Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-07 / 181. szám

Előfizetési árak Egész érté . . 80 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . 10 . — „­­ Egy hónapra . 1,80, ügyes szám ára 10 krajczár. .„1 Szerkesztési iroda: Budapesti­n, nádor-utcza 0. «t. Semmit sem ködünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozónk. Minden érténítés a szerkesztőséghez intézendő­ levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. 181. szám. Budapest, csütötök, augusztus 7. 1873. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn , ünnepre következő napon. A lapot illető zso­amátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: I­­udapesten, nádor-utcza 13. sz. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzei helyben és vidékről Pest, hátrány-utcz» 9. n. alá intézendők. V. évfolyam. Közl­ekedé«. H (reggel­ jelenti az időt éjféltől délig., 12 (eete) déltől éjfélig. 0«ea'gyoi*T ind. • io B. n.— X IPeet igyon. Ind. 7.60 E. «89 B . érk.10 is E. « 8* E BCes_________érk. S la B I.« B ■ Futárvonatok a grorrhajdzés alatt! Hétfő, ezttt., szomb. I Hétfő, Szerda. Pént. Bén ind. l.éO E. Banian Ind.S. 10 E. Pentérk. Ml E. iPeat érk. 18.88 B. „ Ind. 8.41 B. „Ind- 180 B. Baris» érk. 8.50 B.______________ iBeen érk. 7.88 B._____________ BéM, Ind. 8.é6~B 8 SO E. BAzlas * Ind. 6 (6 E 8.80 Pozton­ . 11.18 „ 11.08 . renrem­­i , 10.07 . 0.17 B Peat érk. 8.60 B 8.08 B öregen , 1.51 B 1.10 E „ Ind. 0.8. , 7.06 , Ozegléd . 5.40 „ 5.88 „ Czegléd „ 0 SS . « SO „ Pent érk. 8.12 , 7 4» „ Szened . 1 81 B l.és H „ ind.».16 . ».86 , Temesvár „ 6.19 „ S.SO érk. Pozsony . 4.88 B 4.80 B Brtalan érk. 8 40 „ 10.90 Been________érk. 6 00 . 0 09 „ Talbény Ind. 8.81 B Perl Am­o» ind.­­ SS B PerlAmos érk. 6 Ok „ ValhAny érk. u.­0 , SiŐa Ind. 7 15 B s .60 B.jSz.-FehArv. ind.10.18 B 13.83 B Győr „ 1184. 10.1» , Uj-Szeőny , 8.48 B 8.65. UJ-Saány „ 2­88 B. 11.87 .. Győr . 4.0» , 6.08 „ N*.-Fehérv. érk. 5.53 „ 2­5» B Bécs érk. 7.60 . 8.44 „ finde ind. 7.15 B 19.68 B. » 45 B T­­est Ind 7.— B 7.11 B -Bs-Behérv.érki.17 . S.SS B 11.51 B. Kantzea „ 1.48 , 10.45 B 0.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.8­. 4 48 . 07.­Fehérifa „ 8.17 , 8.11 B 1.50 B Trient érk. 8.ä6 B — I.S1 B Bnda érk. 8.17 „ 0.05 B 4.56 , Kanlsnaiadl0.65 B. 6.48B. 9.1511. Bécs ind. 7.15 B 11.16 B 7.45E Sopron . 6.88 B 1.45 B 7.40 B Sopron „11.68 . 8.40B 11.19 „ Bécs érk. 9.8 B 4.60 , 11.14 . I Kanizna érk.— 10.18 . 4 37B Sz.-FehérvAr ind. 0.87 B 8.18 B Hyanafalva ind. 6.80 B 19.66 B ris-Czell , 8.19 E 6.8­ „ Szombathely , 8.51 „ 0.81 , Szombathely , 3.80 „ 8.0. „ Kis-Czell „ 11.96 . 0.07 , Hyanafalva érk. 0.80 „ 0.86 , Sz.-FehérvAr érk. 6.07 B 8.10 B éySr ind. 7.94 B 19.16 E. Szombat­helyied 8.51B K­.oaE Elz-OseU „ 11.46 „ 8.19 , Kir-OzeU . 11.81 . 8.80 „ Szombathely érk. a.io „ 6.09 „Győr érk. 2.00 B 6 81 „ ZAhAny Ind. 8.68 B. 7.40 B Karolyv­Áros Ind. 5 18 B 8 18 B Zágráb érk. 7 50 „ 12.57 B Zágráb érk. 7 7 . 7 40 . , Ind. 8.28 , 8.89 B ind 7.43 B. 9.90 B KArolyvAr.érk. 10 17 „ 10.19 „ ZAhAnyt érk.11.44 B 2 37 B nztezeh ind. 0 68 B, 6 48 B ^tef nbrAeh ind. 4— B 4.40 B Zágráb . 8 JO „ 7.50 , Zágráb „ 7.63 - 8.18 „ ettetohrlich érk. 10-54 - 11.08. Balsg-b érk. ».50 » 41 . Z­Ah­Any ind. 60 B. 4.18 B DombovAr Ind. 6.67 B 5.98 B BomkovAr érk. 19.27 B. 1.08 B. ZAh­Any érk. 11.35 „ 2.27 B Kanizsa ind. 5.18 B 2.43 B Troh&en ind. 6.20 B 6.00 3 Zákány „ 8.91 . 4 08 . bárány _ 12 85 E 8­07 B IToh&cs érk. 19.80 E 12.20 B. Kanizsa érk. 1.91 „ 4.10 „ Vili Aliz ind.11.86B 6.80E 4 30B­ H.­VAradl ind. 5.00 B 7.5FB. Eszék ér­­. 1.05E S83 „ 1 3» s­tu­ffed „ 8.24B 9.10 E . ind. 4.00 „ 8.01 B. [Bank érk. 10.16 „ 11.1* , Szeged „ 8.84B.6.16E­­ ind. 11.0­ . 5 42B­­.OOB K.-VArad érk. 11.00,8.— , I Villany érk. 1.08B. 7.17 , 11.04 „ Pent ind. 7.81B 6 28B Kanna ind. 4.20 B ».34B.O.OOB. Czegléd „10.18, 8.55 „ Mi­kőié-' „ 7.4» „ 1.56E»50», Szolnok . 1192 „ 8.68 „ Debrecz. „ 12.47 B. 10.84 „ P. Ladány , 9­01E. 12.51 B P. Ladány „ 8.25 „ 12.87 B Debrecz­ „ 8.61 „ 2 62 „ Szolnok „ 4.46 „ 4.44 „ Hokolcs „ 10.40 „ 7.56 „ 2.05 B Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kanna érk. 8.96 B 19.15B 6.09 „ Pent érk. 8.81 „ 3.45 „ Szolnoki ind. 11.12 B 10.87 E. Temesvár ind. 8.56 B 5.98 E­„Arád „ 4.36 B 6.68 B Arad „ 12.25 E 6.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8­4» „ Szolnok érk. 4.64 „ 4.17 B P.-LadAny ind. 2.86 B 1.26 B V.-Várad Ind. 11.99 B 6.06 B. H­.-Várad érk. 6.47 . 4.00 , P.-L­adAny érk. 1.68 E. 11.44 „ Arad ind. 4.90 B 6.44 B.M.-VAn&rhely Ind. 7.16 B 10.02 E. Piaki „ 10.8» „ 9.80 B TAtíz „ 1.80 E. 2.60 B. K.-Fehérvár érk. 19.40 B 6.18 B K.-Fehérvár érk. 9.20 „ 8.99 „ „ Ind. 1.06 „ 11.89 B. „ Ind. 10.10 B 4.00 „ Tótíz „ 2.84 „ 1.12 B.Pinhl „ 1.18 B 6.10 „ M. -Vásárhely érk. 0 16 „ 6.59 » Arad________érk. 8 90 , 11.66 „ Plnhl led 9.40 B Petreznény ind. 0.80 H Petreznény érk. 8.90 „ _____Plahl érk. 19.00 B Tttvis ind. 9.14 B 1.46 B Segesvár ind. ».47 B­ 6.60 B SegenvAr érk. 6­9» , 7.8» , Tttvln_________érk. 9.90 B 1.00 B Kln-Kapna Ind. 4.86 B 5.06 B Szeben ind. 8.40 B 9.60­ E Kleben érk. 8.S9 , 7.80 , Kln-Kapna érfc. ».10 , 11.87 „ N. -Várad ind. 5.10 E 4.51 B 'Kolozsvár ind. 4.9" B 10.80 B Kolozsvár érk. 1189 - 9­ 09 . 1T.-Várad érk. Un­e­n.ie E Pest Ind. 19.89 B 11.00 B 9.09 B Rritka Ind. 1.18 B 8 68 B Hatvan „ 9.60 , 1.60 B 5.86 . ».­Tálján „ 9.02 „ 1.86 B 3 85 B 8.­Tálján „ 4.82 » 4.00 „ 8.60 érk. Untvan . 10.68 , 4.00 , 6 00 , Bolha „ 12.82 „ 2.05 B Pest érk. 12.61 B 0.48 „ 8.86 , Pest Ind. 7.89B 10.86B 6.38B. Miskolczind el6.BlO.seB 6.00 B Hatvan érk. 8.38 „ Hatvan érk. 4.90 B ind. 9.60 » 1.8FB 11.09 B. „ Ind. 11.07 , 8.21 B 7.66 „ Minholczérk 1.90 B. 6.30 „ 6.42 H Pest érk. 1.07 B 6.10 B 10.20 , Vámes-OySrh ind. 9.40B. 10.42 B Qyiingrytts ind. 1.21 B 9.96 B ftyttngyfln érk. 8.16 , 11.19 , Vámos-Kyttrh éra. 1.60 . ».68 „ P.-Abony ind. 9.80S 12.00B. 4.92B.IEger ind. 9.89B 11.60 B 8 OSB. Eger érk. 10.00, 12.80» 6.00 „|F.-Abony érk. 8.89 „ 19.08 B 8.49, BUnhol­n híd. 7.65 B. I Bánréve ind. 8.40 B Bánréve érk. 10.19 ,_____|lilsholcz érk. 0.16 ,______ Ranna ind. 0.00 B 5.80 E Hderberg ind. 8.95 B 7.00 B. Bottá , 8.98 E 8.00 B Butka , 2.19 B 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 , 8.00 B Kassa érk. 5.00 B. 8.00 B. Abos ind. 7.00 B 8.00 B 7.10 B Eperjes Ind. 1.26 B 6.80 B 9.47 B Eperjes érk. 7.46 , 8.46 , 8.16 B Atoon érk. 9.10 , 0.15 , 9.99 Szerencs ind. 8.66 B 8.66 B Királyháza,ind. 12.47 B. 9.48 B B.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 3.82 „ Csap „ 4.16 , 1.86 B Cap „ 12.66 E 8.96 „ S.-A.-Ujhely „ 6.08 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.18 , 19.10 B. Szerencs érk. 7.56 , 6.84 . Sn.-CJhely Eí 11.00 B iHomonua Ind. 1.26 B Homonna érk. 8.17 B ISz.-Erhely érk. 6.89 , Fagvár Ind. K­.16 B 9.27 B Vyíregyháza ind. 0.00 B Csap „ 1.00 E 8.45 , deep „ 12.46 E 4.86 B Nyíregyháza érk. 6.26 „ Ungvár érk. 9.04 , 6.58 „ 11 Atya ind. 8.40 E VnnbAci Ind. 19.00 B MnnhAoe érk. 4 51 ,­­ Batyu érk. 1.17 » Kebreczen Ind. 8.19 B é.13 ElSzigeth ind. 1.­8 B 0.81 B Királyháza „ 10.47 K.4.18 E 1.4 S érk. Királyháza­ „ 4.86 , 4.23 B Szigetb érk. 1.6B. 7.12EG —­­Debreczen érk. 11.60 , 0.80 „ TÁVIRATOK. Bécs, aug. 6. A nemzetközi gabnavásáron búzában közepes forgalom volt. Svájczi házak számlájára idevaló és hannoveri búza meglehetősen vásároltatott. Rozsban berlini zárlat szerint idevaló házak vásároltak tetemesen muszka áruból. Zabot és kukoriczát Dél- és Éjszaknémetországba, ex­portra vásároltak tömegesen. A repczeüzlet élénk, különösen német és franczia számlára élénk ke­­l­esietnek örvend. Berlin, aug. 6. A „Prov. Corr.“ constatálja, miszerint a „Vigilante“ elfoglalásából eredő inci­dens Werner kapitány visszahivatása által elintéz­­tetett. E visszahivatás igazolja azon feltevést, mi­szerint Werner minden utasítás nélkül, önhatalmú­lag cselekedett, mely tettéért való felelősséget a birodalmi kormány magára nem válalja, mely tény a jelenlegi spanyol kormány tényleges elismerésé­vel egyenlő lett volna. Drezda, aug. 6. A király nyugodtan aludt, s némileg erőhöz jön, — a levertség szünőfélben. Madrid, aug. 6. A kormány erélye jó benyo­mást tett a csapatokra, melyek Sevilla bevétele óta lelkesülten működnek. — Valenciának bevé­telét már­a várják. — Cathagenában a felkelők között szakadás támadt. — A lázadás leverése után a kormány egész erejét a carlisták ellen for­­dítandja. Emlapeasti szem­lapok. csütörtök, aug. 6-én, MIKLÓSY SZÍNKÖR. Kezdete 6 órakor, Szuszl úr keservei, vagy : kié a 40 ezer forint. Vígjáték 5 felvonásban, írták Chairville és Bernárd fordította Császár Miklós. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR Kezdete 7 órakor. Zarándokok. Vígjáték 3 felv. Körszemle­ ­. A szokásos félévi szemlék megírására megért az idő. A holt idény Albion fölé is, kiterjesztette már uralmát s végre pihenni küldte tegnap a munkában Európa nagy törvényhozó testületei közül utólsónak ma­radt angol parlamentet is. A nyugalom és munkaszünet általánossá lett ezzel minden­felé, hol rendes viszonyok között foly az államélet, s a munka és pihenés természe­tes váltakozásának útját nem állják szervi bántalmak, sem rendkívüli körülmények kény­szere nem teszi permanenssé az alkotmányos tényezők együttes erőkifejtésének szükségét. Ily szomorú kényszerűség alatt ma egyedül Spanyolországot látjuk kínlódni, lankadni s elvérzeni a rendkívüli erőfeszítésben, melyet a lét és nemlét határvonalán, anarchia, de­magógia, szenvedély és bűn, vakság és ra­jongás ellen folyó halálos tusájában a nem­zeti becsület jó hírnevéért s az állami fen­­maradás érdekében kifejt. E szerencsétlen országot a természet rendkívüli tüneményei közé sorozza ez idén iszonyúan zilált helyzete s a látkör vizsgá­lója, midőn Európa általános politikai hely­zetéről képet alkotandó széttekint,­nem von­hatja e tüneményt észlelései körébe s nem combinálhatja a rendes viszonyok között élő államokkal. Megmarad érdek- és tanul­ságteljes specialitásnak, mely éber szemmel­­tartásra, beható tanulmányra érdemes, de nem foglal helyet az általános helyzet té­nyezőinek lánczolatában, kifelé csak az ér­zelmek módosítására hat, az ész számításait nem érinti és nem foly be sorsa politikai motor gyanánt a helyzet alakulására. Közszemlénkben tehát Spanyolország nem foglalhat helyet, s be kell érnünk rendkívüli helyzete constatálásával s kife­jezésével a spanyol állapotok jobbrafor­­dulását ígérő hírekből merített azon remé­nyünknek , hogy ez az ország sem játszotta még el végkép lehetőségét annak, miszerint illő helyet foglaljon ismét az európai hely­zet megítélésénél számba veendő faktorok sorában. É­­szakkeleti szomszédára vetvén sze­münket , imént kifejezett reményünk még inkább megerősödik. Francziaország is már­­már ott szédelgett a meredély párkányza­tán, hol ma Spanyolországot látjuk és félt­jük. Francziaországban is felütötte fejét a dissolutio mindazon elemeinek vegyüléke, mely ma a spanyol földön folytatja üzel­­meit. Különbözhetett ettől névre, színre, de lényegileg ugyanaz volt. A nemzet öntu­datra ébredése s az akaraterő egyesítése szilárd és megbízható kézben, megmentette az országot. Igaz, hogy a megmentés nagy­szerű tényét, nyomban követte a kisszerű érdekházalkodás, melynek apró vitézei az egész nemzet érdeke helyébe a saját maguk jólétét csempészték be czélnak. És bár e huzalkodás tölti be tulajdonképen a szem­lénk alá tartozó egész korszakát a franczia ál­laméletnek — a nemzeti előnyilatkozás ama monumentális előző példájából s magából a huzalkodás eddigi eredményéből bizal­munk támad, aziránt, hogy az országban elvégre is a jó irány lesz a győztes irány. A Thiers bukása után uralomra vergődött coalitiónak — minden bűnei, visszaélései i­s corrumpáló szelleme mellett: megvan az az érdeme, hogy gyakorlati példán bizonyí­totta be a monarchia restauratiójának képtelen voltát, s meg­van a Broglie kormánynak az az öntudatlan erénye, hogy akarata ellenére is a respublika megszilárdítását eszközölte , valódi par­lamenti kormányzatot hozván belé, míg Thiers alatt a személyes régime volt előtér­ben. Önkényi czélok elérése végett eszköznek állította vissza a nemzetgyűlés teljes souve­­rainitását, de a gyakorlatban ez eszköznek ura nem maradhatott. Ma már a többség kezében van az eszköz hatalma, s holnap — a parlamenti pártalakulás változandósága azon párt kezébe juttathatja e fegyvert, mely ellen kovácsolhatott. A többség uralma ma már meg van alapítva Francziaországon. Rész kezekben látjuk meg, de fennáll a lehetőség, sőt több: a logikai kényszer, hogy jó kézbe kerüljön. A nemzetgyűlés teljes souverainitása tehát természetes következményeivel a jó ügy javára fordult. A köztársasági kormányforma pedig — melyet azért vett kezébe a coalitio kor­mánya, hogy meghamisítsa s megrontsa erejét, szétfoszlassa nimbuszát; a coalitio uralma alatt támadt monarchikus egyenet­lenségek folytán megérte azt az elégtételt, hogy ma már legdühösebb ellenségei is kénytelenek fentartására segédkezet nyúj­tani, Mala­fide teszik az igaz, rajta vannak, hogy lényegétől megfoszszák vagy legalább természetellenes tulajdonságokkal ruház­zák fel, az is igaz; de elvégre is fentartják s meggyökeresitését mozdítják elő. Nevezzék bár a feléjök nőtt köztársaságot conserva­­tivnek, parlamentárisnak, fejedelminek, vagy monarchikus intézményekkel körültánczolt-­­ nak, respublika marad az mégis s csak ■ idejét várja, hogy rákényszeritett epitheton-­­ jait lerázza s legyen valódi köztársaság sans epithéte. — Mindezt összevéve, s hozzá­vetve a terület felszabadulásának épen most befejeződő tényét •­■ hozzávetve az ország külpolitikai visszonyainak kielégítő voltát. Francziaország jelen helyzete nem mutat kétségbeejtő képet belviszonyaiban, s nem kelt aggodalmakat, hogy beléle­­téből külső bonyodalmakra kerüljön ok. —­­ A német-olasz szövetség, melyet a franczia belügyi clericalismus kifelé terjeszkedése el­len óvszerül mond a hit létesülőnek, való- s szinüleg már puszta hite által kedvét veszi­­ Broglie úz ily féle hajlamainak. S épen ma értesít egy táviratunk, hogy a franczia kor­mány elnöke ünnepélyesen tiltakozik a fel­fogás ellen, mintha a kormány clericális színezetű volna. A belpolitikát illetőleg egyebet beszélnek ugyan a tények, de biz­tosnak vehető, hogy a beszélő tények meg­gondolatlan rohamossága maga fogja az ész­­r­etérítő visszahatást előidézni a belügyek terén is. A franczia nemzetgyűlés imént bere­­kesztett ülésszakát bár javarészét a leg­­intenzívebb pártküzdelem s nagy alkotmá­nyos elvek harcza vette igénybe — bigot­­téria és szenvedély­esség rabolta meg: a szervezés és békés törvényhozás műveiben sem lehet meddőnek mondani. Számos nagy horderejű s közhasznú törvényeket mutat­hat fel eredmény gyanánt, s a munkabíró­ság a parlamenti élettelj oly bizonyítékait adta , amilyenekkel kevés törvényhozás dicsekedhetik, még a legrendezettebbek kö­zül is. A franczia törvényhozásban megszo­kott elevenséget s rendszeres működést, kerekded, praetis formák között, ez ülés­szak sem nélkülözte, s e tekintetben jóval felül áll a német és olasz parlamenteken, sőt némi tekintetben túltesz Nagy-Britta­­nia mintaszerű törvényhozásán is, melynek tegnap bezárt ülésszaka nem épen a leg­szerencsésebbek közé tartozik. De erre már csak holnap térünk. A Tanügy tekintetében hazánk igen szépen van képviselve a bécsi közkiállításon, s az idegen, ki csak részhirünket hallotta, kellemes meglepetéssel szemlélte az erős c­áfolatokat. Van erkölcsi nagy nyomatéka tehát a nemzetközi jury ítéletének, mely felől ma Bécsből a következő táv­irati értesítést kaptuk: „Magyarország tanügyi kiállítása a legma­gasabb kitüntetést, a díszokmányt nyerte.“ Örülünk e diadalnak, mert oly téren nyertük, hol még sok győzelmet kell aratnunk.­­ A horvát országgyűlés egybehívása. A zág­rábi hivatalos „Narodne Novine“ lapja élén a következő „hirdetést“ közli: a császári és apostoli királyi felsége folyó évi július hó 3- án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az 1872 évi október hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározással további in­tézkedésig elhalasztott horvát-szlavon országgyűlés folyó évi augusztus hó 25-dik napjára ismét össze­­hivassék. A kir. horvát-szlavon-dalmát országos kor­mány elnöksége. Zágrábban 1873. évi augusztus hó 4-én. Dr. Muhics s. k. : A „Magyar Újság“ tegnapi számából veszszük át a következőket: Koryt­ic zajul. 3­1-én. Olvasóink emlékeznek egy levélre, mely Kun Pál neve alatt keltezve lapunkban megjelent, s a melyben annak írója több volt balközépi nevében kijelenti, hogy megszűnt e párthoz tartozni. Ez ellen később Kun Pál tanár S.­Patakról felszólalt, mondván, hogy azt nem ő írta. Midőn e nyilatkozatot fölvettük, egyszers­mind kijelentettük, hogy hacsak más Kun Pál nem létezik s magát a levél szerzője gyanánt nem jelenti, mi a más ember nevét bitorló s egy hírlap szerkesztősége jóhiszeműségével visszaélő ember el­len az illető hatóságnál lépéseket fogunk tenni. S miután jul 20-ig senki sem jelentkezett, alelí­t szerkesztő az iratok átküldése mellett a s.-a.-ujhelyi törvényszékhez csakugyan folyamodott is vizs­gálatért. Azonban ime ma azon munkatársam, aki a szerkesztőséghez intézett levelek felbontásával van megbízva, az alább olvasható levelet — boritéka nélkül — küldi át nekem ide Korytniczára intéz­kedés végett. Ezen levél — melyhez egy „Zemplén, jul. 26“-ki kelettel s „Állítsunk olvasó-egyleteket“ fel­irattal ellátott czikk is van mellékelve, — ugyan­azon Kun Pál, ki az előbbi levelet irta (a kézírás t. i. ugyanaz) azt mutatja, hogy szerzője sem Kun Pál tanár ur nyilatkozata, sem a szerkesztőség megjegyzése felől legkisebb tudomással sem bir. S mi — ámbár a mostani levélben felhozott ok, mely szerint t. i. Írója a cholera miatt egyik helyről a másikra kénytelen vándorolni, s hozzá lapot nem­ is kap, ezen tudatlanságot megfoghatóvá látszik is tenni: mindamellett tartózkodunk ennek mindaddig teljes hitelt adni, s a kért vizsgálat megszüntetését kérni, míg teljesen nem győződünk meg arról, hogy ezen Kun Pál csakugyan létezik, evégre intézked­vén, hogy a „M. U.“ illető számai a maival együtt neki Tiszaluczra a megjelölt czím alatt megküldes­­setőek. Egyébiránt pedig a dolog további fejlemé­nyéről is értesitendjük a közönséget. A szerkesztő: * Tisztelt szerkesztő úr! Csak barangol az ember, egyik helyről kiűzi a cholera s a másik helyre megy. Épen igy va­gyok én is. Hazámban kegyetlenül űzi játékát, onnan kikergetett, s most leszorított Zemplénnek egész a legalsó csúcsába, Tisza-Lucz falucskába. Itt élem bús napjaimat. Hát bizony unalmas itt az élet. Sem a küléletről, sem a politikai események­ről, semmi hírt sem hallunk, mert hiszen a tiszte­lendő szent páter „Egyházi és iskolai lap“-ján kí­vül semmi lapot sem olvasunk, azt is tizedma­­gával hordatván a jó öreg úr, csak egy hónap múlva olvashatjuk a múlt heti számot. — S épen e súlyos helyzetem kényszeri­, hogy az annyira szeretett „Magyar Ujság"-ból legalább augusztus hóra tiszteletpéldányért folyamodjam, mig t. illik e sze­gény falucskában fogok tartózkodni, mit ha meg­­nyerendek, szives közreműködésemet ajánlom fel a nemes czélnak, melynek a „Magyar Újság" zász­lóvivője. Kelt Tiszaluczon, jul. 26. 1873. Kun Pál, egykor balközépi, s most 48-as. U. i. Ha netalántán azon szerencsében része­sülnék hogy a „Magyar Újság“ számomra megkül­detnék , a czim : T. Kun Pál urnán U. p. Lucz. Luczon (Szabó Imre urnái.) ezt csupán azért irtam, hogy a postamester azt ne gondolja, hogy az a Kun Pál valahol Persiaban tartózkodik. Egyébiránt majd el is felejtem: Isten éltesse sokáig szerkesztő ur !­lóig Kn*g A .gyinijioi* o -t v Tegnap nem maradt terünk, hogy átvehettük volna a fennebbi nyilatkozatokat. Most azonban olvasóink is élvezhetik, hogy a „Kun Pál“ histó­ria mily komikus fordulatot vett. Hogy a Magyar Újság szerkesztője nem hajlandó elejteni az ügyet, azt értjük, mert — hasonló esetben — mi sem tennénk másként. Tisztelt collegánkat azonban értesítjük, hogy a pataki tanár Kun Pál itt is nekünk s aztán személyesen is meglátogatta szerkesztőségünket, mikép tiltakozzék a mystifica­­tió ellen, melyet nevével az valaki—­ bármi ok­ból is — aki most vándorol a cholera elől s úgy látszik nem érzi magát biztosságban sehol. ___ Szerk. K. P. Borszék julius SI. A „Hon“ 172. számában Agricola válaszol czikkemre, az „Ellenőrinek 172. számában pedig a közlekedési minisztérium erőködik Pap Lajos barátom érveléseit meggyengiteni. A hivatalos dementi azt mondja, hogy „a ghymesi combinatió föl van véve a javaslatba, de mint nem fölötte sürgős, tekintettel az ország mos­tani szorult pénzügyi helyzetére, csak másod­sorban.“ Ennek rövid értelme sem több, sem kevesebb mint az, hogy de leiz abból nem lesz semmi! Egy következő dementi talán még odáig is el fog menni, miszerint egyenesen kimondja, hogy ha vasút kell nekünk, székelyeknek, költözzünk vissza Ázsiába és ott építsünk magunknak saját magunk. Pap Lajos barátom ellen azt is fölhozza a közlekedési minisztérium, hogy a Baróth-Torja K.­­Vásárhelyen átvezető vonalban 5 vízválasztót kel­lett volna áthaladni, hanem azt elfeledi, vagy nem akarja kiemelni, hogy ezen vízválasztók minő ter­mészetűek. A közlekedési minisztériumnak úgy látszik elég, ha valamely vízválasztó egy félöles dombból áll is, csak hogy vízválasztó legyen. Bor­zasztó nagy szakismeret! Mi ismerjük pl. a torjai vízválasztót nagyon jól, és a közlekedési miniszté­rium argumentatióit látva, nem tudjuk, nevessünk, vagy boszonkodjunk-e ? No, de az ily argumentatiók igen alkalmasak arra, hogy a közönség szemébe por­hintessék, ha mindjárt a szakképzettség rová­sára is. Azt is mondja a hivatalos dementi, hogy a Tömös egyedül üdvözítő voltát az is bizonyítja, hogy ott jelenleg két társulat munkáltat, míg az Oj­­tozban egy sem! Igen, a Tömösben nyakra-főre kell dolgozni é s azon clique, amelynek érdekében ezen vonal terveztetett, örömest megteszi azt,­­ hogy legalább legyen, mivel a publikumot ámítani; míg az ojtozi szoros annyira van tanulmányozva, hogy oda semmi­nemű új munkálat még akkor sem volna szükséges, ha azon vonal nemcsak el nem volna ejtve, hanem véglegesen is elfogadtatott volna. Az pedig már épenséggel igen-igen naiv kívánság önöktől, hogy okos, számító emberek haszontalan munkába, ha­szontalanul dobják ki pénzüket; már­pedig midőn önök kimondották, hogy csakis a Tömösön fogják a vasutat bevezetni, minden az Ojtozban történendő munkálat nemcsak haszontalan, de egyszersmind nevetséges is volna. Egyébiránt mint mondom, az Ojtoz már tö­b­b rendben nagyon is alaposan tanulmá­­nyoztatott. Már az 50-es években G­r­e­g a lo­vag lelkiismeretes szakavatottsággal tanulmányozta és mérte föl az egész vonalat. No de ez Bach fénykorában történt, midőn a szászoknak a Bach­­absolutistikus kormány ellen elkövetett hűtlensége­­ket nem jutalmazhatták azzal, hogy a hű székely népet megfosztva a vasúttól, a Tömösön vezet­tessék azt be; ezen nevezetes vívmányt —igazság­kiszolgáltatást — csak is a jelenlegi közlekedési­­miniszteriumnak volt és leend lehetséges keresztül vinni. Még a Mikó és Gorove-miniszteriumok is csak legfennebb ruganyos hazafisággal biró laiku­sok voltak. — Sőt nemcsak G­h­e­g­a, de mások is azután is többrendben tanulmányozták az Ú­j­t­o - t. No de elég, ha jelenleg nem tanulmányozzák, ez világosan bizonyítja, hogy az egész Ojtoz­suviksz Tömöshöz képest. Egy pár szót A g­r­i­c­o­l­á­nak. Nagyon téved Agricola, ha azt hiszi, hogy én irányában talán fánkorral viseltetem, s hogy az 5 czikke reám rész benyomást tett. Világért sem. Sőt — habár a kitelepítésre vonatkozó néze­tét nem osztom, nem is oszthatom — felszólalását a legnagyobb örömmel olvastam, mert az ő czélja is — habár részben más után vél odajutni — ugyanaz, mi az enyém, t. i. a székely népnek mostoha helyzetébeli kiemelése. Ennél fogva mi a legjobb barátok lehetünk, s gondolom fogunk is lenni. A toroklobra vonatkozólag csak annyit jegy­zek meg: mag­am is tudom, hogy ezen bajban igen sokan haltak el, s haltak el daczára hogy orvosok — s talán különböző értelmes orvosok — kezelték az illetőket. Ez azonban semmit sem bizo­nyít állításom ellen, mert igen gyakran maguk az orvosok sincsenek ezen baj természetével és gyógy­kezelésével tisztában, ugyannyira, hogy maga a belügyminisztérium egészségügyi osztálya is inkább félre, mint a kellő útra vezeti az orvosok nagy többségét. Sőt többet mondok: még ezen baj ter­mészetét legjobban ismerő és leglelkiismeretesebb orvos keze alatt is könnyen elhalhatnak az ezen bajban szenvedők, részint azért, mert az orvost nem értesítik a kellő időben, vagy az orvos czél­­szerű utasításait nemcsak hogy meg nem tartják, de nem ritkán azzal épen ellenkezőleg járnak el. A kitelepítést illetőleg én főleg két okból nem lehetek annak barátja; nemzetiségi és azon szempontból, mert az ipar és kereskedést óhajtom emelni. Nemzetiségi szempontból azért nem, mert azon erős meggyőződésben élek, hogy a kitelepü­lők helyét más idegen nemzet fiai foglalnák el —­­ezt példák bizonyítják —­ és így hazánk keleti határán a magyar elem okvetlen meg fogna gyé­rülni, gyöngülni, ami pedig egyet tenne az erdé­lyi részekben, a magyar elem megsemmisítésével. De különben is nem oly elszomorító ezen kiván­dorlási viszony, mint azt némelyek képzelik. Igaz, hogy sokszor —­ főleg midőn a nép munka szűké­ben van — számosan mennek át a Székelyföldről Moldva- és Oláhországba; de ez leginkább azért történik, hogy a nép fiai munkaerejöket érvénye­sítsék, és rendesen keresmények utolsó garasát is a szülőföldre hozzák magukkal vissza —mert meg­jegyzendő, hogy legtöbbnyire csak bizonyos ideig maradnak idegen földön, é­s ott tőkésítik. De továbbá azt is nagyon figyelembe kell vennünk, hogy azért vagyunk oly koldusok, mert iparunk, kereskedésünk nemcsak, hogy nem virág­zik, de azt lehet mondani, nincs is. Ezek pedig nem fognak soha és sehol virágzásnak indulhatni, ahol a népesség nem elég tömör, mert csak tömör népesség mellett fejlődhetik az ipar és kereskedés kellőleg ki; ha pedig a Székelyföldön ezek kifej­lesztetnek, akkor a Székelyföld a jelenleginél 2-szerte vagy 3-szorta nagyobb népességet is el fog tartani. Egy sikeres kitelepítés pedig meg kellene hogy a népesség számát ritkítsa, vagy ami reájuk nézve még roszabb lenne, más népfaj uralmát hozná a nyakunkra. Dr. Cseh Károly: A középtanodai tanáregylet közgyűlése. Harmadik nap, auguszt. 6-án. A mai ülés befejezője volt a középtanodai tanáregylet ezévi közgyűlésének, melyre a tagok már meglehetősen megfogyott számmal jelentek meg. S­a­y Mór elnök nyitá meg az ülést s napirend előtt a közgyűlés köszönetét fejezte ki Violics és Berecz uraknak, kik a tanáregyletnek a margit­szigeti hid munkálatai s az állatkert megtekinté­sére módot nyújtani szíveskedtek. Ezután a görög nyelv és a reáltanoda ügyé­ben kiküldendő 15-ös bizottság megválasztása kö­vetkezet. Megválasztottak : Balló, Berecz, Császár, Du­­nay, Felsmann, Hoffer, Holub, Komáromy, Kondor, Landau, Lóri, Mayer, Orbán, Ney F. Török Emil. A bizottmányt N­e­y Ferencz fogja összehívni. A pénztárvizsgáló bizottság jelentést tett ezután a pénztár állásáról, melyet tökéletesen rend­ben talált, s a pénztárnoknak a felmentés meg­adatott. A múlt évben a bevétel 3600 frt. 70 kr; a kiadás 3362 frt 21 kr. —­ennélfogva a pénz­tárban 238 frt 49 kr. — “Lucz Ignácz indítvá­nyozza ez alkalomból, hogy a pénztárnok és a titkár tiszteletdijban részesüljenek; e tiszteletdijak körülbelől fedezetet nyernek azáltal, hogy a közlönyszerkesztő-bizottság eddig élvezett 200 frt tiszteletdíjáról lemondott. A közgyűlés elfogadta az indítványt s a titkár részére 100 frt, a pénz­tárnok részére az előfizetési pénzek 5°/0 tisztelet­­díjt alapított meg. A napirenden­­magán­indítványok következ­tek. N­é­v­y indítványozta, hogy az iskolai szün­idők alatt az egylet közlönye ne jelenjen meg. Elfogadtatott, valamint M­a­u­r­i­c­z Rezső azon indítványa is, hogy a közlöny előfizetési ára 3 frtról 4-re emeltessék föl, s hogy a tanintézetek igazgatóságai hivassanak föl a közlöny előfizeté­sére. Landau a szabadkézi rajz­tanár érdekében indítványozza, hogy a rajzokból, melyek az ország rajziskoláiban készíttetnek, a fővárosban kiállíttas­sanak. Elfogadtatott. Garami azon indítványa, hogy a közgyűlés tartama egy nappal meghosszab­­bíttassék, nem fogadtatott el; azon indítványát pe­dig, melyben a tagsági díjnak egy forinttal fel­emelését kívánja, önkényt visszavonta; harmadik indítványát, — a régen elfogadott, de a jelenlegi viszonyok közt többé ki nem elégítő tankönyvek revideálásáról— szóval adta elő. Ez indítványa is elvettetett. Kiss Rezső azt indítványozza, hogy keressék fel a kormány Szvorényi szemelvényei­nek az ország minden tanintézetéből való kikü­szöböl­­tetésére. Bármily rész legyen is a könyv, az indítvány nem találkozott pártolással, s visszavona­­tott. Kardos tekintettel arra, hogy a felekezeti tanárok nem részesülnek azokban a kedvezmé­nyekben, melyek az állami tanárokra várnak, ez okból indítványozza, hogy a nem állami, nyilvános, rendes középtanodai tanárok is épen oly jogok élvezetére és javadalmaztatásra érdemesítendők, a­melyekre az államiak, Berecz a választmányhoz ja­vasolja utasítani az indítványt, Tömör pedig csak óhajtásképen fogadná el azt. A közgyűlés óhajtás­­képen elfogadta. Az indítványok után a választások következ­tek. Say elnök a maga, tiszttársai s a válasz.

Next