Ellenőr, 1874. augusztus (6. évfolyam, 209-238. szám)
1874-08-02 / 210. szám
ben, de e kérdés kényes oldalát megkerülve, akar tenni annyi jót a humanismus érdekében, amennyi közvetett módon lehetséges. Az igaz, hogy ez a nyomás nehezen elehezik a francziáknak, s még igazabb, hogy némi megaláztatással és szégyennel jár. De ezért még nem lehet, s nem szabad részhiszeműséggel vádolni a berlini kormányt, sem rövidlátással a hatalmakat, melyek e nyomás kifejtésében hozzá csatlakoznának, mert épen ezek csatlakozásában lenne biztosíték arra nézve, hogy ez eljárás a méltányosság határai közt marad, még azon meg nem engedett esetben is, ha Németországot az actio heve messzebb akarná majd ragadni, mint amennyire mostani szándéka terjed. S ezért mi, az elfogult gyanúsítás minden ellenvetése daczára is, jobban tudnánk örülni, ha a háború iszonyainak gyakorlati orvoslására látnók egyesülni a hatalmakat, mint örülünk annak, hogy többnyire megemészthetetlen vagy ezért tévesztett elméleti problémákon rágódnak Brüssel városában. A képviselőház zárt ülésében elsősorban Tisza Kálmán azon indítványa körül forgott a vita, mely a pénzügyi kérdéseknek, kivált a budgetnek a ház összes conferentiájában tárgyalását kivárja. Tüzetesebben szólottak hozzá Ghyczy Kálmán, ki ezt ez idő szerint czélszerűtlennek nyilvánítja; Csengery, b. Lipthay párhuzamot vontak az angol parlament hasonló intézkedése, viszonyai és a mieink között; Tisza Kálmán, Simonyi Ernő, az ily tárgyalásnál a nyilvánosság fenntartását hangsúlyozták. Végre a miniszterelnök arra kérte föl Tiszát, hogy indítványát a discussió kikerülése szempontjából vonja vissza. Tisza Kálmán kijelenti, hogy ezt a budgetre nézve éppen nem teheti, bár hosszas discussiót előidézni nem akar. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése augusztus 1 én Elnök: Perczel. — Jegyzők: Huszár, Wächter, Beöthy. — A kormány részéről jelen vannak : Bittó, Ghyczy, Szapáry miniszterek. Elnök a házszabályok 151-ik szakasza értelmében mindazon interpellátiók, indítványok, határozati- és törvényjavaslatok kimutatását nyújtja be, melyek folyó év és hó 1-ig befejeztettek és elintézetlenül maradtak. — Ki fog nyomatni és szétosztatni. — Bemutatja továbbá a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság jelentését, melyben a pénzügyminisztert utasíttatni kéri, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok pénzügyminiszterénél oda hasson, hogy a sóbánya-utalványok utáni kamatlábat az előbbeni törvényes 5%-ra felemelje. Ordódy Pál igazolási ügye a VIII. bíráló bizottság határozatképtelensége miatt sorshúzás útján a IV. bíráló bizottsághoz utasíttatik, mely azonnal ülést tart. Molnár Antal sepsziszéki Bartha Elek két kérvényét nyújtja be birtokháborítási perében igazságtalanul okozott kárainak megtéríttetése és hamis bírói cselekménynyel okozott kárai és testi szenvedései megtérítése és megfizetése iránt. Orbán Balázs Marosszéken, Vadasdon lakó Molnár Péter és Molnár János kérvényét nyújtja be kárpótlásadás iránt. Várady Gábor Uhrich János kassai lakos kérvényét nyújtja be 489 forint kifizetése tár-CV-Tisza László Gerend község kérvényét nyújtja be a m.-ludasi híd építése alkalmával reá méltatlanul kirótt munka megterheltetés ellen. Babes Vincze Szörény és Temes megyék 3 községének kérvényét nyújtja be adóleengedés, a közerdőségben elkövetett visszaélések ellen, valamint a Polit által beterjesztett határozati javaslat mielőbbi tárgyalása iránt, s erre vonatkozólag interpellációt intéz a pénzügyminiszterhez. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak, az interpelláció pedig ki fog adatni a pénzügyminiszternek. Trázár Ádám a nagyszebeni jogakadémiában használt német tannyelv és a közegészségi törvény mielőbbi előterjesztése tekintetében ad be két interpellációt. Majoros István a gyengébb nem érdekében beadott interpellációjára választ sürget a közoktatási minisztertől, ki mindig megszökik az ülésből csakhogy ne kelljen válaszolnia. Az interpellációk közöltétnek az illető miniszterekkel. Tárgyalás alá vétetik a gazdasági bizottság jelentésű a ház augusztus havi költségeinek tárgyában. Majorosi István nagyon soknak tartja a nyomdaköltségeket; e mellett felvilágosítást kér az iránt, miért utalványoztatik 448 képviselő számára napidíj, noha ennyi soha sincs. Radó Kálmán előadó megjegyzi, hogy ezen kérdésekre ugyancsak Majoros már a múlt alkalommal kellő választ nyert. A nyomdaköltségek nagysága a nyomtatandó beszédek és irományok által idéztetik elő; ha nincs 448 képviselő, akkor a megamradt összeg a pénztárban marad s leszámoltatik. Sulronyi Ernő megjegyzi, hogy nem tartja soknak a nyomatási költségeket, sőt sajnálja, hogy azok ily csekély összegre rúgnak. Prónay Dezső b. e hónapban csupán azon napokra kívánja a napidijat kiutatványoztatni, melyeken ülés tartatik, mert nem tartja indokoltnak az ország sanyarú pénzügyi viszonyai közt, hogy a képviselőknek oly hónap minden napjára adassák napidij, melyen csak egy-két nap tartatik ülés. A ház, Móricz Pál felszólalására, ki azt hangsúlyozta, hogy az e havi napidíjak az utazási költséget pótolják, a költségvetést 276,016 írttal megszavazta. A gazdasági bizottság ajánlatára a ház ventilátiójának keresztülvitele elmarad, miután az 3—4 hónapot igényelne. A miniszterelnök benyújtja a szentesített három vasúti törvényt, melyek kihirdettetnek és a főrendekhez küldetnek. A könyvtári bizottság bemutatott jelentése ki fog nyomatni és szétosztatni. A IV. bíráló bizottság jelentése alapján Ordódy Pál képviselő igazoltatik. Következik a napirend, vagyis a választási törvény harmadszori felolvasása. — A többség elfogadja s tárgyalás végett a főrendekhez küldetik. A mentelmi bizottság jelentése alapján a ház nem adja ki Staneskó Imre képviselőt. Az V. bíráló bizottság határozati javaslata a választási jegyzőkönyvek magyar nyelven kiállítása iránt egyhangúlag elfogadtatott. Következik a házszabályok módosítására vonatkozó határozati javaslat tárgyalása, melyet tegnapelőtti lapunkban közöltünk. — A czím és a 97. §. elfogadtatik. A 98. §-hoz Kovácsz László indítványára a bizottságok sorában még felemlítendők: a védelmi, könyvtári, mentelmi, számvizsgáló és állandó igazoló bizottságok. Huszár Imre a bizottsági tagok számát illetőleg figyelmeztet arra, hogy némely bizottságok tagjainak számát a házszabályok egyéb szakaszai megállapítják, s ha most minimum állapíttatnék meg, ezeket is módosítani kellene. Tisza Kálmán elfogadja a szakbizottsági tárgyalást azon feltevésben, hogy a szakbizottságokban minden árnyalat képviselve legyen az illetékkel folytatott előleges értekezés útján. Azonban ép ez okból némely bizottság tagjainak száma szaporítandó ; a gazdasági, mentelmi, könyvtári és számvizsgáló bizottságra nézve maradjon a két minimális számul, de a többiekre nézve a legkisebb szám 15-ben állapíttassák meg. A bizottságok üléseinek a képviselőkre nézve nyilvános voltát kimondatni kívánja. Végül azt jegyzi meg, hogy azt, hogy a pénzügyi bizottság ezen §-ban mint külön bizottság neveztessék meg, elfogadja, de előre is jelezni kívánja, hogy ezt teszi egyedül a mostan nagyobb számmal várható pénzügyi törvényekre való tekintetből, mert az állam költségvetésének tárgyalására vonatkozólag egy új §-t fog indítványozni, ha ezen §. sorsa eldől. (Helyeslés.) Bittó István miniszterelnök: Én azon módosítványokhoz, melyeket t. barátom a 98. § ra vonatkozólag előterjesztett, a magam részéről egész készséggel hozzájárulok. Hozzájárulok ahhoz t. i., hogy azon általa megemlített három bizottság tagjainak száma hétben mint minimumban állapíttassák meg, a többiekre nézve pedig 15-ben; hozzájárulok egyszersmind ahhoz is, hogy a bizottságok ülései a képviselőház többi tagjai számára nyilvánosak legyenek, amint azt a t. képviselő úr formulázva beadta. Végre súly fektettetik arra, hogy a kormány nevében kijelentessék az, hogy ezen bizottságok összeállításánál mindig tekintet legyen a pártárnyalatokra. Én ezt is készséggel elfogadom, sőt még azt is hozzáteszem, hogy hajlandó vagyok ezen arányt úgy fogadni el, hogy ez mindig azon pártárnyalatoknak előlegesen történendő értekezlete alapján történjék. (Helyeslés.) A módosítványok erre egyhangúlag elfogadtatnak. Tisza Kálmán: Amint az előbb bátor voltam jelezni, ezen §. után egy új §. fölvételét óhajtanám. Nem fogom hosszasan indokolni, tekintettel a háznak valóban igen indokolható fáradságára, de nem tehetem, hogy szóba ne hozzam, miszerint én részemről az államköltségvetés helyes tárgyalási módját abban találnám, hogy ha az nem egy külön, már természet szerint nem nagyon sok tagból állható, pénzügyi bizottságban készíttetnék elő, hanem az összes háznak bizottságaiban. Ha tüzetesen tárgyalhatnék a házszabályokat ha volna arra idő, megvallom tovább szeretnék menni; én legalább részemről igen helyes eljárásnak tartom azt, ami Angliában van, hogy nem az előkészítés csak, de igazság szerint maga a tárgyalás az egész ház bizottságában történik, amely megteszi jelentését, az ülésben azután többnyire egyszerűen csak tudomásul vétetik, ami természetesen feltételezi azután, hogy maga a tárgyalási rend úgy legyen összeállítva, hogy ezen bizottsági tárgyalások nyilvánosak legyenek, gyorsírók jelenlétében történjenek, így jön azután minden felvilágosítás, minden adat az ő teljességében a közvélemény elébe De ez oly gyökeres, oly mélyen beható megváltoztatását igényli a házszabályoknak, hogy most annyira menni ez alkalommal nem akarok, bár óhajtom, hogy mielőbb egész addig elmehessünk. Amit most óhajtok, csak az, hogy legalább a ház tagjainak adassék meg a mód, hogy az államköltségvetés irányában magukat felvilágosíttathassák, és kellő alapossággal az adatokat megismerhessék. Ez most szerintem legalább az által volna elérhető, ha, amint mondom, a pénzügyi bizottság helyett a költségvetés előkészítése az összes ház bizottságában történnék, ahol mindazok, akik érdekelve vannak, jelen lehetnek, felvilágosításokat kérhetnek és ezáltal megnyugvást is szerezhetnek maguknak. Én nem hiszem, hogy a tárgyalásokat boszszúvá fogná tenni, mert igen sok aggodalmat, melyet nem lehet a nyilvános ülésben elhárítani, ahol rövid közbeszólásokra, felvilágosítás-kérésre nincs alkalma a képviselőnek, ezt mind el lehetne hárítani a ház bizottságában. Én tehát, mint ígértem, nem akarom hosszas indokolással a ház türelmét fárasztani és felteszem, hogy ezen tárgyat úgy is kellőleg méltóztatnak ismerni, csak egyszerűen ajánlom ezen elfogadását : „Az államköltségvetés az egész ház bizottságában készíttetik elő, mely bizottság üléseit, — a képviselőház napirendjén levő más tárgyak elintézésének megszakasztása nélkül, — rendszerint a nyilvános ülés idején kívül tartja. Pulszsky Ferencz attól fél, hogy a javaslott módozat által a vitatkozások a végtelenre nyújtatnának, s az ily comité-tárgyalásban mindig másfélekép alakulnának a többségek, mert kiválólag azok jelennének meg, kik valamely tétel iránt érdeklődnek. Nézete szerint a házban sem lenne ez által a tárgyalás rövidebb, s az indítványt a jelen körülmények között elfogadni semmikép sem lehet. (Helyeslés jobbról) Péchy Tamás: Csak igen röviden kívánom megjegyezni azt — nem hivatkozva sem Angliára sem más országra mert tulajdonkép arról van szó, hogy nekünk mit kell tennünk — hogy miután azt tapasztaltuk, a pénzügyi bizottság, mely a maga zárt körében igazgatta az ország dolgait, azokat igen roszul igazgatta és így nekünk valamely módról gondolkoznunk kell, amelylyel a szakemberek által megrontott pénzügyet megjavítsuk (ügy van balfelől.) Mivel ezen meggyőződésben vagyok, s miután nem tudok más expedienst ez után, mint legalább egy lépést a felé, hogy idővel maga a pénzügyi kérdések tárgyalása is a ház bizottsága által készíttessék elő, legalább annyira kívánok most menni, hogy a költségvetés tárgyalása ekként kíséreltessék meg. Nem fogadom el azon ellenvetést, hogy végtelenig nyúlnának a tárgyalások, mert látjuk, hogy a pénzügyi bizottság bizonyos nimbust adott az elénk terjesztett iratoknak, azok mégis tetemes időt vettek igénybe, és ha azt az időt helyesen meg fogjuk osztani, a bizottsági tárgyalás bizonyosan elég lesz az egész költségvetés letárgyalására is, és nyerni fogunk annyit, hogy a költségvetés viszonyaival és tételeivel meg fognak ismerkedni azok, akiknek arra kedvük és hajlamuk van. (Helyeslés balfelől) Én tehát röviden szólva elfogadom a módosítványt és ahhoz járulok. (Helyeslés balfelől.) Schvarcz Gyula pártolja Tisza Kálmán indítványát, mert a külön pénzügyi bizottsági intézmény által a miniszteri felelősség elvét is komolyan invalidáltnak véli. Erre felolvastatik Tisza Kálmán indítványa, mely azonban 71 szavazattal 68 ellenében nem fogadtatik el. A 99., 102. és 103 §-ok változtatás nélkül elfogadtatnak. Szilágyi Dezső a 103. és 104. §. közé a következő új §-t indítványozza: „Azon képviselőnek, kinek indítványa valamely bizottsághoz utasittatott, annak tárgyalásaiban részt vehet, habár nem tagja a bizottságnak, szavazattal azonban nem bír. (Helyeslés.) Elfogadtatik, s így ez lesz az uj 104. §. Olvastatik a régi 104. §, Tisza Kálmán. Azt gondolom, hogy ezen §ban az a két szó „kivonatához képest“ talán tévedésből maradt benn azon időből, midőn ezennak második része még nem volt. Azonban erre valami rendkívüli súlyt nem fektetek, hanem amit óhajtanék, az az, hogy a 2. bekezdés másként szerkesztessék, mert utoljára is azt mégis szükségesnek tartom, hogy minden ily esetben valami nagy vita ne jöhessen létre; de mégis, hogy a képviselőháznak valamely kérdés felett némán kelljen szavaznia, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik részéről az indokok kifejtettek volna, ezt nem találom czélszerűnek. (Helyeslés.) Ennélfogva azt volnék bátor ajánlani, hogy e helyett következő szöveg fogadtassák el: 104. §. Az első bekezdés ezen szavak kihagyásával „kivonatához képest“ marad, de második bekezdésül ez teendő : „Midőn valamely állandó- vagy szakbizottság a jelentését a ház elébe terjeszti, a miniszter, az indítványozó képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a kérdés az osztályok mellőzésével egyenesen a házban tűzetik napirendre. Ezen indítvány felett a ház a netalán ellenkező nézetben levők közül legfeljebb két képviselőnek felszólalása után egyszerű szavazással dönt. (Helyeslés.) Pulszky Ferencz: Csak azon kérdést kívánom tenni az indítványozóhoz, hogy úgy érti-e a szöveget, hogy az indítvány mellett ne szólhasson senki ? mert mégsem volna helyes azt megállapítani, hogy mellette ne szólhasson valaki. Tisza Kálmán: Mikor azt mondom, hogy a miniszter, vagy az indítványtevő képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a tárgy ne utasíttassék az osztályokhoz, hanem tárgyalja maga a ház: itt épen az első szó már annak van adva, aki ezen indítványt teszi. Az ellenkező véleményüeknek pedig szintén meg van adva, hogy a szavazás előtt kifejthessék nézetüket. Megmondom azt is, miért tettem kettőt. (Halljuk!) Egyszerűen azért, mert megeshetik, hogy váratlanul valaki felszólal, pár szóval megmondja nézetét, és nem fejti ki kellően a dolgot; kívánatos tehát hogy legyen módosítás arra, hogy még egy ember felszólalhasson. Azért sem méltánytalan, hogy az ellenkező nézetűek közül kettő szólaljon fel, mivel fel kell tenni, hogy akár a miniszter, akár az indítványozó képviselő, akár a bizottság előadója teszi az indítványt, bizonyára kellően ki fogja fejteni. (Helyeslés.) A módosítvány elfogadtatik. A 111. és 112. §-ok elfogadtatnak.— A 113. §.-nál felszólal Péchy Tamás: T. ház! Jó volna azon esetről is gondoskodni, midőn a bizottság véleménye az osztályokhoz utasittatik ; tehát a §. végére oda kellene tenni: é s illetőleg az osztályokhoz utasíttatnak.“ A módosítványt a ház elfogadja. Ezután még a Huszár Imre felszólalásában érintett §§ok módosíttatnak, s ezzel a tárgyalás be van fejezve. Elnök: Arra kérném fel a t. házat, hogy méltóztassék határozatilag kimondani, hogy a ház a jelen ülésszak alatt többé érdemleges tárgyalásra ülést nem fog tartani és csupán arra bízza meg az elnökséget, hogy a főrendiház üzenetének átvételére, úgy pedig a szentesített törvényczikkek kihirdetésére tartson ülést. (Helyeslés). Ülés vége 1 óra 55 perczkor. * A főrendiház ülése aug. 1-jén. Elnök: Majláth György. — A kormány rénaÁr-tCldalan V9TI Elnök jelenti, hogy a budapesti tudományos egyetem rektora, a tudományos egyetem újjáalakításának 94. évforduló-ünnepélye alkalmával elmondott beszédeket 100 példányban a főrendiház rendelkezésére bocsátotta. Ezek ki fognak osztatni. Bemutatja továbbá a m. kir. állatgyógyintézet tanítói karának kérvényét, melyben a választási törvényjavaslat 9. §-ba az okleveles állatorvosokat is bevezetni, illetőleg a választási joggal felruháztatni kérik. Wächter Frigyes a képviselőház jegyzője átnyújtja a képviselőház mai ülésében kihirdetett szentesített törvényczikkeket, s a ma ott harmadik felolvasásban elfogadott, a képviselőválasztásról szóló törvényjavaslatot. A szentesített törvényczikkek szokásos módon kihirdettetvén, a választási törvényjavaslat az állatgyógyintézeti tanítói kar fennebbi kérvényével együtt a jogügyi bizottságnak véleményezés végett kiadatott. A jogügyi bizottság hétfői 11 órára lett összehiva. A mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, az ülés 1 óra 40 perczkor bezáratott. KÜLFÖLD. — Augusztus 1. — Franczia köztársaság. A „vacatió párt“ — mint a „Republique Fr.“ a monarchistákat igen találóan elnevezte — tegnap nagy örömet szerzett magának, azon szép igyekezet jutalmául, melyet az assemblée compromittálása körül s az ország érdekei ellen kifejtett : — kimondta az elnapoló határozatot. A vitáról következő távirat értesít: Francken kijelentette, hogy ő a nemzetgyűlés szünideje alatt a monarchia helyreállítására fog működni. Cissey miniszterelnök kimondá, hogy a kormány tiszteletet fog szerezni hatalma és jogainak. Lamy azon indítványa, hogy az ostromállapot az összes megyékben még a nemzetgyűlés elnapolása előtt szüntettessék meg, 376 szóval 307 ellen, Turquet indítványa, hogy az ostromállapot a választási időszak alatt szüntettessék meg, 366 szóval 305 ellen elvettettek. Végül elfogadtatott azon indítvány, hogy a nemzetgyűlés augusztus 6-tól november 30-káig napoltatok el. Egy félhivatalos közlemény cáfolgatja a lapok állításait, hogy Francziaország a car listákat támogatta, és a spanyol kormány erélyes jegyzéket intézett volna Francziaországhoz. A közlemény ezután így szól: A franczia-spanyol közlemények mindenkor a békés eszmecsere jellegét viselték magukon, a franczia ügynökök utasíttattak, hogy a carlistáknak semmi módon se kedvezzenek. A hegyvidéki határ teljes őrizetére azonban egész hadsereg volna szükséges. A spanyol kormány elismertetését illetőleg Francziaország csatlakozni fog a többi nagyhatalmakhoz. (E cáfolgató erőlködés mindenesetre jelent annyit, hogy a kormány restelli rut magatartását. Nagy ideje, hogy tegyen is róla.) A nemzetgyűlés azon üléséről, melyben a feloszlató indítvány felett döntött, adjuk a következő részleteket. Első szónok Leurent volt, ki mint az északi gyáros kerületek képviselője, azon hatást vázolja, melyet az ország politikai helyzete az iparra gyakorol. Okoskodásából azt lehet kivenni, hogy azért szegül ellene a kamara feloszlatásának, mert az idén jó aratás lesz s a választási izgalmak háborgatni fogják a munkát. — Max Richárd előadó az előtte szóló érveit cáfolja. A politika igen is szoros összefüggésben és viszonyban áll az iparral, de nem oly mérvben, mint azt Leurent mondja és fejtegeti. A nemzetgyűlés feloszlatását az üzleti körökben igen óhajtandónak és kívánatosnak tartják. Szónok erre nézve több bizonyító példát hoz fel saját tapasztalásából. Az ősz a legjobb korszak az új választásokra, mert akkor már vége az aratásnak s az üzlet is rendesen lanyhán megy. Itt nem annyira a felszólalás ideje, mint inkább annak elve körül forog a kérdés. Sorgeris jobboldali szólt aztán a baloldal általános derültsége, s a jobboldal szégyenkezése és az elnök figyelmeztetései közben — a köztársaság és feloszlatás ellen, igen hosszasan és igen ostobául. Azután Raoul Duval beszélt. A helyzet — mondá — sokat változott 1872. óta, Francziaország megszabadult az idegen occupatiótól; az állam feje bizalmat érdemel s azért szónok két év óta a feloszlatási eszméhez csatlakozott. A feszültség — úgymond — az országban igen nagy s alkotmányt kíván elsősorban, s miután mi meg nem adhatjuk, ne gátoljunk másokat, hogy megadhassák. A novemberi törvény egy szükséges rész volt, s annak fogják tartani mindig, mig új intézményekkel nem láttatik el. — Figyelmezteti a gyűlést, hogy Mac- Mahon mily nagy súlyt helyez az alkotmánytörvényekre s e végből felolvassa az elnöki üzenetet. „E kamara nem csinálhat alkotmánytörvényeket (ellenmondás jobbról), ez csak párttörvények alkotására képes, melyek bizonyos czélnak felelnek meg, mint pl. a választási törvény. (Tetszés balról.) Az mondatott itt, hogy ne várjon a király a septennatus ajtaja előtt, hanem abban, hogy a nép várakozzék , mindnyájan egyetértenek. (Élénk tetszés és taps balról.) Ezután szónok erélyesen és hevesen kel ki a nemzetgyűlés által eddigi követett politika ellen. A republikánusok viharos tetszéssel fogadják Duval fejtegetéseit, az elnök Buffet pedig rendreutasítással fenyegeti a szónokot, ha kíméletesebben nem beszél a nemzetgyűlésről. Depeyre egy hosszabb beszédben bebizonyíton igyekszik, hogy a nemzetgyűlésnek alkotmányozó joga van; hiszi is, hogy a szünidők után egy tekintélyes többség lesz a szervező törvények alkotására. A feloszlatási indítványt Perier javaslata elvetésének következményeként tekinti, s ha a nemzetgyűlés következetes akar lenni, ezt is el kell vetnie. Chabaud-Latour tábornok kijelenti a kormány nevében, hogy a feloszlatást lehetetlennek tartja, mielőtt az alkotmányjavaslatok nincsenek megalkotva. A kormány e közbelépése rendkívüli izgalmat keltett a republikánusokban. Erre a vita bezáratott s a feloszlatási javaslat 375 szóval 332 ellen elvettetett. Irodalom. — Benedek Aladár, a fiatalabb költői nemzedék egyik tehetséges tagja, az „Epedés óráiban“ czímű, gyémánt-kiadású költeményfüzérre megrendelési ívet küldött széjjel. A könyv csinos, kis alakban, finom vastag velin-papíron, színezett allegorikus czimképpel, szeptember elején jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt, elegáns aranykötésben 2 frt. A megrendelések mielőbb beküldetni keretnek ily czim alatt: Benedek Aladárnak Budapesten. Gyűjtők 6 példány után egy diszkötésű tiszteletpéldányt kapnak. A tehetséges fiatal költő a női közönségnek oly kedvencze, hogy ajánlanunk szinte fölösleges. — Ó hajlandó-e, hogy protestáns tanintézeteink az államnak átadassanak? E kérdést ved föl és vizsgálja Mányoki Tamás ref. lelkész egy 25 lapra terjedő röpiratban. A kérdésre nincs ok, a válaszra nincs szükség, mert a protestáns iskolákat átadni senki sem akarja. Különben a füzet szűk látkörre, felekezeti előítéletre csekély tudományosságra mutat. — A következő munkából megkaptuk az első füzetet :A hasonszenvi gyógyrendszernek alkalmazása a közéletben nemorvosok használatára. Különös tekintettel azon határvonalak kijelölésére, melyen túl nemorvosnak gyógyítani nem helyes. Irta dr. Dudits Miklós, budapesti gyakorló orvos és a magyar hasonszenvi orvosegylet r. tagja. Budapest, 1874. Tettey Nándor és társa. Az első füzet ára 80 kr.Dolinay Gyulay „Hasznos Mulattató“ czimü vállalatából megjelent a 17-ik és 18-ik füzet, érdekes és változatos tartalommal. T a n U gy. — A Il-ik egyetemes tanitógyűlés taneszköz-kiállítása költségeinek fedezésére adakoztak Hitter Gyula 1 frt, Karlovszky Zsigmond 5 frt, a nagy kőrös-vidéki tanitóegylet 9 frt, Suttág Ferencz tanfelügyelő 3 frt, Szentkirályi Mór iskolaszéki elnök gyűjtése 9 frt, Kerekes József tanfelügyelő gyűjtése 20 frt, Vasi közép ev. egyházmegyei tanitóegylet 5 frt, Halasi úr gyűjtése 4 frt, a szepesi tanitóegylet iglói kerülete 4 frt. A kemenesaljai tanitóegylet gyűjtése 5 frt. Az aradvidéki tanitóegylet gyűjtése 15 frt. A tatrangi magyar községi iskolaszék 2 frt. Nucser József tanfelügyelő 3 frt. Budapest VIII. kerület Il-ik iskolaszék gyűjtése 16 frt 70 kr. A kőbányai iskolaszék gyűjtése 20 frt. A csanádmegyei tanitóegylet gyűjtése 6 frt 30 kr. Dr Hegedűs János orvos úr 5 frt. Földy István tanfelügyelő gyűjtése 5 frt. A váczvidéki tanitóegylet gyűjtése 4 frt. Mennyei János tanfelügyelő gyűjtése 10 forint. Budapest, terézvárosi III. iskolaszék gyűjtése 15 frt. A szervező bizottság ezen kegyes adakozásokat köszönettel fogadta s értesíti az. adakozókat, hogy mindent elkövet a taneszköz-kiállítás minél érdekesebbé és tanulságosabbá tételére. Kapcsolatosan a még kint levő ívek lehető gyors beküldésére tisztelettel kéretik. Bármily csekély adomány e nagyfontosságu ügy érdekében köszönettel fogadtatik és hirlapilag nyugtáztatni fog. Az ivek és adakozási pénzek Ráth Vilmos úrhoz Budára küldendők.—A második egyetemes tanítógyűlés taneszköz kiállítására Bende József apát és a becsei esperes-plébános úr több népiskolai tér- és alakrajzot, Frommer A. Hermann Linné és Jussieu-féle rendszer szerint öszszeállitott műgyűjteményt küldött be mit a felállítandó országos tanszerműsom részére adományozott. Thalmeier gyógyszerészi gyökér- és levélgyüjteményt állít ki. Kopp és Steiner iskolai vászontáblákat küld be, és egyúttal a kiállításnál szükséges feliratok díjtalan elkészítésére vállalkozott, mi köszönettel hozatik nyilvánosságra. A második egyetemes tanítógyűlésre folyvást lehet jelentkezni, a 2 frt tagsági díj beküldése mellett a vasutakon átalában féláron való utazhatásra jogosító tagsági jegy azonnal megküldetik A nagygyűlés következő program szerint rendeltetik: augusztus 9-én esti 5 órakor értekezlet, azután ismerkedési estély; 10-én 8 1-ig nagygyűlés, délután szakelőadások, mint a tanodák és a taneszközkiállítás megtekintése. Este díszelőadás a budai színkörben. 11-én reggel 8—1-ig szakosztályi ülések, délután szakelőadások, kirándulás a Margitszigetre, óbudai hajógyárba, vágóhídhoz, stb. 13-én nagygyűlés 8—1-ig, délután szakelőadások, este nagy banker. Dolinay Gyula, szervező bizottsági titkár. * A dévai állami tanitóképezde ügyében. A dévai állami tanitóképezde közvizsgái f. hó 26-én kezdődtek és tegnap 29-én végeztettek be. Szándékosan vártam, hogy mindazon czikkekre, amelyek ezen képezdében állítólag nyilvánuló daco-román irány felől az „Ellenőr“, „Reform“ és „Magyar Állam“ múlt heti számaiban, s ezek nyomán más hazai lapokban megjelentek, s csak a vizsgák lefolyta után tegyem meg nyilatkozatomat. A vizsgákon elejétől végig én elnököltem, folyvást jelen lévén valaki az igazgatótanács tagjai közül. Különös gonddal kikérdeztem a román ajkú növendékeket a hazai történelemből, Magyarország földrajzából és az alkotmánytanból. Úgy intéztem, hogy mindzn tantárgyakból folyó vizsgán az itteni kir. ügyész is jelen legyen. Teljes határozottsággal nyilváníthatom, hogy semmi alkotmányellenes, vagy alkotmányos tekintetből helytelen tan vagy irány nem nyilvánult az összes vizsgák folyama alatt. Nyilvánítom továbbá, hogy az egész tanév folytán sem a képezde igazgatójától, sem a tanári karból nem folyt be hozzám oly nemű jelentés, mely hazaellenes és daco-román irány nyilvánulására figyelmeztetett volna. Mindemellett egyik román születésű tanárt többször intettem, hogy alkotmányos érzülete tekintetében semmi kétséget sem ne hagyjon. Ugyanannak nyiltan értésére adtam, hogy minden pártolás és ajánlgatás daczára nem fogom addig rendes tanárságra ajánlani, amíg alkotmányos érzülete korrektségéről engem teljesen meg nem nyugtat. Először a már őszszel elnökölvén itt képesítési vizsgán, a román ajkú növendékek magyar nyelvbeli elhaladásával nem voltam megelégedve. Ennek következtében úgy intézkedtem, hogy azután a magyar nyelvet magyar születésű tanár tanítsa a románoknak. Továbbá tanáraik által érzésekre adtam a növendékeknek, hogy még az igazgató tanács esetleges pártolása mellett sem fogok többé a képesítési vizsgán oly növendéket átbocsátani, aki a magyar nyelvet szóval és írásban kellőleg nem bírja. Tavaly itt a román ajkú növendékek a kertészet-gazdászaton kívül minden tantárgyat külön román nyelvű előadásokon hallgattak. Két tanár: Candrea és Petrisor kizárólag román nyelven tartottak előadást; kettő: Kóos és Balázs részben tiszta román előadást. Az idén először a harmadévesek a magyarokkal közös előadásokra osztottak be. Utóbb a vallás és közoktatási minisztérium rendelkezése következtében némely tárgyat már első és második éven is a magyar növendékekkel együtt hallgattak a román növendékek is, így a német nyelv, a mértan, a természettan és a kertészet-gazdászat tanítása egészen közös órákon folyt az összes növendékek számára. Külön román tanórát az idén egyetlen magyar nemzetiségű tanár sem adott, míg tavaly kettő. Ami az alkotmányos szempontból helytelen irány nyilvánulását illeti, magánúton tudomásomra jutott, hogy az én hírem és tudtom nélkül rendezett majálison a volt erdélyi lobogót is vitték az ifjak. Igazgató-tanácsülés a majálistól mostanig nem tartatván, a mostanira tűztem ki ezen ügynek is megvizsgáltatását. A tegnapi napról ki is küldetett egy vizsgáló bizottság, hogy úgy ezen kérdést, mint a lapokban fölmerült egyéb vádakat kiderítse. A könyvtárban levő román könyveket miniszteri megbízásból én vizsgálom. Az összes tankönyvek és kéziratok már régebben föl vannak terjesztve a közoktatási minisztériumhoz. Általánosságban megjegyzem, miszerint senki sem állíthatja, hogy a Balázsfalváról, Brádról, Szebenből, Brassóból, Naszódról gyűlő növendékek ugyanazon előismereteket és nézeteket hoznak magukkal, mint a magyar nemzeti irányú középiskolák növendékei. De hiszen épen ezen intézet czélja : arra a meggyőződésre vezérelni őket, hogy a különböző anyanyelv nem tehet különbséget a hazafiui állás felfogásában és hazafiúi kötelességek betöltésében. És állítom határozottan, hogy ez irányban eddig sem sikertelenül működött a dévai tanítóképezde. Még biztosabb és bizonyosabb lesz hatása, ha jóakaratú és tapintatos vezetése iránt a még kellő intézkedések megtétetnek. Rajtam az nem fog múlni. Jellemzésül megemlítem, hogy a tél folytán a hazai román sajtó részéről mérges támadásoknak voltam kitéve, azzal vádoltatván, hogy az ide jövő román ifjakat magyarosítani, a párhuzamos román osztályokat megszüntetni akarom. Az ép oly alaptalan vád volt, mint azon gyanítás, mintha azon körben, ameddig hatásom elér, megtűrném akár államunk, akár nemzetem ellen a törekvéseket. Végül kifejezem azon meggyőződésemet, hogy a nemzetiségek közötti jó egyetértésnek s a magyarság iránti hajlam növekedésének csak roszszolgálatot tettek azok, akiktől az illető lapok közleményeiket vették. Tisztelettel kérem mindazon lapokat ezen közleményem átvételére, amelyek a támadást közölték. Déva, 1874. július 30. Réthi Lajos, tanfelügyelő. Mi a tanfelügyelő ur nyilatkozatára azt jegyezzük meg, hogy teljes megnyugvással nem vehetjük, miután neki nagyon is természete mindent rózsás színben látni, bizonysága a hunyad-zaránd megyei tanügyi állapotokról szóló, túlságosan kedvező fölterjesztése a vall. és közoktatásügyi minisztériumhoz, miután az intézet hazafias és képzett igazgatója Madzsar János beismerése szerint is vizsgálatra volt szükség, s úgy a m. vallás és közoktatásügyi minisztérium, mint az intézet elöljárósága részéről intézkedések tétettek, (L. az „Ellenőr“ 1874. évf. 204. számát) hogy a hazafias szellem a képezdében otthonosabb legyen. Tudósítónktól pedig igen szívesen vesszük, ha majdan a megejtett vizsgálatról s az intézkedések eredményeiről is írni fog. A hivatalos lapból. Vallás- és közoktatási magyar miniszterem előterjesztésére Kupecz Lyoáig főreáltanodai rendes tanárt, a lőcsei állami főreáltanoda igazgatójává a szabályszerű illetményekkel kinevezem. Keltseidben, 1874. évi julius hó 19-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter az álllami központi mértékhitelesítő bizottsághoz műszaki titkárrá Szunyoghy Tivadar miniszteri mérnököt nevezte ki. A közmunka-és közlekedési miniszter Képes I Imre tiszteletbeli segédhivatali aligazgatót a tisza-szabályozási központi bizottmányhoz irattárnokká nevezte ki. Hrabár Sándor, a Ferencz József nevét viselő 1-ső számú cs. és kir. huszárezredbeli kapitány vezetéknevének „Rabár“-ra kért átváltoztatása, belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. ____ HÍREK. August. 1 — A főváros nagy halandósága közepette orvosi körökben azt beszélik, hogy Budapest egészségi viszonyai mégis tetemesen javultak az utóbbi években, s a nagy halandóság a helyi viszonyokhoz nem tartozó okokból származik, s csak a legalsó néposztályban ölt nagy arányokat