Ellenőr, 1872. november (4. évfolyam, 254-278. szám)
1872-11-22 / 271. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 6 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, nádor-utcza 0. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem viltalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utcza 0. száma. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, Kálviny-utcza 9. sz. alá intézendők. 271. szám. Péntek, november 22. 1872 IV. évfolyam TÁVIRATOK. Sepsi-Sz.-György, nov. 21. (Az Etren-őr távirata.) A kézdi-ordai választás három napi eredménye eddig: Cseh Károly kapott 516, a jobboldali jelölt 332 szavazatot. Még két nap van hátra, a választás rendben foly. Páris, nov. 21. A Kezdrelféle indítvány megvizsgálására kiküldött bizottság több tagjának nyilatkozatai rövid időn békés megoldást helyeztek kilátásba. Thiers szintén ily értelemben nyilatkozott. Berlin, nov. 21. Az egyházi büntetések határait megszabójavaslat kimondja, hogy csak vallási büntetések mérhetők és csak akkor, ha oly cselekvények követtetnek avagy hanyagoltanak el, melyeket az államtörvények vagy a hatóság megtiltanak avagy megparancsolnak. Róma nov. 21. A vallási testületekre vonatkozó tövényjavaslat eme további határozatokat tartalmazza : A nyugdíjak 600—150 frank között váltakoznak, külföldi. Rómában levő testületek két év leforgása alatt alapítványokat tehetnek a hozzájok tartozó templomok javára s javaikat azokra hagyományozhatják; e határidő lejártával az illető kormányokkal fognak tárgyalások kezdetni az ily papok ingatlanainak hova fordítása iránt. Bécs, nov. 21. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld tehermentesítési kötvény 80. — Salgó-Tarján 169 Magyar hitel 137.—. — Magyar záloglevél 87.50. Érd 175.50 Magyar keleti vasút 125.— Magyar sorsjegy 103.50 tiszai vasút 243.50 Magyar vasúti kölcsön 101.—. Angolmagyar 115.50. Franco-magyar b. 105.50 Alföld 173.50 Magyar északkeleti v. 157. Keleti vasúti elsőbbségi kötv 76.— Porosz pénztári utalv 162.—. Magyar földhitel. Magy. gőzh. előbbségi kötv.—.— . Török sorsjegy 76.50 magyar földhitelntézet------Angol.Magyar 114 50. Angol-Ausztria 330.—. Magyar hitelrészvény 205.— Franczia Magyar 103— 50. Váltóbank 326.— . Napoleond 865.—. — Álamvasut 330. Lombardok 202.—. Galiczia 228 75 Tramway 365.—. Magyar sorsjegyek 104.50. 1880-ik 102.70 163-iki 144.75 Magyar jutalomsorsjegy — — Hitelsorsjegy 184.— Arany 522. Páris, nov. 21. (Kezdet.) 3°/, járadék 52.80., 4— járadék' 88.65. Censor —.—. Magyar keleti vasút —.— Magyar kölcsön —.—. Olasz járadék 61.80. Amerikai —.— Allamvasp. r. 795.—. Creditmobilier 4.26. Éjszak-nyuga vaep. r. —. Lombard 471.25. 1871-ki kölcsön 8545.— 1872-ki •------Berlin, nov. 21. (Zárlat.) Cseh nyugoti vasút —. — Galicziai 105'/... Győri —.—. Unicbank —.—. Államvasu 204.75 Lombardok 124.75 Hitelsorsjegy 120. 50 1860-iki 96.5/.. 1864-diki 93. Metalliques —.—. önkénytes kölcsön —.—. Hitelrészvény 206.75 —. Bécs 90 75. Románia 47.75 Ezüst-jövedék 64.75. Papirjöved. 60.6/8. Berlin, nov. 21. (Zárlat.) Galicziai 105.1. Lombardok 123.50. 1860-as 95.5/8. Államv. 206.75 1864-es 92.75 Hitelrészvény 206.75 Magyarsorsjegy 65.75. Ezüstjöved Bécs 90. 75. Hitelsorsjegy 126. 50. Papirjöv. 60.6/8. Romárim 47.75 Frankfurt, nov. 21. (Kezdet.) Váltóárf. 1 109.—.Amerikai 1882-re 96 —. Osztrák hitelrészvény 361.25 osztrák államvasp. részv. 357. 25. Ferencz József vasp. — Galicziai. 247.50. Évjáruléki ezüst —.—. Évjáruléki papi 647.78. Osztrák bankrészvény 937.-. 1860 dik 95. 5! 1864 diki —Győr-Gráczi —.— Lombardok 218.Frankfurt, nov. 21. (Zárlat.) Váltó árfolyam 107.50 1882-diki 16— metalliques —. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 94.*/,. 1854-diki társjegy —.—. 1864-es. —.—.Lombard 222.50. Évjáruléki papír 60.“/,. Osztrák bankrészvény 944.50. Osztrák hitelrészvény 357.50. Osztrák államvasp. részvény 355.—. 1860-ki sorsjegy 96.*/. Ferenci József vaspályar. —.—. Győr-grászi —.—. Évjáruléki ezüst —. —. Magyar sorsjegyek —.— ném őri vasút r. —.—. Németosztrák bank —.—. Galiczia 3.50. Utóbörze — .—. —.— Utolsó hr. A baloldali kör értekezlete elhatározta, hogy a házszabályok revisiója végett jobboldalról tervezett bizottmány iránti javaslatot — az indokolás kihagyásával — elfogadja. A házszabályok megváltoztatásának idejére vonatkozó 1848-ki törvény rendeletét fentartani kívánja. Bérlet 165. szám. Nemzeti Színház Pest, pénteken november 22-én 1872. Brankovics György Eredeti szomorujáték 5 felv. Irta Obernyik Károly. Személyek: Brankovits György. Szerb fejedelem — Szigeti Imre Merő, ■ ______ Náday István, — — — — — — Bogdanovita Kr. Lázár, szerb öreg, a Brankovics ház hű embere — — — — Benkő Első — — — — — — Újházi Második szerb főember — — — Gonda Harmadik — — — — — — Pintér Székely János, magyar vezér — — — Szilágyi Hunyadi László — — — — — — Karikás II. Murat, török szultán — — — — Nagy Imre Cselebi, meghittje — — — — — Várföldi Brankovics apródja ——— — — Nagy Julcsa Brankovics jodik halgája II Komáromy Mara, Brankovics leánya — — — K. Jászai Mari Frutina, dajkája — — — — — Horváth Teréz Kezdete 7 órakor. Miklósy színháza. Pest pénteken november 22-én Díszelőadás Könyves Kálmán tiszteletére Könyves Kálmán 50 arany pályadijt nyert eredeti történeti szomorujáték 5 felv Irta Jókai Mór. Kezdete 7 órakor. Pest, november 21. (p.) Boldog monarchiánk hármas izületű constitutionalismusának sok mindenféle különleges áldásain kívül, még azt a mindeneknél különlegesebb előnyt is élvezheti a politikai themák megbeszélésére utalt journalistika, hogy midőn Rubiconon innen vagy túl kiapadóban, vagy ideig óráig elzárva van a sajátlagos otthoni themák forrása még mindig kezeügyébe esik valami félotthoniasságú dolga a szomszédnak, és nem kénytelen mindjárt ezer mértföldnyi távolból importálni merőben idegen ügyeket türelmes papirosára. Ezt az előnyt aknázza ki jelenleg a bécsi kollégák calamusa ,s oly buzgalommal sepreget a mi küszöbünk előtt, s e munka oly jól esik neki, hogy az ember szinte megkívánja tőle hasonlóval viszonozni résztvevő érdekeltségének serénykedését. Mi ugyan nem vittük még annyira a felebaráti szeretet s résztvevő figyelem arányát, hogy szomszédunk házi bajai fölött a magunkét — bécsi kollegáink példájára — egészen elfeledjük, hanem hát mert épen mentesek vagyunk e pillanatban az itthoni dolgok munkálásától, mi is áttekintünk a figyelmes szomszéd háza tája felé. Amit ott látunk, bizony nem igen szolgál épülésünkre, s kegyes engedelmével legyen mondva gründlich tanácsadó uraiméinak, nem igen találunk náluk sem abból a dicséretes alkotmányos prudentiából — in praxi, melynek gyümölcseit — in theoria — oly nagyon kinálgatják minékünk. Az Auersperg-miniszterium, melyben az alkotmányhivek szent hite — megdönthetően Sionhegyet látott a csehországi diadalok napjai után, ma körülbelől azon a ponton áll, honnan épen kezeibe esik az ajtó kilincs, meg a szentelt viz is, melylyel müve fölé keresztet vethet. — Áll mindenesetre ott, hol az imádság megtartó tulajdonsága, s az alkotmányos küzdelem légkörén felül eső hatalmak támogatása rá nézve igen érezhető szükséggé kezd válni. A tiroli zsinat, — mely különben Landtag néven ismeretes, — ex concilio oly bolond követ dobott a minisztérium mélységes terveinek kútjába, hogy immár alig marad hátra alkotmányba bölcseség, mely e kő kiemelése közben fejét nem vesztette volna. Komoly politikai lapok a világon legkomolyabb pofával s illő megszeppenéssel kezdik suttogni, hogy a tiroli ultramontánok bizonyos magasabb hatalmak védnöksége alatt állanak. — így „Taaffe gr.tiroli helytartó kimenthetetlen hibát követett el,megmagyarázhatlan gyöngyeséget viseltetvén a landtag renitentiájával szemben . . . Taaffe gr. már volt miniszter oly kabinetben is, ahová nem kellett. Az Auersperg kormány sem tud ellene erélyesen fellépni . . . , stb. stb.“ És igy suttogva rájönnek, hogy Taffee gr. a császár játszó társa volt stb. stb. — Még egy lépés és készen áll a magasabb hatalmak védnöksége felől felállított elmélet. Összegezve : Az Auersperg-kormány ily hatalmak ellenében nem bírja alkotmányos túlsúlyát érvényesíteni. — Egy újabb lépés a lejtőn, s az alkotmányhű párt nem bízik meg ebben a kabinetben sem. Természetesen ezt a lépést meg kell akadályoztatni. — Ott van a direkt reichsrath-választások kérdése s benne, alkotmányhű szájíz szerinti megoldásában a kabinet megszilárdulásának talismánja rejlik. — Elő hát vele! — Nyitányul kellemes félhivatalos zene csendül meg azzal a nótával, hogy mi kecsegtető az ülésező Landtagok ildomos magaviselete a kormányra nézve ; — mi szép kilátás nyílik a direkt választások zajtalan törvénybe iktatására s a többi. Ekkor tudomásra jön a galicziai tartománygyűlés felirata — diplomaticus fogásaival — reservatáival — és egyenes megtámadásával a direkt választások eszméjének , s a resolutió réme megjelenik az áltatott alkotmányhitek előtt — s bedobja a második követ is a kútba. Exempla trabunt. — Megmozdul. Krajna, követi Dalmatia — s a kövek nagy sokasága van hulló félben, hogy ne is szóljunk arról a szikláról, mit elgördültében csak egy fíció takar a prágai Landtag furcsa eredetű többségének hátával. Világos, hogy ilyenek közepette tarthatlanná válik a legszebb színekkel ecsetelt helyzet is , és a jóhiszeműség lassan kint rájön, hogy bizony azok a kecsegtető landtagok furcsán kezdenek a várakozásnak megfelelni — s az Auersperg-kormány mintha fogyni érezné maga alól a földet. — Hanem hát: there are more things stb. — s egy szép reggelen megjelenik egy hivatott tollból származó bécsi levél a pesti Lloyd hasábjain. Másnap ugyan e levelet a »Wiener Abendpost“ ollózza be. Elolvashatta a Lajthán innen és Lajthán túl mindenki, s elolvasván, megérthette belőle, hogy az Auersperg kormányban nem esett fejre a találékonyság. A levél rövid foglalatja az, hogy a direkt választások kérdése iránt a koronát kell enyagehozni a kormány javaslatának érdekében, — más szóval: az Auerspergkormány, miután a Vadtagok kecsegtető voltát hirdetvén felsült, újabb kecsegtető elmélet terjesztésére adta ki a parolát. Ez forog most közkézen, azzal a kibővítéssel, hogy igenis a korona megérti dynastikus érdekeit, s az állameszmét, melyet fedez, meg fogja védeni is. Egy szóval a dolog ismét a legújabb kerékvágásban van, mert ő felsége a császár határozottan pártját fogja a direkt választások ügyének. Ez az áltatás képezi legújabban az alkotmányhű Auersperg-kormány gondviselésszerű missiójának alapját. Nem tudható, meddig marad még ez az alapja is, valamint az sem, mi újabb helyettesítője leszen, ha véletlenül felmondja a szolgálatot. Egyelőre egész bizonyossággal csak az tudható, hogy a reichsrath a küszöbön álló ülésszak alatt is mindenesetre csonka leszen , — és tudható az is, hogy a dualizmus teljes keresztülvitelére ma már olyan módozatra is reflektál a csehországi engesztelhetlenség, mely szerint az egyik súlypont Pest, a másik Bécset megkerülve — Prága legyen. Ezt a kissé vad gondolatot csak a helyzet és hangulat illustrációjául kérjük tekinteni. Tanulságul minden esetre levonhatjuk, miszerint kár bécsi kollegáinknak ide át koptatni azt a tollseprőt, melyre otthon is annyi, de annyi seperni való vár. A baloldali kör pénteken f. hó 22-én délután öt órakor értekezletet tart. — A pénzügyi bizottság tegnap folytatta a hitelesítéseket, és pedig a vallás- közoktatási minisztérium költségvetéséről készült jelentés hitelesítésével, ennek előadója Kautz Gyula lesz. — A Deák-club tegnap esti conferenciáján elfogadott határozati javaslat, melyet lényegileg mai lapunk már közölt, — szó szerint a következő : „Miután már a múlt országgyűlés lefolyta alatt a ház tanácskozási szabályai hiányosaknak bizonyultak, a november 18-án előfordult jelenet pedig — nevezetesen a ház egyik tagja által mondott ezélzatos és alaptalan gyanúsítások — a ház méltóságát mélyen sértik és azok kellő megtorlására és hasonló esetek megelőzésére a szabályok elegendő, módot nem nyújtanak; küldjön ki a képviselőház egy 9 tagból álló bizottságot, mely a szabályokat átvizsgálván, azok hiányainak pótlására nézve javaslatát mielőbb terjessze a ház elé. Azon czélból, hogy a módosított házszabályok elfogadtatásuk után azonnal, már ezen ülésszakra kihatólag érvényre emelkedhessenek , utasítsa a ház a minisztériumot, terjeszszen elő törvényjavaslatot az 1848. I. sz. 14. §-ának módosítása iránt.“ Az értekezlet lefolyásáról az „Ung. L.“ következőleg ír. A határozati javaslat első részét, mely a házszabályok megváltoztatására vonatkozik, Korizmics nyújtotta be. Deák Ferencz és a minisztérium előlegesen ismerték már e rész szövegezését. Korizmics után Házmán szólt s élesebb szövegezést kívánt. A háznak jogot óhajt adni, hogy oly tagjait, melyek tartozó tisztelettel nem viseltetnek iránta, kebeléből kizárhassa. Zsedényi megelégszik a beterjesztett formulázással s e mellett szól. — Brogyányi több kölcsönös bizalmat óhajt a párt tagjai és a kormány közt. A miniszterek ellen intézett támadások a pártot is illetik. Élénkebb solidaritást kiván. — Paczolay figyelmeztet, hogy az indítvány a jelen országgyűlés tartamára nem bir hatással, mert az 1848. IV-dik t. sz. értelmében a házszabályok csak az országgyűlési ciklus végén s csak a következő országgyűlésre kiterjedő hatással változtathatják meg. Ez okból ezen törvény módosítását indítványozza. Földváry Miklós nincs ez indítványnyal megelégedve, mert nagyon mérsékelt. Direct bizalmi szavazatot óhajt adni a minisztériumnak. Ghiczey szintén. — Erre a klub elnöke, Perczel szavazás alá bocsátja a Korizmics indítványát. Biztos többség nem lévén, a tárgyalás tovább folyt. Többek közt még Érkövy szólt a direkt bizalmi szavazat mellett, míg végre Pulszky F. egy körülbelől minden nézetnek megfelelő függeléket indítványozott, mely szerint: a minisztérium utasíttatik az 1848. IV. t. sz. módosítása iránt törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. E függelékkel aztán a határozati javaslat, körülbelől egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a benyújtás napja péntekre s a tárgyalás szombatra halasztatván, az értekezlet véget ért. Deák F. és a minisztérium tagjai nem voltak jelen* Pest, nov. 21. ** A „L. Correspondent“ után több lap jelenti, hogy a kereskedmi minisztérium által egybehívott enquéte, mely annak idején a kiházasító társulatok szervezetét bírálta meg, újabban több engedélyezési kérvényt vett vizsgálat alá, melyek biztosítótársulatok alapítását czélozták. Az enquétel végre több ülést tartott és a kérvények mindnyáját visszautasította, kivéve a dr. Reinitz Adolf és Goldstein Vilmos urak által benyújtottat, mely „Hajnal biztosítótársulatcím alatt az engedélyt megnyerte. Egyszerű hír, amilyent akárhányszor olvasunk. Nem is képzelné az ember, hogy igen furcsa dolgok rejlenek alatta, ha nálunk az a furcsaság, hogy a kormány a felelősség legparányibb érzete és a polgárok érdekeinek legkisebb tekintetbevétele nélkül jár el, nem volna valami oly rendes, mit képzelni mindenkor bízvást lehet. Mikor mi a kormány valamely administratív tényét furcsának nevezzük, voltaképen oly mértéket alkalmazunk, mely elengedhetlen kelléke volna minden jogállamnak, de nálunk csak híréből ismeretes. Megszoktuk azt szépen, hogy nálunk az administratív gépezet sok, igen sok pénzébe kerüljön az országnak, és annak fejében csak könnyelmű koczkajátékot lássunk űzetni az államlakosok anyagi és erkölcsi érdekeivel. Gavallér nemzet vagyunk s mindig vérünkben volt a hajlam, hogy magunkat drága és veszélyes mulatságokkal megrontsuk. Itália kormánya hozhatja a legfaggatóbb és legszigorúbb rendszabályokat azon czélból, hogy a kholeramérget mitőlünk oda be ne hurczolják, de mi nem azért tartjuk azt a roppant hivatalnoksereget, hogy hasonló óvintézkedések történjenek akkor, midőn a járvány még a szomszéd országokban dühöngött. Más országokban skrupulositással ügyelhetnek arra, hogy a közönség az arczátlan csalásoknak ne legyen áldozata ; nálunk a kormány az istenek végtelen kegyességével adja meg a concessiót a borsod-miskolczi kiházasító társulatoknak és azután az istenek kimeríthetlen hosszú türelmével nézi, mint fosztogatnak és teszik tönkre egész néposztályokat. Meglehet, hogy nagyon átalános és messze terjedő észrevételeket teszünk azon kevéssé feltűnő incidens alkalmából, melyet kezdő sorainkban jeleztünk. Csakhogy a kormánynak ritkán akad oly ténye, legyen az kisebb vagy nagyobb fontosságú, mikor az átalános következtetések alkalomszerűek és helyén ne volnának. Nem egyes pillanatnyi körülmények szülte hibák követtetnek itt el, melyeket a magok elszigeteltségében kelljen megbírálni; a hibák valami csodásan szívós következetességgel térnek vissza és a legszólóbb tanúságok. A legélénkebb visszahatások között is mint fatalistius sajátságok, eltörölhetően természeti erők működnek tovább, úgy hogy az egyes tény mindenkor egy kimondhatlan slendrian-rendszer végtelen elágazásait tünteti szemünk elé. Tóth Vilmos legokosabban tette volna, ha Degré interpellációjára minden mentség helyett azt indítványoztatja ki, hogy a kormány egyenesen hivatásának tartja a borsod-miskolczihoz hasonló catastrophák előidézését. Ez nem lett volna különösebb, mint amit valóban mondott és állítását a következett dolgok a valóság színében tüntették volna fel. Ennyit ma átalánosságban. A tárgyra még vissza kell térnünk s meg kell magyaráznunk, mi indított bennünket e megjegyzésekre. * — Örömmel említjük meg, hogy a pesti kereskedők csarnoka, mely a főváros legelső czégeit magában foglalja, elhatározta, hogy az egylet körében az ügykezelési nyelv ezentúl magyar lesz, s a jegyzőkönyvek is magyarul vezettetnek. Ha erélyesen és lankadatlanul küzdenénk mindig Budapesten a magyar nyelvet megillető helyért, bizonyára lenne is eredménye mielőbb. A sajtó felszólalásai azonban nem találnak oly viszhangra mint kívánatos volna, nem pedig legelső helyen a kormány körében, melynek roszul illő cosmopolita iránya a legnagyobb veszedelem a főváros magyarosodására, tíz millióval kell felemelni. Megjegyezte a „P. L.“, hogy ha a bank Bécstől eltekintve akarná a dotatió - felemelést kiszámítani, akkor a fentebbi arány szerint Magyarországot csak 29,6 millió illetné, s így 4,1 millióra kellene a magyar fiókok dotátióját emelni, de Bécset — igen természetesen — nem lehet a számításból kihagyni. Nem akarjuk feltételezni az osztrák pénzügyminiszterről, hogy Bécs számításon kívül hagyásával csatlakozik a bécsi lapok magyar gyűlöletből eredt furfangosságához, s így várjuk, hogy ez utóbbiak hibás értesülését újabb jegyzékének tartalmáról helyre fogja igazítani. Mert ha a bécsi lapok értesülése igaz,akkor csakugyan nem értjük, mit tanácskozott Kerkapoly úr Budán annyi ideig de Petris úrral, ha még az iránt sem tudták egymást felvilágosítani és meggyőzni, hogy a magyar bankfiókokat a dodatio mily felemelése illeti meg" Ez iránt megállapodásra kellett jutniok, s e megállapodás nem lehet más, mint hogy Magyarországot 10 millió illeti meg. A nemzeti bank — úgy látszik — időt akar nyerni, s e törekvésében a bécsi lapok nagy buzgalommal támogatják. Kerkapoly úron áll ennek a huzavonásnak véget vetni. Mutassa meg, hogy a magyar kormánynak csakugyan szabad keze van, s oda vetheti az aut-aut-ot a nemzeti bank elé. A belügyminiszter a következő körrendeletét intézte valamenyi törvényhatósághoz: A Pesten székelő olasz királyi főügynökségnek f. évi nov. 13-án 1915. sz. a. kelt értesítése szerint az olasz kir. kormány a cholerának Magyarországban történt kiütése folytán a következő intézkedéseket rendelte el, éspedig: 1. Magyarországból érkező szállítmányok, áruczikkek és utasok Olaszhonba csak úgy bocsáttatnak, ha hiteles okmánynyal bebizonyíttatik, hogy úgy a szállítmányok, valamint az utazók is, legalább öt napig tökéletes egészséges és cholerajárványmentes helységben tartózkodtak. E bizonylatoknak az illető törvényhatóság részéről kell kiállítva, és lehetőleg a Pesten székelő olasz királyi főügynökség, avagy a temesvári olasz királyi alügynökség által hitelesítve lenniök. 2. Ezen intézkedés foganatosítása öt nap múlva veszi kezdetét, mely időnek lefolyta után minden oly utazó, és szállítmány, mely oly helyekről érkezik, hol a cholera uraló, az olaszországi határoknál vissza fog utasittatni. 3. Az egészségi bizonylatokkal ellátott utazók, szállítmányok és áruczikkek a határokon még orvosi viszgálatnak és cklórral való fertőztelenítésnek fognak alávettetni. A dotatio kérdése. —d.— A bécsi lapok ma azt írják, hogy a magyar bankfiókokat megillető javadalmazás magassága iránt de Pretis osztrák pénzügyminiszter eltérő véleményben van a magyar pénzügyminisztertől, s a bankigazgatósághoz intézett újabb jegyzékében koránt sem a Kerkapoly által követelt 10 millió folyóvá tételét sürgeti. Azt azonban, hogy az osztrák pénzügyminiszter mennyit hajlandó számunkra utalványozni, nem mondják meg. A múlt napokban 4—6 millióról beszéltek, s ezentúl a magyar pénzügyminiszter követeléseit indokolatlanoknak nyilvánították. A „P. L.“ nov. 17-ki esti lapjában tüzetesen kimutatta, hogy 1869. sept. 30-dikán az összes magyar fiókok dotatiója a váltó-leszámitolásnál 22,832.600 frtot, 1872. okt. 31-ken 26,493.000 frtot, — a bank összes escompte-ja pedig 1869-ben 102,512.700 frtot, 1872-ben 160.697.800 frtot tett. A 32: 68 arány szerint pedig esik Magyarországra 35. 7 millió, igy a dotatiót csakugyan — Az országos ipar- és műmuzeum létesítése tárgyában az orsz. magy. iparszövetség központi bizottsága a következő kérvényt intézte a képviselőházhoz: Mélyen tisztelt képviselőházi A jelen év a hazai iparra nézve új korszakot nyitott meg. A magyar törvényhozás bölcsesége végleg és teljesen meghonosította hazánkban az iparszabadságot. Hogy ezen kor követelte intézkedést a hazai iparosok nagy része idegenkedéssel fogadta, oly tény, mely a mélyen tisztelt képviselőház előtt nem ismeretlen. És e tényen nem is lehet csodálkozni. Mindenütt az egész világon, hol az iparszabadság a régi székszerűségen felülkerekedett az átmeneti nehézségek leküzdéséig ugyan hasonló jelenség mutatkozott. De van e jelenségnek természetes oka is. Tagadhatlan az, hogy az iparszabadság, ott hol a kézműves osztály a korszerű haladástól el van zárva, ez osztálynak fokonkénti sülyedését és enyészetét vonja maga után. Az ipartörvény létesítésekor a magyar iparos osztály is ösztönszerűleg érezte ezt, innen eredt, hogy átfolyó évi feb. 25—26-ik napján tartott országos ipargyűlésen a régi szédszerűségeknek még több igen határozott szószólója akadt. Az illetők ugyanis az eddigi tapasztalatok nyomán csak egy eshetőséget ismertek az iparszabadsággal kapcsolatban, a kisebb iparosoknak elnyomatását. Azonban az említett iparosgyűlésen, mely az országos iparos szövettség létrejövetelét eredményezte, a haladás barátainak sikerült az eszmemozgalomnak egészen más irányt adni, sikerült az iparszabadságra vonatkozólag egy másik eshetőséget is feltárni, mely nem romlást, hanem újabb lendületet ígér a hazai iparnak, sikerült az érdeklettekkel megértetni, hogy a kézművesek csak akkor vannak az iparszabadság mellett pusztulásra kárhoztatva, ha a korszerű haladástól el vannak zárva s hogy miután a szabadságnak az ipar terén is útját állani nem lehet, a törekvéseknek nem az elavult czélszerűségeknek visszahozatalára, hanem arra kell irányulni, hogy mindazon eszközöket megszerezzük s mindazon intézményeket életbeléptessük, melyek által az iparosok a korszerű haladás áramlatába belejussanak, s melyekkel magukat a szabad versenyre képessé tehessék. Ez értelemben bátrak voltunk annak idejében kérvényt intézni a mélyen tisztelt képviselőházhoz — előadván a hazai iparososztály kívánalmait. E kívánalmak között első helyen áll az iparos szakismeretek terjesztése . . . „Gondoskodni - így szól a kérvény kellő számú és korszerűen felszerelt ipartanodáknak és az iparos szakismeretek terjesztésére czélzó egyéb intézeteknek halaszthatlan felállítása és ugyane czélra irányult korszerű intézményeknek meghonosítása által arról, hogy a hazai iparososztály tagjai mindazon ismereteket megszerezhessék, melyek őket a küzdelmes versenyre képessé tegyék.“ Az itt czélzott intézetek közt mindenesetre a legfontosabb és legsürgősb egy országos ipar és mű múzeum, a minő ma már minden művelődni és haladni vágyó országban fennáll, s mely nálunk kétszerre szükségesebb, mint bárhol és pedig főleg két okból: először azért, mert iparosaink nagy