Ellenőr, 1872. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1872-02-23 / 44. szám
kozik tenni : egy tehén akként fog megfejelni, hogy az emlőből kifolyó tej, anélkül hogy az a léggel érintkezésbe jönne, egy légmentes edénybe leend vezetve. Az így nyert és elhelyezett tej Pasteur szerint sohasem fog erjedésnek indulni, Liebig, Frémy s többi ellenfelei szerint igen. Már akármint sikerüljön is Pasteur úr ki-sé. ‘és akár vannak, akár nincsenek láthatlan mycv ''•m-szörnyek, tény az, hogy hazánkban sok jó szokott megeczetesedni, a nai aztán nem ke\“ ^ ’ nyomja minden gondolkodva’^ ivó és iva gonv. 'de hazafi gyomrát, akarom mondani szivét. Hobi ''hát e bajon segitsünk, nemn volna e czélszerü,,,»korlott vegyészek és borászok vegytanilag u.leg kisérletet tennének Tisy ur ---- icus folyadékával s aztán úgy a mint jó vagy haszontalannak fogna bizonyulni, méltányolnák bortermelő közönségünk előtt? A netán vállalkozók számára adom a czimzetet: Mr. Tisy, Paris, 4. Rue Choron 4. Egy litre anti-mycodermicus folyadék helyben négy franc. Végül megjegyzem, miszerint Tisy úr izleltetett velem Ausztráliából jött s anti-mycodermicus folyadékkal óvott borokat, miken legkevésbé sem lehetett észrevenni a két havi tengeri utat. K. M. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Ülése febr. 22-én. Elnök: Somssich Pál. Kérvények: Laczháza város 81 választópolgára kéri, hogy a választásoknál előforduló vesztegetésekre büntetések szabassanak. — Az első magyarországi monárgyűlés az országos közraktárak mielőbbi felépítését sürgeti. — A kérvényt bizottsághoz utasittatnak. Szilágyi Dezső bemutatja Gaál István ilyefalvi képviselő választási aőkönyvét. — Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Toldy Ferencz, az egyetem rektora az országos vegytani intézet megnyitási ünnepélyére hívja meg a képv. házat s 140 belépti jegyet küld. Széll Kálmán a p. v. bizottság előadója bemutatja a bizottság jelentését az előlegezési hitelműveletek költségeiről szólójavaslat tárgyában. — Az osztályokhoz utasittatik. Nyáry Gyula, a főrendi ház jegyzője jelenti, hogy a 72-ik évi államköltségvetésről szólójavaslatot a főrendek a képviselőház példájára elvileg elfogadták, úgyszintén elvileg elfogadták a budapesti összekötő vasútról szólójavaslatot is csekély módosítványokkal. Végül jelenti, hogy az országházi bizottságba az öt bizottsági tag megválasztatott. Ajavaslat szentesítés végett felterjesztetik ; a bizottsági tagok megválasztása tudomásul vétetik , a bizottság megalakulását az elnökség eszközölni fogja. Napirenden van a választási törvényjavaslat. Szapáry Gyula gr. a közp. bizottság előadója indokolja ajavaslatot s kifejti, hogy az érintetlenül hagyja a 1848-as törvénynek azon részét, mely a választási jogosultságot megállapítja, érintetlenül hagyja a kerületek eddigi felosztását és czélja főleg megmagyarázni az 1848 V. t. ez. azon részeit, melyek eddig különfélekép magyaráztattak. Fő czélja ezen kívül szabályozni azt, hogy az 1848. V. t. czikkben meghatározott választási jogosultság mikép állapittassék meg. Azon esetre, úgymond, ha ezenjavaslat előbb került volna a ház tárgyalása alá, azon kérdés indul.chou valna, fölváljon annak alapján kívánja-e a ház a kérdést tárgyalni, vagy pedig egészen új rendszeres választási törvényt kíván-e készítetni. Ma azonban, midőn az országgyűlés befejezésének ideje közel áll, ily törvény teljes átdolgozására hiányzik az idő és az arra szükséges adatok, és így tehát ma főleg azon kérdés áll a ház előtt, továbbra is érvényben maradjon-e a választásokra nézve az 18481. sz. értelmében megállapított eljárás és választási mód, vagy pedig módosítson a ház rajta annyit, amennyit a szerzett tapasztalás után módosítani szükségesnek mutatkozik. Ezen kérdés merülvén föl, a központi bizottság szerinte azon véleményben van, hogy azon esetre ha most nem is készíttetik új választási törvény, legalább igyekezzék a ház a fennálló törvényen módosítani annyit, a mennyi szükséges. Legszükségesebb pedig intézkedni arról, hogy az 1848. czikknek némely pontjai mikép értelmeztessenek nevezetesen az, hogy a régi jog alapján a választási jogosultság kiket illessen, hogy ezen törvényben adott jogosulság mikép állapíttassék meg, hogy némely keitétele ezen törvénynek, nevezetesen az, hogy a gazdai hatalom mikép magyaráztassék hogy azon kívül az eljárásnál a szavazás nyilvános legyen-e, vagy pedig titkos ? Végül oda nyilatkozik előadó, hogy a mi magát a választási törvény általános reformját illeti, annak ezen törvényjavaslat útját nem állja. Ha majd meglesznek, úgymond, az erre megkívántató adatok, ha majd meg lesz állapítva, a behozandó adórendszer, ha majd az összeírások alapján az állandó névjegyzék elkészíttetik, ma majd azon statistikai adatok birtokában leszünk, melyek szerint a kerületek újra feloszthatók, akkor lesz ideje ezen adatok alapján megállapítani azon lehetőleg egységes adóalapot, mely a választói jogosultság megadásában az egész országra ki lesz terjeszthető; akkor lesz czélszerű és lehetséges, ahol szükséges, a választókerületek rectificatiója, amit sokkal helyesebben fog tehetni az országgyűlés akkor, ha ezen adatok birtokában leend, mint ha azt most tenné. Nehogy azonban addig is, míg ezen adatok beszerezhetők leendőnek, azon visszaélések és félremagyarázások melyek eddig léteztek, fenmaradjanak, a központi bizottság ezen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja azon szerkezetben, amit az a központi bizottság által a t. háznak előterjesztetett. Tisza Kálmán, T. ház! Szerettem volna, mielőtt szót emelek — legalább annyit tudni, hogy az eredetijavaslatnak benyújtója a t. belügyminiszter úr magáévá teszi-e a törvényjavaslatot úgy, amint azt a központi bizottság módosította. (Egy hang jobbról: Benne van a jelentésben.) Szerettem volna ismerni azon fontos indokokat, melyek őt a követendő eljárásra vezették. Minthogy azonban a t. miniszter úr nem szerencséltetett bennünket ezeknek elmondásával, kénytelen leszek e nélkül is nyilvánítani nézetemet. Gondolom a tegnap is inaugutált praxis szerint, majd mikor már többé senki sem felelhet, ő maga és talán többi minisztertársai fogják hallatni szavaikat. (Tóth Vilmos: sokkal hamarabb , még ma !) Ami az előadó urnák előadását illeti, arra csak igen keveset kívánok mondani. Megjegyzem mindenek előtt, hogy abban, mit mondani méltóztatott — pedig nem hiszem, hogy szándéka lett volna — egy igen komoly vádat emelt a kormány ellen. Ugyanis ő maga is megengedte, hogy ajavaslat olyan, melyet, ha még elég idő lenne, bizony nem lenne fölösleges egészen visszavetni, hogy az újból átdolgoztassék; de — mint monda — erre idő már nincs,és így csak a közt lehet választani, maradjon-e a dolog úgy, mint 1848-ban volt, avagy megtörténjenek-e a megtétetni szándékolt magyarázatok s e szerint kénytelenek vagyunk, hacsak nem akarjuk az akkori időből átjött zavarokat fentartani, ezen törvényjavaslatot — úgy a mint van — elfogadni. Váljon helyes e épen egy választásijavaslatnak, — azt mondhatnék — közvetlenül a bekövetkezendő új választások előtt tárgyalásához fogni és mindenesetre úgy, hogy annak megfontolására nem marad tizedrésze azon időnek, melyet más törvényhozások ily ügynek szentelni szoktak, a felett nem is tartom szükségesnek, hogy én mondjak ítéletet, mert azt már rég minden alkotmányos felfogás és érzület elitélte (Helyeslés balfelől). * Amik a t. előadó úr által a részletekre nézve mondattak, azokra nézve sem kívánok reflectálni most és egyáltaljában, midőn az előttünk fekvő törvényjavaslatot jelen alakjában részemről még csak a részletes vita alapjául sem tarthatom elfogadhatónak. (Balfelöl helyeslés) nem fogom mindazon nagyfontosságú elvi kérdéseket említeni amelyek egy választó törvény keretében felmerülhetnek ; nem fogom említeni azért, mert vagy elfogadtatnék indítványom s akkor fölösleges volna most már ezen szempontból szólni a jelen törvényjavaslathoz, vagy elvetetvén indítványom, belemegy a t. hát a jelen javaslat alapján a részletes tárgyalásba és miután a részletek tárgyalásánál is kötelességemnek fogom ismerni azt, hogyha már nem alkothatunk is jó választási törvényt, de minden erőmmel oda hassak, hogy annak — - bocsánat a kifejezésért — legbotrányosabb részei megváltoztassanak : alkalmam lesz ott nyilatkozni e kérdések fölött. Én tehát most szorítkozni szándékozom egyedül azon kérdésekre, amelyek beadni szándékolt indítványom indokolásául és egyátaljában a törvényjavaslattal szemben elfoglalt helyzetem földerítéséül szolgálnak. (Halljuk). Midőn én t. képv. ház e törv. javaslatot a részletes vita alapjául sem tartom elfogadhatónak, nem indulok ki azon nézetből, mintha az 1848-i különben is csak az akkor közvetlenül következendő választásra számított törvényjavaslatot hiány nélkülinek, olyannak tartanám, melyet huzamosabb ideig meghagyni czélszerű volna. Már 1869-ben, midőn az minisztérium is a választási törvény reformját, — azt mondhatni, — programjába felvette, nyilvánítottam és igazabban kinyilatkoztatta a kisebbségi választelirat, hogy mi is e reformot szükségesnek tartjuk; de mintegy előre látva, mi fog bekövetkezni, megmondottuk már akkor, hogy a választási törvény reformja alatt azonban nem érthetjük, s nem fogjuk érthetni a jogosultság megszorítását, de sőt inkább annak tágítását. Láttuk tehát már akkor is, hogy hiányok vannak a 48-i törvényben, és nem szándékozom ezt eltagadni ma sem, sőt azon kényszerhelyzetnél fogva, melyben vagyunk, ha már nem lehet jó törvényt csinálni, kész vagyok még oly törvényt is elfogadni, mely a 48-as törvénynek legalább leglényegesebb hiányait kiigazítja; de nem lehetek hajlandó elfogadni oly törvényjavaslatot, mint az, amely előttünk fekszik, a mely — miként szerencsém lesz kimutatni — mindazt, a mi leghibásabb volt a 48-ks törvényben, hűségesen megtart ’ totta; (igaz, balfelől) a mely ezen felül a nemzet bizonyos osztályaira nézve a választási jogosultságra a censust határozottan felemeli, és ez által a választók ezreit fosztja meg szavazati joguktól , mely midőn azt ígéri, és azzal akar magá-nak létjogot adni, hogy a felmerült zavarokat, félremagyarázásokat kívánja elhárítani, oly megállapodásokat tartalmaz, melyek a félremagyarázásnak magvát hordják magukban. Ily javaslatot, képviselőház a részletes vita alapján i •sem vagyok képes elfogadni.( Helyeslés balfelől.) Ha a 48 új törvényt összehasonlítva a jelen helyzettel, tekintjük, a választási jogosultságról szólva, most csupán, mert hiszen a többi kérdés a részleteknél meg fog vitattathatni, és mert ,én legalább ezen részre alapítottam azt, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el, legelőször is azt látjuk, hogy Erdélynek más alapon nyugvó censusra van, mint Magyarországnak 1848-ban, miután elfogadtatott, e Erre még vissza fogok térni, s Magyarországot illetőleg a fertály —a telek census, lehetetlen volt Erdélyben egy ugyanazon alapon nyugvó censust behozni, mert Erdélybe 11 urbéri rendezés apja sem volt és igy ha a 48 víki törvényhozás e tekintetben* eltérőleg járt el, tekintve még az akkori kérelmfejeket is, azt hiszem, bőségesen kimenthető. Ezen e járás következménye lett a későbbi magyarázgatások és fejlesztgetések alapján azon mely ma Erdélyben fenáll. Én részemről egyllólában nem , tartottam már igazolhatónak azt sem, hogy ?még ma se magának a választói jogosultságnak alapja egészen eltérő legyen Erdélyben és Magyarországon és még kevésbé tartom igazolhatónak azt, hogy az elfogadott .ceftesis Erdélyben magasabb legyen mint Magyarországnak igen sok, t. i. minden szegényebb vidékein. Az ágeny- pllniszter úr indokolásában nem ugyanezen tételre, ..rá vonatkozólag, hogy igazolhassa, miért kívánja Magyarországon a földterülethez kötött censust megtartani, azon eljárási mód előnyéül azt hozza fel, hogy ezen után érhető el az, hogy az ország szegényebb és gazdagabb vidékeinek lakossága körülbelül egyforma arányban részesüljön a választói jogosultságban, azaz, hogy a szegényebb és gazdagabb vidékeket a népességnek körülbelül ugyanazon százaléka legyen választó. Mit tesz ez ? Ez teszi azt, hogy miután az ő nézete szerint, — úgy látszik legalább indokolásából, nem az helyes, hogy egyenlő feltételek alatt legyen mindenki választó, hanem, hogy vidékenként pl. 1006 polgárból körülbelül ugyanannyi legyen választó, tiszta logikai következése annak, — és Magyarországot illetőleg ezt is cselelézi, •— hogy a szegényebb vidékeken alacsonyabb legyen acensus, mint a gazdagabb vidékeken. Mert azt mindenki tudja, hogy Erdély egészben és általánosságban véve Magyarország gazdagabb vidékeihez nem tartozik és igy szeretném létei saját maga okoskodása, felállított nézete alapján, hogy birja azt megfejteni, hogyan az igazsággal megegyeztelsi, hogy az országnak azon szegényebbekhez tartozó része tetemesen magasabb cencussal legyen sújtva, mint az ország többi szegényebb vidéke. (Helyeslés balfelől.) Izegyen,meggyőződve a t. miniszter úr, hogy ilyen, mindenki előtt feltűnő, mindenkitől belátható igazságtalanság soha még egy ügynek is a világon nem használt (Helyeslés balfelöl.) A másik hibája az 1848-iki választói törvénynek, hogy Erdélyben ellenkezőleg a népképviseleti elv helyes alkalmazásával megengedi, hogy a választások törvényhatóságok, és nem kerületek szerint történjenek. Tudjuk, akkor kivált Erdélyben, mennyire el volt késve a törvény megalkotása, mennyire kevés idő maradt a a halasztásokra, hogy azon nagyon fontos percekben az ország törvényhozása összejöhessen. És e körülmény ismét menti az e tekintetben elkövetett tévedéseket. De hogy miért kelljen ennek ma is igy maradni, midőn a választási törvény módosításába belemegyünk, ezt ismét átlátni nem tudom, igazolhatónak nem találom. (Helyeslés b.arfelöl). Még nagyobb és szembeszökőbb helytelenség az, mi az 1848-as törvény intézkedéseiben arra vonatkozik, hogy mikép osztassanak be a képviselők az erdélyi törvényhatóságokba. j£n.t, képviselőház, nem tartozom azok közé, kik azt akarják, hogy egy tisztán arithmetikai osztály szabja meg a képviselők számát, sőt nyilvánítom azt is, hogy tekintve Magyarország viszonyait, hogy a városok száma aránylag kicsiny, tekintve, hogy az intelligentiának a választásokra a képviselőház alakítására nagyobb súlyt adni helyes, miután, mint mindenki tudja a városokban az intelligentia tömörebbül együtt lakik, mint az ország más részeiben — nem vagyok ellensége annak, hogy a városok népességükhöz képest szemben a nem városi lakossággal e tekintetben bizonyos fokig előnyben részesüljenek. De azt gondolom, hogy ennek megvan, meg kell lenni határának, hogy ezen körülmény semmi esetre nem igazolhatja azt, ami pl. Erdélyben létezik, hol van város, mely nem bir egészen 2600 lakossal és két képviselőt küld, és ezzel szemben van egy másvhatóság 211 ezer és néhány száz lakossal, mely hasonlag csak két egyén által van képviselve. 1848-ban itt volt az egész; 1848-ban azok, kiknek irányában ezen intézkedés nem volt helyes, nem érezték még ennek reájuk nézve sújtó hatását, és az 1848-as törvényhozás legalább is menthető, ha tekintettel az akkori viszonyokra, — az erdélyi törvényhozásról beszélek most, mert ez alkotta ezen törvényt, — mondom, ha tekintettel az akkori viszonyokra mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy semmi olyat ne tegyen, miáltal a már akkor magát sejtetni engedő küzdelmek idejére elidegeníthesse azokat, kikre legelső sorban kellett számítania. De ma már a joggyakorlat, a jogélvezet folytán sokkal érzékenyebb a sérelem azokra, kiken ezen igazságtalanság történik. A másik résznek pedig ideje volt belátni, hogy nem szabad a maga számára oly előjogot követelni, mely ellenkezik azon jogegyenlőségi elvvel, melynek különben ő maga is annyit köszön , s így ha átalában ma a választási törvényhez hozzányúlánk, én legalább részemről lehetetlenségnek tartom, hogy ily nagy igaztalanság továbbra is érvényben maradjon. (Helyeslés bal felől.) Ami a magyarországi censust illeti, itt a földcensust méltóztatnak az úgynevezett kis és nagy községeket illetőleg érvényben hagyni. Igaz, a központi bizottság némileg módosítván ezt, ezekre vonatkozólag adócensust is hozott be; de mily adócensust? Ugyanoly terjedelmű, oly természetű, oly felosztású birtoknak földadója censusát, tehát a kettő végeredményében utóvégre is egyenlő. Én azt hiszem, tehát hogy egyátalában nem helyes a szavazati jog alapjául a földbirtokot venni fel, — nem helyes értem a holdak számát venni fel, — nem helyes azért, mert először is, és mindenekfelett igazságtalan, mivel ez alapon Magyarország némely vidékein ötször annyi vagyonnal fog kelleni a földmívesnek bírni arra, hogy szavazzon, mint az országnak más vidékén; nem helyes azért, mivel természeténél fogva retrográd iránya van, amennyiben tudjuk, hogy a föld értéke rendszeresen időszakonként tetemesen növekedni szokott, és így ha a holdak számához kötjük a szavazati jog gyakorlatát, annak, ki ma ezer írt értékkel bír, és így szavazati joga van, 15 — 20 év múlva talán kétszer annyival kell bírnia, hogy szavazhasson; míg ellenben az adókulcs szerint, miután az adó leszállítása nem igen szokott divatozni, ha az ország vagyonosodik, mindig többen jönnek azon helyzetbe, hogy a választás jogosultsága alapjául kitűzött nagyságú adót fizessék, és így a törvény minden változtatása nélkül a kulcs természeténél fogva szaporodik a szavazók száma — természetesen nem pusztán a földadót, hanem az államnak fizetett minden egyenes adót ,értve kulcsul. 1844“J?an t. képviselőház, az 1848-ki országgyűlésen igen elevesen helyesen és alaposan volt vitatva azon kérdés, hogy igen helyes a fertály telket venni fel a szavazati jog alapjául, Cemplén megyének ifjú követe, Andrássy Gyula gróf volt az, a ffj. fényesen mutatta ki az adócensus egyedüli helyességét, szemben a földcensussal. Azonban akkor alapos érveit a gyakorlati élet ,l hiánya nem engedteérvényreemelni. Tudjuk ugyanis, hogy 1848-ban nem volt általános kivetett adó az országban, a nemzetnek csak ,egy része fizette a dicalis rendszer alapján a Csekély kincstári adót és így tökéletesen igazuk volt azoknak, akik nem elvi szempontokból, de azért, mert akkor csakugyan nem lehetett az adócensust megállapítani, nyúltakazon eszütözhöz, mely kezünknél volt azon fertály teleki, mely akkor még valósággal létezett. So uraim! ma már általános teherviselés van, ma már vas adórendszerünk, melyet nem akarok valami nagyon tökéletesnek feltüntetni, de a mely mégis alkalmas arra, — és be fogom bizonyítani szemben a miniszter úr állítására saját javaslatából — hogy a szavazati jog gyakorlatának alapjául vétessék és annyival szükségesebb is, hogy ne a holdak száma vétessék alapul, mert miután már most a földbirtok elosztható és elidegeníthető minden apróbb részleteikig, ha a hold számához kötjük a szavazati jog gyakorlatát, métóán tudjuk, hogy hol a föld elosztható, az részben elszokott nagyon parczellíroztatni, részben pedig a nagybirtok kezére kerül, ha az lesz az alap, csupán ez által ismét évek folyamán százak és ezrek fognak szavazati joguktól megfosztatni. Azt hallottam erre nézve, hogy hiszen ez nem nagy különbség, mert ha valaki eladja földbirtokának egy részét, nem fogja fizetni azon adót, melyet addig ezen eladott rész után fizetett és így hasonlag elveszti szavazati jogát. Ez áll szemben azzal, amit a közp. b. javasol, de nem áll szemben azzal, ha nem a földadóhoz hanem általában a fizetett egypires adóhoz köttetik a választói jogosultság; mert ez ésetéff afy aki földbirtokának egy részét eladta, és az alából nyért pénzzel üzletet vállalatot kezd, fizethet ugyanannyi adót, ha nem is tisztán földbirtoka után, mennyit fizetnie kell, hogy választási jogot gyakorolhasson. Az igen t. miniszter úr indokolásában azt mondja, s erre hivatkozott a központi bizottságelőadója is, hogy a mi ideiglenes és módosítandó adórendszerünk alapján a censust megállapítani nem lehet- 13* ezt nem osztom, de ne?» osztja maga a miniszter úr sem, mert * itt, ahol argumentumra volt szüksége a végből, hogy a holdak számát megtarthassa censusul, felhozta ezt az argumentumot; de nézzünk csak végig a törvényjavaslat minden intézkedésén; nem ő az adóra fekteti a választási jogot ? Itt van Erdély, hol a kulcs az adó. Itt Magyarországon az 1848-ks törvény azon rendeletére népe, hogy a ki vagy apától 100 frt jövedelmet tid kimutatni, az szavaz, alapul szintén az adó vétetik, mert abíjffek értéke a törvényjavaslat szerint az adócataster alapján számittatik ki, .értékét a cataster alapján kell kiszámíta*?*’. ott, hol 300 frt értékű házat kell a szabad kir. városod vagy rendezett tanácsú városokban birni a végett, hogy valakinek szavazata tegyen : a kiszámításnak alapja ismét az adó, mert vagy 9 házosztály, vagy a szállás béradó szerint kell az értéket kieszámitani. Sőt még ott ?e, hol eddig adóról szó sem volt a szegényes!? gyárosok és iparosok jogosultságának kiszáplitársánál az alap ismét az adó. Tehát?a végig nézünk az egész törvényjavaslaton tiz eset közti 9-ben adó az alap, melyre nézve a miniszter úr indokolásában* kimutattam, hogy azt alapul venni nem lehet. Ez tehát vagy azt jelenti, hogy a miniszter úr sem hiszi, vagy ha hiszi, akkor bevallja, hogy törvényjavaslatában 10 intézkedés közül egy van helyes, a többi 9 helytelen és elvetendő. . T. képviselőházi Ezen törvény meg amellett, hogy mindezen részét meghagyja bár állíttatik mind az indokolásban, mind a központi bizottság előadójának beszédében, hogy ezt nem teszi, — de bizonyos esetekre nézve a censust határozottan és tetemesen felemeli. Egyik eset mindjárt vonatkozik a kis és nagy községekben a földmivelési osztályra. Itten azt mondja ezen törvényjavaslat, hogy alapul vetendő annyi, és oly minőségű birtok, amennyi egy l/4 teleknek, s ha már a tagosítás megtörtént, tartósamányainak megfelel. A tagosítás 1848 óta — mi mindenesetre csak örvendetes — az ország legnagyobb részében megtörtént és pedig tudjuk, hogy van az országnak oly része, ahol ezen tartozandósága a fertályteleknek vagyis a legelő illetménye 6, 8, 10, 12, sőt kivételesen 15 holdat is teszen. Ma tehát azon törvényhatóságokban, hol eddig egy negyedtelek, vagy 11 hold jogosította az illetőket szavazásra, a törvényjavaslat szerint 15, sőt 20 holddal kell az illetőknek birniük, hogy szavazhassanak. Ily módon fosztatik meg a földmíves osztály egy része a szavazási jogtól. De az 1848. törvény azt is mondja, hogy szavazattal bír az, ki földje vagy tőkéje után 100 frtnyi tiszta jövedelmet tud felmutatni. Mikép már érintettem, alapul most kitűzi a miniszter úr, melyen a jövedelem a földbirtokra nézve egyedül számítható ki, a földadó katastert, azon földadókatastert, melyet oly rosznak mond, melyre választási jogosultságot alapítani nem lehet. S mi ennek az eredménye? Ennek eredménye az, hogy amíg eddig, ha valaki 2000 frtnyi értéket kimutatott, a törvény tiszta rendelete szerint szavazati joggal bír; ma már, miután a katasteri tiszta jövedelmi kimutatás majd 20 évvel ezelőtt történt és ha történt, a leghelyesebben és legalaposabban is, miután mindnyájan tudjuk, hogy egyes, az időviszontagságok által nagyon sújtott vidékek kivételével a földadó jövedelme az országban általában azt lehet mondani megkétszereződött; ma már 4 ezer forint érték kell ahhoz, hogy valaki szavazati joggal bírjon, kinek 1848-ban tehát 20 évvel ezelőtt, elég volt 2000 frtnyi értéket kimutatni. Ez a censusnak határozott emelése. Hasonló esetben vannak a rendezett tanácsú és szabad kis városok a házadóra nézve. Felemeltetik tehát a census és igy a földmives osztály egy része a hazának sok vidékén meg fog fosztatni szavazati jogától. De felemeltetik még egy másik irányban is, jelesen a kis kereskedők és iparosokéra nézve. Az 1848-as törvény azt mondja, hogy szavazási joggal bírnak, kik állandóan egy segéddel dolgoznak. Én? m megengedem tehát, hogy ez sok félreértésre, sok visszaélésre adott alkalmat, nem egyformán magyaráztotvá,» a segéd minősége, és hogy ez praecisiroztassék úgy, hogy ezen pracisirozás a 10 frt. 50 krnyi jövedelmi adó utján — a mint én legalább hazánk több városából tudom, azon kisebb kereskedő és iparos osztály részét vagy felét megfoszsza szavazati jogától, amelylyel az 1848-iki törvény szerint bir (Felkiáltások jobb felől: nem fosztatik meg!), már ehhez hozzájárulni én képes nem vagyok (Helyeslés balfelől). E tekintetben még csak egyre akarom figyelmeztetni a t. házat. Igen ártatlan szám a 10 frt mellett az az 50 krajczár, de én legalább, miután úgy vagyok értesülve — pedig azt hiszem jól vagyok értesülve, — hogy nem minden egyes forint után külön vettetik ki a jövedelmi adó, de a jövedelmi adó kivetésénél bizonyos határok vannak 1,00 frttól 150 frtig 10 frt számíttatik, és csak 150 frtnál kezdődik az emelkedés, tehát az 50 krajczár nem azt teszi, hogy fog gyayap, ha 105 frt tiszta jövedelmet kimutat, hanem teszi, hogy csak akkor fog szavazhatni, ha50 ír tiszta jövedelmet pmta£ ki. (helyeslés balfelől.) Így tehát kétségtelen fájlat, hogy a trafiptapja esetében fogy a szavazatig jogosultak száma. Azt mondják erre, hallottam, sőt fogadást is tórtótótok nekem fogadjunk, hogy Szén töTvény /penett fehl/ y#lett$ \m beírva, mint yost 1809 ben. Nagyon megengedem, de Itt az a kerdéss hogy több ember lesz-e jogosítva arra hogy be legyen írva, vagy sem. 1869-ben a 40 tói tövény szerint jelenkezni kellett annak, a )f? f*?i»t választó be akart íratni, Oly helyeken tehát, hol vagy nem pllak Paffok, vagy pedig egyik vagy másik előrelátó párt ezen után akarta magának a többséget biztosítani, a választóknak fele apao íratta be magát, ma azonban össze kell iratniok a választóknak , és ez helyes is — jelenkezés nélkül. Így tehát igen természetes, hogy habár apasztatik a szavazásra jogosultak száma, de az, a ki jogosult mind összeiratik, az összeirottak száma több lehet, mint volt 1869-ben, de a jogosultak száma— ismétlem — tetemesen kevesebb lesz. (Helyeslés balfelöl, és ebben fekszik a jogtóli megfosztás. Azt mondja az indokolás és azt mondja a t. központi előadó úr: szükséges a félreértéseket és zavarokat elhárítani, szükséges a törvényt tiszta értelművé tenni, hogy sem félreértés, sem pártérdekből félremagyarázás lehető ne legyen. igazság, ez iietyes, ha nem nézzék meg kérem ezen törvényjavaslatot; mindjárt a második §-ban azt mondja: „Választói jogosultsággal fognak bírni azok, kik egy oly földterületet, belsőséget és oly külsőséget bírnak, mely úgy alkatrészeire, mint kiterjedésére nézve legalább annyit tesz, a mennyi az 1836. II. t. ez. 1. § a alapján azon községben, vagy valamelyik szomszéd községben egy negyed telki áll°wádyhoz és amennyiben a birtok repdegés megtörtént , tartozékaihoz is együttvéve megkívántatott. Már most kérdezem a miniszter urat, ha valaki nem lakik azon községben, kiköltözött a tanyára, eladta a községben házát, de van kétanynyi birtoka, mint a mennyi é telek belsősége, azonban belsősége nincs, fog-e ez szavazni ? (Felkiáltások jobbfelöl: Fog.) Ezt — lótálok róla — igen sokféleképen fogják magyaráz*?*. Mor itt ki van mondva, b°gy nemcsak a területre nézve, de alkatrészeire nézve is annyit kell birnia, mint a mennyi */* teleknek megfelel. Ezt nem lehet máskép érteni, mint hogy annyi szántóföldjének, kaszálójának, legelőjének kell lenni. (Helyeslés bal felől.) Már most, ha valaki bir annyi számú holdat, de mind szántóföld, a mi sokkal értéke- lel?!?, ejavaslat értelmébe?? fog szavazni? Közbekiáltások jobbfelől: Igenis, a 10 frt alapján !) Ha szorosan magyaráztatik a törvény, nem? fog szavazhatni. De épen azért, mert oly roppant igazságtalanság volna a szoros magyarázat, kényesének lesznek az összeíró küldöttségek ezt úgyagyarázni, hogy az ilyenek jogosítják szava- lásra. Ugyanannyi félreértés, ugyanannyi zavar lesz tehát e törvény mellett, mint volt eddig, csakhogy azoknál roszabb, mert ismeretlen téren. ( Helyeslés balfelől.) ■. Azt mondja a miniszter úr, ,hogy az illető fog szavazni a ró írt adó alapján. Ám tessék meg* tartaul, olvassuk a szöveget, ki bír szavazattal ? ? Azt mondja a tjavaslat: „hogy szavazni fog az, aki kimutatja, hogy a fen meghatározott értelem ten birt föld után fizet annyi adót, a me*?»gi a? ottani V* telek legkisebb adójának megfelel,(Tóth Vilmos miniszter közbeszól. 1848 szerint) tehát itt is annyi adót kell fizetni, a mennyit fizet a legkisebb V. telek a községben, még pedig ugyan ily módon birt birtok után, azaz mely hasonlókép alkatrészeire nézve is, az iji teleknek idegye e , mert azon 10 frt adó, melyre méltóztatik hivatkozni, nem föld, hanem jövedelemadó, s így ez, azon földbirtokoson, ki nem jövedelmi adót fizet, semmit sem segít. . A t. miniszter úr, még egyre fektet nagy súlyt javaslatában, nagy súlyt fektet erre a központi előadó úr is, és részemről is erre nagy súlyt fektetek. Ez az állandó névjegyzék elkészítése, _de ugyan főleg miért szükséges az állandó [ névjegyzék? Azért, hogy a választók összeírása , akkor történjék, mikor főlég A választási mozgalmak meg nem indúltak s a pártszenvení."^ 1 habjai, még nem csapkodják a politikai élet partijait. És milyen jól igazította el ezt is a belügyi miniszter úr! Lesz állandó lisztünk, de ennek épen a pártküzdelmek napjaiban kellene készülnie, míg így ezen magában legjobb legszentebb dolog hasznát elveszíti. (Igaz, igaz! balfelöl.) s épen attól fosztja meg az országot, mire legnagyobb szüksége van. aHelyeslés balfelől, mozgás jobbfelől. Szilágyi Dezső a belügyminiszterrel beszél. Zaj balfelől s élénk felkiáltások: helyre, helyre . Ne méltóztas sék rész néven venni, én várhatok, a miniszter urak pedig megszokták, hogy tanácsosokhoz fo lyamodjanak. (Derültség a baloldalon.) T. hát! Ezek után azt tartom, hogy eléggé indokoltam, miszerint a törv.javaslatot nem tudom jelen alakjában még csak a részletes tárgya- 3 lás alapjául sem elfogadni. Mielőtt e tekintetben , indítványomat felolvasnám, csak arra vagyok bátor , a t. házat figyelmeztetni, hogy másutt is, tudjuk minden alkotmányos országban, időről időre felmerül a választási törvény változtatásának, a választási census megváltoztatásának szüksége. Pártok vannak ott is mint nálunk. A szabadelvű párt követeli a census terjesztését, a radikális követeli , annak egész kiterjesztését, azon párt pedig, mely ott magát őszintén conservativ pártnak nevezi, mit szokott tenni? Vagy azon álláspontot foglalja el, hogy maradjon a volt census, vagy azt, hogy ne rágittassék annyira, mint a szabadelvű párt kívánja, h hanem csak kisebb mérvben. De arra példát nekem nem tudnak felmutatni, hogy egy magát őszintén bevalló conservatív párt, annyival inkább egy magát szabadelvűnek tartani kívánó kormány és párt oly változtatásokat akarjon hen hozni, melyek a választási jogot megszorítanák. (Helyeslés a baloldalon. Paczolay János közben fjzól: Ebben semmi sincs ! Nagy derültség.) . f. képy. ház! Magam sem mondom, hogy ■ abban valami van; én minden őszintén nyilatkozó véleményt tisztelek, de egy van, amit követelek és ez az, hogy mindenki adja meg minden dolognak azon nevet, amelyet az megérdemel, és ne árulja mint szabadelvű portékát azt, ami relactionárius. (Balfelől helyeslés. Igaz! Ellenmondás jobbfelől.) Indítványom a következő: Indítvány! „Miután a választási törvények módosításáról és pótlásáról szóló törvényjavaslat meghagyja eddigi választási törvényeink leglényegesebb hiányait, jelesen: a) meghagyja Erdélybe» az igazságtalan, a Magyarország ige» nagy részébe» tevő« magasabb censust; b) meghagyja ugyanott a képviselőknek kerületek helyett hatóságonként választását; c) meghagyja azon indokolhatlan anomáliát, amely Erdélyben a választási jogosultság felosztásában van, lévén 2500 lelket számláló város, vagy épenúgy két képviselőt választ, mint más 200,000 több lakossal bíró törvényhatóság • d) meghagyja Magyarországon a kis és nagy községeket illetőleg a földbirtokhoz kötött censust, mely természeténél fogva igazságtalan, retrográd irányú, s ma már az átalános teherviselés mellett semmiképen nem igazolható; miután még tisztábban kifejezni, megmagyarázni állítja a választói jogosultság föltételeit, addig valóságban különösen? a felsebb földbirtokosokat, a szegényebb iparosokat illetőleg a censust tetemesen fölemeli s ez által igen —’ * • —ii.—*/: i ! • - - voltakat meer& Villaozitoi jogosultságul * ® miután a helyett, hogy megszüntetné a félremagyarázást s az abból eredő zavarokat az penyeztetett félreértések helyett zavaros szerkezete folytán még nagyobbakat előidézni igérkezik, miután anélküü, hogy az adatok előteresztetnének kielégítő, állandóságra jogosult választási törvényt alkot ??en? lehet, a választási törvénynekb'tljárásban VáU°Ztat48a Hát a leghelyteb indítványozom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot el nem fogadván, utasítsa oda a ház a ministériumot, hogy a választásokra, s választói census hatására vonatkozó adatait , melyek úgyis birtokában kell hogy legyenek, alapul véve, azoknak előterjesztése mellett, oly időben nyújtson be egy a jelzett legfőbb hiányok orvoslását is eszközlő törvényjavaslatot, hogy azt még ezen ülésszak alatt tárgyalni lehessen.“ (Élénk helyeslés balfelől.) T. képviselőház ! szinte hallom felhozni azon indokot (Halljuk) hogy erre már idő nincs. Én belátom (Halljuk) hogy arra, hogy kellő megfontolással, kellő megvitatással egy egészen megfelelő egészen jó választási törvény alkottassák, nincs idő, de nem látom be azt, hogy ne legyen idő arra, hogy azon legfőbb hiányok, melyeket kiemeltem, orvosoltassanak. Itt csak egy esetben állhat be a lehetetlenség, beállhat ugyanis azon esetben, ha a kormány, mely már három év előtt programjába a választási törvény módosítását felvette, még csak azon legelső adatok megszerzéséről sem gondoskodott, amelyekre e czélból szükség van. Ha bírja az adatokat, néhány nap alatt megfelelhet azon kívánalomnak, ha pedig nem bírja azon adatokat, akkor a leghatározottabban elítéli maga magát, mert választási törvényt terjesztett a ház elé az első, a legszükségesebb adatok nélkül. (Balfelől: Igaz! Igaz!) T. képviselőház! Én sokszor hallottam, olvastank, hogy Magyarországon a reform keresztülvitelét az ellenzék gátolja, minduntalan a közjogi vitát tolván előtérbe. (Igaz ! jobbfelől) Hogy mennyire igaz, arra az országgyűlés naplói felelnek, melyek tanúskodni fognak róla, hogy 1869 óta bizony nem nagy számú napokat tesz azon idő, a melyben a válaszfelirat befejezése után az ellenzék provocatiója folytán a háznak közjogi dolgokkal kellett foglalkozni (Helyeslés balfelől) Már akkor kimondatott, legalább azon árnyalat részéről, melyhez tartozni szerencsém van, hogy mi addig, míg annak ideje el nem jövend, közjogi vitával nem fogjuk a házban az időt tölteni, várjuk és óhajtjuk az alkalmat, és akkor meg is fogjuk azon közjogi alapot támadni, de a reformkérdéseknek útját állani, a közjogi kérdéseknek vitatásával, midőn eredményre nincs kilátás, egyáltalában nem fogjuk; mondom, hogy alig napokra megy azon idő, midőn egy egy fontos európai vagy fontos ausztriai esemény folytán a t. háznak néhány óráját e tekintetben igénybe vettük. Ezen néhány napnál sokkal többet vesztett el a ház, azon rendetlenség miatt, melylyel a kormány hibája folytán az országgyűlési tárgyalások folytattottak (Igaz! Úgy van! balfelől) . És még arra is merek hivatkozni, hogy számtalan kérdés volt, melynél az ellenzéknek és pedig egyik ár.