Ellenőr, 1872. október (4. évfolyam, 227-253. szám)
1872-10-18 / 242. szám
lit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem hozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el.’42. szám. Péntek, October 18. 1872 Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádori utoza 6. szám. (Léffrády testvérek Irodájában). IV. évfolyam TÁVIRATOK. Zágráb okt. 17 (Az Ellenőr távirata) A h at országgyűlés csak a regnicolaris deitiók tárgyalásainak befejezése után fog együlni. Zágráb okt. 17 (Az Ellenőr távirata) Jadkasztó kerületben a nemzeti párt tiltakozás ememellett visszavonul a választástól, miért kiss unionista jelölt megválasztása bizonyos. Zágráb, okt. 17. (Az Ellenőr távirata) taskániai választásnál Hatz Vilmos unionista jelöltviselővé választatott. BÍCS, okt. 17. (Az Ellenőr távirata) A törvszék elhatározta, hogy dr. Schmidt városi ácsos ellen az államügyészi kérelmére megkísértett lás vádjának alapján fenyitótörvényszéki vizlatot indít. Prága, okt. 17. Rothbradik cseh községben Ini mellett a községi iskola felépítése alkalmán Mohr alkotmánypárti nagybirtokost a cseh lasság tüntetésszerű ovatióval lepte meg, melyalommal a helytartó és kerületi főnök is hányan megéljeneztetett. London, okt. 17. Mint a „D. Telegraph“ Fáiból értesül, a kormány betiltott egy összejövet, melyet a nagy Operában szándékoztak térni a kivándorlóit elsass-lotharingiai szükölködök vára-London, okt. 17 A „Times“ értesül Párisból, így a balközép befolyásos tagjai egyesülést akarik létrehozni a jobbközéppel, hogy így többségt alkossanak, melyre a kormány támaszkodhssék. Brüssel, okt. 18. Bizonyos egyén van itten fogva azon vád alapján, hogy Troppmannyilkostársa lett volna, s hogy a kommune alatt Pázisban azon csapatot vezényelte, mely a tituszont agyonlőtte. LEGÚJABB POSTA. — M ichel et „A tizenkilenczedik század örténete“ czimű munkájának 2. kötete, mely jövő jov. 1-én jelenik meg, kizárólag I. Napóleon pályájának lesz szentelve, és igen érdekes felfedezeteket igér a consulatusról, Kleber expeditiójáról Egyptomba. Azon rég feszegetett kétes kérdés, melyet Lanfrey oly óvatosan adott elő, vájjon nem az első konsulnak tulajdonítható-e Klebernek egy egyptomi által történt meggyilkolása, e kötetben bővebb megvilágítást nyer. Sőt Michelet annyira megy e munkájában — írja a „Pall-Mall-Gaz.“, hogy még Napoleon személyes bátorságát is kétségbe vonja s bizonyitékul brumaire 18-án feltüntetett különös magaviseletét hozza fel, midőn törzskarával együtt menvén be a nemzetgyűlésbe, egy képviselő nyakon ragadta s ő rögtön elájult. — Igaz-e Michelet e feltevése, nem tudjuk, de tény, hogy Napoleon a személyes erőszak láttára rendesen elájult. — A franczia extrónörökös most tesz felvételi vizsgákat, hogy bejuthasson e woolwichi királyi katona iskolába. — Seward halála napján Új-York állam kormányzója átalános gyászt rendelt el a nagy halott tiszteletére. — Assy kommünvezér a Jóremény fokánál a tengerbe vetette magát az őt és társait Uj-Caledoniába szállító hajóról, hogy egy közelben elhaladó angol fregattéra meneküljön. A franczia hajóról utána lőttek s a golyó egyik karját zúzta szét, majd a matrózok elfogták s most Uj Caledoniába érve haditörvényszék elé fog állítatni. — Grant elnök leánya, Nelli kisasszony, ki közelebb Európába rándult át, tegnapelőtt indult vissza Liverpoolból Új-Yorkba a „Scotia“ nevű hajón. — Livingstone levelet intézett nemrég Webb amerikai konsulhoz, melyből Stanley kivonatot kapott s legközelebb nyilvánosságra bocsát. — Bénán Ernőtől legközelebb egy újabb mű jelenik meg Sz. János Apokalysiseiről. — Amerika legnagyobb vasgyára Pennsylvaniában, mely Johnston testvérek tulajdonát képezte, közelebb leégett s a kár 500,000 dollárra van becsülve. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pest, pénteken október 18-án. 1872. Először: „Az uj emberek." Vígjáték 3 felvonásban Irta Toldy István. Kezdete 7 órakor. Pest, okt. 17. Régi panasz é s méltán keserűséggel hangoztatott panasz, hogy a magyarországi vasutaknál legnagyobb részt külföldi idegenek alkalmaztatnak s majdnem átalánosan divatozó nyelv még mindig a német. S e panasz, mint az alább közlendő adatokból látjuk, nem alaptalan. Ennek orvoslásáról tehát gondoskodni kell — mégpedig erélyesen és halogatás nélkül. Magyarország az utóbbi öt év alatt tömérdek pénzt fektetett vasutakba. Az állam részint maga építette, részint nagy összegekre menő biztosításokkal látta el a vasutakat, s e tömérdek áldozat fejében méltán megkövetelhetjük, hogy az ország érdeke e tekintetben is megóvassék. Az egyes társulatok, melyeknek székhelye Pest, nagyrészben még ma is németül vezetik könyveiket. Az idegen folyamodóknak a benszülöttek felett — egyenlő qualicificatio mellett is — előnyük van csak azért, mert az igazgatóságok tagjai is nagy részben idegenek. Jelenleg a magyarországi összes pályáknál 3313 hivatalnok van alkalmazásban s ezek közöl 1484 a bennszülött, míg 1829, vagyis az összes hivatalnokok 55%-a idegen, kik nagyobbára a hazai nyelv ismeretével nem bírnak. Nem sokkal kedvezőbb az arány a szolgai személyzetnél sem. A szolgák száma 5881 s ezek között a külföldről behozottak száma 2375 vagyis 41%. Szomorú dolog az, midőn azt látjuk, hogy a vasúti állomásoknak több mint fele egész Magyarországon, nyelvünket nem értő idegeneknek ad kenyeret, míg saját hazánkfiai nélkülözéseknek vannak kitéve. Hogy a déli és osztrák államvaspálya hivatalnokai között többségben vannak az idegenek, azt értjük, ámbár meg nem engedhető a magyarországi vaspályákon sehol, hogy oly hivatalnokok alkalmaztassanak — legyenek azok külföldiek vagy bennszülöttek — kik a nemzet nyelvét nem értik ; de hogy az első magyar-gácsországi vaspálya hivatalnokainak 79%-a idegen, sőt hogy még a magyar állam által kezelt vasutak személyzetének is 30% olyan, kik a magyar nyelvet nem beszélik, ez már botrányos jele azon indolentiának, melylyel a kormány nemzetünk fejlődése iránt viseltetik. Azt hallani még ma is, hogy képzett és alkalmas egyéneink nincsenek s a kényszerűség viszi rá az igazgatóságokat, hogy idegeneket alkalmazzanak. Ez mentség lehetett akkor, midőn kezébe vette a magyar kormány az ország ügyeit, de ma már, midőn öt év óta uralkodik, hiába való bárgyú kifogás. Ha nincsenek alkalmas egyének, képezni kell olyanokat. És itt van a kormány legnagyobb mulasztása. A mostani rendszer, mely a vasutaknál divatozik, épen arra való, hogy kiképezett magyar ifjak ne is legyenek. A magyar ifjak, kik gyakornokokul a vaspályákhoz mennek, legtöbbnyire áldozatul esnek a német főnökök imposturáinak. Ha elég türelemmel bír egyik másik s meg nem szökik még időközben a magyart gyűlölő és gúnyoló cseh vagy német főnök sekaturái elől, akkor megbuktatják a vizsgánál, hol ismét csak idegenek kezében van a döntő hatalom. Azok, kiknek a magyar ifjak alárendeltetnek, épen arra törekednek, hogy a magyarok közöl minél kevesebben képezhessenek ki s hogy így az ő állásaik ne legyenek fenyegetve. A jelentésből, mely kezeink közt van, azt látjuk, hogy a múlt év elején mintegy harmadfél száz magyar ifjú folyamodott a gyakornokságra, s midőn az évnek vége jön, a harmadfél száz ifjú közöl csak 30 állta ki a vizsgát. A többit részint megbuktatták, részint már év közben elűzték a főnök urak. Ily körülmények között nagyon természetes, hogy kevesen vállalkoznak az ily állásra, sőt ha vállalkoznak is, hiába, lehet benné van téve előhaladásuk. Az volna célünk, hogy képezzünk magyar ifjakat, kik képesek lesznek majd betölteni azon állásokat, melyeket most idegenek foglalnak el. És mikép akarjuk ezt a czélt elérni ? Hogy a magyar ifjakat kiképzés végett azon idegenekre bízzuk, kiket ezek majd kitárandók lesznek. Csakhogy az idegen uraknak van eszük, s nem nevelik keblükön saját vesztüket. Innen az eredmény, amit tapasztalunk, hogy míg a magyar ifjak a legnagyobb erőfeszítés mellett sem képesek boldogulni a pályáknál, addig a külföld tanintézeteiből folyton édesgetik a hivatalra készülőket. — A horvát ügyben kiküldött országos bizottság ma tartá alakuló ülését. Elnökké választatott Majláth Antal gr., jegyzővé Széll Kálmán. Egyúttal megbizatott az elnök, hogy az első kötülés megtartása czéljából a horvát országgyűlés bizottságának elnökével tegye magát érintkezésbe. Mint értesülünk, a horvát országgyűlés által választott tagok nagy része már Pestre érkezett. Újvidékről távítják, hogy a tegnapi képviselőválasztás alkalmával 22 órai szavazás után Kondorossy György választatott meg képviselőül 191 szótöbbséggel a mileticspárti jelölt ellenében. Mint a „P. N.“ távirata mondja, nagy a lelkesedés Mileticsék bukása felett. Az egyetemek újjászervezése tárgyában összehívott enquette tegnap délután ült össze Trefort miniszterelnöklete alatt. Jelen voltak Csengery, Hoffmann, Horváth Mihály, Kautz, Korányi, Markusovszky, Mészáros, Molnár Aladár, Schwarcz Gyula, Than, Tanárky G. és Toldy Ferencz. A tanácskozásról, mely az „Ung. Lt.“ értesülése szerint csak átalános elvele felállítása körül folyt, s melyen határozathozatalra nem került sor — nevezett lap következő tudósítást hoz: Az első kérdésre vonatkozólag, hogy t. i. átalános egyetemi törvény kidolgoztassék-e vagy a pesti egyetem újjászervezéséről kidolgozandó törvény elvi határozatai a kolozsvári egyetemre is kiterjesztessenek? Az értekezlet egy átalános egyetemi törvény kidolgozása mellett nyilatkozott, melyet az egyes esetekre nézve aztán külön, a helyi viszonyokhoz mért módosítások által lehetne alkalmazni. A második kérdés körül hosszabb vita fejlődött ki s a legkülönböző nézetek merültek föl, végre is abban történt megállapodás-féle, hogy az egyetemek szervezésére vonatkozó maradandó intézkedések törvény által, s a viszonyok és körülményektől függők pedig státumok útján állapíttassanak meg. Érdekes vita fejlődött ki a fakultások száma és minősége, valamint a pesti egyetemnél fennálló theológiai facultás rendezése iránt feltett kérdés körül. Trefort miniszter hangsúlyozá, hogy e kérdés megoldásától függ az egyetemi reform kérdése, s ezen szenvedhet hajótörést is. A facultások számát négyben állapították meg: orvosi, jogi, történelem-philosophiai és mathematicatermészettudományi karok állíttatnának fel a pesti, valamint a kolozsvári egyetemen is, mely felosztás a bölcsészeti facultás bifurcatióját tünteti föl. Nehezebb volt a theológiai facultás iránt felvetett kérdés megoldása. Horváth Mihály a theol. facultásnak további fenntartása mellett szólt. — A püspöki kar — úgymond — újabb időben ultramontán tendencziáknak kezd hódolni, mely bajtól az alsóbb klérus legalább eddig ment volt, s az egyetemi theologiai facultás állami ellenőrzése mellett a növendék papság jövőre is ment lehetne. Nem volna kifogása az ellen sem, ha a többi felekezetek számára is nyittatnának hasonló facultások. — Toldy Ferencz Horváth véleményét osztja. Schvarcz Gyula és Hoffmann Pál ellene szóljának, mert az egyetem többi facultása nem gyakorolhat befolyást a theologiaira, míg ez nagyon is befolyásolhatja a mozokat ami különösen az egyetemi tanácsban személyi ügyekben mutatkozik legfeltűnőbben. Csengery ezabusus megszüntetését mélhatlanul szükségesnek találja. Megállapodás e kérdésre nézve nem jött létre. A negyedik kérdésre: czélszerű az egyetemeknél technikai facultásokat felállítani, egyhangú „nem”, volt a felelet, míg az ötödik kérdés, hogy t. i. az érettségi vizsgák intézménye megtartassék-e vagy ha nem, smi által lenne pótlandó? — behatóbb discusziónak szolgált alapul, — a középtanodai rendszer szomorú állapota is szóba hozatván, melylyel az érettségi vizsgák kérdése szorosan összefügg. Mivel azonban a középtanodák czélszerű reformja egy könnyen nem létesíthető — különféle kisegítő módozatok hozattak szóba, mint t. i. a felvételi vizsgák, a vándorló és az állandósított vizsgáló bizottságok intézménye. A felvételi vizsgák ellen az egyetemi tanárok túlhalmozottságát s a szegényebb tanulókra nehezedő újabb terheket hozták fel, s végre is az egész kérdés elhalasztatott akkorra, mikor majd a közép tanodák rendezése munkálatba vétetik. A fenmaradó 5 kérdést az enquetema esti ülésén fogja tárgyalni. — Az osztrák delegatio legközelebbi ülését oct. 22-én déli 12 órakor tartja. Napirenden lesz: a budgetbizottság jelentése az 1870-ki szárszámadásról és a nuntiumok átvétele. Mindkét delegatio bizottságai most délelőtt is, délután is üléseket tartanak, hogy munkálataikat mielőbb befejezzék. 'Pl r > - mTísiiíIT-ii» iMii-jBBTTT- ' ■ i| i' ■liTTTiTjirrg ps'üni 'p.Smííí'»a. A közlekedési minisztérium rendkivüli szükségletéből. Útépítés. Az 1872. évi költségvetéshez beterjesztett jelentésben előadott elvekhez ragaszkodva és azt tartva szem előtt, hogy csak oly utak kiépítése folytattassék, melyek az uj úthálózati tervezetben mint államutak vétetnek fel, 1873. évre a következő építkezések inditványoztatnak. 1. A buda-eszéki államuton a kömlőd-paksi 2195 folyóöl hosszú útépítés befejezésére 75.000 frt. Ezen útépítésre az 1872. évben az összes 210.000 frt. építési költségnek 7s ad része, vagyis 70.000 frt lett megszavazva; miután azonban sikerült ezen kivitelt 144.782 frt 35 krral biztosítani, az itt nem három, de két év alatt az előirányzott összegekkel ki fog épülni az eredeti költségvetéssel szemben 65,000 frtnak megtakarítása mellett. 2. A pest-zimonyi államot Laczháza és Dunavecse közötti szakaszának helyreállítására 45,000 frt. Az említett, 5 mérföld hosszú szakasz teljes kiépítésére 134,575 frt kívántatik és 3 év alatt szándékozik a minisztérium az építést befejezni. 3. A bezdán-zombori kongótéglaút építésének folytatására 105.000 frt, melyből 70.000 frt a múlt évi költségvetésben már engedélyezett építkezés befejezésére, mint uj hitel szükséges és 35.000 frt az 1871. évben e czélra megszavazott, de fel nem használt 75,000 frt adományból vétetik át 1873. évre. Ezen útépítés 213,000 frttal volt biztosítva s e czélra engedélyeztetett az 1371. évben 75,000 frt az 1872. évre........................................... 68,000 „ 1873-ra mint uj hitel előirányoztatik . 70,000 „ összesben . . 213,000 „ 4. A szombathely-pinkafői államot Inczéd és Német-Sz.-Mihály közötti része annyira meredek, hogy annak fenntartása közönséges kavicsolással nem eszközölhető, e szakasznak kőalappal leendő ellátása czéloztatik az előirányzott 43,300 írttal, mely az egész építési szükséglet felerésze. 5. A mohács-varasdi államot Kaposvár és N.-Kanizsa közötti részén ,N.-Bajom községben és határában megkezdett kongó téglaút épitésének befejezésére szükségeltetik 97,100 frt, melyöszszeggel a 6 m métföld hosszú kongó téglaút építése be lesz fejezve. 6. A n.-szombat-krakói államút Knyázsa és Árvaváralka közötti részének fekvése annyira kedvezőtlen, hogy téli időben a hófúvások miatt rajta a közlekedés egészen megszakad, s épen ezáltal a fenntartás is felette költséges. Hogy egyrészről a fenntartási költség leszámítható legyen, másrészről ezen vidék, melynek vasúti összeköttetése alig leend Galicziával, biztos, és jó közlekedési eszközzel bírjon, kívánatosnak tartja a minisztérium ezen utat rendszeresen kiépíteni. Az erre megkívántató összeg 92,987 frt tesz, melynek felerésze, 46,000 frt az 1873. évre előirányoztatik, a további részlet 1874. évben fog a költségvetésbe felvétetni. 7. A sziget-kirsibábai államuton az Aranyos- Besztercze és Bukovina határa közötti rész befejezésére 91,000 frt szükséges. Az egész út kiépítése 244,000 frtba kerül, melyre 1871-ben 69,000, 1872-ben 84,000 frt szavaztatott meg, a hiányzó 91,000 frt 1873 ra irányoztatok elő. Ugyanezen utón 18,160 frt mint az 1871. és 1872. évben a felső visso-mojszini szakasz kiépítésére megszavazott 41,130 frt hitelnek 1872. év végéig fel nem használt részlete az 1873. évi költségvetésbe átvétetik. 8. Az apahhida-szászrégeni államut épitésének folytatására 130,000 frt irányoztatik elő, vagyis ugyanannyi mint az 1872. évben engedélyeztetett. 9. A szeged-temesvár-szászsebesi államuton levő piski megrongált hídon a közlekedés veszélyes. Ez 50 öl hosszaságban megújítandó, mire 65.000 főt előirányoztatik. 10. A nagyvárad-kolozsvár-m.-vásárhely-brassói államuton Hévíznél az Olt vizen levő komp, az ottani élénk közlekedés kivánalmainak meg nem felelvén, az 1871. évben oda egy állandó hid építtetett s ez által az ott levő rév megszűnt. A révjog kisajátitása iránti tárgyalás csak most van annyira, hogy a minisztérium a kártalanítási összeg iránt tájékozva lehet; az ezen czélra szükséges összeg 15.000 frttal vétetett fel a költségvetésbe. 11. A héjasfalva-csikszereda-ghymesi államot Maréfalu és Oláhfalu, továbbá Udvarhelyszék és Csíkszereda közötti 470 mtfld. hosszú szakaszának kiépítése 330.174 frtba fog kerülni. Az útépítés megkezdésére 1872-ben 130.000 frt engedélyeztetvén a hiányzó 200.000 frt itt felvétetett. ’12. A nagykároly-csucsai útvonal részben építésére, részben helyreállítására 40.000 frt irányoztatik elő. A Szatmár, Középszolnok, Kraszna és Kolozsmegyék területén keresztülvonuló és Nagy-Károlytól Tasnád-Sz. Somlyó-Krasznán át Csúcsáig vezető útvonal e vidék közforgalmi igényeinek kielégítésére nézve főfontossággal bír. Tekintve azonban, hogy a vidék közgazdászati érdekei a jelzett fontos közlekedési vonalon előbb-utóbb egy vaspálya építését fogják előidézni e vonalnak az államutak hálózatába felvételét indokoltnak nem tartom. De épen az elősorolt okoknál fogva fontosnak tartom annak járhatóvá tételét, hogy így az észak-keleti és keleti pálya összeköttessék. Mellőzni kívánom azonban a költséges építkezést, csakis a kiépítetlen szakaszok ideiglenes helyreállítására kívánok szorítkozni, oly módon, hogy igénybevétessék a törvényhatóságok közmunka ereje és az érdekelt községek és birtokosok hozzájárulása. E czélra egyelőre 40.000 frtot kérek. 13. A határőrvidéken hídépítésre 20.000 frt irányoztatik elő, éspedig: az Ó- és Új-Borlován közötti utón építendő hidra 2.000 frt. E két község, habár 1000 ölre fekszik egymástól, csak hosszú kerülő utánközlekedhetik, miért saját erejökből egy utat építenek, a szükséges hidakat azonban az eddigi és a határőrvidéken még érvényben levő gyakorlat szerint az állam költségén kellene megépíteni. b) a lagerdorfi híd építésére 18.000 frt. E híd eddig is az állam által tartatott fenn, most annak újraépítése szükséges. A törvényhatóságoknak megyei utak és hidak fenntartására nyújtandó segély czimén előirányoztatik 400.000 frt. Ezen czélra a múlt évben 300.000 frt adományoztatok A törvényhatóságok, általuk felterjesztett s költségvetésekkel és tervekkel támogatott kérvényeikben ezen alapból 1.342.000 frtot kívántak igénybe venni, s valóban a legindokoltabb kéréseknek sem létethetett elég. Magyarországon rendkivüli útépítésre előirányoztatik 1.490.560 frt, melyből 53.160 frt. 1871. évi hitelmaradványt képezvén, e czimen az uj szükséglet 1873-ban leend 1.437.400 frt, vagyis 116.356 frttal több, mint 1872-ben engedélyeztetett. Vzépítés 1. A Dunánál: Hazánk ezen nagy vízvonalán, melyen jóformán egész vízi forgalmunk öszpontosul, eddigelé szórványosan csak ott alkal- l maztattak vízművek, hol azokat rögtön kifejlett hajózási akadály, vagy egy-egy veszélyeztetett helység érdeke sürgősen kivonta. A minisztérium legújabb időkben intézkedéseket tett, hogy a rendelkezése alatt álló térképezési alapból a Duna legroncsoltabb és hajózási akadályokkal bíró felső vonala Dévénytől pedig teljes pontossággal felvétessék, s ezek alapján ezen vonalon a folyónak szabályozási terve, nemcsak a telepek, de az élénk hajózás érdekében is, vélegesen megállapittassék. Ezen felvételek a folyó évben egészen elkészülnek s azok nyomán a felső Duna szabályozási terve is elvben meg fog állapíttathatni, és jövőre csakis azon partvédők, elzárások, s egyéb vizimüvek fognak javaslatba hozatni, melyek ezen véglegesen megállapítandó szabályozás keretébe beillenek. Ezen elvnek szemelőtt tartása mellett előirányoztatik 1873-ra a) A hajózás akadályainak elhárítására, mint 1872 ben . . . 100.000 frt. b) A dunai védmüvekre, mint az 1872-ben engedélyeztetett . . . 273.000 frt. Még pedig: a) A csunyi partvédezet folytatására 30.000 frt. Ezen műre 1872. megszavaztatott 35.000 frt. b) Az Apátinnál már régebben épült partvéd befejezésére, s ezáltal az ott kifejlett mederszélesedés és partszakadás meggátlására.................... 16.000 frt. c) A szőgyei partvéd folytatására 20.000 frt. d) A nagy-bajcsi partvédezet kiigazítására és némi részben folytatására is ........................................................... 20.000 frt. Nagy-Bajcsnál ugyanis meder szélesítés és partok szakadásának meggátlására; még 1870-ben megszavaztatott 37.000 ; ezen mű elkészülvén, feladatának megfelelt, de a legutóbbi jégzajlás megrongálta, és újabb partszakadásokat idézett elő; a kész műben okozott károk helyrehozására s az építkezés szükséges folytatására a tervezet alapján 55.000 frt kívántatik. Ezen szükségletnek első részlete vétetik fel 1873-ra. e) A Gödnél levő vontató utat a tavaszi nagy árviz annyira megrongálta, hogy a vontatás veszélylyel jár, ennek kijavitására előirányoztatik .... 5.000 frt. f) A makádi partvédezet folytatására előirányoztatik .... 30.000 frt. mint a már megszavazott költségek második részlete. g) Paksnál egy partvédmű előállítására............................... 12.000 frt. A Duna oly mérvben szaggatja itt partjait, hogy már az épületek is veszélyeztetve vannak, s ha ezen rombolásnak idejekorán eleje nem vézetik, feltehető, hogy mederelfajulás következik be, s a hajózás akadályozva lesz. h) Az 1872-ik évben megkezdett gerjeni Dunarész szabályozásának folytatására előirányoztatik . 90.000 frt. i) Több kisebb s már 1872. évben megszavazott, azonban végre nem hajtott védműveletekre, mint fel nem használt hitelmaradvány felvétetik.......................... . . . 50.000 frt. A vízi munkálatoknál a kedvezőtlen vízállás s más elemi körülmények gyakran gátolják a műnek a kikötött időre végrehajtását, és a bevégzett építkezések végleszámolása, felülvizsgálata, a költségvetési év bezártáig minden körülmények között nem lévén eszközölhető, az érdembe hozott és már engedélyezett öszszegek sem kerülhetnek kifizetés alá, s ez okból azoknak a következő év terhére általtétele elkerülhetlek 2. A Tiszánál: Azon átvágások sikeresitésére, melyek a keményebb főleg az alsó vidéki talajban ásattak 450.000 frt. A bodrogközi munkálatokra 1870- ben megszavazott 1.600.000 frt hitel fel nem használt részlete . , . . . 300.000 frt, összesen 750.000 frt