Ellenőr, 1872. november (4. évfolyam, 254-278. szám)

1872-11-22 / 271. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 6 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, nádor-utcza 0. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem v­iltalk­ozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon A lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor­ utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Pesten, nádor-utcza 0. szá­ma. (Légrády test­vérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, Kálviny-utcza 9. sz. alá intézendők. 271. szám. Péntek, november 22. 1872 IV. évfolyam TÁVIRATOK. Sepsi-Sz.-György, nov. 21. (A­z Etr­en-­őr távirata.) A kézdi-ordai választás három napi eredménye eddig: Cseh Károly kapott 516, a jobboldali jelölt 332 szava­­zatot. Még két nap van hátra, a választás rendben foly. Páris, nov. 21. A Kezdrelféle indítvány meg­vizsgálására kiküldött bizottság több tagjának nyilatkozatai rövid időn békés megoldást helyeztek kilátásba. Thiers szintén ily értelemben nyilat­kozott. Berlin, nov. 21. Az egyházi büntetések ha­tárait megszabó­­javaslat kimondja, hogy csak vallási büntetések mérhetők és csak akkor, ha oly cselekvények követtetnek avagy hanyagoltanak el, melyeket az államtörvények vagy a hatóság megtiltanak avagy megparancsolnak. Róma nov. 21. A vallási testületekre vonat­kozó tövényjavaslat eme további határozatokat tartalmazza : A nyugdíjak 600—150 frank között váltakoznak, külföldi. Rómában levő testületek két év leforgása alatt alapítványokat tehetnek a hoz­­zájok tartozó templomok javára s javaikat azokra hagyományozhatják; e határidő lejártával az ille­tő kormányokkal fognak tárgyalások kezdetni az ily papok ingatlanainak hova fordítása iránt. Bécs, nov. 21. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld­ tehermentesítési kötvény 80. — Salgó-Tarján 169 Ma­gyar hitel 137.—. — Magyar záloglevél 87.50. Érd­ 175.50 Magyar keleti vasút 125.— Magyar sorsjegy 103.50 tiszai vasút 24­3.50 Magyar vasúti kölcsön 101.—. Angol­­magyar 115.50. Franco-magyar b. 105.50 Alföld 173.50 Magyar északkeleti v. 157. Keleti vasúti elsőbbségi kötv 76.— Porosz pénztári utalv 162.—. Magyar földhite­l. Magy. gőzh. előbbségi kötv.—.— . Török sorsjegy 76.50 magyar földhitelntézet------Angol.Magyar 114 50. An­gol-Ausztria 330.—. Magyar hitelrészvény 205.— Franczia Magyar 103— 50. Váltóbank 326.— . Napoleond 865.—. — Álamvasut 330. Lombardok 202.—. Galiczia 228 75 Tram­way 365.—. Magyar sorsjegyek 104.50. 1880-ik 102.70 163-iki 144.75 Magyar jutalomsorsjegy — — Hitelsorsjegy 184.— Arany 522. Páris, nov. 21. (Kezdet.) 3°/, járadék 52.80., 4— járadék' 88.65. Censor —.—. Magyar keleti vasút —.— Magyar kölcsön —.—. Olasz járadék 61.80. Amerikai —.— Allamvasp. r. 795.—. Credit­­­mobilier 4.26. Éjszak-nyuga vaep. r. —. Lombard 471.25. 1871-ki kölcsön 8545.— 1872-ki •------­Berlin, nov. 21. (Zárlat.) Cseh nyugoti vasút —. — Galicziai 105'/... Győri —.—. Unicbank —.—. Államvasu 204.75 Lombardok 124.75 Hitelsorsjegy 120. 50 1860-iki 96.5/.. 1864-diki 93. Metalliques —.—. önkénytes köl­csön —.—. Hitelrészvény 206.75 —. Bécs 90 75. Románia 47.75 Ezüst-jövedék 64.75. Papirjöved. 60.6/8. Berlin, nov. 21. (Zárlat.) Galicziai 105.1. Lom­bardok 123.50. 1860-as 95.5/8. Államv. 206.75 1864-es 92.75 Hitelrészvény 206.75 Magyar­­sorsjegy 65.75. Ezüstjöved Bécs 90. 75. Hitelsorsjegy 126. 50. Papirjöv. 60.6/8. Romá­rim 47.7­5 Frankfurt, nov. 21. (Kezdet.) Váltóárf. 1­ 109.—.Amerikai 1882-re 96 —. Osztrák hitelrészvény 361.25 osztrák államvasp. részv. 357. 25. Ferencz­ József vasp. — Galicziai. 247.50. Évjáruléki ezüst —.—. Évjáruléki papi 647.78. Osztrák bankrészvény 937.-. 1860 dik 95. 5! 1864 diki —Győr-Gráczi —.— Lombardok 218.­Frankfurt, nov. 21. (Zárlat.) Váltó árfolyam 107.50 1882-diki 16— metalliques —. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —. Uj adómen­tes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 94.*/,. 1854-diki társ­­jegy —.—. 1864-es. —.—.Lombard 222.50. Évjáruléki pa­pír 60.“/,. Osztrák bankrészvény 944.50. Osztrák hitelrész­­vény 357.50. Osztrák államvasp. részvény 355.—. 1860-ki sorsjegy 96.*/. Ferenci József vaspályar. —.—. Győr-grá­­szi —.—. Évjáruléki ezüst —. —. Magyar sorsjegyek —.— ném őri vasút r. —.—. Németosztrák bank —.—. Galiczia 3.50. Utóbörze — .—. —.— Utolsó h­­­r. A baloldali kör értekezlete elhatározta, hogy a házszabályok revisiója végett jobboldalról tervezett bizottmány iránti javaslatot — az in­dokolás kihagyásával — elfogadja. A ház­szabályok megváltoztatásának idejére vonatkozó 1848-ki törvény rendeletét fentartani kívánja. Bérlet 165. szám. N­emzeti Szính­áz Pest, pénteken november 22-én 1872. Brankovics György Eredeti szomorujáték 5 felv. Irta Obernyik Károly. Személyek: Brankovits György. Szerb fejedelem — Szigeti Imre Merő, ■ ______ Náday István, — — — — — — Bogdanovita Kr. Lázár, szerb öreg, a Brankovics ház hű embere — — — — Benkő Első­­ — — — — — — Újházi Második­­ szerb főember — — — Gonda Harmadik­­ — — — — — — Pintér Székely János, magyar vezér — — — Szilágyi Hunyadi László — — — — — — Karikás II. Murat, török szultán — — — — Nagy Imre Cselebi, meghittje — — — — — Várföldi­­ Brankovics apródja ——— — — Nagy Julcsa Brankovics j­­odik h­algája I­I Komáromy Mara, Brankovics leánya — — — K. Jászai Mari Frutina, dajkája — — — — — Horváth Teréz Kezdete 7 órakor. Miklósy színháza. Pest pénteken november 22-én Díszelőadás Könyves Kálmán tiszteletére Könyves Kálmán 50 arany pályadijt nyert eredeti történeti szomorujáték 5 felv Irta Jókai Mór. Kezdete 7 órakor. Pest, november 21. (p.) Boldog monarchiánk hármas izü­­letű­ constitutionalismusának sok mindenféle különleges áldásain kívül, még azt a minde­neknél különlegesebb előnyt is élvezheti a politikai themák megbeszélésére utalt jour­­nalistika,­­ hogy midőn Rubiconon innen vagy túl kiapadóban, vagy ideig óráig el­zárva van a sajátlagos otthoni themák for­rása még mindig kezeügyébe esik valami félotthoniasságú dolga a szomszédnak, é­s nem kénytelen mindjárt ezer mértföldnyi távolból importálni merőben idegen ügyeket türelmes papirosára. Ezt az előnyt aknázza ki jelenleg a bécsi kollégák calamusa ,s oly buzgalommal sepreget a mi küszöbünk előtt, s e munka oly jól esik neki, hogy az ember szinte megkívánja tőle hasonlóval viszonozni résztvevő érdekeltségének serény­kedését. Mi ugyan nem vittük még annyira a felebaráti szeretet s résztvevő figyelem ará­nyát, hogy szomszédunk házi bajai fölött a magunkét — bécsi kollegáink példájára — egészen elfeledjük, hanem hát mert épen mentesek vagyunk e pillanatban az itthoni dolgok munkálásától, mi is áttekintünk a figyelmes szomszéd háza­ tája felé. Amit ott látunk, bizony nem igen szol­gál épülésünkre, s kegyes engedelmével le­gyen mondva gründlich tanácsadó urai­méinak, nem igen találunk náluk sem abból a dicséretes alkotmányos prudentiából — in praxi, melynek gyümölcseit — in theo­­ria — oly nagyon kinálgatják minékünk. Az Auersperg-miniszterium, melyben az alkotmányhivek szent hite — megdönt­hetően Sionhegyet látott a csehországi dia­dalok napjai után, ma körülbelől azon a ponton áll, honnan épen kezeibe esik az ajtó kilincs, meg a szentelt viz is, melylyel müve fölé keresztet vethet. — Áll minden­esetre ott, hol az imádság megtartó tulaj­donsága, s az alkotmányos küzdelem lég­körén felül eső hatalmak támogatása rá nézve igen érezhető szükséggé kezd válni. A tiroli zsinat, — mely különben Land­tag néven ismeretes, — ex concilio oly bo­lond követ dobott a minisztérium mélységes terveinek kútjába, hogy immár alig ma­rad hátra alkotmányba bölcseség, mely e kő kiemelése közben fejét nem vesztette volna. Komoly politikai lapok a világon legkomolyabb pofával s illő megszeppenéssel kezdik suttogni, hogy a tiroli ultramontá­­nok bizonyos magasabb hatalmak védnök­sége alatt állanak. — így „Taaffe gr.tiroli hely­tartó kimenthetetlen hibát követett el,megma­­gyarázhatlan gyöngyeséget viseltetvén a land­tag renitentiájával szemben . . . Taaffe gr. már volt miniszter oly kabinetben is, ahová nem kellett. Az Auersperg kormány sem tud ellene erélyesen fellépni . . . , stb. stb.“ És igy suttogva rájönnek, hogy Taffee gr. a császár játszó társa volt stb. stb. — Még egy lépés és készen áll a magasabb hatalmak védnöksége felől felállított elmé­let. Összegezve : Az Auersperg-kormány ily hatalmak ellenében nem bírja alkotmányos túlsúlyát érvényesíteni. — Egy újabb lépés a­­ lejtőn, s az alkotmányhű párt nem bízik meg ebben a kabinetben sem. Természetesen ezt a lépést meg kell akadályoztatni. — Ott van a direkt reichsrath-választások kérdése s benne, al­kotmányhű szájíz szerinti megoldásában a kabinet megszilárdulásának talismánja rejlik. — Elő hát vele! — Nyitányul kellemes félhivatalos zene csendül meg azzal a nó­tával, hogy mi kecsegtető az ülésező Land­­tagok ildomos magaviselete a­­ kormányra nézve ; — mi szép kilátás nyílik a direkt választások zajtalan törvénybe iktatására s a többi. Ekkor tudomásra jön a galicziai tar­­tománygyűlés felirata — diplomaticus fo­gásaival — reservatáival — és egyenes megtámadásával a direkt választások esz­méjének , s a resolutió réme megjelenik az áltatott alkotmányhitek előtt — s bedobja a második követ is a kútba. Exempla tra­­bunt. — Megmozdul. Krajna, követi Dalma­tia — s a kövek nagy sokasága van hulló félben, hogy ne is szóljunk arról a szikláról, mit elgördültében csak egy fíc­ió takar a prágai Landtag furcsa eredetű többségének hátával. Világos, hogy ilyenek közepette tart­­hatlanná válik a legszebb színekkel ecsetelt helyzet is , é­s a jóhiszeműség lassan kint rájön, hogy bizony azok a kecsegtető land­­tagok furcsán kezdenek a várakozásnak meg­felelni — s az Auersperg-kormány mintha fogyni érezné maga alól a földet. — Hanem hát: there are more things stb. — s egy szép reggelen megjelenik egy hivatott tollból származó bécsi levél a pesti Lloyd hasábjain. Másnap ugyan e levelet a »Wie­ner Abendpost“ ollózza be. Elolvashatta a Lajthán innen és Lajthán túl mindenki, s elolvasván, megérthette belőle, hogy az Auers­perg kormányban nem esett fejre a talá­lékonyság. A levél rövid foglalatja az, hogy a di­rekt választások kérdése iránt a koronát kell enyageh­ozni a kormány javaslatának érdekében, — más szóval: az Auersperg­­kormány, miután a Vadtagok kecsegtető voltát hirdetvén felsült, újabb kecsegtető elmélet terjesztésére adta ki a parolát. Ez forog most közkézen, azzal a kibővítéssel, hogy igen­is a korona megérti dynastikus érdekeit, s az állameszmét, melyet fedez, meg fogja védeni is. Egy szóval a dolog ismét a legújabb kerékvágásban van, mert ő felsége a császár határozottan pártját fog­ja a direkt választások ügyének. Ez az áltatás képezi legújabban az al­kotmányhű Auersperg-kormány gondviselés­­szerű missiójának alapját. Nem tudható, meddig marad még ez az alapja is, vala­mint az sem, mi újabb helyettesítője leszen, ha véletlenül felmondja a szolgálatot.­­ Egyelőre egész bizonyossággal csak az tud­ható, hogy a reichsrath a küszöbön álló ülésszak alatt is mindenesetre csonka le­szen , — és tudható az is, hogy a dualiz­­mus teljes keresztülvitelére ma már olyan módozatra is reflektál a csehországi eng­esz­­telhetlenség, mely szerint az egyik súly­pont Pest, a másik Bécset megkerülve — Prága legyen. Ezt a kissé vad gondolatot csak a helyzet és hangulat illustrációjául kér­jük tekinteni. Tanulságul minden esetre levonhatjuk, miszerint kár bécsi kollegáinknak ide át kop­tatni azt a tollseprőt, melyre otthon is annyi, de annyi seperni való vár. A baloldali kör pénteken f. hó 22-én délután öt órakor értekezletet tart. — A pénzügyi bizottság tegnap folytatta a hitelesítéseket, és pedig a vallás- köz­oktatási minisztérium költségvetéséről készült jelen­tés hitelesítésével, ennek előadója Kautz Gyula lesz. — A Deák-club tegnap esti con­fer­enciáján elfogadott határozati javaslat, me­lyet lényegileg mai lapunk már közölt, — szó sze­­­rint a következő : „Miután már a múlt országgyűlés lefolyta alatt a ház tanácskozási szabályai hiányosaknak bizo­nyultak, a november 18-án előfordult jelenet pedig — nevezetesen a ház egyik tagja által mondott ezélzatos és­ alaptalan gyanúsítások — a ház mél­tóságát mélyen sértik és azok kellő megtorlására és hasonló esetek megelőzésére a szabályok ele­gendő, módot nem nyújtanak; küldjön ki a képvi­selőház egy 9 tagból álló bizottságot, mely a sza­bályokat átvizsgálván, azok hiányainak pótlására nézve javaslatát mielőbb terjessze a ház elé. Azon czélból, hogy a módosított házszabályok elfogadtatásuk után azonnal, már ezen ülésszakra kihatólag érvényre emelkedhessenek , utasítsa a ház a minisztériumot, terjeszszen elő törvényjavaslatot az 1848. I. sz. 14. §-ának módosítása iránt.“ Az értekezlet lefolyásáról az „Ung. L.“ kö­vetkezőleg ír. A határozati javaslat első részét, mely a ház­szabályok megváltoztatására vonatkozik, K­o­r­i­z­­mics nyújtotta be. Deák Ferencz és a miniszté­rium előlegesen ismerték már e rész szövegezését. Korizmics után H­á­z­m­á­n szólt s élesebb szövege­zést kívánt. A háznak jogot óhajt adni, hogy oly tagjait, melyek tartozó tisztelettel nem viseltetnek iránta, kebeléből kizárhassa. Zsedényi meg­elégszik a beterjesztett formulázással s e mellett szól. — Brogyányi több kölcsönös bizalmat óhajt a párt tagjai és a kormány közt. A minisz­terek ellen intézett támadások a pártot is illetik. Élénkebb solidaritást kiván. — Paczolay figyel­meztet, hogy az indítvány a jelen országgyűlés tar­tamára nem bir hatással, mert az 1848. IV-dik t. sz. értelmében a házszabályok csak az ország­gyűlési ciklus végén s csak a következő ország­gyűlésre kiterjedő hatással változtathatják meg. Ez okból ezen törvény módosítását indítványozza. Földváry Miklós nincs ez indítványnyal meg­elégedve, mert nagyon mérsékelt. Direct bizalmi szavazatot óhajt adni a minisztériumnak. G­h­i­c­z­e­y szintén. — Erre a klub elnöke, P­erczel szava­zás alá bocsátja a Korizmics indítványát. Biztos többség nem lévén, a tárgyalás tovább folyt. Töb­bek közt még Érkövy szólt a direkt bizalmi szavazat mellett, míg végre Pulszky F. egy körülbelől min­den nézetnek megfelelő függeléket indítványozott, mely szerint: a minisztérium utasíttatik az 1848. IV. t. sz. módosítása iránt törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. E függelékkel aztán a határozati javaslat, körülbelől egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a benyújtás napja péntekre s a tár­gyalás szombatra halasztatván, az értekezlet vé­get ért. Deák F. és a minisztérium tagjai nem vol­tak jelen* Pest, nov. 21. ** A „L. Correspondent“ után több lap jelenti, hogy a kereskedmi minisztérium által egybehívott enquéte, mely annak ide­jén a kiházasító társulatok szervezetét bí­rálta meg, újabban több engedélyezési kér­vényt vett vizsgálat alá, melyek biztosító­társulatok alapítását czélozták. Az enquéte­l végre több ülést tartott és a kérvények mindnyáját visszautasította, kivéve a dr. Reinitz Adolf és Goldstein Vilmos urak által benyújtottat, mely „Hajnal biztosító­­társulatc­ím alatt az engedélyt meg­nyerte. Egyszerű hír, a­milyent akárhányszor olvasunk. Nem is képzelné az ember, hogy igen furcsa dolgok rejlenek alatta, ha ná­lunk az a furcsaság, hogy a kormány a felelősség legparányibb érzete és a polgá­rok érdekeinek legkisebb tekintetbevétele nélkül jár el, nem volna valami oly ren­des, mit képzelni mindenkor bízvást lehet. Mikor mi a kormány valamely admi­nistratív tényét furcsának nevezzük, volta­­képen oly mértéket alkalmazunk, mely el­­engedhetlen kelléke volna minden jogállam­nak, de nálunk csak híréből ismeretes. Meg­szoktuk azt szépen, hogy nálunk az admi­nistratív gépezet sok, igen sok pénzébe ke­rüljön az országnak, és annak fejében csak könnyelmű koczkajátékot lássunk űzetni az államlakosok anyagi és erkölcsi érdekeivel. Gavallér nemzet vagyunk s mindig vérünk­ben volt a hajlam, hogy magunkat drága és veszélyes mulatságokkal megrontsuk. Itália kormánya hozhatja a legfaggatóbb és legszigorúbb rendszabályokat azon czél­ból, hogy a kholeramérget mitőlünk oda be ne hurczolják, de mi nem azért tartjuk azt a roppant hivatalnoksereget, hogy ha­sonló óvintézkedések történjenek akkor, mi­dőn a járvány még a szomszéd országok­ban dühöngött. Más országokban skrupulosi­­tással ügyelhetnek arra, hogy a közön­ség az arczátlan csalásoknak ne legyen áldozata ; nálunk a kormány az istenek vég­telen kegyességével adja meg a concessiót a borsod-miskolczi kiházasító társulatoknak és azután az istenek kimeríthetlen hosszú türelmével nézi, mint fosztogatnak és te­szik tönkre egész néposztályokat. Meglehet, hogy nagyon átalános és messze terjedő észrevételeket teszünk azon kevéssé feltűnő incidens alkalmából, melyet kezdő sorainkban jeleztünk. Csakhogy a kormánynak ritkán akad oly ténye, legyen az kisebb vagy nagyobb fontosságú, mikor az átalános következtetések alkalomszerűek és helyén ne volnának. Nem egyes pilla­natnyi körülmények­ szülte hibák követtet­­nek itt el, melyeket a magok elszigeteltsé­gében kelljen megbírálni; a hibák valami csodásan szívós következetességgel térnek vissza és a legszólóbb tanúságok. A legélénkebb visszahatások között is mint fatalisti­us sajátságok, eltörölhetően természeti erők működnek tovább, úgy hogy az egyes tény mindenkor egy kimondhatlan slendrian-rendszer végtelen elágazásait tün­teti szemünk elé. Tóth Vilmos legokosabban tette volna, ha Degré interpellációjára minden mentség helyett azt indítványoztatja ki, hogy a kor­mány egyenesen hivatásának tartja a bor­­sod-miskolczihoz hasonló­ catastrophák előidé­zését. Ez nem lett volna különösebb, mint a­mit valóban mondott és állítását a követ­kezett dolgok a valóság színében tüntették volna fel. Ennyit ma átalánosságban. A tárgyra még vissza kell térnünk s meg kell magya­ráznunk, mi indított bennünket e megjegy­zésekre. * — Örömmel említj­ük meg, hogy a pesti kereskedők csarnoka, mely a főváros legelső czégeit magában foglalja, elhatározta, hogy az egy­let körében az ügykezelési nyelv ezentúl magyar lesz, s a jegyzőkönyvek is magyarul vezettetnek. Ha erélyesen és lankadatlanul küzdenénk mindig Budapesten a magyar nyelvet megillető helyért, bizonyára lenne is eredménye mielőbb. A sajtó felszólalásai azonban nem találnak oly viszhangra mint kívánatos volna, nem pedig legelső helyen a kormány körében, melynek roszul illő cosmopolita iránya a legnagyobb veszedelem a főváros ma­gyarosodására, tíz millióval kell felemelni. Megje­gyezte a „P. L.“, hogy ha a bank Bécstől elte­kintve akarná a dotatió - felemelést kiszámí­tani, akkor a fentebbi arány szerint Magyarorszá­got csak 29,6 millió illetné, s így 4,1 millióra kellene a magyar fiókok dotátióját emelni, de Bécset — igen természetesen — nem lehet a szá­mításból kihagyni. Nem akarjuk feltételezni az osztrák pénz­ügyminiszterről, hogy Bécs számításon kívül ha­gyásával csatlakozik a bécsi lapok magyar gyű­löletből eredt furfangosságához, s így várjuk, hogy ez utóbbiak hibás értesülését újabb jegyzé­kének tartalmáról helyre fogja igazítani. Mert ha a bécsi lapok értesülése igaz,akkor csakugyan nem ért­jük, mit tanácskozott Kerkapoly úr Budán annyi ideig de Petris úrral, ha még az iránt sem tudták egy­mást felvilágosítani és meggyőzni, hogy a magyar bankfió­kokat a dodatio mily felemelése illeti meg" Ez iránt megállapodásra kellett jutniok, s e meg­ál­­lapodás nem lehet más, mint hogy Magyarorszá­got 10 millió illeti meg. A nemzeti bank — úgy látszik — időt akar nyerni, s e törekvésében a bécsi lapok nagy buzgalommal támogatják. Kerkapoly úron áll ennek a huza­vonásnak véget vetni. Mutassa meg, hogy a magyar kor­mánynak csakugyan szabad keze van, s oda vet­heti az aut-aut-ot a nemzeti bank elé.­­ A belügyminiszter a következő körrendeletét intézte valamenyi törvényhatósághoz: A Pesten székelő olasz királyi főügynökség­nek f. évi nov. 13-án 1915. sz. a. kelt értesítése szerint az olasz kir. kormány a cholerának Ma­gyarországban történt kiütése folytán a következő intézkedéseket rendelte el, és­pedig: 1. Magyarországból érkező szállítmányok, áruczikkek és utasok Olaszhonba csak úgy bocsát­tatnak, ha hiteles okmánynyal bebizonyíttatik, hogy úgy a szállítmányok, valamint az utazók is, leg­alább öt napig tökéletes egészséges és cholerajár­­ványmentes helységben tartózkodtak. E bizonylatoknak az illető törvényhatóság részéről kell kiállítva, és lehetőleg a Pesten széke­lő olasz királyi főü­gynökség, avagy a temesvári olasz királyi alügynökség által hitelesítve lenniök. 2. Ezen intézkedés foganatosítása öt nap múlva veszi kezdetét, mely időnek lefolyta után minden oly utazó, és szállítmány, mely oly helyek­ről érkezik, hol a cholera uraló, az olaszországi határoknál vissza fog utasittatni. 3. Az egészségi bizonylatokkal ellátott uta­zók, szállítmányok és áruczikkek a határokon még orvosi viszgálatnak és cklórral való fertőztelenítésnek fognak alávettetni. A dotatio kérdése. —d.— A bécsi lap­ok ma azt írják, hogy a magyar bankfiókokat megillető javadalmazás ma­gassága iránt de Pretis osztrák pénzügyminiszter eltérő véleményben van a magyar pénzügyminisz­tertől, s a bankigazgatósághoz intézett újabb jegy­zékében koránt sem a Kerkapoly által követelt 10 millió folyó­vá tételét sürgeti. Azt azonban, hogy az osztrák pénzügyminiszter mennyit hajlandó szá­munkra utalványozni, nem mondják meg. A múlt napokban 4—6 millióról beszéltek, s ezentúl a magyar pénzügyminiszter követeléseit indokolatla­noknak nyilvánították. A „P. L.“ nov. 17-ki esti lapjában tüzetesen kimutatta, hogy 1869. sept. 30-dikán az összes magyar fiókok dotatiója a váltó-leszámitolásnál 22,832.600 frtot, 1872. okt. 31-ken 26,493.000 frtot, — a bank összes escompte-j­a pedig 1869-ben 102,512.700 frtot, 1872-ben 160.697.800 frtot tett. A 32: 68 arány szerint pedig esik Magyar­­országra 35. 7 millió,­­ igy a dotatiót csakugyan — Az országos ipar- és műmuze­­u­m létesítése tárgyában az orsz. magy. iparszövet­ség központi bizottsága a következő kérvényt intéz­te a képviselőházhoz: Mélyen tisztelt képviselőházi A jelen év a hazai iparra nézve új korszakot nyitott meg. A magyar törvényhozás bölcsesége végleg és telje­sen meghonosította hazánkban az iparszabad­ságot. Hogy ezen kor követelte intézkedést a hazai iparosok nagy része idegenkedéssel fogadta, oly tény, mely a mélyen tisztelt képviselőház előtt nem ismeretlen. És e tényen nem is lehet csodál­kozni. Mindenütt az egész világon, hol az iparsza­badság a régi székszerűségen felülkerekedett az átmeneti nehézségek leküzdéséig ugyan hasonló jelenség mutatkozott. De van e jelenségnek ter­mészetes oka is. Tagadhatlan az, hogy az iparszabadság, ott hol a kézműves osztály a korszerű haladástól el van zárva, ez osztálynak fokonkénti sülyedését és enyészetét vonja maga után. Az ipartörvény léte­sítésekor a magyar iparos osztály is ösztönszerű­­leg érezte ezt, innen eredt, hogy átfolyó évi feb. 25—26-ik napján tartott országos ipargyű­lésen a régi szédszerű­ségeknek még több igen határozott szószólója akadt. Az illetők ugyanis az eddigi tapasztalatok nyomán csak egy eshetőséget ismertek az ipar­szabadsággal kapcsolatban, a kisebb iparosoknak elnyomatását. Azonban az említett iparosgyűlésen, mely az országos iparos szövettség létrejövetelét ered­ményezte, a haladás barátainak sikerült az esz­memozgalomnak egészen más irányt adni, sikerült az iparszabads­ágra vonatkozólag egy másik es­hetőséget is feltárni, mely nem romlást, hanem újabb lendületet ígér a hazai iparnak, sikerült az érdeklettekkel megértetni, hogy a kézművesek csak akkor vannak az iparszabadság mellett pusz­­tulásra kárhoztatva, ha a korszerű haladástól el vannak zárva s hogy miután a szabadságnak az ipar terén is útját állani nem lehet, a törekvések­nek nem az elavult czélszerűségeknek visszahoza­talára, hanem arra kell irányulni, hogy mindazon eszközöket megszerezzük s mindazon intézménye­ket életbeléptessük, melyek által az iparosok a korszerű haladás áramlatába belejussanak, s me­lyekkel magukat a szabad versenyre képessé te­hessék. Ez értelemben bátrak voltunk annak idejé­ben kérvényt intézni a mélyen tisztelt képviselő­házhoz — előadván a hazai iparososztály kívá­nalmait. E kívánalmak között első helyen áll az iparos szakismeretek terjesztése . . . „Gondoskod­ni - így szól a kérvény kellő számú és korsze­rűen felszerelt ipartanodáknak és az iparos szak­ismeretek terjesztésére czélzó egyéb intézeteknek halaszthatlan felállítása és ugyane czélra irányult korszerű intézményeknek meghonosítása által arról, hogy a hazai iparososztály tagjai mindazon isme­reteket megszerezhessék, melyek őket a küzdel­mes versenyre képessé tegyék.“ Az itt czélzott intézetek közt mindenesetre a legfontosabb és legsürgősb egy országos ipar és mű­ múzeum, a minő ma már minden művelődni és haladni vágyó országban fennáll, s mely nálunk kétszerre szükségesebb, mint bárhol és pedig főleg két okból: először azért, mert iparosaink nagy

Next