Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)

1874-05-28 / 145. szám

Előfizetési árak: egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt.— kr Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes siám­ Ara 10 krajczár. szerkesztési iroda: B­udapesten, nád*r-utc*a 6. aa. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el POLITIKAI NAPILAP. ( Hirdetések felvétele: B­udapesten) nádor-uteza 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján: nádor-uteza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó red­arcátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-uteza 6. sz.) intézendők. Közlekedés. B (reggel) jelenti az időt éjféltül délig, E (este) déltől éjfélig. Bécs gyor­v. ind. szl6 E. 11—B. Pest gyors. ind. 7.«TÉT 2.25 E. Pest érk.10. 6 E. 6.85B. BÓCS______érk. 2.12 E. 8.2» it. Bécs ind. 8.45 B. 8.20 E. BAzlas ind. 6.06 E. 8.30 R. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ #.H R. Pest érk. 6.66 E. 6.06 E. Szeged „ 1.61 B. 1.16 E. ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.86 , Pest érk. 8.12 „ 7.49 , Szeged ; 1.31 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 9.25 E. Temesvár ind. 6.19, 6.80 Érk. Pozsony „ 4.23 E. 4.20 „ BAzias érk. 8.46 , 10.89 Bécs érk. 6.0» , 6.08 , Talk­Any ind. 3.21 E. Perjámos ind. 8.25 B. PeriAm­os érk. 6.06 , Valkány érk. 11.10 „_______ Becs ind. 7.4 B. 6.60 E. I Sz..Fehérv.ind. 10.18 B. 12.23R Győr „ 11.64 „ 10.05 „­­Uj-Szõ ny „ 2.42 E. 8.66 „ Uj-Szöny , 1.22 E. 11.18 , Győr , 4.19 , 6.13 , Sz.-Fehérv. érk. 6.53 , 2.60 R. Bécs érk. 7.60 , 8.44 „ Bnila ind. 7.15 R. 10.68 R. 9.46 E .Triest ind. 7.— E. 17.10 R. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.23 E. 11.54 R .Kamzea , 1.48 „ 10.43 E. 6.18 R. Kanizsa 1.47 E. 11.89 „ 4.43,­­Sz.-Fehérv.„ 6.17 „ 3.68 R. 1.50 E. Triest érk. 8.26 R. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 R. 4.66 , Kanizsa^ ind.10.56 E6Í48 R 2.15E. Becs ind. 7.16 R. 11.16 E 7.46E. Sopron „ 6.88 R 1.46E 7.40R. Sopron „ 11.53 , 3.40R. 11.19, Bécs érk. 9.8 R 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa «rk. — 10.18 R. 4.87 B. Sz-Fehére, ind. 9.87 R. 3.18 E. Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.6*. E Kis-Czel „ 8.12 E. 9.30 „ Szombathely , 8.51 „ 6.31 „ Szombathely , 6.36 „ 8.01 „ Kis-Czell „ 11.26 , 9.07 , Gyanasolva érk. 9.30 „ 6.85 E. Sz.Fehér V. érk. 6.07 E. 8.10 R. Kefir ind. 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind 8.61B. 12 09E Kis-Czell , 11.45 „ 8.12 E Kis-Czel , 11.31 , 8.30 „ Szombathely érk. 2.10 R. 6.02, Gy«r______érk. 2.00 E. 6.61 , Zákány ind. 8.63 E. 6.80 R. KArolyvAr. ind 6.18 R. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40 , ^ ind. 8.28 , 8.83 R. , ind. 8.17 , 9.20 , KArolyvAr. érk. 10.17 E. 10.19 R. Zákány érk. 11.44 R. 2.87 R. "Sziszeti ind. 5.68 R. 6.43 E. Steinbruck ind. 4.—R. 4.40 E. Zágráb , 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.68 R. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.64 R. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 R. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 R. 4.18 E. IBát­aszék ind. 8.37 R. 8.26 E. BAttu­szék érk. 3.44 E. 0.15 R. Zsákány érk. 12.1 , 2.27 B. Kanizsa ind. 6.18 B. 2.48 E. IMoh­Ács ind. 6.20 R. 6.00 E. Zákány 6­ 21 * 4.03 „ Zákány „ 12.86 E. 3.07 B. MohÁcs érk. 12.80 E. 12.2'J R. Kanizsa érk. 1.81 , 1.19 „ Villány ind.1l.82 R12.E­­W.­'VAradInd. 9.11 R 5.6 E Eszék érk. 1.14 E 2.19 E Szeged „ 7.85 E 12.8E ind. 6.00 E 8.00 R Eszék érk.1l.20 E10.28 B Szeged ind. 6.34R6.16E­­ , ind. 6.16R10.66R­­.-Várad érk. 9.10R7.16E Villany érk. 7.17R1.11E_____ Pest ind 7.30 R. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 B. 6.84 R6.00E Czegléd ,10.18, 8.55, Mi­kolcz „ 7.49 , 1.66 E 9.60, Szolnok , 11.22 , 9.68 , Debrecz. „ 12.47 E 10.34 P -Ladány 2.01 E. 12.66 R. P.-I­adány , 2.25 , 12.87 R Debrecz., 3.12 , 2.62 , » í í1 • Miskolcz „ 10.40 , 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 , Kassa érk. 3.22 B 12.18 E 6.62 ,­Fent érk. 8.81 , 8.46, Szolnok ind. 11.12 B. 10.87 E. Temesvár ind. 8.66 B. 6.29 E. Arad „ 4.85 E. 6.23 R. Arad „ 12.25 E. 9.04 „ TemeseAr érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok „__4.64 , 4.17 R. P -I.adány ind. 2.85 E. 1.26 R. V.-VArad ind. 11.22 R. 9.05 E. N.-VArad ’ érk. 4.47 „ 4.06 „ P.-EadAliy érk. 1.28 E. 11.44, ind. 4.20 E. 6.44 R. 11*1.-VAsArbely ind. 7.15 R. 10.02 E pjBk. 10.89 , 2.80 E.­­T­/trb . 1.80 E. 2.50 R Oe .Fehérvár érk. 9.45 R. 6.eoE. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „­­ ind. 1.05 , 11.32R „ „ ind. 10.20 R. 4.00 , Titol”8 ’ „ 2.34, 1.12 E. Piski , 1.13 E. 6.10, M.-VAsArhely érk. 6.16 , 6.52 „ Arad______érk. 8.20 , 11.46 , Pisti! ind. 2.50 E. Petrozsény ind. 7.20 R. Petrozsény érk. 7.40 _____Pb­M_____érk. 12.7 E._____ Kis-Kapus ind. 6.56 R. 9.40 E. S­eben ind. 6.40 R. 3.40 E. Szeben érk. 9.6 ,11.40 , Kis-Kapus érk. 7.60 , 6.80 , IT­V Arad ind. 6.07 E. 6.— R. I Brassó ind. 2.10 E. 7.80 E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.40,­­Kolozsvár ind. 4.46 R. 4.40 E Brassó érk. 1.80 „_____M­.-T Arad érk. 10.55 R. Budapestind.8.00D,8.46E. iBntka ind. 12.48 E. 4)00 D. n. Hatvan „ 4,68 „ 11.64 éjjel. Zólyom „ 4.7. R, 10.09 E. „ 9.68 d.e.­­ e.6* 7­. ”• . Salgó-Tarján „ 6.37 e.2.26 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 R. 3.44 E. 8 érk. 12 50 D.U.ind.7.22 B. érk.1­,81 E.ind.l,31 X­.n. Zólyom ind. 9.50 E. 8.08 D. Hatvan ind. 9.06 D.e. 6.08 B. érk. 2.63 D- u. érk. a 27 D. u. mirha érk! llnA.io»'p. u. Budapest „­llOOP.e. 8.67 B.__ Zólyom ind. 10 19 É! jBeszterczebAnya ind. 8 38 B. Beszterczeb. érk. 11.48 r.­­Zólyom_____ érk. 9.66 R. Baram-Berzencze ind. 9.45 B. iSelmeczbAnya ind. 4 26 n. a. SelmeczbAnya érk. 12.19 D.n. Garam-Berzencze érk. 6.22 E­ Budapest ind.7.86 R 12 00D 10.80E. Miskolcz ind.l 26D.U.7 5"R.10.00E Hatvan „ 9.36D e 3 22D.n.l 51E Hatvan „ 4­6 D.n.l.36D.u.3 44E Miskolcz érk­­.00D U.8.45 E. 7.10 R.­­Budapest érk.6.65 E.4 26D n.O.SOR Hatvan ind. 6 21 R. 6.25 D. u.­­Szolnok ind. 6.06 R. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 9­00 E.­­Hatvan érk.8.45 D.e. 4.20 D. o. Vámos Györki ind.s.15 E.4.37 P.u. Gyöngyös ind. 1.30 E. 3.01 D. u. Gyöngyös­i 8.60 E.6.12 D.u. V.-Györk érk. 1.59 E. 3.80 D. n. F.-Abony ind. 6.20 E. 5.00 B. Eger ind. 2.04 D. n. 11.87 E. Eger érk. 7.13 E. 6.68 R. F.-Abony érk. 2.49 D.n. 12.22 E. Miskolcz ind. 1.37 D. s. 5.00 D. u. Fülek ind. 6.60 ■ i. e. 7.6'' E. Bánréve „ 4.25 D. n. 9.01 E. Bánréve „ 9.56D e.érk.10.85 E.i.4.00E Fülek érk. 7.00 E. 12.60 E. Miskolcz érk.1. 82 D.n. érk.6.45B Kassa ind. 6.00 B. 6.80 E. Oberberg Ind. 8.25 E. 7.00 R. Rutka „ 8.28 E. 8.00 R. Rutka „ 2.12 R. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 „ 8.00 E. Kassa____érk. 5.00 E. 3.00 R. Xbős ind. 7.00 R 8.00 R 7.00 E. Eperjes ind. 1.26 R 6.30 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 8 46 „ 8.16 ,, A bős érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 „ Szerencs ind. 8.66 R. 8.50 E. KirÁlyhAza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.­A.­Ujhely „ 10.61 „ 6.82 „ Csap „ 4.16 „ 1.86. Ceap „ 12.66 E. 8.26 ,,­­S.-A.-Ujhely „ 6.08 ,, 3.50 ,, KirAlyhAza érk. 4.18 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 5.36 „ S.-A.-Ejbely ind. 4.42 B. Homonim ind. 1.26 E. Homonna érk.____11.10 E. S.-A.-i'jhely érk.____5.33 ,, fjogvAr ind. 11.18 R. 2.2­7 E. N­yiregyhÁza ind. 6.00 R. Csap „ 1.00 E. 8.46 „ ICsi­p „ 12.48 E. 4.35 B Nyíregyháza érk. 6.26 ,, U­iaitvAr érk. 8.04 „ 6.68, BAtyu ind. 8.40 E. [Munkács ind. 12.06 E. Minik Ács érk. 4.61 „ __iBHyn érk. 1.17 „_____ Debreczen ind. 8.12 R 4.18 E. j Szigeth ind. 1.09 R. 9.81 R. Királyháza ind.10.47 R 4.13 E 9 4Sérk. Királyháza „ 4.85 „ 4.28 E, Szigeth érk. 1.66 E 7.12 E 6.—­­Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre....................................20 forint — fer. Félévre.........................................10 „ —­kr. Negyedévre.................................5­0­0 kr. Egy hóra......................................1­­­80 kr. Az előfizetést — postai útón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó­hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi úton történő m­eggrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Ems, máj. 26. Vilmos császár esteli 8 órakor utazott Berlinbe. Az orosz czár a pályaudvarig kisérte, hol a két fejedelem a legszívélyesebben búcsúzott egymástól. Berlin, máj. 27. Vilmos császár a potzdami pályaudvarban a koronaherczeg két fia, György leg. a város parancsnoka s a rendőrfőnök által fo­gadtatott. A császár igen jó szinben volt s a her­­czegek üdvözletére örömteljes meghatottság látszott vonásain. Bern, máj. 27. De Santa Isabella, portugál követ tegnap délután meghalt a két nappal azelőtt szenvedett csonttörés folytán. Bonn, május 27. Az ókatholika synodus Rein­­kens püspök által ma nyittatott meg. Washington, május 27. Richardson kincstári titkár lemondani szándékozik. Madrid, május 27., Brenzana kineveztetett szentszéki követnek, Don Carlos elhagyta Daran­­got és Arpeytlába megy. Páris, május 27. A „Journal Officiel“ egy­­ marse­illei nagytanács feloszlatásáról szóló decretu­­mot tesz közzé, és egy másikat, melylyel a máj. 15-én Franczia­ és Németország között létrejött egyezség szentesíttetik, melynek értelmében a vámárszabás minden 50 gramm súlyú áruczikk után 20 centimesben állapíttatik meg. Páris, május 27. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi törvényszék elnökének abbeli nyi­latkozatára, hogy a párizsi zilált kereskedelmi vi­szonyok a kormányban felmerülő folytonos változ­tatásoknak tulajdonítandók, azt viszonz­, hogy a kormány Mac-Mahon akaratával egyértelemben en­nek hét évre terjedő hatalmának az utolsó perc­ig érvényt fog szerezni. A „Paris Journal“ azt jelenti Spanyolországból, hogy újonnan komolyan fogla­koznak egy hohenzollerni vagy egyéb trónjelölés eszméjével. Sagasta és a miniszterelnök a tervnek megvolnának nyerve. Bécs, május 27. (Hivat zárlat.) Magy. földteherm. köt­vény 74.75. Salg Tarján 94.—. Magyar, hitel. 144.50. Ma­gyar záloglevél 85.25. Erdélyi —. Magyar keleti vasut 50.50. Magyar sorsjegy 74 25. Tiszai vasut 210.—. Magyar vasúti kölcsön 94.50 Angol-magyar 82.50. Franco-magyar 58.50 Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasut 105.­­ . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 57—. Török —. Municipális —.—. Berlin, május 27. (Zárlat) Galicziai 108. 50. Lombar­dók 83 50. Ezüst-jöv. 67.12. 1860-iki 98 50. Bécs 89 72 Romániai 44 50. Államvaspálya 189.25. Papirjövedék 62 30 Hitelsorsjegyek 106.60. 1864-iki 91.— Hitelrészvények 130.25. Magyar sorsjegy 46.75 Utolsó posta. A német ultramontán párt vezére Mal­linckrodt tegnap tüdőgyuladásban meghalt. Még csak 53 éves volt s pár hónap előtt lépett má­sodszor házasságra. Az országgyűlési centrum fő­támaszai egyikét, s minden esetre legiskolázottabb szónokát veszté el benne. A n­i­e­vr­e-m­e­g­y­e­i választás eredménye egész mozgalmat idézett elő Párisban. A kormány azonnal tanácsot ült s a jobbközép is értekezletet tartott ez alkalomból, s komoly szavak váltottak a veszélyről, mely a bonapartismus felelevenedésé­ben fenyeget. D’Audiffret-Pasquier után többen hangsúlyozták a balközépre való támaszkodás szük­séges voltát, s azt, hogy a conservativ köztársa­ságot meg kell szilárdítani. A gauche republicaine főközlönye a „Republique Frangaise“ egész felhá­borodással ír ez esetről: elítélt népszavazás fenn­álló rendszerét s úgy tartja, hogy ez a választás vagy az államcsíny szentesítése, vagy a hazugság mű­ve, mint az 1870. május 8-iki népszavazás. ,A császárság ismét felüti fejét, úgymond. Fran­­cziák t undorral forduljatok el tőle, mert ha eltűri­tek halált hozó ölelését, súlyosan meglátogatott hazátok menthetetlenül a végromlásba dől. Az „Union“ a legitimista jelölt csúfos bukása miatt nem is közli a választás eredményét. Politikai kö­rökben egyébiránt Bourgoing megválasztását nem tartják kedvezőtlennek annyiból, mert a bonapar­tismus lábra kapása a jobbközépet leghamarább térítheti eszére —— s ezzel a conservativ Köztársa­ság alapjára. A „Temps“ kiszámítja, hogy a köz­­társasági párt mindössze is csak ezer szavazatot vesztett Nievreben 1873. áprilisa óta. Akkor 33 ezer szavazat választotta Thurignit, most a köztár­sasági jelölt 32 ezeret kapott. Aztán így folytatja : A bonapartismus győzelme tanulságul szolgálhat az országnak, de egyszersmind egyenes intés a mon­archikus pártoknak,­­ különösen a jobbközépnek. Tőle függ megítélnie, vájjon támogathatja e kétér­telmű politikát, mely csak az imperialismusnak vá­lik hasznára, és nem inkább arra utalja-e hazafi­­sága parancsolólag, hogy azon észszerű tettre ha­tározza el magát, melyről tegnap (24-ikén) Thiers oly ékesen szólott, az­az hogy komoly és tevékeny támogatását a conservativ köztársaság szervezé­sének szentelte. Budapesti színlapok. Csütörtök, május 28. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ 45. szám. Romeo és Julia. Nagy opera 5 felvonásban. írták : Barbier Gy. és Carré M. Fordította Ormay Ferenci. Zenéjét szerzette Gounod K. BUDAI SZÍNKÖR. Másodszor: Az apostol. Eredeti népszinmtt 3 felv. írták Toldy István és N. N. Zenéjét szerző Káldy Gyula. A büntető törvénykönyv. □ E lapok hasábjain nem régen meg­jelent egy czikkünkben a büntetőtörvény­­könyvi javaslatot a mesés tengeri kigyóhoz hasonlítottuk, — a­melyről sokat hallunk, sokat olvasunk, de kezünkkel nem érint­hetjük azt. Legújabban végre — az igaz­ságügyi államtitkár úr szívességéből — megkaptuk azt, és most már valósággal kezünkben van. A mű terjedelmes — 453. §-ból áll, és egy külön füzetben, a­mely talán még vaskosabb, hozzá van csatolva indoko­lása is. Megbocsájt a szerző, hogy dicséretére még most legalább alig mondhatunk egye­bet, mintsem hogy „laudatur industria“ — mert hogy a munka nagy, — az tagadha­tatlan. De már a mi „criticus“ természe­tünk azt hozza magával, hogy a jót termé­szetesnek veszszük, és azért nem is nagyon bíbelődünk vele, míg ellenben szemünk csakhamar megakad egy vagy más oly dol­gon, a­mivel egyetérteni nem tudunk, — és ezt már meghányjuk és vetjük minden oldalról, a­mint isten tudnunk engedte. A törvénykönyv tervezete — és ez el­len semmi kifogásunk — csak a bűnté­nyekre és vétségekre szól: a kihágásokat külön rendőri törvénynek hagyván fel, két rész ki van osztva. Az első általá­nos határozatokat tartalmaz, a második rendelkezik az egyes bűntények és vétsé­gekről, és szabja meg azok büntetését. Egy ily nagy műnek tüzetes ismerte­tése, annak alapos ismeretét tételezi fel; erre pedig egy fél nap oly kevés, hogy az alatt valóban csak belepillantani lehet: megismerkedni vele nem. — Ennélfogva még ez alkalommal csak oly egy két esz­mével foglalkozunk, a­melyek az első bele­­pillantásra is feltűnnek; de — habár nem szándékunk olvasóinkat egy hosszú czikkso­­rozat lánczolatával fárasztani — a tárgy elsőrendű fontosságánál fogva bizonyosan még sokszor visszatérünk reá,­­ mielőtt a törvényhozási terem szőnyegére kerülne. Már minapi czikkünkben említettük, hogy magán értesülésünk szerint a ja­vaslat nem emelkedett fel a polgárosodás, műveltség azon magasabb színvonalára, a melyen azt látni szeretnék, — sőt, nem tagadjuk — kissé reménytettük is, — mert a halálbüntetést megtartja. —Sőt oly hírek is szárnyaltak felőle, miszerint k­e­­gyetlenség tekintetében ritkítja pártját, — mert oly aránylag csekély bűntényekre is halált szab, a­melyekre századunk bár­mely törvényhozása, valamint saját eddigi fenyítő gyakorlatunk, nemcsak, hogy halált nem, de alig egy-két évi börtönt szabott. Megvalljuk — nem akartunk e híreknek hi­telt adni, mig meg nem győződünk felőle. — Erre még nem volt időnk, de — fájdalom! — hogy a kegyetlenség e műnek jellemvonása, arról már is meg kellett győződnünk. Mellőzzük azt, hogy a fegyházakban naponkint csak egy, a börtönökben csak két órai szabad levegő és mozgás engedtetik a foglyoknak. — Ha ez az egészség fentartá­­sára elég, akkor nincs ellene szavunk, mert a büntetés legyen büntetés és nem tréfa. — De már azt nem hihetjük, hogy bár­ki is egy évi, sőt a 20 éves koron alul levő elitélt egy félévi magányos elzáratást is elviselhessen a nélkül, hogy elmeháborodás veszélyének legyen kitéve. Igaz —­ ott van az egyik §-ban, hogy ha ily veszély jelent­kezik, az orvos véleménye alapján a magá­nyos „tarka“ — (ime új szót is kapunk benne.) — félbeszakítandó. — De váljon, nem késő-e azt félbeszakítani, mi­dőn az elmezavarodás veszélye már­­jelent­kezik ? Már pedig, ha érdekében áll is az államnak a netalán többé nem javítható gonoszokat ártalmatlanokká tenni, érdeké­ben nem állhat lelki nyomorékokká változ­tatni azokat, és fegyházaiból a tébolydákat népesíteni! De térjünk vissza a halálbüntetésre. Mi már azzal sem tudunk kibékülni, hogy ez a rendes büntetések közt meg van tartva. Nem ismételjük, a­miket e kérdés felett csak nem régen mondottunk. — El­­ismerjük, hogy egy nagy lépés jó irányban a javaslat azon rendelkezése, miszerint a kivégzés ezentúl ne nyilvánosan, de zárt helyiségben történjék. — Csakhogy ezzel egyszersmind épen maga a miniszteri javas­lat rontja le, vagy legalább tetemesen gyen­gíti a halálbüntetés megtartása mellett fel­­hoza­ni szokott azon egyik legerősebb érvet, miszerint arra másokat elrettentő példa végett szükség van. Ámde ezen egy lépést előre nyom­ban ugyanazon §-ban követi egy másik lé­pés — látszólag ugyan előre, de sze­rintünk hátra, vagy legalább is nagyon ferde irányban. Ez a nyaktiló. „Látszólag“ mondjuk előre, mert meg­engedjük, hogy ez a kivégzésnek egy tö­­kéletesebbb eszköze. Mi azonban magát a halálbüntetést rosznak, elvetendőnek, iga­­zolhatatlannak tartván: minden a körül be­hozható úgy nevezett tökéletesbitést is ha­ladásnak a roszban, nem tökéletesedés­nek, de „raffinement“-nak tartunk, a mely­től érzékünk uidorral fordul el; — és annál veszedelmesebbnek, mert azt tartjuk, hogy a mi önmagában rosz, az a tökélete­sítés által annyival roszabbá válik, hogy annál nehezebben szabadulunk tőle. Mi te­hát az ily haladást megköszönjük, sőt til­takozunk ellene. Még csak egyet hozunk fel ez alkalom­mal a javaslat kegyetlen jellegének, és visz­­sza, a múlt századok sötétsége felé néző irányzatának bizonyítékául. — Azt hiszik olvasóink, hogy talán indokolatlanul hasz­náljuk e nagy szavakat, hogy túlozunk? Várjon mit mondjunk egy oly büntető tör­vénykönyvi javaslatról, a­mely a XIX. szá­zad negyedik negyedével kezdené meg éle­tét, és a­melyben a halál­büntetés­nek egy kebelrázó fokozására, ex­­asperatiójára bukkanunk? Mit mon­danánk egy oly büntető törvényre, a­mely ha­bár csak az apagyilkosra, vagy a leg­­megrögzöttebb gonosztevőre azt szabná bün­tetésül, hogy halálra ítéltessék, és az ítélet jogerejűvé válta után például 6 vagy 8 hó­nap múlva hajtassék végre rajta a bünte­tés ? ! És e java°la,tU«e n ez a t ^ ® T b o u. Az akadémia nagygyűlései. II. Május 27. Ma a magyar tudós társaság nagygyűlési tanácskozást tartott, mollon «».» u«_ ülés programmja megállapittatott; az egyes osztá­lyok jelentést tettek tegnapi határozataikról; a pá­lyanyertes művek jeligés levelei felbontattak, s az uj jutalomkérdések kihirdettettek. Az ünnepélyes kerülés programmja a követ­kező : Elnöki megnyitó beszéd. A megválasztandó elnöktől. Titkári jelentés az akadémia 1873. évi működéséről. Arany János főtitkártól. Emlék­beszéd Liebig Jusziis külső tag felett. Than Károlytól. Az archaeologiai leletekről, különösen a trójai ásatásokról Winckelmann óta. P­u­­­sz­­k­y Ferencz tiszteleti tagtól. Jelentés az akadémia jutalmairól és választásairól. Végre elnöki zárszó. Az első osztályban a 200 aranyos Nádas­­dy-díjat a birálók egyhangúlag a „Salamon“ czimü történeti költeménynek ítélték oda. A jeligés levél felbontatott s benne Szász Károly neve találtatott. A „Munkács amazonja“ figyelem­ben részesült. A Sámuel-féle 15 aranyos díjjal az aka­démia a S­z­i­l­á­d­y Áron érte­kezését koszorúzta meg, s Joannovics György hasonló értékű dol­gozijának kitüntetésére az osztály által kért 15 aranyat megadta. Az osztály új jutalomkérdése: Révay Fe­rencz életrajza és munkái jellemzés­e. Jutalmul Fraknói Vilmos 50 aranyat ajánla fel, s azt Horváth Mihály még 50-el toldta meg, igy dija 100 arany. A második osztályban a gr. Lónyay-féle 100 aranyos kérdésre 5 munka pályázott; éspedig: 1. A magyarországi rónavidékek legczélsze­­rűbb közlekedési rendszere. Jelige: „Nemünk mű­velődéséhez, a betűk és a könyvnyomás egyedüli kivételével, azon találmányok járultak leginkább, melyek a távolságot rövidítették meg. Macaulay. 2. A vidéki érdekű olcsó, különösen pedig a kes­keny vagányú vasutak. Jelige : „Experientia docet.“ 3. (czime a pályakérdés) Jelige: „Veritas.“ 4. A keskeny pályák, mint a mellék­forgalom hivatott eszközei. Jelige: „Olga.“ 5. Keskenyvágású vasu­tak, tekintettel a vicinális vasutakra és kőutakra. Jelige: Excusez du peu.“ A jutalmat az első számú nyerte, melynek szerzője, amint a jeligés levélből kitűnt, Szabó Gyula műegyetemi ta­nár. A megdicsértetett. A Dó­r­a-alapítványból kitűzött jutalom kér­désre két munka érkezett, de a dij egyiknek sem adatott ki. A Vitéz József-féle 40 aranyos kérdésre 3 értekezés pályázott a következő ezimek alatt: 1. Bonfinius Antal és magyar történelmi műve, Jel­ige : Digium laude virum Masa vetat mori. Hor.­od. IV. 8. 28. 2. B­o­nfi­niu­sn­ak, mint tör­ténetírónak jellemzése és műve, kút­főinek kimutatása s bírálati mélta­tása. . . Jelige: Prima est lex historico data, teste Cicerone de oratore, ne quid fassi dicere ancieat. 3. Bonfinius és a magyar történetírás. Jel­ige : „Csak­is kútfőink tisztázása, értelmezése által jöhetünk tisztába a legfontosabb történelmi kérdé­sek felől.“ Gr. Kemény József: A jutalom a II-ik számúnak ítéltetett, melynek szerzője a jeligés le­vél szerint Heimár Ágost, pozsonyi reál-tanár. A Sztrokay-féle 100 aranyos kérdésre két munka versenyezett, „A bizonyítás el­mél­e­t­e“ czímmel, s a díjat az első száma kapta, melynek szerzője a mint a jeligés levélből kitűnt, Zlinszky Imre, királyi táblai pótbíró. Végre az akadémiai nagy jutalom is ez esztendőben a második osztályt illette, s ez a 200 aranyos jutalmat Horváth Mihálynak ítélte „Magyarország története“ és „A magyar függetlenségi harcz törté­ne­t­e“ czimü művei­t, fogy “A­őttelék kora“ czimü munkája nyerte el. levő gyenge nőre van kimondva, mert egy §. azt mondja, hogy a halálbün­tetés a teherben levő nőn a szülés után h­aj­tozik végre! Ehhez „commentárt“ írni nem bírunk. ” A „Pester Lloyd“ esti lapja írja: „A mint itteni jól értesült körökben beszélik, a vas­úti csatlakozást illető tárgyalások a román kor­­mánynyal nem haladnak óhajtott módon. Mint ol­vasóink tudják, a magyar kormány, mely előbb azon álláspontot foglalta el, hogy ez orsovai csat­lakozás csak egyidejűleg engedhető meg a brassói csatlakozás létesítésével, újabban azon engedményt tette, hogy a brassói csatlakozás másfél évvel ké­sőbb nyitható meg az orsovai vonalnál. Ezzel a a magyar kormány jóformán elment a legszélső határig.“ A „P. Lloyd“ ezután tovább fűzi a dolgot, nekünk azonban a közlemény kellemetlenül gya­núsnak látszik, mert egy túlságosnak látszó köve­telést egy kevésbbé túlságosnak mondott követelés­sel állít szembe. Talán így akarják a dolgot le­­nyelhetővé tenni, mely különben nem lenyelni való s a képviselőház talán nem is fogja lenyelni. — A „Magyar Politika“ írja: Megbízható forrásból vesszük azon fontos hírt, hogy a balközép vezére Tisza Kálmán a közös hadügyi budgszre vonatkozó interpellátiója tárgyát Bittó miniszter­­elnök válaszával, nem a-akarja elejtettnek tekinteni. Tisza csak a delegationális ülésszak befejezését várta, hogy az or­szággyűlés összeülése után mielőbb élénk parlamenti acti­­óra használhassa föl azon államjogi értelmezést, melyet Bittó miniszterelnök az ország a közös kormányoknak budget készítésénél gyakorlandó befolyására s felelősségére vonatkozólag a képviselőház előtt kifejtett. Mint tudjuk, Tisza a miniszterelnök válaszával nem volt megelégedve; nem osztá különösen a miniszter­­elnöknek azon nyilatkozatát, mely a közös budget készítése s a magyar kormány felelőssége közti viszonyt fejtegeté. Tisza tehát — úgy halljuk — határozati javaslatot fog e tárgyban benyujtani mely az országos kormányra a közös­ügyi költségvetés készítésénél gyakorlott befolyásáért fe­le­ősségi kötelmet hárít a parlament előtt. Meglehet, hogy t­ laptársunknak jobb forrásai vannak mint nekünk, de annyi áll, hogy erről a dologról mi semmit sem tudunk; lehet azonban, hogy a dologban mégis fog valami történni. Ugyancsak Horváth Mihálynak adatott ki a Szilágyi István-féle történeti dij, ez eszten­dőben először, mely 10.000 forintnak fíz esztendő alatt összegesített kamataiból áll. Az uj jutalomkérdések a következők: 1. Az örökösödési és szerzett jogok. Jutalma a Sztrokay alapítványból 100 arany. 2. Az esküdtszékek behozatalának czél­sze­rűsége. Jutalma Horváth Boldizsár adomá­nyából 100 arany. 3. A mohácsi vészt meg­előző korban tartott egy­h­á­zi zsinatok története. Jutalma az Oltoványi alapítvány­ból 200 arany. A harmadik osztályban az ásványtani kérdés­re, mely a hölgyalapitványból tűzetett ki, egy munka érkezett. Bírálók szerint gyönge, s juta­lomra nem méltó. A dij visszatartatott. Az osztály új jutalomkérdése: A fate­nyésztés Magyarországon. Jutalma a V­i­­t­é­z alapítványból 40 arany, melyet K­o­ri­z­m­i­cs László még 40-el tolda meg, igy összesen 80 arany. Bécs, május 26. (Saját levelezőnktől.) (Piros pünkösd napja. —A ve­r­s­eny­­térről. —­ A r­ém krón­i­kából.) „Piros“ pün­kösd napja az idén oly szürke volt, mint akár a­­ német theoria. A kék ég, a mely ünnepelőtti napon számos, a fekete kétely által még teljesen meg nem szállt kedélyt kora reménynyel töltött el, „piros“ pünkösd vasárnap ünnepén eső­ toilett­­jének szürke köpenyét ölte magára. Ám zúgolód­hatott aztán a kirándulók serege s még ennél is inkább a „zöldbeli“ korcsmárosok szövetsége: a két ünnepnap alatt az eső, ha meg is állt, csak azért tette, hogy e szünet által kicsalva az utca­ára, álnokul nyakunkba öntse az imigy összegyűlt hátralékot. Ma azonban ismét napsugáros, szép ta­vaszi napunk van, a­mi megerősíti az égiek ellen a földiek részéről támasztott ama gyanút, mintha oda­fönn terv szerint és programmszerűleg csak a két ünnepnapot akarták volna elrontani. No, de ez istenien sikerült is, s ha ez a siker csökkenté is némileg a tegnapi nagy lóverseny sikerét, a Freu­denau mindamellett négy közönséget látott. A részvényes páholyokban a teljes számban megjelent aristocratia foglalt helyet, élén a király­­lyal, a jó színben lévő királynéval, Rudolf koro­naherceggel, Károly Lajos, Albrecht, Vilmos és Károly Ferdinánd főherczegekkel, továbbá Mária Therézia főherczegnővel. A verseny az udvar meg­ wiA» V L vmwxvI ulavt f VlitV/ KvZl" detét. Az első versenydij az 1000 frtos Handi­cap volt. Futott, 20 bejelentett közül, 11 ló; a czélhoz elsőnek Eszterházy Miklós gr. „Spitzeder“-je, másodiknak Festetich Pál „Vir­giniája“ ért. A második a D­er­by-v­e­r­s­e­n­y volt, a jockey-club 6000 forintos díjáért ; futott 8 ló; győztes Sztáray János gr. „Lady Patrones“-e volt; második Henckel gr. „Roman“-ja. Követke­zett a 600 arany császárdij. Résztvett 5 ló; a czélhoz elsőnek Nádasdy Ferencz gr. „Game Cook“-ja érkezett meg; második Rohan L. herczeg „Bijou“-ja volt. Az eladási versenyben Captain Blue „Lauschütz“-e volt a győztes, mely Festetich Pál grófban (1250 frt) legott vevő­jére talált. Az utolsó futás a kis steeple­chase­­ért történt. Dij: 600 frt; fut 6 ló. Győztes gr. Coroni­ni „Islande­­“-je. — Ez érdekes steeple­chase után, 5 ha órakor, a verseny véget ért s a Prater főfasorán közel egy óráig hullámzott a nagy tömeg s vágtatott a sok fényes fogat befelé; ez utóbbiak közt különösen az udvari kocsik vonván magukra a bámész közönség figyelmet. A délutáni ló­versenynél sokkal általánosabb érdekeltség góczpontosult azonban ama rémhí­rekre, melyek — szájról szájra adva — tesrnap délfelé terjedtek el városszerte. A hír, különféle változásokban adván elő a tényállást, ismét egy rablógyilkosságról s nem kevesebb, mint három öngyilkosságról tudott beszélni Később e hírek mind megerősítést nyertek, a­mi a puszta tényállást illeti, a részletek, különösen a rablógyil­kosságra vonatkozólag, még ma is, midőn e sorokat írom, elütőek. A rablógyilkosság színhelye ezúttal Hemals külváros volt; a hajmeresztő tett áldozata egy 18 éves szobaleány, ki „Schuster“ mészáros mesternél állt szolgálatban s szorgalmas, jóravaló leányzónak volt elismerve. A fiatal leány reggel gazdájával és gazdasszonyával rendesen a mészárszékbe szokott menni, hogy onnét a bázisz­ü­kségletre húst hozzon magával haza, így történt tegnap is. A mészáros és fiatal felesége, mint szintén rendesen, tegnap is délben jöttek haza, de az ajtót, a­melyet az elővigyázatos és ösztönszerű­leg gyilkosságtól tartó leány belülről mindig elzárt, hiába zörgettek, mi­után végre megunták a zörgetést, lakatost hivat­ak, ki miután fölnyita az ajtót, a belépők előtt iszo­nyú látvány nyílt meg. A fiatal leány kettéhasí­­tott fejjel, saját vérében, holtan feküdt a konyha padozatán. A tett színhelyére érkezett hatósági bi­zottság nemsokára megállapítá, hogy e kegyetlen gyilkosság rablással volt összekötve, mert a szekrényből 200 frt ezü­stpén­z, 10 és 20 krosokból állva­­ raboltatott el Az ezüst mel­let levő, készpénzzel telt s körülbelül 500 frtot tartalmazó zacskót a tettes, a zacskó nagy súlya miatt nem vihette el. A gyilkos kipuhatolására a rendőrségnek ezúttal csak ép oly kevés támpontja van, mint volt a Moldaschi nevű szolgáló meggyilkoltatá­sának még eddig homályborított esetekor. Vagy helyesebben : ép annyi a támpont, mert a teg­napi tettes is, mint a Moldaschi gyilkosa, egy fe­kete keztyűt hagyott a tett színhelyén. A rendőr­ség dolgát különösen megnehezíti az, hogy a tet­test a kis házban senki sem látta bemenni, s így a támpontot csupán csak a hátrahagyott köztútt és az elrabolt nagy mennyiségű ezüstpénz képezi. Mindössze csak annyit tudnak a szemközt lakó szomszédok állítani, hogy mielőtt a leány megér­kezett, valaki a függönyöket lebocsátá. E nyilat­kozat után valószínű az, hogy a tettes akkor le­s’aoralmis­ inl,"rácsas köztai’s ezalatti' voltak tett leány által meglepetett, s horry el “azaerke­s “”Dy ei Qe aruitas—

Next