat és községeket, hogy a beszállásolás nyomasztó szolgalma alóli felszabadításukkal nyújtandó nagy horderejű előnyök és könnyebbségek elérése végett a kivánt költségeket egybegyűjtsék, az építéseket eszközöljék, szóval a kormányt ezen közérdekű ügy kivitelében segítsék, mire nézve részletes utasításokat tartalmaz a rendelet. — A debreczeni ref. egyházmegyei esperesválasztás ügye a legközelebbi szavazatok útján sem jön megoldva. Mert K. Tóth Mihály 11, Nyíri Péter is 11, Némethy Lajos pedig 7 szavazatot nyert. A két első van kitűzve ismét szavazásra, aminek eredménye aug. 8-án hirdettetik ki a Debreczenben tartandó egyházmegyei közgyűlésen. — Elfogott csaló. Morzsányi alias Mogyorósi Sándort, ki a honvédelmi minisztériumnál nősülégi engedélyeket vagy katonai felmentvényeket ígért kieszközölni s ennek fejében postai utánvétellel az érdekelt felektől pénzt küldetett magának — elfogták, s most a minisztérium egy terjedelmes rendeletben felhívja az ország törvényhatóságait, hogy a névjegyzékeit, kiktől Mogyorósi pénzt zsarolt, küldjék fel, hogy esetleg kártalaníttathassanak. Egyúttal figyelmezteti a minisztérium a közönséget, hogy ilyféle kérvények sorrendben és mielőbb elintéztetnek, úgy hogy azokat sürgetni nem szükséges. Az orosz kormány a germanis a tó ellen ideje korán gátat vet. Körülbelül egy évszázad múlt már, hogy a kormány a birodalom pusztái és újonan meghódított tartományainak benépesítésére saját költségén idegen nagyobb ereszt német telepitvényeseket tömegesen vitetett Oroszországba. A telepitvényes községek, többféle fontos kiváltságokat élveztek, adómentesen űztek kereskedelmet, ujonczozási, előfogati s katonabeszállásolási kötelezettségek alól ki voltak véve s közigazgatási tekintetben az átalános orosz közhatóságok illetőségéhez nem tartoztak, ügyeik felett első folyamodásban maguk a községek, további fokozatokban pedig külön telepitvényi hatóságok és a kincstári javak minisztériuma bíráskodtak. Ezen kiváltságok folytán a telepitvényesek, kiknek rendszerint nagyobb földbirtokok hasitattak ki állami földekből, csakhamar meggazdagodtak, s miután oroszul megtanulni nem voltak kénytelenek, s arra hajlamuk sem volt, Oroszország lakosainak ugyan igen, de orosz alattvalóknak nem tekintették magukat, annál kevésbé, mint hogy, a telepítvények és hatóságaik közti érintkezésben kizárólag a német nyelv használtatott. Figyelembe véve ezen „oroszellenes szellemet“ a pétervári kormány most már a fél milliót meghaladó telepítvényesek összes kiváltságainak véget vetett, a telepítvényes községek közigazgatási és törvénykezési tekintetben a rendes orosz hatóságok alá helyeztetnek, s minden ügyeikben bent és kifelé kötelező hivatalos nyelvül az orosz hozatik be; minthogy pedig ezentúl az összes országos terheket viselni tartoznak, a telepítvényesek és az eredeti orosz alattvalók között minden különbség megszűnik. A „Gyrosz“ egy vezérczikkben szerencsét kíván a pétervári kormánynak ezen erélyes rendszabályokhoz, s a nemzet nevében köszönetet fejez ki azért, hogy valahára már megéreztette a német kolonistákkal, hogy ők tettleg orosz és nem más alattvalók. — .. — Kendelényi-Ho 11 és Fáni asszony tegnapelőtt történt temetése alkalmával méltó megütközést szült mind a megszomorodottaknál, mind az elhunyt nagy számmal jelen volt barátainál, hogy az Entreprise des pompes funebres öt órára megrendelt halottas kocsija hosszas várakozás után sem jelent meg s a holttestet végre is gyalog embereknek kellett kivinni a sírkertbe. Felvilágosításul most a következő sorokat vesszük az illető társulattól: A temetkezési kellékek beszerzésével foglalkozó Wessel úr a társulat irodájában az illető órára egy négyfogatú menynyezetes kocsit rendelt meg, mire az illető hivatalnok kijelentette előtte, hogy a kivánt órára mennyezetes kocsi nem küldhető, mivel a társulat öt mennyezetes kocsija — mennyinek tartására a társulat nincsen is kötelezve — a mondott időre igénybe van véve, azonban egy négyfogatu nyitott kocsi még mindig rendelkezésre áll. Wessel ur nem elégedett meg e felvilágosítással s urának megbízásából azon megjegyzéssel dobott 30 fotot a társulat pénztárnoka elé, hogy a négyfogatú mennyezetes kocsinak 5 órára okvetlenül meg kell jelenni, a többi nem az ő gondja. A társulat kötelességéhez képest bejelentette az esetet a főkapitányságnak, ennek kezeibe tevén le egyszersmind a reá erőszakolt 30 fitot is. E szerint a társulat eljárása teljesen kifogástalannak tűnik fel és sajnálandó, hogy Wessel úr és megbízójának fellépése által — amelyhez hasonlók már ismételve fordultak elő — a közönségnek kell érzékenyen szenvednie. TÁVIRATOK. Bécs, júl. 31. (Az Ellenőr távirata.) Flórenczből távirják, hogy Rómában forgalomban levő hír szerint a király csere útján egész berendezésével vissza akarja engedni a Quirinált a pápának. Bécs, jul. 31. (Az Ellenőr távirata.) A Vaterland a „Mihály arkangyal“ nevű társulatnak egy tiltakozását teszi közé Rómának Olaszország fővárosául történt kiáltása, továbbá az ellen, hogy Róma más valakinek legyen székhelye, mint a koronkénti pápáknak, minthogy semmi más kormánynak, egyedül a pápáénak van joga székhelyét Rómában felütni. A társulat a fővárosnak Rómába való áthelyezésében a pápai jogok újabb durva megsértését látja, valamint a pápa teljhatalmának teljes megvetését, nem különben veszélyt nem csak a katholicismus, de minden trónra nézve. — Sonst nichts ? Flórencz, jul. 31. Rómából írják, hogy az ottani polgármester Róma felszabadítása alkalmából Garibaldinak aranyérmet és üdvözlő okmányt küldött. Berlin, jul. 31. A német kormány azon utasítást adta ki, hogy az elsassi hivatali állomások betöltésénél főleg benszülöttek alkalmaztassanak s az elsassi és lotharigiai hajózható csatornák haladéktalanul kijavitassanak. Páris, jul. 31. A párisi pótválasztások eredménye a következő : Az Union parissienne névsorából 20, a Turbigó utczaiból 26 jelölt választatott meg, két megválasztott mindkét névsoron szerepelt. A megválasztottak közt van Mottu és Cantagrel. — Thiers a Débats szerint elfogadta Favre lemondását. Új-York, jul. 30. Valmaseda visszatért Havannába. — Egy helybeli utasszállító gőzösön ma felrobbanás történt, melynek 150 utas lett áldozata. München, jul. 31. A bajor lapok itteni levelezői tudni akarják, hogy Vilmos császár útját Gasteinba Münchenen át veszi s hogy a bajor király ősszel Berlinbe megy. Páris, júl. 30. (Este.) A helybeli lapok alaptalannak mondják a Soir azon hírét, mely szerint Thiers kijelentette volna, hogy ha Favre és Jules Simon lemondanak, ő is visszavonul a kormánytól. — A halandóság a múlt héten 859-ről 878-ra szállott alá; kholera-eset nem fordult elő. London, jul. 30. Russel Garney London város főügyésze Amerikába megy, hogy a washingtoni szerződés törvényes formaszerűségeit teljesítse. Páris, júl. 31. (Az Ellenőr távirata.) A kormány ismét felállította a háború előtt működött franczia védelmi bizottságot, melynek fő feladata a partok és határok megvédéséről gondoskodni. Bűnügyi tárgyalások a szegedi várban. Trvszéki ülés 1871. jul. 29. —A kecskemétvidéki bünhálózat 1852—1870-ig.VIII. Elnök Szilassy István, alispán, — előadó: Szalontay Elek fjegyző, — közvádló Illés Károly t. ügyész, — vádlott Lipóczy Péter kecsk. csendbiztos, védő Zombory Antal h. ügyvéd. A sommás szóbeli peruson letárgyalt kecskeméti bűnügyeknek zárkövét Lipóczi Péter csendbiztosnak elitéltetése képezte.