Ellenőr, 1871. augusztus (3. évfolyam, 313-338. szám)
1871-08-04 / 316. szám
Előfizetési árak Egész évre • . 20 frfc. — kr. Évnegyedre . I 5 frt. — kr. Félévre . • . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 kraj czár. Szerkesztési iroda: Pesten, nádor utcza 6. szám. — Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 316. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendő!*.. Péntek, augusztus 4 1871. IBSMfO"-rr.in. »■''■■■■»»»? ..4.......gri.mmamseBBgmmm Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt-tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért . . . . 10 kr. | Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utoza 6. szám. (Légrády testvérek irodájában) Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest két-sas utcza 14. sz. alá intézendők. III. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára egy évre .... 20 forint — kr. félévre ..... 10 „ — „ évnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza Az Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két sas utcza 14. sz.) Százaléka könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni pr 5st ai utalványozás által. Pest, aug. 3. Francziaország egyike azon államoknak, hol leghamarabb lejárják magukat a politikai téren szereplő férfiak. Favre esete tanúskodik ezen állítás igazságáról. Az egykor sokat dicsőített ellenzéki vezér férfiú, és szeptember 4-diki kormánytag a frankfurti békekötés óta hazája legnépszerűtlenebb, sőt gyűlölt politikai egyéniségei közé tartozik. Favre úgyszólva semmiféle franczia pártnak sem kell többé. A radikálisok és communisták már az első párisi ostrom idejében sem szenvedhették a nemzeti kormány külügyi delegáltját, kinek republikanismusáról csak gúnyolódva emlékeztek meg. A monarchisták és klerikálisok el nem fojtható boszával kísérték Favre miniszterségét, miután előttük ezen államférfi megrögzött köztársaságinak tűnik fel. A mérsékelt republikánusok pedig, kik legközelebb állanak Favrehoz politikai elvek tekintetében, elvesztették bizalmukat az egykori pártvezér iránt, mióta ez tagja lett a Thiers-kormánynak és megkötötte a Francziaországra nézve lealázó, de elkerülhetlen békét Frankfurtban. Favre lemondása tehát aligha lepett meg valakit, aki figyelemmel kísérte mindazt, ami pár hó óta Francziaországban történt. Minisztertársaival jobbadára nézetkülönbségben állva, a jobboldali többség által szakadatlanul üldözhetve, és baloldali elvtársai által nem eléggé támogattatva, Favre már május közepén ráunt a külügyminiszterségre, és nem egyszer kereste az alkalmat a távozásra. Thiers rábeszéléseinek sikerült egy darab ideig megtartani Favret a kormány tagjai között. Most a kormányelnök ékesszólása is elvesztette hatását és Favre visszavonhatlanul benyújtotta lemondását. Nem örömest látjuk lelépni a miniszterségről azon férfiút, ki a császárság idejében mint a parlamenti ellenzék elvhű és nagy tehetségű vezérférfia Francziaországon kívül is kivívta magának a szabadelvű közvélemény tiszteletét. És még rokonabbul érint bennünket ama körülmény, hogy Favre így hagyja el a minisztériumot, nem sajnálva úgyszólva senki által sem, és lejárva magát teljesen, mint egy kipréselt és hasznavehetlenné vált czitrom. Hogy Favre lényeges tévedéseket követett el September 4-ike óta, az tagadhatlan, de van-e Francziaországnak csak egyetlen államférfia is, kezdve Thierstől és Gambettától, ki a császárság bukása óta nem lépett volna akárhányszor tévútra. Előttünk Favre chauvinismusa époly megfoghatónak tűnik föl, mint a minő természetesnek találjuk, hogy ép ő kötötte meg a terhes s lealázó békét, ő, ki világra bocsátotta a hírhedt frázist : „Egy talpalatnyi földet, és egyetlenegy követ sem engedünk át várainkból.“ A franczia nemzet nagy zöme elieui cu megbocsáthatlan vétkül tulajdonítja Favrenak a békekötést, holott ő e keserű feladatra is csak hazája érdekében vállalkozott. Mint majdnem valamennyi franczia, úgy Favre is túlbecsülte nemzete erejét a septemberi napok elején. De ha ő a „végső ellenállás“ férfiai közé tartozott is, úgy elfogultság honfitársai részéről üldözni őt azért, mivel később meggyőződött a lehetetlenségről és elment megkötni a békét Versaillesbe és Frankfurtba. Mint a Thierskormány külügyminisztere törekvését oda fordította, hogy Francziaország jó viszonyban maradjon a többi államokkal. Legfőbb érdeme pedig az, hogy Jules Simon társával együtt a mérsékelt köztársaság érdekeit képviselte a kabinetben. Sok nyomot ugyan e működése nem hagy hátra, de a jobbadára titkos monarchistákból álló franczia minisztériumban Favre jelenléte mégis eredményezett annyit, hogy a kormány nem állott több kérdésben a jobboldali reactionáriusok részére. A frankfurti békekötés óta egyébiránt Favre napról-napra vesztett befolyásából, és mindinkább szembetűnőbbé lett a jobboldal törekvéseit kiszorítani a kabinetből. Thiersnek a római kérdésben elmondott beszéde után végre tarthatlanná lett Favre benmaradása a minisztériumban. Favre őszintébb politikát óhajtott Olaszország iránt elejétől kezdve, Thiers pedig, mint többször bebizonyítá, egyidőben a pápasággal s az olasz kormánynyal akar kaczérkodni, meg akarva menteni a kecskét is, a káposztát is. Bár nem bizonyos még, ki lesz Favre utóda a külügyminiszterségben, annyi előrelátható, hogy az a jobboldal soraiból fog előkerülni. Lesz tehát egy titkos vagy nyílt monarchistával több a franczia kabinetben, és a franczia kormányelnököt körülvevő clique gondoskodni fog bizonyára róla, hogy a kissé önfejű és a maga utáin járni szerető Favre helyét egy oly diplomata foglalja el, ki minden kérdésben csak a jobboldali többség intenzióit kövesse. Egyátalán ami most Francziaországban történik, az legkevésbbé sem biztató a republikánus szabadság barátjaira nézve. A nemzetgyűlés lépésről lépésre halad elő azon végzetes után, mely a reactió uralmára vezet, s ha az ellenzék nem tömörül ideje korán és nem kezdi meg az együttes, határozott harczot a kormány s a jobboldal reactionárius törekvései ellen, úgy Francziaországban nem soká be fog bizonyulni hogy a republika alatt ép oly veszélyez - tetve lehet a szabadság, mint a monarchiák alatt. A franczia nemzetgyűlés baloldala, mely a Thiers-kormánynyal szemben a loyális ellenzék szerepét játsza, a főváros s az ország közhangulatából meggyőződhetnék, hogy a nemzet aránytalanul nagyobb része a valóban liberális köztársasági kormányformát akarja. Bebizonyították ezt az országos pótválasztások, nem különben a párisi községválasztások is, hol a Szajna-prefekt önkényes rendelete sem akadályozhatta meg a közvélemény nyilvánulását. Ha a nemzetgyűlés ellenzéke nem vállalja magára a köztársasági jogok s az ország szabadelvű institutióinak éber védelmét, akkor ne csodálkozzunk, ha a jobboldalnak lassan kint teljesen sikerülni fog a reactió terére vinni Francziaországot. (B.) Pest, aug 3. Lapunk tegnapi számában a kereskedelmi akadémiáról szólva, két tárgyra tettünk megjegyzést. 1. Fölemlítettük, hogy a jelenlegi pesti kereskedelmi akadémiában a német szellem az uralkodó. 2. Kikeltünk azon szándék ellen, mely a felállítandó állami kereskedelmi akadémiát egyesíteni akarja a pesti magán német kereskedelmi akadémiával. Illetékes helyekről ma mind a két rendbeli felszólalásunkra tettünk nyilatkozatot. Az első pontra nézve a pesti kereskedelmi akadémia egyik tanára Sz. J. úr intézett hozzánk egy nyílt levelet, melyben állításunkat, hogy a pesti kereskedelmi akadémia német, rosz informatión alapulónak mondja, aztán következőleg folytatja levelét: „Volt idő, igen, mikor ez intézet tetőtől talpig német volt, de a mostani és akkori akadémia között vajmi nagy a különbség. Akkor talán lehetett mondani, hogy ez intézetben „a tanárok legnagyobb része magyarul nem is tud, melyben a tantárgyak németül adatnak elő“ — de most máskép áll a dolog. Ami a tanárokat illeti, van most 9, aki magyar és nagyobbára magyarul tanít, és a német szót csak akkor használja, ha a tárgy fontossága a németajkú növendékek kedvéért német magyarázatot íginy®l. Von Q tanár, L ■ színtén tud magyarul és ha kell magyarul is magyaráz; és van csak 4, ki nem tud magyarul, azaz nem beszél, mert 2 e négy közöl már annyit tanult, hogy bármit ért és fordít; e kettő közöl egy lefordította a többi között a Szózatot is, mely egy németországi lapban meg is jelent. A tantárgyak előadására vonatkozó állítás pedig a közelmúltról nem való, mert akkor is volt több tantárgy, mely csakis magyarul adatott elő, a legtöbb pedig mindkét nyelven és csak néhány egészen németül, mint pl. a világtörténelem stb. De ezen is történik a jövő évtől kezdve változás, mert a világtörténelem ezentúl szintén magyarul adatik elő magyar tanár által, így tehát haladtunk annyira, hogy a mostani kereskedelmi akadémia a haza várakozásainak megfelelhet.“ Tisztelt Sz. J. tanár úr közleményét szívesen veszszük, amennyiben felvilágosítani óhajt bennünket, hogy a pesti kereskedelmi akadémia mai napság már nem annyira tetőtől talpig német, mint az a legközelebbi időben volt. Helyzetünk és viszonyaink roppant nyomorúságáról tesz azonban tanúságot, hogy egy magyar tanár örömét siet kifejezni már afelett is, hogy Magyarország fővárosának egyetlen kereskedelmi akadémiájában csak 4 tanár van, aki nem beszéli, mert nem tudja a haza, az állam nyelvét és csak néhány tantárgy van, mely a magar nyelv kizárásával egészen németül adatik elő. A második pontra vonatkozólag maga a tanácsos úr, ki a felállítandó magyar kereskedelmi akadémia iránti javaslat készítésével bízatott meg, adta a felvilágosításokat. A felvilágosításból kiderül, miszerint tény az, hogy a felállítandó állami kereskedelmi akadémia „habár csak a rendelkezésre álló tantermekre, gyűjteményekre és könyvtárra való tekintetből is“ a pesti kereskedelmi akadémiával terveztetik egyesítetni. És az egyesítés iránt a kereskedelmi akadémia alapítóival folynak is a tanácskozások. Ezt mi semmiképen sem helyeselhetjük. Mi azt kívánjuk, hogy a felállítandó állami kereskedelmi akadémia egészen önálló legyen. Bárminemű közösség a létező, de még mindig német szellemű pesti kereskedelmi akadémiával csak hátrányára vállnék a nemzeti szellemnek, mely kell, hogy uralkodó legyen a felállítandó magyar állami kereskedelmi akadémiában. És ha a „rendelkezésre álló tantermekre, gyűjteményekre és könyvtárra való tekintetből“ a felsőbb kereskedelmi tanintézetnek egy fenálló másik tanintézettel való egyesítése a minisztérium szerint czélirányosnak tekintetnek is, amit mi semmi sem alatt sem tartunk czélirányosnak, még azon esetben is nem a pesti kereskedelmi akadémiával, hanem más állami magyar intézettel volna egyesítendő. Azért, mert a pesti magán kereskedelmi akadémia néhány könyvvel vagy más egyéb gyűjteménynyel már rendelkezik, most egyesíteni a magyar állami kereskedelmi akadémiát, sem az ország méltóságával, sem a czéllal, melyet elérni akarunk, nem volna összeegyeztethető. Ami pedig a felállítandó állami kereskedelmi akadémia beosztását, szervezetét illeti, hogy tudniillik két évi folyamból állana, melyekbe csak oly növendékek vétetnek föl, kik már 3 éves kereskedelmi szakiskolát s.tb. elvégeztek, ezt a legnagyobb mértékben elhibázott lépésnek kell kijelentenünk. Hát hol vannak nálunk azok a 3 éves magyar kereskedelmi szakiskolák, melyeket előre el kell végezni a növendéknek ? Hol és mikép végezzék el az illetők ezt a 3 éves kereskedelmi szakiskolát? Ily szervezettel állítani fel az állami kereskedelmi akadémiát, nem volna egyéb, mint házat építeni emeleteset és nem gondoskodni a lépcsőről, mely az emeletbe fölvezet. A létesítendő állami kereskedelmi akadémiának magában kell foglalni nem csak a két felsőbb osztályt, mint tervezve van, hanem azon alsóbb osztályokat is, melyeket el kell végezni a növendékeknek, mielőtt a felsőbb osztályokba bejuthatnának. Csávolszky Lajos: A tanítók és a védkötelezettség. A honvédelmi és közoktatási minisztérium között hosszabb idő óta folynak a tárgyalások az iránt, miként lehetne a tanítókat, kik akár a közös hadsereg, akár a honvédség kötelékébe tartoznak az első kiképeztetési időn kívüli tettleges szolgálattételtől felmenteni. Erre nézve legközelebb azon megállapodásra jutottak, hogy amint egyrészt semmikép sem kívánatos, hogy a néptanítók nélkülözzék a harczképezettséget, miután ép ők hivatják az általános védkötelezettség alá eső ifjúságunkat ez irányban elsősorban nevelni ; de másrészt meg a népoktatást sokkal fontosabbnak tartják, hogy sem azt azáltal akarhatnák akadályozni, hogy évente több száz tanító katonai szolgálattétel miatt fontosabb hivatásától elvonassék; ennél fogva a közoktatási minisztérium mindent elkövetene, hogy a néptanítók a tornászaton kívül, a fegyverkezelés, czéllövészetes katonai gyakorlatok elemeit oktassák a nép és középiskolákban, míg a honvédelmi minisztérium az ily tanítókat, kik a fennebbi követelményeknek eleget tesznek, miután úgyszólván folytonosan katonailag gyakorolják magukat, béke idején a tettleges szolgálattétel s az őszi gyakorlatok alól fölmenti. Károly román fejedelem engedve mely altal a román kamra megsemmisítette a Strousberggel kötött vasúti szerződést. A román kamra e törvény által igen drastikus módon annektálja a külföldi jobbadára német és osztrák pénzen épült vasutat és vonakodik megfizetni az illető kötelezvények kamatait. A német kormány hír szerint a souverain portához fordult, hogy interventióra bírja a román vasúti kötelezvényekkel bíró németek érdekében. Kérdés, mennyire tehet eleget, és egyátalán hajlandó e eleget tenni a porta a német kormány fölszólításának. Annyi bizonyos, hogy román szomszédjainknak igen különös módjuk van szert tenni saját vasutakra. Külföldi szemle. Pest, aug. 3. A gasteini találkozásról szóló hírek föntartják magukat. Ma azon hírt hozza a távírda, hogy Vilmos császár München elkerülésével Ischlbe fog utazni Erzsébet királyné meglátogatására, onnét pedig Salzburgon át Gastenba rándul, hol Ferencz József királylyal lesz találkozása. Meglehetős valószínűtlen ellenben ama hir, hogy uralkodónk német területen fogja üdvözölni Vilmos császárt. A porosz curtus miniszter és az ermelandi püspök között érdekes levelezés folyik jelenleg, melynek sok hasonlatossága van azon diplomatiai jegyzékváltásokkal, melyek megelőzik a háborút. A püspök úr most egy pásztorlevelet intézett híveihez, melyben izgat az állam ellen. A püspök úr ő manifestuma azt mondja többek között, hogy az állam engedetlenségre csábít, midőn megtiltja a katolikusoknak, hogy kövessék püspökeik utasításait. A manifestum továbbá törvénysértéssel vádolja az államot, mivel ez nem akar meghajolni a csalhatlan pápa és a hierarchia követelményei előtt. Megjegyzésre méltó, hogy az ermelandi püspök a zsinaton a csalhatlanság leghatározottabb ellenfelei közé tartozott. Most persze egészen mást beszél az érdemes főpap, megtagadván előbbi meggyőződését. A bajor miniszterválság eredményére fölötte kiváncsi a közvélemény. A kormány egyelőre kevés erélyt fejt ki az ultramontán izgatásokkal szemben, így nagy megütközést szül, hogy több iskolában a vallástan kor,,itatlanság mellett kardoskodó papok által adatik elő, s a kormány nem meri elmozdítani ezen egyéneket. Az ó-katholikusok, kik Bajorországban nagy számmal vannak, még nem vihették odáig, hogy külön templom adassék nekik. Egyszóval egy erélyes, valóban szabadelvű kormányra égető szükség van Bajorországban. Münchenből egyébiránt azt jelentik, hogy a miniszterválság kérdésének húzása halogatása átalánosan fölizgatja a közhangulatot. A képviselőkamra föloszlatására vonatkozó hírek legalább is igen koraiak. A párisi községválasztások alkalmával, mint már jelentettük, nagy elégedetlenséget szült a Szajna-prefekt egyik önkényes intézkedése. A prefekt úr egészen önhatalmilag magyarázván az új községi törvényt, meghagyta, hogy a községi választásokban csak azon választók vehetnek részt, kik egy év óta saját bútorzattal ellátott lakást bírnak. Párisban köztudomásúlag azonban a lakosság igen nagy része nem bír külön bútorral. A nőtelen munkások, kereskedelmi ügynökök, szolgák, hivatalnokok, művészek, sőt tőkepénzesek nagy része, úgynevezett hotel garnikban lakik. Mindez egyének tehát a Szajna-prefekt rendelete értelmében nem vehettek részt a községi választásokban. A nemzetgyűlés jobboldali pártja nagyon utánzásraméltónak találja a Szajna prefekt ezen önkényes intézkedését, és most arról van szó, hogy e párt az átalános szavazatjogot korlátozó törvényjavaslatot akar benyújtani. 1849 ben Thiers és Falloux urak részt vettek ily merényletben. Az 1849 iki, május 31-iki hírhedt törvény ugyanis szintén az átalános szavazatjog megszorítására volt hozva. Kiváncsiak vagyunk rá, váljon a franczia köztársaság elnökévé lett Thiers helyeselni fogja-e most azt, amihez 1849-ben hozzájárult. A „Temps“-ban következő sorokat olvassuk: Több kereskedelmi kánt elvettünk Igvpsfikp.t7 merendelet készül, mely megtiltja az államhivatalnokoknak, hogy tagjai legyenek a szabadkőművesrendnek. Eszerint a reactió pártja értelmében dőlne el a miniszterválság. — Chaudordy grófot, mint aki szintén igen tevékeny részt vett a Napóleon bukása után megalakult franczia kormányban, e napokban hallgatta ki azon bizottság, mely a szeptemberi kormány sáfárkodásának vizsgálatával van megbízva. Chaudordy arra fektet fősúlyt, hogy ő igyekezett a franczia hagyományos politika értelmében megoldani a különböző nemzetközi kérdéseket. Terjedelmesen adja elő, hogy miként fáradozott ő egy coalitió létrehozásán Francziaország érdekében. Aiburio^»»ionb azonnban két körülménynél fogva nem lett sikere, amely két körülmény amulyként nehezedett a német-franczia háború első napjától utolsó napjáig a külföld diplomatikai összeköttetéseire Francziaországgal.Az első körülmény az orosz porosz szövetség. Ezen szövetség létezése kétségen kívül van helyezve, daczára bizonyos politikai körök hitegető állításainak az orosz kabinet álláspontját illetőleg az 1870-ks háború első phásisában. Oroszország fennen proclamálta semlegességét mindjárt kezdetben, hogy ez által pressiót gyakoroljon Ausztro-Hungáriára, mely talán hajlandó lett volna Francziaország mellett föllépni. A második megbénító körülmény, amelyre Chauderdy reflectál, Anglia magatartása. Az angol kabinet attól tartván, hogy a háború oly óriási mérvet fog ölteni, hogy abba neki is bele kell elegyedni, már augusztus havában létrehozta a semleges hatalmak szövetségét, melybe Itáliát is belevonta. Francziaország lekötelezettjét, melynek kötelessége lett volna kardot rántani Francziaország mellett. Más esetekben is Anglia túlságos óvatosan járt el. Közvetítései alkalmával soha se mert olyasvalamit tenni, amihez Oroszország nem járult. Ezen állapot a bécsi kabinetet absolut viszszahúzódásra kényszerítette. Chaudordynak mindenesetre fontos és érdekes leleplezései több napot vettek igénybe s teljes mértékben kiérdemelték a vizsgáló bizottság igyelmét.lyek némi csodálkozást fejeztek ki, hogy Németországgal még mindig nem léptünk consulátusi összeköttetésbe. Fölhozzák, hogy a béke még májusban jegyeztetett alá, s hogy a két ország között a diplomatiai összeköttetés már egy hó óta van helyreállítva, holott a sokkal sürgősebb és szükségesebb consulatusi összeköttetés még mindig nem történt meg. Kereskedelmünk, iparunk és tengerészetünk oly mélyen megsérült érdekei inkább mint valaha követelik konzuljaink buzgó közreműködését, főleg a német kikötőkben és kereskedelmi helyeken. Úgy látszik tehát, hogy a „Temps“ és vele a franczia kereskedelmi házak nem tartoznak azon oktalanok közé, kik meg akarnak szüntetni minden összeköttetést a barbár németekkel. Hallatszik egyébiránt, hogy a „Temps“ tulajdonosa, báró Erlanger Emil, szeretné megkapni a német főkonzuli állomást Párisban. A háború előtt köztudomásúlag báró Rosch id Alfonz volt észak-Németország főkonzula Párisban. A svájczi szövetségtanács még nem szolgáltatta ki a Genfben elfogott Razonát, ki a commune alatt ezredes volt Párisban. A szövetségtanács igen helyesen a franczia törvényszéktől azt követeli, hogy bizonyítsa be, miszerint Rozoua vett-e részt bűntettekben, például épületek felgyújtásában, a kezesek meggyilkolásában s a többi. Ha ez bebizonyíttatik, akkor Rozoua ki fog szolgáltatni Francziaországnak. Egy a Felixre vonatkozólag ugyancsak Génfből következőket írják a „Liberté“-nek: két hét előtt a genfi franczia konzul azon hírt vette, hogy Pyat Felix Chéme nevű kis helységben tartózkodik Pellener úr lakásán, ki békebiró és dohányárus azon helységben. Midőn a rendőrség megjelent Pellinier lakásán, Pyatnak már csak hűlt helyét találta. Később hire hallatszott, hogy Pyat Petit-Laconnet nevű községben tartózkodik. A rendőrség ott is kereste, de az üldözött már előbb elillant. — _ _ / _^ K) n a J » Vounivo közelében elfogatott, és már át is adatott a katonai törvényszéknek. A franczia haditörvényszékekre vonatkozólag a „Journal Officiel“ következőleg ír: a haditörvényszékek elnapolása valószínűleg nem fog tovább tartani egy hétnél, miután a késedelmet csak az alapos vizsgálat okozza. A kiválóbb foglyok perében számtalan tanút kell kihallgatni. Új elfogatások késedelmezték a vizsgálatok folyamát. A vizsgálati fogság hosszabbítása csak kifolyása a helyzetnek, miután a vizsgáló bírók alapos munkát akarnak végezni, hogy elkerüljék a hibákat. Megfogható, hogy a közvélemény türelmetlenkedik, ámde az igazságszolgáltatásnak első kötelessége, hogy alapos és tiszta legyen nem pedig felületes. Az eddig közétett eljárás teszi egyedül lehetővé a részrehajlatlan, szigorú és tiszta igazságszolgáltatást. A „Siecle“ szerint a republikánus baloldal tegnapelőtt este tartott értekezletében visszautasította a fusiót a szélsőballal. A walesi herczeg most Irhonban időz, és fogadtatása igen lelkesült. Távirati tudósítások szerint Dublin utczái koszorúk és virágokkal diszítvék. A bajor miniszterválságról a legújabban érkezett sürgönyök igen különös részleteket hoznak. Állítólag az ultramontán párt fölülkerekedett az udvarnál. A belügyminisztériumban a „Presse“ egyik müncheni sürgönye szerint egy A párisi lapokból. — Aug. 1. — Az új adókat a nemzetgyűlés a szünidők előtt hihetőleg nem szavazhatja meg, irja a „Frangais“ A budget bizottság haladéktalanul megszavazta mindazon adókat, a melyek ellen semmifogás nem tétetett s ez adók összeget 370 millióra megy ; a még hiányzó 120 millió a nyersanyagokra vetlettil, nldycknek Mochöci kerezte a bizottság és a kormány között még mindig teljesen eltérő nézetek uralkodnak, melyeket a kamara lenne hivatva eloszlatni. A pénzügyi nehézségek, fájdalom, nem hogy oszolnának, de perezenkint növekednek. A kormány nemcsak módot nem talált a deficit fedezésére, sőt újabb kiadásokon töri fejét, így Thiers csak nagy nehezen egyezett bele, hogy a leégett párisi emléképületek ismét halladéktalanul föl ne építtessenek s kijelentette, miszerint a hadsereg kérdésében a legcsekélyebb engedményeket sem teheti. Pedig nem kevesebbről van szó, mint 25 új gyalog 8 tüzér és egy lovas ezred felállításáról vannak kik kérdik, vájjon észszerű-e ily fitogtató készülődések által fölidézni Poroszország bizalmatlanságát, mely különben is ürügyet keres, a megszállás minél hosszabbra nyújtására. Ez okból több jeles képviselő nem szeretne szünidőkre távozni a pénzügyi kérdés elintézése előtt. A nemzetgyűlés minden párt árnyalata érzi, hogy fel kell rázkódnia közönyösségéből: a balközép és a mérsékelt baloldal szorosabban igyekszik egymáshoz fűzni a republikánus elemeket, anélkül hogy az erőszak embereit kebelébe venné. A jobboldal ugyanily irányban halad. A Réservoirs palotában gyakori összejövetelek tartatnak, melyekben nagy tevékenység és mérsékeltség uralkodik. Szóval mindenki talpon van. A szelidebb intrigyák és toborzások napról napra növekednek s épen nem lepne meg bennünket, ha a nemzetgyűlés közelebbi ülései különös érdekeltséget öltenének. A párisi új municipális tanács a „Débats szerint jövő hétfőn hivatik össze nyolcz napi ülésezésre. A Szajna departement profetje mindenek előtt a pénzügyi helyzetet fogja a tanács elé terjeszteni s egyszermind a Páris városa által felveendő kölcsönösszeget szavaztatja meg vele. Az 1871 korosztályú ujonczok kérdése legközelebb a kamara elé fog kerülni, nemzetgyűlsen, "mely szerint az ezen korosztály alakítására vonatkozó előmunkálatok elhalasztandók és megvizsgálás végett egy bizottság elé utasítandók; ez elfogadtatván, az illető bizottság most befejezte munkálatát s eme javaslatot terjesztette a kamara elé: 1) az 1871 ks korosztályú ifjak ideiglenesen családi tűzhelyeiknél hagyandók, 2) az ezen korosztályú tényleges szolgálatban álló katonák saját kérelmükre szabadságra bocsátandók, 3) e korosztályt illetőleg helyettesítés nem fordulhat elő, 4) azon departementokban, hol a megszállás következtében a revideáló bizottság működését nem teljesíthette, a vizsgálatok e korosztály tényleges szolgálatra leendő szólitásakor eszközöltetnek, 5) a szolgálatidő e korosztálynál 1871. év jan. l-étől számittatik. A kihallgatások folynak irja a „Figaro“ Chanczy Ilek és Crémieux hétfőn reggel tették meg vallomásaikat a szeptemberi bizottság előtt. A tábornokot nagy érdekkel hallgatták végig a mint a loire-i hadjáratot és oly tűzzel beszélte el, mint ahogy megcselekedte. Crémieux igen mulatságos volt. — Tudják önök, hogy lettem én republikánus ?. . Hát egy bérkocsi tett azzá. . — Hogyan egy bérkocsi ? vágott közbe roppant csodálkozással Saint Marc Girardin. — Igen, folytatá Crémieux, amikor megpillantottam egy szegény bérkocsit, melybe csak egy ló volt fogva, vonszolván egy monarchiát, így okoskodtam: már most igazán csak a köztársaság lehetséges egyedül.