Ellenőr, 1874. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1874-01-16 / 16. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 írt. — kr. Évnegyedre . . . írt. — kr . Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 fcrajczár* Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza в. в ж. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el, 16. szám POLITIKAI NAPILAP, Hirdetések felvétele: Budape­sten, nádori utozn­i. ez. (Légrády testvéreik irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni h­elyben és posta utján: két sas-utcza 14. ez. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Budapest, péntek, január 16. 1874. VI. évfolyam Közlekedés. E (reggel) jelenti az időt éjféltől délig, E (eate) déltől éjfélig. Bécs gyomy. ind. 8.15 E. 11. — E. (Fest gyom. ind. 7.60 E. 2.26 Jf Pest érk.10. 5 E. 6.35 E. Bécs_________érk. 2.12 E. 9.29 E. Bécs ind. 8.46 B. 8.20 E. [Bilzias ind. 6.06 E. 3.30 E. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ 0.17 E. Pest érk. 6.66 E. 6.06 E. Szeged „ 1.61 E. 1.16 E. „ ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 0.33 , 9.86 „ Pest érk. 8.12 „ 7.49 „ Szeged „ 1.81 E. 1.41 E. „ ind. 9.16 „ 9.26 E. Temesvár ind. 6.19 „ 5.30 érk. Po/,.-onv „ 4.23 E. 4.20 „ Bázias érk. 8.46 „ 10.29_____­BéCS érk. 6.09 „__6.03 „ Vulkáni­ ind. 8.21 E. l’t’rsOi­nis ind. 8.26 E. PerfAitios érk. 6.06 „ Valkfnny érk. 11.10 „ Bécs ind. 7.4 B. 5.60 E. ISz.-Fed­érv.ind. 10.18 B. 12.23E Győr , 11.54 „ 10.05,­­ Uj-Szőny „ 2.42 E. 3.66 Uj-Szőny 1.22 E. 11.13 „­­Győr „ 4.19 „ 6.13 „ Sz.-Fet­érv. érk. 6.53 „ 2.50 H. Bécs _érk. 7.60^„ 1 8.44 „ Buda ind. 7­5 E. 10.68 E.~ 9.4­6E ;Telest ind. 7.—E. 17.10 B. — Sz.-Feh­érv.érk.9.17 „ 2.33 E. 11.64E­iKanizsa „ 1.48 „ 10.43 E. 6.18E. Kanizsa 1.47 E. 11.89 „ 4.43 „ Sz.-Fehérv.,, 6.17 , 3.68 E. 1.50E. Triest érk. 8.26 В. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 E. 4.66 „ ■iailina ind.10.56E 6.48 B~2.1 б E. BéC.S ind. 7Л5П. 11.16 E 7.46E. Sopron „ 5.38 E 1.46 E 7.40 E. Sopron „ 11.53 , 3.40 E. 11.19 „ весь érk. 9.8 E 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa érk. — 10.18 B. 4.37 B. Sz.-Feh­érv. ind. 9.87 B. 8.18 E. Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.66 E. Kis-Czell „ 8.12 E. 9.30 „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 3.01 „ Kis-Czel „ 11.25 „ 9.07 „ Gyanafalva érk. 9.39 „ 6.36 E. Sz. Feh­érv. érk. 6.07 E. 3.10 E. Gyár ind. 7.24 B. 12.12 E (Szombathely ind. 8.61 E. 12.09E Kis-CzeU „ 11.45 „ 3.12 E jKiu-Czell „ 11.81 „ 3.30 „ Szombathely érk. 2.10 E. 5.02„iGy«r_______érk 2.00 E. 6.61 „ Zákány ind. 3.63 E. 6.80 E. I Károlyvár. ind. 5.18 E. 6.18E. Zágráb­­ érk. 7.20 „ 11.58 E. I Zágráb érk. 7.7 „ 7.40 „ ind. 8.28 „ 8.33 E. | „ ind. 8.17 „ 9.20 „ Károly vár. érk. 10.17 E. 10.19 E. Zákány _ érk. 11.44 E. 2.37 E. Sziszek ind. 6.68 E. 5.43 E. Steinbrlick ind. 4.— E. 4.40 Ё. Zágráb „ 8.10 E. 7.50 E.­­Zágráb „ 7.63 E. 8.18 E. Steinbri­ck érk. 10.64 E. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 E.__9.41 E. Zákány ind. 6.48 E. 4.13 E. LBátraszok Ind. 8.37 E. 3.25 E. Báttaszék érk. 3.44 E. 6.15 E. Zákány érk. 12.— „ 2.27 E. Kanizsa ind. 6.18 E. 2.48 E. Mohács ind. 6.29 E. ~1To0 E. Zákány „ 6.21 „ 4.03 „­­Zákány „ 12.35 E. 3.07 E. Mohács érk. 12.30 E. 12.2­9 E.­Kanizsa érk. 1.21 „ 1.19 „ Villány ind.Tl.82B12PE M­.­­ Várad ind. 9.11 „ 6.5 E Eszék érk. 1.14 E 2.19 E­­Szeged „ 7.35 E 12.3 E „ ind. 5.00 E 3.00 E Eszék érk. 11.20ЕЮ.23 E Szeged ind. S.34E6.16E „ ind. 6.85E10.65E У.­Tárad érk. 9.10 E 7.16 E_______.Villány érk. 7.17 E 1.11 E_______ Pest ind 7.30 E. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 E. 6.84 E 6.00 E Czegléd „ 10.18 „ 8.66 „ Miskolcz „ 7.49 „ 1.66 E 9.60 , Szolnok „ 11.22 „ 9.68 „ Debrecz. „ 12.47 E 10.34 „ P.-Ladány „ 2.01 E. 12.66 E. P.-I­adány „ 2.25 „ 12.87 E S­ebrecz... 3.12 „ 2.52 „ Szolnok „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolcz ., 10.40 „ 7.66 , 2.06 E Czrgléd „ 6.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 3.22 „ 12.18 E 5.62 „­­Pest___érk. 8.31 „ 8.46 , Szolnok ind. 11.12 E. 10.37 E.­­Temesvár ind. 8.56 E. 6.29 E. Arad „ 4.35 E. 6.23 E. Arad 12.25 E. 9.04 „ Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 „­­Szolnok „ 4.54 „ 4.17 E. P.-Kadány ind. 2.36 E. 1.26 E. N.-Várad ind. 11.22 E. 9.06 E. V.-Várad érk. 4.47 , 4.06 , P.-I.adriny érk. 1.23 E. 11.44, Arad ind. 4.20 E. 6.44 E. 1.-Vásárhely ind. 7.18 E. 10.02 E Piski „ 10.39 , 2.80 E.­­Tövis „ 1.ЗОЕ. 2.BOB Gy.-Fehérvár érk. 9.45 E. 5.00E. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 „ 3.29 „ „ ind. 1.06 , 11.82B „ „ ind. 10.20 E. 4.00, Tövis „ 2.34, 1.12 E. Pis­ki „ 1.18 E. 6.10, 2.-Vásárhely érk. 6.16 , 6.58 „ (Arad érk. 8.20 , 11.46 „ I’isM ind. 2.60 Ё. IPetrnzsény ind. 7.20 E. Petrozsény érk. 7.40 , Pl*hi érk. 12.7 E. Kis-Kapus ind. 6.55 E. 9.40 Г.. 'S­eben ind. 5.40 E. ^3.40 E. Szeben érk. 9.6 „ 1100 „ (Kis-Kajslcs érk. 7.60 „ 6.36 „ V.­Várad ind. 6.07 E. 5.— B. [Brassó ind. 2.10 E. 7.SDF Kolozsvár ink. 11.21 , 1.50 „ (Kolozsvár ind. 4.45 E, 4.40­ Brassó érk. 1.30 „ (Jf.­Vízmil érk. 10.56 E. Budapest ind.S.OOD, 8,45 E, Rutha ind, 12,48 É, 4,00 TI. u. Hatvan „ 4.68 „ 11.64 éjjel. Zólyom „ 4,75 E, 10.09 IJ. „ 9.63 d.e. „ 4.53 D. n. Salgó-Tarján ,, 6.37 e,2.25 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 E, 3.44 É. érk. 12.60D,u.ind.7.22B. érk.l 1,81É.ind,l,31D.u. Zólyom ind. 9.60 E. 8.08 IP Hatvan ind. 9.06 D.e. 6.08 E. érk. 2.53 H- u. érk. 4 27 D. u. Butka érk 1.11É.1.52 D. n. Budapest „ HOOD.e. 8.67 E. У. 1. 1 ] . in ind 10 19 35. [Beszterczebánya ind . 08 E. Beszterczeb. érk. 11.46 É. Zólyom érk. 9.15 H. Garaa-Berzencze ind. 9.46 E J Selmeczbánya ind. 4 26 T­. a. Selmeczbánya érk 12.19 H.u. Garam-Berzencze érk. 6.22 E­­Budapest ind.7 80E 12 OOD10.30E Miskolcz ind.l 25D.17,2 E.10.00E Hatvan , 9.36H.e 3 22D.U.1 61E Hatvan „ 4 5 I) ггЛ.ЗБН.п.З 44E Miskolcz érk.1.00DU.8.45E.7.10E.­­Budapest érk.6.50 E.4.25 D­.u.ЗОЕ Hatvan ind. 0 21 E. 5.25 D u. Szolnok ind. 6.00 E. 12.47­­ n. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9 00 E. Hatvan érk.8.45 D.e. 4.29 D. n. Vámos-Györk ind­­.15 E.4.37 H.u.­­вуёпсувя ind. 1.80 E. 3.01 D. u. G­yö ngyös „ 3.50 E.5.12 D.U. V.-Győrk érk. 1.69 Ii. 3.80 D. u­­­.-Abony ind. 6.20 E 5.00 E. -Eger Ind. 2.04 D. u. 11.87­­ Eger__ érk. 7.13 E. 6.53 E. F.-Abony érk. 2.49 D.u. 12.22 É. Miskolcz ind. 1.46 D. u. 5.n­­ T­. u.­­Fülek ind. 6.60 1­­. e. 7.50 E. Bánréve „ 4.26 D. u. 9.01 E. (Bánréve „ 9.56 D e.érk.10.35 É.i.4.00 É Fülek érk. 7.00 E. 12.50 E. Miskolcz érk.l . 32 D.u. érk.6.45E Kassa ind. 6.00 B. 6.30 F. Ой-егЬегц- ind. 8726 E. 7ToÖ E. Eutka „ 3.28 E. 8.00 E. jButka „ 2.12 В, 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 ,, 3.00 E. [Kassa érk. 6.00 E. 8.00 E. Ak­os ind. 7.00 E 3.00 И 7.00 E. (Eperjes ind. 1.26 E 6.30 E 2.47 I‘P Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.15 „ (Ákos érk. 2.10„ 6.15„ 3.22 „ Szerencs ind. 8.65 E. 3.59 E. Királyháza ind. 12.47 E. 9.4.1 B. S.-A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „­­Csap „ 4.15 ., 1.36 Csap „ 12.66 E. 8.28 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 3.60 ,, Király­háza érk. 4.18 ., 12.10 E. Szerencs érk. 7.46 „ 6.86 „ S.-A.-Ujhely ind. 4.42 E Komonna ind. 1­ 26 E. Homonna érk. 11.10 E.­­s.-A.­Fihely érk. s 5.33 „ Vs­ervár ind. 11.18 E. 2.2­7 E. Illy K­eszyháza ind. 6.00 E Csap „ 1.06 E. 8.16 „ I Csíp „ 12.48 E 4.36 E Vyn­egryháza érk.6.26 „_________I Tutovál­ érk. 2.04 „• 5.58, Bátyú ind. 8.40 E. (Munkács ind 12.06~E( Munkács érk. 4.51 „ Bityn érk. 1.17 „ Debreczen ind. 3.12 E 4.18 Ё. (Szigeth bid. Г.со E. 9 31 E, Királyháza ind.10.47 E 4.13 E 9 43 érk. Királyháza „ 4.35 „ 4.23 E, Szigetk érk. 1.66 E 7.12 E 6.—­j Debreczen­ érk. 11.50 „ 9.36 E TÁVIRATOK. Zágráb, jan. 15. (Országgyűlés.) Verbancsics egy sürgető előterjesztést tesz, minek következté­ben a kormány fel fog szólíttatni, hogy a polgárá­­rosított és bekebelezett h­atárőrvidéki házközösség viszonyainak szabályozásáról egy­­javaslatot ter­­jeszszen be. — Ezen javaslat elfogadtatott. — Az elnök indítványára az országgyűlés elhatározza, hogy Fizella főherczegnő szerencsés szülése alkalmából ő felségének táviratilag juttatják tudomására ley­­ális érzelmeiket. — Erre az országgyűlés határo­zatlan időre eln­apoltatott, München, jan. 14. A klerikális lapok szerint ama párthoz tartozó 32 képviselő választatott, ugyanis: Westermeyer, Miller, Schmid, Aretin, Semestrez, Köllerer, Oto, Lang, Preysing gr. Ha­­srnbrädl, Winkehofer, Krätzer, Brückl, Auswnrm, Triller, Datzl, Huber, Schönborn gr., Quatt Ifsei gr., Schüttinger tr., Kirchner, Hauck. Franken­stein, Bauf, Habermann, Jörg, Meyer, Weiss, Are­tin br. és Henkle. Berlin, jan. 15. A ,(Norddeutsche Zeitung“ a Német és Francziaország közti viszonyt attól teszi függővé, hogy mily álláspontot foglal el a fran­­czia kormány az ultram­ontanisimus irányában; ha Francziaország magát a papi párttól függetleníti, úgy a Németországgali béke kilátásban nyerni fog s ezen kilátásban csak azáltal veszíthet, ha a franczia politika a papi államnak világi czéljaiban segéd­kezet­ nyit. — A franczia- német politikai érdekekben feszültség eddigelé nem mutatkozik. Róma, jan. 15. Antonelli veszélyes megbete­gedéséről szóló hírek alaptalanoknak nyilváníttat­nak. — Holnap consistorium tartatik. Barcelona, jan. 14. A foederalistikus mozga­lom megszűntnek tekinthető. Bern, jan. 15. Bontáiban ujjólag csendzava­rok történtek; a szövetség részérőli komoly lépések megtétele váratik. Páris, jan. 15. Biztosan állíttatik, hogy a ,, Numancia“ gőzösön levő gályarabok a spanyol hatóságoknak kiszolgáltatnak; a többi politikai szökevények Algierba fellebbeztetnek. Oran, jan. 14. Carmen és Victoria spanyol fregatták Chicarro parancsnoksága alatt itt kikö­töttek. Ez utóbbi a spanyol konzullal karöltve a spanyol kormány nevében a cartagenai szökevé­nyekre és a „Numancia“ fregattára vonatkozó kö­veteléseinek érvényt akar szerezni. Barcelona, jan. 14. A Grazia külvárosban felállított torlaszok leromboltattak. — A Marci ezredes vezérlete alatt álló szabad vadászcsapatok Sarriában lefegyvereztettek, ép úgy mint a mata­­roi és sabadelii foederalisták, s ezzel a foedera­­lista mozgalom teljesen elfojtottnak tekinthető. Kragujevátz, jan. 14. A skupstina a hazai ipar emelésére ezéltó előterjesztést elfogadta. — Mint hírlik, a vasúti csatlakozás tekintetében Ma­gyarországgal az egyezség már létrejött. — Mint­hogy a rendes ülésszak 1873 végével letelt, a fe­jedelem a skupstinát feloszlatta és ma egy rend­kívüli, de rövid tartamú ülésszak fog megnyit­­tatni. New-York, jan. 15. Grant elnök m­egsemmi­­eite Caleb Gushingnek követte kineveztetését, mi­vel bebizonyult rá, hogy a déli államokkal rokon­szenvezett. Bécs, jan. 15. (Zárlat. Hitelrészvények 240.60 Magya földhitelintézet — Angol-magyar —.—. Ang­­o-austria 151— Magyar hitelrészvény —.­. Franco-magyar — Váltóbank —Napoleonder 906. Allamvasut 837.— Lombardok 166.—. Galicziai 229 — Tramway 163.­ Ma­gyar sorsjegyek —1860 dik 105.25. 1864­ diki 137.25. Magyar jutalomjegy —. Hitelsorsjegy 166. - . Arany 5.38 London 113 36 Török Sorsjegy 49.75 Municipalis bank — Bécs, jan. 15. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 74.75 Sa­g.-Tarján 102.— Magyar hitel 131.—. Ma­gyar záloglevél 82.50. Erdélyi 141.—. Magyar keleti vasút­ 33.—. Magyar sorsjegy 75.—. Tiszai vasút 202.50. Magyar kölcsön 95. Angol-magyar 27.— Franco-magyar 20 — Alföld 147.—. Magyar északkeleti vasút 106.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 60.—. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyar­öldhitelintézet—.—.Török —.—. Municipalis 25.— Berlin, jan. 15. (Zárlat.) Galicziai —.—. Lombard 96 75 Ezüst jöved. —. 1860-iki —. Bécs -Romániai 35.—. Államvagpálya 201.25 Papirjövedék-----­Hitelsorjegyek —.—. 1864-diki — —. Hitelrészvények- 141.63. Magyar sorsjegy 47. - . Frankfurt, jan. 15. (Kezdet.) Váltóárfolyam 103 -1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —. Nem­zeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882-re 97.50. Osztrák hitelrészvény 248.50. Osztrák Államvasut 352.50. 1664-ki sorsjegy 147.33 1860- ik 94.7 Ferencz­ Józsefvasut — —. Lombardok 169.­Galicziai 238.—. Papirjáradék —. Ezüstjáradék 65.— Osztrák bankrészvény 10.40. Magyar sorsjegyek — .— né Tnet-osztrák bank — . —. Győri —.— Gömöri —. . Utolsó posta. — A német szövetségtanács elé javaslatot t­erjesztett Bismarck herczeg, a birodalmi számve­vőszék szervezése iránt. Hatásköréhez fog tartozni az elzász-lotharingiai országos­ budget ellenőrzése is. — Berlin 6 ik kerülete, azon esetben, ha Schultze- Delitzsch a wiesbadeni mandátumot fogadja el, Virchowot fogja képviselőjéül felkérni s ha ez nem fogadná el, Banks hamburgi ügyvédet. — Brogl­ie chiffrirozott sürgönyét, melyről lapunk külföldi rovatában van szó, élesen megtámadja a republicanus sajtó. Különösen azon passusa ellen fordulnak, mely a rend biztosí­tását oly nagy szavakkal hangoztatja, mintha a rendet más nem is tarthatná fenn, mint épen Broglie. — A hétfői szavazásra még külföldön lévő követek is beczitáltattak. Jelen volt La Roche Fou­cauld, Chaudordy és Gontraut Biron. — Szavaztak a miniszterek és államtitkárok is mindnyájan. — Castelárról azt írja a ,,Daily News“ madridi levelezője, hogy még mindig Madridban van s nem is készül külföldre, mint sokan hitték, írja továbbá, hogy Castelár aggasztólag megbetegedett az államcsíny után. — Madriddal együtt hét tartomány he­lyeztetett ekkoráig ostromállapotba: névszerinti Avila, Cuenca, Ciudad Real, Quadalajara, Segovia és Toledo. — A karlistákról következő távirati tu­dósítást közöl a „D. News“ jan. 11. dátummal. A bilbaói republicans csapatok 3 századját fog­ságba ejtő don Carlos Desiertónál. Llorente car­lista főnök elfoglalta Elciegot. Moriones főhadi­szállása Loredoban van pár mértföldnyire Bilbao­­tól. Idyén este bevonultak a carlisták Albacetebe, de csakhamar elhagyták e várost, megtudván, hogy Madrid és Valencia felől erős hadoszlopok köze­lednek ellenök. Kn ¡1 » i» esi ftf N­,iiti»t»ok. Pénteken jan. 16-án NEMZETI SZÍNHÁZ. Csók. A gróf Toleky-alapítványból loo­vaijjal jutal­m­ozott eredeti vígjáték 3 felvonásban. Személyek Fernando, Catalonia herczege — Komáromi Sever, Navarra királya — — Náday Blanda, neje — — — Felekiné Adolár, a király bátyja, tör­vénytelen ágyból — Bercsényi Fidelio, kincstartó — — Újházi Angela, leánya, a királyné hölgye — — — K. Jászay M. Kezdete 7 órakor. Sobrinus, udvari pap — —­­ Vízvári Carlo, pórfiu — — — Eőri Maritta, pórleány — — — Molnárné Navarrai kapitány — — Pintér Cataloniai nemes — — Leövei Szolga — — — Vincze Budapest, január 15. f.) Azon eszmék, melyektől a sza­badkőműves Mastai Feretti lelkesült, talán sohasem hódítottak volna meg annyi elmét, ha IX. Piust oly erővel nem sodorja el a jezsuiták ultramontán áramlata. Száraz menykövei, melyekkel a felvilágosodást do­bálta, absurd dogmái, melyekkel a józan észnek nyakát tekerte, nevetséges bullái, melyekkel a vallásos kedélyvilágot feldúlta: rohamosan idézték elő azon messzeható mozgalmat, mely jelenleg az emberiséget forrongásban tartja. Legújabb bullájának, akár hamis, akár nem, ismét megvan azon negatív érdeme, hogy az állam és egyház közötti viszony szabályozását élére állítja. Már a tény, hogy a sajtó tüzetesen taglalja a pápaválasz­­tás törvényes formalitásait és ismerteti a művelt világ nézletét egy új pontifexxel szemközt, mutatja, hogy a középkori nim­bus, melylyel a római jósdát fátyolozta be a rajongó vakhit és egyeduralmi zsarnok­ság, foszladozik, és a tiara jelképes három hatalmi ágából nincs ma már egyéb a szá­nalmas dörgedelemnél. Nagy vita támadt a bulla valósága és apokryph volta fölött. Főleg a Bismarck szemöldök-rángatásaira figyelő félhivatalos sajtó és az ultramontán hírlapok között erélyes tusa indult meg e két irányban. A „Voce di Verita“ határozottan koholtnak mondja a közzétett okmányt és nagyobb nyomaték kedvéért a „Germania“ nyomán állítják, hogy valaki 10,000 frankért szedte rá a német kormányt. A „Norddeutsche Zeitung“ azonban kereken meghazudtolja e fogásul használt állítást és a Bismarck környezetéből merített hitelességgel erősíti meg a bulla valódiságát. Nekünk mindegy, ak­ár az egyik, akár a másik állítás legyen igaz. Súlyt még arra sem fektetünk, hogy gr. Andrássy a kánon­­jogi tételek és hagyományos szokás mellő­zése esetén, a „császári vetőjog“ felélesztésé­vel fenyegeté a pápai udvart. Erős várunk nekünk az alkotmányos biztosítékok azon neme, melylyel mindenféle pápai túlkapást megtorolhatunk, ültessen bárkit a jezsuita cselszövény sz. Péter örökségébe. Egy irányban azonban mégis kell, hogy hatása legyen a bulla körül támadt mozga­lomnak saját hazánkban is: függetlenítenünk kell a magyar katholikus egyházat a római ármányos jezsuita cselszövények befolyása alól teljesen. Világos ugyanis a külügyi hi­vatal félhivatalos közleményéből, hogy ha a bulla nyilvánosságra jutott szövege nem is valódi, de a terv nem volt idegen azon em­berektől, kik a katholikus világ lelkiismere­tét lidérctként uralják. Az egészséges ha­zafi értelemnek pedig elég ennyi is, hogy utálattal forduljon el azon gonoszaktól, kik a keresztény egély szellemét nem átalják megfertőztetni az erkölcsök, jogok, szokások és hagyományok gyökeres fel­forgatásával sem. Az erkölcs-vallási tanok egész körének, az egyházi törvényesség egész erejének, előt­tük csak annyi értéke van, mennyit pilla­natnyi érdekek kölcsönöz annak. És noha vallja fecsegő szájuk az egyház sziklájáról szóló tant, melyen a pokol kapui sem győ­zedelmeskedhetnek; mégis a világi hatalom­hoz való ragaszkodásuk oly görcsös, hogy ennek kedvéért nem bíznak amabban sem és inkább szétdúlják a kánonjog minden in­tézkedését egy mozdítással, hogysem egye­dül­, a forum internisnek legyenek urai „a világ végéig.“ Korán sem oda czélozunk e fejtegetés­sel, mintha nagy aggódásba ejtett volna a pápaválasztásoknál szokásos üres szertartások esetleges mellőzése. Mi ugyan nem törődünk vele, ha a fejek búbján tánczolva választ­ják is meg IX Pius utódját, mert hisz a conclave rideg c­eremóniáinak szemfényvesz­tése daczára sok erőszak és törvénytelenség történt már a pápaválasztások körül, ha­nem felemlítettük azt, hogy láthassák kato­likusaink, miszerint a nazarethi reformátor tanait nem szükséges a római ármányokkal összeforrasztani. Választhatnak pápát így vagy amúgy, ezt vagy amazt, a magyar katholikus világ ez intrigyáktól és embe­­rektől Függetlenül is vallhatja az örök igaz­ság és erkölcs eszményi elveit. De jó lesz, ha e bullamozgalmakról tu­domást szerez az állam és egyház közötti viszony rendezésére kiküldött bizottság is. Mert e rendezés gyors és szabatos keresz­tülvitele két czélt involvál: az állam bizto­sítását a római fondorlatok ellen és a ka­tholikus autonómiát a valláslelkiismeret sza­badsága tekintetében. Ez utóbbiban látjuk mi a nemzeti alapokon szervezett független katholikus egyház megvalósításának tényező­jét. Tény ugyanis, hogy mindaddig nem in­dulhat meg tér és eszköz hiányában azon nem mai eredetű hazafias és vallásos egy­házi mozgalom az alpapság és a vezérletre hivatott katholikus műveltebb osztályok segé­lyével, míg a katholikus autonómia által be­folyását nem érvényesíti az egyházi javakra és a papság választására nézve. Nálunk a katholikusok szabadelvűsége és felvilágoso­dása sokáig nem késleltetné ezen eszme megérlelését, miután nemcsak a miveltebb, de az egyházra való befolyástól hermetice elzárt körök, hanem a kevésbé mivelt pol­gári, sőt a földmivelő osztály körében is él a nemzeti katholikus egyház öntudata. Ez azért irtózik a főpapság az állam és egy­ház közötti viszony ily irányú rendezésétől, mert érzi, hogy megvalósulásának pillanatá­tól kezdve hatalma csökkenni fog, és elér­kezik az idő, midőn insulájukat nem hatal­mi kegy és pápai megerősítésnek, hanem a laikusok és alpapság szavazatának fogják köszönhetni. A ké­pvi­selőh­áz jogügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében kezdi meg „a királyi kö­zjegyzőségrő­l“ szóló törv.­javaslat tárgyalását,­­ habár csak a 11. § ig jutott — minden bevezetés nélkül belement az érdemleges tárgyalásba. Ezt megelőzőleg azonban egyik tagja felszó­lalására az elnök felkéretett a ház egyik közelebbi ülésében a Horánszky Nándor lemondása által szükségessé vált kiegészítést szóba hozni. Perczel Béla elnökön és Toszt Gyula előadón kívül részt vettek Horváth Boldizsár és Lajos, Hodosy Imre, Gál Mihály, Schmausz Endre, Lá­zár Ádái­­, Matucka Péter, Steiger Gyula és Matolai Etele biz. tagok. A minisztérium részéről maga az igazságügyér. — Hallgatóság nem volt. A czimnél Matolai E. azon észrevételt téve, hogy a közjegyző szó nem fejezi ki az ultima differentiát, mert minden más közhatósági jegyzők is közjegyzők s igy a „köz h­­­te­l­ess­é­g a jegyző“ kifejezést hozza indítványba. — A minisz­ter azon megjegyzésére, hogy ezt a „királyi“ szó feleslegessé teszi — az inditvány elesett. Az 1. §. szerint a közjegyzőket nem ő fel­sége, de a miniszter nevezvén ki, ismét megpendí­tetett, hogy ne neveztessenek „királyiaknak. De mivel ez más országban is igy van, a §. elfogad­tatott. A 3. §-nál ismét Matolai E. az ügyvédség gyakorlatának tilalmát kívánta mellőztetni azon okból, mert az 5. §, azt rendelvén, hogy minden járásbíróság területére neveztessék egy ügyvéd — nem reményelhető, hogy az ily közjegyzők a sze­gényebb járásokban is tisztességesen elélhessenek, s így arra eléggé tekintélyes és megbízható egyé­nek vállalkozzanak . De miután kilátásba helyez­tetett az 5. § nak ehhez képesti módosíttatása, a közjegyzőség és ügyvédség elvi összeférhetetlensé­gének szempontjából az eredeti szerkezetben az in­dítványozó is megnyugodott. Az előadó e § nál a rendkívüli tanárokat kí­vánta kihagyatni, de indokolásából a miniszter meg­értvén, hogy tulajdonképen a magán­tanárokra c­éloz, a magántanárságtól pedig a közjegyzők e §­ által eltiltva nem lesznek, indítványát vissza­vonta. A 4. §-nál erősebb vita keletkezett Steiger Gy. a kereskedelmi vagy ipartársulatok és pénz­vállalatok igazgatói állásaitól a közjegyzőket el­tiltani ellenezvén, ellenben Horváth Boldizsár e tilalmat még azokra is kiterjesztetni kívánván, a­kik az oly vállalatok vezetésében bármi részt is vesznek; más részről Hodosy J. minden összefér­hetetlenségi esetet a 3. §-ba igtattatni a 4-ikben ellenben csak egész álalánosságban kimondatni kívánván azt, hogy a közjegyző nem űzhet oly foglalkozást, amely állásához nem méltó, végre szavazás által a Horváth Boldizsár által kívánt szigorúbb intézkedés mellőztével elhatároztatott, hogy a 4. §. három pontra osztassák s az a) pont­ban soroltassanak elő azon magán foglalkozások a melyek ugyan tisztességesek s a közjegyzői ál­lásnak le nem vonnak; a b) pontban, a melyek az állás kellő tekintélyén ejtenek csorbát; a c) pontban pedig mondassák ki az, hogy az ő közre­működésével kötött ügyleteknél kezességet vagy szavatosságot nem vállalhat. Az egyes kifejezésekre tett megjegyzéseket mellőzzük. Az 5. § nál — a fentebbiek nyomán — Ho­dosy J. indítványára kihagyatott a két végsor, miszerint „Szükséges, . . . hogy minden járásbiró­­sági kerületben legyen legalább egy közjegyző.“ — Horváth Lajos kívánságára azonban azon fen­­tartással, hogy ha a bizottság utóbb a közjegyzői kényszert hozná be, — (a melyet azonban ő elle­nezni szándékozik) ezen rendelkezésre vissza le­lehessen térni. A 6. §. elfogadtatott, úgy azonban, hogy a 7. §. második bekezdése a 6. §-hoz csatol­tassék. Különben a 7. és 8. §. elfogadtatott. A 9. §-nál Steiger Gyula a biztosítéki össze­geket emeltetni; Horváth Bold, pedig a választó vonalat nem a 30, de a 20.000 lakossal bíró vá­rosokban kívánván megállapíttatni, emez indítvány elfogadtatván­y amaz mellőztetett. A biztosíték tererjaira nézve betaroztatott, igy­az készpénzben, a magyar állam kötelez­vényeiben, a magyar kormány által óvadék­képe­­seknek nyilvánított értékpapirosokban, és kétsze­res értékű jelzálogban állhat. Steiger Gy. az államot feljogosíttatni kívánja, hogy ha az ily papirosok értéke csökkenne — a kiegészítést követelhesse, — mire a miniszter azt jegyezvén meg, hogy mivel az ilyen papirosok emelkedhetnek is, és nem valószínű, hogy nagyon csökkenjenek,­­ azon folytonos felügyelet alig lát­szik szükségesnek. Végre Hodosy J. azon megjegy­zésére, hogy csak bizonyos 1/0-on aluli csökkenésre lenne ily rendelkezés teendő, a­miről azonban egy következő §-nál úgy is szó lesz: itt az indít­vány mellőztetett. A 10. §. szinte vihart idézett fel. — Matolai E. a kir. ügyészt kihagyatni, s a biztosíték feletti határozatot a kamarára kívánta bízatni, mi azon­ban egyhangúlag elejtetett. — Steiger Gy. azonban nem kivánt annak ugyanoly hatalmat adni, mint az egész kamarának. A bizottság ezt is elerte. Ugyanezen biz.­tag felkérte a minisztert, nyilatkozzék határozottan, kívánja-e, hogy e kér­désekben ne csak a közjegyzőnek, de a kamará­­nak és a királyi ügyésznek is legyen felfolyamo­­dási joga, hogy a §. ahhoz képest világosan fo­galmaztathassák: a miniszter azt válaszola, hogy a §. ezt nem zárja ki. Matolai E. pedig arra figyel­meztetett, hogy a szöveg szerint, ha a kir. ügyész a kamarával nem érthet egyet, határozat sem jöhet létre, tehát nincs mi ellen felfoyamodni. Ezen észrevételek után az elnök feltevén a kérdést­­-ö­ az eredeti szövegre , a többség ezt el nem fogadta. Ekkor a Steiger Gy. módosítvá­­nya tűzetvén ki — ez is kisebbségben maradt, mire az elnök az eredeti szöveget mondá ki elfoga­dottnak. Azon észrevételre, hogy a Matolai E. módosítványát kellett volna a Steigeré előtt ki­tűzni, mert ennek pártolói csak azután szavazhat­tak volna a Steiger Gyuláéra , az elnök ezt utó­lagosan tűzte ki, mire az is kisebbségben marad­ván, — ismét az eredeti szerkezet mondatott ki elfogadottnak. A 11. §. elfogadtatott, a min. azon hozzá­adásával, hogy a biztosíték a letéti pénztárba díj­mentesen helyezendő el. A tárgyalás holnap d. e. 10 órakor folytat­tatik. — Az állam és egyház közt való viszo­nyok szabályozására kiküldött bizottság f. hó 16-án, pénteken d.e 11 órakor a képviselőházban ülést tart. Bécs, jan. 14. (Saját levelezőnktől.) Az osztrák kormány három tagjának, köztük a miniszterelnöknek Prágában időzése ismét okul és alkalmul szolgál a cseh kiegyezés tengeri kígyójának felbukkanására. Mondták, hogy Auer­sperg komolyan értekezik a cseh vezérekkel s mondták, hogy Csehország számára, Galiczia min­tájára, országos miniszter fog kineveztetni. Ha azonban e hírek már az első pillanatra is val­ót­­lan szinüeknek látszottak, úgy a csehországi leg­újabb pótválasztások, mint pehelyt a szél, fújták ki azok­ból az alapot. Riegerék elvitázhatatlan győzelmet arattak s ha nagyjelentőségű diadaluk tudatában többször fognak, mint addig, hivatkozni a népre, mely „mögöttük áll“, vagy „törekvésüket helyesli,“ mely „politikájukat a magáénak vallja* — úgy ez öntudatukat jogosulttá teszi a legújabb választásoknak rájuk nézve rendkívül fényes sikere. A fiatal­ csehek az egész vonalon vereséget szen­vedtek ; legrégibb fészkeikből szob­ták ki őket az Ó-Cseh töredék jelöl­jei s egykor legragaszkodóbb választóik veték ellenök az urnába szavazataikat. Még vezérük is csak egy ó-cseh jelölt visszalépése folytán, kegyelemből választatott m­g. A cseh kiegyezésnek csupán egy „országos miniszter“ engedményét rebesgető híre tehát nem jöhetett alkalmatlanabb időben, mint ép az ó-cseh­­ diadalának napján. Ha a „Pokrok“, melynek czikkei Rieger tollából származnak, e választások után diadalittasan kiált föl: „a nép mögöttünk áll, a cs­i nemzetnek egyedüli vezérei Rieger és Palacky!“ v­agy azt teljes jogosult­sággal teszi. Hanem ebből épen ellenkezője következik annak, hogy az ó-csehek, kik jelenleg korlátlan urai a térnek, engedékenyekké váltak volna. A legújabb győzelmek inkább edzették, erő­­síték és szivósabbá tevék. Volt igenis ezelőtt körülbelül egy hóval szó, még­pedig komolyan a cseh kiegyezésnek a lebegő kérdések sorából való kiküszöböléséről s annak idejében a mozgalmakról értesítem is önöket, de még akkor sem vett, még akkor sem lehetett szó az a csehek föltétlen, vagy a föltétlenséggel egyen­lő föltételek mellett való megadásáról. Akkor Herbstet emlegették azon Mózes gyanánt, ki a cseheket a kiegyezés igéretföldére lett volna ve­zetendő. Azóta a helyzet jelentékenyen változott. A „Pokrok“, mely akkor a halálharangot húzta meg a cseh ellenzék fölött, ma győzelmi riadót fú. Riegert kit akkor lejárt politikának tekintenek, ma dictátori hírben és hatalomban áll és Herbst, ki akkor még az Auerpersg-kormánynak hű támogatója volt, ma ennek határozott antago­­nistája. Hét káptalani landtag­ szavazat volt ok az egyenetlenség felszítására. Az új választási törvény e hét szavazatot törlé s a kormány annak gyakor­lását — signatura temporis — engedélyezé, gyöngítvén helyzetét ezáltal nemcsak a reichsrath­­ban, de a népben is. Ami a reichsrathot illeti, annak legközelebbi összejövetelét, tehát ez újabb casus belli is szaporítandja s ha Herbst a bak­­izentrum fölött oly uralmat gyakorol csakugyan, mint a­hogy állítják, úgy könnyen megtörténhetik hogy a minden oldalról meggyöngített Auersperg­­kormány bukása a­­ Herbs­t-k­ormány meg­alakulását fogja maga után vonni. Ekkor tán a cseh kiegyezés tengeri kígyójának is több oka lesz a felbukkanásra. — Szászok és románok a megyeren­dezésről. A „Telegrafulu Románul“ 104-ik számában felel a szász lapok azon szemrehányására, hogy a „kwatyföki“ románok nem fognak kezet a szaszokkal a megyerendezési tvjava­lat megtá­madásában, sőt közönnyel szemlélik Fogaras és Naszód vidékeknek a hatóságok sorából kitörül­­tetését?! Igaz , mond a n.­szebeni román közlöny hogy e tekintetben lehetnek sérelmeink, az is igaz, hogy ezen törvényjavaslat által leginkább a magyar előnyök biztosíttatnak. De másfelől az is igaz, hogy Brassó és Szeben megyékben biztosítta­tik az együttlakó nemzetiségek egyenjogúsága s a középkor rozsdás intézményei s azon mesterkélt jogok, melyek szerint a városok lakossága egy­szersmind az őket számra többszörösen meghaladó vidéki népességet is kizárólag képviselte - az említett­­javaslat által merőben eltöröltetnek. S ег nekünk románoknak nagy haszon, s annyival jelentékenyebb elhaladást tanúsít, minél halálo­sabban ragaszkodnak a szászok elévült képzelt jogaikhoz! Kerestek volna a szászok más kiindulási pontot, melyen karöltve működhettünk volna a közjóra. Ők­­ e helyett­­ velünk szemben el­lenséges álláspontra helyezkedtek s ez által a találkozás lehetőségének alapját merőben szétrom­­bolták. Aa P.n­e.e­sti riasztásról. Az újvidéki „Szibszki Národ“ szerint a pancso­­vai követválasztást a választási elnök betegsége miatt f. hó 13 án négy napi heves küzdelem után­­ elnapolták. Az 1848 M választási törvény 33-dik szakasza értelmében a pancsovai választás nem bír érvénny­.­A választás fol­yamáról a „Szim, Nár.“ azt

Next