Ellenőr, 1873. szeptember (5. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-17 / 213. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 6 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 ( Egyes számra 10 krajczár. Szerkesztési iroda:' Budapesten, nádor-utcza 6. ez. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem villatkozunk Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesíti fogadtatnak el. 213. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. Budapest, szerda, szeptember 17. 1873. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapest*»n, nádor’-uteza 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utcza 9. g*. alá intézendők. . . _n ■' ■■ mn i » ■ -V. évfolyam. Az „Ellenőr* ára: egy évre.....................................20 forint — hz félévre.........................................10 „ — „ negyedévre......................................5 „ — „ egy hóra................................ 1 „ 80 „ Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, bálvány-utcza 9. sz.). Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg ezeknek megújítását minél korábban tenni meg, nehogy a lap vételében fennakadást vagy késedelmet tapasztaljon. TÁVIRATOK. Zágráb, szept. 16. A bródi ezred községi képviselete egyhangúlag elhatározta a főparancsnoksághoz kérelemmel járulni, miszerint a horvát őrvidéknek engedtessék meg a horvát országgyűlésen való képviseltetése, a magyar őrvidék is a magyar országgyűlésen képviseltetvén. Páris, szept. 15. Az „Agence Havas“ jelenti, hogy nem rég tett lépések folytán és mivel a franczia terület már teljesen felszabadult azt hiszik, miszerint Chambord gróf még szeptember hó lefolyása előtt szándékai felől nyilatkozni fog. — A cholera nem bír aggasztó jelleggel, naponkint körülbelől 10 choleraeset fordul elő. Paris, szept. 16. A „Journé des Debats“ közöl egy czikket Lemoinnetól, melyben ez, Chambord híveinek nyilatkozatai által meg nem nyugtatva, ismétli, miszerint az országnak jogai és szabadságai vannak, melyek iránt biztosítékot kell nyújtani. A helyzet felőli felvilágosításokat kíván. Madrid, szept. 16. A cortes elfogadta a halálbüntetés hadiszabályzatának visszaállítására vonatkozó javaslatot. Bern, szept. 16. A 69 renitens lelkészre a felebbezési törvényszék által kimondott hivataltóli felfüggesztés Jura vidékén nagy elégedettlenséget keltett, komolyabb rendzavarások azonban eddig még nem fordultak elő. Bécs, szept. 16. (Zárlat. Hitelrészvények 233,50 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 174.— Magyar hitelrészvény —. Franco-magyar — Voltobank —.—. Napoleondor 8.98.— Államvasút 337.50 Lombardok 174.50. Galicziai 217.—. Tramway 212.— Magyar sorsjegyek —.—. 1860 dik 101.50. 1864 dik 132.50 Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 172.75. Arany 5.44 106.40 London 112.30. Török sorsjegy 62.80 Municipális bank —.—. Bécs, szept. 16. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 76.75. Sag-Tarján 114.—. Magyar hitel 130.—. Magyar záloglevél 81. — . Erdélyi 149.—. Magyar keleti vasut 60.—. Magyar sorsjegy 80.75. Hazai vasút 200. -. Magyarkölcsön 96.50 Angol-magyar 52—. Franco-magyar 79.— Alföld 153.—. Magyar északkeleti vasút 110.— . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 69.—. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyar földhitelintézet 56.—. Török —.—. Municipals 36. - . Berlin, szept. 16. (Zárlat) Galicziai 97.50. Lombard 103.25. Ezüst jöved. 65.25 1860-iki 91.-. Bécs 88.50 Romániai 39.25. Államvaspálya 208.25. Papirjövedék 62 — Hitelsorajegyek 113.75. 1864-diki 83.50. Hitelrészvények 139.75- Magyar sorsjegy 50.12. Budapesti szinlapok. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szerda szept. 17-én. Ármány és szerelem. Szomorujáték 5 felvonásban. Irta Schiller F. Fordította Szenvey J. Semélyek. Walter, német kisfejedelemségi elnök — Feleki Ferdinand, fia, őrnagy — — — — — Nagy Imre Kalb, udvarnagy — — — — — — Vizváry Lady Milford, a herczeg kegyencze — — K. Jászay M. Wurm az elnök titoknoka — — — Bercsényi Müller, zenész — — — — — — — Szigeti József Neje — — — — — — — — Szathmári L-né Lujza, leányuk — — — — — — Helvey L. Zsófi, a lady komornája — — — — Dulka S. Szolga a ladynál — — — — — — Leövei Komornok az elnöknél — — — — Karikás Kezdete 7 órakor. MIKLÓSI SZÍNKÖR. Az ördög pilulái. Nagyszerű tüneményes bohózat 3 felvonásban. Kezdete fél 6 órakor. Közlekedés. B (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (este) déltől éjfélig. siélTsgyorsv. ind.“s7l5 El 11.—E. IFest gyors.ind. 7.SO E. 8.25 » Pest érk.io. 6 E. 6.85R. jBécs érfc. 2.12 R. ».2» Futárvonatok agyonhajózás alatt. Hátra, csitt., szomb. Hétffi, Szerda, Péntek. Rám ind. 1.40 E. Bázlas ind. 3.10 R. I’est érk. 8.31 E. Pest érk. 13.83 E. „ ind. 8.41 E. „ ind. 1.30 B. Bázlas érk. 6.60 R. Bécs érk. 7.83 R._____________ Bécs ind. 8.45 R. 8.30 E. Bázlas ind. 6.05 E. 8.80 R Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 8.17 R Pest érk. 5.66 E. 6.06 R. Szeged „ 1.61 R. 1.16 R „ ind. 6.67 , 7.06 „ Czegléd , 5.49 „ 6.33 „ Czegléd „ 9.83 „ 9.86 , Pest érk. 8.13 „ 7.49 „ Szeged „ 1.81 R. 1.41 E. „ ind. 8.15 „ 9.35 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.80 érk. Pozsony „ 4.23 E. 4.30 R. Bázias érk. 8.46 „ 10.29____ Bécs __érk. 6.09 „ 6.03 , Valkány ind. 8.21 E.PeriAmos ind. 8.25 R. Peri Amos érk. 6 96 „__________[Valkány érk. 11.10 , _______ Bécs ind. 7.4 B. 6.60 B. ISz.-Fehérv.ind. 10.18 H. 12.23 R. Győr „ 11.64 „ 10.06 „ I/tj-Szöny „ 2.42 E. 8.66 „ Uj-Szüny . 1.22 E. 11.18 „ Győr , 4.19, 6.13, Kz.-Fehérv. érk. 6.53 „ 2.60 R. Bécsi érk. 7.60 , 8.44 , Ends ind.7.15 R. 10.58 R. 9.46 E [Triest ind. 7.—E. 17.10 R. — 8z.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.64 R [Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 E. 6.18 R. Kanizsa 1.47 E. 11.39 „ 4.43 „ Sz.-Fehér e., 6.17 „ 8.68 R. 1.60 E. Triest érk. 8.26 R. — 7.61 E Hilda érk. 8.17 , 6.06 R 4.56 , Kanizsa ind.10.55 E. 48 R 2.15 E. IBécs ind. 7.16 R. 11.16 E 7.45 E. Sopron „ 5.38 R 1.45 E 7.40 R. Sopron „ 11.63 , 3.40 R. 11.19,, Bécs érk. 9.8 R 4.50 „ 11.14 , Kanizsa érk. — 10.18 R. 4.37 B. Sz.-Fehér v. ind. 9.37 R. 3.18 E |Gyanafalva ind. 5.20 R. 12.66 E. Kis-Czell , 8.12 E. 9.30 .. Szombathely „ 8.51 6.31 , Szombathely „ 6.86 „ 3.01 „ Kis-Czell „ 11.25 „ 9.07 „ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. Sz.fehár v. érk. 6.07 E. 3.10 BGyőr ind. 7.24 R. 12.13 E |Szombathely ind. 861 R. 12.09E Kis-Czell , 1145, 3.12E jKitl-Czell , 11.81, 3.30, Szombathely érk. 2.10 R. 6.02, Györr érk. 2.00 E. 6.61 „ Zákány ind. 3.53 E. 6.80 E. jKároly vÁr. ind. 6.18 R. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40, „ ind. 8.28 , 8.33 R. I , ind. 8.17 „ 9.20 , Károly vAr. érk. 10.17 E. 10.19 B Zákány__ érk. 11.44 R. 2.37 E. Szigreth érk. 1.56 E 7.12 E G.—liebreczen érk. 11.50 ,, 9.38 E Sziszek ind. 6.68 R. 6.48 E. Steinbrürk ind. 4.— R. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.63 R. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.64 R. 11.03 E. Sziszek érk. 9.50 R. 9.41 E. Zákány ind. 60 R. 4.13 E IBAttaszék Ind. 8.37 R 8.25 E Bált »szék érk. 12.32 E. 6.15 R. Zákány érk. 11.36 . 2.27 R. Hasissáh*d7~ 5.1a B. jIssTinohán i«a. e.ro R a.oo E Zákány „ 6.21 . 4.03 . Zákány „ 13.86 E. 8 07 R. Mohács érk. 13.30 E. 13 *9 R. Kanizsa érk. 131 , 1.19 . Villány ind. 11.32 R 12.E IV.-Várad ind. 9.11 R56 E Eszék érk. 1.14 E 2.19 E Szeged , 7.35 E 12.3 E , ind. 5.00 E 8.00 R Eszék érk. 11.20 E 10.23 B Szeged ind. 3.34R5.15E ) , ind. 5.35 RIO.55 R X.-Várad érk. 9.10 R 7.15 E____Villány érk. 7.17 R 1.11 E________ Fest ind 7.80 R. 8.26 E. Kassa ind. 4.20 R. 6.34 R 6.00 E Czegléd „ 10.18 , 8.65 , Mirkoicz „ 7.49 , 1.66 E9.60 , Szolnok „ 11.22 , 9.68 „ Febrecz., 12.47 E 10.34 , P.-Eadány „ 2.01 É. 12.66 R. P.-Ladány „ 2.25 , 12.87 R Bebrecz., 3.12 „ 2.62 , Szsinok , 4.45 , 4.44 „ Miskolcz , 10.40 , 7.55 _ 2.06 E Czfgléd „ 6.04, 6.19, Kassa érk. 3.22 R 12.18 E 5.52 ,Pest érk. 8.31 „ 8.45,________ Szolnok ind. 11 .12~R. 10.87 B. ITemesVár ind. 8.66 R. 6.29 E. Arad , 4.35 E. 6.23 B. ,Arad , 12.25 E. 9.04 , Temesvár érk. 7.01 , 8.49 „ Szolnok „ 4.64 , 4.17 B. P.-I.ndány ind. 2.36 E. 1.26 B. IBJ.-Várad ind. 11.22 R. 9.05 B. N.,Várad érk. 4.47 , 4.06 ,P.-I.ndány érk. 1.33 B. 11.44, Arasd ind. 4.20 E. 8.44 R. IM.-Vásárhely ind. 7.16 R. 10.02 B Piaki „ 10.39 , 2.80 B. Tunis , 1.30 E. 2.50R Gy.-Fehérvár érk. 9.45 R. I.66 E. .Gy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „ , , ind. 1.05, 11.32R „ „ ind. 10.20 R. 4.00, Tövis , 2.34, 1.12E. Pllki _ 1.1SE. 6.10, M.Vásárhely érk.6.16 , 6.53,Arad érk. 8.20 , 11.46 , Piski ind. 2.60 E. IPetrozsény ind. 7.20 R. Petrozsény érk. 7.40 , IPiski_________érk. 12.7 I ___________ THvti ind. 2.14 R. 1.45 E. [Swsresvár ind. 9.47 E. 6.30 R. Segesvár érk. 6^29 „ 7^89^ Tövis ______érk. 2.20 R. 6001B. KI ».Kapus Ind. 6fK6 R. 9.46 E. |R eben ind. 6.40 R. 3.40 E. Szeben érk. 9.6 „ 11.40 , jKis-Kapus érk. 7.60 , 5.85 , X.-Várad ind. 5.17 E.~57—R. |Kolozsvár Ind. 4.20 R. 10.30 R Kolozsvár érk. 10.56 , I.'O , IX.-Várad érk. 10.55 „ 8.32 E. Fest ind. 12.89 R. 11.00 E. 2^02E. IHatka ind. 1.18 R. 3.52 E. Hatvan „ 2.48 , 1.60 R. 6.86 E. S.Tarján „ 9.02„ 1.36 R.9.05 R. 8.Tarján „ 4.32 „ 4.00 „ 8.60 érk. Hatvan „ 10.53,, 4.00 „ 5.40,, Rntka „ 12.82 ,, 2.05 E. I Fest^ érk. 12.51 E. 6.43„ 8.60 „ Fest-" ind. 7.32 R. 10.35E 5.88 F. plUkoles ind. 7.S5 B 10.20 E 9 00 R Hatvan érk. 8 33., Hl (van érk. 4.35 E „ ind. 9 50 „ 1.85 R. 11 02R I „ ind. 11.07 „ 3.21 R 7.65 K 1*1 iskolai érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 E Pest érk. 1.07 E 6.10„ 9.05,, Vilasos-Györk ind. 2.40 R10.42B Gyöngyös ind.21E 9.28B Gyöngyös érk. 3.15 ,, 11.12 ,, Vámon-Györk érk. 1.50 ,, 9.53 ,, F.Abony ind. 9.30 R 12.06E4 21B IF|fer ind. 10.62 R 11.29 E 3.03R Eger érk. 10.00 ,, 12.30 ,, 6.01 „ |F. • Abony érk. 8.62 „ 12.08 R 3.42 , Milskolcz ind. 7.45 R. ind. 6.19 E.Bánréve Ind. 3.46 R. ind. 6.60 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.62 , Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 Kassa ind. 600 R. B.30 E. |Osterberer ind. 8.25 E. 7.00 R. Rutka „ 8.28 E. 8.00 R. IRutka „ 2.12 R. 4.00 E. Oderberg érk. 7.30 „ 3.00 E.J Hassa_______érk. 6.00 E. 8.00 R. Abos ind. 7.00 R 3.00R7.0ÓE. |K|>er|es Ind. 1.25 R B.3ŐR2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.15 ,, ! A!i»ns érk. 2.10 „ 8.16 „ 8.22 „ Szeresse» ind. 8.65 R. 3.59 E. IKIrályháza Ind. 12.47 E. 9.43 R. P.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „ I csap „ 4.15 „ 1.36 Csap „ 12.66 E. 8.28 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 R. Szerencs érk. 7.45 „ 5.36 ,, S.-A.-lTihely ind. 4.42 R. IHomanna ind. 1.26 E. Holudina érk. 11.10 E. ^S.-A.-Ujhely érk. 5.33 ,, Várvár ind. 11.18 R. 2.27 E. I Xyiregryháza ind. 6.00 R Csap „ 1.06 E. 3.15 „ [Csíp „ 12.48 E' 4.35 E Syiregryháza érk 6.26 Illusgrvár _ érk. 2.04 „ * 5.53 , Bátyn ind. 8.40 E. I Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.51 ,, Bátyn érk. 1.17 ,, tiebreczen ind. 3.12 R 4.18 E. I Szigreth ind. 1.09 R. 9.81 R, Királyháza ind.10.47 R4.13 E 9.43 Srk. Királyháza ,, 4.35 ,, 4.23 E, Budapest, szept. 16. A Az „Ellenőr“ mai számában a horvátországi báni méltóság közelebbi betöltése alkalmából irt czikkünk végén ígértük, hogy elmondjuk nézeteinket azon fontos politikai és cultusmissióról, mely az imént létrejött kiegyezés barátainak és a volt uniópárt, mint a Magyar- és Horvátország közti szoros szövetség eszméje híveinek, osztályrészekül jutott s melynek érdekében az utóbbiaknak, véleményünk szerint, kétszeres kötelességekké lett az uj kiegyezés alapján álló kormányt és pártot egész tehetségükből támogatni és gyámolítani, hacsak az önérdek és hivatal vadászat vádját méltán magukra vonni nem akarják. Horvátország déli és délkeleti határvidékén, valamint Magyarország déli részein lakik tömegesen azon testvér nemzetiség, melynek kebelében 1848 óta a magyar állameszme, a magyar nemzet és magyar alkotmányosság ellen a leglelkiismeretlenebb de egyszersmind legszervezettebb és legügyesebb agitatio folytattatik. Ma független Délszlávia, holnap szláv foederatio, holnapután muszka protectoratus alatt álló panszlavismus, e jelszók alatt zsákmányolják ki erkölcsileg a könnyen felizgatható tömeget a hírhedt agitátorok, kik csak két szenvedélyt ismernek, a kérlelhetlen fajgyűlöletet és a legmértéktelenebb ambitiót. Kevés köztök a vakbuzgó rajongó, mert utóvégre is a rajongás őszinte, mélyen gyökerezett meggyőződést feltételez, erről pedig szó se lehet oly embereknél kikről tudva van, hogy befolyásukat és politikai szolgálatukat már igen sok helyen iparkodtak értékesíteni jó kongó érezért. Nem kívánjuk hosszasabban részletezni ezen agitatio eredetét. Mindenki tudja, hogy annak bölcsőjét a bécsi Ballplatzon ringatta azon államférfi, kit hosszú évek során át a diplomatia és az országkormányzati tudomány nagymesterének tartottak és ki a szabadelvű eszmék fejlődését a nemzetiségi ellentétek élesítése és a nemzetiségi versenygések felbőszítése által iparkodott ellensúlyozni. E politika volt az, mely egy telhetetlen nagyravágyás, de a horvát nemzet előtt nagy népszerűséggel bíró ember befolyása következtében megindította a testvérharcot Horvátország részéről Magyarország ellen és előkészítette a szláv ajkú nemzetiségeknél a talajt azon üzelmeknek, melyek a sz. István koronája alá tartozó országok anyagi és szellemi fejlődésének útjába mind e napig oly nagy akadályokat gördítettek. Hogy az 1849-iki szabadságharc legyőzetése után a szolgálatkész szláv nemzetiségek ugyanazt nyerték jutalmul , amit a magyar nemzetre büntetésképen mértek, az csak végzetszerű és logikai következménye volt ama politikának, mely a népeket csupán eszközül tekintette saját uralma biztosítására és kénytelen volt a győzőket egyenlő sorsban részesíteni a legyőzöttekkel, nehogy az előbbiek a szolgálataikkal méltán megérdemelt befolyás elnyerése által oly túlsúlyra vergődjenek, melyet nem lett volna képes ellensúlyozni azon elem, melynek érdekében e lelketlen és gyalázatos politika hosszú éveken át követtetett. Nem titok, hogy van ma is befolyásos vagy legalább befolyást segélyző párt, mely ma is e magát remélhetőleg örök időkre túlélt politika hagyományaihoz ragaszkodik és a szerb agitátorok működése egészen arra látszik mutatni, hogy a régi traditióknak gyökerei még nem pusztultak ki azon ismeretes népámitók lelkéből, kiknek befolyását csakis a szerb nép fokonkint emelkedő művelődése és az ennek nyomán fakadó józanabb meggyőződés fogja végkép tönkretenni. A Szerémség, Újvidék és Pancsova ama tűzhelyek hol a hamu alatt folyvást szitják az omladina párt hívei az üszköt, élesztik az ellenséges indulatot azon állam fennállhatása ellen, melyen kívül a mai Európában csakugyan nincs számukra hely. Kétségtelen, hogy a volt horvát nemzeti párt igen élénk összeköttetésben állt ezen üzelmekkel, melyek a valódi és valóban bevallhatatlan czélok elpalástolása miatt a „szláv eszme“ hangzatos jelszavát tűzték lobogójukra. Azonban ma már máskép áll a dolog. Ama párt vezetői belátták, hogy csak a Magyarországgal való őszinte, becsületes kiegyezkedés biztosíthatja a horvát-szlavón királyság népeinek fejlődését úgy anyagi mint politikai tekintetben. Ha ama jelszóra szükségök volt, hogy többséget szerezhessenek maguknak az akkori kormány tényleges hatalma és pressiója ellenében, e szándékuk sikerült, Horvátország belügyeinek intézése ma az ő kezeik közt van és ők az új kiegyezési mű létrehozásában való közreműködésök és a kiegyezési törvény megszavazása által szakítottak ünnepélyesen a túlzókkal, kik máig is a régi ábrándképek után futnak és nem tudják vagy nem akarják belátni, hogy a muszka protectorátus alatt álló szláv birodalomban a hatalmas protector ép oly kevéssé tűrne el holmi apró szerb vagy horvát vagy tót nemzetiségeket, mint nem tűrte el sőt ellenkezőleg tűzzel és vassal igyekezett kipusztítani a szintén faj rokon lengyel nemzetiséget, mely pedig valamennyi közül leginkább hivatkozhatott a szláv ajkú nemzetiségek által oly kiváló előszeretettel emlegetett létjogra, a történelmi jogra. Midőn tehát a volt horvát nemzeti párt az elmaradhatatlan megsemmisülésre vezető utópiákról lemondván Horvátország és a horvát nemzet fenmaradásának biztosítékát a Magyarországgal való őszinte kiegyezkedésben és szövetkezésben keresi, midőn válaszfalul oda áll Magyarország és a magyar államiság engesztelhetetlen ellenségei közé, politikai és culturmissiót vállal magára s joga van követelni, hogy minden igaz horvát hazafi, a magyar szövetség minden őszinte barátja, a körülményekkel számolni tudó minden politikus, félretéve a személyes sérelmeket vagy érzékenykedéseseket, egész erélyével támogassa azon politikát, melyet a magyar kormánynyal és törvényhozással egyetértőig mindkét ország érdekében követni akar. És e politika nem lehet más mint nyílt és határozott horvát nemzeti politika — ismételjük nem nemzetiségi, hanem horvát nemzeti politika, mely a horvát nép érdekeit nem mint a nagy szláv faj egy töredékéét, hanem mint a történelmi múltja és a Magyarországgal való szövetsége folytán önálló elemi létre jogosított nemzet érdekeit tartja folyvást szem előtt. Meggyőződésünk szerint azonban ezt nem csupán a horvát hazafiaknak, hanem a magyar kormánynak is szem előtt kell tartania. Azon nemzet, mely az erőszakos germanisatiónak oly szívósan ellenállt, nem vetemedhetik azon őrültségre, hogy ugyanazon merényt kövesse el más nemzet ellenében, de barátokra, őszinte megbízható barátokra van szükségünk minden oldalon és leginkább azok körében, kik szt. István koronájának határai közt egyedül bírnak ez államiság kellékeivel. E czért, mely saját specializer magyar nemzeti érdekeinkre nézve is oly nagy fontosságú, a társkirályságokban csak úgy érhetjük el, ha kormányunk valamint itthon határozott és erélyes nemzeti politikát űz, úgy a szomszéd országban is a tisztán horvát nemzeti politikát támogatja őszintén, mint legbiztosabb védbástyát azon törekvések ellenében, melyek a szláv faj egyéb kiengesztelhetlen töredékei részéről hazánkat és államiságunkat fenyegetik. Ebben rejlik a magyar-horvát kiegyezés legfőbb súlypontja, ez azon jelszó melyet Dráván innét nyíltan és fentartás Honvéd-tiszti előléptetések. Minapi czikkünkben a m. kir. honvédség érdekében az 1868. XL. törvény egyik rendelkezésének megváltoztatását — mint égető szükséget követeltük, — most szerényebb kívánsággal állunk elő; csak azt kívánjuk honvédelmi miniszterünktől, hogy oly szabályokhoz ragaszkodjék szigorral és erélylyel, amelyeket — mint a törvény végrehajtója — a törvény alapján és annak szellemében úgyszólván önmaga szabott maga elé. Mert talán nem járunk tévúton, ha az elődei által alkotott szabályokat — míg meg nem változtattatnak — sajátjául tekintjük. A tiszti kinevezések, vagy inkább előléptetések kérdésére czélozunk. És habár e részben kifejtendő észrevételeink még a tavaszi előléptetések alkalmából merültek fel — jobbnak láttuk azokat mostanra halasztani, és most — midőn talán épen előkészíttetnek az őszi előléptetések — kérni fel azokra az illetők figyelmét. Az előléptetési szabályzat akként intézkedik a tényleges állományban a hadnagyitól az ezredesi fokozatig támadó üresedésekre nézve, hogy minden hat betöltendő állomás közül négy rendes előléptetéssel — a sorban — (tourszerént) egy pedig soron kívüli előléptetéssel töltessék be, (tehát világosan a tényleges állománybeli magy. kir. honvédek közül) egy végre — tehát csak minden hatodik — áthelyezés által a cs. k. sor hadtól vagy a szabadságolt állományból. Így van ez az ő Felsége által Salzburgban 1871. dec. hó 12-én szentesített előléptetési szabályzatban, és megtalálható a Rendeletek-tára 1872. XII. füzetében. És ez nagyon helyesen is van igy. Helyes, hogy hat előléptetés közt öt helynek magából a honvédség állományából kell betöltetnie, mert különben a honvédtiszteknek (és illetőleg altiszteknek) legnagyobb ingerek vétetnék el a szorgalomra a kiképeztetésben, serénységre a kiképzésben és szolgálatban, kitüntetésre a viseletben és e helyett elkedvetlenednének, ha nem tudnák, hogy az üresedésbe jövő felsőbb rangra nekik több kilátásuk van, mégpedig sokkal több mint bárki másnak. Ezen érvünket a túlságra is lehetne ugyan hajtani és azt vetni ellenünkbe, hogy akkor hát követeljük teljesen kizárni a többi elemeket, és különösen a közös hadseregbeli tiszteket. — De mi nem járunk a szélsőségeken, és azt, hogy mérsékelt számú közös hadseregbeli tiszt a honvédséghez is áthelyeztethessék — helyeseljük egyrészről azon tisztek egyéni érdekéből, akik családi viszonyok, hajlamaik, vagy egyéb körülményeknél fogva óhajtanak áthelyeztetni; másrészről a honvédség érdekében is, amely — kivált most az első időkben — azok által oly egyéneket nyer, akikről legalább feltehető, hogy képzettség és gyakorlottság tekintetében nyereséget képeznek; — végre harmadrészről helyeseljük azért, mert ezen áthelyezések is egyik kapcsát képezhetik a közös hadsereg és honvédség közt — mindenkor, de kivált egy netaláni háború esetében annyira kívánatos bizalomnak és barátságnak. Csak bizonyos korlátok közt engedhetők meg azonban az ily áthelyezések, nem csak azért, mert az oly eljárás, amely mellett a betöltendő tiszti állomások magukból az illető csapatokból ki nem telnének, de felében, vagy csak harmadában is egy idegen testületből kellene átvétetniök — igen szomorú színben tüntetné fel ezen csapatokat és valóságos szegénységi bizonyítványt képezne azokra nézve, amelyet már csak talán honvédelmi miniszterünk sem lesz hajlandó aláírni, kivált mióta Ludovica Akadémiánkat is felállítottuk. De azért is szükséges volt korlátozni a közös hadseregbeli tisztek átvételét, mert bármennyire hajlandók is vagyunk róluk már előre feltenni, hogy tulajdonképeni katonai képzettség és gyakorlottság szempontjából a honvédség nyer általuk, az igazi alkotmányos és magyar nemzeti szellem fentartói gyanánt mégis csak a honvédség saját soraiból kinevezett és előléptetett, főleg pedig az 18489-iki honvédtiszteket kell és lehet tekintenünk. Nem szeretnénk félreértetni. Korántsem akarjuk mi ezzel azt mondani, hogy minden közös hadseregbeli tiszttől féltjük a honvédség magyar és alkotmányos szellemét, sem tagadni, hogy egyről sem tudjuk feltenni, hogy szabadelvű magyar hazafi lehet, de ha őszinték akarnak lenni, maguk sem tagadhatják, hogy tömeges áttételük veszélyeztetné a honvédség szellemét. Továbbá ugyanazon szabályzat egy másik §-a az iránt intézkedik, hogy a honvédtisztek az egyes tiszti fokozatokon túl gyorsan át ne csúszhassanak, de kinekkinek alkalom nyujtassék jelen és közvetve a legközelebb következő állásában szükséges tájékozottságot tapasztalás útján mentül jobban sajátjává tenni, még a soron kivül előléptetteket sem véve ki e szabály alól. E nézetből rendeli,hogy: „béke idején a fő- és törzstiszti helyekre az illetők csak a honvédségnél (vagy álló hadseregben) kitöltött következő tettleges szolgálat után nevezhetők ki: hadnagygyá egy évi összes szolgálat után, századossá négy évi tiszti szolgálat után, őrnagygyá négy évi századosi szolgálat után, ezredessé három évi törzstiszti szolgálat után. “ És ez ismét oly rendelkezés, a melyet a tisztek mentül jobb kiképeztetések szempontjából helyeselnünk kell. Mert ámbár 1848- és 49-ben tisztek szűkében lévén, némelyikünk a közlegénységből a századosi rangig emelkedett egy évi rövid hadjárat alatt, — mások közvetlenül tiszti rangba léptek vagy — si licet exemplis in parvo grandibus uti — Washington György őrnagyságon kezdette a katonáskodást: kiváló körülmények vagy kiváló egyéniségek igazolhatják ezt, de az csak kivétel lehet, nem szabály. Már most — ha azt kérdezzük: miként alkalmaztattak és tartottak szem előtt ezen általunk is helyeselt, maga a honvédelmi minisztérium által alkotott szabályok az. évi tavaszi előléptetéseknél — a válasz teljességgel nem lesz kielégítő. Mellőzve ugyanis egy részről azt, mi a szabályzatokból általunk idézett sorokban nem érintetik, hogy az áthelyezettek közt állítólag olyanok is vannak, akik aligha értik hazánk nyelvét ; mellőzve azt is, hogy némely előléptetések az utóbb idézett szabály ellenére, a tiszti fokozatok túl gyors áthaladásával eszközöltettek, ami azután mindig arra ad alkalmat, hogy a többi tisztek, ha szinte tényleges mellőzést vagy hátratételt nem is szenvedtek, mégis kutatják, valljon mivel tették magukat amazok hozzájuk képest annyival érdemesebbekké , hogy még a szabályzat ellenére is gyorsan léptessenek elő, — amikor aztán a helyes okot természetesen meg nem találván — elkedvetlenednek, és a honvédelmi minisztérium igazságérzetét helyezik kérdésbe , — mellőzve — mondjuk mindezeket : lehetetlen fel nem szólalnunk a legelől említett szabály meg nem tartása miatt, mert ennél a megcáfolhatatlan számok beszélnek. A folyó évi tavaszi előléptetéseknél a m. k. honvéd-gyalogságnál —a kezelő tiszti kart és szabadságolt állományt ide nem értve — 76 kinevezés, illetőleg előléptetés történt. Az idézett szabályzat szerint csak minden hatodiknak lett volna szabad a közös hadseregtől vétetni át, és így csak 124/6, tehát legfeljebb 13-nak , ellenben a többi 63% — tehát legyen csak — 63- nak a honvédség saját soraiból kellett előléptettetnie! Márpedig előléptettetett a honvédség soraiból 63 helyett csak 48, még pedig erre nézve is megjegyzendő, hogy ezek közt 1848-i honvéd csak 3, — mostani m. k. honvéd — (aki t. i. elejétől a honvédségnél szolgál) csak 10 van, a többi 35 nem ugyan ez alkalommal, de a közös hadseregtől jöttát, — amelytől ez alkalommal a 12 vagy 13 helyett, ahánynak lett volna legfeljebb szabad átvétetnie — áthelyeztetett 28, tehát a kétszer annyinál is több! Mi szerencsének tartjuk, hogy van külön honvédelmi miniszterünk — mint ezt előbbi czikkünkben is kijelentettük — és nem kételkedünk a m. k. honvédség iránti legjobb szándékaiban, amelyeket már ismételten tanúsított is , de a fenntebbiek után igen kérjük őt, tartsa meg az előléptetési szabályzatot, nehogy vagy bennünk megrendítse az imént érintett bizalmat, vagy azon vegye magát észre, hogy nem találja — idegennek érzi magát m. k. honvédelmi miniszter létére a ra. k. honvédségben. Matolay Etele nélkül elfogadnunk kell és mely közül Horvátországban sorakozni kötelesek mindazok, kik a horvát népnek mint önálló nemzetnek fenmaradását szivükön viselik. " Az országgyűlés egybehivásáról hozott hírünkre a „P. N.“ a következőket jegyzi meg: „Mi valószínűnek tartjuk, hogy az országgyűlés a jövő hónapban összehivatik.“