Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)
1874-05-28 / 145. szám
Előfizetési árak: egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt.— kr Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes siám Ara 10 krajczár. szerkesztési iroda: Budapesten, nád*r-utc*a 6. aa. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el POLITIKAI NAPILAP. ( Hirdetések felvétele: Budapesten) nádor-uteza 6. sz. (Légrády testvérek irodájában). kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján: nádor-uteza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó redarcátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-uteza 6. sz.) intézendők. Közlekedés. B (reggel) jelenti az időt éjféltül délig, E (este) déltől éjfélig. Bécs gyorv. ind. szl6 E. 11—B. Pest gyors. ind. 7.«TÉT 2.25 E. Pest érk.10. 6 E. 6.85B. BÓCS______érk. 2.12 E. 8.2» it. Bécs ind. 8.45 B. 8.20 E. BAzlas ind. 6.06 E. 8.30 R. Pozsony 11.18 „ 11.08 „ Temesvár „ 10.07 „ #.H R. Pest érk. 6.66 E. 6.06 E. Szeged „ 1.61 B. 1.16 E. ind. 6.67 „ 7.06 „ Czegléd „ 6.49 „ 6.23 „ Czegléd „ 9.33 „ 9.86 , Pest érk. 8.12 „ 7.49 , Szeged ; 1.31 B. 1.41 E. „ ind. 9.16 9.25 E. Temesvár ind. 6.19, 6.80 Érk. Pozsony „ 4.23 E. 4.20 „ BAzias érk. 8.46 , 10.89 Bécs érk. 6.0» , 6.08 , TalkAny ind. 3.21 E. Perjámos ind. 8.25 B. PeriAmos érk. 6.06 , Valkány érk. 11.10 „_______ Becs ind. 7.4 B. 6.60 E. I Sz..Fehérv.ind. 10.18 B. 12.23R Győr „ 11.64 „ 10.05 „Uj-Szõ ny „ 2.42 E. 8.66 „ Uj-Szöny , 1.22 E. 11.18 , Győr , 4.19 , 6.13 , Sz.-Fehérv. érk. 6.53 , 2.60 R. Bécs érk. 7.60 , 8.44 „ Bnila ind. 7.15 R. 10.68 R. 9.46 E .Triest ind. 7.— E. 17.10 R. — Sz.-Fehérv.érk.9.17 „ 2.23 E. 11.54 R .Kamzea , 1.48 „ 10.43 E. 6.18 R. Kanizsa 1.47 E. 11.89 „ 4.43,Sz.-Fehérv.„ 6.17 „ 3.68 R. 1.50 E. Triest érk. 8.26 R. — 7.61 E Buda érk. 8.17 „ 6.06 R. 4.66 , Kanizsa^ ind.10.56 E6Í48 R 2.15E. Becs ind. 7.16 R. 11.16 E 7.46E. Sopron „ 6.88 R 1.46E 7.40R. Sopron „ 11.53 , 3.40R. 11.19, Bécs érk. 9.8 R 4.60 „ 11.14 „ Kanizsa «rk. — 10.18 R. 4.87 B. Sz-Fehére, ind. 9.87 R. 3.18 E. Gyanafalva ind. 6.20 B. 12.6*. E Kis-Czel „ 8.12 E. 9.30 „ Szombathely , 8.51 „ 6.31 „ Szombathely , 6.36 „ 8.01 „ Kis-Czell „ 11.26 , 9.07 , Gyanasolva érk. 9.30 „ 6.85 E. Sz.Fehér V. érk. 6.07 E. 8.10 R. Kefir ind. 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind 8.61B. 12 09E Kis-Czell , 11.45 „ 8.12 E Kis-Czel , 11.31 , 8.30 „ Szombathely érk. 2.10 R. 6.02, Gy«r______érk. 2.00 E. 6.61 , Zákány ind. 8.63 E. 6.80 R. KArolyvAr. ind 6.18 R. 6.18 E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40 , ^ ind. 8.28 , 8.83 R. , ind. 8.17 , 9.20 , KArolyvAr. érk. 10.17 E. 10.19 R. Zákány érk. 11.44 R. 2.87 R. "Sziszeti ind. 5.68 R. 6.43 E. Steinbruck ind. 4.—R. 4.40 E. Zágráb , 8.10 R. 7.50 E. Zágráb , 7.68 R. 8.18 E. Steinbrück érk. 10.64 R. 11.03 E. Sziszek érk. 9.60 R. 9.41 E. Zákány ind. 6.48 R. 4.18 E. IBátaszék ind. 8.37 R. 8.26 E. BAttuszék érk. 3.44 E. 0.15 R. Zsákány érk. 12.1 , 2.27 B. Kanizsa ind. 6.18 B. 2.48 E. IMohÁcs ind. 6.20 R. 6.00 E. Zákány 6 21 * 4.03 „ Zákány „ 12.86 E. 3.07 B. MohÁcs érk. 12.80 E. 12.2'J R. Kanizsa érk. 1.81 , 1.19 „ Villány ind.1l.82 R12.EW.'VAradInd. 9.11 R 5.6 E Eszék érk. 1.14 E 2.19 E Szeged „ 7.85 E 12.8E ind. 6.00 E 8.00 R Eszék érk.1l.20 E10.28 B Szeged ind. 6.34R6.16E , ind. 6.16R10.66R.-Várad érk. 9.10R7.16E Villany érk. 7.17R1.11E_____ Pest ind 7.30 R. 6.26 E. Kassa ind. 4.20 B. 6.84 R6.00E Czegléd ,10.18, 8.55, Mikolcz „ 7.49 , 1.66 E 9.60, Szolnok , 11.22 , 9.68 , Debrecz. „ 12.47 E 10.34 P -Ladány 2.01 E. 12.66 R. P.-Iadány , 2.25 , 12.87 R Debrecz., 3.12 , 2.62 , » í í1 • Miskolcz „ 10.40 , 7.66 , 2.06 E Czegléd „ 6.04 „ 6.19 , Kassa érk. 3.22 B 12.18 E 6.62 ,Fent érk. 8.81 , 8.46, Szolnok ind. 11.12 B. 10.87 E. Temesvár ind. 8.66 B. 6.29 E. Arad „ 4.85 E. 6.23 R. Arad „ 12.25 E. 9.04 „ TemeseAr érk. 7.01 „ 8.49 , Szolnok „__4.64 , 4.17 R. P -I.adány ind. 2.85 E. 1.26 R. V.-VArad ind. 11.22 R. 9.05 E. N.-VArad ’ érk. 4.47 „ 4.06 „ P.-EadAliy érk. 1.28 E. 11.44, ind. 4.20 E. 6.44 R. 11*1.-VAsArbely ind. 7.15 R. 10.02 E pjBk. 10.89 , 2.80 E.T/trb . 1.80 E. 2.50 R Oe .Fehérvár érk. 9.45 R. 6.eoE. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 , 8.29 „ ind. 1.05 , 11.32R „ „ ind. 10.20 R. 4.00 , Titol”8 ’ „ 2.34, 1.12 E. Piski , 1.13 E. 6.10, M.-VAsArhely érk. 6.16 , 6.52 „ Arad______érk. 8.20 , 11.46 , Pisti! ind. 2.50 E. Petrozsény ind. 7.20 R. Petrozsény érk. 7.40 _____PbM_____érk. 12.7 E._____ Kis-Kapus ind. 6.56 R. 9.40 E. Seben ind. 6.40 R. 3.40 E. Szeben érk. 9.6 ,11.40 , Kis-Kapus érk. 7.60 , 6.80 , ITV Arad ind. 6.07 E. 6.— R. I Brassó ind. 2.10 E. 7.80 E Kolozsvár ink. 11.21 „ 1.40,Kolozsvár ind. 4.46 R. 4.40 E Brassó érk. 1.80 „_____M.-T Arad érk. 10.55 R. Budapestind.8.00D,8.46E. iBntka ind. 12.48 E. 4)00 D. n. Hatvan „ 4,68 „ 11.64 éjjel. Zólyom „ 4.7. R, 10.09 E. „ 9.68 d.e. e.6* 7. ”• . Salgó-Tarján „ 6.37 e.2.26 éjjel. Salgó-Tarján „ 7.27 R. 3.44 E. 8 érk. 12 50 D.U.ind.7.22 B. érk.1,81 E.ind.l,31 X.n. Zólyom ind. 9.50 E. 8.08 D. Hatvan ind. 9.06 D.e. 6.08 B. érk. 2.63 D- u. érk. a 27 D. u. mirha érk! llnA.io»'p. u. Budapest „llOOP.e. 8.67 B.__ Zólyom ind. 10 19 É! jBeszterczebAnya ind. 8 38 B. Beszterczeb. érk. 11.48 r.Zólyom_____ érk. 9.66 R. Baram-Berzencze ind. 9.45 B. iSelmeczbAnya ind. 4 26 n. a. SelmeczbAnya érk. 12.19 D.n. Garam-Berzencze érk. 6.22 E Budapest ind.7.86 R 12 00D 10.80E. Miskolcz ind.l 26D.U.7 5"R.10.00E Hatvan „ 9.36D e 3 22D.n.l 51E Hatvan „ 46 D.n.l.36D.u.3 44E Miskolcz érk.00D U.8.45 E. 7.10 R.Budapest érk.6.65 E.4 26D n.O.SOR Hatvan ind. 6 21 R. 6.25 D. u.Szolnok ind. 6.06 R. 12.47 D u. Szolnok érk. 6 44 D. e. 900 E.Hatvan érk.8.45 D.e. 4.20 D. o. Vámos Györki ind.s.15 E.4.37 P.u. Gyöngyös ind. 1.30 E. 3.01 D. u. Gyöngyösi 8.60 E.6.12 D.u. V.-Györk érk. 1.59 E. 3.80 D. n. F.-Abony ind. 6.20 E. 5.00 B. Eger ind. 2.04 D. n. 11.87 E. Eger érk. 7.13 E. 6.68 R. F.-Abony érk. 2.49 D.n. 12.22 E. Miskolcz ind. 1.37 D. s. 5.00 D. u. Fülek ind. 6.60 ■ i. e. 7.6'' E. Bánréve „ 4.25 D. n. 9.01 E. Bánréve „ 9.56D e.érk.10.85 E.i.4.00E Fülek érk. 7.00 E. 12.60 E. Miskolcz érk.1. 82 D.n. érk.6.45B Kassa ind. 6.00 B. 6.80 E. Oberberg Ind. 8.25 E. 7.00 R. Rutka „ 8.28 E. 8.00 R. Rutka „ 2.12 R. 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 „ 8.00 E. Kassa____érk. 5.00 E. 3.00 R. Xbős ind. 7.00 R 8.00 R 7.00 E. Eperjes ind. 1.26 R 6.30 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 8 46 „ 8.16 ,, A bős érk. 2.10 „ 6.15 „ 3.22 „ Szerencs ind. 8.66 R. 8.50 E. KirÁlyhAza ind. 12.47 E. 9.43 R. S.A.Ujhely „ 10.61 „ 6.82 „ Csap „ 4.16 „ 1.86. Ceap „ 12.66 E. 8.26 ,,S.-A.-Ujhely „ 6.08 ,, 3.50 ,, KirAlyhAza érk. 4.18 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.46 „ 5.36 „ S.-A.-Ejbely ind. 4.42 B. Homonim ind. 1.26 E. Homonna érk.____11.10 E. S.-A.-i'jhely érk.____5.33 ,, fjogvAr ind. 11.18 R. 2.27 E. NyiregyhÁza ind. 6.00 R. Csap „ 1.00 E. 8.46 „ ICsip „ 12.48 E. 4.35 B Nyíregyháza érk. 6.26 ,, UiaitvAr érk. 8.04 „ 6.68, BAtyu ind. 8.40 E. [Munkács ind. 12.06 E. Minik Ács érk. 4.61 „ __iBHyn érk. 1.17 „_____ Debreczen ind. 8.12 R 4.18 E. j Szigeth ind. 1.09 R. 9.81 R. Királyháza ind.10.47 R 4.13 E 9 4Sérk. Királyháza „ 4.85 „ 4.28 E, Szigeth érk. 1.66 E 7.12 E 6.—Debreczen érk. 11.60 „ 9.36 E. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre....................................20 forint — fer. Félévre.........................................10 „ —kr. Negyedévre.................................500 kr. Egy hóra......................................180 kr. Az előfizetést — postai útón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi úton történő meggrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Ems, máj. 26. Vilmos császár esteli 8 órakor utazott Berlinbe. Az orosz czár a pályaudvarig kisérte, hol a két fejedelem a legszívélyesebben búcsúzott egymástól. Berlin, máj. 27. Vilmos császár a potzdami pályaudvarban a koronaherczeg két fia, György leg. a város parancsnoka s a rendőrfőnök által fogadtatott. A császár igen jó szinben volt s a herczegek üdvözletére örömteljes meghatottság látszott vonásain. Bern, máj. 27. De Santa Isabella, portugál követ tegnap délután meghalt a két nappal azelőtt szenvedett csonttörés folytán. Bonn, május 27. Az ókatholika synodus Reinkens püspök által ma nyittatott meg. Washington, május 27. Richardson kincstári titkár lemondani szándékozik. Madrid, május 27., Brenzana kineveztetett szentszéki követnek, Don Carlos elhagyta Darangot és Arpeytlába megy. Páris, május 27. A „Journal Officiel“ egy marseillei nagytanács feloszlatásáról szóló decretumot tesz közzé, és egy másikat, melylyel a máj. 15-én Franczia és Németország között létrejött egyezség szentesíttetik, melynek értelmében a vámárszabás minden 50 gramm súlyú áruczikk után 20 centimesben állapíttatik meg. Páris, május 27. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi törvényszék elnökének abbeli nyilatkozatára, hogy a párizsi zilált kereskedelmi viszonyok a kormányban felmerülő folytonos változtatásoknak tulajdonítandók, azt viszonz, hogy a kormány Mac-Mahon akaratával egyértelemben ennek hét évre terjedő hatalmának az utolsó percig érvényt fog szerezni. A „Paris Journal“ azt jelenti Spanyolországból, hogy újonnan komolyan foglakoznak egy hohenzollerni vagy egyéb trónjelölés eszméjével. Sagasta és a miniszterelnök a tervnek megvolnának nyerve. Bécs, május 27. (Hivat zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 74.75. Salg Tarján 94.—. Magyar, hitel. 144.50. Magyar záloglevél 85.25. Erdélyi —. Magyar keleti vasut 50.50. Magyar sorsjegy 74 25. Tiszai vasut 210.—. Magyar vasúti kölcsön 94.50 Angol-magyar 82.50. Franco-magyar 58.50 Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasut 105. . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 57—. Török —. Municipális —.—. Berlin, május 27. (Zárlat) Galicziai 108. 50. Lombardók 83 50. Ezüst-jöv. 67.12. 1860-iki 98 50. Bécs 89 72 Romániai 44 50. Államvaspálya 189.25. Papirjövedék 62 30 Hitelsorsjegyek 106.60. 1864-iki 91.— Hitelrészvények 130.25. Magyar sorsjegy 46.75 Utolsó posta. A német ultramontán párt vezére Mallinckrodt tegnap tüdőgyuladásban meghalt. Még csak 53 éves volt s pár hónap előtt lépett másodszor házasságra. Az országgyűlési centrum főtámaszai egyikét, s minden esetre legiskolázottabb szónokát veszté el benne. A nievre-megyei választás eredménye egész mozgalmat idézett elő Párisban. A kormány azonnal tanácsot ült s a jobbközép is értekezletet tartott ez alkalomból, s komoly szavak váltottak a veszélyről, mely a bonapartismus felelevenedésében fenyeget. D’Audiffret-Pasquier után többen hangsúlyozták a balközépre való támaszkodás szükséges voltát, s azt, hogy a conservativ köztársaságot meg kell szilárdítani. A gauche republicaine főközlönye a „Republique Frangaise“ egész felháborodással ír ez esetről: elítélt népszavazás fennálló rendszerét s úgy tartja, hogy ez a választás vagy az államcsíny szentesítése, vagy a hazugság műve, mint az 1870. május 8-iki népszavazás. ,A császárság ismét felüti fejét, úgymond. Francziák t undorral forduljatok el tőle, mert ha eltűritek halált hozó ölelését, súlyosan meglátogatott hazátok menthetetlenül a végromlásba dől. Az „Union“ a legitimista jelölt csúfos bukása miatt nem is közli a választás eredményét. Politikai körökben egyébiránt Bourgoing megválasztását nem tartják kedvezőtlennek annyiból, mert a bonapartismus lábra kapása a jobbközépet leghamarább térítheti eszére —— s ezzel a conservativ Köztársaság alapjára. A „Temps“ kiszámítja, hogy a köztársasági párt mindössze is csak ezer szavazatot vesztett Nievreben 1873. áprilisa óta. Akkor 33 ezer szavazat választotta Thurignit, most a köztársasági jelölt 32 ezeret kapott. Aztán így folytatja : A bonapartismus győzelme tanulságul szolgálhat az országnak, de egyszersmind egyenes intés a monarchikus pártoknak, különösen a jobbközépnek. Tőle függ megítélnie, vájjon támogathatja e kétértelmű politikát, mely csak az imperialismusnak válik hasznára, és nem inkább arra utalja-e hazafisága parancsolólag, hogy azon észszerű tettre határozza el magát, melyről tegnap (24-ikén) Thiers oly ékesen szólott, azaz hogy komoly és tevékeny támogatását a conservativ köztársaság szervezésének szentelte. Budapesti színlapok. Csütörtök, május 28. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ 45. szám. Romeo és Julia. Nagy opera 5 felvonásban. írták : Barbier Gy. és Carré M. Fordította Ormay Ferenci. Zenéjét szerzette Gounod K. BUDAI SZÍNKÖR. Másodszor: Az apostol. Eredeti népszinmtt 3 felv. írták Toldy István és N. N. Zenéjét szerző Káldy Gyula. A büntető törvénykönyv. □ E lapok hasábjain nem régen megjelent egy czikkünkben a büntetőtörvénykönyvi javaslatot a mesés tengeri kigyóhoz hasonlítottuk, — amelyről sokat hallunk, sokat olvasunk, de kezünkkel nem érinthetjük azt. Legújabban végre — az igazságügyi államtitkár úr szívességéből — megkaptuk azt, és most már valósággal kezünkben van. A mű terjedelmes — 453. §-ból áll, és egy külön füzetben, amely talán még vaskosabb, hozzá van csatolva indokolása is. Megbocsájt a szerző, hogy dicséretére még most legalább alig mondhatunk egyebet, mintsem hogy „laudatur industria“ — mert hogy a munka nagy, — az tagadhatatlan. De már a mi „criticus“ természetünk azt hozza magával, hogy a jót természetesnek veszszük, és azért nem is nagyon bíbelődünk vele, míg ellenben szemünk csakhamar megakad egy vagy más oly dolgon, amivel egyetérteni nem tudunk, — és ezt már meghányjuk és vetjük minden oldalról, amint isten tudnunk engedte. A törvénykönyv tervezete — és ez ellen semmi kifogásunk — csak a bűntényekre és vétségekre szól: a kihágásokat külön rendőri törvénynek hagyván fel, két rész ki van osztva. Az első általános határozatokat tartalmaz, a második rendelkezik az egyes bűntények és vétségekről, és szabja meg azok büntetését. Egy ily nagy műnek tüzetes ismertetése, annak alapos ismeretét tételezi fel; erre pedig egy fél nap oly kevés, hogy az alatt valóban csak belepillantani lehet: megismerkedni vele nem. — Ennélfogva még ez alkalommal csak oly egy két eszmével foglalkozunk, amelyek az első belepillantásra is feltűnnek; de — habár nem szándékunk olvasóinkat egy hosszú czikksorozat lánczolatával fárasztani — a tárgy elsőrendű fontosságánál fogva bizonyosan még sokszor visszatérünk reá, mielőtt a törvényhozási terem szőnyegére kerülne. Már minapi czikkünkben említettük, hogy magán értesülésünk szerint a javaslat nem emelkedett fel a polgárosodás, műveltség azon magasabb színvonalára, a melyen azt látni szeretnék, — sőt, nem tagadjuk — kissé reménytettük is, — mert a halálbüntetést megtartja. —Sőt oly hírek is szárnyaltak felőle, miszerint kegyetlenség tekintetében ritkítja pártját, — mert oly aránylag csekély bűntényekre is halált szab, amelyekre századunk bármely törvényhozása, valamint saját eddigi fenyítő gyakorlatunk, nemcsak, hogy halált nem, de alig egy-két évi börtönt szabott. Megvalljuk — nem akartunk e híreknek hitelt adni, mig meg nem győződünk felőle. — Erre még nem volt időnk, de — fájdalom! — hogy a kegyetlenség e műnek jellemvonása, arról már is meg kellett győződnünk. Mellőzzük azt, hogy a fegyházakban naponkint csak egy, a börtönökben csak két órai szabad levegő és mozgás engedtetik a foglyoknak. — Ha ez az egészség fentartására elég, akkor nincs ellene szavunk, mert a büntetés legyen büntetés és nem tréfa. — De már azt nem hihetjük, hogy bárki is egy évi, sőt a 20 éves koron alul levő elitélt egy félévi magányos elzáratást is elviselhessen a nélkül, hogy elmeháborodás veszélyének legyen kitéve. Igaz — ott van az egyik §-ban, hogy ha ily veszély jelentkezik, az orvos véleménye alapján a magányos „tarka“ — (ime új szót is kapunk benne.) — félbeszakítandó. — De váljon, nem késő-e azt félbeszakítani, midőn az elmezavarodás veszélye márjelentkezik ? Már pedig, ha érdekében áll is az államnak a netalán többé nem javítható gonoszokat ártalmatlanokká tenni, érdekében nem állhat lelki nyomorékokká változtatni azokat, és fegyházaiból a tébolydákat népesíteni! De térjünk vissza a halálbüntetésre. Mi már azzal sem tudunk kibékülni, hogy ez a rendes büntetések közt meg van tartva. Nem ismételjük, amiket e kérdés felett csak nem régen mondottunk. — Elismerjük, hogy egy nagy lépés jó irányban a javaslat azon rendelkezése, miszerint a kivégzés ezentúl ne nyilvánosan, de zárt helyiségben történjék. — Csakhogy ezzel egyszersmind épen maga a miniszteri javaslat rontja le, vagy legalább tetemesen gyengíti a halálbüntetés megtartása mellett felhozani szokott azon egyik legerősebb érvet, miszerint arra másokat elrettentő példa végett szükség van. Ámde ezen egy lépést előre nyomban ugyanazon §-ban követi egy másik lépés — látszólag ugyan előre, de szerintünk hátra, vagy legalább is nagyon ferde irányban. Ez a nyaktiló. „Látszólag“ mondjuk előre, mert megengedjük, hogy ez a kivégzésnek egy tökéletesebbb eszköze. Mi azonban magát a halálbüntetést rosznak, elvetendőnek, igazolhatatlannak tartván: minden a körül behozható úgy nevezett tökéletesbitést is haladásnak a roszban, nem tökéletesedésnek, de „raffinement“-nak tartunk, a melytől érzékünk uidorral fordul el; — és annál veszedelmesebbnek, mert azt tartjuk, hogy a mi önmagában rosz, az a tökéletesítés által annyival roszabbá válik, hogy annál nehezebben szabadulunk tőle. Mi tehát az ily haladást megköszönjük, sőt tiltakozunk ellene. Még csak egyet hozunk fel ez alkalommal a javaslat kegyetlen jellegének, és viszsza, a múlt századok sötétsége felé néző irányzatának bizonyítékául. — Azt hiszik olvasóink, hogy talán indokolatlanul használjuk e nagy szavakat, hogy túlozunk? Várjon mit mondjunk egy oly büntető törvénykönyvi javaslatról, amely a XIX. század negyedik negyedével kezdené meg életét, és amelyben a halálbüntetésnek egy kebelrázó fokozására, exasperatiójára bukkanunk? Mit mondanánk egy oly büntető törvényre, amely habár csak az apagyilkosra, vagy a legmegrögzöttebb gonosztevőre azt szabná büntetésül, hogy halálra ítéltessék, és az ítélet jogerejűvé válta után például 6 vagy 8 hónap múlva hajtassék végre rajta a büntetés ? ! És e java°la,tU«e n ez a t ^ ® T b o u. Az akadémia nagygyűlései. II. Május 27. Ma a magyar tudós társaság nagygyűlési tanácskozást tartott, mollon «».» u«_ ülés programmja megállapittatott; az egyes osztályok jelentést tettek tegnapi határozataikról; a pályanyertes művek jeligés levelei felbontattak, s az uj jutalomkérdések kihirdettettek. Az ünnepélyes kerülés programmja a következő : Elnöki megnyitó beszéd. A megválasztandó elnöktől. Titkári jelentés az akadémia 1873. évi működéséről. Arany János főtitkártól. Emlékbeszéd Liebig Jusziis külső tag felett. Than Károlytól. Az archaeologiai leletekről, különösen a trójai ásatásokról Winckelmann óta. Puszky Ferencz tiszteleti tagtól. Jelentés az akadémia jutalmairól és választásairól. Végre elnöki zárszó. Az első osztályban a 200 aranyos Nádasdy-díjat a birálók egyhangúlag a „Salamon“ czimü történeti költeménynek ítélték oda. A jeligés levél felbontatott s benne Szász Károly neve találtatott. A „Munkács amazonja“ figyelemben részesült. A Sámuel-féle 15 aranyos díjjal az akadémia a Szilády Áron értekezését koszorúzta meg, s Joannovics György hasonló értékű dolgozijának kitüntetésére az osztály által kért 15 aranyat megadta. Az osztály új jutalomkérdése: Révay Ferencz életrajza és munkái jellemzése. Jutalmul Fraknói Vilmos 50 aranyat ajánla fel, s azt Horváth Mihály még 50-el toldta meg, igy dija 100 arany. A második osztályban a gr. Lónyay-féle 100 aranyos kérdésre 5 munka pályázott; éspedig: 1. A magyarországi rónavidékek legczélszerűbb közlekedési rendszere. Jelige: „Nemünk művelődéséhez, a betűk és a könyvnyomás egyedüli kivételével, azon találmányok járultak leginkább, melyek a távolságot rövidítették meg. Macaulay. 2. A vidéki érdekű olcsó, különösen pedig a keskeny vagányú vasutak. Jelige : „Experientia docet.“ 3. (czime a pályakérdés) Jelige: „Veritas.“ 4. A keskeny pályák, mint a mellékforgalom hivatott eszközei. Jelige: „Olga.“ 5. Keskenyvágású vasutak, tekintettel a vicinális vasutakra és kőutakra. Jelige: Excusez du peu.“ A jutalmat az első számú nyerte, melynek szerzője, amint a jeligés levélből kitűnt, Szabó Gyula műegyetemi tanár. A megdicsértetett. A Dóra-alapítványból kitűzött jutalom kérdésre két munka érkezett, de a dij egyiknek sem adatott ki. A Vitéz József-féle 40 aranyos kérdésre 3 értekezés pályázott a következő ezimek alatt: 1. Bonfinius Antal és magyar történelmi műve, Jelige : Digium laude virum Masa vetat mori. Hor.od. IV. 8. 28. 2. Bonfiniusnak, mint történetírónak jellemzése és műve, kútfőinek kimutatása s bírálati méltatása. . . Jelige: Prima est lex historico data, teste Cicerone de oratore, ne quid fassi dicere ancieat. 3. Bonfinius és a magyar történetírás. Jelige : „Csakis kútfőink tisztázása, értelmezése által jöhetünk tisztába a legfontosabb történelmi kérdések felől.“ Gr. Kemény József: A jutalom a II-ik számúnak ítéltetett, melynek szerzője a jeligés levél szerint Heimár Ágost, pozsonyi reál-tanár. A Sztrokay-féle 100 aranyos kérdésre két munka versenyezett, „A bizonyítás elmélete“ czímmel, s a díjat az első száma kapta, melynek szerzője a mint a jeligés levélből kitűnt, Zlinszky Imre, királyi táblai pótbíró. Végre az akadémiai nagy jutalom is ez esztendőben a második osztályt illette, s ez a 200 aranyos jutalmat Horváth Mihálynak ítélte „Magyarország története“ és „A magyar függetlenségi harcz története“ czimü műveit, fogy “Aőttelék kora“ czimü munkája nyerte el. levő gyenge nőre van kimondva, mert egy §. azt mondja, hogy a halálbüntetés a teherben levő nőn a szülés után hajtozik végre! Ehhez „commentárt“ írni nem bírunk. ” A „Pester Lloyd“ esti lapja írja: „A mint itteni jól értesült körökben beszélik, a vasúti csatlakozást illető tárgyalások a román kormánynyal nem haladnak óhajtott módon. Mint olvasóink tudják, a magyar kormány, mely előbb azon álláspontot foglalta el, hogy ez orsovai csatlakozás csak egyidejűleg engedhető meg a brassói csatlakozás létesítésével, újabban azon engedményt tette, hogy a brassói csatlakozás másfél évvel később nyitható meg az orsovai vonalnál. Ezzel a a magyar kormány jóformán elment a legszélső határig.“ A „P. Lloyd“ ezután tovább fűzi a dolgot, nekünk azonban a közlemény kellemetlenül gyanúsnak látszik, mert egy túlságosnak látszó követelést egy kevésbbé túlságosnak mondott követeléssel állít szembe. Talán így akarják a dolgot lenyelhetővé tenni, mely különben nem lenyelni való s a képviselőház talán nem is fogja lenyelni. — A „Magyar Politika“ írja: Megbízható forrásból vesszük azon fontos hírt, hogy a balközép vezére Tisza Kálmán a közös hadügyi budgszre vonatkozó interpellátiója tárgyát Bittó miniszterelnök válaszával, nem a-akarja elejtettnek tekinteni. Tisza csak a delegationális ülésszak befejezését várta, hogy az országgyűlés összeülése után mielőbb élénk parlamenti actióra használhassa föl azon államjogi értelmezést, melyet Bittó miniszterelnök az ország a közös kormányoknak budget készítésénél gyakorlandó befolyására s felelősségére vonatkozólag a képviselőház előtt kifejtett. Mint tudjuk, Tisza a miniszterelnök válaszával nem volt megelégedve; nem osztá különösen a miniszterelnöknek azon nyilatkozatát, mely a közös budget készítése s a magyar kormány felelőssége közti viszonyt fejtegeté. Tisza tehát — úgy halljuk — határozati javaslatot fog e tárgyban benyujtani mely az országos kormányra a közösügyi költségvetés készítésénél gyakorlott befolyásáért feleősségi kötelmet hárít a parlament előtt. Meglehet, hogy t laptársunknak jobb forrásai vannak mint nekünk, de annyi áll, hogy erről a dologról mi semmit sem tudunk; lehet azonban, hogy a dologban mégis fog valami történni. Ugyancsak Horváth Mihálynak adatott ki a Szilágyi István-féle történeti dij, ez esztendőben először, mely 10.000 forintnak fíz esztendő alatt összegesített kamataiból áll. Az uj jutalomkérdések a következők: 1. Az örökösödési és szerzett jogok. Jutalma a Sztrokay alapítványból 100 arany. 2. Az esküdtszékek behozatalának czélszerűsége. Jutalma Horváth Boldizsár adományából 100 arany. 3. A mohácsi vészt megelőző korban tartott egyházi zsinatok története. Jutalma az Oltoványi alapítványból 200 arany. A harmadik osztályban az ásványtani kérdésre, mely a hölgyalapitványból tűzetett ki, egy munka érkezett. Bírálók szerint gyönge, s jutalomra nem méltó. A dij visszatartatott. Az osztály új jutalomkérdése: A fatenyésztés Magyarországon. Jutalma a Vitéz alapítványból 40 arany, melyet Korizmics László még 40-el tolda meg, igy összesen 80 arany. Bécs, május 26. (Saját levelezőnktől.) (Piros pünkösd napja. —A versenytérről. — A rém krónikából.) „Piros“ pünkösd napja az idén oly szürke volt, mint akár a német theoria. A kék ég, a mely ünnepelőtti napon számos, a fekete kétely által még teljesen meg nem szállt kedélyt kora reménynyel töltött el, „piros“ pünkösd vasárnap ünnepén eső toilettjének szürke köpenyét ölte magára. Ám zúgolódhatott aztán a kirándulók serege s még ennél is inkább a „zöldbeli“ korcsmárosok szövetsége: a két ünnepnap alatt az eső, ha meg is állt, csak azért tette, hogy e szünet által kicsalva az utcaára, álnokul nyakunkba öntse az imigy összegyűlt hátralékot. Ma azonban ismét napsugáros, szép tavaszi napunk van, ami megerősíti az égiek ellen a földiek részéről támasztott ama gyanút, mintha odafönn terv szerint és programmszerűleg csak a két ünnepnapot akarták volna elrontani. No, de ez istenien sikerült is, s ha ez a siker csökkenté is némileg a tegnapi nagy lóverseny sikerét, a Freudenau mindamellett négy közönséget látott. A részvényes páholyokban a teljes számban megjelent aristocratia foglalt helyet, élén a királylyal, a jó színben lévő királynéval, Rudolf koronaherceggel, Károly Lajos, Albrecht, Vilmos és Károly Ferdinánd főherczegekkel, továbbá Mária Therézia főherczegnővel. A verseny az udvar meg wiA» V L vmwxvI ulavt f VlitV/ KvZl" detét. Az első versenydij az 1000 frtos Handicap volt. Futott, 20 bejelentett közül, 11 ló; a czélhoz elsőnek Eszterházy Miklós gr. „Spitzeder“-je, másodiknak Festetich Pál „Virginiája“ ért. A második a Derby-verseny volt, a jockey-club 6000 forintos díjáért ; futott 8 ló; győztes Sztáray János gr. „Lady Patrones“-e volt; második Henckel gr. „Roman“-ja. Következett a 600 arany császárdij. Résztvett 5 ló; a czélhoz elsőnek Nádasdy Ferencz gr. „Game Cook“-ja érkezett meg; második Rohan L. herczeg „Bijou“-ja volt. Az eladási versenyben Captain Blue „Lauschütz“-e volt a győztes, mely Festetich Pál grófban (1250 frt) legott vevőjére talált. Az utolsó futás a kis steeplechaseért történt. Dij: 600 frt; fut 6 ló. Győztes gr. Coronini „Islande“-je. — Ez érdekes steeplechase után, 5 ha órakor, a verseny véget ért s a Prater főfasorán közel egy óráig hullámzott a nagy tömeg s vágtatott a sok fényes fogat befelé; ez utóbbiak közt különösen az udvari kocsik vonván magukra a bámész közönség figyelmet. A délutáni lóversenynél sokkal általánosabb érdekeltség góczpontosult azonban ama rémhírekre, melyek — szájról szájra adva — tesrnap délfelé terjedtek el városszerte. A hír, különféle változásokban adván elő a tényállást, ismét egy rablógyilkosságról s nem kevesebb, mint három öngyilkosságról tudott beszélni Később e hírek mind megerősítést nyertek, ami a puszta tényállást illeti, a részletek, különösen a rablógyilkosságra vonatkozólag, még ma is, midőn e sorokat írom, elütőek. A rablógyilkosság színhelye ezúttal Hemals külváros volt; a hajmeresztő tett áldozata egy 18 éves szobaleány, ki „Schuster“ mészáros mesternél állt szolgálatban s szorgalmas, jóravaló leányzónak volt elismerve. A fiatal leány reggel gazdájával és gazdasszonyával rendesen a mészárszékbe szokott menni, hogy onnét a báziszükségletre húst hozzon magával haza, így történt tegnap is. A mészáros és fiatal felesége, mint szintén rendesen, tegnap is délben jöttek haza, de az ajtót, amelyet az elővigyázatos és ösztönszerűleg gyilkosságtól tartó leány belülről mindig elzárt, hiába zörgettek, miután végre megunták a zörgetést, lakatost hivatak, ki miután fölnyita az ajtót, a belépők előtt iszonyú látvány nyílt meg. A fiatal leány kettéhasított fejjel, saját vérében, holtan feküdt a konyha padozatán. A tett színhelyére érkezett hatósági bizottság nemsokára megállapítá, hogy e kegyetlen gyilkosság rablással volt összekötve, mert a szekrényből 200 frt ezüstpénz, 10 és 20 krosokból állva raboltatott el Az ezüst mellet levő, készpénzzel telt s körülbelül 500 frtot tartalmazó zacskót a tettes, a zacskó nagy súlya miatt nem vihette el. A gyilkos kipuhatolására a rendőrségnek ezúttal csak ép oly kevés támpontja van, mint volt a Moldaschi nevű szolgáló meggyilkoltatásának még eddig homályborított esetekor. Vagy helyesebben : ép annyi a támpont, mert a tegnapi tettes is, mint a Moldaschi gyilkosa, egy fekete keztyűt hagyott a tett színhelyén. A rendőrség dolgát különösen megnehezíti az, hogy a tettest a kis házban senki sem látta bemenni, s így a támpontot csupán csak a hátrahagyott köztútt és az elrabolt nagy mennyiségű ezüstpénz képezi. Mindössze csak annyit tudnak a szemközt lakó szomszédok állítani, hogy mielőtt a leány megérkezett, valaki a függönyöket lebocsátá. E nyilatkozat után valószínű az, hogy a tettes akkor les’aoralmis inl,"rácsas köztai’s ezalatti' voltak tett leány által meglepetett, s horry el “azaerkes “”Dy ei Qe aruitas—