Ellenőr, 1874. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1874-01-14 / 14. szám
Előfizetési árak: Eg az évre . . 20 frt. — kr. ! Évnegyedre . . 6 frt. — kr. Félévre . . 10 „ — „ ! Egy hónapra . 1 ” » Egyes fixum ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Si ni (i n p c s I . ii. nádor-utczilla *• Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 14. szám. Budapest, szerda, január 14. 1874. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádori utcza 3. тж. (Légrfzdy testvérek irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni helyben és posta utján, két sas-utcza 14. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. VI. évfolyam közlekeddés. (répcs!) jelenti az időt éjféltől délig, (este) déltől éjfélig. Bécsgyorsv. ind. .3.15 E. 11.—II. [Pest gyors. Ind. 7.50 E. 2.26 TVest érk. 10. 5 B. 6.95 B. BéCS érk. 3.12 B. 9.29 B. BéCS vnrt 10.46 B. 8.20 B. Bitzlas ind. 0.05 B. 3.80 B. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 B. Pest érk. 6.56 B. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 B. ind. 6.67 „ 7.05 „ Czegléd „ 5.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.36 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.31 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.25 B. Temesvár ind. 6.19 „ 5.30 drk. Pozsony „ 4.23 E. 4.20 „ Hál-.vis érk. 8.46 „ . 10.29 Bécs érk. 6.09 „ 6.03 „ Valkány Ind. 3.21 B. PerjjámOS ind. 8.26 B. Perjiámos érk. 6.06 „ Valkony érk. 11.10 „__________ hl«i ind. 7.4 B. 6.60 B. I S*.Fehér»’.ind. 10.18 B. 12.23 B. Győr „ 11.54 „ 10.05 „ Izij-Szőny » 2.42 B. 3.66 Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ .Győr „ 4.10 „ 6.13 „ Ssi.-Fehérv. érk. 6.63 „ 2.50 B. Bécs érk. 7.60 „ 8.44 » Budii ind.7.15 B. 19.68 В. 9.46Г, Triest ind. 7.— E. 17 ЛОВ. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 . 2.33 B. 11.54B Kanizsa ,, 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.89 „ 4.43, Sz.-Fehér e.,, 6.17 „ 3.88 B. 1.60 E. Triest érk. 8.26 В. — 7.61 E Buda éih. 8.17 „ 6.06E. 4.66 „ ltailirsa ind. 10.56 E 6.48 И 2.15 B. IBÉCS ind. 7.16 B. 11.16 E 7.45 E. Sopron „ 6.38 „ 1.46 E 7.40 B. Sopron „ 11.53 „ 3.40 B. 11.19 , Bécs érk. 9.8 E 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sszra bérv. ind. 9.37 B. 3.13 B. Gyallafalva ind. 6.20 B. 12.55 B. Kis-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.86 „ 3.01 „ Kis-Czell „ 11.25 „ 9.07 „ Gyanordvn érk. 9.30 „ 6.35 B. Sz. Felsé V. érk. 6.07 b. 8.10 B. GySr ind. 7.24 В. 12.12Ё SvonikUiholy ind 8.51 B. 12.09 Ё Kis-Czell „ 11.45 „ 3.12 E Kiu-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02„IGyőr érk. 2.00 B. 6.51 , Zákony ind. 3.53 N. 6.80 B. KiirolyVíSz ind. 6.18 B. 6.18 E. 6. гАЪ érk. 7.20 „ 11.58 B. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40, ind. 8.28 „ 8.33 B. „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Királyvár. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zárkány érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszek ind. 6.58 „ 6.43 E. Steinbrück ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. Zágráb „ 7.53 B. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. zákány ind. 0.48 B. 4.13 E. IB Attaszék ind. 3.37 B. 3.25 B. Báttaszék érk. 3.44 B. 6.15 E. Zákány érk. 12.— „ 2.27 B. Kanizsa ind. 6.18 B. 2.43 E. IMohftes Ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 .Zákány „ 12.35 B. 3.07 B. arc, bites érk. 12.30 B. 12.2, B. Kanizsa érk.__1.21 , 1.19 „ Viliánv ind. 11 82В12. E ISf.-Vilradlnd. 9.11 B6.5 E Eszék érk. 1.14E2.19E Szeged „ 7.36B12.3E ind. 5.00 E 3.00 E Eszék érk. 11.20E10.23B Szeged ind. 6.S4B6.15E , ind. 6.S5B10.65B al.Virrad érk. 9 10 B 7.16 E_______Villany érk. 7.17 B 1.11 E_______ Pest ind 7.30 B. 6.26 E.Kassa ind. 4.20 E. 6.S4E6.00E Czegléd ,, 10.18 „ 8.66 „ Miíkolcz „ 7.49 .. 1.66 E9.60 r Szrínok „ 11.22 „ 9.68 . Oebreez. , 12.47 E 10.34 , P.-Ladány „ 2.01 E. 12.56 В. Р,-Ladány „ 2.26 „ 12.37 В TSobreez.,. 3.12 2.62 „ Szafnok „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.56 ,. 2.06 E(Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 E 12.18E 6 62 „ Pest érk. 8.31 „ 8.46 r_______ «Szolnok ind. 11.12 B. 10.37 E.Temesvár ind. 8.56 E. 5.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 B. Arad „ 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok ____„ 4.64 „ 4.17 B. P.-I.addnyind. 2.36 Ё. 1.25 B.JV.-Vrtrad Ind. 11.22 B. 9.06 E. S.-Várad érk. 4.47 r 4.06 ,P.-RadAny érk. 1.28 E. 11.44 , Arait tod. 4.20 E. 6.44 E. GI.-Vassírhely ind. 7.15 B. 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80 E. Tövis „ 1.30 E. 2.50 „ (Jy-P. bél-vízi érk. 9.46 E. 6.10 E. Gf.-Fehérvár érk. 2.20 r 3.29 „ ' ind. 1.06 „ 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ TBvis ’ „ 2.34 „ 1.12E. Pír ki . 1.18 E. 6.10 „ ai.-Vftsírhely érk.6.16 „ 6.52 „ Arad érk. 8.20 „11.46 „ Pisti! ind. 2.50 B. IPetrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 „ |Plskl___ érk. 12.7 B. _____ KlsiKajins hill. AGFb. 6.40 B. IS eben ind. 6.40 B. 8.40 B. Szóbeli érk. 9.6 „ 11.49 „ |Kis-Kapus érk. 7.60 „ 5.86 „ N.ivarikt ind. 5.07 Ё. 5.— B. IFrnSsé ind. 2.10 E. 7.40E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.40 „ Kolozsvér ind. 4.45B. 4.40 E Brassé érk. 1.30 „ |N..garad érk. 10.65 B. Bndapest ind.3.00D, 8.46 E. ■’ IS t к a ind. 12,48 35, 4,ÖÖ D, u. Hatvan ., 4.68 ,, 11.64 éjjel. Sólyom „ 4.7. E, 10.09 Ё, „ 9.63 d.e. „ 4.53 T. u. Salgó-Torján ,, 6.37 e.2.25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 B. 3,44 E. érk. 12.50D.U. ind.7.22B. érk.l 1,31E,ind.l,3lD.u. Zólyom ind. 9,50 E. 8.08 X). Hatvan ind. 9 06 De. 6.08 B. érk. 2.63 D- n. érk. 4 27 D. u. Fut . a érk. 1.11 É.1 62 Ю. u.Budapest „ 11 00 D.e. 8.67 B.sólyom ind in 19 É. Beszterezebánya ind 8 08 E. Beszterczob. érk. 1146 35. Zólyom érk. 9.15 Ё. Garam-Berzeneze ind. 9.46 B.Selmeczbitnya ind. 4 26 T u. n. Selmeczbilnya érk. 12.19 D u. Garam-Berzeneze érk 6.22 EBudapest ind.7.8031 12 00D10.30 É.Miskolcz ind.125D.u.7.2"B.10.00E Hatvan , 9.36D e 3 22D.U.1 51E Hatvan ,, 4.6 D u.1 .35D.U.3 44E Miskolcz érk 1.00D П.8.4ΜЕ.7.1 OE.Budapest érk.6.56E.4.26D ‹.6.30 В H Hatvan ind 6 21 B. 5 25 D u.Szolnokind. 6.06 B. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 900. Hatvan érk.8.46 D.e. 4.29 D. u. Vilmos-Gyürkind.3.16É.4.37 D.n. [Gyönsrytts ind. 1.80É. 3.01 D. n. Gyöngyös ,, 3.60 É.6.12 D.U.V.-Gyürk érk. 1.69 35. 8.80 D. u. F.-Abolly ind. 6.20 E. 6.00 B. |Eger ind. 2.04 D. u. 11.37 35. Eger érk. 7.13 E. 6.53 B. F.-Abolly érk. 2.49 D. u. 12.22 35. Miskolcz ind. 1.46 33. n. 5.00 D. u. I Fülek ind. 6.60 o. e. 7.60 E. Bánréve ,, 4.25 D. u. 9.01 E. |Bánréve ,, 9.56D e.érk.10.8535.i.4.00E Fülek érk. 7.00 E. 12.60 3 E.Miskolcz érk.12 82D,u. érk.6.46B Kassa ind. 6.00 E. 5.30 E. [forberg: ind. 8.25 E. 7.00 E. Butka „ 8.28 E. 8.00 E. |Butka „ 2.12 E. 4.00 E. Odorbora: érk. 7.80 ,, 3.00 E. Kassa érk. 6.00 E. 3.00 E. Altos ind. 7.00 В 3.00 В 7.00 E. jF.perjeS ind. 1.25B 6.30B2.47E. В perjés érk. 7.45 „ 345 „ 86 „ Abos érk. 2.10„ 6.15„ 3.22 ,, tizetenes ind. 8.66 B. 3.59 E. (KirislybtSza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.-A.-Ujhely „ 10.61 „ 6.32 „Csap „ 4.16 ,, 1.36, Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 ,, 6.86 „ S.-Á.-Ujhely ind. 4.42 B. 13oinoniiti ind. 1.26 E Bemnentta érk. 11.10 E. S.-A.-Ujhely érk. 6.33 ^___ U svár ind. 11.18 E. 2.27 E. IJ Tiiregyháza ind. 6.00 , Csap „ 1.06 E. 3. 15 „ I Ctrp „ 12.48 E'4.86 B Nyiregyháza érk.6.26 „ I’ lavár érk. 2.04 „ * 6.63 , Bátyil ind. 3.40 E.Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „ Itttyil érk. 1.17 „________ Deireczen ind. 3.12 И 4.18 Ё. Szígelyi ind. 1.09 B. 9.81 E, Királyháza ind.10.47 „ 4.13 E 9..4 S érk. Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szitteth érk. 1.66 17.126,—Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre......................... 20 forint — kr. Félévre.......................................10 „ — kr. Negyedévre......................... 5 „ — kr. Egy hóra.............................. 180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr “ kiadóhivatala (Pesten, kétsas-utcza, 14. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK Zágráb, jan 13. (Országgyűlés). Mazuranics bán a ház zajos helyeslése közt beterjeszti a szentesített egyetemi törvényt. Azután a házszabályok feletti részletes tárgyalás folytathatott, s egyszersmind be is fejeztetett. A törvényjavaslat lényegtelen móri ősi ásókkal a Span előadó által ügyesen indokolt bizottsági vélemény értelmében elfogadtatott. Karlsruhe, jan. 13. A donaueschingeni választókerületben Mohi Róbert 9824 szavazattal választatott a klerikális jelölt 5490 szavazata ellenében birodalmi gyűlési képviselőnek. Róma, jan. 13. A „Voce Veritá“ a „Ki. Ztg.“ ban közrebocsátott pápai bullát merően légből kapottnak jelenti ki. Berlin, jan. 13. A „Norddeutsche Ztg.“ a bulla valódiságáról meg van győződve. München, jan. 13. Felső- és Alsóbajorország Felsőpfalz és Alsófrankonia 23 kerületében a müncheni választókerületet kivéve a klerikálisok győzelme bizonyos. Madrid, jan. 13. Castor Manó, ki 1872. évben orgyilkossági kísérletet tett Amadeus királyon, s e miatt halálra ítéltetett megszökött a fogságból. — A hadparancsnok az önkényteseket fegyverlerakásra szólitja fel egy proklamáczióban, a haditörvényszék elé történendő idéztetéssel fenyegetvén azokat, kik ama rendeletet figyelmen kívül hagynák. Figueras, jan. 12. Barcelonából jelentik, hogy 2 külvárosban heves csatározás folyik. Frankfurt, jan. 13. A birodalmi gyűlési képviselőválasztások eredménye Würtemberg királyságban következő: 3 klerikális és 2 nemzeti-konzervatívet leszámítva mind nemzeti-szabadelvű pártiak választottak ; a megválasztott demokrata képviselő a szabadelvű párthoz csatlakozását helyező kilátásba. A klerikálisok egy kerületet nyertek. Bukarest, jan. 13. A görög naptár szerint, újév előestéjén Károly herczeg fényes fogadási estélyt rendezett, melyen Hohenczollerni Frigyes főherczeg, a diplomácziai testület és vagy 1400 vendég volt jelen. 196.jan. 13. (Zárlat. Hitelrészvények 239.70 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 148.— Magyar hitelrészvény Franco-magyar —.— Váltóbank —. Napoleonder 906. Allamvasút 338.50 Lombardok 165.50. Galicziai 229.—. Tramway 163. Magyar sorsjegyek —. 1860 dik 105.25. 1864 dik 137.25. Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 166. . Arany 5.38 London 113 35 Török Sorsjegy 49.75 Municipális bank Bécs, jan. 13. (Hivat. zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 74.75 Sag.-Tarján 102 — Magyar hitel 131.—. Magyar záloglevél 82.50. Erdélyi 141—. Magyar keleti vasút 33.—. Magyar sorsjegy 75.— Tiszai vasút 202.50. Magyar kölcsön 95. Angol-magyar 27.— Franco-magyar 20 — alföld 147.—. Magyar északkeleti vasút 106.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 60.—. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyar földhitelintézet —.—. Török —.—. Municipalis 25 — Berlin, jan. 13. (Zárlat.) Galicziai —.—. Lombard 96.75 Ezüst jöved. —.—. 1860-iki —. —. Bécs — Romániai 35.— . Államvaspálya 201.25. Papirjövedék-----Hitelsorjegyek —.—. 1864-diki —.—. Hitelrészvények 141.63. Magyar sorsjegy 47. . Frankfurt, jan. 13 (Kezdet.) Váltóárfolyam 103 — 1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882-re 97 50. Osztrák hitelrészvény 248.50. Osztrák államvasut. 852.50. 1664-ki sorsjegy 147 33 1860- ik 94.7 Ferencz Józsefvasut —.—. Lombardok 169.Gaucziai 238.—. Papirjáradék —. Ezüstjáradék 65.— Osztrák bankrészvény 10.40. Magyar sorsjegyek —.— német-osztrák bank — . Győri —Gömöri —. . Frankfurt, jan. 13. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécs 103.’/8- Amerikai 1882-re 97.50. 1854-iki —.—. 1864-es 146. Lombardok 170.50. Évjáruléki papír 61.75. Osztrák hitelrészv. 247.50 Osztrák államvaspálya részvény 353. 860-as 94.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. Galicziai 235.50 Évjáruléki ezüst 65.75. Győr-Gráczi —.— Páris, jan 13 (Zárlat.) 3°/0 járadék 58 60. 4*/2°/0 járadék 83.75. Olasz járadék 62.95 Credit mod. 321.— Lombard 375.—. Allamvasp. 757.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények — Utolsó posta. — Fourton szelid dorgatóriuma nem igen használt a franczia püspököknek, sőt, úgy látszik, vérszemet kaptak. A periguenxi püspök legközelebb oly nyelvezetű s szellemű pásztorlevelet bocsátott ki, mely hevességben s durvaságban jóval meghaladja még az angersi és nimesi collega urak hasonnemü produktumait. Az hallatszik, hogy ezt már Decazes herczeg is megsokalta, s szóba fogja hozni a minisztertanácsban. — Broglie hg, úgy látszik, azzal hódította vissza az elzüllött szélsőjobboldali könnyű lovasságot, hogy kijelenté, miszerint a kormány nem csinál politikai dogmát a hétéves köztársaságból. Hire volt egyébiránt annak is, hogy maga Chambord gróf vetette magát közbe s hiveit felhívta, hogy csak szavazzák meg Broglienak a kívánt bizalmat. E hir ellen azonban igen tiltakozik az „Union“ s olyanformát sejtet, mintha Chambord gróf épen nem bánná, ha Broglie úr tisztességes után eltávolíttatnék a kabinet éléről. — Az államcsíny elkövetése után, — mint franczia lapokban olvassuk, — Pavia tábornok azonnal kormányalakításra kérte a különböző pártok jelesebbjeit az intrasigensek és carlisták kizárásával. Legelőször Castelárt és Maisonavét szólította fel, s mikor ezek kereken visszautasították az ajánlatot, Eldunyen és Canovas del Castello kínáltatott meg a kormánynyal. Ezek oly feltételt kötöttek ki, hogy a kormányforma kérdése függőben maradjon, s csupán ad hoc kormány alakuljon minden párt közreműködésével a carlisták és intransigensek ellen. Ez urak alfonzisták s a kabinetbe még több párthivek felvételét kivonták. E feltételeket el nem fogadta Pavia s úgy került a sor Serranora. P ii «S »fitfifi azinlapok. Szerdán, jan. 14-én NEMZETI SZÍNHÁZ. Először : Csók. A gróf Teleky-alapítványból 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti vígjáték 3 felvonásban. Személyek Fernando, Catalonia herczege — Komáromi Sever, Navarra királya — — Náday Blanda, neje — — — Felekiné Adolár, a király bátyja, törvénytelen ágyból — Bercsényi Fidelio, kincstartó — — Újházi Angela, leánya, a királyné hölgye — — Kassainé Sobrinus, udvari pap — Vízvári Carlo, pórfiu — Eőri Maritta, pórleány — — Molnárné Navarrai kapitány — — Pintér Cataloniai nemes — Leövei Szolga — — — Vincze Kezdete 7 órakor. VÁR -SZÍNHÁZ. Huszár csíny. Eredeti vígjáték dalokkal 3 felvonásban. írta Vahot Imre A dalok zenéjét szerzette Bőhm Gusztáv. Kezdete 7 órakor. Spanyol állapotok. A spanyol államcsíny foglalkoztatja kiválólag a napi sajtót; okait sokan kizárólag egyes emberek működésében, finomul készített cselszövényeikben vélik feltalálni, mások, azokat csudálatosoknak, szinte felfoghatatlanoknak mondják. Mi soha sem tartoztunk azok közzé, kik a nemzetek életében beállott nagy fordulatokat — forradalmakat — történtek bár azok jó vagy rész irányban — egyes ember működésétől származtatják, egyeseket istenítenek vagy kárhoztatnak azokért. — Az egyesek csak kifejezést adnak a tömeg keblében forrongó eszméknek, csak eszközei a megérlelt belső elhatározásnak. A keblekben forrongó eszmék , a bensőleg megérlelt elhatározások kulcsát pedig azon nemzet múltjának, főleg pedig művelődésének történelmi tanulmánya adhatja meg nekünk. Midőn Európa mostani kiválólag művelt nyugati országaiban a keresztény vallás már általánossá vált, és csak különböző nyelvű — legfeljebb különböző felekezetű népek küzdöttek — részint a fegyver, részint csak a békés beolvasztás (assimilatio) eszközeivel egymással, — a Góthok, Celták Frankok, és e küzdelemből támadtak Olaszok, Francziák és más mostani népek és nemzetek repangalurvságbótn az ősi keresztény lakók a kopár és alig megközelíthető hegyek közzé voltak szorítva ; — az ország kisebb, termékenyebb, nagyobb részét a Maurok bírták. Ezek mohamedánok voltak ugyan, de műveltségre nézve az ottani keresztényeket felülhaladták. — Természetes, hogy ha Spanyolország a többi Európa befolyásának kitéve nem lett volna, de attól egészen elkülönítve -- a műveltebb Makrókat uralná mai napig is. — Így azonban a keresztények — bár alig, vagy anyagilag épen nem támogatva a Pyrenéken túli szomszédaiktól, de biztatást merítve egyrészt abból, hogy ezen szomszédaik a Maurokat visszaverték, és a keresztény vallás kizárólagos uralmát megalapították (pedig a vallás akkor hatalmasabb lelkesítő eszme volt, mintsem most a nemzetiség), másrészt azon tudatból, hogy azon félszigetnek, amelyet ma Spanyolországnak nevezünk ők az őslakói , a betolakodott Maurok ellen megkezdették az irtó háborút. Hogy a gyengébb és a műveltség eszközeivel is kevésbbé rendelkező keresztény lakosság ily vállalatot keresztül vihessen, —mert hogy hegyei közt, ahová ellenei szorították, alig volt megközelíthető — az csak védelmét könnyítette) — a támadó hadjárat sikerére mélhatanul szükséges volt az elszántság, a lelkesedés, a fegyelem. És mivel a lelkesedést ekkor a vallás eszméje adta meg, a dolgok természetes fejlődése és helyzete hozta magával, hogy vezetői épen a vallás hirdetői — a papok lettek. — így sikerült ezeknek, mert kész talajra leltek, a népet „fanatizálni“ — és végre a hatalmasabb Maurokat is kiszorítani, mert két sereg közt mindenkor az győz, mely el van határozva inkább elhullani, mintsem meghátrálni. De a küzdelem századokon át tartott, — (a Maurok 711-ben fészkelték magukat, és Granada csak 1492-ben vétetett el tőlök) — és ez idő alatt a papi uralom a vak hit, előítélet, babona, vak engedelmesség, amelyek az előbb szükséges „fanatizmus“ előidéztetésére szükségesek voltak : a nép keblében egykönnyen ki nem irtható gyökeret vertek. Innen magyarázható, hogy a papi uralom itt fészkelte meg magát leginkább, hogy e népet volt képes minden vallási újításoktól leginkább megóvni, hogy a leghatalmasabb újítás, a reformatio ellen az izraelita és mohamedán vallás titkos követői ellen felállított „Inquisitió“ borzalmas ellenszerét volt képes századokon át fentartani. — Nagyon csalódnék, aki azt hinné, hogy az inquisitió intézménye más országokban is, például nálunk is, képes lett volna azon eredményt felmutatni, amelyet Spanyolországban látunk, hogy az egy római katholicus valláson kivül minden más felekor Jolanwildo-niO- ----fi 'T' lünk is, más államokban is voltak vakbuzgó fejedelmek, akik ez iszonyú eszköztől sem borzadtak volna, — de nem kedvezett a talaj — a nép gondolkozása, hangulata. Csak egy tanúságra hivatkozunk e részben. Ősi szokás volt Spanyolországban az év egy bizonyos napján a népnek a királyi palota előtt nagy tömegben összegyűlnie, királyát üdvözölnie, — és amit ekkor a király megjelenése alkalmával kért a nép (azt tudták, hogy köztársasági kormányformát nem kér) megadni. Volt Spanyolországnak egy királya, III. Károly — (1750—1788) — a ki, ha nem is egész Európa, de saját népéhez képest felvilágosodottságában korát megelőzte s ez az „inquisitiót“ eltörölte és a jezsuitákat az országból kiűzte. És midőn legközelebb elkövetkezett azon nap, a melyen a nép legfőbb kívánságát nyilvánítható — ki hinné? — az inquisitió visszahozatalát és a jezsuiták Visszahivatását követelé ! És e ferde iránytól az értelmiség, a műveltebb osztály sem volt egészen ment. Spanyolország kitűnő írói fiatal korukban harczosok voltak, aggkorukban pedig barátcsuklyát vettek a nyakukba, így tett a többi közt Cervantes is — a Don Quixote hires szerzője — a ki három évvel holta előtt barát lett, nejét és nőtestvérét pedig apáczazárdába küldé. (1618-ban) Ez magában nem nagy szerencsétlenség ugyan, hanem idő jele, mérve oly elmaradottságnak a felvilágosodás terén, amelyből csak hoszszas idő alatt lehet kibontakozni; de hogy a nép kormányától az inquisitió visszaállíttatását kérje, azon lehetetlen meg nem borzadni. És az inquisitió vissza is hozatott — nem ugyanazon kérelem következtében, de mert utóbb oly királyok következtek, akik a papságnak nemcsak szövetségesei voltak, de eszközeiül aljasodtak le, — a nép hangulata pedig — legalább erélyes ellentállást ki nem fejtett. Ha mindezekhez még hozzágondoljuk, hogy minden nyoma az önkormányzatnak vagy alkotmányos formáknak is már századok óta elenyészett, hogy a népnek eszébe sem jutott a közügyekkel foglalkoznia, — de megszokott állapotjában mindent a kortól és közegeitől várt s a jelen század elejéig 1812-ig — még csak komoly kísérlet sem létetett a királyi uralmat valamely alkotmánynyal korlátozni : nem lesz talán oly megfoghatatlan előttünk, hogy e nemzet — bármily kitűnő egyéneket is mutat fel — egészben véve a politikai fejlettségnek még azon fokán van,amelyen a forradalmak után még igen könnyű az ellenforradalmat - - a reactiót felidézni. Egyes, bár még oly tehetséges és még oly tiszta szándékú hazafiak — ha a hatalom kezekbe kerül — a legüdvösebb törvényeket hozhatják, a legszebb újításokat eszközölhetik : ha a nép még nem érti meg, nem fogja fel eszméiket, azok a legtöbb esetben csak múlékony légvárak lesznek, amelyeket a legelső reactio elseper. Már a következő IV. Károly király minisztere egy körirattal eltiltotta a felső tanodákban a bölcsészeti erkölcstan (philosophia moralis) tanítását, azon indokolással, hogy a királynak nincsen szüksége bölcsekre, de jó alattvalókra. Kísérletek létettek 1812. 1820. s 1836. években Spanyolországban az alkotmányos szabadságot meghonosítani, de igen mulékony eredménynyel. Az 1812-iki alkotmányt a Bonaparte József királysága ellenében a Napoleon által lemondásra kényszerített VII. Ferdinánd nevében működő régensség fogadta el, de maga a nevezett király — midőn 1814-ben trónját ismét elfoglaló — nem akarta az alkotmányt elfogadni; nem is csoda oly nemzetnél, ahol akadt 66 cortes — országgyűlési tag — akik épen arra kérték őt egy feliratban, hogy ne fogadja el az alkotmányt, és oszlassa fel az országgyűlést ! VII. Ferdinand meg is tette azt — és midőn Madridba bevonult, a nép épen ezért örömujjongással üdvözlé. Ekkor a reactio teljes erélylyel működött, — a jezsuiták és az inquisitio visszahozattak. Az 1820-iki mozgalom kezdeményezője a hadsereg lévén — a király néhány nap alatt kényszerülve látta magát az 1812-iki alkotmányra letenni az esküt. — Most a papok léptek fel már a következő 1821. évben a reactio zászlajával, és megalakítván az „apostoli szövetséget“ (juntát), mintegy két évig tartották fel a küzdelmet saját erejökkel, és midőn végre az országból kiszoríttattak — a francziák avatkoztak be mellettök, akiknek 100,000-nyi hadseregük április 7-én átlépvén a KadSH-ahol a nép már azelőtt való nap a cortes-palotát lerombolá, és a korlátlan uralom érdekében beavatkozó idegen zsoldosokat örömujjongással fogadá és midőn azon év végefelé amnestiáról volt szó, a nép halállal fenyegette ezen eszme pártolóit, és gyakran csak a franczia szuronyok tartóztatták vissza a kegyetlenkedésektől. Az 1836-i mozgalom is a hadsereg soraiból került ki, de ezt is mintegy két év múlva már reactio követé, amely azonban már nem volt képes teljesen diadalmaskodni, és a Christina és Izabella alatti folytonos küzdelmek és hullámzások kezdete volt. Izabella királynő elűzetése, a királykeresés, a Hohenzollern herczeg jelöltsége, Amadé megválasztása és lemondása, a köztársaság kikiáltása, végre Castelárnak a kormányra jutása fris emlékünkben van. — Csuda-e, ha ily előzmények után, és oly országban, ahol most is két ellenkező irányú polgárháború dühöng egy időben: egy oly tiszta keblű és kitűnő hazafi kormánya sem volt tartós, és szabad-e reménylenünk, hogy Castelar lesi honfiai közt az utolsó, aki hazája emeltetése és boldogságára irányzott egy élet törekvéseit és alkotásait ahálátlanság — nem iránta, de önmaguk iránti hálátlansága által azoknak, kiket boldogítandó volt — lássa leromboltatni?!? ! A képviselőház jogügyi bizottsága jan. 15-én csütörtökön d. e. 10 órakor kezdi meg tanácskozásait. Legalább a közjegyzőségről szóló trvjavaslatot tárgyalja. A képviselőház osztályai ma folytatták a tegnap megkezdett tárgyalást a földadó szabályozási törvényjavaslat felett, kivéve a IV.et, amelynek tagjai meg nem jelenvén — elnöke nem tarthatott ülést. Az V. osztály — mint értesültünk — be is végezte a tanácskozást. A IX. osztály a 16. §-tól az 5- ig jutott. — Az elnökön és jegyzőn kivül a tárgyalásban részt vettek Horváth Mihály, Zichy Antal, Huszár Imre, Botos Kálmán, Schmausz Endre, Matolai Etele, Nemes Nándor gróf. A 16. § nál — amely a termények előállíttatásához megkívántató anyag és munkaköltségeket részletezi: Zichy Antal, az eredeti miniszteri javaslat szellemében átalánosságban kívánt maradni, de miután a többség e nézetet el nem fogadó — a szántóföldeknél a nyomtatás és rostálás, — a gyümölcsösöknél a szedés és betakarítás, szőlőknél a fedés, nyitás és levelezés is felvétetett. A legelőkről szóló e) pont négy első sora, amelyek szerint a legjobb legelők a rétekkel tétettek volna egyenlőkké, kihagyatott; valamint az f) pont második bekezdésében a 2-ik sorból e szavak: „a körülményekhez képest és“ — mert ennek határozott iráyát és értelmét az osztály nem látja. A h) pontnál világosan kimondandónak tartja, hogy a diszkertek és parkok jövedelem kiszámítás és költség leszámítás nélkül a legjobb rétek , illetőleg erdőkkel egyenlően adóztatnak meg. A 18. §. utolsó pontjába az ültetvényeket is felveszi. A 42 §-nál Matolai Etele kívánja, hogy az oly részlet, a melynek birtokosa ki nem tudható — ne a község nevére irassék: a többség azonban a szerkezet mellett maradt, — megnyugtatva a §. végsorai által. A 45. §-nál az osztály előadója utasíttatott a központi bizottságban a „concretalis térképek“ kifejezést átalánosan értett világosabb kifejezéssel cseréltetni fel — Ugyan e §. második pontjában, — nehogy a birtokosok a szükséges adatokat megtagadhassák — a „vagy“ szó helyett a 3-ik sorban „és“ — az 5-ikben „illetőleg“ létetett. A 46. § nál elvi kérdés merült fel. Zichy Antal a választott becslőket, részint mint feleslegeseket, részint, mert a kinevezett miniszteri becslő, — ha egyedül lesz — gyorsabban is dolgozhat , mellőztetni indítványozó. Ez ellenében Gorove István elnök, megjegyezvén, hogy miután azok együtt és egyszerre járnak el, a gyorsaság ez által nem szenved, a választott becslőket a bizalom és ellenőrzés szempontjából szükségeseknek tartja. Dániel Ernő szerint még inkább lehetne a kinevezett mintsem a választott becslőket mellőzni. Az osztály az indítványt egyhangúlag mellőzte. Holnap d. e. 10 órakor az 50. §-on kezdve folytatja a tárgyalást. (1) A pancsovai mozgalmak természete melyet lapunk újdonsági közleményéből ismernek olvasóink, tushág nemcsak az alkotmányos törvényesség korlátain, hanem a társadalmi rendnek olyféle felbolygatásán alapul, minőket Hora és Kloska lázongásának véres nyomaiból ismer szegény hazánk történelme. A februári évforduló delejes rohama működik-e azon gaz erőlködésekben, melyek a vallási fanatismust és nyers tudatlanságot vad szenvedéllyé fokozzák, hogy Délmagyarországban majd a polgárháború vsszonyain kéjelegjenek nem tudjuk, de hogy az őrületes hiúság csalatkozni fog számításaiban, arról a kormány felelőssége megnyugtat bennünket. Tessék a nemzetiség nagyravágyó kolomposainak a törekvések elvi magaslatára emelni, hogy a parlament tanácskozási és az állam hivatalos nyelve Babel zavarát vegye irányadóul; tessék programmjukba felölelni mindazon kérdéseket, melyeknek törvényes keresztülvitele kedvez a nemzetiségi rögeszméknek, de az állami élet megrázkódtatására nincs joga Sem a 87,ezenlüi