Ellenőr, 1874. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1874-01-16 / 16. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 írt. — kr. Évnegyedre . . . írt. — kr . Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 fcrajczár* Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza в. в ж. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el, 16. szám POLITIKAI NAPILAP, Hirdetések felvétele: Budapesten, nádori utozni. ez. (Légrády testvéreik irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni helyben és posta utján: két sas-utcza 14. ez. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Budapest, péntek, január 16. 1874. VI. évfolyam Közlekedés. E (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (eate) déltől éjfélig. Bécs gyomy. ind. 8.15 E. 11. — E. (Fest gyom. ind. 7.60 E. 2.26 Jf Pest érk.10. 5 E. 6.35 E. Bécs_________érk. 2.12 E. 9.29 E. Bécs ind. 8.46 B. 8.20 E. [Bilzias ind. 6.06 E. 3.30 E. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 0.17 E. Pest érk. 6.66 E. 6.06 E. Szeged „ 1.61 E. 1.16 E. „ ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 0.33 , 9.86 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 „ Szeged „ 1.81 E. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.26 E. Temesvár ind. 6.19 „ 5.30 érk. Po/,.-onv „ 4.23 E. 4.20 „ Bázias érk. 8.46 „ 10.29_____BéCS érk. 6.09 „__6.03 „ Vulkáni ind. 8.21 E. l’t’rsOinis ind. 8.26 E. PerfAitios érk. 6.06 „ Valkfnny érk. 11.10 „ Bécs ind. 7.4 B. 5.60 E. ISz.-Fedérv.ind. 10.18 B. 12.23E Győr , 11.54 „ 10.05, Uj-Szőny „ 2.42 E. 3.66 Uj-Szőny 1.22 E. 11.13 „Győr „ 4.19 „ 6.13 „ Sz.-Fetérv. érk. 6.53 „ 2.50 H. Bécs _érk. 7.60^„ 1 8.44 „ Buda ind. 75 E. 10.68 E.~ 9.46E ;Telest ind. 7.—E. 17.10 B. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.64EiKanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18E. Kanizsa 1.47 E. 11.89 „ 4.43 „ Sz.-Fehérv.,, 6.17 , 3.68 E. 1.50E. Triest érk. 8.26 В. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 E. 4.66 „ ■iailina ind.10.56E 6.48 B~2.1 б E. BéC.S ind. 7Л5П. 11.16 E 7.46E. Sopron „ 5.38 E 1.46 E 7.40 E. Sopron „ 11.53 , 3.40 E. 11.19 „ весь érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sz.-Fehérv. ind. 9.87 B. 8.18 E. Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.66 E. Kis-Czell „ 8.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czel „ 11.25 „ 9.07 „ Gyanafalva érk. 9.39 „ 6.36 E. Sz. Fehérv. érk. 6.07 E. 3.10 E. Gyár ind. 7.24 B. 12.12 E (Szombathely ind. 8.61 E. 12.09E Kis-CzeU „ 11.45 „ 3.12 E jKiu-Czell „ 11.81 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 E. 5.02„iGy«r_______érk 2.00 E. 6.61 „ Zákány ind. 3.63 E. 6.80 E. I Károlyvár. ind. 5.18 E. 6.18E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. I Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ ind. 8.28 „ 8.33 E. | „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Károly vár. érk. 10.17 E. 10.19 E. Zákány _ érk. 11.44 E. 2.37 E. Sziszek ind. 6.68 E. 5.43 E. Steinbrlick ind. 4.— E. 4.40 Ё. Zágráb „ 8.10 E. 7.50 E.Zágráb „ 7.63 E. 8.18 E. Steinbrick érk. 10.64 E. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 E.__9.41 E. Zákány ind. 6.48 E. 4.13 E. LBátraszok Ind. 8.37 E. 3.25 E. Báttaszék érk. 3.44 E. 6.15 E. Zákány érk. 12.— „ 2.27 E. Kanizsa ind. 6.18 E. 2.48 E. Mohács ind. 6.29 E. ~1To0 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „Zákány „ 12.35 E. 3.07 E. Mohács érk. 12.30 E. 12.29 E.Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind.Tl.82B12PE M. Várad ind. 9.11 „ 6.5 E Eszék érk. 1.14 E 2.19 ESzeged „ 7.35 E 12.3 E „ ind. 5.00 E 3.00 E Eszék érk. 11.20ЕЮ.23 E Szeged ind. S.34E6.16E „ ind. 6.85E10.65E У.Tárad érk. 9.10 E 7.16 E_______.Villány érk. 7.17 E 1.11 E_______ Pest ind 7.30 E. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 E. 6.84 E 6.00 E Czegléd „ 10.18 „ 8.66 „ Miskolcz „ 7.49 „ 1.66 E 9.60 , Szolnok „ 11.22 „ 9.68 „ Debrecz. „ 12.47 E 10.34 „ P.-Ladány „ 2.01 E. 12.66 E. P.-Iadány „ 2.25 „ 12.87 E Sebrecz... 3.12 „ 2.52 „ Szolnok „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolcz ., 10.40 „ 7.66 , 2.06 E Czrgléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 „ 12.18 E 5.62 „Pest___érk. 8.31 „ 8.46 , Szolnok ind. 11.12 E. 10.37 E.Temesvár ind. 8.56 E. 6.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 E. Arad 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „Szolnok „ 4.54 „ 4.17 E. P.-Kadány ind. 2.36 E. 1.26 E. N.-Várad ind. 11.22 E. 9.06 E. V.-Várad érk. 4.47 , 4.06 , P.-I.adriny érk. 1.23 E. 11.44, Arad ind. 4.20 E. 6.44 E. 1.-Vásárhely ind. 7.18 E. 10.02 E Piski „ 10.39 , 2.80 E.Tövis „ 1.ЗОЕ. 2.BOB Gy.-Fehérvár érk. 9.45 E. 5.00E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „ 3.29 „ „ ind. 1.06 , 11.82B „ „ ind. 10.20 E. 4.00, Tövis „ 2.34, 1.12 E. Piski „ 1.18 E. 6.10, 2.-Vásárhely érk. 6.16 , 6.58 „ (Arad érk. 8.20 , 11.46 „ I’isM ind. 2.60 Ё. IPetrnzsény ind. 7.20 E. Petrozsény érk. 7.40 , Pl*hi érk. 12.7 E. Kis-Kapus ind. 6.55 E. 9.40 Г.. 'Seben ind. 5.40 E. ^3.40 E. Szeben érk. 9.6 „ 1100 „ (Kis-Kajslcs érk. 7.60 „ 6.36 „ V.Várad ind. 6.07 E. 5.— B. [Brassó ind. 2.10 E. 7.SDF Kolozsvár ink. 11.21 , 1.50 „ (Kolozsvár ind. 4.45 E, 4.40 Brassó érk. 1.30 „ (Jf.Vízmil érk. 10.56 E. Budapest ind.S.OOD, 8,45 E, Rutha ind, 12,48 É, 4,00 TI. u. Hatvan „ 4.68 „ 11.64 éjjel. Zólyom „ 4,75 E, 10.09 IJ. „ 9.63 d.e. „ 4.53 D. n. Salgó-Tarján ,, 6.37 e,2.25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 E, 3.44 É. érk. 12.60D,u.ind.7.22B. érk.l 1,81É.ind,l,31D.u. Zólyom ind. 9.60 E. 8.08 IP Hatvan ind. 9.06 D.e. 6.08 E. érk. 2.53 H- u. érk. 4 27 D. u. Butka érk 1.11É.1.52 D. n. Budapest „ HOOD.e. 8.67 E. У. 1. 1 ] . in ind 10 19 35. [Beszterczebánya ind . 08 E. Beszterczeb. érk. 11.46 É. Zólyom érk. 9.15 H. Garaa-Berzencze ind. 9.46 E J Selmeczbánya ind. 4 26 T. a. Selmeczbánya érk 12.19 H.u. Garam-Berzencze érk. 6.22 EBudapest ind.7 80E 12 OOD10.30E Miskolcz ind.l 25D.17,2 E.10.00E Hatvan , 9.36H.e 3 22D.U.1 61E Hatvan „ 4 5 I) ггЛ.ЗБН.п.З 44E Miskolcz érk.1.00DU.8.45E.7.10E.Budapest érk.6.50 E.4.25 D.u.ЗОЕ Hatvan ind. 0 21 E. 5.25 D u. Szolnok ind. 6.00 E. 12.47 n. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9 00 E. Hatvan érk.8.45 D.e. 4.29 D. n. Vámos-Györk ind.15 E.4.37 H.u.вуёпсувя ind. 1.80 E. 3.01 D. u. Gyö ngyös „ 3.50 E.5.12 D.U. V.-Győrk érk. 1.69 Ii. 3.80 D. u.-Abony ind. 6.20 E 5.00 E. -Eger Ind. 2.04 D. u. 11.87 Eger__ érk. 7.13 E. 6.53 E. F.-Abony érk. 2.49 D.u. 12.22 É. Miskolcz ind. 1.46 D. u. 5.n T. u.Fülek ind. 6.60 1. e. 7.50 E. Bánréve „ 4.26 D. u. 9.01 E. (Bánréve „ 9.56 D e.érk.10.35 É.i.4.00 É Fülek érk. 7.00 E. 12.50 E. Miskolcz érk.l . 32 D.u. érk.6.45E Kassa ind. 6.00 B. 6.30 F. Ой-егЬегц- ind. 8726 E. 7ToÖ E. Eutka „ 3.28 E. 8.00 E. jButka „ 2.12 В, 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 ,, 3.00 E. [Kassa érk. 6.00 E. 8.00 E. Akos ind. 7.00 E 3.00 И 7.00 E. (Eperjes ind. 1.26 E 6.30 E 2.47 I‘P Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.15 „ (Ákos érk. 2.10„ 6.15„ 3.22 „ Szerencs ind. 8.65 E. 3.59 E. Királyháza ind. 12.47 E. 9.4.1 B. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „Csap „ 4.15 ., 1.36 Csap „ 12.66 E. 8.28 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.60 ,, Királyháza érk. 4.18 ., 12.10 E. Szerencs érk. 7.46 „ 6.86 „ S.-A.-Ujhely ind. 4.42 E Komonna ind. 1 26 E. Homonna érk. 11.10 E.s.-A.Fihely érk. s 5.33 „ Vservár ind. 11.18 E. 2.27 E. Illy Keszyháza ind. 6.00 E Csap „ 1.06 E. 8.16 „ I Csíp „ 12.48 E 4.36 E Vynegryháza érk.6.26 „_________I Tutovál érk. 2.04 „• 5.58, Bátyú ind. 8.40 E. (Munkács ind 12.06~E( Munkács érk. 4.51 „ Bityn érk. 1.17 „ Debreczen ind. 3.12 E 4.18 Ё. (Szigeth bid. Г.со E. 9 31 E, Királyháza ind.10.47 E 4.13 E 9 43 érk. Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigetk érk. 1.66 E 7.12 E 6.—j Debreczen érk. 11.50 „ 9.36 E TÁVIRATOK. Zágráb, jan. 15. (Országgyűlés.) Verbancsics egy sürgető előterjesztést tesz, minek következtében a kormány fel fog szólíttatni, hogy a polgárárosított és bekebelezett határőrvidéki házközösség viszonyainak szabályozásáról egyjavaslatot terjeszszen be. — Ezen javaslat elfogadtatott. — Az elnök indítványára az országgyűlés elhatározza, hogy Fizella főherczegnő szerencsés szülése alkalmából ő felségének táviratilag juttatják tudomására leyális érzelmeiket. — Erre az országgyűlés határozatlan időre elnapoltatott, München, jan. 14. A klerikális lapok szerint ama párthoz tartozó 32 képviselő választatott, ugyanis: Westermeyer, Miller, Schmid, Aretin, Semestrez, Köllerer, Oto, Lang, Preysing gr. Hasrnbrädl, Winkehofer, Krätzer, Brückl, Auswnrm, Triller, Datzl, Huber, Schönborn gr., Quatt Ifsei gr., Schüttinger tr., Kirchner, Hauck. Frankenstein, Bauf, Habermann, Jörg, Meyer, Weiss, Aretin br. és Henkle. Berlin, jan. 15. A ,(Norddeutsche Zeitung“ a Német és Francziaország közti viszonyt attól teszi függővé, hogy mily álláspontot foglal el a franczia kormány az ultramontanisimus irányában; ha Francziaország magát a papi párttól függetleníti, úgy a Németországgali béke kilátásban nyerni fog s ezen kilátásban csak azáltal veszíthet, ha a franczia politika a papi államnak világi czéljaiban segédkezet nyit. — A franczia- német politikai érdekekben feszültség eddigelé nem mutatkozik. Róma, jan. 15. Antonelli veszélyes megbetegedéséről szóló hírek alaptalanoknak nyilváníttatnak. — Holnap consistorium tartatik. Barcelona, jan. 14. A foederalistikus mozgalom megszűntnek tekinthető. Bern, jan. 15. Bontáiban ujjólag csendzavarok történtek; a szövetség részérőli komoly lépések megtétele váratik. Páris, jan. 15. Biztosan állíttatik, hogy a ,, Numancia“ gőzösön levő gályarabok a spanyol hatóságoknak kiszolgáltatnak; a többi politikai szökevények Algierba fellebbeztetnek. Oran, jan. 14. Carmen és Victoria spanyol fregatták Chicarro parancsnoksága alatt itt kikötöttek. Ez utóbbi a spanyol konzullal karöltve a spanyol kormány nevében a cartagenai szökevényekre és a „Numancia“ fregattára vonatkozó követeléseinek érvényt akar szerezni. Barcelona, jan. 14. A Grazia külvárosban felállított torlaszok leromboltattak. — A Marci ezredes vezérlete alatt álló szabad vadászcsapatok Sarriában lefegyvereztettek, ép úgy mint a mataroi és sabadelii foederalisták, s ezzel a foederalista mozgalom teljesen elfojtottnak tekinthető. Kragujevátz, jan. 14. A skupstina a hazai ipar emelésére ezéltó előterjesztést elfogadta. — Mint hírlik, a vasúti csatlakozás tekintetében Magyarországgal az egyezség már létrejött. — Minthogy a rendes ülésszak 1873 végével letelt, a fejedelem a skupstinát feloszlatta és ma egy rendkívüli, de rövid tartamú ülésszak fog megnyittatni. New-York, jan. 15. Grant elnök megsemmieite Caleb Gushingnek követte kineveztetését, mivel bebizonyult rá, hogy a déli államokkal rokonszenvezett. Bécs, jan. 15. (Zárlat. Hitelrészvények 240.60 Magya földhitelintézet — Angol-magyar —.—. Ango-austria 151— Magyar hitelrészvény —.. Franco-magyar — Váltóbank —Napoleonder 906. Allamvasut 837.— Lombardok 166.—. Galicziai 229 — Tramway 163. Magyar sorsjegyek —1860 dik 105.25. 1864 diki 137.25. Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 166. - . Arany 5.38 London 113 36 Török Sorsjegy 49.75 Municipalis bank — Bécs, jan. 15. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 74.75 Sag.-Tarján 102.— Magyar hitel 131.—. Magyar záloglevél 82.50. Erdélyi 141.—. Magyar keleti vasút 33.—. Magyar sorsjegy 75.—. Tiszai vasút 202.50. Magyar kölcsön 95. Angol-magyar 27.— Franco-magyar 20 — Alföld 147.—. Magyar északkeleti vasút 106.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 60.—. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyaröldhitelintézet—.—.Török —.—. Municipalis 25.— Berlin, jan. 15. (Zárlat.) Galicziai —.—. Lombard 96 75 Ezüst jöved. —. 1860-iki —. Bécs -Romániai 35.—. Államvagpálya 201.25 Papirjövedék-----Hitelsorjegyek —.—. 1864-diki — —. Hitelrészvények- 141.63. Magyar sorsjegy 47. - . Frankfurt, jan. 15. (Kezdet.) Váltóárfolyam 103 -1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 248.50. Osztrák Államvasut 352.50. 1664-ki sorsjegy 147.33 1860- ik 94.7 Ferencz Józsefvasut — —. Lombardok 169.Galicziai 238.—. Papirjáradék —. Ezüstjáradék 65.— Osztrák bankrészvény 10.40. Magyar sorsjegyek — .— né Tnet-osztrák bank — . —. Győri —.— Gömöri —. . Utolsó posta. — A német szövetségtanács elé javaslatot terjesztett Bismarck herczeg, a birodalmi számvevőszék szervezése iránt. Hatásköréhez fog tartozni az elzász-lotharingiai országos budget ellenőrzése is. — Berlin 6 ik kerülete, azon esetben, ha Schultze- Delitzsch a wiesbadeni mandátumot fogadja el, Virchowot fogja képviselőjéül felkérni s ha ez nem fogadná el, Banks hamburgi ügyvédet. — Broglie chiffrirozott sürgönyét, melyről lapunk külföldi rovatában van szó, élesen megtámadja a republicanus sajtó. Különösen azon passusa ellen fordulnak, mely a rend biztosítását oly nagy szavakkal hangoztatja, mintha a rendet más nem is tarthatná fenn, mint épen Broglie. — A hétfői szavazásra még külföldön lévő követek is beczitáltattak. Jelen volt La Roche Foucauld, Chaudordy és Gontraut Biron. — Szavaztak a miniszterek és államtitkárok is mindnyájan. — Castelárról azt írja a ,,Daily News“ madridi levelezője, hogy még mindig Madridban van s nem is készül külföldre, mint sokan hitték, írja továbbá, hogy Castelár aggasztólag megbetegedett az államcsíny után. — Madriddal együtt hét tartomány helyeztetett ekkoráig ostromállapotba: névszerinti Avila, Cuenca, Ciudad Real, Quadalajara, Segovia és Toledo. — A karlistákról következő távirati tudósítást közöl a „D. News“ jan. 11. dátummal. A bilbaói republicans csapatok 3 századját fogságba ejtő don Carlos Desiertónál. Llorente carlista főnök elfoglalta Elciegot. Moriones főhadiszállása Loredoban van pár mértföldnyire Bilbaotól. Idyén este bevonultak a carlisták Albacetebe, de csakhamar elhagyták e várost, megtudván, hogy Madrid és Valencia felől erős hadoszlopok közelednek ellenök. Kn ¡1 » i» esi ftf N,iiti»t»ok. Pénteken jan. 16-án NEMZETI SZÍNHÁZ. Csók. A gróf Toleky-alapítványból loovaijjal jutalmozott eredeti vígjáték 3 felvonásban. Személyek Fernando, Catalonia herczege — Komáromi Sever, Navarra királya — — Náday Blanda, neje — — — Felekiné Adolár, a király bátyja, törvénytelen ágyból — Bercsényi Fidelio, kincstartó — — Újházi Angela, leánya, a királyné hölgye — — — K. Jászay M. Kezdete 7 órakor. Sobrinus, udvari pap — — Vízvári Carlo, pórfiu — — — Eőri Maritta, pórleány — — — Molnárné Navarrai kapitány — — Pintér Cataloniai nemes — — Leövei Szolga — — — Vincze Budapest, január 15. f.) Azon eszmék, melyektől a szabadkőműves Mastai Feretti lelkesült, talán sohasem hódítottak volna meg annyi elmét, ha IX. Piust oly erővel nem sodorja el a jezsuiták ultramontán áramlata. Száraz menykövei, melyekkel a felvilágosodást dobálta, absurd dogmái, melyekkel a józan észnek nyakát tekerte, nevetséges bullái, melyekkel a vallásos kedélyvilágot feldúlta: rohamosan idézték elő azon messzeható mozgalmat, mely jelenleg az emberiséget forrongásban tartja. Legújabb bullájának, akár hamis, akár nem, ismét megvan azon negatív érdeme, hogy az állam és egyház közötti viszony szabályozását élére állítja. Már a tény, hogy a sajtó tüzetesen taglalja a pápaválasztás törvényes formalitásait és ismerteti a művelt világ nézletét egy új pontifexxel szemközt, mutatja, hogy a középkori nimbus, melylyel a római jósdát fátyolozta be a rajongó vakhit és egyeduralmi zsarnokság, foszladozik, és a tiara jelképes három hatalmi ágából nincs ma már egyéb a szánalmas dörgedelemnél. Nagy vita támadt a bulla valósága és apokryph volta fölött. Főleg a Bismarck szemöldök-rángatásaira figyelő félhivatalos sajtó és az ultramontán hírlapok között erélyes tusa indult meg e két irányban. A „Voce di Verita“ határozottan koholtnak mondja a közzétett okmányt és nagyobb nyomaték kedvéért a „Germania“ nyomán állítják, hogy valaki 10,000 frankért szedte rá a német kormányt. A „Norddeutsche Zeitung“ azonban kereken meghazudtolja e fogásul használt állítást és a Bismarck környezetéből merített hitelességgel erősíti meg a bulla valódiságát. Nekünk mindegy, akár az egyik, akár a másik állítás legyen igaz. Súlyt még arra sem fektetünk, hogy gr. Andrássy a kánonjogi tételek és hagyományos szokás mellőzése esetén, a „császári vetőjog“ felélesztésével fenyegeté a pápai udvart. Erős várunk nekünk az alkotmányos biztosítékok azon neme, melylyel mindenféle pápai túlkapást megtorolhatunk, ültessen bárkit a jezsuita cselszövény sz. Péter örökségébe. Egy irányban azonban mégis kell, hogy hatása legyen a bulla körül támadt mozgalomnak saját hazánkban is: függetlenítenünk kell a magyar katholikus egyházat a római ármányos jezsuita cselszövények befolyása alól teljesen. Világos ugyanis a külügyi hivatal félhivatalos közleményéből, hogy ha a bulla nyilvánosságra jutott szövege nem is valódi, de a terv nem volt idegen azon emberektől, kik a katholikus világ lelkiismeretét lidérctként uralják. Az egészséges hazafi értelemnek pedig elég ennyi is, hogy utálattal forduljon el azon gonoszaktól, kik a keresztény egély szellemét nem átalják megfertőztetni az erkölcsök, jogok, szokások és hagyományok gyökeres felforgatásával sem. Az erkölcs-vallási tanok egész körének, az egyházi törvényesség egész erejének, előttük csak annyi értéke van, mennyit pillanatnyi érdekek kölcsönöz annak. És noha vallja fecsegő szájuk az egyház sziklájáról szóló tant, melyen a pokol kapui sem győzedelmeskedhetnek; mégis a világi hatalomhoz való ragaszkodásuk oly görcsös, hogy ennek kedvéért nem bíznak amabban sem és inkább szétdúlják a kánonjog minden intézkedését egy mozdítással, hogysem egyedül, a forum internisnek legyenek urai „a világ végéig.“ Korán sem oda czélozunk e fejtegetéssel, mintha nagy aggódásba ejtett volna a pápaválasztásoknál szokásos üres szertartások esetleges mellőzése. Mi ugyan nem törődünk vele, ha a fejek búbján tánczolva választják is meg IX Pius utódját, mert hisz a conclave rideg ceremóniáinak szemfényvesztése daczára sok erőszak és törvénytelenség történt már a pápaválasztások körül, hanem felemlítettük azt, hogy láthassák katolikusaink, miszerint a nazarethi reformátor tanait nem szükséges a római ármányokkal összeforrasztani. Választhatnak pápát így vagy amúgy, ezt vagy amazt, a magyar katholikus világ ez intrigyáktól és emberektől Függetlenül is vallhatja az örök igazság és erkölcs eszményi elveit. De jó lesz, ha e bullamozgalmakról tudomást szerez az állam és egyház közötti viszony rendezésére kiküldött bizottság is. Mert e rendezés gyors és szabatos keresztülvitele két czélt involvál: az állam biztosítását a római fondorlatok ellen és a katholikus autonómiát a valláslelkiismeret szabadsága tekintetében. Ez utóbbiban látjuk mi a nemzeti alapokon szervezett független katholikus egyház megvalósításának tényezőjét. Tény ugyanis, hogy mindaddig nem indulhat meg tér és eszköz hiányában azon nem mai eredetű hazafias és vallásos egyházi mozgalom az alpapság és a vezérletre hivatott katholikus műveltebb osztályok segélyével, míg a katholikus autonómia által befolyását nem érvényesíti az egyházi javakra és a papság választására nézve. Nálunk a katholikusok szabadelvűsége és felvilágosodása sokáig nem késleltetné ezen eszme megérlelését, miután nemcsak a miveltebb, de az egyházra való befolyástól hermetice elzárt körök, hanem a kevésbé mivelt polgári, sőt a földmivelő osztály körében is él a nemzeti katholikus egyház öntudata. Ez azért irtózik a főpapság az állam és egyház közötti viszony ily irányú rendezésétől, mert érzi, hogy megvalósulásának pillanatától kezdve hatalma csökkenni fog, és elérkezik az idő, midőn insulájukat nem hatalmi kegy és pápai megerősítésnek, hanem a laikusok és alpapság szavazatának fogják köszönhetni. A képviselőház jogügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében kezdi meg „a királyi közjegyzőségről“ szóló törv.javaslat tárgyalását, habár csak a 11. § ig jutott — minden bevezetés nélkül belement az érdemleges tárgyalásba. Ezt megelőzőleg azonban egyik tagja felszólalására az elnök felkéretett a ház egyik közelebbi ülésében a Horánszky Nándor lemondása által szükségessé vált kiegészítést szóba hozni. Perczel Béla elnökön és Toszt Gyula előadón kívül részt vettek Horváth Boldizsár és Lajos, Hodosy Imre, Gál Mihály, Schmausz Endre, Lázár Ádái, Matucka Péter, Steiger Gyula és Matolai Etele biz. tagok. A minisztérium részéről maga az igazságügyér. — Hallgatóság nem volt. A czimnél Matolai E. azon észrevételt téve, hogy a közjegyző szó nem fejezi ki az ultima differentiát, mert minden más közhatósági jegyzők is közjegyzők s igy a „köz htelesség a jegyző“ kifejezést hozza indítványba. — A miniszter azon megjegyzésére, hogy ezt a „királyi“ szó feleslegessé teszi — az inditvány elesett. Az 1. §. szerint a közjegyzőket nem ő felsége, de a miniszter nevezvén ki, ismét megpendítetett, hogy ne neveztessenek „királyiaknak. De mivel ez más országban is igy van, a §. elfogadtatott. A 3. §-nál ismét Matolai E. az ügyvédség gyakorlatának tilalmát kívánta mellőztetni azon okból, mert az 5. §, azt rendelvén, hogy minden járásbíróság területére neveztessék egy ügyvéd — nem reményelhető, hogy az ily közjegyzők a szegényebb járásokban is tisztességesen elélhessenek, s így arra eléggé tekintélyes és megbízható egyének vállalkozzanak . De miután kilátásba helyeztetett az 5. § nak ehhez képesti módosíttatása, a közjegyzőség és ügyvédség elvi összeférhetetlenségének szempontjából az eredeti szerkezetben az indítványozó is megnyugodott. Az előadó e § nál a rendkívüli tanárokat kívánta kihagyatni, de indokolásából a miniszter megértvén, hogy tulajdonképen a magántanárokra céloz, a magántanárságtól pedig a közjegyzők e § által eltiltva nem lesznek, indítványát visszavonta. A 4. §-nál erősebb vita keletkezett Steiger Gy. a kereskedelmi vagy ipartársulatok és pénzvállalatok igazgatói állásaitól a közjegyzőket eltiltani ellenezvén, ellenben Horváth Boldizsár e tilalmat még azokra is kiterjesztetni kívánván, akik az oly vállalatok vezetésében bármi részt is vesznek; más részről Hodosy J. minden összeférhetetlenségi esetet a 3. §-ba igtattatni a 4-ikben ellenben csak egész álalánosságban kimondatni kívánván azt, hogy a közjegyző nem űzhet oly foglalkozást, amely állásához nem méltó, végre szavazás által a Horváth Boldizsár által kívánt szigorúbb intézkedés mellőztével elhatároztatott, hogy a 4. §. három pontra osztassák s az a) pontban soroltassanak elő azon magán foglalkozások a melyek ugyan tisztességesek s a közjegyzői állásnak le nem vonnak; a b) pontban, a melyek az állás kellő tekintélyén ejtenek csorbát; a c) pontban pedig mondassák ki az, hogy az ő közreműködésével kötött ügyleteknél kezességet vagy szavatosságot nem vállalhat. Az egyes kifejezésekre tett megjegyzéseket mellőzzük. Az 5. § nál — a fentebbiek nyomán — Hodosy J. indítványára kihagyatott a két végsor, miszerint „Szükséges, . . . hogy minden járásbirósági kerületben legyen legalább egy közjegyző.“ — Horváth Lajos kívánságára azonban azon fentartással, hogy ha a bizottság utóbb a közjegyzői kényszert hozná be, — (a melyet azonban ő ellenezni szándékozik) ezen rendelkezésre vissza lelehessen térni. A 6. §. elfogadtatott, úgy azonban, hogy a 7. §. második bekezdése a 6. §-hoz csatoltassék. Különben a 7. és 8. §. elfogadtatott. A 9. §-nál Steiger Gyula a biztosítéki összegeket emeltetni; Horváth Bold, pedig a választó vonalat nem a 30, de a 20.000 lakossal bíró városokban kívánván megállapíttatni, emez indítvány elfogadtatvány amaz mellőztetett. A biztosíték tererjaira nézve betaroztatott, igyaz készpénzben, a magyar állam kötelezvényeiben, a magyar kormány által óvadékképeseknek nyilvánított értékpapirosokban, és kétszeres értékű jelzálogban állhat. Steiger Gy. az államot feljogosíttatni kívánja, hogy ha az ily papirosok értéke csökkenne — a kiegészítést követelhesse, — mire a miniszter azt jegyezvén meg, hogy mivel az ilyen papirosok emelkedhetnek is, és nem valószínű, hogy nagyon csökkenjenek, azon folytonos felügyelet alig látszik szükségesnek. Végre Hodosy J. azon megjegyzésére, hogy csak bizonyos 1/0-on aluli csökkenésre lenne ily rendelkezés teendő, amiről azonban egy következő §-nál úgy is szó lesz: itt az indítvány mellőztetett. A 10. §. szinte vihart idézett fel. — Matolai E. a kir. ügyészt kihagyatni, s a biztosíték feletti határozatot a kamarára kívánta bízatni, mi azonban egyhangúlag elejtetett. — Steiger Gy. azonban nem kivánt annak ugyanoly hatalmat adni, mint az egész kamarának. A bizottság ezt is elerte. Ugyanezen biz.tag felkérte a minisztert, nyilatkozzék határozottan, kívánja-e, hogy e kérdésekben ne csak a közjegyzőnek, de a kamarának és a királyi ügyésznek is legyen felfolyamodási joga, hogy a §. ahhoz képest világosan fogalmaztathassák: a miniszter azt válaszola, hogy a §. ezt nem zárja ki. Matolai E. pedig arra figyelmeztetett, hogy a szöveg szerint, ha a kir. ügyész a kamarával nem érthet egyet, határozat sem jöhet létre, tehát nincs mi ellen felfoyamodni. Ezen észrevételek után az elnök feltevén a kérdést-ö az eredeti szövegre , a többség ezt el nem fogadta. Ekkor a Steiger Gy. módosítványa tűzetvén ki — ez is kisebbségben maradt, mire az elnök az eredeti szöveget mondá ki elfogadottnak. Azon észrevételre, hogy a Matolai E. módosítványát kellett volna a Steigeré előtt kitűzni, mert ennek pártolói csak azután szavazhattak volna a Steiger Gyuláéra , az elnök ezt utólagosan tűzte ki, mire az is kisebbségben maradván, — ismét az eredeti szerkezet mondatott ki elfogadottnak. A 11. §. elfogadtatott, a min. azon hozzáadásával, hogy a biztosíték a letéti pénztárba díjmentesen helyezendő el. A tárgyalás holnap d. e. 10 órakor folytattatik. — Az állam és egyház közt való viszonyok szabályozására kiküldött bizottság f. hó 16-án, pénteken d.e 11 órakor a képviselőházban ülést tart. Bécs, jan. 14. (Saját levelezőnktől.) Az osztrák kormány három tagjának, köztük a miniszterelnöknek Prágában időzése ismét okul és alkalmul szolgál a cseh kiegyezés tengeri kígyójának felbukkanására. Mondták, hogy Auersperg komolyan értekezik a cseh vezérekkel s mondták, hogy Csehország számára, Galiczia mintájára, országos miniszter fog kineveztetni. Ha azonban e hírek már az első pillanatra is valótlan szinüeknek látszottak, úgy a csehországi legújabb pótválasztások, mint pehelyt a szél, fújták ki azokból az alapot. Riegerék elvitázhatatlan győzelmet arattak s ha nagyjelentőségű diadaluk tudatában többször fognak, mint addig, hivatkozni a népre, mely „mögöttük áll“, vagy „törekvésüket helyesli,“ mely „politikájukat a magáénak vallja* — úgy ez öntudatukat jogosulttá teszi a legújabb választásoknak rájuk nézve rendkívül fényes sikere. A fiatal csehek az egész vonalon vereséget szenvedtek ; legrégibb fészkeikből szobták ki őket az Ó-Cseh töredék jelöljei s egykor legragaszkodóbb választóik veték ellenök az urnába szavazataikat. Még vezérük is csak egy ó-cseh jelölt visszalépése folytán, kegyelemből választatott mg. A cseh kiegyezésnek csupán egy „országos miniszter“ engedményét rebesgető híre tehát nem jöhetett alkalmatlanabb időben, mint ép az ó-cseh diadalának napján. Ha a „Pokrok“, melynek czikkei Rieger tollából származnak, e választások után diadalittasan kiált föl: „a nép mögöttünk áll, a csi nemzetnek egyedüli vezérei Rieger és Palacky!“ vagy azt teljes jogosultsággal teszi. Hanem ebből épen ellenkezője következik annak, hogy az ó-csehek, kik jelenleg korlátlan urai a térnek, engedékenyekké váltak volna. A legújabb győzelmek inkább edzették, erősíték és szivósabbá tevék. Volt igenis ezelőtt körülbelül egy hóval szó, mégpedig komolyan a cseh kiegyezésnek a lebegő kérdések sorából való kiküszöböléséről s annak idejében a mozgalmakról értesítem is önöket, de még akkor sem vett, még akkor sem lehetett szó az a csehek föltétlen, vagy a föltétlenséggel egyenlő föltételek mellett való megadásáról. Akkor Herbstet emlegették azon Mózes gyanánt, ki a cseheket a kiegyezés igéretföldére lett volna vezetendő. Azóta a helyzet jelentékenyen változott. A „Pokrok“, mely akkor a halálharangot húzta meg a cseh ellenzék fölött, ma győzelmi riadót fú. Riegert kit akkor lejárt politikának tekintenek, ma dictátori hírben és hatalomban áll és Herbst, ki akkor még az Auerpersg-kormánynak hű támogatója volt, ma ennek határozott antagonistája. Hét káptalani landtag szavazat volt ok az egyenetlenség felszítására. Az új választási törvény e hét szavazatot törlé s a kormány annak gyakorlását — signatura temporis — engedélyezé, gyöngítvén helyzetét ezáltal nemcsak a reichsrathban, de a népben is. Ami a reichsrathot illeti, annak legközelebbi összejövetelét, tehát ez újabb casus belli is szaporítandja s ha Herbst a bakizentrum fölött oly uralmat gyakorol csakugyan, mint ahogy állítják, úgy könnyen megtörténhetik hogy a minden oldalról meggyöngített Auerspergkormány bukása a Herbst-kormány megalakulását fogja maga után vonni. Ekkor tán a cseh kiegyezés tengeri kígyójának is több oka lesz a felbukkanásra. — Szászok és románok a megyerendezésről. A „Telegrafulu Románul“ 104-ik számában felel a szász lapok azon szemrehányására, hogy a „kwatyföki“ románok nem fognak kezet a szaszokkal a megyerendezési tvjavalat megtámadásában, sőt közönnyel szemlélik Fogaras és Naszód vidékeknek a hatóságok sorából kitörültetését?! Igaz , mond a n.szebeni román közlöny hogy e tekintetben lehetnek sérelmeink, az is igaz, hogy ezen törvényjavaslat által leginkább a magyar előnyök biztosíttatnak. De másfelől az is igaz, hogy Brassó és Szeben megyékben biztosíttatik az együttlakó nemzetiségek egyenjogúsága s a középkor rozsdás intézményei s azon mesterkélt jogok, melyek szerint a városok lakossága egyszersmind az őket számra többszörösen meghaladó vidéki népességet is kizárólag képviselte - az említettjavaslat által merőben eltöröltetnek. S ег nekünk románoknak nagy haszon, s annyival jelentékenyebb elhaladást tanúsít, minél halálosabban ragaszkodnak a szászok elévült képzelt jogaikhoz! Kerestek volna a szászok más kiindulási pontot, melyen karöltve működhettünk volna a közjóra. Ők e helyett velünk szemben ellenséges álláspontra helyezkedtek s ez által a találkozás lehetőségének alapját merőben szétrombolták. Aa P.ne.esti riasztásról. Az újvidéki „Szibszki Národ“ szerint a pancsovai követválasztást a választási elnök betegsége miatt f. hó 13 án négy napi heves küzdelem után elnapolták. Az 1848 M választási törvény 33-dik szakasza értelmében a pancsovai választás nem bír érvénny.A választás folyamáról a „Szim, Nár.“ azt