Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-01 / 149. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. j Évnegyedre . . 5 írt. — k*. félévre . . 10 „ — „ I Egy hónapra . 1 „ 80 v Egyes szám Ara 10 hrajezár­Szerkesztési iroda: Bndapeaten, nádor-utosa O. tus. Sínr. mit lem közlünk, ha nem tudjuk, Ütői jön. — Kéziratok viuzaküldéiéxe nem Vállalkozunk. Minden érteeitéf a uerkezztöséghez Intézendő. Levelek csak bénuentezen fogadtatnak el. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfón ■ finnepre következő napon á lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodáját* (nádor-uteza 6. sz.) intézeudők. Kiadódivatai és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor>utcza t). mm. (Légvád) testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pszt, büváay*?MM f, sz alá intdzendők. 149. szám. Budapest* kedd, julius 1. 1873. V. évfolyam. *- .ar <tuéw---ai A tisztelt közönséghez. Eddigi előfizetőink kényelmére ismét szétküldtük a bérmente» postautal váatyokat, melyeket az ,,Ellenőr“ előfi­zetői bélyegmentesen használhatnak akár féléves, akár évnegyede« előfizetéseknél. A félévi előfizetések megtorlódása sok munkát adván a posta- es kiadó-hivatalok­nak’, kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg azoknak megújí­tását minél korábban tenni meg, nehogy az előfizetési késedelem fennakadást okozzon a lap vételében. Az „Ellenőr“ ára: egy óvre ..........................................................20 forint, kr félévre .........................................h* n »» negyedévre ......................................5 ,, ,, egy hóra ............................... 1 » 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.). Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Zágráb, jun. 80. (Az „Ellenőr“ távira­ta.,) Vakanovieh, a báni helytartó hatheti zabadságot skapott a horvát-magyar kiegye­zés létrejötte következtében, s fürdőre utazik. Zágráb, jun. 30. (Az „Elleuőr“ távira­ta.) Nasieában, Szlavonországbau kiütött a cholera s oly erősen dühöng, hogy egy nap 30 ember lett áldozata. Bécs, jun. 30. A bécsi izraelita hit­község s a párisi Alliance Israelite egy kül­döttsége tisztelgett Kuranda reichsrath-kép­viselő vezérlete alatt Károly román feje­delemnél, a romániai zsidók helyzetének javítása czéljából. — A fejedelem érdekkel hallgatta az előterjesztést, s főgondjául je­lenté ki ez ügy rendezését. Bécs, jun. 30. A tegnapi diszebéden ő felsége a király következő pohárkőszöntést mondta: Miután őszinte sajnálatomra ideig­lenesen nélkülöznöm kell kedves barátom, a német császár ő felsége látogatását , poharat emelek német császár és po­rosz király ő felségére forró hálámat fejezve ki Auguszta császárné szives látoga­tásáért. Mindkét felség éljen soká! — Au­guszta császárné igy válaszolt: Felséged tudja, mily nehezére esik a császárnak, hogy most nem lehet itt, de felséged tud­ja azt is, miszerint az én megtisztelő meg­bízatásom volt kimenteni az elmaradást, s kifejeznem ama jó baráti érzületet, mely felségtek, államaik és népeik javára irány­zott jóki váriatok ban nyilatkozik. l Róma, jun. 30. Az „Ital. Nachrichten“ szerint Minghetti megkisérlendi a volt ma­joritásra támaszkodó cabinet-t képezi. Róma, jun. 30. Az alessandrai főtemp­lom káptalana mentegetőzik a pápához intézett nyilatkozat iban Ratazzi temetésé­nél való részvéte miatt. — Uredo herczeg- nő a pápának egy 235,000 aláírással ellátott okmányt nyújtott be, melyben a kolostor-törvény ellen tiltakoznak Bécs, június 30. (Zárlat.) Hitelrészvény. 255.50 Angi. osztr. 190.— Galicziai 224.—, Lombard 189.—, Allam-vasut 3 >7, Trammvay 262, Rente 67.60 Hitelsorsjegy 174.— 1860. 101.25 Napoleon’dor 884.50, 1864 135,— Arany 521 — Ezttfrt 108.,75 Frankfurt 93 20 Iiondon 110,— Magyar sors­jegy —.—, Po.osz pénzutalv. 165. Váltóbank — Töríík sorsj. 66 25. Unió-bank 138. Párfs, június 30. (Zárlat ) 3°/f,-es jöv. 56.10 4%';' es jövedék—.—. 01»'z jövedék 64 10. Allamvasnt 7.72.—, Cre­dit möblier —. Lombard 436. Consolok —.— M. kölcsön —.—, EszaknyugoH vasúti —.— Magy. kel. vasút — 1871-ki kölcsön 9«.45, 1872-ki kölcsön, 91,60. PArls, junius 30. (Kezdet.) 8%-es jöv. 56.75, 41/í70-e jövedék —Olasz jövedék 63.50 Allamvasnt 758.— Credit mobilien —Lombard 423 Consolok —. M. köl­csön —. Északnyugoti vasúti —. M. kel-vasut — — 1871-ki kölesön 89.95, 1872-ki kölcsön, 91.05. Páris, junius 30. Liszt 75.50 75.75, 71.25, Repczeolaj 90.50, 90.75. 92.— Lenolaj 9375, 93,26, 92.50 Szesz 62 — 63.50. Czukorfinomitó 155.— Frankfurt, junius 30. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 104,25 Amerikai 1882-re 9 A/, 1860-ra 92.% Lombard —Év járuléki papír 60. V, Osztr. bank részv. 1040. Osztr. hite részv. 274.50 Osztr. államvasp. rész. 349.50 1864 153.75 Galicziai 235.50 ezttstvjárnlék 65.25 Győr-gráczi •— Berlin, jnnins 30. Galicziai 101.— Aliamvasp. 204 50 Lombard 114.75 Papir-jöved. 60.75. Ezüst-jöved. 65.75. Hi- telsorsj. 112.-, 1860-as 92 50. 1864-es 87.-, Bécs 89.% Hitelrészvény 155.—. Romániai 40'/,.. M. sorsj. 52.50. Berlin, iunius 22. (Zárlat.) Galicziai 101.— Aliam­vasp. 204.50. — Lombard 114.75 Papir-jöved. 60.75 iizttst-jöved. 65.75.—. Hitelsorsj. 112.— 1860-as 92.50 864-es 87.— Bées 88.26.—. Hitelrészvény 155.75.— Ro­mániai sorsj. 40•%. Magy. sorj. 5250 Berlin, jnnins 30. Búza 79.75 85,— 89. — rozs 53.25 57.—. 67.50 Zab 48.25 -.—, Árpa helybon 51.50 4875 «V« - Olaj 20.10. 20.08 19.07 Szesz —. Nemzeti színház. A szünidők előtti utolsó elő­adás az ó-spanyol irodalem egyik jelesének, Cal- deronnak indulatokban gazdag, s az ó-kori tragé­diák nyomán készült drámája volt: „Az élet álom.“ A magvas stylü, költői reflexiókban, de még epikai részekben is gazdag színműnek kivált első része általánosan lekötötte a figyelmet; a má­sodik rész s kivált a befejezés, hol az indulatok békés kiengesztelése már a keresztény tragédiák fenkölt szellemébenfvan megoldva, csak a mélyebb gondolkozásu kedélyeket foglalkoztatta. Az érdekes és sok helyen nyers alakok különben mindenkinek sok megfigyelni valót szolgáltattak. A darab die tiókbaan das momentumai az ábrázoló erőket na­gyon igénybe vették. Dicséretökre mondva, sok buzgösággal is igyokeztek eunek megfelelni, s mi­dőn az előádás jóravalóságát kiemeljük, egyelőre is Komáromit említjük meg, ki mindjárt a darab elején egy hosszú és nehéz stylü elbeszélést, a sza­valat minden dicséretes apparátusával adott elő. A darab zenekiséretét Nikolics irta és pedig sok he­lyen kifejezőleg. Atalában az előadás a jobb esték közül való volt, miről bővebben is fogunk szólni. A közönség megtöltötte a zártszékeket' de a pá­holyokat nem. MIKLÖSY SZÍNKÖR. Budapest, kedden jul. 1. V1ZVÁRY Gyula ur a nemzeti színház tagjának első ven­dégjátékául. A háromcsörü kacsa. Vig operette 3 felvonásban Kezdete 5 órakor Budapest, junius 30. Bármi legyen is egyes laptársaink vé­leménye azon vitáról, melyet a rozsnyói püs­pök esete és a vallás- és közoktatási minisz­ternek ezzel szemben követett eljárása a képviselőházban előidézett, a kormány múlt­kori leszavaztatásának mindenesetre meg­volt azon nagy eredménye, hogy egé­szen váratlanul a megvitatás napirendjére került egész csapat nagy fontosságú kér­dés, melyekkel Trefort ur addig úgy látszik óvatosan tartózkodott szembeszállni. Már ez évi február hóban, midőn a vallás- és köz- oktatásügyi költségvetés tárgyaltatott, meg­említettük, hogy Trefort ur csak mint köz­oktatási ügyér beszélt, de a cultusminisz- tert, nem volt szerencsénk hallani. Azóta se sokszor részesültünk e szerencsében és amikor mint ilyen beszélt, az igazat meg­vallva nem nagy köszönet volt benne. Mi Trefort miniszter urat egy igen fel­világosodott tudományos férfiúnak tartjuk, de őszintén megvallva nem gondoljuk, hogy mint gyakorlati államférfi, mint végrehajtó közeg azon nagyszámú magas eszmék szín­vonalán áll, melyeket Deák Ferencz tegnap- előtti beszéde felölelt és melyeknek áll am- intézményeink keretébe való beleillesztése a- képviselőház mai határozata által kimonda­tott. Ismeteljük nem szellemi képességeinek arravalóságát vonjuk kétségbe, hanem nem hiszszük őt azon kellő erély és tetterő bir­tokában, melyet a tegnapelőtti és mai nap eseményei által merőben megváltozott hely­zet megkíván. Mert, hogy a helyzet változott és na­gyot változott, ezt még a „Magyar Állam“ is talán csak olvasóival szeretné elhitetni, de maga el nem hiszi. A képviselőház óriási és pártkülönbség- nélküli nagy többségének mai impozáns mani- festatiója, melylyel Deák Ferencz a junius 28-ki ülésben kifejtett nézeteit és elveit nem­csak teljesen magáévá tette, de határoza­tává is emelte, intésül és figyelmeztetésül szolgálhat mindenkinek, hogy a törvényho­zás el van határozva, erélyesen kezébe ven­ni mindazon eddig mesterségesen elhaloga­tott kérdések lebonyolítását, melyek az ál­lam és egyház közti viszonyra vonatkoznak és oly irányban vezetni az erre vonatkozó törvényhozási működést, mely ha végered­ményekben az alapul kijelölt eszmékhez hű marad, Magyarországot a bonyodalmas egy­házi kérdések szabadelvű megoldása tekin­tetében. Európa legelőbbrehaladott népei közé fogja emelni. De intésül szolgálhat ez még arra néz­ve is, hogy azon időköz alatt, mig az egy­másból következő szükséges törvények lán­czol ata megalkottatik, a képviselőház nem fog oly könnyen napirendre térni holmi cle- ricalis visszaélések felett semmiféle miniszter kedvéért és nem fogja eltűrni azon eddig létezett privilégium további gyakorlását, melyszerint egy kiváltságos osztály makacs következetességgel ignorálhassa a törvényes király törvényes rendeletét teljesen büntet­lenül, mert hiszen egy kis audiendum vagy egy csendes miniszteri roszalás aligha fog egyetlen püspököt is arra bírni, hogy a magyarországi orr helyett Rómából küldes­sen magának orrot. A eultusminiszter urnák tehít, á képviselőház akaratát megértvén, kettős irányban van előírva kötelessége. Egyik: határozottan reáállni azon eszmék alapjára, melyeket ma a nemzet képviselete sajátjául adoptált, eszerint módosítani jövő eljárá­sát az összes magyaroiszági egyházak és felekezetek irányában és ehhez képest járni el azok ellenében is, kik netalán ellenkezésbe tennék magukat a nemzeti akarattal. A másik: részéről is mindent elkövetni az eddigi mulasztások helyrehozására és siet­tetni megvalósulását ..zon uj kornak, melyet Deák Ferencz beszéde elénk ábrázolt, mely­ben az egyház az államtól teljesen elkülönittet- vén, rendeletéhez képest teljesítheti háborí­tatlanul és a politika zivatarai elől meg­védve culturalis és erkölcsnemesitő fel­adatát. Kétségtelen, hogy országszerte oly hatalmas viszbangra fog találni a képvise­lőház mai ünnepélyes nyilatkozványa, mi­szerint e kérdés elaltatása többé nem lesz lehetséges, bármily hatalmas és ügyes ke­zek iparkodnának is azt a dermedés bilin­cseibe zárni, és az akire az országos vallás­ügyek legfőbb kezelése bizva van, csak addig teljesité kötelességét, mig lankadatlan erélylyel legelöl megy azon utón, melyet számára a képviselőház kijelölt. És ezen erély hiányától félünk Trefort miniszter urnái, és épen ezért folytonos éber figyelemmel fogjuk kisérni működését; de másfelől bizonynyal elsők leszünk, kik örömmel fogjuk bevallani csalódásunkat, ha Trefort ur cultusminiszteri minőségében nem szavaival — mert ez valóban nem sikerült — hanem tetteivel iparkodott kivívni a szabadelvűek elismerését. = A horvát kiegyezési tárgya lások befejeztettek. Mint a „P. N.“ jelenti, teg­nap d, e. 11 órakor volt a regnicolaris bizottság zárülése Szögyény László elnöklete alatt. Ez ülésen felolvastatott a megnyitó ülés jegyzőkönyve, mely hitelesittetett. Ezután előterjeszté a kikül­dött nyolezas bizottság a törvényjavaslatot, mely a megállapodások nyomán készült. E törvényjavas­lat elfogadtatott s azt Széli Kálmán ma térj észté elő a képv. házban. Az országházból. Junius 30. Hogy a jobboldal szabadelvű zöme és az ellenzék balközép többsége közt nem csak érintkezési pontokat de valóságos egye­sülést is idézhetnek elő a hazafias irány és józan haladás követelményei, arról örvendetes tanúságot tett a képviselőház mai emlékezetes ülésének nagy­szerű határozata. Mi, kik nem szoktunk sem csttggedezni a csalódások alatt, sem türelmet veszteni az akadá­lyok mialt, melyekkel pártunk 1867 iki programm- jának érvényesitési feladatában találkozott és talál- kozhatik lelkiösmeretes küzdelmünk: sohasem számoltunk arra, hogy az állami önkormányzat teljességének jogosultságára és az európai mivelt- ségben elöljáró nemzetek fejlődési színvonalának elérésére vonatkozó változbatatlan elveinket rögtön és egyszerre fogjuk megvalósíthatni. Mi jól tudtuk és jól tudjuk, hogy a nagy kérdések rögtöni és egyetemes megoldását csak sorjában és lassankint szokta eszközölni a fokozatos fejlődés békés hatal­ma s hogy egy csapással tömeges változást idézni elő csak azon forradalmi erő képes, mely a dolgok rendes menetén tulteheti magát, amelynek műkö­déséhez azonban nem folyamodik egyetlen józan nemzet sem addig, amig az alkotmányos szabad­ság- intézményeiben műszereket talál sorsának anyagi és szellemi javítására, vagy amig az ön­védelem legszentebb kötelességeinek teljesítésére nem utal minden becsületes polgárt a hazaszeretet. Hanem számoltunk igenis arra, hogy az idő eloszlatja azon téveszméket és elfogultságot, melylyel a baloldal elveinek hitvallása iránt visel­tetett a jobboldal, s hogy 1867-ki programmnnkat — mely reform-kérdés gyanánt sorolja el pártunk nézeteit állami összes érdekeinkre vonat­kozólag — nem fogja többé olyannak tekinteni és hirdetni mint amely egy alkotmányos ellenzék jogkörét meghaladná, sőt magáévá teendi annak egyes pontjait aszerint amint a körülmények ala­kulnak. S hogy ezen számitásunkban nem csalódunk, arra^eddig is voltak jelek azon teljesen megválto­zott hangulatban, melylyel — leszámítva a Ló- nyaista orgánum sziszegő fogásait — a jobboldal komoly emberei és közlönyei beszélnek pártunk elveiről és politikájáról. Most azonban már nemcsak jelek, hanem egy nagy tény bizonyít számításunk helyessége mellett. A képviselőház mai üdvös határozata — mely a magyar felvilágosultság valódi manifestuma gyanánt fog üdvözöltetni világszerte — kitüntette, hogy pártunk politikai hitvallásának több olyan pontja van, melyet érvényesíteni feladatnak tartja Deák is és késznek nyilatkozott csaknem az egész jobboldal. Igaz, hogy a baloldali programúinak vannak más nevezetes pontjai is, mikie nézve még el­térnek tőlünk pártelleneink, de majd megjön az egyetértés ideje azon reformokra nézve is, melyeket a jobboldal jelenleg még csak titokban helyesel, de már nem kárhoztat nyiltan. Egy szóval: a képviselőház mai határozata, melyben a 48-as párt s nehány jobboldali con- servativ képviselő kivételével — lelkesen egye­sült az egész ház : világosan kimutatá, hogy né­mely nagy kérdések megoldására nem hiányzik a két na gy párt összetartása. És ezen tapasztalatban látjuk mi azon nagy liberális pá rt alakulásának biztosítékát, mely — idővel —érvényesíteni fogja a baloldal 1867-iki programmjának minden pontját, egymásután a viszonyokhoz képest s a korona szentesítésével. S hogy azon nagy liberális párttal szemben egy conservativ pár tis létesüljön mindazon elemekből, melyek annak más országokban is al katrészci — azt nem csak természetesnek talál­nék, de óhajtjuk is, mert alkotmányos életünk par­lamentáris működése csak akkor jutna valódi, egészséges helyzetbe. Mondanunk sem kell, hogy a mai határozat­nak — bár mennyire emelje is a képviselőház hitelét s nemzetünk hírnevét — csak akkor lesz teste, ha a nyilvánított nagy elvekhez való ra­gaszkodást nem csnpán az országos bizottság ve­szi utasításul, hanem progr ammja gyanánt fogadja el és jelenti ki az ország kormánya is. Van-e ajelenlegi minisztériumban erre akarat és erő : azt nem tudjuk; de ha hiányzik benne akár az akarat, akár az erő, azon esetben nem élhet soká. (=) Trefort feje fölött elvonult a parlamenti zivatar. Megtépázta ugyan egy kissé annak módja- szerint, egyéb baja azonban most az egyszer nem történt. Rajta áll a parlamenti szélcsendben kivon­ni a viták irányából mindazt az ok- és időszerű tanulmányt, mely nélkül állása csak futó pehely, melyet el seper a legsimább szárnyalás« parlamenti zephirecske is. A magyar eultusminiszter oly hatalommal ren­delkezik a vaskalaposság megtörésére, minővel ke­vés más miniszter. A legközelebbi jövő meg fogja mutatni, vájjon Trefortot a parlamentben uralkodó szellem vezérlé e lépteiben, avagy bizonyos titkos rokonszenv, az ultramontanismus vitéseivel. Mert hogy nem elég egy felelős miniszter lelkiüdvössé­gére, ha „pressio befolyása alatt“ nagy erőlködés­sel kiszorít egy nyilatkozatot, hanem kell, hogy felelősségének érzetében kinevezéseit ise szel­lem lengje át: az kétségtelen. Eddig a mi vallásügyi minisztereink élette­vékenysége egy kétséges probléma megfejtése kö­rül keringett: két urnák akartak egyszerre szol­gálni. Voltak aztán hangzatos nyilatkozatok a képviselőházban, mint valaki megjegyzi: „pattogott a párásra vetett tengeride voltak egyszersmind famosus kinevezések a főbb egyházi javadalmakra, hogy — mint valaki megjegyzé: „az ördögnek is gyertyát gyújtsanak.“ A parlamentarismust kigunyoló ilyféle eljá­rásnak köszönheti Schopper a püspöki pí sztorbotot; kiből aztán lett a Menenins Agrippa-féle mesében érintett kéz, mely megmarta a neki tápot nyújtó szájat. Hátra van még csak az, hogy a hazafias és valamennyinél szabadabbelvü Bartakovics utódjá­nak kinevezésénél kövesse Trefort ar^gi nyomokat. Elfogadni Deák programmelveit, s aztán kinevezni oly érseket, kinek első főpásztori ténye az állam és nemzet elleni henczegésben nyilvánuljon : gyö­nyörű összefüggés volna. Pedig hallottunk olyas valamit, mely azt látszik mutatni, hogy kormánykörökben a jelöltek körül ép a legultramontánabb felé fordul a biza­lom. Ha csakugyan megtörténik annak kinevezése úgy Trefort keztyüt dob arczába annak a parla­mentnek, mely Deák szabadelvű reformnézeteit magáévá tette és ő maga a parlamenti miniszter, provocálja az állam és egyház közötti harezot. Mert az ily ember kinevezése nem jelenthet egyebet, mint hogy Trefort erősíteni akarja azt a főpapi eliquet, mely garázda czéljaira szeretné felhasz­nálni az államot. (=) Két várva várt törvényjavaslat fekszik előttünk. Az egyik a fö tanodái okt atásról, a másik a középtanodai oktatásról szól. Tárgybőség miatt a szöveg helyett csupán főbb elveit emeljük ki. A főtanodai oktatást távgyazó tör­vényjavaslat különbséget tesz az állam által fentartottállami, és a törvény értelmében felállí­tott magánintézetek között. Az állami főtanodák szervezetének, valamint az egész tudományos oktatásnak alapelve a taní­tási és tanulási szabadság. Ilyen főtanodák jelenleg a tudomáuyos egyetemek Budapesten és Kolozsvá­rott, a műegyetem Budapesten és a jogi akadémia Nagy-Szebenben. A jog- s államtudományi főtano­dák különálló jog s államtudományi egyetemi karo­kat képeznek; s azért a fegyelmi bíróságot ily tanodák felett a budapesti tudományegyetem, az erdélyi részekben a kolozsvári gyakorolja. Nem állami főtanodát minendféle testület és magános felállíthat, ha azok a törvény kívánalmai­nak megfelelnek; kimondja egyúttal a javaslat, hogy jövőre nem állami főtanodák csupán a tör­vényhozás beleegyezésével állíthatók fel. A már lé tező ily intézetek pedig a törvény kihirdetésétől számított két év alatt rendezendők. A középtanodák: vagy gymnasiumob, vagy reáltanodák. Vannak szintén állami és magán középtanodák. Mind a gymnasium, mind a reáltanoda nyolez osztályból, s ugyanannyi évfolyamból áll. Kivéte lesen lehet nem teljes gymnasiumokat is felállítani, de ezek négy osztálynál kisebbek nem lehetnek. Minden középtanoda mellé egy előkészítő osztály állittatik, mely az illető középtanodával szerves kapcsolatban van. A közép tanodáknál szabály szerint csak ren- des tanárok alkalmazhatók. Tanerők hiányában azonban kivételesen helyettes tanárok is, de azon föltétellel, hogy 2 év lefolyása alatt — a tanári vizs­gálatot letegyék. Rendes tanárokká csak oly egyének lehet­nek, kik a tanárvizsgáló bizottságtól képesítő ok­levelet nyertek. Akik már t i z évet tanári pályán töltöttek, a vizsgálat alól felmentvék, a többiek három év alatt vizsgálatot tenni tartoznak. A gymnásium vagy reáltanoda egy-egy osz­tályában 50 tanulónál több nem lehet; a tanórák száma az alsóbb osztályokban 30-nál, a felsőbbek­ben 32-nél több nem lehet. Minden tanév végén nyilvános vizsgálatok tartatnak. A nyolezadik osztályt végzett tanulók pedig zárvizsgálatot tesznek. Az állami középtanodák közvetlenül és kizá­rólag a közoktatásügyi miniszter hatósága alatt állanak. Ily intézetekben a hitoktatás a szülők és vallásfelekezetek gondja. Minden tizenöt középtanoda egy tankerületet képez, melynek élén egy középtanodai felügyelő áll. fjgNem állami középtanodát a törvénynek meg- feleíőíeg bárki állíthat. Azonban minden középtanoda az állam köz­oktatási kormányának felügyelete alatt áll. A tan­kerületi felügyelő mindenkor meglátogathatja ezen intézeteket. S minden ily nem állami középtanoda értesítvényben tudatja az intézet anyagi és szellemi állapotát a miniszterrel. Jogában áll a miniszternek minden tanodát, ha a törvény által követelt szervezetnek meg nem fe­lel, háromszori megintés után bezáratni. A horvát-magyar kiegyezés. A megállapított törvényjavaslat szövege * következő: Törvényj avaslat a Magyarország s Horvát- Szlavón- és Dalmátor- szágok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlí­tése iránt létrejött, az 1868. XXX. t. ez. által be- czikkelyezett egyezmény némely szakaszainak mó­dosításáról, illetőleg kiegészítéséről. A két varasdi határőrezrednek, Zengg és Bellovár katonai községnek, Ivanics várának és Sziszek községének Horvát-Szlavonorgzágokkal köz­igazgatásilag egyesítése következtében az 1868. XXX. t. ez. 33. §-a szerint a Horvát-Szlavon-Dal- mátországok országgyűlése által a közös ország­gyűlésre küldendő képviselők számának arányla- gos szaporítása válván szükségessé: s Horvát-Szla- von-Dalmátországok országgyü'ése óhajtását fejez­vén ki, hogy az 1868. XXX. t. czikkelyben fog­lalt egyezmény némely pontjai átvizsgálás alá vé­tessenek : e tárgyakra nézve egyrészről Magyaror­szág országgyűlése, másrészről Horvát-Szlavon-Dal- mátországok országgyűlése között az idézett 1868. XXX. t. ez. 70. §-ában rendelt módon közös meg állapodással egyezmény jött létre. Ezen egyezmény ő császár és apostoli királyi felsége által is jóvá­hagyva, megerősítve és szentesítve, mint Magyaror szág és Horvát-Szlavón- ős Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe igtattatik, amint következik: 1. §, A két varasdi határőrezred Zengg és Belovár katonai község, Ivanics vára és Sziszek községe Horvát Szlavonországokkal egyesittetvén Horvát-Szlavonországok a közös országgyűlésre kül­dendő képviselők száma az 1868. XXX. t. ez. 33. §-a alapján a népesség szaporodása arányában 29 ről 34-re emeltetik. 2. §. Az 1868. XXX. t. ez. 8. §-nak azon szavai, bogy a Horvát-Szlavonországban fekrő állam­földbirtok eladására nézve a magyar szent korona összes országainak közös országgyűlése, azon meg­szorítással intézkedik, hogy erészben a horvát- szlavon-dalmát országgyűlés is meghallgatandó, amelynek beleegyezése nélkül előadás nem történ hetik, akként értetnek, hogy az „államíöldbirtok“ kifejezésében az államerdők is benne foglaltatnak. 3. §. Az 1868. XXX. t. ez. 15. 16. 17. 25. 26 §§-ai hatályon kivitt helyeztetvén, helyettök következők rendeltetnek: Horvát Szlavonországok beligazgatási szükség­lete 1873-ik évi januar hó 1-től kezdve azon időre ameddig a magyar korona országi és ő felsége többi királysága és országai között a közösügyek költségeihez való hozzájárulási aráuy iránt kötött egyezmény tart, mindenekelőtt Horvát-Szlavouorszá- gok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjö­vedelmeinek 45°/0-ával fedeztetik, vagyis azon or szágok tiszta közjövedelmeiből annyi százalék szol- gáltatik be azon horvát-sziavon országos vagy tör­vényhatósági pénztárba, ahová a társországok tör vényhozása vagy kormánya kívánni fogja. Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 55°/0-a a közös költségek fedezésére a közös kincs lárba szolgáltatandó be. Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelme­inek 45 százaléka akként számittatik ki, hogy Horvát-Szlavonországok összes egyenes és közve­tett adóiból, a Horvát-Szlavonországokbau fekvő államjavak jövedelmeiből s egyéb közjövedelmek­ből csak azon kiadások vonatnak le, amelyek az adók kivetésével és behajtásával a közöz péuz- Ugyi igazgatás költségeit ide nem értve az állam­javak kezelésével, az összes közvetett adók és jö vedékek és a többi közjövedelmek előállításával és közvetlen kezelésével járnak. Midőn a határőrvidék még nem polgárosított része, részben vagy egészben Horvát-Szlavonor- szágokkal közigazgatásilag egycsittetik, s Horvát- Szlavonországok akkori összes területének mind közjövedelmei mind beligazgatási költségei meg­állapíthatók lesznek: ha ezen alapokon a jelen törvény azon fentebbi rendeletére nézve, mely a Horvát-Szlavonországok jövedelmeiből ezen orszá­gok közigazgatási költségeire fordítandó 45 száza­lékot megállapítja, módosításnak szüksége mutat­koznék, ezen módosítás habár az 1868. XXX. t. ez. 12. §-ában kijelölt határidő még nem követ­kezett is be, a változott viszonyok és Horvát Szlavonországok valódi szükségletének tekintetbe vétele alapján az 1868 : XXX. t. ez. 70. §-ában megszabott módon eszközlendő. 4. §. Az 1868: XXX. t. ez. 34. §-a végül következő bekezdéssel toldatilc meg: „Az érintett esetben a Horvát-Szlavon-Dalmátországok ország­gyűlése a feloszlástól számított 3 hónap alatt összehívandó.“ 5. §. Az 1868 : XXX. t. ez. 44. §-ának vége következő megtoldással egészittetik ki. „Ezen minőségben a bánnak ő felségéhez intézett előterjesztéseit változaclanul és késedelem nélkül felterjeszti, és csak azon esetekben, ami dőn az 1868: XXX. t. ez. által megállapított állami közösség vagy érdekek közössége szempontjából kételyek merülnének fel, amennyiben azok a bán meghallgatása után nem oszlattathatnának el, ter­jeszti ő felsége elé egyidejűleg, de elkülönítve saját, illetőleg a magyar közös kormánynak azokra vonatkozó észrevételeit.“ 6. §. Az 1868: XXX. t. ez. 49 §-a a követ­kező hozzáadással egészittetik ki: „A kölcsönös leszámolás megtörténte után azoknak Horvát-Szlavonországokat illető része a közösen kezelt alapokból kiválasstatik és a neve­zett országok autonom kormányának kiszolgáltatik.“ 7. §. Az 1868. XXX. t. ez. 52 §-a helyett a következő szakasz vétetik fel: „A bán katonai hatáskörrel nem birhat.“ 8. §. Az 1868. XXX. 3 t. ez. 53. §-a hatá­lyon kívül helyeztetvén, Lelyette a következők ren­deltetnek :

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék