Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)
1873-08-07 / 181. szám
Előfizetési árak Egész érté . . 80 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . 10 . — „ Egy hónapra . 1,80, ügyes szám ára 10 krajczár. .„1 Szerkesztési iroda: Budapestin, nádor-utcza 0. «t. Semmit sem ködünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozónk. Minden érténítés a szerkesztőséghez intézendő levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 181. szám. Budapest, csütötök, augusztus 7. 1873. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn , ünnepre következő napon. A lapot illető zsoamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Iudapesten, nádor-utcza 13. sz. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzei helyben és vidékről Pest, hátrány-utcz» 9. n. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedé«. H (reggel jelenti az időt éjféltől délig., 12 (eete) déltől éjfélig. 0«ea'gyoi*T ind. • io B. n.— X IPeet igyon. Ind. 7.60 E. «89 B . érk.10 is E. « 8* E BCes_________érk. S la B I.« B ■ Futárvonatok a grorrhajdzés alatt! Hétfő, ezttt., szomb. I Hétfő, Szerda. Pént. Bén ind. l.éO E. Banian Ind.S. 10 E. Pentérk. Ml E. iPeat érk. 18.88 B. „ Ind. 8.41 B. „Ind- 180 B. Baris» érk. 8.50 B.______________ iBeen érk. 7.88 B._____________ BéM, Ind. 8.é6~B 8 SO E. BAzlas * Ind. 6 (6 E 8.80 Pozton . 11.18 „ 11.08 . renremi , 10.07 . 0.17 B Peat érk. 8.60 B 8.08 B öregen , 1.51 B 1.10 E „ Ind. 0.8. , 7.06 , Ozegléd . 5.40 „ 5.88 „ Czegléd „ 0 SS . « SO „ Pent érk. 8.12 , 7 4» „ Szened . 1 81 B l.és H „ ind.».16 . ».86 , Temesvár „ 6.19 „ S.SO érk. Pozsony . 4.88 B 4.80 B Brtalan érk. 8 40 „ 10.90 Been________érk. 6 00 . 0 09 „ Talbény Ind. 8.81 B Perl Amo» ind. SS B PerlAmos érk. 6 Ok „ ValhAny érk. u.0 , SiŐa Ind. 7 15 B s .60 B.jSz.-FehArv. ind.10.18 B 13.83 B Győr „ 1184. 10.1» , Uj-Szeőny , 8.48 B 8.65. UJ-Saány „ 288 B. 11.87 .. Győr . 4.0» , 6.08 „ N*.-Fehérv. érk. 5.53 „ 25» B Bécs érk. 7.60 . 8.44 „ finde ind. 7.15 B 19.68 B. » 45 B Test Ind 7.— B 7.11 B -Bs-Behérv.érki.17 . S.SS B 11.51 B. Kantzea „ 1.48 , 10.45 B 0.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.8. 4 48 . 07.Fehérifa „ 8.17 , 8.11 B 1.50 B Trient érk. 8.ä6 B — I.S1 B Bnda érk. 8.17 „ 0.05 B 4.56 , Kanlsnaiadl0.65 B. 6.48B. 9.1511. Bécs ind. 7.15 B 11.16 B 7.45E Sopron . 6.88 B 1.45 B 7.40 B Sopron „11.68 . 8.40B 11.19 „ Bécs érk. 9.8 B 4.60 , 11.14 . I Kanizna érk.— 10.18 . 4 37B Sz.-FehérvAr ind. 0.87 B 8.18 B Hyanafalva ind. 6.80 B 19.66 B ris-Czell , 8.19 E 6.8 „ Szombathely , 8.51 „ 0.81 , Szombathely , 3.80 „ 8.0. „ Kis-Czell „ 11.96 . 0.07 , Hyanafalva érk. 0.80 „ 0.86 , Sz.-FehérvAr érk. 6.07 B 8.10 B éySr ind. 7.94 B 19.16 E. Szombathelyied 8.51B K.oaE Elz-OseU „ 11.46 „ 8.19 , Kir-OzeU . 11.81 . 8.80 „ Szombathely érk. a.io „ 6.09 „Győr érk. 2.00 B 6 81 „ ZAhAny Ind. 8.68 B. 7.40 B KarolyvÁros Ind. 5 18 B 8 18 B Zágráb érk. 7 50 „ 12.57 B Zágráb érk. 7 7 . 7 40 . , Ind. 8.28 , 8.89 B ind 7.43 B. 9.90 B KArolyvAr.érk. 10 17 „ 10.19 „ ZAhAnyt érk.11.44 B 2 37 B nztezeh ind. 0 68 B, 6 48 B ^tef nbrAeh ind. 4— B 4.40 B Zágráb . 8 JO „ 7.50 , Zágráb „ 7.63 - 8.18 „ ettetohrlich érk. 10-54 - 11.08. Balsg-b érk. ».50 » 41 . ZAhAny ind. 60 B. 4.18 B DombovAr Ind. 6.67 B 5.98 B BomkovAr érk. 19.27 B. 1.08 B. ZAhAny érk. 11.35 „ 2.27 B Kanizsa ind. 5.18 B 2.43 B Troh&en ind. 6.20 B 6.00 3 Zákány „ 8.91 . 4 08 . bárány _ 12 85 E 807 B IToh&cs érk. 19.80 E 12.20 B. Kanizsa érk. 1.91 „ 4.10 „ Vili Aliz ind.11.86B 6.80E 4 30B H.VAradl ind. 5.00 B 7.5FB. Eszék ér. 1.05E S83 „ 1 3» stuffed „ 8.24B 9.10 E . ind. 4.00 „ 8.01 B. [Bank érk. 10.16 „ 11.1* , Szeged „ 8.84B.6.16E ind. 11.0 . 5 42B.OOB K.-VArad érk. 11.00,8.— , I Villany érk. 1.08B. 7.17 , 11.04 „ Pent ind. 7.81B 6 28B Kanna ind. 4.20 B ».34B.O.OOB. Czegléd „10.18, 8.55 „ Mikőié-' „ 7.4» „ 1.56E»50», Szolnok . 1192 „ 8.68 „ Debrecz. „ 12.47 B. 10.84 „ P. Ladány , 901E. 12.51 B P. Ladány „ 8.25 „ 12.87 B Debrecz „ 8.61 „ 2 62 „ Szolnok „ 4.46 „ 4.44 „ Hokolcs „ 10.40 „ 7.56 „ 2.05 B Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kanna érk. 8.96 B 19.15B 6.09 „ Pent érk. 8.81 „ 3.45 „ Szolnoki ind. 11.12 B 10.87 E. Temesvár ind. 8.56 B 5.98 E„Arád „ 4.36 B 6.68 B Arad „ 12.25 E 6.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 84» „ Szolnok érk. 4.64 „ 4.17 B P.-LadAny ind. 2.86 B 1.26 B V.-Várad Ind. 11.99 B 6.06 B. H.-Várad érk. 6.47 . 4.00 , P.-LadAny érk. 1.68 E. 11.44 „ Arad ind. 4.90 B 6.44 B.M.-VAn&rhely Ind. 7.16 B 10.02 E. Piaki „ 10.8» „ 9.80 B TAtíz „ 1.80 E. 2.60 B. K.-Fehérvár érk. 19.40 B 6.18 B K.-Fehérvár érk. 9.20 „ 8.99 „ „ Ind. 1.06 „ 11.89 B. „ Ind. 10.10 B 4.00 „ Tótíz „ 2.84 „ 1.12 B.Pinhl „ 1.18 B 6.10 „ M. -Vásárhely érk. 0 16 „ 6.59 » Arad________érk. 8 90 , 11.66 „ Plnhl led 9.40 B Petreznény ind. 0.80 H Petreznény érk. 8.90 „ _____Plahl érk. 19.00 B Tttvis ind. 9.14 B 1.46 B Segesvár ind. ».47 B 6.60 B SegenvAr érk. 69» , 7.8» , Tttvln_________érk. 9.90 B 1.00 B Kln-Kapna Ind. 4.86 B 5.06 B Szeben ind. 8.40 B 9.60 E Kleben érk. 8.S9 , 7.80 , Kln-Kapna érfc. ».10 , 11.87 „ N. -Várad ind. 5.10 E 4.51 B 'Kolozsvár ind. 4.9" B 10.80 B Kolozsvár érk. 1189 - 9 09 . 1T.-Várad érk. Unen.ie E Pest Ind. 19.89 B 11.00 B 9.09 B Rritka Ind. 1.18 B 8 68 B Hatvan „ 9.60 , 1.60 B 5.86 . ».Tálján „ 9.02 „ 1.86 B 3 85 B 8.Tálján „ 4.82 » 4.00 „ 8.60 érk. Untvan . 10.68 , 4.00 , 6 00 , Bolha „ 12.82 „ 2.05 B Pest érk. 12.61 B 0.48 „ 8.86 , Pest Ind. 7.89B 10.86B 6.38B. Miskolczind el6.BlO.seB 6.00 B Hatvan érk. 8.38 „ Hatvan érk. 4.90 B ind. 9.60 » 1.8FB 11.09 B. „ Ind. 11.07 , 8.21 B 7.66 „ Minholczérk 1.90 B. 6.30 „ 6.42 H Pest érk. 1.07 B 6.10 B 10.20 , Vámes-OySrh ind. 9.40B. 10.42 B Qyiingrytts ind. 1.21 B 9.96 B ftyttngyfln érk. 8.16 , 11.19 , Vámos-Kyttrh éra. 1.60 . ».68 „ P.-Abony ind. 9.80S 12.00B. 4.92B.IEger ind. 9.89B 11.60 B 8 OSB. Eger érk. 10.00, 12.80» 6.00 „|F.-Abony érk. 8.89 „ 19.08 B 8.49, BUnholn híd. 7.65 B. I Bánréve ind. 8.40 B Bánréve érk. 10.19 ,_____|lilsholcz érk. 0.16 ,______ Ranna ind. 0.00 B 5.80 E Hderberg ind. 8.95 B 7.00 B. Bottá , 8.98 E 8.00 B Butka , 2.19 B 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 , 8.00 B Kassa érk. 5.00 B. 8.00 B. Abos ind. 7.00 B 8.00 B 7.10 B Eperjes Ind. 1.26 B 6.80 B 9.47 B Eperjes érk. 7.46 , 8.46 , 8.16 B Atoon érk. 9.10 , 0.15 , 9.99 Szerencs ind. 8.66 B 8.66 B Királyháza,ind. 12.47 B. 9.48 B B.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 3.82 „ Csap „ 4.16 , 1.86 B Cap „ 12.66 E 8.96 „ S.-A.-Ujhely „ 6.08 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.18 , 19.10 B. Szerencs érk. 7.56 , 6.84 . Sn.-CJhely Eí 11.00 B iHomonua Ind. 1.26 B Homonna érk. 8.17 B ISz.-Erhely érk. 6.89 , Fagvár Ind. K.16 B 9.27 B Vyíregyháza ind. 0.00 B Csap „ 1.00 E 8.45 , deep „ 12.46 E 4.86 B Nyíregyháza érk. 6.26 „ Ungvár érk. 9.04 , 6.58 „ 11 Atya ind. 8.40 E VnnbAci Ind. 19.00 B MnnhAoe érk. 4 51 , Batyu érk. 1.17 » Kebreczen Ind. 8.19 B é.13 ElSzigeth ind. 1.8 B 0.81 B Királyháza „ 10.47 K.4.18 E 1.4 S érk. Királyháza „ 4.86 , 4.23 B Szigetb érk. 1.6B. 7.12EG —Debreczen érk. 11.60 , 0.80 „ TÁVIRATOK. Bécs, aug. 6. A nemzetközi gabnavásáron búzában közepes forgalom volt. Svájczi házak számlájára idevaló és hannoveri búza meglehetősen vásároltatott. Rozsban berlini zárlat szerint idevaló házak vásároltak tetemesen muszka áruból. Zabot és kukoriczát Dél- és Éjszaknémetországba, exportra vásároltak tömegesen. A repczeüzlet élénk, különösen német és franczia számlára élénk kelesietnek örvend. Berlin, aug. 6. A „Prov. Corr.“ constatálja, miszerint a „Vigilante“ elfoglalásából eredő incidens Werner kapitány visszahivatása által elintéztetett. E visszahivatás igazolja azon feltevést, miszerint Werner minden utasítás nélkül, önhatalmúlag cselekedett, mely tettéért való felelősséget a birodalmi kormány magára nem válalja, mely tény a jelenlegi spanyol kormány tényleges elismerésével egyenlő lett volna. Drezda, aug. 6. A király nyugodtan aludt, s némileg erőhöz jön, — a levertség szünőfélben. Madrid, aug. 6. A kormány erélye jó benyomást tett a csapatokra, melyek Sevilla bevétele óta lelkesülten működnek. — Valenciának bevételét mára várják. — Cathagenában a felkelők között szakadás támadt. — A lázadás leverése után a kormány egész erejét a carlisták ellen fordítandja. Emlapeasti szemlapok. csütörtök, aug. 6-én, MIKLÓSY SZÍNKÖR. Kezdete 6 órakor, Szuszl úr keservei, vagy : kié a 40 ezer forint. Vígjáték 5 felvonásban, írták Chairville és Bernárd fordította Császár Miklós. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR Kezdete 7 órakor. Zarándokok. Vígjáték 3 felv. Körszemle . A szokásos félévi szemlék megírására megért az idő. A holt idény Albion fölé is, kiterjesztette már uralmát s végre pihenni küldte tegnap a munkában Európa nagy törvényhozó testületei közül utólsónak maradt angol parlamentet is. A nyugalom és munkaszünet általánossá lett ezzel mindenfelé, hol rendes viszonyok között foly az államélet, s a munka és pihenés természetes váltakozásának útját nem állják szervi bántalmak, sem rendkívüli körülmények kényszere nem teszi permanenssé az alkotmányos tényezők együttes erőkifejtésének szükségét. Ily szomorú kényszerűség alatt ma egyedül Spanyolországot látjuk kínlódni, lankadni s elvérzeni a rendkívüli erőfeszítésben, melyet a lét és nemlét határvonalán, anarchia, demagógia, szenvedély és bűn, vakság és rajongás ellen folyó halálos tusájában a nemzeti becsület jó hírnevéért s az állami fenmaradás érdekében kifejt. E szerencsétlen országot a természet rendkívüli tüneményei közé sorozza ez idén iszonyúan zilált helyzete s a látkör vizsgálója, midőn Európa általános politikai helyzetéről képet alkotandó széttekint,nem vonhatja e tüneményt észlelései körébe s nem combinálhatja a rendes viszonyok között élő államokkal. Megmarad érdek- és tanulságteljes specialitásnak, mely éber szemmeltartásra, beható tanulmányra érdemes, de nem foglal helyet az általános helyzet tényezőinek lánczolatában, kifelé csak az érzelmek módosítására hat, az ész számításait nem érinti és nem foly be sorsa politikai motor gyanánt a helyzet alakulására. Közszemlénkben tehát Spanyolország nem foglalhat helyet, s be kell érnünk rendkívüli helyzete constatálásával s kifejezésével a spanyol állapotok jobbrafordulását ígérő hírekből merített azon reményünknek , hogy ez az ország sem játszotta még el végkép lehetőségét annak, miszerint illő helyet foglaljon ismét az európai helyzet megítélésénél számba veendő faktorok sorában. Északkeleti szomszédára vetvén szemünket , imént kifejezett reményünk még inkább megerősödik. Francziaország is mármár ott szédelgett a meredély párkányzatán, hol ma Spanyolországot látjuk és féltjük. Francziaországban is felütötte fejét a dissolutio mindazon elemeinek vegyüléke, mely ma a spanyol földön folytatja üzelmeit. Különbözhetett ettől névre, színre, de lényegileg ugyanaz volt. A nemzet öntudatra ébredése s az akaraterő egyesítése szilárd és megbízható kézben, megmentette az országot. Igaz, hogy a megmentés nagyszerű tényét, nyomban követte a kisszerű érdekházalkodás, melynek apró vitézei az egész nemzet érdeke helyébe a saját maguk jólétét csempészték be czélnak. És bár e huzalkodás tölti be tulajdonképen a szemlénk alá tartozó egész korszakát a franczia államéletnek — a nemzeti előnyilatkozás ama monumentális előző példájából s magából a huzalkodás eddigi eredményéből bizalmunk támad, aziránt, hogy az országban elvégre is a jó irány lesz a győztes irány. A Thiers bukása után uralomra vergődött coalitiónak — minden bűnei, visszaélései is corrumpáló szelleme mellett: megvan az az érdeme, hogy gyakorlati példán bizonyította be a monarchia restauratiójának képtelen voltát, s megvan a Broglie kormánynak az az öntudatlan erénye, hogy akarata ellenére is a respublika megszilárdítását eszközölte , valódi parlamenti kormányzatot hozván belé, míg Thiers alatt a személyes régime volt előtérben. Önkényi czélok elérése végett eszköznek állította vissza a nemzetgyűlés teljes souverainitását, de a gyakorlatban ez eszköznek ura nem maradhatott. Ma már a többség kezében van az eszköz hatalma, s holnap — a parlamenti pártalakulás változandósága azon párt kezébe juttathatja e fegyvert, mely ellen kovácsolhatott. A többség uralma ma már meg van alapítva Francziaországon. Rész kezekben látjuk meg, de fennáll a lehetőség, sőt több: a logikai kényszer, hogy jó kézbe kerüljön. A nemzetgyűlés teljes souverainitása tehát természetes következményeivel a jó ügy javára fordult. A köztársasági kormányforma pedig — melyet azért vett kezébe a coalitio kormánya, hogy meghamisítsa s megrontsa erejét, szétfoszlassa nimbuszát; a coalitio uralma alatt támadt monarchikus egyenetlenségek folytán megérte azt az elégtételt, hogy ma már legdühösebb ellenségei is kénytelenek fentartására segédkezet nyújtani, Malafide teszik az igaz, rajta vannak, hogy lényegétől megfoszszák vagy legalább természetellenes tulajdonságokkal ruházzák fel, az is igaz; de elvégre is fentartják s meggyökeresitését mozdítják elő. Nevezzék bár a feléjök nőtt köztársaságot conservativnek, parlamentárisnak, fejedelminek, vagy monarchikus intézményekkel körültánczolt- nak, respublika marad az mégis s csak ■ idejét várja, hogy rákényszeritett epitheton- jait lerázza s legyen valódi köztársaság sans epithéte. — Mindezt összevéve, s hozzávetve a terület felszabadulásának épen most befejeződő tényét •■ hozzávetve az ország külpolitikai visszonyainak kielégítő voltát. Francziaország jelen helyzete nem mutat kétségbeejtő képet belviszonyaiban, s nem kelt aggodalmakat, hogy beléletéből külső bonyodalmakra kerüljön ok. — A német-olasz szövetség, melyet a franczia belügyi clericalismus kifelé terjeszkedése ellen óvszerül mond a hit létesülőnek, való- s szinüleg már puszta hite által kedvét veszi Broglie úz ily féle hajlamainak. S épen ma értesít egy táviratunk, hogy a franczia kormány elnöke ünnepélyesen tiltakozik a felfogás ellen, mintha a kormány clericális színezetű volna. A belpolitikát illetőleg egyebet beszélnek ugyan a tények, de biztosnak vehető, hogy a beszélő tények meggondolatlan rohamossága maga fogja az észretérítő visszahatást előidézni a belügyek terén is. A franczia nemzetgyűlés imént berekesztett ülésszakát bár javarészét a legintenzívebb pártküzdelem s nagy alkotmányos elvek harcza vette igénybe — bigottéria és szenvedélyesség rabolta meg: a szervezés és békés törvényhozás műveiben sem lehet meddőnek mondani. Számos nagy horderejű s közhasznú törvényeket mutathat fel eredmény gyanánt, s a munkabíróság a parlamenti élettelj oly bizonyítékait adta , amilyenekkel kevés törvényhozás dicsekedhetik, még a legrendezettebbek közül is. A franczia törvényhozásban megszokott elevenséget s rendszeres működést, kerekded, praetis formák között, ez ülésszak sem nélkülözte, s e tekintetben jóval felül áll a német és olasz parlamenteken, sőt némi tekintetben túltesz Nagy-Brittania mintaszerű törvényhozásán is, melynek tegnap bezárt ülésszaka nem épen a legszerencsésebbek közé tartozik. De erre már csak holnap térünk. A Tanügy tekintetében hazánk igen szépen van képviselve a bécsi közkiállításon, s az idegen, ki csak részhirünket hallotta, kellemes meglepetéssel szemlélte az erős cáfolatokat. Van erkölcsi nagy nyomatéka tehát a nemzetközi jury ítéletének, mely felől ma Bécsből a következő távirati értesítést kaptuk: „Magyarország tanügyi kiállítása a legmagasabb kitüntetést, a díszokmányt nyerte.“ Örülünk e diadalnak, mert oly téren nyertük, hol még sok győzelmet kell aratnunk. A horvát országgyűlés egybehívása. A zágrábi hivatalos „Narodne Novine“ lapja élén a következő „hirdetést“ közli: a császári és apostoli királyi felsége folyó évi július hó 3- án kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy az 1872 évi október hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározással további intézkedésig elhalasztott horvát-szlavon országgyűlés folyó évi augusztus hó 25-dik napjára ismét összehivassék. A kir. horvát-szlavon-dalmát országos kormány elnöksége. Zágrábban 1873. évi augusztus hó 4-én. Dr. Muhics s. k. : A „Magyar Újság“ tegnapi számából veszszük át a következőket: Korytic zajul. 31-én. Olvasóink emlékeznek egy levélre, mely Kun Pál neve alatt keltezve lapunkban megjelent, s a melyben annak írója több volt balközépi nevében kijelenti, hogy megszűnt e párthoz tartozni. Ez ellen később Kun Pál tanár S.Patakról felszólalt, mondván, hogy azt nem ő írta. Midőn e nyilatkozatot fölvettük, egyszersmind kijelentettük, hogy hacsak más Kun Pál nem létezik s magát a levél szerzője gyanánt nem jelenti, mi a más ember nevét bitorló s egy hírlap szerkesztősége jóhiszeműségével visszaélő ember ellen az illető hatóságnál lépéseket fogunk tenni. S miután jul 20-ig senki sem jelentkezett, alelít szerkesztő az iratok átküldése mellett a s.-a.-ujhelyi törvényszékhez csakugyan folyamodott is vizsgálatért. Azonban ime ma azon munkatársam, aki a szerkesztőséghez intézett levelek felbontásával van megbízva, az alább olvasható levelet — boritéka nélkül — küldi át nekem ide Korytniczára intézkedés végett. Ezen levél — melyhez egy „Zemplén, jul. 26“-ki kelettel s „Állítsunk olvasó-egyleteket“ felirattal ellátott czikk is van mellékelve, — ugyanazon Kun Pál, ki az előbbi levelet irta (a kézírás t. i. ugyanaz) azt mutatja, hogy szerzője sem Kun Pál tanár ur nyilatkozata, sem a szerkesztőség megjegyzése felől legkisebb tudomással sem bir. S mi — ámbár a mostani levélben felhozott ok, mely szerint t. i. Írója a cholera miatt egyik helyről a másikra kénytelen vándorolni, s hozzá lapot nem is kap, ezen tudatlanságot megfoghatóvá látszik is tenni: mindamellett tartózkodunk ennek mindaddig teljes hitelt adni, s a kért vizsgálat megszüntetését kérni, míg teljesen nem győződünk meg arról, hogy ezen Kun Pál csakugyan létezik, evégre intézkedvén, hogy a „M. U.“ illető számai a maival együtt neki Tiszaluczra a megjelölt czím alatt megküldessetőek. Egyébiránt pedig a dolog további fejleményéről is értesitendjük a közönséget. A szerkesztő: * Tisztelt szerkesztő úr! Csak barangol az ember, egyik helyről kiűzi a cholera s a másik helyre megy. Épen igy vagyok én is. Hazámban kegyetlenül űzi játékát, onnan kikergetett, s most leszorított Zemplénnek egész a legalsó csúcsába, Tisza-Lucz falucskába. Itt élem bús napjaimat. Hát bizony unalmas itt az élet. Sem a küléletről, sem a politikai eseményekről, semmi hírt sem hallunk, mert hiszen a tisztelendő szent páter „Egyházi és iskolai lap“-ján kívül semmi lapot sem olvasunk, azt is tizedmagával hordatván a jó öreg úr, csak egy hónap múlva olvashatjuk a múlt heti számot. — S épen e súlyos helyzetem kényszeri, hogy az annyira szeretett „Magyar Ujság"-ból legalább augusztus hóra tiszteletpéldányért folyamodjam, mig t. illik e szegény falucskában fogok tartózkodni, mit ha megnyerendek, szives közreműködésemet ajánlom fel a nemes czélnak, melynek a „Magyar Újság" zászlóvivője. Kelt Tiszaluczon, jul. 26. 1873. Kun Pál, egykor balközépi, s most 48-as. U. i. Ha netalántán azon szerencsében részesülnék hogy a „Magyar Újság“ számomra megküldetnék , a czim : T. Kun Pál urnán U. p. Lucz. Luczon (Szabó Imre urnái.) ezt csupán azért irtam, hogy a postamester azt ne gondolja, hogy az a Kun Pál valahol Persiaban tartózkodik. Egyébiránt majd el is felejtem: Isten éltesse sokáig szerkesztő ur !lóig Kn*g A .gyinijioi* o -t v Tegnap nem maradt terünk, hogy átvehettük volna a fennebbi nyilatkozatokat. Most azonban olvasóink is élvezhetik, hogy a „Kun Pál“ história mily komikus fordulatot vett. Hogy a Magyar Újság szerkesztője nem hajlandó elejteni az ügyet, azt értjük, mert — hasonló esetben — mi sem tennénk másként. Tisztelt collegánkat azonban értesítjük, hogy a pataki tanár Kun Pál itt is nekünk s aztán személyesen is meglátogatta szerkesztőségünket, mikép tiltakozzék a mystificatió ellen, melyet nevével az valaki— bármi okból is — aki most vándorol a cholera elől s úgy látszik nem érzi magát biztosságban sehol. ___ Szerk. K. P. Borszék julius SI. A „Hon“ 172. számában Agricola válaszol czikkemre, az „Ellenőrinek 172. számában pedig a közlekedési minisztérium erőködik Pap Lajos barátom érveléseit meggyengiteni. A hivatalos dementi azt mondja, hogy „a ghymesi combinatió föl van véve a javaslatba, de mint nem fölötte sürgős, tekintettel az ország mostani szorult pénzügyi helyzetére, csak másodsorban.“ Ennek rövid értelme sem több, sem kevesebb mint az, hogy de leiz abból nem lesz semmi! Egy következő dementi talán még odáig is el fog menni, miszerint egyenesen kimondja, hogy ha vasút kell nekünk, székelyeknek, költözzünk vissza Ázsiába és ott építsünk magunknak saját magunk. Pap Lajos barátom ellen azt is fölhozza a közlekedési minisztérium, hogy a Baróth-Torja K.Vásárhelyen átvezető vonalban 5 vízválasztót kellett volna áthaladni, hanem azt elfeledi, vagy nem akarja kiemelni, hogy ezen vízválasztók minő természetűek. A közlekedési minisztériumnak úgy látszik elég, ha valamely vízválasztó egy félöles dombból áll is, csak hogy vízválasztó legyen. Borzasztó nagy szakismeret! Mi ismerjük pl. a torjai vízválasztót nagyon jól, és a közlekedési minisztérium argumentatióit látva, nem tudjuk, nevessünk, vagy boszonkodjunk-e ? No, de az ily argumentatiók igen alkalmasak arra, hogy a közönség szemébe porhintessék, ha mindjárt a szakképzettség rovására is. Azt is mondja a hivatalos dementi, hogy a Tömös egyedül üdvözítő voltát az is bizonyítja, hogy ott jelenleg két társulat munkáltat, míg az Ojtozban egy sem! Igen, a Tömösben nyakra-főre kell dolgozni é s azon clique, amelynek érdekében ezen vonal terveztetett, örömest megteszi azt, hogy legalább legyen, mivel a publikumot ámítani; míg az ojtozi szoros annyira van tanulmányozva, hogy oda semminemű új munkálat még akkor sem volna szükséges, ha azon vonal nemcsak el nem volna ejtve, hanem véglegesen is elfogadtatott volna. Az pedig már épenséggel igen-igen naiv kívánság önöktől, hogy okos, számító emberek haszontalan munkába, haszontalanul dobják ki pénzüket; márpedig midőn önök kimondották, hogy csakis a Tömösön fogják a vasutat bevezetni, minden az Ojtozban történendő munkálat nemcsak haszontalan, de egyszersmind nevetséges is volna. Egyébiránt mint mondom, az Ojtoz már több rendben nagyon is alaposan tanulmányoztatott. Már az 50-es években Greg a lovag lelkiismeretes szakavatottsággal tanulmányozta és mérte föl az egész vonalat. No de ez Bach fénykorában történt, midőn a szászoknak a Bachabsolutistikus kormány ellen elkövetett hűtlenségeket nem jutalmazhatták azzal, hogy a hű székely népet megfosztva a vasúttól, a Tömösön vezettessék azt be; ezen nevezetes vívmányt —igazságkiszolgáltatást — csak is a jelenlegi közlekedésiminiszteriumnak volt és leend lehetséges keresztül vinni. Még a Mikó és Gorove-miniszteriumok is csak legfennebb ruganyos hazafisággal biró laikusok voltak. — Sőt nemcsak Ghega, de mások is azután is többrendben tanulmányozták az Újto - t. No de elég, ha jelenleg nem tanulmányozzák, ez világosan bizonyítja, hogy az egész Ojtozsuviksz Tömöshöz képest. Egy pár szót A gricolának. Nagyon téved Agricola, ha azt hiszi, hogy én irányában talán fánkorral viseltetem, s hogy az 5 czikke reám rész benyomást tett. Világért sem. Sőt — habár a kitelepítésre vonatkozó nézetét nem osztom, nem is oszthatom — felszólalását a legnagyobb örömmel olvastam, mert az ő czélja is — habár részben más után vél odajutni — ugyanaz, mi az enyém, t. i. a székely népnek mostoha helyzetébeli kiemelése. Ennél fogva mi a legjobb barátok lehetünk, s gondolom fogunk is lenni. A toroklobra vonatkozólag csak annyit jegyzek meg: magam is tudom, hogy ezen bajban igen sokan haltak el, s haltak el daczára hogy orvosok — s talán különböző értelmes orvosok — kezelték az illetőket. Ez azonban semmit sem bizonyít állításom ellen, mert igen gyakran maguk az orvosok sincsenek ezen baj természetével és gyógykezelésével tisztában, ugyannyira, hogy maga a belügyminisztérium egészségügyi osztálya is inkább félre, mint a kellő útra vezeti az orvosok nagy többségét. Sőt többet mondok: még ezen baj természetét legjobban ismerő és leglelkiismeretesebb orvos keze alatt is könnyen elhalhatnak az ezen bajban szenvedők, részint azért, mert az orvost nem értesítik a kellő időben, vagy az orvos czélszerű utasításait nemcsak hogy meg nem tartják, de nem ritkán azzal épen ellenkezőleg járnak el. A kitelepítést illetőleg én főleg két okból nem lehetek annak barátja; nemzetiségi és azon szempontból, mert az ipar és kereskedést óhajtom emelni. Nemzetiségi szempontból azért nem, mert azon erős meggyőződésben élek, hogy a kitelepülők helyét más idegen nemzet fiai foglalnák el —ezt példák bizonyítják — és így hazánk keleti határán a magyar elem okvetlen meg fogna gyérülni, gyöngülni, ami pedig egyet tenne az erdélyi részekben, a magyar elem megsemmisítésével. De különben is nem oly elszomorító ezen kivándorlási viszony, mint azt némelyek képzelik. Igaz, hogy sokszor — főleg midőn a nép munka szűkében van — számosan mennek át a Székelyföldről Moldva- és Oláhországba; de ez leginkább azért történik, hogy a nép fiai munkaerejöket érvényesítsék, és rendesen keresmények utolsó garasát is a szülőföldre hozzák magukkal vissza —mert megjegyzendő, hogy legtöbbnyire csak bizonyos ideig maradnak idegen földön, és ott tőkésítik. De továbbá azt is nagyon figyelembe kell vennünk, hogy azért vagyunk oly koldusok, mert iparunk, kereskedésünk nemcsak, hogy nem virágzik, de azt lehet mondani, nincs is. Ezek pedig nem fognak soha és sehol virágzásnak indulhatni, ahol a népesség nem elég tömör, mert csak tömör népesség mellett fejlődhetik az ipar és kereskedés kellőleg ki; ha pedig a Székelyföldön ezek kifejlesztetnek, akkor a Székelyföld a jelenleginél 2-szerte vagy 3-szorta nagyobb népességet is el fog tartani. Egy sikeres kitelepítés pedig meg kellene hogy a népesség számát ritkítsa, vagy ami reájuk nézve még roszabb lenne, más népfaj uralmát hozná a nyakunkra. Dr. Cseh Károly: A középtanodai tanáregylet közgyűlése. Harmadik nap, auguszt. 6-án. A mai ülés befejezője volt a középtanodai tanáregylet ezévi közgyűlésének, melyre a tagok már meglehetősen megfogyott számmal jelentek meg. Say Mór elnök nyitá meg az ülést s napirend előtt a közgyűlés köszönetét fejezte ki Violics és Berecz uraknak, kik a tanáregyletnek a margitszigeti hid munkálatai s az állatkert megtekintésére módot nyújtani szíveskedtek. Ezután a görög nyelv és a reáltanoda ügyében kiküldendő 15-ös bizottság megválasztása következet. Megválasztottak : Balló, Berecz, Császár, Dunay, Felsmann, Hoffer, Holub, Komáromy, Kondor, Landau, Lóri, Mayer, Orbán, Ney F. Török Emil. A bizottmányt Ney Ferencz fogja összehívni. A pénztárvizsgáló bizottság jelentést tett ezután a pénztár állásáról, melyet tökéletesen rendben talált, s a pénztárnoknak a felmentés megadatott. A múlt évben a bevétel 3600 frt. 70 kr; a kiadás 3362 frt 21 kr. —ennélfogva a pénztárban 238 frt 49 kr. — “Lucz Ignácz indítványozza ez alkalomból, hogy a pénztárnok és a titkár tiszteletdijban részesüljenek; e tiszteletdijak körülbelől fedezetet nyernek azáltal, hogy a közlönyszerkesztő-bizottság eddig élvezett 200 frt tiszteletdíjáról lemondott. A közgyűlés elfogadta az indítványt s a titkár részére 100 frt, a pénztárnok részére az előfizetési pénzek 5°/0 tiszteletdíjt alapított meg. A napirendenmagánindítványok következtek. Névy indítványozta, hogy az iskolai szünidők alatt az egylet közlönye ne jelenjen meg. Elfogadtatott, valamint Mauricz Rezső azon indítványa is, hogy a közlöny előfizetési ára 3 frtról 4-re emeltessék föl, s hogy a tanintézetek igazgatóságai hivassanak föl a közlöny előfizetésére. Landau a szabadkézi rajztanár érdekében indítványozza, hogy a rajzokból, melyek az ország rajziskoláiban készíttetnek, a fővárosban kiállíttassanak. Elfogadtatott. Garami azon indítványa, hogy a közgyűlés tartama egy nappal meghosszabbíttassék, nem fogadtatott el; azon indítványát pedig, melyben a tagsági díjnak egy forinttal felemelését kívánja, önkényt visszavonta; harmadik indítványát, — a régen elfogadott, de a jelenlegi viszonyok közt többé ki nem elégítő tankönyvek revideálásáról— szóval adta elő. Ez indítványa is elvettetett. Kiss Rezső azt indítványozza, hogy keressék fel a kormány Szvorényi szemelvényeinek az ország minden tanintézetéből való kiküszöböltetésére. Bármily rész legyen is a könyv, az indítvány nem találkozott pártolással, s visszavonatott. Kardos tekintettel arra, hogy a felekezeti tanárok nem részesülnek azokban a kedvezményekben, melyek az állami tanárokra várnak, ez okból indítványozza, hogy a nem állami, nyilvános, rendes középtanodai tanárok is épen oly jogok élvezetére és javadalmaztatásra érdemesítendők, amelyekre az államiak, Berecz a választmányhoz javasolja utasítani az indítványt, Tömör pedig csak óhajtásképen fogadná el azt. A közgyűlés óhajtásképen elfogadta. Az indítványok után a választások következtek. Say elnök a maga, tiszttársai s a válasz.