Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)

1873-11-08 / 262. szám

Előfizetési árak Efiísz évre . , 20 frt. — kr. Évnegyedre . , 5 frt — kr. Félévre . . . II­ . — „­­ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 5­0 krajzzár. Szerkesztési iroda: Budapet­ten, nádor-utcza 6. 1*íz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok v­isszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek­ csak bérmentesen fogadtatnak el. 262. szám. Budapest, szombat, november 8. 1873. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. s**. (Légrády testvérek irodájában). Az előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest- két sas-utcza 14. sz. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedés. H s reggel) jelenti az idiit éjféltül délig, E (este) déltőll éjfélig. litres pyorav. ind. 3.15 E. 11.—E. IPest gyors. ind. 7. ßO E 2.25 ’ Pest érk.10. 6 E. 0.85». iBées érk. 2.12 K. 9.2a K. Kées ind. 8.45 R. 8.20 E. Házias ind. 0.05 3.30 R Pozsony 11.18 , 11.08 „ Temesvár , 10.07 , 9.17 R Pest érk. 5.66 E. 6.00 R. Szeged „ 1.61 R. 1.16 E , ind. 6.57 „ 7.05 „ Czegiéd „ 6.49 „ 6.23 „. C/.egléd „ 9.33 „ 9.86 , Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.81 R. 1.41 E. „ ind. 9.15 „ 9.25 „ '­­emesvár ind. 6.19 .. 6.80 érk. Pozsony „ 4.23 E. 4.20 R. Házias érk. 8.46 , 10.29 Bécs érk. 6.09 .. 6.03 ., Valkány ind. 3.21 E. IPerjámos ind. 8.25 R. Perjámos érk. 6.06 ., Talkány érk. 11.10 „_______■ Szécs ind. 7.4 R. 5.06 E. I Sz.-Fehér V-ind. 10.18 R. 12.23 R. Győr „ 11.54 „ 10.05 „­­Uj-Szőny , 2.42 E. 3.55 „ I­j-Szony „ 1.22 E. 11.13., Győr , 4.19, 6.13„ Sz.-Fehérv. érk. 6.53 „ 2.50 R. Bécs érk. 7.50 „ 8.44 „ Billió ind. 7.16 R. 10.58 R. 9.46 Elettest ind. 7.-- E. 17.10 R - Sz.-Feh­érv.érk.Öly­­ 2.38 E. 11.64 R .Kanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18 R. Kanizsa 1.47 E. 11.39 „ 4.43, |Sz.- Fehér e.,, 6.17 „ 8.58 R. 1.50 E. Triest érk. 8.26 R. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.05 R.4.56 „ K­ani­sa ind.16.66 E~5.48 R 215ET |Bécs ind. 7.15 R.11.16E 7.46 E. Sopron „ 5.38 R 1.45 E 7.40 R. Sopron „ 11.68 „ 3.40 R. 11.19 ., Bécs érk. 9.8 R 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 R. 4.37 R. Sz.-Feh­érv. ind. 9.37 R. 3.13 E Gyanafalva ind. 6.20 R. 12 55 E. Kis-Czell „ 3.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.51 „ 6.31­­Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czell „ 11.25 „ 9.07 „ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 E. Sz.-Belicev. érk. 6.07 E. 3.10 R. Győr ind. 7.21 R. 12.12 F. Szombathely ind. 8.61 R. 12 09 E Kis-Czell „ 11.45 ; 8.12 E Kis-Czell „ 11.81 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 R. 6.02 „ Girőr érk. 2.00 E. 5.51 „ Zákány ind. 3.53 E. 6.30 R. Károly vár. ind. 5.18 R. 5.TSE. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ ind. 8.28 „ 8.33 R. „ ind. 8.17 „ 9.20 . Károly Vár, érk. 10.17 E. 10.19 R. Zákány érk. 11.44 R. 2.37 R. S/iszek ind. 6.68 R. 6.43 E. Steinbrück ind. 4.— R. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 R. 7.50 E. Zágráb „ 7.63 R. 8.18 E. Steinbruck érk. 10.54 R. 11.08 E. Sziszek­ érk. 9.60 R. 9.41 E. Z.­ány ind. 6.48 R. 4.15 E. Báttaszék ind. 3.37 R. 8.25 E. Báttaszék érk. 3.44 E. 0.15 R. Zákány érk. 12.1 . 2.27 R. K­anizsa ind. 6.18 R. 2.43 E. Mohács ind. 6.20 R. ~.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „ Zákány „ 12.35 E. 3.07 R. Mohács érk. 12.30 E. 12.20 R. Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Vikány ind. 11.32 R12.E M­.­Várad ind. 9.11 R 6.5 E Eszék érk. 1.14 E 2.19E Szeged „ 7.36 E12.3 E „ ind. 5.00 E 3.00R­­Eszéke érk. 11.20 E10.23 B Szeged ind. 3.14 R 6.15 E ,. ind. 6.35 R 10.66R N.-Várad érk. 9.10 R 7.15E Villány érk. 7.17 R 1.11E________ Pest ind 7.30 R. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 R. 6.34 R 6.00E Czegléd „ 10.18, 8.65, Miskolcz „ 7.49 „ 1.56 E 9.60, Szolnok „ 11.22 „ 9.68 , Debrecz. , 12.47 E 10.34 „ P.-Ladány „ 2.01 E. 12.56 R. P.-I­adány „ 2.25 „ 12.37 B Debrecz., 3.12 „ 2.52 „ Szolnok „ 4.45 , 4.44 „ Miskolez „ 10.40 „ 7.65 , 2.06 E Czegiéd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 E 12.18 E 5.52 , Pest. érk. 8.31 „ 8.45 , Szolnok ind. 11.12 R. 10.37 E. [Temesvár ind. 8.56 R. 6.29 R. Arad „ 4.35 E. 6.23 H. Arad „ 12.25 E. 9.04 , Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok „ 4.54 , 4.17 R. P.dLadány ind. 2.35 E. 1.2B R. M­.-Várad ind. 11.22 R. 9.05 E N.-Várad érk. 4.47, 4.01 „­­P.-l­adány érk. 1.23 E. 11.44, Arad ind. 4.20 E. 6.44 R. I M.-Vásárhely ind. 7.15 R. 10.02 E Piaki „ 10.39 , 2.80 E.­­Tövis „ 1.80 E. 2.50 R Gy .-Fehérvár érk. 9.46 R. 6.00 E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 , 3.29 „ „ . ind. 1.05 „ 11.32 R „ „ ind. 10.20 R. 4.00 „ Ti­vis * , 2.84, 1.12 E. Plaki . 1.18 E. 6.10, M. -Vásárhely érk.6.16 , 6.52 „ Arad_______érk. 8.20 „ 11.46 1­iskl ind. 2.60 E. Petrozsény ind. 7.20 R. Petrozsény érk. 7.40 , ____Pia­ki ______érk. 12.7 E.______ Tö­vis ind. 2.14 ST 1.45 E. Segesvár ind. 9.47 E. 6.30 R. Segesvár érk. 6.29 „ 7.89 „ Tövis érk. 2.20 R. 1.00 E. Kis-Kapus ind. 6.66 B. 9.40 E. S­eben ind. 5.40 R. 8.40 E. Szebeil érk. 9.6 , 11.40 n Kta-Kapus érk. 7.60 „ 6.35 , N. -Várad ind. 6.17 E. 5.— R. Kolozsvár ind. 4.20 R 10.30R Kolozsvár érk. 10.66 „ 1.40 „ N.-Várad érk. 10.55 , 8.32 E. Pest ind. 12.39 R. 11.00 E. 2.02 E. Illitka il­d. 1.18 R. S.62 E. Hatvan , 2.48 „ 1.60 R. 6.36 E. S.-Tarján „ 9.02,, 1.S5R. 9.05R. S.­Tarján , 4.32 „ 4.00 ,, 8.50 érk. Hatvan ,, 10.53,, 4.00 „ 6.40,, Batka „ 12.32 „ 2.05 E. Fest érk. 12.51 E. 6­ 43 „ 8.50 „ Pest ind. 7.32 R. 10.35 E 5 28 E IMiskolcz ind. 7.S5R 10.20E 9.00R Hatvan érk. 8 83 „Hl­tván érk. 4.35 E ind. 9 50 „ 1.35 R. 11 02R „ ind. 11.07,, 3.21 R 7.55E Miskolcz érk. 1.26 E 6.30 „ 6 42 B­­ Pest______érk. 1.07 E 6.10 ., 9.05„ Vá­m­os-Gy­örk ind. 2.40 R 10.42 B G­yöngyös ind 1.21 E 9.28 B Gyöngyös érk. 1. 15 „ 11.12 „ Vámos-Györk érk. 1.60 „ 9.53 „ FAbony ind. 9.30 R 12.00 E 4 22B IF -sér Ind. 10.62 R 11.29 E 3.03B F-ser­­ érk. 10.00,, 12.80 „5.01 „ IF -Abony érk. 8.62 „ 12.08 R 3.42, Miskolcz ind. 7.45 R. imd.6.19 E. IBánréve ind. 3.45 R. ind. 6.60 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.62 „ Miskolcy érk. 6.16 „ érk. 9.44 „ Kassa ind. 6.01 TRU öTsO E. loderberg ind. 8.25 & 7.00 R. Rutka „ 3.28 E. 8.00 R. IRutka „ 2.12 R. 4.00 E. oderberg érk. 7.30 „ 3.00 E. Kassa________érk. 5.00 E. 8.00 R. Abos ind. 7.00 R 3.00 R 7.00 E. IEperjes Ind. 1.25 R 6.80 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 46 „ 8.15 ,,­­ Aibos érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 „ Szerencs ind. 8.55 R. 8.59 E. IKirályháza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.­A.-Tejhely „ 10.61 „ 6.32 „ Csap „ 4.15 „ 1.36 Csap „ 12.56 E. 8.26 „­­S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.50 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.11 R. Szerencs érk. 7.45 „ 5.36 „ S.-A.-lJjhely ind. 4.42 R. Homonna ind. 1.26 E. Momonna érk. 11.10 E. S.-A.-Ifjhely érk. 5.83 „____ Brist vár ind. 11.18 B. 2.2­7 E. Nyíregyháza ind. 6.00 R Csap „ 1.06 E. 8.45 „ Csap „ 12.48 E' 4.36 E Nyíregyháza érk. 6.26 I,,__________Biagvár ______é rk. 2.04 ,, ‘ 5.68 , Báty«« löd­ 3.40 E. Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „ Bittyu érk. 1.17 ,, ___ tiebreczen ind. 3.12 R 4.18 E. Szigetb ind. 1.09 R. 9.81 B. Királyháza ind.10.47 R 4.13 E 9.43 érk. Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigetit érk. 1.66E7.12EG.—­­Debreczen érk. 11.50 „ 9.86 E VÁR SZÍNHÁZ. Az idegesek. Vígjáték 3 felvonásban Sardi­u után fordította Feleki M. Személyek : Meister Vilmos — — — Stéger Lothario — — — Odry Laertes — — — — Ormai Fridrik — — — — Halmi Jaruo — — ■ — Kőszeghi Antonio — — — V. Kovács Mignon — — — — Hanck Minnie k a. Philine — — — Balázsné B. V. Inas — — — — —­ Vizsai TÁVIRATOK. Bukarest, nov. 7. Lahovary Sándor igazság­ügyi miniszterré neveztetett. Páris, nov. 7. Az autuni törvényszék a Mac- Mahon marquise elleni összeesküvés vádlottjait elitél­te és pedig kettőt 4, egyet 3, és egyet 2 évi fog­ságra. London, nov. 7. Az angol bank a discontót 8 ról 9 százalékra emelte. Berlin, nov. 7. A mai tőzsde lefolyása vidéki bukások és amerikai hírek következtében kedvte­­len volt, és lanyha árfolyammal záródott. Nemzeti színház. Tegnap a várbeli színházban, ma pedig a nemzeti színházban egy olasz vígjá­ték ker­ült színre : „II. Károly, Anglia királ­­­y­a“ írta Giacometti Pál, fordította Csepregi La­jos. Már a tegnapi előadás folytán nem valami jó hír járt ma, s a színház nem is telt meg egészen. Nagyon helyes, hogy minél több irodalom legyen képviselve a játékrendben, hanem válaszszák meg a darabokat úgy, hogy azok lehetőleg visszatük­rözzék az irodalmat, honnan származtak. A­mit ezúttal bemutattak, az a franczia udvari vígjáté­kok halavány másolata, s az angol udvari életből van véve, ami pedig olasz benne, az gyöngesége; ezt pedig egyetlen irodalomból sem kívánjuk át­­pl­án­táltatni miután bővében vagyunk. Szóval a fordutó tapintatlanul választott. A darab meséje a körül forog, hogy a ledér, de jószivü Stuart Károly királyt meg akarják há­zasítani, de a konczot féltő udvaron ezok ellenzik. Végre is azonban győznek a király jóakarói s­­ elveszi Katalin portugál herczegnőt, sok mindenféle cselszövény után, de a melyek nem valami lele­ményességgel bonyolódtak négy felvonáson keresz­tül, mert az 5-ik felvonás már csak pótlék, egy hosszú elbeszéléssel, mely a közönség egy részét a bizton várható kézfogó előtt vacsorára buzdította. A darab nem tetszett, mert unalmas. Csak olykor csillan föl benne elmésség. Hanem van e helyett benne egész irodalomtörténet Sophoklestől meg Aristophanestől kezdve ez egész literaturát végig emlegetik végezvén Moliéren. A darabban is sze­repelt egy költő-pár: Quinault és Harlow Lucia. Alakjai olyanok, hogy nem valami nagy kedvet szerezhetnek a színésznek. A közönség csak a 4-ik felvonás után tap­solt egy kicsit. NEMZ­TI SZÍNHÁZ. Szombaton november 8-án, 1873. Hauck M­i­n­n­­­e kisassz. a técsi cs. kir. udv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: Mignon. Regényes opera 3 felvonásban. Goethe „Meister Vilmos ta­nuló évei“ czimű­ regénye után írták: Carré és Barbier.­ ­ A baloldali kör nyilatkozata a november 7-iki értekezlet határozata szerint. Szemben az elterjesztett hírekkel nyil­vánítja a baloldali kör, hogy ma éppen úgy, mint az országos pártgyűlés alkalmá­val és a legutóbbi képviselőválasztásoknál az 1867-ben megállapított programai alap­ján áll, melynek az 1868-ik évi ápril 2­ikán megjelent nyilatkozat nem ellentéte, de ki­vonata, mely az akkor fenforgott körülmé­nyekhez képest természetszerűleg azon pon­tokra szorítkozott, a­melyekre nézve nyi­latkozni, a párt egy részénél felmerült ké­telyek eloszlatása czéljából, szükséges volt. 1867-ben kifejezte és 1868-ban tett nyilatkozatában éppen úgy, mint a legutób­bi képviselőválasztásokat megelőzött orszá­gos pártgyűlés alkalmával — s ennek he­lyeslését kinyerve — hangsúlyozta a balol­dali kör, hogy „higgadtan fogja megválasz­tani az időt és az alkotmányos eszközöket elemnek valósítására“. Ezt mondja most is. Elveinek valósítását tartván feladatá­nak, nem nyilatkoztatta a baloldali kör so­hasem, hogy programmját úgy értelmezi, hogy mindaddig, míg elveit egy tömegben egyszerre nem emelheti érvényre, s habár azok fontosabbjainak egy részét, vagy akár csak egyikét is létesíthetné, az országot újabb rész­intézkedésektől megóvhatná, s azt, hogy programmjának vagy programmja egyes részeinek valósítása eb­be újabb akadályok gördíttessenek, meggátol­hatná , nem fog az ország kormányzatában részt venni, habár meggyőződött, hogy czélját másképen el nem érheti, s a kor­mányban részt venni felhivatnék is. Nem nyilatkoztatta ezt, mert tudta, hogy egy­ oly sok nagy fontosságú kérdést felölelő programainak egyszerre keresztülvi­tele még soha sem sikerült, s tudta­, hogy lemondani a létesíthető részek létesítéséről azért, mert valamennyi egyszerre keresztül nem vihető, s ily módon nyugodtan nézni, hogy elvei valósítása elébe mind újabb és újabb akadályok halmozhas­sanak, s annyit tenne, mint azok egészben vagy részben valósítását vég nélkül elodázni és némelyikre nézve talán épen lehetetlen­é is tenni. Elveinek valósítását komolyan akarván ma is, nem tesz ily nyilatkozatot és nem fogad el ily értelmezést most sem a balol­dali kör, sőt fenntartja magának, hogy is­mételt nyilatkozataihoz híven, valamint eddig úgy ezentúl is a felmerülő körülmé­nyek, az előálló viszonyok szerint önmaga határozza meg az eljárást, a­melyet az or­szág jólétének szempontjából és elvei való­sításának érdekében követendőnek tart. A baloldali kör mai értekezletén hatá­rozatta jön a fennebbi nyilatkozat, mely pár­tunk országgyűlési képviseletének alkotmányos el­lenzéki állását a parlamentáris rendszer követel­ményei szerint szabályozza s ez által oly erőre emelé, a milyennel eddig még nem birt s a mi­lyen nélkül nem lehetett kilátása arra, hogy haza­fias működésének sikere is legyen. — Azon t év­fogalom, mely szerint a baloldal 1867-ki pro­grammja nem engedi meg pártunknak a kormány­zásban való résvétel elvállalását a létező alapon csak azon esetben, ha ezen alapot megszün­tetheti rögtön: a mai határozat által véget ért s ez által világossá lena demarcationalis vo­nal is, mely a balközép állását a szélső­baloldal álláspontjától elválasztja és megkülön­bözteti. Kilépni a negatív politikájának meddősé­géből, de nem adni fel semmi elvet: ez volt azon kettős feladat, melyet meg kellett oldani, mielőtt pártunk országgyűlési — kisebbségben levő — képviselete reményt táplálhatott aziránt, hogy az ország érdekében hatályosan működhetik. E ket­tős feladat­ot oldotta meg a mai értekezlet, midőn egyrészről fentartotta elveit, más részről r­e­pn­de­z­­­t­a azon térfogalmat, miszerint programmja elzárja a kormányzástól a jelenlegi alapon, ha erre alkalma nyílnék is. Mi teljes lelkünkből kí­vánunk szerencsét ez üdvös lépéshez mind a bal­oldali körnek, mind az egész balközépnek, mind az országnak. Most már lehetünk erélyes ellen­zék és leszünk is, mert a correct alkotmányos­ság terén fog mozogni egész eljárásunk. A fennebbi nyilatkozat fontosságát még inkább kiemeli egy határozat, mely azzal kap­csolatban hozatott s pártunk országgyűlési képvi­seletének ezutáni eljárását körvonalazza. Ezen egyhangú megállapodás szerint a párt károsnak tartván az országra nézve a jelenle­gi minisztérium lételét, igyekezni fog ennek véget vetni. Minthogy azonban egymaga — mint kisebb­ség — nem idézheti azt elő, kész közreműködni más pártokkal is; s ha ennek folytán a miniszté­rium megbukik s az országos érdekek parancso­­lólag követelnék egy co­a­d­i­t­i­o­n­ál­i­s minisztéri­um létesítését, a balközép kötelességének ismerné az ebbeni részvételre való felhívást elfogadni, ma­gától értetődvén, hogy erre nem kivántatnék el­veik feladása s biztosítékot nyernének feltételeik érvényesítésére. Ennyit ma röviden e nagy horderejű tényekről. A baloldali értekezletre nagy számban jelen­tek meg a tagok. Az összes létszám 107-ből áll, s ebből jelen volt 70.­­ Az elnökséget Várady Gábor vitte sok tapintattal. Először Doma­­hidy Ferencz szólott, aztán Ghyczy Kálmán, ki a részéről tett nyilatkozat után az értekezlet­ből kiment, a szavazásban sem vett részt, de egy mellékteremben maradt mindvégig. Két határozati javaslat terjesztetett elő. Az elsőt, egy bevezető beszéd után, Csávolszky Lajos adta be saját és társai nevében. A másodi­kat Tisza Kálmán terjesztette elő. Ezt megol­vashatni lapunk élén, mint az értekezlet által elfo­gadott nyilatkozatot. Amazt adjuk itt a mint következik: „A balközépnek valamint eddig úgy ezután is Magyarország állami önállóságának megszerzése lévén mindenekelőtti feladata, a párt szük­ségesnek tartja az utóbbi időkben felmerült téves nézetekkel szemben kijelenteni, hogy eddigi programmjához, melynek lé­nyege a bihari pontokban van összefoglalva, szi­lárdan és rendületlenül ragaszkodik továbbra is, és a kormányzásra vállalkozni — a­mint ez egy elveken nyugvó párt természetéből önkényt következik — csak úgy érezheti magát hivatottnak, ha a fejedelem előleges beleegyezését bírja prog­rammja értelmében törvényjavaslatokat terjeszt­hetni az országgyűlés elé. Az ezektől eltérő törek­véseket a párt nem helyesli. Gubody Sándor, Csávolszky Lajos, Ugron Gábor, Péchy Jenő, Kassay F. Ignát, Bartha Miklós. E javaslat mellett és mindenféléről Ugrón Gábor beszélt másfél óráig. A szavazás n­é­v s­z­e­r­i­nt­­ volt. Igent mondottak öten, t. i. a javaslat aláirói, Gubodyn kivül, ki beszélt ugyan mellette, de az­tán elment a szavazás előtt. Nemet mondottak ha­tv­ankette­n, Csávolszky Lajos javaslatának elvetése után elfogadtatott Tisza Kálmán javaslata hatvan szavazattal az előbbi ö­t ellenében. N­é­­gyen nem szavaztak, 37-en távol voltak.­­ A két szavazás után Csávolszky úr kijelentette, hogy a körből kilép. Búcsúszavaira megadta az illetékes választ b. Simonyi Lajos, átalános helyeslés közt. Bartha Miklós ellenkezőleg nyilvání­tó, hogy a kör tagja kíván maradni továbbra is. Nyilatkoza­tát nagy szívélyességgel fogadta mindenki, mert Bartha Miklós ép oly szerény mint rokonszen­ves tagja a körnek. Ugron Gábor értesíte többe­ket, hogy kilépését írásban fogja tudatni a körrel. Az értekezlet végén átalános volt az elége­dettség, hogy a válság ily gyors, helyes és üdvös véget ért. A régi jó hangulat ismét megvan s a körben most már öröm lenni. Az igenre szavazottak névsorát itt közöljük. Babesy, Baranyi, Beliczay, Beniczky Gy., Beniczky D., Beöthy A., Beöthy L., Boér, Benes, Bogyó, Csernátony, Dr. Cseh, Domahidy F., Doma­­hidy J., Dulovics, Eördögh, Éder,Farkas, Földváry, Galgóczy, Gáspár, Ghyczy D., Gullner, Győrffy, Horánszky, Houchard, Huszár, Horn, Jókai, Kavas­­say, Keglevich G., Kemény, Keresztes, Kiss, Kabos, Majthényi, Matolay, Mátyus, Milkovics, Molnár, Móricz, Nagy, Nikolics, Oláh, Papp, Simonffy, K. Simonyi, Sipos, Szakácsy, Szathmáry K., Szath­­máry M., Szentimrey, Szilády, Szombathelyi, Szom­jas, Tisza K., Tisza L., Tóth, Varró, Várady. A „Pesti Napló“ megemlít egy hírt, mely szerint Győzy Kálmán vissza akarna vonulni a magán­életbe. Ez értesítést nem ignorálhatjuk s fájdalom nem is c­áfolhatjuk még meg. Adja isten, hogy e nagy veszteság ne érje pártunkat s a hazát. Úgy halljuk, hogy a 48-as kör ma este conferentiát tartott. A balközép ügyeiben megki­­sérlett idétlen directoroskodás­ának fel­sülése felett­e vagy „vendégei“ vigasztalására, azt még nem tudni. Két arczcsapás után. (1) Nincs a zold kereken bank vagy részvénytársaság, az osztrák nemzeti ban­kon kívül, mely elég merész volna üzleti kérdést és alkut a magánjogi rendezés te­réről a közjog terére átcsapni és ott egy önálló országgal szemben a souverainitás magaslatáról, hetyke modorban képzelt jo­gokról beszélni és egy nemzetet, független­ségének el nem ismerésével sértegetni. Két ízben vetemedik immár a nemzeti bank ez év folytán Magyarország megalá­zására. A bank januári közgyűlésében tör­tént az első arczulcsapás. Akkor hitete el magával a fékevesztett pénzaristokratiai dölyf és hóbort, hogy az aranyrudak kirá­lyi jogait, a pénzszekrények felségi jogokat képviselnek, és felfuvalkodott elbizakodott­ságában ama sértő szavakat sugalta bank­kormányzójának ajkába: „nem egyezhetünk bele, hogy a minket illető függő kérdés kü­lön magyar- és külön osztrák-kérdésre vá­lasztassák szét.“ Ekkor fakadott Pipitz lo­vag uralmék fic­amodott észjárása azon farsangi ötletre, hogy a nemzeti bank a végzet őrszeme, mely hivatva van „a mon­archia két felét illető közös érdekeket a mutatkozó nehézségeknek elhárítása által megoldani.“ Ha még ez sem elég egy a nemzeti becsület védpajzsa alatt álló kormánynak, hogy az alkudozások megszakításából n­e­m­­zeti becsületkérdést csináljon, úgy megkaptuk a másik arc­csapást is. A nem­zeti bank választmánya következő határo­zatot ajánl a dec­emberi közgyűlésnek el­fogadás végett: „A bankigazgatóság azon­nal nyújtson be kérelmet a bankszabada­lomnak az egész monarchia terüle­tén való meghosszabbítása érdeké­ben és egyúttal kérelmezze, hogy az eddigi szabadalmon mindkét kormány által czélbavett módosítások tu­­domására hozassanak. Arc­átlan ugyan, de meg kell adni, ere­deti gondolat a Magyarország zsírján kövér­re hízott bank igazgató­tanácsától, conditio sine qua non gyanánt azt kívánni nemze­tünktől , mondjon le még csak eszméjéről is egy önálló magyar banknak, hogy ne mond­juk magának állami függetlenségének, s ak­kor aztán majd cseréül egy csapat speculáns tőzsdelovag lesz oly kegyes munkánk és ve­rejtékünk gyümölcseiből Bécsben szaba­­d a­­­mázott orgiákat ülni. Shylock szerződése alapján legalább a jognak némi színezetével követelhette adósá­tól a font húst, de a nemzeti bankot miféle szóbeli vagy írásbeli szerződés jogosítja fel, hogy gúnyánkon kívül még országunk önál­lásából is kilépjen egy darab huszmarezona fogaival? És mégis azon intézet, mely a jogbi­torlás révén és Magyarország elszegényedé­sének árán halmozta egybe millióit, fait accompli gyanánt beszél oly dolgokról, me­lyekhez egyátalán a jognak árnyával sem bír a valóságban, hacsak nem bir ilyest a bankügyi tárgyalások suttyomos alkudozá­saiban, de amelyek Magyarországot ez órá­ig bármiféle irányban sem kötelezik. A sza­badalomnak meghosszabbításáról beszél a ma­gyar állammal szemben is, holott Magyar­­ország ilyet soha sem engedélyezett semmi­féle Nationalbank számára. Mi akar hát lenni az efféle mókázó incselkedés a nemzet függetlenségének és souverainitásának szent­ségével? Talán csak nem ama vendégjog­nak félreismerése akar ez lenni, melyet a bank uzsorási lelkiismeretlenséggel kizsák­mányolt és melylyel a magyar hitelt, ipart és kereskedelmet aláásta? Melyik törvény vagy szerződés tartalmazza hát azon jogo­kat, melyeknek alapján az osztrák nemzeti bank sans géné és önhatalmilag visszaható jogerővel ruházza fel privilégiumát Magyar­­országra nézve is? A jog nem pávatoll, hogy csupán ki kell szakítani a madárszár­nyak uszályából, s már kérkedhetik, hival­kodhat vele bárki. Komoly méltatás helyett a kaczajra méltó komikum szempontjából szólanánk hozzá az osztrák nemzeti bank e gyermeteg pöffeszkedéséhez, ha a választmány határo­zatának végső fordulata nem győzött volna meg, hogy ismét a kormány gyöngesége dobta a nemzet becsületét és pénzügyi füg­getlenségét hitvány zsibója gyanánt a pi­­aczra. „Az eddigi szabadalmon mindkét kormány által czélbavett módosítá­sok tudomásra hozatalát“ indítványozza szorgalmaztatni a választmány s e szavak­ban rejlik ama támpont, honnan kényel­mesen puskázhat Magyarország alkotmá­nyos önállóságának ezéltáblájára. E szavak értelmében le van téve a mi jobboldali kor­mányzási struccpolitikánk minden titkolódzó csinyja-bingja. Míg kinn a színfalakon az egész nemzet Ghyczy Kálmán tavalyi hatá­rozati javaslatának megfelelőleg az önálló jegybankrendszer meghonosítása mellett kér­vényezett, irt és gy­ülésezett, azalatt a szín­falakon belül elfogadták elvben a szaba­dalmat, s csak a czélbavett módosítások iránt tartották fenn az alkuvást. Tehát, urak ott a kormánypalcton, így sáfárkodnak önök az ország vagyonával, függetlenségével és becsületével? Mert hisz mi egyéb e szaba­dalomnak meghosszabbítása és Magyaror­szágra való kiterjesztése, mint pénzügyi önállóságunkat eltemető utolsó kapavágásaik­kal magát az egész nemzeti függetlenséget is behantolni? Hanem úgy hiszszük még­sem fog odá­ig kerülni a dolog, mert hát e második arc­csapás után, melyet az osztrák bank a nemzetre mért, többé nincs jövője a nem­zet pénzügyi függetlenségén suttyomban alkudozó kormány­politikának. Ha eddig jobboldali szempontból alkudozó kérdés tár­gyát is képezhette, akar-e a nemzeti bank Magyarországgal bizonyos feltételek alapján bizonyos üzleti összeköttetésben állani, avval nem; az újabb határozat után az ~1K u ^ °" zások elejtése nemzet» becsület­* kérdéssé vált. Államnak egy pénzinté­zettel mint egyenjogú féllel közjogi ki­egyezkedésekbe­­ bocsátkozni, sőt a határo­zataiban diétáit hűbéri fenhatóságát, elis­merni, annyi volna, mint örökre meggyaláz­ni a nemzet souverainitását. Ám nézzünk szemébe annak a merész daliának, ki vá­lasztói előtt, az ország egyetemes közvélemé­nyének daczára, lovagias védelme alá veszi a nemzet meggyalázóját és megrontóját. Ki fog merni erényt csinálni képviselői jo­gának azon gyakorlatából, hogy Magyaror­szág becsületét és pénzügyi önállóságát egy kapzsi bank piszkos vásárjában meghenter­­gesse ? Szóljunk-e még valamit a kormány azon gyámoltalan félkegyelműségéről, mely egy­másután ily arczcsapásoknak teszi ki az or­szágot? Kár volna minden tintacseppért, melyet ez eljárás megtámadásában pazarol­nánk el. Itt a tényben oly sújtó vád és buktató ítélet van a nemzet jogainak meg­óvására hivatott kormányra kimondva, me­lyet a legkeményebb kifejezésekkel sem le­hetne visszaadni.­­ A tőzsde­küldöttség tegnap délután volt Kerkapolynál kihallgatáson. A küldöttség tagjai voltak Kochmeister, Wahrmann és Strassen A küldöttség előadta a pénzügymi­niszternek a tőzsdén történteket s kérte őt, hogy a sérelmes bélyegilleték ügyben adjon orvoslatot. A pénzügyminiszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy ő szigoran a törvényekhez ragaszkodik, s hogy a pénzügyigazgatóság nem terjeszkedett ki semminemű interpretatióra, hanem egyszerűen a törvények megtartására utalt. — Egyébiránt örö­mest hajlandó a törvényt méltányosan interpretál­­tatni s felkérte a bizottság tagjait, hogy e czélból vasárnap d. u. vegyenek részt egy tanácskozmány­­ban, melyen Madarassy államtitkár, Andreanszki miniszteri tanácsos és a pénzügyigazgatóságnak egy tagja lesz jelen A tanácskozmány részletesen meg fogja vitatni a fennálló törvények hiányait s meg fogja állapítani azon elveket, melyek az uj törvény kidolgo­zásánál irányadók legyenek. Egyszersmind fel­adata leend a tanácskozmánynak a fennálló tör­vények szövegét a múltra nézve s az uj törvény elkészítésének idejéig terjedő hatálylyal a méltá­nyosság szerint interpretálni. A pénzügyminiszter­nek ezután elmondtak néhány ecclatans sérelmi ese­tet. A miniszter beismerte, hogy az ügy sérelmes , de a lelet visszavételébe nem adhatta beleegyezését, hanem csak azt mondta, hogy addig, míg a tanács­kozmány az interpretátióra vonatkozólag nem ha­tározott, a végrehajtás felfüggesztetik; egyébiránt a pénzügy­igazgatóság fizetésmeghagyása ellen recurrálni lehet.­­ Ma délben a tőzsdebizott­­s­á­g a ismét, ülést tartott, melyre a tőzsdetagok küldöttsége is megjelent. Kochmeister elnök referált, s egyúttal megjegyezte, hogy a bélyegtör­vény 5. §-ának interpretátiója szerint az alkuszok által szerkesztett s mindkét fél által elismert kö­tések csak 50 krnyi, illetőleg 1 frtnyi bélyegnek vannak alávetve.­­ Ez eljárást ajánlották a bi­zottság tagjai, s végül megígérték a küldöttségnek, hogy a közgyűlést egybe fogják hívni. Az időpont meghatározása a bizottságra hagyatott. A Bécsi lapok jelentései szerint tegnap Herbst meghívása folytán értekezlet tartatott egy baloldali kör alakítása iránt, melyen vagy 120 képviselő vett részt; a Herbst által szerkesztett programmtervezetet eddig 67 képviselő írta alá, köztük az összes olasz-tiroli képviselők , a nagy birtok és néhány kereskedelmi kamra képviselői szintén értekeztek egy középpárti club alakí­tása iránt kör azonnal megalakult, Eichoffot vá­lasztotta elnöknek és azt határozta, hogy a nagy alkotmánykérdésekben összetart a baloldali kör­rel ; a német haladópárt clubjához eddig vagy 20 képviselő csatlakozott. Hohenwarth elnöklete alatt megalakult a conservatív képviselők köre is ; a lengyelek külön galicziai clubot alakítanak.­­ A kereskedelmi törvényjavasl­­­a­t megvitatására a kereskedelmi minisztériumban szakbizottság ülésez, mely nov. 4-diki ülésében saját köréből Apáthy István, dr. Ary Ödön és Tóth Elek urakat kérte föl arra, hogy a bizottság meg­állapodásait szövegezzék. Stojanovics horvát küldött az osztrák kereskedelmi törvénykönyv elfogadását ajánlá, mi elvettetett. A törvényjavaslat beosztására nézve 13 szóval 11 ellenében a dr. Apáthy által kidolgozott berendezés fogadtatott el, s ezután a czimet s az első szakaszt minden változtatás nél­kül meghagyták. Ugyane bizottságnak tegnap tartott ülésében a tervezett 2. §. jött tárgyalás alá. E §. a váltó­­törvény anyagi részének fentartását mondja ki;­­ miután azonban enn­ek külön kimondása a törvény­­könyvben fölöslegesnek találtatott, a czikk egysze­rűen elhagyatott. Szvetenny előadó erre azon indítványt teszi, hogy még az átalános határozatokba vetes­sék fel egy oly §, mely által a törvényben előfor­duló „törvényszék“ szó iránt átalában intézkedés történnék. Az indítvány elvben elfogadtatott szö­vegezésével pedig a szerkesztő bizottság bízatott meg. A 3. §. magában foglalja a kereskedő fogal­mának megállapítását. E czikkből elhagyattak kö­vetkező szavak „nemi különbség nélkül“ és „ke­reskedéssel“ — nagy vita keletkezett a fölött, váj­jon a kereskedő fogalma a „saját nevében“ űzött kereskedéshez köttessék. A nagy többség e mellett nyilatkozott, csak hogy a kifejezést nem találta szerencsésnek, s ennélfogva a szerkesztő bizottsá­got utasította helyesebb szövegezésre. Különben a czikk elfogadtatott. Ez után Matlekovits a tárgyalás sor­­rendjére azon indítványt tette, hogy azonnal tár­­gyaltassanak a tervezet azon szakaszai, melyek a kereskedelmi ügyleteket definiálják, miután a ke­reskedőnek most elfogadott definitiója a kereske-

Next