Ellenőr, 1872. október (4. évfolyam, 227-253. szám)

1872-10-18 / 242. szám

lit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem hozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el.­­’42. szám. Péntek, October 18. 1872 Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádori utoza 6. szám. (Léffrády test­vérek Irodájában). IV. évfolyam TÁVIRATOK. Zágráb okt. 17 (Az Ellenőr távirata) A h at országgyűlés csak a regnicolaris de­­itiók tárgyalásainak befejezése után fog együlni. Zágráb okt. 17 (Az Ellenőr távirata) Jadka­sztó kerületben a nemzeti párt tiltakozás eme­mellett visszavonul a választástól, miért kis­s unionista jelölt megválasztása bizonyos. Zágráb, okt. 17. (Az Ellenőr távirata) taskán­iai választásnál Hatz Vilmos unionista jelölt­v­iselővé választatott. BÍCS, okt. 17. (Az Ellenőr távirata) A tör­­vszék elhatározta, hogy dr. Schmidt városi ácsos ellen az államügyészi kérelmére megkísértett lás vádjának alapján fenyitótörvényszéki vizl­­atot indít. Prága, okt. 17. Rothbradik cseh községben Ini mellett a községi iskola felépítése alkalmán Mohr alkotmánypárti nagybirtokost a cseh la­­sság tüntetésszerű ovatióval lepte meg, mely­­alommal a helytartó és kerületi főnök is hán­yan megéljeneztetett. London, okt. 17. Mint a „D. Telegraph“ Fá­iból értesül, a kormány betiltott egy összejöve­­t, melyet a nagy Operában szándékoztak tér­ni a kivándorlóit elsass-lotharingiai szükölködök vára-London, okt. 17 A „Times“ értesül Párisból, így a balközép befolyásos tagjai egyesülést akar­­ik létrehozni a jobbközéppel, hogy így többsé­­gt alkossanak, melyre a kormány támaszkod­­hssék. Brüssel, okt. 18. Bizonyos egyén van itten fogva azon vád alapján, hogy Troppmann­yilkostársa lett volna, s hogy a kommune alatt Pázisban azon csapatot vezényelte, mely a tituszo­­nt agyonlőtte. LEGÚJABB POSTA. — M i­c­h­el e­t „A tizenkilenczedik század örténete“ czimű munkájának 2. kötete, mely jövő jov. 1-én jelenik meg, kizárólag I. Napóleon pá­lyájának lesz szentelve, és igen érdekes felfedeze­teket igér a consulatusról, Kleber expeditiójáról Egyptomba. Azon rég feszegetett kétes kérdés, melyet Lanfrey oly óvatosan adott elő, vájjon nem az első konsulnak tulajdonítható-e Klebernek egy egyptomi által történt meggyilkolása, e kötetben bő­vebb megvilágítást nyer. Sőt Michelet annyira megy e munkájában — írja a „Pall-Mall-Gaz.“, hogy még­­ Napoleon személyes bátorságát is két­ségbe vonja s bizonyitékul brumaire 18-án feltün­tetett különös magaviseletét hozza fel, midőn törzs­­karával együtt menvén be a nemzetgyűlésbe, egy képviselő nyakon ragadta s ő rögtön elájult. — Igaz-e Michelet e feltevése, nem tudjuk, de tény, hogy­­ Napoleon a személyes erőszak láttára rendesen elájult. — A franczia extrónörökös most tesz felvételi vizsgákat, hogy bejuthasson e­ woolwichi királyi katona iskolába. — Seward halála napján Új-York ál­lam kormányzója átalános gyászt rendelt el a nagy halott tiszteletére. — Assy kommünvezér a Jóremény fokánál a tengerbe vetette magát az őt és társait Uj-Caledoniába szállító hajóról, hogy egy közel­ben elhaladó angol fregattéra meneküljön. A franczia hajóról utána lőttek s a golyó egyik karját zúzta szét, majd a matrózok elfogták s most Uj Caledoniába érve haditörvényszék elé fog állítatni. — Grant elnök leánya, Nelli kis­­asszony, ki közelebb Európába rándult át, teg­napelőtt indult vissza Liverpoolból Új-Yorkba a „Scotia“ nevű hajón. — Livingstone levelet intézett nemrég Webb amerikai konsulhoz, melyből Stanley kivo­natot kapott s legközelebb nyilvánosságra bocsát. — Bénán Ernőtől legközelebb egy újabb mű jelenik meg Sz. János Apokalysiseiről. — Amerika legnagyobb vasgyára Penn­sylvaniában, mely Johnston testvérek tulajdonát képezte, közelebb leégett s a kár 500,000 dol­lárra van becsülve. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pest, pénteken október 18-án. 1872. Először: „Az uj emberek." Vígjáték 3 felvonásban Irta Toldy István. Kezdete 7 órakor. Pest, okt. 17. Régi panasz é s méltán keserűséggel hangoztatott panasz, hogy a magyarorszá­gi vasutaknál legnagyobb részt külföldi idegenek alkalmaztatnak s majdnem áta­­lánosan divatozó nyelv még mindig a né­met. S e panasz, mint az alább közlendő adatokból látjuk, nem alaptalan. Ennek orvoslásáról tehát gondoskodni kell — még­pedig erélyesen és halogatás nélkül. Magyarország az utóbbi öt év alatt tömérdek pénzt fektetett vasutakba. Az ál­lam részint maga építette, részint nagy összegekre menő biztosításokkal látta el a vasutakat, s e tömérdek áldozat fejében méltán megkövetelhetjük, hogy az ország érdeke e tekintetben is megóvassék. Az egyes társulatok, melyeknek szék­helye Pest, nagyrészben még ma is néme­tül vezetik könyveiket. Az idegen folyamo­dóknak a benszülöttek felett — egyenlő qualicificatio mellett is — előnyük van csak azért, mert az igazgatóságok tagjai is nagy részben idegenek. Jelenleg a magyarországi összes pályáknál 3313 hivatalnok van alkalmazásban s ezek közöl 1484 a bennszülött, míg 1829, vagyis az összes hivatalnokok 55%-a idegen, kik nagyobbára a hazai nyelv ismeretével nem bírnak. Nem sokkal kedvezőbb az arány a szolgai személyzetnél sem. A szolgák száma 5881 s ezek között a külföldről behozottak száma 2375 vagyis 41%. Szomorú dolog az, midőn azt látjuk, hogy a vasúti állomásoknak több mint fele egész Magyarországon, nyelvünket nem értő ide­geneknek ad kenyeret, míg saját hazánkfiai nélkülözéseknek vannak kitéve. Hogy a déli és osztrák államvaspálya hivatalnokai között többségben vannak az idegenek, azt értjük, ámbár meg nem en­gedhető a magyarországi vaspályákon se­hol, hogy oly hivatalnokok alkalmaztassa­nak — legyenek azok külföldiek vagy benn­szülöttek — kik a nemzet nyelvét nem ér­tik ; de hogy az első magyar-gácsországi vaspálya hivatalnokainak 79%-a idegen, sőt hogy még a magyar állam által kezelt vas­utak személyzetének is 30% olyan, kik a magyar nyelvet nem beszélik, ez már bot­rányos jele azon indolentiának, melylyel a kormány nemzetünk fejlődése iránt visel­tetik. Azt hallani még ma is, hogy képzett és alkalmas egyéneink nincsenek s a kény­­szerűség viszi rá az igazgatóságokat, hogy idegeneket alkalmazzanak. Ez mentség le­hetett akkor, midőn kezébe vette a ma­gyar kormány az ország ügyeit, de ma már, midőn öt év óta uralkodik, hiába va­ló bárgyú kifogás. Ha nincsenek alkalmas egyének, ké­pezni kell olyanokat. És itt van a kor­mány legnagyobb mulasztása. A mostani rendszer, mely a vasutaknál divatozik, épen arra való, hogy kiképezett magyar ifjak ne is legyenek. A magyar ifjak, kik gya­kornokokul a vaspályákhoz mennek, leg­­többnyire áldozatul esnek a német főnö­kök imposturáinak. Ha elég türelemmel bír egyik másik s meg nem szökik még időközben a ma­gyart gyűlölő és gúnyoló cseh vagy német főnök sekaturái elől, akkor megbuktatják a vizsgánál, hol ismét csak idegenek ke­zében van a döntő hatalom. Azok, kiknek a magyar ifjak aláren­deltetnek, épen arra törekednek, hogy a magyarok közöl minél kevesebben képez­hessenek ki s hogy így az ő állásaik ne legyenek fenyegetve. A jelentésből, mely kezeink közt van, azt látjuk, hogy a múlt év elején mintegy harmadfél száz magyar ifjú folyamodott a gyakornokságra, s mi­dőn az évnek vége jön, a harmadfél száz ifjú közöl csak 30 állta ki a vizsgát. A többit részint megbuktatták, részint már év közben elűzték a főnök urak. Ily körülmények között nagyon ter­mészetes, hogy kevesen vállalkoznak az ily állásra, sőt ha vállalkoznak is, hiába, le­­het benné van téve előhaladásuk. Az volna c­élünk, hogy képezzünk ma­gyar ifjakat, kik képesek lesznek majd be­tölteni azon állásokat, melyeket most ide­genek foglalnak el. És mikép akarjuk ezt a czélt elérni ? Hogy a magyar ifjakat ki­képzés végett azon idegenekre bízzuk, kiket ezek majd kitárandók lesznek. Csak­hogy az idegen uraknak van eszük, s nem nevelik keblükön saját vesztüket. Innen az eredmény, amit tapasztalunk, hogy míg a magyar ifjak a legnagyobb erőfeszítés mel­lett sem képesek boldogulni a pályáknál, addig a külföld tanintézeteiből folyton édes­getik a hivatalra készülőket. — A horvát ügyben kiküldött országos bizottság ma tartá alakuló ülését. Elnökké válasz­tatott Majláth Antal gr., jegyzővé Széll Kálmán. Egyúttal megbizatott az elnök, hogy­ az első köt­ülés megtartása czéljából a horvát országgyűlés bizottságának elnökével tegye magát érintke­zésbe. Mint értesülünk, a horvát országgyűlés ál­tal választott tagok nagy része már Pestre ér­kezett.­­ Újvidékről távítják, hogy a tegnapi képviselőválasztás alkalmával 22 órai szavazás után Kondorossy György választatott meg képvise­lőül 191 szótöbbséggel a mileticspárti jelölt ellené­ben. Mint a „P. N.“ távirata mondja, nagy a lel­kesedés Mileticsék bukása felett.­­ Az egyetemek újjászervezése tárgyában össze­hívott enquette tegnap délután ült össze Trefort mi­niszter­elnöklete alatt. Jelen voltak Csengery, Hoff­mann, Horváth Mihály, Kautz, Korányi, Marku­­sovszky, Mészáros, Molnár Aladár, Schwarcz Gyula, Than, Tanárky G. és Toldy Ferencz. A tanácskozásról, mely az „Ung. Lt.“ érte­sülése szerint csak átalános elvele felállítása körül folyt, s melyen határozathozatalra nem került sor — nevezett lap következő tudósítást hoz: Az első kérdésre vonatkozólag, hogy t. i. átalános egyetemi törvény kidolgoztassék-e vagy a pesti egyetem újjászervezéséről kidolgozandó tör­vény elvi határozatai a kolozsvári egyetemre is ki­terjesztessenek? Az értekezlet egy átalános egyetemi törvény kidolgozása mellett nyilatkozott, melyet az egyes esetekre nézve aztán külön, a helyi viszo­nyokhoz mért módosítások által lehetne alkalmazni. A második kérdés körül hosszabb vita fejlő­dött ki s a legkülönböz­­ő nézetek merültek föl, végre is abban történt megállapodás-féle, hogy az egyetemek szervezésére vonatkozó maradandó intéz­kedések törvény által, s a viszonyok és körülmé­nyektől függők pedig státumok útján állapíttas­sanak meg. Érdekes vita fejlődött ki a fakultások száma és minősége, valamint a pesti egyetemnél fennálló theológiai facultás rendezése iránt feltett kérdés körül. Trefort miniszter hangsúlyozá, hogy e kérdés megoldásától függ az egyetemi reform kérdése, s ezen szenvedhet hajótörést is. A fa­­cultások számát négyben állapították meg: or­vosi, jogi, történelem-philosophiai és mathematica­­természettudományi karok állíttatnának fel a pesti, valamint a kolozsvári egyetemen is, mely felosz­tás a bölcsészeti facultás bifurcatióját tünteti föl. Nehezebb volt a theológiai facultás iránt felve­tett kérdés megoldása. Horváth Mihály a theol. facultásnak további fenntartása mellett szólt. — A püspöki kar — úgymond — újabb időben ul­­tramontán tendencziáknak kezd hódolni, mely bajtól az alsóbb klérus legalább eddig ment volt, s az egyetemi theologiai facultás állami ellenőr­zése mellett a növendék papság jövőre is ment lehetne. Nem volna kifogása az ellen sem, ha a többi felekezetek számára is nyittatnának hasonló facultások. — Toldy Ferencz Horváth vélemé­nyét osztja. Schvarcz Gyula és Hoffmann Pál ellene szóljának, mert az egyetem többi facultása nem gyakorolhat befolyást a theologiaira, míg ez na­gyon is befolyásolhatja a mozokat ami különösen az egyetemi tanácsban személyi ügyekben mutatkozik legfeltűnőbben. Csengery ezabusus megszünteté­sét mélhatlanul szükségesnek találja. Megállapodás e kérdésre nézve nem jött létre. A negyedik kérdésre: czélszerű az egye­temeknél technikai facultásokat felállítani, egy­hangú „nem”, volt a felelet, míg az ötödik kér­dés, hogy t. i. az érettségi vizsgák intézménye megtartassék-e vagy ha nem, smi által lenne pót­landó? — behatóbb discusziónak szolgált alapul, — a középtanodai rendszer szomorú állapota is szóba hozatván, melylyel az érettségi vizsgák kér­dése szorosan összefügg. Mivel azonban a középta­nodák czélszerű reformja egy könnyen nem léte­síthető — különféle kisegítő módozatok hozattak szóba, mint t. i. a felvételi vizsgák, a vándorló és az állandósított vizsgáló bizottságok intézménye. A felvételi vizsgák ellen az egyetemi tanárok túlhal­­mozottságát s a szegényebb tanulókra nehezedő újabb terheket hozták fel, s végre is az egész kérd­és elhalasztatott akkorra, mikor majd a kö­zép tanodák rendezése munkálatba vétetik. A fenmaradó 5 kérdést az enquete­ma esti ülésén fogja tárgyalni. — Az osztrák delegatio legközeleb­bi ülését oct. 22-én déli 12 órakor tartja. Napiren­den lesz: a budgetbizottság jelentése az 1870-ki szárszámadásról és a nuntiumok átvétele. Mindkét delegatio bizottságai most délelőtt is, délután is üléseket tartanak, hogy munkálatai­kat mielőbb befejezzék. 'Pl r > - mTísiiíIT-ii» iMii-jBBTTT- ' ■ i| i' ■liTTTiTjirrg ps'üni 'p.Smííí'»a. A közlekedési minisztérium rendkivüli szükség­letéből. Útépítés. Az 1872. évi költségvetéshez beterjesztett je­lentésben előadott elvekhez ragaszkodva és azt tartva szem előtt, hogy csak oly utak kiépítése folytattassék, melyek­ az uj úthálózati tervezetben mint államutak vétetnek fel, 1873. évre a követ­kező építkezések inditványoztatnak. 1. A buda-eszéki államuton a kömlőd-paksi 2195 folyóöl hosszú útépítés befejezésére 75.000 frt. Ezen útépítésre az 1872. évben az összes 210.000 frt. építési költségnek 7s­ ad része, vagyis 70.000 frt lett megszavazva; miután azonban si­került ezen kivitelt 144.782 frt 35 krral biztosí­tani, az itt nem három, de két év alatt az elő­irányzott összegekkel ki fog épülni az eredeti költ­ségvetéssel szemben 65,000 frtnak megtakarítása mellett. 2. A pest-zimonyi államot Laczháza és Du­­navecse közötti szakaszának helyreállítására 45,000 frt. Az említett, 5 mérföld hosszú szakasz teljes kiépítésére 134,575 frt kívántatik és 3 év alatt szándékozik a minisztérium az építést befejezni. 3. A bezdán-zombori kongótéglaút építésének folytatására 105.000 frt, melyből 70.000 frt a múlt évi költségvetésben már engedélyezett építkezés befejezésére, mint uj hitel szükséges és 35.000 frt az 1871. évben e czélra megszavazott, de fel nem használt 75,000 frt adományból vétetik át 1873. évre. Ezen útépítés 213,000 frttal volt biztosítva s e czélra engedélyeztetett az 1­­­371. évben 75,000 frt az 1872. évre........................................... 68,000 „ 1873-ra mint uj hitel előirányoztatik . 70,000 „ összesben . . 213,000 „ 4. A szombathely-pinkafői államot Inczéd és Német-Sz.-Mihály közötti ré­sze annyira meredek, hogy annak fenntartása közönséges kavicsolással nem eszközölhető, e szakasznak kőalappal leendő ellátása czéloztatik az előirányzott 43,300 írttal, mely az egész építési szükséglet felerésze. 5. A mohács-varasdi államot Kaposvár és N.-Kanizsa közötti részén ,N.-Bajom községben és határában megkezdett kongó téglaút épitésének befejezésére szükségeltetik 97,100 frt, mely­­ösz­­szeggel a 6 m métföld hosszú kongó téglaút épí­tése be lesz fejezve. 6. A n.-szombat-krakói államút Knyázsa és Árvaváralka közötti részének fekvése annyira ked­vezőtlen, hogy téli időben a hófúvások miatt rajta a közlekedés egészen megszakad, s épen ezáltal a fenntartás is felette költséges. Hogy egyrészről a fenntartási költség leszámítható legyen, másrészről ezen vidék, melynek vasúti összeköttetése alig leend Galicziával, biztos, és jó közlekedési eszköz­zel bírjon, kívánatosnak tartja a minisztérium ezen utat rendszeresen kiépíteni. Az erre megkívántató összeg 92,987 frt tesz, melynek felerésze, 46,000 frt az 1873. évre előirányoztatik, a további rész­let 1874. évben fog a költségvetésbe felvétetni. 7. A sziget-kirsibábai államuton az Aranyos- Besztercze és Bukovina határa közötti rész befeje­zésére 91,000 frt szükséges. Az egész út kiépítése 244,000 frtba kerül, melyre 1871-ben 69,000, 1872-ben 84,000 frt sza­vaztatott meg, a hiányzó 91,000 frt 1873 ra irá­nyoztatok elő. Ugyanezen utón 18,160 frt mint az 1871. és 1872. évben a felső visso-mojszini szakasz kiépí­tésére megszavazott 41,130 frt hitelnek 1872. év végéig fel nem használt részlete az 1873. évi költ­ségvetésbe átvétetik. 8. Az apahhida-szászrégeni államut épitésének folytatására 130,000 frt irányoztatik elő, vagyis ugyanannyi mint az 1872. évben engedélyeztetett. 9. A szeged-temesvár-szászsebesi államuton levő piski megrongált hídon a közlekedés veszélyes. Ez 50 öl hosszaságban megújítandó, mire 65.000 főt előirányoztatik. 10. A nagyvárad-kolozsvár-m.-vásárhely-bras­sói államuton Hévíznél az Olt vizen levő komp, az ottani élénk közlekedés kivánalmainak meg nem felelvén, az 1871. évben oda egy állandó hid építtetett s ez által az ott levő rév megszűnt. A révjog kisajátitása iránti tárgyalás csak most van annyira, hogy a minisztérium a kárta­lanítási összeg iránt tájékozva lehet; az ezen czélra szükséges összeg 15.000 frttal vétetett fel a költ­ségvetésbe. 11. A héjasfalva-csikszereda-ghymesi államot Maréfalu és Oláhfalu, továbbá Udvarhelyszék és Csíkszereda közötti 470 mtfld. hosszú szakaszának kiépítése 330.174 frtba fog kerülni. Az útépítés megkezdésére 1872-ben 130.000 frt engedélyeztet­vén a hiányzó 200.000 frt itt felvétetett. ’12. A nagykároly-csucsai útvonal részben épí­tésére, részben helyreállítására 40.000 frt irányoz­tatik elő. A Szatmár, Középszolnok, Kraszna­ és Ko­­lozsmegyék területén keresztülvonuló és Nagy-Ká­­rolytól Tasnád-Sz. Somlyó-Krasznán át Csúcsáig vezető útvonal e vidék közforgalmi igényeinek ki­elégítésére nézve főfontossággal bír.­­ Tekintve azonban, hogy a vidék közgazdászati érdekei a jelzett fontos közlekedési vonalon előbb-utóbb egy vaspálya építését fogják előidézni e vonalnak az államutak hálózatába felvételét indokoltnak nem tartom. De épen az elősorolt okoknál fogva fon­tosnak tartom annak járhatóvá tételét, hogy így az észak-keleti és keleti pálya összeköttessék. Mellőzni kívánom azonban a költséges épít­kezést, csakis a kiépítetlen szakaszok ideiglenes helyreállítására kívánok szorítkozni, oly módon, hogy igénybevétessék a törvényhatóságok köz­munka ereje és az érdekelt községek és birtoko­sok hozzájárulása. E czélra egyelőre 40.000 frtot kérek. 13. A határőrvidéken hídépítésre 20.000 frt irányoztatik elő, és­pedig: az Ó- és Új-Borlován közötti utón építendő hidra 2.000 frt. E két község, habár 1000 ölre fekszik egymástól, csak hosszú kerülő után­­közleked­­hetik, miért saját erejökből egy utat építenek, a szükséges hidakat azonban az eddigi és a határ­őrvidéken még érvényben levő gyakorlat szerint az állam költségén kellene megépíteni. b) a lagerdorfi híd építésére 18.000 frt. E híd eddig is az állam által tartatott fenn, most annak újra­építése szükséges. A törvényhatóságoknak megyei utak és hidak fenntartására nyújtandó segély czimén előirányoz­tatik 400.000 frt. Ezen czélra a múlt évben 300.000 frt ado­mányoztatok A törvényhatóságok, általuk felter­jesztett s költségvetésekkel és tervekkel támoga­tott kérvényeikben ezen alapból 1.342.000 frtot kívántak igénybe venni, s valóban a legindokol­tabb kéréseknek sem létethetett elég. Magyarországon rendkivüli útépítésre előirá­nyoztatik 1.490.560 frt, melyből 53.160 frt. 1871. évi hitelmaradványt képezvén, e czimen az uj szükséglet 1873-ban leend 1.437.400 frt, vagyis 116.356 frttal több, mint 1872-ben engedélyez­tetett. V­­­z­é­p­í­té­s 1. A Dunánál: Hazánk ezen nagy vízvona­lán, melyen jóformán egész vízi forgalmunk ösz­­pontosul, eddigelé szórványosan csak ott alkal- l maztattak vízművek, hol azokat rögtön kifejlett­­ hajózási akadály, vagy egy-egy veszélyeztetett helység érdeke sürgősen kivonta. A minisztérium legújabb időkben intézkedé­seket tett, hogy a rendelkezése alatt álló térké­pezési alapból a Duna legroncsoltabb és hajózási akadályokkal bíró felső vonala Dévénytől pedig teljes pontossággal felvétessék, s ezek alapján ezen vonalon a folyónak szabályozási terve, nem­csak a telepek, de az élénk hajózás érdekében is, vélegesen megállapittassék. Ezen felvételek a folyó évben egészen el­készülnek s azok nyomán a felső Duna szabályo­zási terve is elvben meg fog állapíttathatni, é­s jövőre csakis azon partvédők, elzárások, s egyéb vizimüvek fognak javaslatba hozatni, melyek ezen véglegesen megállapítandó szabályozás keretébe beillenek. Ezen elvnek szemelőtt tartása mellett előirá­nyoztatik 1873-ra a) A hajózás akadályainak el­hárítására, mint 1872 ben . . . 100.000 frt. b) A dunai védmüvekre, mint az 1872-ben engedélyeztetett . . . 273.000 frt. Még pedig: a) A csunyi partvédezet folytatására 30.000 frt. Ezen műre 1872. megszavaztatott 35.000 frt. b) Az Apátinnál már régebben épült partvéd befejezésére, s ezáltal az ott kifejlett mederszélesedés és part­szakadás meggátlására.................... 16.000 frt. c) A szőgyei partvéd folytatására 20.000 frt. d) A nagy-bajcsi partvédezet ki­igazítására és némi részben folyta­tásá­ra is ........................................................... 20.000 frt. Nagy-Bajcsnál ugyanis meder szélesítés és partok szakadásának meggátlására; még 1870-ben megszavaztatott 37.000 ; ezen mű elkészülvén, fel­adatának megfelelt, de a legutóbbi jégzajlás meg­rongálta, és újabb partszakadásokat idézett elő; a kész műben okozott károk helyrehozására s az építkezés szükséges folytatására a tervezet alapján 55.000 frt kívántatik. Ezen szükségletnek első részlete vétetik fel 1873-ra. e) A Gödnél levő vontató utat a tavaszi nagy árviz annyira megrongálta, hogy a vontatás veszélylyel jár, ennek kijavitására előirányoztatik .... 5.000 frt. f) A makádi partvédezet foly­tatására előirányoztatik .... 30.000 frt. mint a már megszavazott költségek második részlete. g) Paksnál egy partvédmű előállítására............................... 12.000 frt. A Duna oly mérvben szaggatja itt partjait, hogy már az épületek is veszélyeztetve vannak, s ha ezen rombolásnak idejekorán eleje nem vé­zetik, feltehető, hogy mederelfajulás következik be, s a hajózás akadályozva lesz. h) Az 1872-ik évben megkez­dett gerjeni Dunarész szabályozásá­nak folytatására előirányoztatik . 90.000 frt. i) Több­ kisebb s már 1872. évben megszavazott, azonban végre nem hajtott védműveletekre, mint fel nem használt hitelmaradvány felvétetik..........................­ . . . 50.000 frt. A vízi munkálatoknál a kedvezőtlen víz­állás s más elemi körülmények gyakran gá­tolják a műnek a kikötött időre végrehajtását, és a bevégzett építkezések végleszámolása, fe­lülvizsgálata, a költségvetési év bezártáig min­den körülmények között nem lévén eszközöl­hető, az érdembe hozott és már engedélyezett ösz­­szegek sem kerülhetnek kifizetés alá, s ez okból azoknak a következő év terhére általtétele elke­rülhetlek 2. A Tiszánál: Azon átvágások sikeresitésére, melyek a keményebb főleg az alsó vidéki talajban ásattak 450.000 frt. A bodrogközi munkálatokra 1870- ben megszavazott 1.600.000 frt hitel fel nem használt részlete . , . . . 300.000 frt, összesen 750.000 frt

Next