Ellenőr, 1874. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1874-01-14 / 14. szám

Előfizetési árak: Eg­ a­z évre . . 20 frt. — kr. ! Évnegyedre . . 6 f­rt. — kr. Félévre . . 10 „ — „ ! Egy hónapra . 1 ” » Egyes fixum ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Si ni (i n p c s I . ii. nádor-utczil­l­­a *• Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 14. szám. Budapest, szerda, január 14. 1874. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádori utcza 3. тж. (Légrfzdy testvérek irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni h­elyben és posta utján, két sas-utcza 14. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. VI. évfolyam­ k­özleke­dd­é­s. (répcs!) jelenti az időt éjféltől délig,­­ (este) déltől éjfélig. Bécsgyorsv. ind. .3.15 E. 11.—II. [Pest gyors. Ind. 7.50 E. 2.26 T­­Vest érk. 10. 5 B. 6.95 B. BéCS érk. 3.12 B. 9.29 B. BéCS vnrt 1­0.46 B. 8.20 B. Bitzlas ind. 0.05 B. 3.80 B. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 9.17 B. Pest érk. 6.56 B. 6.06 B. Szeged „ 1.61 B. 1.16 B. ind. 6.67 „ 7.05 „ Czegléd „ 5.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.36 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 Szeged „ 1.31 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.25 B. Temesvár ind. 6.19 „ 5.30 drk. Pozsony „ 4.23 E. 4.20 „ Hál-.vis érk. 8.46 „ . 10.29 Bécs érk. 6.09 „ 6.03 „ Valkány Ind. 3.21 B. Per­jjámOS ind. 8.26 B. Perjiámos érk. 6.06 „ Valkony érk. 11.10 „__________ hl«i ind. 7.4 B. 6.60 B. I S*.­Fehér»’.ind. 10.18 B. 12.23 B. Győr „ 11.54 „ 10.05 „ Izij-Szőny » 2.42 B. 3.66 Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ .Győr „ 4.10 „ 6.13 „ Ssi.-Feh­ér­v. érk. 6.63 „ 2.50 B. Bécs érk. 7.60 „ 8.44 » Budii ind.7.15 B. 19.68 В. 9.46Г, Triest ind. 7.— E. 17 ЛОВ. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 . 2.33 B. 11.54B Kanizsa ,, 1.48 „ 10.43 B. 6.18 B. Kanizsa 1.47 B. 11.89 „ 4.43, Sz.-Fehér e.,, 6.17 „ 3.88 B. 1.60 E. Triest érk. 8.26 В. — 7.61 E Buda éih. 8.17 „ 6.06E. 4.66 „ lt­ailirsa ind. 10.56 E 6.48 И 2.15 B. IBÉCS ind. 7.16 B. 11.16 E 7.45 E. Sopron „ 6.38 „ 1.46 E 7.40 B. Sopron „ 11.53 „ 3.40 B. 11.19 , Bécs érk. 9.8 E 4.50 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Ssz­ra bérv. ind. 9.37 B. 3.13 B. Gyallafalva ind. 6.20 B. 12.55 B. Kis­-Czell „ 3.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.86 „ 3.01 „ Kis-Czell „ 11.25 „ 9.07 „ Gyanordvn érk. 9.30 „ 6.35 B. Sz. Felsé V. érk. 6­.07 b. 8.10 B. GySr ind. 7.24 В. 12.12Ё Svonik­Ui­holy ind 8.51 B. 12.09 Ё Kis-Czell „ 11.45 „ 3.12 E Kiu-Czell „ 11.31 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02„IGyőr érk. 2.00 B. 6.51 , Zákony ind. 3.53 N­. 6.80 B. Kiir­olyVíSz ind. 6.18 B. 6.18 E. 6. гАЪ­­ érk. 7.20 „ 11.58 B. Zágráb érk. 7.7 „ 7.40, ind. 8.28 „ 8.33 B. „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Ki­rályvár. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zárkány érk. 11.44 B. 2.37 B. Sziszek­ ind. 6.58 „ 6.43 E. Steinbrück ind. 4.— B. 4.40 E. Zágráb „ 8.10 B. 7.50 E. Zágráb „ 7.53 B. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.64 B. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 B. 9.41 E. zákány ind. 0.48 B. 4.13 E. IB Attaszék ind. 3.37 B. 3.25 B. Báttaszék érk. 3.44 B. 6.15 E. Zákány érk. 12.— „ 2.27 B. Kanizsa ind. 6.18 B. 2.43 E. IMohftes Ind. 6.20 B. 6.00 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 .­­Zákány „ 12.35 B. 3.07 B. arc, bites érk. 12.30 B. 12.2, B. Kanizsa érk.__1.21 , 1.19 „ Viliánv ind. 11 82В12. E ISf.-Vilradlnd. 9.11 B6.5 E Eszék­­ érk. 1.14E2.19E Szeged „ 7.36B12.3E ind. 5.00 E 3.00 E Esz­ék érk. 11.20E10.23B Szeged ind. 6.S4B6.15E , ind. 6.S5B10.65B al.­Virrad érk. 9 10 B 7.16 E_______Villany érk. 7.17 B 1.11 E_______ Pest ind 7.30 B. 6.26 E.­­Kassa ind. 4.20 E. 6.S4E6.00E Czegléd ,, 10.18 „ 8.66 „ Miíkolcz „ 7.49 .. 1.66 E9.60 r Szrínok „ 11.22 „ 9.68 . Oebreez. , 12.47 E 10.34 , P.-Ladány „ 2.01 E. 12.56 В. Р,-Ladány „ 2.26 „ 12.37 В TSobreez.,. 3.12 2.62 „ Szafnok „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.56 ,. 2.06 E(Czegléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 E 12.18E 6 62 „ Pest érk. 8.31 „ 8.46 r_______ «Szolnok ind. 11.12 B. 10.37 E.­­Temesvár ind. 8.56 E. 5.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 B. Arad „ 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok ____„ 4.64 „ 4.17 B. P.-I.addnyind. 2.36 Ё. 1.25 B.­­JV.-Vrtrad Ind. 11.22 B. 9.06 E. S.-Várad érk. 4.47 r 4.06 ,­­P.-RadAny érk. 1.28 E. 11.44 , Arait tod. 4.20 E. 6.44 E. GI.-Vassírhely ind. 7.15 B. 10.02 E Piski „ 10.39 „ 2.80 E. Tövis „ 1.30 E. 2.50 „ (Jy-P. bél-vízi érk. 9.46 E. 6.­10 E. Gf.-Fehérvár érk. 2.20 r 3.29 „ ' ind. 1.06 „ 11.32B „ „ ind. 10.20 B. 4.00 „ TBvis ’ „ 2.34 „ 1.12E. Pír ki . 1.18 E. 6.10 „ ai.-Vftsí­rh­ely érk.6.16 „ 6.52 „ Arad érk. 8.20 „11.46 „ Pisti! ind. 2.50 B. IPetrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 „ |Plskl___ érk. 12.7 B. _____ KlsiKajins hill. AGFb. 6.40 B. IS­ eben ind. 6.40 B. 8.40 B. Szóbeli érk. 9.6 „ 11.49 „ |Kis-Kapus érk. 7.60 „ 5.86 „ N.ivarik­t ind. 5.07 Ё. 5.— B. IFrnSsé ind. 2.10 E. 7.40E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.40 „ Ko­lozsvér ind. 4.45B. 4.40 E Brassé érk. 1.30 „ |N..garad érk. 10.65 B. Bndapest ind.3.00D, 8.46 E. ■’ IS t к a ind. 12,48 35, 4,ÖÖ D, u. Hatvan ., 4.68 ,, 11.64 éjjel. Sólyom „ 4.7. E, 10.09 Ё, „ 9.63 d.e. „ 4.53 T­. u. Salgó-Torján ,, 6.37 e.2.25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 B. 3,44 E. érk. 12.50D.U. ind.7.22B. érk.l 1,31E,ind.l,3lD.u. Zólyom ind. 9,50 E. 8.08 X). Hatvan ind. 9 06 De. 6.08 B. érk. 2.63 D- n. érk. 4 27 D. u. Fut . a érk. 1.11 É.1 62 Ю. u.­­Budapest „ 11 00 D.e. 8.67 B.­­sólyom ind in 19 É. Beszterezebánya ind 8 08 E. Beszterczob. érk. 1146 35. Zólyom érk. 9.15 Ё. Garam-Berzeneze ind. 9.46 B.­­Selmeczbitnya ind. 4 26 T u. n. Selmeczbilnya érk. 12.19 D u. Garam-Berzeneze érk 6.22 E­­Budapest ind.7.8031 12 00D10.30 É.­­Misk­olcz ind.125D.u.7.2"B.10.00E Hatvan , 9.36D e 3 22D.U.1 51E Hatvan ,, 4.6­ D u.1 .35D.U.3 44E Miskolcz érk 1.00D П.8.4ΜЕ.7.1 OE.­­Budapest érk.6.56E.4.26D ‹.6.30 В H Hatvan­ ind 6 21 B. 5 25 D u.­­Szolnokind. 6.06 B. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9­00­­. Hatvan érk.8.46 D.e. 4.29 D. u. Vilmos-Gyü­rkind.3.16É.4.37 D.n. [Gyönsrytts ind. 1.80­­É. 3.01 D. n. Gyöngyös ,, 3.60 É.6.12 D.U.­­V.-Gyü­rk érk. 1.69 35. 8.80 D. u. F.-Abolly ind. 6.20 E. 6.00 B. |Eger ind. 2.04 D. u. 11.37 35. Eger érk. 7.13 E. 6.53 B. F.-Abolly érk. 2.49 D. u. 12.22 35. Miskolcz ind. 1.46 33. n. 5.00 D. u. I Fülek ind. 6.60 o. e. 7.60 E. Bánréve ,, 4.25 D. u. 9.01 E. |Bánréve ,, 9.56D e.érk.10.8535.i.4.00E Fülek érk. 7.00 E. 12.60 3 E.­­Miskolcz érk.12 82D,u. érk.6.46B Kassa ind. 6.00 E. 5.30 E.­­ [forberg: ind. 8.25 E. 7.00 E. Butka „ 8.28 E. 8.00 E. |Butka „ 2.12 E. 4.00 E. Odorbora: érk. 7.80 ,, 3.00 E. Kassa érk. 6.00 E. 3.00 E. Altos ind. 7.00 В 3.00 В 7.00 E. jF.perjeS ind. 1.25B 6.30B2.47E. В perjés érk. 7.45 „ 3­45 „ 8­­6 „ A­bos érk. 2.10„ 6.15„ 3.22 ,, tizet­enes ind. 8.66 B. 3.59 E. (KirislybtSza ind. 12.47 E. 9.43 B. S.-A.-Ujh­ely „ 10.61 „ 6.32 „­­Csap „ 4.16 ,, 1.36, Csap „ 12.66 E. 8.26 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.60 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 ,, 6.86 „ S.-Á.-Ujhely ind. 4.42 B. 13oinoniiti ind. 1.26 E Bemnen­tta érk. 11.10 E. S.-A.-Ujhely érk. 6.33 ^___ U­ svár ind. 11.18 E. 2.2­7 E. IJ Tiiregyháza ind. 6.00 , Csap „ 1.06 E. 3. 15 „ I Ctrp „ 12.48 E'4.86 B Nyiregyháza érk.6.26 „ I’ lavár érk. 2.04 „ * 6.63 , Bátyil ind. 3.40 E.­­Munkács ind. 12.06 E. Munkács érk. 4.61 „ Itttyil érk. 1.17 „________ D­ei­reczen ind. 3.12 И 4.18 Ё. Szí­gel­yi ind. 1.09 B. 9.81 E, Királyháza ind.10.47 „ 4.13 E 9..4 S érk. Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szitteth érk. 1.66 17.12­6,—­­Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre......................... 20 forint — kr. Félévre.......................................10 „ — kr. Negyedévre......................... 5 „ — kr. Egy hóra.............................. 1­­­80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr “ kiadó­hivatala (Pesten, kétsas-utcza, 14. sz.) Szá­zalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK­ Zágráb, jan 13. (Országgyűlés). Mazuranics bán a ház zajos helyeslése közt beterjeszti a szen­tesített egyetemi törvényt. Azután a házszabályok feletti részletes tárgyalás folytathatott, s egyszersmind be is fejeztetett. A törvényjavaslat lényegtelen mó­ri ősi ásókkal a Span előadó által ügyesen indokolt bizottsági vélemény értelmében elfogadtatott. Karlsruhe, jan. 13. A donaueschingeni válasz­tó­kerületben Mohi Róbert 9824 szavazattal válasz­tatott a klerikális jelölt 5490 szavazata ellenében birodalmi gyűlési képviselőnek. Róma, jan. 13. A „Voce Veritá“ a „Ki­. Ztg.“ ban közrebocsátott pápai bullát merően lég­ből kapottnak jelenti ki. Berlin, jan. 13. A „Norddeutsche Ztg.“ a bulla valódiságáról meg van győződve. München, jan. 13. Felső- és Alsóbajorország Felsőpfalz és Alsófrankonia 23 kerületében a mün­cheni választókerületet kivéve a klerikálisok győ­zelme bizonyos. Madrid, jan. 13. Castor Manó, ki 1872. évben orgyilkossági kísérletet tett Amadeus királyon, s e miatt halálra ítéltetett megszökött a fogságból. — A hadparancsnok az önkényteseket fegyverlerakásra szólitja fel egy proklamáczióban, a haditörvényszék elé történendő idéztetéssel fenyegetvén azokat, kik ama rendeletet figyelmen kívül hagynák. Figueras, jan. 12. Barcelonából jelentik, hogy 2 külvárosban heves csatározás folyik. Frankfurt, jan. 13. A birodalmi gyűlési képvi­selőválasztások eredménye Würtemberg királyságban következő: 3 klerikális és 2 nemzeti-konzervatívet leszámítva mind nemzeti-szabadelvű pártiak válasz­tottak ; a megválasztott demokrata képviselő a sza­badelvű párthoz csatlakozását helyező kilátásba. A klerikálisok egy kerületet nyertek. Bukarest, jan. 13. A görög naptár szerint, újév előestéjén Károly herczeg fényes fogadási estélyt rendezett, melyen Hohenczollerni Frigyes főherczeg, a diplomácziai testület és vagy 1400 vendég volt jelen. 196.jan. 13. (Zárlat.­ Hitelrészvények 239.70 Magyar földhitelintézet —. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 148.— Magyar h­itelrészvény Franco-magyar —.— Váltóbank —. Napoleonder 906. Allamvasút 338.50 Lombardok 165.50. Galicziai 229.—. Tramway 163.­­ Ma­gyar sorsjegyek —. 1860 dik 105.25. 1864­ dik­ 137.25. Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 166. . Arany 5.38 London 113 35 Török Sorsjegy 49.75 Municipális bank Bécs, jan. 13. (Hivat. zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 74.75 Sa­g.-Tarján 102 — Magyar hitel 131.—. Ma­gyar záloglevél 82.50. Erdélyi 141—. Magyar keleti vasút 33.—. Magyar sorsjegy 75.— Tiszai vasút 202.50. Magyar kölcsön 95. Angol-magyar 27.— Franco-magyar 20 — alföld 147.—. Magyar északkeleti vasút 106.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 60.—. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyar földhitelintézet —.—. Török —.—. Municipalis 25 — Berlin, jan. 13. (Zárlat.) Galicziai —.—. Lombard 96.75 Ezüst jöved. —.—. 1860-iki —. —. Bécs — Romániai 35.— . Államvaspálya 201.25. Papirjövedék-----­Hitelsorjegyek —.—. 1864-diki —.—. Hitelrészvények­ 141.63. Magyar sorsjegy 47. . Frankfurt, jan. 13 (Kezdet.) Váltóárfolyam 103 — 1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —.—. Nem­zeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882-re 97 50. Osztrák hitelrészvény 248.50. Osztrák államvasut. 852.50. 1664-ki sorsjegy 147 33 1860- ik 94.7 Ferencz­ Józsefvasut —.—. Lombardok 169.­Gaucziai 238.—. Papirjáradék —. Ezüstjáradék 65.— Osztrák bankrészvény 10.40. Magyar sorsjegyek —.— német-osztrák bank — . Győri —Gömöri —. . Frankfurt, jan. 13. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécs 103.’/8- Amerikai 1882-re 97.50. 1854-iki —.—. 1864-es 146. Lombardok 170.50. Évjáruléki papír 61.75. Osztrák hitelrészv. 247.50 Osztrák államvaspálya részvény 353.­­ 860-as 94.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. Galicziai 235.50 Évjáruléki ezüst 65.75. Győr-Gráczi —.— Páris, jan 13 (Zárlat.) 3°/0 járadék 58 60. 4*/2°/0 já­radék 83.75. Olasz járadék 62.95 Credit mod. 321.— Lombard 375.—. Allamvasp. 757.—. Koronajószági zálog­levelek —.—. Ausztriai kötvények — Utolsó posta. — Fourton szelid dorgatóriuma nem igen használt a franczia püspököknek, sőt, úgy látszik, vérszemet kaptak. A periguenxi püspök legköze­lebb oly nyelvezetű s szellemű pásztorlevelet bocsá­tott ki, mely hevességben s durvaságban jóval meghaladja még az angersi és nimesi collega urak hasonnemü produktumait. Az hallatszik, hogy ezt már Decazes herczeg is megsokalta, s szóba fogja hozni a minisztertanácsban. — Broglie hg, úgy látszik, azzal hódí­totta vissza az elzüllött szélső­jobboldali könnyű lovasságot, hogy kijelenté, miszerint a kormány nem csinál politikai dogmát a hétéves köztársa­ságból. Hire volt egyébiránt annak is, hogy maga Chambord gróf vetette magát közbe s hiveit fel­hívta, hogy csak szavazzák meg Broglienak a kí­vánt bizalmat. E hir ellen azonban igen tiltakozik az „Union“ s olyanformát sejtet, mintha Chambord gróf épen nem bánná, ha Broglie úr tisztességes után eltávolíttatnék a kabinet éléről. — Az államcsíny elkövetése után, — mint franczia lapokban olvassuk, — Pavia tábornok azonnal kormányalakításra kérte a különböző pár­tok jelesebbjeit az intrasigensek és carlisták kizá­rásával. Legelőször Castelárt és Maisonavét szólí­totta fel, s mikor ezek kereken visszautasították az ajánlatot, Eldunyen és Canovas del Castello kínáltatott meg a kormánynyal. Ezek oly feltételt kötöttek ki, hogy a kormányforma kérdése függő­ben maradjon, s csupán ad hoc kormány alakul­jon minden párt közreműködésével a carlisták és intransigensek ellen. Ez urak alfonzisták s a ka­binetbe még több párthivek felvételét kivonták. E feltételeket el nem fogadta Pavia s úgy került a sor Serranora. P ii «S »fitfifi azin­lapok. Szerdán, jan. 14-én N­E­M­ZETI SZÍNHÁ­Z. Először : Csók. A gróf Teleky-alapítványból 100 arany pályadijjal jutal­mazott eredeti vígjáték 3 felvonásban. Személyek Fernando, Catalonia herczege — Komáromi Sever, Navarra királya — — Náday Blanda, neje — — — Felekiné Adolár, a király bátyja, tör­vénytelen ágyból — Bercsényi Fidelio, kincstartó — — Újházi Angela, leánya, a királyné hölgye — — Kassai­n­é Sobrinus, udvari pap — Vízvári Carlo, pórfiu — Eőri Maritta, pórleány — — Molnárné Navarrai kapitány — — Pintér Cataloniai nemes — Leövei Szolga — — — Vincze Kezdete 7 órakor. VÁR -­SZÍNHÁZ. Huszár csíny. Eredeti vígjáték dalokkal 3 felvonásban. írta Vahot Imre A dalok zenéjét szerzette Bőhm Gusztáv. Kezdete 7 órakor. Spanyol állapotok. A spanyol államcsíny foglalkoztatja­ kiválólag a napi sajtót; okait sokan kizáró­­lag egyes emberek működésében, finomul készített cselszövényeikben vélik feltalálni, mások, azokat csudálatosoknak, szinte fel­­foghatatlanoknak mondják. Mi soha sem tartoztunk azok közzé, kik a nemzetek életében beállott nagy for­dulatokat — forra­dalmakat — történtek bár azok jó vagy rész irányban — egyes ember működésétől származtatják, egyese­ket istenítenek vagy kárhoztatnak azokért. — Az egyesek csak kifejezést adnak a tö­meg keblében forrongó eszméknek, csak eszközei a megérlelt belső elhatározásnak. A keblekben forrongó eszmék , a bensőleg megérlelt elhatározások kulcsát pedig azon nemzet múltjának, főleg pedig művelő­désének történelmi tanulmánya adhatja meg nekünk. Midőn Európa mostani kiválólag mű­velt nyugati országaiban a keresztény val­lás már általánossá vált, és csak különböző nyelvű — legfeljebb különböző felekezetű népek küzdöttek — részint a fegyver, ré­szint csak a békés beolvasztás (assimilatio) eszközeivel egymással, — a G­óthok, Celták Frankok, és e küzdelemből támadtak Ola­szok, Francziák és más mostani népek és nemzetek repangalurvságbótn az ősi keresz­tény lakók a kopár és alig megközelíthető hegyek közzé voltak szorítva ; — az ország kisebb, termékenyebb, nagyobb részét a Maurok bírták. Ezek mohamedánok voltak ugyan, de műveltségre nézve az ottani ke­resztényeket felülhaladták. — Természetes, hogy ha Spanyolország a többi Európa be­folyásának kitéve nem lett volna, de attól egészen elkülönítve -- a műveltebb Makró­kat uralná mai napig is. — Így azonban a keresztények — bár alig, vagy anyagilag épen nem támogatva a Pyrenéken túli szom­szédaiktól, de biztatást merítve egy­részt abból, hogy ezen szomszédaik a Maurokat visszaverték, és a keresztény vallás kizáró­lagos uralmát megalapították (pedig a val­lás akkor hatalmasabb lelkesítő eszme volt, mintsem most a nemzetiség),­­ másrészt azon tudatból, hogy azon félszigetnek, a­melyet ma Spanyolországnak nevezünk ők az őslakói , a betolakodott Maurok ellen megkezdették az irtó háborút. Hogy a gyengébb és a műveltség esz­közeivel is kevésbbé rendelkező keresztény lakosság ily vállalatot keresztül vihessen, —­­mert hogy hegyei közt, a­hová ellenei szorították, alig volt megközelíthető — az csak védelmét könnyítette) — a támadó hadjárat sikerére mélhat­anul szükséges volt az elszántság, a lelkesedés, a fegyelem. És mivel a lelkesedést ekkor a vallás esz­méje adta meg, a dolgok természetes fejlődése és helyzete hozta magával, hogy vezetői épen a vallás hirdetői — a papok lettek. — így sikerült ezeknek, mert kész talajra leltek, a népet „fanatizálni“ — és végre a hatalmasabb Maurokat is kiszorí­tani, mert két sereg közt mindenkor a­z győz, mely el van határozva in­kább elhullani, mintsem meghát­rálni. De a küzdelem századokon át tar­tott, — (a Maurok 711-ben fészkelték ma­gukat, és Granada csak 1492-ben vétetett el tőlök) — és ez idő alatt a papi uralom a vak hit, előítélet, babona, vak engedel­messég, a­melyek az előbb szükséges „fa­natizmus“ előidéztetésére szükségesek vol­tak : a nép keblében egykönnyen ki nem irtható gyökeret vertek. Innen magyarázható, hogy a papi uralom itt fészkelte meg magát leginkább, hogy e népet volt képes minden vallási újításoktól leginkább megóvni, hogy a leg­hatalmasabb újítás, a reformatio ellen az izraelita és mohamedán vallás titkos köve­tői ellen felállított „Inquisitió“ borzalmas ellenszerét volt képes századokon át fen­­tartani. — Nagyon csalódnék, a­ki azt hin­né, hogy az inquisitió intézménye más or­szágokban is, például nálunk is, képes lett volna azon eredményt felmutatni, a­melyet Spanyolországban látunk, hogy az egy ró­mai katholicus valláson kivül minden más felekor J­olanwild­o-niO- ----fi 'T' lünk is, más államokban is voltak vak­­buzgó fejedelmek, a­kik ez iszonyú eszköz­től sem borzadtak volna, — de nem ked­vezett a talaj — a nép gondolkozása, han­gulata. Csak egy tanúságra hivatkozunk e részben. Ősi szokás volt Spanyolországban az év egy bizonyos napján a népnek a ki­rályi palota előtt nagy tömegben össze­gyűlnie, királyát üdvözölnie, — és a­mit ekkor a király megjelenése alkalmával kért a nép (azt tudták, hogy köztársasági kormányformát nem kér) megadni. Volt Spanyolországnak egy királya, III. Károly — (1750—1788) — a ki, ha nem is egész Európa, de saját népéhez képest felvilágo­­sodottságában korát megelőzte s ez az „in­­quisitiót“ eltörölte és a jezsuitákat az or­szágból kiűzte. És midőn legközelebb elkö­vetkezett azon nap, a melyen a nép legfőbb kívánságát nyilvánítható — ki hinné? — az inquisitió visszahoza­talát és a j­ez­s­u­i­tá­k V­i­ssz­a­h­i­v­a­t­á­s­á­t kö­vetelé ! És e ferde iránytól az értelmiség, a műveltebb osztály sem volt egészen ment. Spanyolország kitűnő írói fiatal korukban harczosok voltak, aggkorukban pedig barát­­csuklyát vettek a nyakukba, így tett a többi közt Cervantes is — a Don Quixote hires szerzője — a ki három évvel holta előtt barát lett, nejét és nőtestvérét pedig apáczazárdába küldé. (1618-ban) Ez magá­ban nem nagy szerencsétlenség ugyan, hanem idő­ jele, mérve oly elmaradottságnak a felvilágosodás terén, amelyből csak hosz­­szas idő alatt lehet kibontakozni; de hogy a nép kormányától az inquisitió visszaállít­tatá­sát kérje, azon lehetetlen meg nem borzadni. És az inquisitió vissza is hozatott — nem ugyanazon kérelem következtében, de mert utóbb oly királyok következtek, akik a papságnak nemcsak szövetségesei voltak, de eszközeiül aljasodtak le, — a nép hangulata pedig — legalább erélyes ellentállást ki nem fejtett. Ha mindezekhez még hozzágondoljuk, hogy minden nyoma az önkormányzatnak vagy alkotmányos formáknak is már szá­zadok óta elenyészett, hogy a népnek eszébe sem jutott a közügyekkel foglalkoznia, — de megszokott állapotjában mindent a kor­tól és közegeitől várt s a jelen század elejéig 1812-ig — még csak komoly kísérlet sem létetett a királyi uralmat valamely alkot­­mánynyal korlátozni : nem lesz talán oly megfoghatatlan előttünk, hogy e nemzet — bármily kitűnő egyéneket is mutat fel — egészben véve a politikai fejlettségnek még azon fokán van,amelyen a forradalmak után még igen könnyű az ellenforradalmat - - a reactiót felidézni. Egyes, bár még oly tehetséges és még oly tiszta szándékú hazafiak — ha a hata­lom kezekbe kerül — a legüdvösebb tör­vényeket hozhatják, a legszebb újításokat eszközölhetik : ha a nép még nem érti meg, nem fogja fel eszméiket, azok a legtöbb esetben csak múlékony légvárak lesznek, a­melyeket a legelső reactio elseper. Már a következő IV. Károly király minisztere egy körirattal eltiltotta a felső tanodákban a bölcsészeti erkölcstan (philo­sophia moralis) tanítását, azon indokolással, hogy a királynak nincsen szüksége bölcsekre, de jó alattvalókra. Kísérletek létettek 1812. 1820. s 1836. években Spanyolországban az alkotmányos szabadságot meghonosítani, de igen mulé­kony eredménynyel. Az 1812-iki alkotmányt a Bonaparte József királysága ellenében a Napoleon által lemondásra kényszerített VII. Ferdinánd nevében működő régensség fogad­ta el, de maga a nevezett király — midőn 1814-ben trónját ismét elfoglaló — nem akarta az alkotmányt elfogadni; nem is csoda oly nemzetnél, a­hol akadt 66 cor­tes — országgyűlési tag — akik épen arra kérték őt egy feliratban, hogy n­e fogadja el az alkotmányt, és oszlassa fel az ország­gyűlést ! VII. Ferdinand meg is tette azt — és midőn Madridba bevonult, a nép épen ezért örömujjongással üdvözlé. Ekkor a reactio teljes erélylyel működött, — a je­zsuiták és az inquisitio visszahozattak. Az 1820-iki mozgalom kezdeményezője a hadsereg lévén — a király néhány nap alatt kényszerülve látta magát az 1812-iki alkotmányra letenni az esküt. — Most a papok léptek fel már a következő 1821. évben a reactio zászlajával, és megalakít­ván az „apostoli szövetséget“ (juntát), mintegy két évig tartották fel a küzdelmet saját erejökkel, és midőn végre az ország­ból kiszoríttattak — a francziák avatkoz­tak be mellettök, akiknek 100,000-nyi had­seregük ápril­is 7-én átlépvén a KadSH-a­hol a n­é­p már azelőtt való nap a cor­­tes-palotát lerombolá, és a korlátlan ura­lom érdekében beavatkozó idegen zsol­­dosokat örömujjongással fogadá­ és midőn azon év végefelé amnestiáról volt szó, a nép halállal fenyegette ezen eszme pártolóit, é­s gyakran csak a franczia szuronyok tartóztatták vissza a kegyetlen­kedésektől. Az 1836-i mozgalom is a hadsereg so­raiból került ki,­­ de ezt is mintegy két év múlva már reactio követé, amely azonban már nem volt képes teljesen dia­dalmaskodni, és a Christina és Izabella alatti folytonos küzdelmek és hullámzások kezdete volt. Izabella királynő elűzetése, a királyke­resés, a Hohenzollern herczeg jelöltsége, Amadé megválasztása és lemondása, a köz­társaság kikiáltása, végre Castelárnak a kormányra jutása fris emlékünkben van. — Csuda-e, ha ily előzmények után, és oly or­szágban, ahol most is két ellenkező irányú polgárháború dühöng egy időben: egy oly tiszta keblű és kitűnő hazafi kormánya sem volt tartós, és szabad-e reménylenünk, hogy Castelar lesi honfiai közt az utolsó, a­ki hazája emeltetése és boldogságára irány­zott egy élet törekvéseit és alkotásait a­­hálátlanság — nem iránta, de önmaguk iránti hálátlansága által azoknak, kiket bol­dogítandó volt — lássa leromboltatni?!? ! A képviselőház jogügyi bizottsága jan. 15-én csütörtökön d. e. 10 órakor kezdi meg tanácskozásait. Legalább a közjegyzőségről szóló trvjavaslatot tárgyalja. A képviselőház osztályai ma folytatták a tegnap megkezdett tárgyalást a földadó szabá­lyozási törvényjavaslat felett, kivéve a IV.et, amely­nek tagjai meg nem jelenvén — elnöke nem tart­hatott ülést. Az V. osztály — mint értesültünk — be is végezte a tanácskozást. A IX. osztály a 16. §-tól az 5- ig jutott. — Az elnökön és jegyzőn kivül a tárgyalásban részt vettek Horváth Mihály, Zichy Antal, Huszár Imre, Botos Kálmán, Schmausz Endre, Matolai Etele, Ne­mes Nándor gróf. A 16. § nál —­ a­mely a termények előállíttatá­sához megkívántató anyag és munkaköltségeket részletezi: Zichy Antal, az eredeti miniszteri javas­lat szellemében átalánosságban kívánt maradni, de miután a többség e nézetet el nem fogadó — a szántóföldeknél a nyomtatás és rostálás, — a gyümöl­­csösöknél a szedés és betakarítás, szőlőknél a fe­dés, nyitás és levelezés is felvétetett. A legelőkről szóló e) pont négy első sora, a­melyek szerint a legjobb legelők a rétekkel tétettek volna egyenlőkké, kihagyatott; valamint az f) pont második bekezdé­sében a 2-ik sorból e szavak: „a körülményekhez képest és“ — mert ennek határozott ir­áyát és értelmét az osztály nem látja. A h) pontnál vilá­gosan kimondandónak tartja, hogy a diszkertek és parkok jövedelem kiszámítás és költség leszámítás nélkül a legjobb rétek , illetőleg erdőkkel egyen­lően adóztatnak meg. A 18. §. utolsó pontjába az ültetvényeket is felveszi. A 42­ §-nál Matolai Etele kívánja, hogy az oly részlet, a melynek birtokosa ki nem tudható — ne a község nevére irassék: a többség azonban a szerkezet mellett maradt, — megnyugtatva a §. végsorai által. A 45. §-nál az osztály előadója utasíttatott a központi bizottságban a „concretalis térké­pek“ kifejezést átalánosan értett világosabb kife­jezéssel cseréltetni fel — Ugyan e §. második pontjában, — nehogy a birtokosok a szükséges adatokat megtagadhassák — a „vagy“ szó helyett a 3-ik sorban „és“ — az 5-ikben „illetőleg“ létetett. A 46. § nál elvi kérdés merült fel. Zichy Antal a választott becslőket, részint mint feles­legeseket, részint, mert a kinevezett miniszteri becslő, — ha egyedül lesz — gyorsabban is dol­gozhat , mellőztetni indítványozó. Ez ellenében Gorove István elnök, megjegyezvén, hogy miután azok együtt és egyszerre járnak el, a gyorsaság ez által nem szenved, a választott becslőket a bi­zalom és ellenőrzés szempontjából szükségeseknek tartja. Dániel Ernő szerint még inkább lehetne a kinevezett mintsem a választott becslőket mel­lőzni. Az osztály az indítványt egyhangúlag mel­lőzte. Holnap d. e. 10 órakor az 50. §-on kezdve folytatja a tárgyalást. (1) A pancsovai mozgalmak természete melyet lapunk újdonsági közleményéből ismernek olvasóink, tushág nemcsak az alkotmányos törvényes­ség korlátain, hanem a társadalmi rendnek olyféle felbolygatásán alapul, minőket Hora és Kloska lázon­gásának véres nyomaiból ismer szegény hazánk tör­ténelme. A februári évforduló delejes rohama mű­­ködik-e azon gaz erőlködésekben, melyek a vallási fanatismust és nyers tudatlanságot vad szenvedél­lyé fokozzák, hogy Délmagyarországban majd a polgárháború vsszonyain kéjelegjenek nem tudjuk, de hogy az őrületes hiúság csalatkozni fog számítá­saiban, arról a kormány felelőssége megnyugtat ben­nünket. Tessék a nemzetiség nagyravágyó kolompo­­sainak a törekvések elvi magaslatára emelni, hogy a parlament tanácskozási és az állam hivatalos nyelve Babel zavarát vegye irányadóul; tessék programmjukba felölelni mindazon kérdéseket, me­lyeknek törvényes keresztülvitele kedvez a nemze­tiségi rögeszméknek, de az állami élet megrázkód­tatására nincs joga Sem a 87,ezenl­üi

Next