Ellenőr, 1873. május (5. évfolyam, 100-125. szám)
1873-05-28 / 122. szám
Előfizetési árak Égés® évi. . . 20 írt. — kr. Évnegyedre . . 5 írt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ . Egy hónapra . 1 „ 80 . Egyes szám ára 10 fcrajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon ▲ lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. ea.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, náduri utcza ui. az. (Létrád) testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utaza fi. ui. alá intésen dek. 122. szám. Budapest, szerda, május 28. 1873. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Zágráb, máj. 27. (Az „Ellenőr“ távirata.) Kuhn, közös hadügyér, megváltoztatott útiterv folytán ide érkezett és Vakanovics, báni helyettes által fogadtatott. Hir szerint, Pejacsevich László gr. hamissá neveztetnék ki. Bécs, máj. 27. A „N. Fr. Presse“ szerint a reichsrath-választások október előtt nem fognának megtörténni; a reichsrath közvetlenül ezután egybehivatnék. — Addig a tartománygyülések nem fognak ülésezni. Róma, máj. 27. A „Voce verita“ jelenti: A pápa vasárnap olasz katolikusokból álló küldöttséget fogadott el, melyhez igy szólt: ő megkülönbözteti az igazi Olaszországot, ha nem igazitól. Az előbbi sokkal számosabb, mint az utóbbi. A pápa constatálá, mikép az olaszok többsége az egyház mellett van. Florencz, máj. 27. A „di Firenze“ jelenti: Corcelles tudata a pápával Antonelli jelenlétében a francziaországi eseményeket. Ő szentsége jóakarókig szólt Thiers és Remusat-ról és mondá : mindig imádkoztam Francziaországért és most még nagyobb bizalommal, mint valaha, fogok könyörögni Istenhez, hogy áldásaival áraszsza el az igazi keresztény elveknek oly dicsérőleg hódoló nemzetgyűlést és az új államfőnököt, ki a minden oldalról megingatott rend igazság- és művelődésnek a legalaposabb biztosítékát nyújtja. München, máj. 28. A hadifőtörvényszék által Betz kapitány és bűnrészese Rebay hadnagy kik Sedanban egy kutyát felsajátitván — e miatt a hadkerületi törvényszék rájuk szolgálatból való elbocsátást és börtönbüntetést mondott ki — ezen ítélet megsemmisittetett és az elitéltek felmentettek. Berlin, máj. 27. Az új franczia kormány elismerésének kérdése csak a történt notificálás után fog fontolóra vétetni. — A franczia lapok mai jelentése, mely szerint Mac-Mahon idegen követeket fogadott volna — alaptalan, mivel a követek még nem tudják, várjon az új kormány a külföldi udvaroknál bejelentettetett-e már. Konstantinápoly, máj. 27. Peruban, a dervischnegyed közelében, tűzvész ütött ki, mely 20 házat és több raktárt pusztított el. Pécs május 27. (Zárlat.) Hitelrészvény. 283— Anglo osztr. 193.— Galicziai 211.—, Lombard 183.—, Államvasut 323.— , Trammvay 254, Rente 67.—, Hitelsorsjegy 178.— 1860. 99 Napoleon’dor 888.— , 1864. 140, Arany 527.— Ezüst 110. Frankfurt 93./,London 111.—, Magyar sorsjegy 52.—, Porosz pénzutalv. 164.—, Váltóbank 110.— Török sorsj. 71.'/,, Uniobank 170. .. Páris, május 27. (Kezdet.) 3'/o-e® jöv. 50* 15, 41/,70-e jövedék 85., Olasz jövedék 63. Államvasut 755.— Credit Inobilien 425., Lombard 464 Consolok —.—. M. kölcsön —.—, Északnyugoti vasúti —.—. M. kel-vasut —.— 1871-ki kölcsön 89.90, 1872-ki kölcsön, 91.15. Páris. május 27. Liszt 73. 73.25, 73.75, Repczeolaj 92.75, 92 75. 94.75 Lenolaj 92. 92,50, 92..— Szesz 54.25 55.50. 56, 50 omitó czukor 156.50 49. szám SZÍNHÁZ. Budapest, szerda, május 28 Először: A váróteremben. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Müller Hugo, Fordította Sz. K Személyek: Csegei Sándor — — — — — — Paulay Margit — — — — — — — — Sz.-né Prierle C. Pinczér — — — — — — — Karikás Történik: egy vasúti indóház első osztályú várótermében. Ezt követi először: A LÉGYOTT. Eredeti vígjáték 1 felvonásban. Irta Ifj. Ábrányi Kornél. Személyek: Széplaky Róbert — — — — — — Feleki Laura neje — — — — — — — Molnárné Békesy Gergely, Róbert barátja).(Eőry Irén, Laura rokona, barátnője )Jc£ye® Helvey L. Szobaleány — — — — — — Nagy Julcsa Inas — — — — — — — — Leövey Történik • Pesten, Széplakynál. Végül először: gHázi gyógyszer Bérlet NEMZETI Vígjáték 1 felvonásban. Franczia után fordította Szigligeti Jolán. Személyek: Szentgyörgyi Gusztáv, ügyvéd — — — Náday, Zsuzsika, unokahuga — — — — — Szigligeti Jolán Tormási, orvos — — — — — — Halmi Virginia, Zsuzsika egykori nevelőnője — Klárné Pista, inas Szentgyörgyinél — — — Vincze Történik: Szentgyörgyi nyári lakában, Pesthez közel. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Budapest, szerda, máj. 28. Tiz leány és egy férj sem. Operette 2 felvonásban, és I.,egj°bl. az egyenes ut. Vígjáték 1 felvonásban. Kezdete 8 órakor. A színkörben „Tricoehe és Cacoret.“ Vígjáték 5 felvonásban. Kezdete fél 6 órakor. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, szerda, május 28. Szép Helena. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Nem a respublicát félti a világ rázkódtatásoktól és bukástól, mert hisz ez az elvérzelmek dolga, hanem félti Francziaországot, félt többet ennél, félti az európai nyugalmat. „Csak egy trón van és hárman akarják azt elfoglalni“, mondá ünnepélyes méltósággal Thiers ama válságos pillanatban, midőn Francziaország történelme a szavazás kockáján újra megfordult. És e szavakban nyer kinyomatot a 19-ik század ipartársadalmának megdöbbenése a clericalis-monarchikus pártok csinyje fölött. Az elméleti szőrszálhasogatás vesszőparipáján váltig vitatkozhatnak állambölcselők és kávéházi politikusok, melyik jobb, melyik tökéletesebb kormányforma : a respublicae, vagy a monarchia, náluk ez helyén van. De a világ nem az elvont okoskodások után mérlegeli a kormányformák életképességét, hanem tények után. Állami és társadalmi rendet és békés fejlődést vár az uralkodó kormánytól, s akár köztársaság, akár monarchia nevet viseljen azon hatalom, mely ezeket valósítja, üdvözli azt, mert benne biztosítékát találja saját fejlődése és rendjének. A 18-ik század encyclopedistáinak merész elméletei a királyi trónok zsámolyánál toborzották a köztársasági elvek legkitartóbb apostolait ; de a phrygiai sapkának kihágó uralma, melytől még XVI. Lajos fölkent halántékait sem kímélték meg, a vén monarchiák coalitióját szóbta fel e köztársaság ellen, melynek útját romok jelölték. A mostani respublicához nem szegődtek sem az orleanisták herczegei, sem grófok és főnemesek, kik rőtöt ragadva tüntettek a democratia örök elvei mellett, hanem csatlakozott hozzá a nép nem fanatismusból, hanem politikai szükségből. Élén nem tűzvérű demagógok, hanem a monarchismus iskoláját keresztülpróbált, őszbecsavarodott államférfin állt. Nem a templomok lerombolásával kezdette művét, helyébe észistennőül egy festett életű színésznőt helyezve, hanem a delconsolidatio, a nemzetgazdászati átalakulás nagy munkájával. Ám ezért van, hogy a monarchikus féltékenység tűszúrások által nem keserítgette, fondorlatok által alá nem aknázta, fegyveres beavatkozás által lehetetlenné nem tette a franczia köztársaságot. Ha valahol, Francziaországban bizonyára vastag hazugságnál nem lehet egyéb ama kedvencz phrasis: „l’empire c’est la paix“ , nem, még ha a „császárság“ szót királysággal cseréljük is fel. Az egyeduralomtól a franczia izgalmas vérmérséklet fényes külpolitikát követel, gloire után szomjazik, s ki a lánczot kezében akarja tartani, annak kalandpolitikát kell űznie, mint Napóleonnak, még pedig vakon, mert koronája áll a politika roulettjén. S bárki vonuljon be a tuileriák csarnokaiba, trónjának oszlopai gyanánt azonnal állítsa fel a revanche-politikát, különben roskadozni fog alatta. És azért keltett a jelen köztársaság bizalmat, mert a bosszú-politika, mely a háború bevégezte után egy darabig minden haldokló franczia utolsó sóhaját képezte, tért vesztett a közvéleményben. A porosz sarc lefizetéséhez fűzött területi felszabadítás eszméje köztársasági erényeket honosított meg Francziaország térein. A köztársaság méhkassá vált, hogy szabaduljon a gyalázattól, és verejtékes munkája közben rájött arra is, hogy a bosszúnál édesebb is van valami, s ez a # tuberconsolidatio óriás munkája. És a monarchikus szagú revanche-politikát még erősebben kiütötte a nyeregből ama franczia-porosz egyezmény, mely által a terület felszabadítás nem álmodott gyorsasággal sietett a megvalósulás felé. Thiers Európának volt a szája akkor, midőn a nemzetgyűlés végzetes ülésén tartott méltóságteljes és a helyzet magaslatára emelkedett beszédében a cselszövények aljas párttöredékei felé fordulva, azt mondá: „Francziaország ily életerőt tanúsítva, ismét visszanyerte tekintélyét; egész Európában hisznek Francziaországban és tisztelik kormányát.“ Igen, mert az általa kormányzott Francziaország a béke és munka köztársasága volt. Van-e azonban reménye még a legvérmesebb fellegvár-faragónak is, hogy egy monarchikus restauratio esetében Európa nyugalmat fog élvezni ? Ez azon kérdés, melyre még lelkiismeretesebb monarchikusok is nemmel válaszolnak. Már maga a puszta tény, hogy három trónkövetelő verseng egy koronáért, szétoszlat minden alaposabb béke-illuziót. ők együtt, a nép egymással, a hadsereg egymás ellen, valóságos zűrzavara a polgárháborúnak. S ha majd e chaosból az egyik győztesen emeli fel fejét, akkor jő majd a trónszilárdítás kedvéért a revanche-politika európai békezavara. Hisz már most a trónkövetelői „hi-szekegy“-ben egymást igyekeznek túlliczitálni, ki nyíltan, ki sutyomban, a bosszú politikájában. Európa tehát nem az elvrokonság érzelmének hódol, midőn aggódva nézi a versaillesi nemzetgyűlésben lefolyt eseményeket, hanem egyedül saját érdeke előtt hódol meg. A köztársaság ugyan kockára van téve az új politikai fordulat, által, de megdöntve még nincs, mert az agg Thiers szavaival élve, „a monarchia Francziaországban lehetetlen.“ Mac-Mahon még most eszköze a monarchikus pártelemeknek, és a köztársaság embereinek nincs okuk benne bizalmat helyezni, bár a czim, mely alatt a hatalom kezébe tétetett, a conservativ köztársaság, de ki láthat be szivébe és veséjébe ! Egy államcsíny a korona érettnek hitt gyümölcsét oly köténybe hullathatja, hova senki sem álmodja; míg viszont a hazaszeretet ostorává teheti őt mindazoknak, kik önző czélokból egyénekért feláldoznák Francziaországot. Rajta áll, hogy a történelem Washington vagy Monk mellé sorozza nevét. A baloldali kar szerdán, f. kó 38-án d. u. 8 órakor értekezletet tart. A képviselőházi, hó 28-án, szerdán d. e. 10 órakor a főrendiház üzeneteinek átvétele végett ülést tart. Budapest, május 27. A világ nem bír felocsúdni azon meglepetésből, melyet a versaillesi események keltettek. Csakhogy ez a meglepetés nem az örömet varázsolja Európa szívébe, hanem aggódik még az is, ki meggyőződésből hive a monarchikus elveknek. — A képviselőhöz V-ik és IX-ikc osztálya f. hó 29-én d. e. 10 órakor a VII.-ik osztálya pedig, d. u. 4 órakor ülést tart. Tárgy: a határőrvidék polgárosítására vonatkozó négy rendbeli törv. javaslat. — A képviselőhöz Vl-ik osztálya a f. hó 29-én, csütörtökön, délutáni 4. órakor ülést tart. Tárgy: a határőrvidék polgárosítására vonatkozó négy törvényjavaslat. — Elnöki megbízásból Molnár Antal s. k. az osztály jegyzője. Az első osztály tagjai értesíttetnek, hogy a folyó hó 29-re, délelőtti 10 órára hirdetett osztálygyü-1&8 tigyada.? ytet** el aliánál tolni. Kubinyi Árpád s. k. osztályjegyző. Kerkapoly pénzügyminiszter Bécsben időzik, hogy a nemzeti bank pesti fiókjának újabb dotatió-emelést eszközöljön ki. Mint az „U. L.“ értesül, a közelebbi napokban további két millió megérkezése várható, miután a válság elején küldött 4 millió három nap alatt elfogyott. A „P. N.“ úgy hallja, hogy az újabb emelés csütörtökön fog bekövetkezni. A keleti vasutat illetőleg a miniszter alkudozik az előlegező consortiummal, de a tanácskozások eddig nem vezettek határozott eredményre. A pénzügyi bizottság tegnap kezdette meg az 1874-diki budget tárgyalását és pedig az igazságügyminisztérium költségvetésével. Általánosságban az egész költségvetésre nézve megjegyzi a bizottság, hogy bár méltányolja, hogy a jövő évi költségvetés már elkészült, mindamellett nem tartja helyesnek, hogy most, midőn annyira kívánatos, hogy a költségvetés az országgyűlés által minél előbb megvitattassék és elintéztessék, kisebbszerű ágyán, de mégis oly nagyszámú eltérést foglal magában. Alakjára nézve is merültek fel kifogások a költségvetés ellen, amennyiben a bizottság átlátszóbban és érthetőbben óhajtotta volna összeállítva látni a költségvetést. Ezután az igazság- ügyminiszteri előirányzat részletes tárgyalásához fogott a bizottság, s azt folytatni fogja ma. Ha bevégzi, mindjárt a pénzügyminiszteri előirányzatra kerül a sor. Az előadók általában annyira elkészültek munkálataikkal, hogy a bizottság most már szakadatlan fogja folytatni tárgyalásait. A vasúti bizottság tegnap alakult, s elnökké Korizmics László, jegyzővé Szentpály Jenőt választotta. A földadó-cataster bizottság szintén tegnap alakult, elnökké Gorove István, jegyzővé Péchy Tamás választatott. A bizottság alakulása után elhatározta, hogy az első érdemleges ülést f. é. június 1- én tartja, és megbízta elnökét, hogy ezt idejekorán közzététesse hogy a netalán feljönni szándékozó érdeklettek erről tudomást véve, a kellő időben megjelenhessenek. A határőrvidék polgárosítására vonatkozó törvényjavaslatok tegnap osztottak ki a képviselőház tagjai között. Az osztályok csütörtökön veszik tárgyalás alá, de a ház elé csak ünnep után kerül. A törvényjavaslatok száma négy, és czömek a következő: „Törvényjavaslat a bánsági határőrvidék és titeli zászlóalj polgárosításának törvénybe igtatásáról és a polgárosítás folytán szükségessé vált más intézkedésekről.“ „Törvényjavaslat a házközösségek rendezése tárgyában 1872. június 9-én a bánsági határőrvidékek és a titeli zászlóalj számára kibocsátott, s némely közigazgatási intézmény megváltoztatására czélzó királyi rendelet törvénybe iktatásáról.“ „Törvényjavaslat a magyar korona országai közös törvényhozása alá tartozó viszonyoknak a polgárosított határőrvidéki részekben való rendezéséről.“ „Törvényjavaslat a határőrvidéki lakosokat az ottani államerdőségekben illető erdei szolgalmak megváltásáról. Az indokolásból idézzük a következőt: A mélyreható változás, mely a határőrvidék állapotában a századokig fennállott szerkezet eltörlése által létrejö, indokolja annak fokonként való foganatosítását. Az átalakítás a bánsági végvidéken s a csajkások kerületében, úgyszintén a horvát-szlavén határőrvidéknek a törvényjavaslatban megjelölt részeiben teljesen végbement. A jelen javaslatok egyik célja, hogy midőn a visszacsatlás törvénybe iktattatik, egyszersmind megnyugtatást nyerjenek azon részek lakói az iránt, hogy az átmenetnél nyert, többnyire határozott ideig tartó könnyebbítések s azon egész jogállapot, melylyel a kapcsolatba újra belépnek, el fognak ismertetni. A másik feladat, melyet meg kellett oldani a javaslatban, e részeknek közigazgatási s törvénykezési tekintetben lehető egyenlősítése az ország többi részeivel. Sok történt e részben már a polgárosítás alkalmával. Számos országos törvény már ekkor életbe lett léptetve. És ami a javaslatokban rendeltetik, e részben inkább kiegészítése mint módosítása a történteknek. A fenmegjelöt feladat természetes következménye volt, hogy a teendő intézkedéseket két külön főtörvényjavaslatba kellett foglalni, miszerint a szabályozandó viszonyok az 1868: XXX. törvényczikk által meghatározott közös törvényhozás alá tartoztak, vagy pedig Magyarország, illetőleg Horvát-Szlavonországok külön törvényhozásának lettek fentartva. Hátra van még a horvát-szlavón részeknek azon ügyekben való rendezése, melyek a horvát szlavón országgyűlés elé tartoznak. Fegyelmi bíráskodás. A fenti cím alatt lapunk tegnapi számában megjelent közleményre vonatkozólag illetékes helyről némi felvilágosítást nyertünk, mely áll a következő értesítésből, a pesti kir. Ítélőtábla fegyelmi bírósága elé került bíró ellen, az előadott két vádpont alapján, először is a bűnvádi vizsgálat indult meg. Ez azonban beszüntettve lön s csak ekkor jött az ügy a fegyelmi bíróság elé, mely a bűnvádi vizsgálatnak — tényálladék hiánya folytán történt — beszüntetése után csak a saját körébe tartozó szempontokból és szabályok szerint ítélhetett, ezen ítélete ellen nem is jelentvén be felebbezést egyik fél sem. Ennyiből áll a részünkre adott felvilágosítás. Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy ez nem kielégítő. Mert igaz ugyan, hogy a nagyváradi névtelen közlő — mint gyanítottuk is — nem mondott el mindent, sőt elhallgatott egy lényegesen enyhítő körülményt is, de a dolog érdemére nézve úgy látszik, hogy mégsem volt alaptalan az értesítése. Márpedig, ha igaz a tény s az ítéletből és ennek indokolásából idézett részek csakugyan megegyeznek a valósággal , akkor vagy az ítéletet vagy az indokolást kell helytelennek, nagyon helytelennek tartanunk. S megváltjuk, hogy mi a kir. Ítélőtábla fegyelmi bíróságának e kérdésbeni eljárására nézve szükségesnek tartjuk a további felvilágosítást , azthiszi, immlegelőbb is az ítélet és indokolás teljes szövege lett volna közlendő magának a biróság tekintélyének érdekében is. Az újvidéki „Zastava“ egy pesti távirata szerint Majthényi kir. biztos lemondása elfogadtatott. A számadások folytatólagos megvizsgálására Jekelfalussy menne le biztosi minőségben. _________ Bécs, május 26. (Svajcz a közkiállitáson.) (Saját levelezőnktől.) (J. S.) Svajcz kiállítása nemzeti iparának hü tükre. — Igen csalódik az, ki azt hiszi, hogy Svajcz kiállításában, az ipar vagy kereskedelem terén, oly tárgyakkal fog találkozni, melyek akár ritkaságuk , akár nagyszerűségüknél fogva unicumoknak volnának nevezhetők. Svajcz kiállításában ilyen alig létezik, mert amit itt látunk, az nagyobbrészt his utánzata a más osztályokban látottaknak. A szemlélő csupán arról vesz örvendetes tudomást, hogy az ipar legkülönfélébb és legellentétesebb nemét a hangyaszorgalmú nép, oly tökélylyel összesíti egy egészszé, hogy azért minden terméke fényesen kiállja a versenyt a többi osztályokéval. Svajcz kiállitása az európai culturnemzetek közt a legkisebb. Egy keresztfolyosó felére van reducálva az egész, melyhez még a fedett udvarból három folyosót s egy pavillont csatoltak. Hogy a kis Svajcz kiállitása nagyobbnak lássék az iparpalotában, a kereszt folyosót kisebb szobákra osztották, mely furfang aztán meg is csalja az egészen való áttekintés lehetőségét. Az első teremben, a középre és oldalt helyezett szekrényekből, mint oly tárgyak köszöntenek felénk, melyek az emberiség szebbik felét inkább érdeklik mind a másikat. E teremben folytonos kisebbségben vagyunk, a többséget azok képezvén, kik a selymekhez, szövetekhez és a himzett szalagokhoz szakértőleg szólhatnak. Különösen a gyönyörűen aranyával himzett genfi szalagok bírnak oly nagy varázserővel, hogy a rendesen körülötte lévő nagy nőcsoport felizgatott bitvágya alig tud tőlük megválni. A második teremben a csipkék és zongorák vannak elhelyezve, s itt már a többség felette kétséges, mert a férfiak szintoly ámulással nézik az apró kezek remekeit, melyek gyakran egy középszerű szoba oldalfajzatához hasonló nagyságban tűnnek fel. Svajcz csipkék tekintetében oly gyönyörű kiállítást rendezett, hogy ha véleményadásra kerülne a dolog, nem tudnák elhatározni, várjon Brüssel vagy Svajcz urnájába dobjuk-e szavazatunkat. A guirlande-ok, a virágcsokrok, egyes tableau-k, ha szabad mondanunk a hímzés ez arabeszkjei oly tökélylyel készitvék, mintha csak a festő mesteri ecsetével volnának hivatva versenyre szállani. Szemlélnék tovább is a phantastikus alakok részleteit, ha nem rázna fel a disharmonia azon rögtönzött hangversenye, melyet a csipkeszemlélet unt mis se s-ei rendeznek a kiállított zongorák próbálgatásának kintornázásával. És csak levelezői tisztünk szavazza meg a türelem póthitelét, hogy meg nem szökünk a házaséleti hangversenyből, sőt mi több közeledünk feléjök, hogy constatálhassuk az ipar terét, melyen Svajcz egyebekhez képest a leggyengébb, a zongora gyártását. A svájcziak túlnyomó számmal pianinókat állítottak ki a nagy hangversenyszárnyakkal szemben, mintha csak képlegesen akarnák bizonyítani a geográfiai különbséget, mely köztük s a nagy államok között létezik. E pianinók aligha fényesen állják ki a nagy nemzetközi versenyt, mert a német hangszerekkel viszonyítva, nem igen haladják fell a középszer határait. Közgazdasági törekvéseink veszélyes iránya. A dodonai Pythia orákulumszerzi szavait, nem várták nagyobb feszültséggel, mint saját pénzügyi köreink a bécsi tőzsdeválságról szóló híreket. A válság szomorú képe most már egész teljében előttünk áll, melynek elijesztő vonásai — fájdalom! "még hazánkfiai soraiból is mutatnak fel áldozatokat. Ezen megrendítő esetből reánk most már az a szigorú kötelesség háramlik, hogy hazánkat az ilyetén eshetőség ellen minden áron biztosítani igyekezzünk azáltal, hogy pénzügyünk tekintetében függetlenítsük magunkat. E szép czél valósítására elérkezett az idő. És ezt égető szükség gyanánt tünteti föl zilált anyagi helyzetünk is. Mert a lejtőn lefelé valóban megindultunk , és ha a dolgon mielőbb nem segítünk, érvénybe jutunk ebben az irányban. Igen, saját anyagi helyzetünk is utal, mondhatnám kényszerít erre most már bennünket. Mert napról napra ijesztőbben mutatkozik közgazdasági törekvéseink veszélyes iránya, mely abban cukumál, hogy a pénzügyi vállalatok nagymérvűleg szaporodnak hazánk területén anélkül, hogy gazdasági életünkre termékenyítőleg hatnának. Évek óta hangoztatjuk, hogy oly ország, mely iparral nem bír, agricol prosperitására soha nem vergődhetik. Mégis a mindinkább szaporodó pénzügyi vállalatok daczára alig észlelünk iparunk terén lendületet. A napilapok folyvást itt még its ilyfajta vállalatok keletkezéséről értesítenek, de hogy ilyen vagy amolyan gyártelepet szándékoznának ezen, vagy amazon a vidéken felállítani, ezen epedve várt esményről mélyen hallgatnak, mert hát ilyesmiről se azoknak, se nekünk nincs tudomásunk. . Márpedig a pénzügyi vállalatoknak az volna egyedüli czéljuk, hogy termékenyítőleg hassanak minden irányban, főleg pedig hogy iparunkat mozdítsák elő annál is inkább, mivel közgazdasági életünk egyik igen fontos tényezője lévén, mint ilyennek fejlődésével, vagy hanyatlásával szoros kapcsolatban áll összes gazdasági életünk. Azt hiszem, nincs senki, ki ez állításomat kétségbe vonná, s nincs senki, ki tagadni merné, hogy az ipar államéletünknek is létfeltételét képezi, miután összes gazdasági érdekeink felkarolásával államgazdasági érdekeinket is felkarolja. Tudjuk azonban, hogy az ipar csakis úgy fejlődhetik, ha az iparos erőt maga az állam is támogatja, nem csupán erkölcsileg, de anyagilag is , vagyis, ha számára hitelt biztosít. Ezt pedig csakis pénzügyeinek függetlenítése által teheti. Ezért sürgetjük tehát évek óta hitelügyeink függetlenítését. De sürgetjük főleg most, midőn nem csak iparunk, hanem összes gazdasági életünk is mindinkább fenyegetve van azáltal, hogy azon 145 millió forint, melyet a pénzügyi vállalatok eddig elhelyeztek, legnagyobb részben régi s újabb adósságok törlesztésére fordítatott, s a pénz méregdrága voltánál fogva még inkább megnehezült az adósnak helyzete , és hogy gazdáinknak kellő felszerelés s befektetés czéljába legalább is 500 millióértra volna szükségök, melynek hiánya folytán azonban folyvást uzsoráspénzzel tengetik magukat, ami ismét csak adósságaik szaporodását növeli. Kézzelfogható tehát közgazdasági törekvéseink veszélyes iránya. És ennek gátat vetni az állam volna hivatva. De kérdés: hogyan, mikor ő maga Az öszhang bacchanáliáiból az udvar keskeny oldalfolyosóját ejtjük utunkba, hol a térképek és sovány tankönyvek mellett, szent békességben látjuk megférni az ingenesség azon szivattyúkkal ellátott legújabb szerkezetű áldozathelyeit, melyeket tűzhelyeknek nevez a budapesti tudományos szakácskönyv első paragraphusa. Ezek azután a modern kor igényeihez készült kényelmes lötszerek (1) melyek sok csövénél és gépezeténél fogva szükségesnek látjuk a szakács gépészeti oklevelének előmutatását is. A bőr-, pipa-, fésű-, kefe- stb.- kiállításon sebesen haladunk keresztül, hogy az interlackeni parquette- és faragvány-pavillonban a beférdetést biztosíthassuk magunk számára. A csinos svájczi stylben épült emeletes faház, részint azon faragványok befogadására, melyek mesteri elkészítésében a havasi nép oly elismert hírre tett szert, részint egy mintaiskola ábrázolására van építve. Az utóbbi a tanító tudományoltó varázsvesszejétől s a fali táblák s ülőpadoktól kezdve, az iskola mindenféle természettudományi gyűjteményéig tartalmazza mindazt, amit egy svájczi iskola rejt magában. Az iskolai szerek e néhány szobája hálátlan provinczia a nagy közönség látszomjának, s oly üres, mint a mily üresnek az alföldi községi iskoláink képzelhetők. Nem igy a faragványok! Ezek szemléletével a közönség sohasem tud eltelni. Átalános feltűnésben azon gyönyörű, fából faragott és kirakott svájczi ház környéke részesül, mely az apróságok legminutiosusabb pontjait is híven tünteti elénk. Ara 1000 fit. Sokan csudálják a faragott képkereteket s faragott állatokat stb. Van Svarcznak cukrászdáján kivül, hol a szolgáló piros-pozsgás nőszemélyzet a nemzeti viseletek öltözetét hordja, még külön pavillonja a zenélő órákhoz hasonlító kis játszó művekre, melyekből legalább 100—150-et halmoztak össze. Több olyat láttunk, mely igen kellemesen 15 — 18 dal előadására is van készítve. Úgy látszik, hogy e tárgyak Svájczban az iparnak, nálunk nem ismert külön ágát képezik. És most talán Svájcz kiállításának rövid ismertetésével készen is volnánk, csupán még az iparpalota azon részével vagyunk olvasóinknak adósa, melyekben a mechanikus szerek, mérnöki eszközök, látcsövek, szalmakalapok, pamutok, horgolások, flanellek, czipők, kenderek, ruhák, vásznak és a mit legelőt kell vala említenünk, a zsebórák vannak elhelyezve. Genf órásai világszerte hiresek, s hírüknek előnyösen feleltek meg; mert hasonló zsebórákat, amelyek különben a többi nemzeteknél csak másodsorban képezték a kiállitás tárgyát, az első helyet a fali órák foglalván A körönd harangja" Utózásra Int. "s holnapra Ázsia valamelyik tartományában adok olvasóimnak légyottot.