Ellenőr, 1873. október (5. évfolyam, 225-255. szám)

1873-10-18 / 242. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár-Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 242. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, szombat, október 18. 1873. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele, Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrády testvérek Irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, két sas-utcza 14. sz. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedés. B (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (este) déltől éjfélig. Bécsgyorsv. ind. 8.15 E. 11. —E. Pest gyom. Ind. 7.50 ET2.35 A. Pest érk. 10. 6 E. 6.35 R. Bécs_________érk. 3.13 R. 9.39 E. Futárvonatok a gyorshajózás alatt. Hétfő, esti t., szomb Hétfő, Szerda, Péntek. Bécs ind. 1.40 E. BAzias ind. 3.10 R. Pest érk. 8 31 E. Pest érk. 13.33 E. „ Ind. 8 41 E. „ ind. 1.30 R. BAzias érk. 0.60 R. Bécs érk. 7.33 R.____________ Bécs ind. 8.45 B. 8.30 E. BAzias ind. 6.05 E. 3.30 R Pozsony 11.18 „ 11.08 , Temesvár „ 10.07 „ 9.17 R Pest érk. 6.66 E. 6.06 R. Szeged „ 1.61 R. 1.16 E' ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.33 „• Czegléd „ 9 33 „ 9.36 „ Pest érk. 8.13 „ 7.49 „ Szeged „ 1.31 R. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.36 „ Temesvár ind. 6.19 „ 6.30 érk. Pozsony 4.33 E. 4.20 R. BAzias érk. 8.46 „ 10 29 Bécs érk. 6.09 „ 6.08 , t’alktey ind) 8.31 E. IPerjAinos ind. 8.26 R. PerjAmos érk. 6.06 „ Valkony érk. 11.10 ,._______ Bécs ind. 7.4 R. 6.50 E. ISz.-Fehérv.ind. 10.18 R. 12.33 R. Győr „ 11.6,4 „ 10.06 „ Uj-Szőny „ 2.42 E. 3.65 „ Uj-Szőny „ 1.22 E. 11.13 „ Győr „ 4.19 „ 6.13 „ Sz.-Feh­érv. érk 6.53 „ 2.50 R. Bécs érk. 7.60 „ 8.44 Hilda 155­ 7.16 R. 10.68 R. 9.46 E .Triest ind. 7.--E. 17.10 R. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.61 R .Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 R. Kanizsa 1.47 E. 11.39 „ 4.43 . I Sz."Fehérv.„ 6.17 „ 3.68 R. 1.50 E. Triest érk. 8.26 R. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 R. 4.66 „ Kanizsa ind.16.56 E 6.48 R 2.18 B. I Bécs ind. 7.16 R.11.18 E 7.45 E. Sopron „ 6.38 R 1.46 E 7.40 R. Sopron „ 11.63 „ 3.40 R. 11.19 „ Bécs érk. 9.8 R 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 R. 4.37 R. KzTLp¥hérvrind. 9.37 R. 3.13 E I Gyanafalva ind. 6.20 R. 12.66 E. Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 ,. Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell „ 11.25 „ 9.07 „ 4. *. Iinafalva érk. 9.30 .. 6.36 E. Sz. -Bellér v. érk. 6.07 E. 3.10 B. Győr ind. 7.24 R. 12.12 E Szombathely ind. 8.51 R.12.09 E Ki, Gzell „ 11.45 „ 3.12 E Kin-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk 2.10 R. 5.02­ 'Győr érk. 2.00 E. 6.51 „ '/Áll Any ind. 3.63 E. 6.30 R. KArolyvAr. ind. 6.18 R. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ , ind. 8.28 . 8.33 R. „ ind. 8.17 „ 9.20 „ KArolyvAr. érk. 10.17 E. 10.19 R. Zákány érk. 11.44 R. 2.37 R. Sziszek ind. 5.68 R. 5.43 E. jSteinbrück ind. 4.— R. 4.40 E. Zá ah „ 8.10 R. 7.50 E. Zágráb „ 7.63 R. 8.18 E. S41.1 nbrt­ck érk. 10.54 R. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 R. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 R. 4.13 E. BAttaszék ind. 3.37 R. 3.26 E. BAttaszék érk. 3.44 E. 6.15 R. Zákány érk. 12.— „ 2.27 R. Kanizsa ind. 6.18 R. 2.43 E. Mohács ind. 6.20 R. 6.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „ (Zákány „ 12.35 E. 3.07 R. Mobilos érk. 1. 30 E. 12.28 R. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind. 11.S2R12.E­­X-Vár­us Ind. 9.11 R 5 5 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged , 7.35E12.3E ind. 5.00 E 3.00 R Eszék érk. 11.20 E 10.25 R Szeged ind. 3.34 R 6.15 E „ ind. 6.35 R 10.65 R X -Várad érk. 9.10 R 7.15 E Villány érk. 7.17 R 1.0E_______ Pest ind. 7.30 R. 6.26 E. IKaSSa ind. 4.20 R. 6.34 R 6.00 E Czegléd „ 10.18 „ 8.65 „ Miskolcz - 7.49 „ 1.66 E 9 60 „ Szolnok „ 11.22 „ 9.68 - Debrecz. „ 12.47E 10.34 „ P.-Ladány „ 2.01 E. 12.66R. P.- T,adány „ 2.25 „ 12.37 R I>ebrecz.„ 3.12 „ 2.62 „ Szolnok „ 4.45 „ 4.44 „ Miskolcz „ 10.40,, 7.66 , 2.06 E'Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 R 12.18 E 6.52 „ 'Pest, érk. 8.31 „ 8.45 „_______ Szolnok ind. 11.12 R. 10.37 E. [Temesvár ind. 8.65 R. 8.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 R. Arad „ 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „ Szolnok „ 4.64 „ 4.17 R. P.-EadAny ind. 2.35 E. 1.28 R^ X -Vítrad ind. 11.22 R. 9.05 E. X.-Várad érk. 4.47 , 4.06 „ I\-I.adiAny érk. 1.23 E. 11.44 „ Arad ind. 4.20 E. 6.44 R. JM.-Vásárhely ind. 7.16 R. 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80­ E. I Tövis „ 1.30 E. 2.60 B Gy.-Fehér Vár érk. 9.46 R. 5.0015. [G­y.-Fehérvár érk. 2.20 „3.29 „ „ . ind. 1.05 „ 11­82 R „ „ ind. 10.20 R. 4.00 „ Tövis „ 2.34 „ 1.12 E. Piski „ 1.13 E. 6.10„ M.-VAsAr.’li »y érk.6.16 „ 6.52,„ Arad érk. 8.20 , 11.46 „ Piski ind. 2.60 E. IPetrozsény ind. 7.20 R. Petrozséfti érk. 7.40 „ Piski érk. 12.7 E. Tövis ’ irl. 2.ÍÍ R. 1.45 E. ISiegesvAr Ind. 9.47^E. 6.80 B. Segesvár érk^ 1 129^ „ 7.39 „ [Tövis érk. 2.20 R. 1.00 E. Kis-Kapilf3 Ind. 6.66 R. 9.40 E. [S­cben ind. 5.40 R. 3.40 E. Szeben] érk. 9.6 „ 11.40 „ Kis-Kapus érk. 7.50 „ 8.35 „ A’.-Várm­! ind. 5.17 E. 5.— R. -Kolozsvár ind. 4.20 R. 10.30 R. Kolozsvár érk. 10.66 „ 1.40 „ M­.-Várad érk. 10.65 „ 8.32 E. Pest ind. 12.39 R. 11.00 E. 2.02 E. 11 titka ind. 1.18 B. S.52 E. Hatvan „ 2.48 „ 1.60 R. 6.86 E. S.-Tarján „ 9.02„ 1.36 R.9.08 R. 5. -Tarján „ 4.02 „ 4.00 „ 8.50 érk. Hatvan „ Kutka „ A.32 „ 2.05 E. Fest érk 12.61 E. 6 43,, 8.60 „ Pest ind. 7 32 R. 10.35 E 6 28 E I Miskolcz ind. 7.85 R 10.20 K 9 00 R Hatvan érk. 8 33,, HI 4­van érk. 4.35 E „ ind. 9 60 „ 1.35 B. 11 02B I „ ind. 11.07., 3.21 R 7.55E miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 El Pest érk. 1.07 E 6.10„ 9.05„ Vámos-Györk ind. 2.40 R 10.42R Gyöngyös ind­­.21 E 9.28 R Gyöngyös érk. 3.16 ,, 11.12 ,, Vámos-Györk érk. 1.60 ,, 9.53 „ F.Abony Ind. 9.30 R 12.00 E4­­2SB Eger ind. 10.62 R 11.29 E 3.03R Eger érk. 10.00 „ 12.30 „ 6­01 „ F.­­Abony érk. 8.52 „ 12.08 R 3.42 , Miskolcz ind. 7.46 R. ind. 5.1­9 E. [Bánréve ind. 8.46 R. ind. 6.60 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.62 „ Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 „ Kassa ind. 6.00 R. 6.30 E. Soderberg ind. 8.26 E. Rutka „ 3.28 E. 8.00 R. [Rutka „ 2.12 R. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 ,, 3.00 E.­­Kassa Ábos ind. 7.00 R 8.00 R 7.00 E. [Eperjes Ind. 1.25 R 6.30 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.16 „ Arcos érk. 2.10 „ 6.16 „ 3.22 „ Szerencs ind. 8.56 R. 3.59 E. IKirAlyhAza ind. 12.47 E. 9.43 R. 8.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „ ICsap „ 4.16 „ 1.36. Csap „ 12.66 E. 8.26 ,, -S.-A .-T­jhely ,, 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 ,, 12.10 R. Szerencs érk. 7.46 ,, 6.36 ,, 8-Á. ÍTjbeíy" ind. 4.42 R. IHomonna ind. 1.26 E. Homonna érk. ll.io F. S.­A.«Ujh­ely érk. 6.33 „ Ungvár ind. 11.18 R. 2.27 E. I Nyíregyháza ind. 6.00 R Csap „ 1.06 E. 8.46 „ I Csap „ 12.48 E 4.36 B Nyíregyháza érk. 6.26 I,,________(Uiagvár_______érk. 2.04 „ * 6.631 Bátya ind. 3.40 E. I M­unkács ind.­­ 12.06 E. Man­k­ács érk. 4.61 „_________I Bittya érk. 1.17 „________ Debreczen ind. 3.12 R 4.18 E. I Szigeth ind. 1.09 R. 9.81 B, Királyháza ind. 10.47 R 4.13 E 9.43 érk.­­Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigeth érk. 1.56 E 7.12 E 6.—­­Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E Bukarest, okt. 17. A bukaresti helyhatóság fejedelmi jóváhagyással a városi bevételekre 7 millió franknyi kölcsönt köt. Ez iránti ajánlkozá­­sok mától számítandó 30 nap alatt fogadtat­nak el. Bécs, okt. 17. (Zárlat.) Hitelrészvények 217. — Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar­­ .—. Anglo-austria 147.— Magyar hitelrészvény 222. — . Franco-magyar —.— Váltóbank —. —. Napoleonder 908.— Államvasut 327.50 Lombardok 160.50. Galicziai 211.50. Tramway 166.— Magyar sorsjegyek—.—­1860 dik 100 50. 1864­ diki 132.50 Magyar jutalomjegy —.Hitelsorsjegy 162. — . Arany 5.52.­— 107.35 London 112.90 Török sorsjegy 53.— Municipális bank — . Bécs, okt. 17. (Hivat. zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 73.—. Salg-Tarján 106—. Magyar hitel 113 50. Ma­gyar záloglevél 80 25. Erdélyi 140.—. Magyar keleti vasút 62.50. Magyar sorsjegy 76.75. Tiszai vasút 191.50. Magyar kölcsön 93.25 Angol-magyar 42 50. Franco-magyar 35.50 Alföld 141.—. Magyar északkeleti vasút 110.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 65.50. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 50.—. Török —.— .Municipális — . Berlin, okt. 17. (Kezdet.) Galicziai 95 50 Lombardok 94.— Ezüst jöved. 65.—. 1860-as —.—. Bécs —.— Romániai 34.50. Államvsíjpálya 193— Papirjövedék 61.10 Hitelsorsjegyek —.—. 1884-ks —. —. Hitelrészvény 128.— Magyar sorsjegy —.—. Berlin, 17. (Zárlat) okt. Galicziai 93. — . Lombard 94.— . Ezüst jöved. 64 50 1860-iki 89. . Bécs 88.— Romániai 3412. Államvaspálya 193.25. Papirjövedék 60 62 Hit­sorsjegyek 106 37. 1864-diki 83.—. Hitelrészvények 128.— Magyar sorsjegy 47.12. Páris, sept. 17. (Kezdet.) 3­71-es járad. 58.05. Olajz­­áradék 60.60 Credit mobilier —. Osztr. franczia —.— déli 77.50. Államvaspálya 736 —. Lombardok 326.—. Ame­rikai —.—. Magyar kölcsön 92.75. Magyar kelsli pálya Páris, szept. 27. Liszt 85.75, 85.25, 85.25 Répaolaj 88.75, 89.50, 91.50. Lenolaj 88.50,89.—, 89.—. Szesz 66.50 67.50, 67.75 czukor finomított 154.—. Boroszló, okt. 17. Bura 260., rozs 215.—. zab 146.—. Olaj 20.45, tavaszi 20.45, szesz 25.50. 25.25 23.50 28.40 Frankfurt, okt. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam 10337 1859- ik E. metaliques —Uj ezüst kölcsön —.—. Nem­zeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 97.62. Osztrák hitelrészvény 224.—. Osztrák államvasut 330.50. 1864-ki sorsjegy 145 — 1860- ik 89.75 Ferencz­ Józsefvasut —.— .Lombardok 164.— Galicziai 215.25. Papirjáradék 61.75. Ezüstjáradék 66.24 Osztrák bankrészvény 984.— . Magyar sorsjegyek —.58 Német-osztrák bank —. —. Győri —Gömöri —. -. Stettin, okt. 17. Búza 85.50 —. 83.25.—. resz 49.55.5 28—.25. —.—. olaj 20—. 20.-. szesz 21—. 23.— Antwerpen, okt. 17. petroleum üzlete A 38.—.—.— 1871-iki kölcsön 91.15. 1872-iki 91.75. 10.63,. 4.00 „ 6.40 „ érk. 6.00 E. TÁVIRATOK. Zágráb, okt. 17. Az országgyűlés a válasz­tási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavasla­tot harmadik olvasásban elfogadta, elnapolta a csendőrség fizetésének szabályozását,, s megkezdte a tanácskozást a közmunkaválságról szóló törvény­­javaslat felett. Triest, okt. 17. A polgármester értesíté a helytartót, hogy dr. Dorna városi képviselőjegy­zékbe b­elaltatott. Triest, okt. 16. A harmadik választótestület­nek ta­­­rtott választásánál a birodalmi gyűlés számára­­ 1557 választóczédula adatott be, me­lyekből 103-mal Nabagot választatott meg kép­viselőnő . Prága, okt. 17. A „Narodny Listy“ fölszó­lítja az országgyűlési választókat, hogy képviselő­­jelöltjeiket az országgyűlésbe menetelre utasítsák. Az utolsó országgyűlési választások hivatalos ki­mutatásai szerint vegyes lakosságú kerületekben cseh választók német jelöltekre adták szava­zatukat. Versailles, október 17. A nemzetgyűlés több­ségénél küldöttei ma veszik a salzburgi alkudo­­zók jel­zését . Chambord gróf nyilatkozatát olyan­nak tek­­­tik, mely­­ utolsó nehézségeket is el­oszlatja Az egyetértés Chambord gróf s a monar­chikus r­égziók között tökéletesnek látszik. P­­­is, okt. 17. A hivatalos lap 8 préfet át­helyezését s számos alpréfet kinevezését teszi közzé, valamint a territoriális divisiók szervezésére vonatkozó rendeleteket. A „Siécle“ szerint a nem­zetgyűlés többsége biztosítva van a monarchisták tervei ellen. London, okt. 16. A spanyol pénzügyminisz­ter utasító pénzügyi ügynökét Londonban, az illető kötvénybirtokosoknak a június 30-án lejárt szel­vényeket kifizetni. Corfu, okt. 16. Olga királyné Brindiziből „Amphetrik“ hajóval szerencsésen ide érkezett. — Báró Pottenburg képviselő Corfun keresztül Athé­nébe utazik. Budape­ti szinlapok. 7.00 R. N­E M Z T I SZÍNHÁZ. Budapest, szombat, október 18-án 1873. Han­ok Minnie kisassz. a bécsi cs. kir. udv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: Mignon. Regényes opera 3 felvonásban. Goethe „Meister Vilmos ta­nulóévei“ czimű­ regénye után írták : Carré és Barbier. Fordította Ormai Ferencz Zenéjét szérzetté Thomas Ambrus. Karmester : Erkel Gyula. Személyek: Meister Vilmos — — — Stéger Lothario — — — — Odry Laertes — — — — Ormai Fridrik — — — — Halmi Jarno — — — — Kőszeghi Antonio — — — — V. Kovács Mignon — — — — Hauck Minnie k. a. Philine — — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai Kezdete 7 órakor. VÁR-SZÍNHÁZ. A fertálymágnások. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. Irta Berczik Árpád. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSI SZÍNHÁZ. SZIGETI JOLÁN, jutalomjátékául: Eszmaralda vagy: A notredamei torony­őr. Színmű 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. 3.00 B. Budapest, október 17. A 1870 óta sokféle leleplezéssel lepe­­tett meg a politikával foglalkozó közönség — egyebeken kivü­l Benedetti 1870-ki és Lam­armora legújabb leleplezései sok vitára és hírlapi czikkre adtak alkalmat, de vala­mennyinek jelentősége eltörpül azon egye­nesen a német császári kabinetirodából köz­zétett két levél mellett, melyek teljesen le­leplezik a Németország és a római kúria közt létező áthidalhatlan szakadást és két­ségkívül a legfontosabb és legérdekesebb ok­­mányok közé tartoznak a világtörténelem levéltárában. Egyfelől az ultramontanismusnak kö­zépkori felfogása és fogásai, melyekkel a fejedelem és kormánya közt egyenetlenséget, bizalmatlanságot akar előidézni, hogy egyik vagy másik félt czéljainak megnyerhesse ; másfelől egy fejedelem férfias nyilatkozata, ki a fennálló törvényekre és a fejedelem és kormányának az alkotmányosság fogalmaiból kifolyó solidaritására utal és a csalatkoz­hatlansági dogma fékevesztett dölyfösségé­­ből eredő azon állítást, hogy mindenki, ki a keresztségben részesült, egy vagy más módon a pápa alá tartozik, határozottan visszautasítja, a felvilágosult ember jogosult büszkeségével. A német császár e levele, kapcsolat­ban azon nyilatkozattal, mely a hivatalos lapokban a jelenlegi bécsi utazás felől meg­jelent, kétszeres fontosságúnak tünteti fel a fejedelmi­­ látogatást. Az európai béke fentartására nézve biztosítékok megállapí­tása volt fő czélja azon fejedelmi találkozá­soknak, melyek e nyár folytán Bécsben történtek, a solidáris eljárás iránti megállapo­dások azok ellenében, kik a békét akár kid­ről, akár az­ államok határai közt megza­varhatnák. És Európa jelen helyzetében e két békezavaró elem közt veszedelmes solidaritás létezik. Míg Francziaországban az ultramon­­tan-feudális liga minden követ megmozdít, hogy akár erőszakkal, akár a vallásos ámí­tások fegyverével keresztülvigye az isteni jogon alapuló monarchia helyreállítását, élén egy fanatizált és a jezsuiták feltétlen befolyása alatt álló trónkövetelővel; míg a klerikális lapok a pápa világi hatalma visszaállításának vagy legalább a visszaállí­tás megkísérlésének biztosítékát látják V. Henrik trónraléptében; szóval míg minden békét veszélyeztető és szabadságellenes in­­triga papi vagy „affiliált” kezek által igaz­­gattatik, addig az európai államok kormá­nyai kénytelenek résen lenni minden eshe­tőség ellenében és kérlelhetlen szigorral ellenőrizni minden oly törekvést, mely val­lási vagy egyházi ürügy alatt tör az álla­mok békés fejlődése és az európai status quo ellen. Királyunk és a német császár mai találkozása, az olasz király látogatása és Vilmos császár levelének közzététele után, világos bizonyítéka annak, hogy Közép- Európa három fejedelme egyetért azon eljá­rás felett, melyet a belpolitikának is követ­nie kell szemben azon merészséggel, mely­­lyel a klerikális reactió felütötte fejét a Francziaországban kivívott néhány ephemer győzelme után. Hiszszük, hogy e leczkén okulni fognak azok, a­kiket illet.Francziaországban a német császár levele fel fogja rázni a köztársaság híveit, hogy teljes erővel sorakozzanak azok ellen, kik a legitimitás, erkölcsi rend, vallá­sosság stb. jelszavak köpenye alatt a lelki­­ismereti, egyéni és politikai szabadságot akarják megsemmisíteni és nem irtóznak a nemzet sértett büszkeségét a leglelkiisme­retlenebb módon felkorbácsolni, hogy a harcz­­ra buzdítsák a római curia érdekében, oly harczra, melyben a sebeiből még ki nem épült Francziaország végkép megsem­misítheti magát. De nálunk is vannak elegen, kiknek memento-ul szolgálhat az Osztrák-Magyar monarchia, Németország és Olaszország ka­binetjeinek egyetértése, melyet Közép-Európa felvilágosult közvéleménye kétségkívül eré­lyesen fog támogatni. Egy püspök törvényellenes tette megin­dította a hegy tetején azt a követ, mely most már meg nem állítható többé és ellen­­állhatlan erővel fogja lefutni pályáját, szét­rombolva mindazt és mindazokat, a­mi vagy a­kik meggondolatlanul útját akarják állni. Az állam és egyház közti viszony ren­dezetlen volta megengedte nálunk azon túl­kapásokat, melyek elnézhetők voltak mind­addig, míg államellenes irányban nem lép­tek fel. IX. Pius pápa syllabusa és a leg­utóbbi zsinat határozványai azonban oly el­veket és dogmákat állítottak fel, melyek a modern államok alapjával és czéljaival merő­ben összeférhetlenek ; mihelyt tehát a katho­­lika egyház e térre lépett, Deák Ferencz szavaival élve gondoskodni kellett fegyve­rekről, melyekkel az állam létalapjának ilye­tén megtámadásait visszautasítani lehessen. Ez volt kiindulási pontja a június 28-iki beszédnek, mely egyszersmind a fegyvere­ket és azok megszerzésének módját is ki­jelölte. A törvényhozás óriási többsége magáé­vá tette a majoritás vezérének nézeteit és határozata által kimondotta, hogy látja a­ veszélyt és el van határozva az elől meg­védelmezni az államot. Most a klérus megindította az agita­­tiót a törvényhozás határozata ellen , hír­lapokban, szószéken, conventikulumokban, mindenütt izgatnak a hazugság és rágalom fegyvereivel. Voltak kik a fejedelem szemé­lyét is belekeverték piszkos mesterségek üzel­­meibe. A bécsi találkozás a Róma és Ber­lin közt történt levélváltás után megtanít­hatta a ,,fekete internationale“ magyarországi híveit, hogy a trón támaszára államellenes törekvéseik nem számíthatnak ; arra pedig el lehetnek készülve, hogy a magyar tör­vényhozás fel fogja szerelni hiányos fegyver­tárát, és hogy bizonyára mindnyájan egyet­­értendünk, fejedelem, törvényhozás és nem­zet, ott, hol országunkat, alkotmányunkat s lelkiismereti szabadságunkat a vallás neve alá rejtődző államellenes hierarchikus törek­vések ellen kell megvédenünk. Vilmos császár Bécsben. — Távirati tudósítás. — A ma esti hivatalos „Wiener Abendpost“ írja: Bécs lakossága ma a német császárt és porosz ki­rályt üdvözli fejedelme vendégéül a birodalmi fővá­ros falai között. Vilmos császár csatlakozik ama fejedelmek sorához, kiket a világkiállítás hozott körünkbe; de bizonyára nem volt szükség külső okra a császár ez elhatározásának előidézésére. I. Vilmos látogatásában császári udvarunknál, csak az nyer világró, némileg jelképi kifejezést, mi a két szomszédállam és népeik között végbement; meg­szilárdítja a kölcsönös barátság és rokonszenv ama kötelékeit, melyek mindkét állam üdvére a régi ellenségeskedések és elintézett ellentétek he­lyébe léptek; megpecsétel egy viszonyt, mely Ausztria-Magyarországot és Porosz - Németor­szágot egyenrangúlag, egyenjogúlag állítja egy­más mellé, s érdekeik és szükségleteik, törek­vésük és civilisátori feladataik közösségébe benső összetartozásuk szilárd, állandó kapcsát volt képes fűzni; nem egykönnyen alapittatott egy nagyobb nép­­szövetség nemesebb czéloknak ; mindkét részről régi előítéletekről való lemondást, s a század eseményei és igényeinek nyílt figyelembevételét követelte; szakított a történet élő hagyományaival, népszerű szenvedélyekkel, melyek a még élő nemzedékre terhes áldozatokat róttak. De ez egyesülés a béke szent zászlója alatt ment végbe ; béke ez nemcsak a két birodalomra, melyek annak áldásait felis­merték, hanem béke Európára is; a béke zálogául a két állam közti új viszony egyszers­mind ama vonzerővel bir a szomszéd államokra nézve, mely az európai helyzetnek ma nagyobb biztosságot nyújt, mint rég ideje nem. A minden erőszakos megzavarást kizáró, elutasító, a fenntartó , valóban conservatív eszme állandólag tért foglalt. Ez értelemben üdvözöljük uralkodónk felséges ven­dégét, s habár a politikai czélok látogatásának közvetlen motívumain kívül esnek is, mégis poli­tikai következmények vannak azzal természetsze­rüleg egybefűződve, s minden esetben illőnek tart­juk az ősz fejedelem, császári urunk barátja irá­nyában hazafias érzelemmel tiszteletteljes meleg rok­onszenvünknek kifejezést adni. * * Bécs, okt. 17. A császár ma délután 1 óra 15 perczkor érke­zett St. Pölten­be, hol az osztrák-magyar fejedelem várta; a fejedelmek ölelkeztek és szívélyesen üd­­vözlék egymást . Bismarckkal kezet szorított feje­delmünk és a német császár kíséretét melegen üdvözlé. A főhatóságokon kívül Binder püspök és a káptalan is voltak jelen. Reggelizés után elin­dultak Penzingbe, hová az ünnepélyesen diszített udvari vonat 33/4 órakor érkezett. Rudolf korona­­herczeg, a főherczegek (német egyenruhában), Lipót bajor herczeg, Ratibor herczeg, a weimari herczeg, a német küldöttségek, a helytartó és szá­mos előkelőségek várták itt a fejedelmeket. A császári vendég szívélyesen üdvözlé a koronaher­­czeget kezet nyújtván neki; a díszszázad meg­szemlélése, a főherczegek és kiséretek bem­utatása után Schönbrunnba indultak a fejedelmek nagy népsokas­ág lelkesült üdvözléseitől kisérve. Vilmos császár osztrák ezredének, és az osztrák császár porosz ezredének egyenruháját vi­selé.­­ Újabb elhatározás szerint a magas ven­dég még szerdán is fog Bécsben maradni.­­ Az igazságü­gyminisztériumban, mint a „Ref.“ Írja, tegnap esti öt órakor egy szak­­bizottság tartott ülést, a­melyet a miniszter a mi­nisztériumok, főbb bíróságok, egyetemi tanári és ügyvédi kar tagjaiból több törvényjavaslat tárgya­lására hívott össze. E törvényjavaslatok között van kettő, a­melyeket már régebben említettünk, t. i. a fizetési meghagyásokra és a bagatelle ügyekben való eljárásra vonatkozó javaslatok. Ezekhez járul még egy nagyobb és fontosabb , a polgári tör­vénykezési rendtartás revíziójára vonatkozó törvény­­javaslat, a­melyet az igazságügy miniszter megbízá­sából a nyáron működött nagy szakbizottság ta­nácskozásainak eredménye alapján Babos Kálmán semmitőszéki bíró készített. S a vasúti balesetek tárgyában a belügyminiszter a következő kör rendeletét intézte az összes törvényhatóságokhoz: „A közmunka- és közlekedési magyar királyi minisztériumnak folyó hó 4-ről 17765 szám alatt kelt átirata szerint, a vasútvonalakon és állomáso­kon előforduló balesetek alkalmával, az illető tör­vényhatóságok nem elég gyorsan intézkednek arra nézve, hogy a nekik mindenkor bejelentetni szokott ily esetekben a bűnvádi eljárás mielőbb megindít­tassék. Fölhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy alárendelt közegeit szigorúan utasítsa, misze­rint ily esetekben felelősség terhe alatt teljes erélylyel és gyorsasággal járjanak el. Gr. Sza­­páry s. k.“ __________ ” A Skone-féle szerződést, mint már egy ízben említettük, a hadügyminisztérium fel­mondotta. Ez ügyben a„P. N.“ a következőket írja: „A pályázat hirdetésének ideje nincs még megállapítva, de ha ki fog hirdettetni, a­mi sohá nem késhetik, akkor a pályázóknak mindenesetre vagy egy fél évi időköz fog engedtetni ajánlataik beadására. A feladat természetéből folyik, hogy a concursus feltételei egyes kisebb vállalkozók ver­senyzését kizárják, ellenben úgy halljuk, hogy az ország több vidékén, nevezetesen egy bizonyos iparág tekintetében"­ Erdélyben is, a kisebb erők akként készülnek szövetkezni s maguknak tőkéket biztosítani, hogy a pályázatnál ajánlatuk minden­esetre tekintetbe vétessék.“ A fővárosi­ bizottság újonnan választott tag­jaihoz ! (..) A fővárosi választási mozgalom lezajlott. A bizottsági tagok megválasztottak. Az igazoló vá­lasztmány befejezte, vagy rövid idő múlva be fogja fejezni munkálatait. A jövő héten az új fővárosi bizottság alkalmasint meg fogja kezdhetni műkö­dését és csakis a bizottsági tagokon fog múlni, ha ezen működés meg nem felel a várakozásnak. Tagadhatatlan, hogy a választás eredménye nem elégíti ki a polgárok összeségét, ami külön­ben az ügy egyéni természeténél fogva — midőn rokon és ellenszenv, közöny és haszonlesés játsza­nak szerepet — ki nem kerülhető; ehhez járul még azon körülmény is, hogy sokféle és gyakori esetben jogosult ambitió lett megsértve a meg nem választás által és hogy másrészt sok oly egyén talált helyet a fővárosi bizottságban, befolyás, ba­rátság, ismeretes jó hírneve vagy egyéb okok kö­vetkeztében, aki egyátaljában nem kívánkozott be­jutni és aki a bizottsági tag tisztségét egyéniségé­vel meg nem férő tehernek tartja. Mert, — ne szabadkozzunk! — ezrek által megválasztatni és feljogosíttatni érdekeik védel­mére, egyik tényezője lehetni a behozandó üdvös vagy eltörlendő káros rendszabályoknak: ez a pol­gári erény bizonyítványa, a feddhetetlen előélet ju­talma és legtöbb esetben a jövőben követendő be­csületesség biztosítéka és ritka kivétellel dicsérendő azon ambitió, melynek következtében polgáraink legjobbjai a megválasztatás tisztségét kívánják. — De másrészt, — ne ámítsuk önmagunkat! — a tisztség elfogadása után az érem hátulsó ol­dala mutatkozik, a lelkiismeretes és fáradságos munka, a kötelesség hit teljesítése fognak reánk várakozni és azon polgárok, a­kik megválasztásunk által bizalmuk jelét adták és feltették bennünk a munkához való képességet és akaratot, méltán megvárhatják tőlünk magát a munkát is. Az előadottakból önkényt folyik, hogy senki — bárki legyen is az — nincs felj­ogosítva a bi­zottsági tag tisztsége elfogadására, ha ezen tiszt­séggel járó kötelességeket nem akarja végezni és hogy a közvéleményben mindinkább fog nyerni, ha számot vetvén önmagával és azt találván, hogy bármi okoknál fogva akadályozva lesz a munka teljesitésében, visszalép a bizottsági tagságtól és nem állja útját annak, a ki szívesen dolgoznék, csak alkalom nyujtassék neki a munkára. — Ek­­kép lemondása a közjóra nézve hasznossá, a tag­sághoz való ragaszkodás ártalmassá válik. Bukarest, október elején. VI. Kedves barátom! És most , miután magáról Bukarestről elmondottam fővonásokban azt, amit elmondani óhajtottam, úgy hiszem, helyén lesz némelyeket magáról az országról is el­mondani. A statisztikai adatokat legnagyobb részt a bukaresti osztrák-magyar consul dr. Haan Ernőtől kaptam, tehát egyik a leghitelesebb helyről. És én ezeket reánk nézve — főleg nemzetgazdasági szem­pontból — igen fontosaknak tartom. Azon 471 millió népességből, melyre kerek­számban Románia lakosságát teszik, némelyek sze­rint, osztrák-magyarországi mint­egy 600 ezer van — ezeknek pedig legalább is nyolcz tizedrésze nemcsak magyarországi, de magyar is. Románia összes népességéből van 700 ezer család (3 millió lélekkel) földműves, 60 ezer család kézműves, 32 ezer „ kereskedő és 24 ezer „ iparos segéd. A hivatalnokok, tanárok, ügyvédek, orvosok, sebészek, bábák, gyógyszerészek, művészek, világi papok, barátok és apáczák, akik csak­nem kivétel nélkül mind oláh nemzetiségűek, mint­egy 50 ezer családot — körülbelül 220.000 lélek­kel — tesznek ki. — Megkívánom itt egyébiránt — egyszer s mindenkorra jegyezni, hogy az oláh nemzetiségűek közé vannak számítva a görögök is, akik nemcsak az ország nemességének egy részét képezik, de a kamarában, a politikában, a hiva­taloknál, a tudomány és művészetek terén ezek a szóvivők, ezek az irányadók, a legnagyobb rész belőlük áll. Tudva pedig, hogy egy­felől az összes oláh nemzetiségiek száma mintegy 4 millió 300 ezret tesz ki, másfelől pedig, hogy Romániában idege­neknek a földbirtok szerezhet és nemcsak meg van nehezítve, de azt lehet mondani, csaknem absolute lehetetlenné is van téve, mindenki belátja, hogy míg maguk a románok csakis a földet mivelik, addig csaknem az összes ipar- és kereskedésnek szükségképen az idegenek kezében kell lenni. Románia kereskedésének főforgalmi ere a Du­tt­a, amely Verd­erovától Kiliáig — a Duna torko­latáig — 136 német mérföld hosszú s a kereske­delem legfőbb pontját — a 80 ezer lakossal bíró Galaczot mossa hullámaival. Szintén a Duna part­jain jelentékeny kereskedelmi helyek — az egész országban Galacz után ezek következnek: a 28 ezer lakossal biró Braila, Ismaila (21 ezer lakossal) és Kilia. A legtöbb esetben Brailáig, Galaczig pe­dig mindig a tengeri hajók is felmehetnek. Világos tehát, hogy Romániának Galacz, mintegy tengeri kikötőjét képezi, s épen ennélfogva Galacz Ro­mánia legfőbb, hogy ne mondjuk, az egyetlen va­lódi kereskedelmi pontja. A k­­ és bevitel legnagyobb része tehát

Next