Ellenőr, 1875. október (7. évfolyam, 272-302. szám)
1875-10-18 / 289. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 30 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ ügyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában.) Kiadóhivatala: Előfizethetni helyben és posta útján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésre vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 289. szám. Budapest, hétfő, október 18. 1875. VII. évfolyam. TÁVIRATOK. Zágráb, okt. 17. (Tartománygyülés.) Kresztics elnök 11 órakor megnyitja az ülést s azonnal be is zárja, mivel a ház a kevés képviselő jelenléte miatt határozatképtelen. A kormány által benyújtott törvényjavaslat — a Horvát-Szlavonország 1876-ks önkormányzati szükségleteinek előirányzatára vonatkozólag — a költséget 3,163,905 írtra szabja meg, mely összeg következő czimekre oszlik föl: I. Belügyi osztály: tartományi kormány 286,095 frt. Könyvvitel 39,000 frt. Tartományi pénztár 10,690 frt Levéltár 3,550 frt. A tart. kormány építkezési osztálya 23,850. Tart. gyűlési költségek 50,000 frt Ergő f. politikai hatóságok 391,680 frt. Orsz. épületek 31,200. Orsz. viz- és útépítkezések 280,740 frt Egészségügy 106,860. Fenyitő intézetek 113,752 frt Rendőrség 258,367 frt. Orsz. intézmények és ösztöndijak segélyezése 145,462 frt. Előre nem látott kiadások 13,600 frt. nyugdíjak 154,597 frt. II. Vallás- és közoktatásügyi osztály : Vallásügyi czélok és intézetek segélyezése 91,667 frt, közoktatásügyi intézetek 300,000 frt, nyugdijak 19,713 frt. Ill. Igazságügyi osztály: Hétszemélyes tábla 52,179 frt, báni tábla 95,880 frt, első foly. tvszék 253,437 frt, járásbíróság 268480 frt, valamennyi első foly. bíróság kiadásai 168,644 frt, nyugdijak 54,461 frt. Fedezet: a) a közigazgatási bevételekből, a tanügyi alapnak és a határvagyon egy részének bevételeiből; b) a 45% egyenes és közvetett adók és egyéb nyilvános bevételekből, melyek a királyságok közigazgatási költségeire rendelvék. Az 1876- diki előirányzat az ezen évi költségvetéshez képest 11,326 frt disponibilis többletet mutat föl. Zágráb, okt. 18. A tartománygyűlés mai ülésén Makanecz és Folnegovicz interpellátiókat terjesztenek elő, és pedig előbbi a zenggi főjegyző Grzanics ellen megindított fenyitő eljárásnak a bán által való befolyásolása, utóbbi a municipális vagyon kezelése tárgyában. A bán törvényjavaslatot terjeszt elő a tartományi költségvetés és úrbéri viszonyokra vonatkozólag. Bécs, okt. 18. Mint a „Montagsrevue“ jelenti, a király Décazes herczeg franczia kadügyérnek az István-rend nagykeresztjét adományozta. Ez, valamint más franczia nagyméltóságok kitüntetése a királyné legutóbbi francziaországbeli tartózkodásával függ össze. Bondou, okt. 17. „Pandora“ gőzös Spitheadből visszatért és leveleket hozott az éjszaksarki expeditióról, melyek Karcz szigetén júl. 27-én keltek. Nares kapitány e levelekben jelenti, hogy a tengert nyiltan találta s reménye, hogy magas szélességi fokig fog eljuthatni. Bukarest, okt. 17. Ma az oláh kormány és a különféle vasútigazgatóságok abban egyeztek meg hogy nov. 1-jétől kezdve az egyénes személyközlél’kedés Bécs és Konstantinápoly között, Lemberg— Bukarest-Ruszcsukon át megkezdődik. Belgrád, okt. 17. Ma délután a nép nagy, lelkesült örömriadása és nagy disz mellett volt meg a fejedelem esküvője; ezután a fejedelem a külföldi képviselőket fogadá. Róma, okt. 17. Az olasz király ma Milánóba érkezett. Atuén, okt. 17. A kamara elintézte a választási igazolásokat. Holnap választják meg a kamara elnökét. Belgrád, okt. 17. A hivatalos lap jelenti, hogy Milán fejedelem a lakománypasztot mondott a czárra, ki, mint elődei, oly kegyes jóakarattal viseltetik az Obrenovics-házbeli fejedelmek iránt. Samaiokoff főhadsegéd azt válaszolá, hogy a czár a jóakarat és barátság érzelmeit táplálja Milán fejedelem és a szerb nemzet iránt. — Este a város fényesen ki volt világítva; egy katonai zenekar vonul végig a lelkesült néppel teli utczákon. Páris, okt. 18. Thiers Arcadiosban beszédet tartott, melyben azt mondá, hogy a köztársaságot tartósan megállapítottnak hiszi; Francziaország nincs isolálva és Európa békés érzületeinél fogva rokonszenvre számíthat, mely a noninterventio politikáján alapszik. Ezen politika a jövő politikája. Páris, okt. 18. Roucher Corsicában beszédet tartott, melyben az alkotmány revisiójának jogosultsága mellett szólott. Iew-York, okt. 16. A cubai fölkelők elnöke, Aguilera itt kikötött, mivel a spanyol czirkáló hajók miatt Cubához nem közeledhetett intézkedései. A franczia kormány foglalkozik legtüzetesebben a kérdéssel, s mint a félhivatalos „Frangais“ írja, oda törekszik, hogy Angliával s egyáltalában hatalmakkal megegyezésre jusson azon czélból, hogy a török papírok tulajdonosai számára a porta által felajánlott biztosítékoknál hathatósabbakat eszközölhessenek ki. Decazes herczeg a párisi, angol és török követtel arról értekezett, hogy a török kormánytól az újonnan elvállalt kötelezettségek teljesítésére nézve kötelező nyilatkozatot lesz kívánatos nyerni. A franczia miniszter azt kívánja, hogy a porta a párisi és londoni kabinetekkel, mint külföldi hitelezőinek jogszerű képviselőivel együtt, kötelező nyilatkozatot írjon alá biztosításul nemcsak a papír-tulajdonosokkal hanem az idegen kormányokkal szemben is. Az angol és török követ erről értesítették kormányaikat s egy félhivatalos franczia lap szerint, az angol kormány beleegyezése esetére Francziaország és Anglia a három éjszaki hatalmat föl fogja kérni, hogy a török kormánynál segédkezet nyújtsanak. Az osztrák-magyar kormányhoz ezen felszólítás már el is küldetett és mint a „Soir“ állítja, az angol, olasz és osztrák-magyar kormányok beleegyezőleg feleltek Decazes herczeg azon ajánlatára, hogy Konstantinápolyban közösen a pénzügyi ellenőrzés egy nemét létesítsék és szervezzék. A dalmátiai határról a napokban többféle határsértésekről és gyilkolásokról értesít a táviró , ezért a dalmátiai határőrség erősítésére két zászlóaljat el is küldöttek Metkovicsba. A török katonák a dalmát határ közelében 3 fegyvertelen osztrák alattvalót és egy olaszt meggyilkoltak. Popovolje kerületében, melynek falvai meghódoltak, a török csapatok Trebinjéből Klekbe vonultakban 7 faluban lefejezték a véneket és szétrombolták házaikat; több helységet föl is gyújtottak. A popovoljei védtelen lakosok állítólag valamennyien elmenekültek és Ragusa környéke el van árasztva menekülőkkel. Belgrádban titkos agitatio folyik Milán fejedelem ellen. Mint a „Narodny Listy“ értesül, a hatóság házakat motoztat és sok gyanús személyt fogat el; a többi közt elfogták Skanicsics Lyubát, az „Isztok“ szerkesztőjét. Falragaszokat is koboztak el, melyekkel Milán fejedelem ellen akartak lázítani. A „Granicsár“ szerkesztőségében és nyomdájában szintén motoztatott a hatóság. A bajor kabinet Luitpold herczeg elnöklete alatt szombaton minisztertanácsot tartott s be is adta lemondását a királynak, ki anyjánál van Hohenechwacgauban. A király a minisztérium lemondására és a kamara elnökének azon kérelmére, hogy kihallgatás alkalmával a feliratot átnyújthassa, nem válaszolt. Parllamenti körökben nagy feszültséggel várják a király elhatározását, mely aligha fog az ultramontánok részére dőlni. A német császár ma reggel átlépett az olasz határon és Bergamoban reggelizvén, 4 órára Milanóba érkezik. A milánói polgármester a lakossághoz következő felhívást intézett: Lombardiába, oly számos harcz és viszálkodás színhelyére jó az óhajtva várt császári vendég, hogy Victor Emanuel királylyal kezet szorítson. Olaszok és idegenek tömegesen érkeznek Milánóba, az ünnepélyes esemény fényes kiválasztott helyére, melyben két nemzet történelme fűződik egybe, melyeknek egyetértő szándékai oly hatalmat fognak teremteni, mely a civilisatio haladását gyorsan elősegítendi. — Bismarck meg nem jelenése nagy feltűnést kelt Milanóban, de a hangulat lecsillapítására azt terjesztgetik, hogy „a kanczellár egyedül csak orvosi tilalom folytán nem jön el; s hogy azért Visconti Venosta és Bismarck titkára között a politikai negotiatiók meg fognak történni s a látogatás semmit sem veszit politikai jelentőségéből. — A milánói érsekő azon kérdésére, hogy a császár jelenléte alatt, a klérus milyen magatartást kövessen, Antonelli bíbornok azt felelte, hogy a klérus csak akkor jelenjék meg nyilvánosan, mikor az föltétlenül szükséges; az érsek értesítse erről a papságot szóbelileg. — Az „Osservatore Romano“ teljesen valótlannak mondja azon hírt, mintha a pápa Vilmos császárnak egy brevet szándékoznék átnyújtatni. A német kir.gyűlés e hó 27-ére van egybehiva, s valószínűleg maga a császár fogja megnyitni. Olaszországban e szerint legfölébb csak 4 napig tartózkodhatik. A franczia belügyminiszter végre mégis tett valamicskét a préfetk elmozdítása körül. 7 préfett áttett és három újat nevezett ki. A híres Dncros az algériai ügyek igazgatójává s helyébe lyonsi préfetát Welche (kinek bonapartista híre csöppet sem jobb a Dncrosénál) neveztetett ki. Ő felsége, mint hallják, szerdán Budára lő, s ez alkalommal egy nagyfontosságu ügyben is megtörténik a végleges intézkedés. Részvéttel értesülünk, hogy Szűcs Imre, Kecskemét város egyik kerületének képviselője elhunyt. Ő a képviselőház első halottja. Mint tudjuk, Szűcs Imre előbb a mérnöki pályán működött, csak meglett férfikorában, pár év előtt végezte a jogot, s lett ügyvéd. Mint ilyent városi kapitánynak, majd országos képviselőjének választotta Kecskemét városa. Az 1876-iki közös budget, melyet a magyar és osztrák delegatio megszavazott, a következő: Rendes szükséglet. I. Fejezet. Külügyminiszterium: 4.282.160 forint; ebből levonva a saját bevételeket: 726,000 frt, marad fedezetlen szükséglet: 3.556,160 frt. II. Fejezet: Hadügyminisztérium: A) hadsereg: 91.658,485 frt; ebből levonva a saját bevételeket 4.429,511 frtot, marad fedezetlen szükséglet 8. 228,974 frt; B) haditengerészet 8.726,890 frt, ebből levonva a saját bevételeket 84,000 frtot, marad fedezetlen szükséglet 8.642,890 frt. III. Fejezet. Közös pénzügyminisztérium 1.855,098 frt, ebből levonva a saját bevételeket 2459 frtot, marad fedezetlen szükséglet 1.852,639 forint. IV. Fejezet. Számvevőszék 128,768 frt, ebből levonva a saját bevételeket 1234 frtot, marad fedezetlen szükséglet 127,534 frt. A rendes szükséglet tesz tehát összesen 101.408,197 frtot. Rendkívüli szükséglet. I. Fejezet. Külügyminisztérium 72,800 frt. Budapesti szinlapok. Budapest, hétfőn, okt. 18. 1875. Nemzeti színház. Anius Fini Ede.. .50.TMB. Másodszor : Idegen bohócz Solymosi A jóslat. Korcs magyar Vasvári Vígjáték 5 feh.írta Csiky mennykérff. Adrastos Bercsényi Népszínmű 1 felv. Erdélyi J. Dioskuros Szigeti Imre „Villám Bandi“-ja után R. Olympia Felekiné Sugár, gazd. paraszt Zádor Erycia Szigligeti F. Kata, leánya Sziklai B. Hermione Szigeti Jolán Szamos F. Juhászg. Partényi Polydora Kornstein E. villám Bandi ISzabó B. Thysbe Kölessi Irma lllom. Peti Eőri G Helles S Imre IV siralmai. Knemon Körösmezei Bohózat 1 felv. I.Vidra Sipka, Aristos Náday Bibircsóki T. házi ur Tihanyi Olaukos Halmy Lidi, leánya Dancz Nina Tiamis Halmai Skolasztika, vén k. a. Klárné Nausikles Újházi Karcsú Pista Karikás Harpya Szathmári L.-né Szuszinka Jeremiás, Együd Lerina Molnárné Jutka, cseléd Rákosi F. Phryne Helvey Laura V. A király csókja. Sn°Keideteb7nSakor. Operette 1 felv. Irta Bérezik. _ Rózsa, juhászné, Sziklai E. T.-T. ... - Lóránt, jegyese Kápolnai Népszínház. Drugeth, udvarbel, Solymosi. I. Ünnepi nyitány. László) Oroszi Mosonyi Mihály műve. Elek, apródok Kiss Paula D. Fölavatás. Jenő, Fekete J. Drámai prolog. Irta A. K. Kezdete 7 órakor. Budapest, október 18. Külföldi szemle. Budapest, október 18. A herczegovinai mozgalmak csillapultával az európai diplomatiát ismét egy nem kevéssé fontos kérdés foglalkoztatja: a török kormánypénzügyi II. Fejezet. Hadügyminisztérium: A) hadsereg: 13.093,300 frt; B) Haditengerészet: 1.269,984 forint. III. Fejezet. Pénzügyminisztérium: 1050 frt. A rendkívüli szükséglet tehát tesz összesen 14.437,134 forintot. Ehez számítva a rendes szükségletet 101 millió 408,197 frtot, tesz az összes közös költségvetés 115.845,331 frtot. Ebből leszámítva a 12.000,000 frtnyi vámjövedelmet, marad fedezendő összes közös szükséglet: 103.945,331 frt. Ebből levonandó a magyar korona országaira 2%, vagyis 2.076,906 frt 62 kr, a 101.768,424 frt 38 kr maradványból esik az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra 70%, vagyis 71.237,897 frt 6% kr fedezendő gnóta , és Magyarországra a 30°/0, azaz 30.531,527 frt 3172 kr. Ehhez járul még a 188,665 frt 62 kr póthitel, melyből az Ausztriára eső 70% — 129,424 frt 61 % krt tesz. Az osztrák delegatio zárülésén Andrássy gróf jelenti, hogy a közös pénzügyi törvények szentesítése megtörtént, s a király nevében a hazafias belátásért és készségért, melylyel a delegatiók megfeleltek feladatuknak és a felség várakozásának, teljes elismerést és köszönetet fejez ki. Andrássy gróf továbbá a maga és minisztertársai nevében megköszöni a nyilatkozott megtisztelő bizalmat és hangsulyozá, hogy a nehéz pénzügyi helyzet daczára is kész áldozatkészség megkönnyíti a kormány feladatát és már magában nagy erkölcsi súlylyal bir, mely képes megerősíteni és emelni a monarchia tekintélyét és biztonságát. Schmerling elnök párbeszédében örömmel konstatálja, hogy a kormány belátó eljárásának sikerült a veszélyeket körülhajózni, melyek a politikát fenyegették a déli felkelés által, s reméli, hogy a török kormány a refompályára való lépése által megakadályozza azok ismétlődését, végül örömmel várja azt az időpontot, midőn az államnak lehetséges lesz figyelmét nem annyira a hadi felszerelésekre, mint az ipar és kereskedelem békés fejlesztésére fordítani. A magyar delegáczió XVI-ik ülése: Bécs, október 17-én. Elnök: Szögyényi-Marich László. Jegyző: Nagy György. A közös kormány részéről jelen vannak: Andrássy Gyula gróf, Koller báró, Holzgethan Lajos b. miniszterek, Pekh Frigyes b. altengernagy, Orczy Béla b., Benedek Sándor altábornagy, Szentgyörgyi Gyula, Mérey Sándor, Barthos János és Gaál Jenő. Elnök: Az ülés megnyittatik. Az országos bizottság által a birodalmi tanács bizottságával egyetértőleg hozott határozatok ő cs. és apost. kir. felsége által szentesittetvén, fel fognak olvastatni. Andrássy Gyula gr. külügyminiszter: Tisztelt országos bizottság! (5 cs. és ap. kir. felsége a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok egyértelmű határozatait megerősítvén és helybenhagyván, van szerencsém azokat a 1. országos bizottságnak azon kéréssel átnyújtani, hogy azok szokásos kihirdetését elrendelni méltóztassék. Ez alkalommal egyszersmind ő felsége részéről azon megbízásban részesültem, hogy a 1. országos bizottságnak azon hazafias belátásáért és áldozatkészségéért, melylyel úgy saját hivatásának, mint ő felsége várakozásának teljes mértékben megfelelt, teljes elismerését és köszönetét adjam át. Legyen szabad ezt a kormány részéről még néhány szóval megpótolnom. (Halljuk!) A 1. országos bizottság határozatai által nemcsak saját hivatásának felelt meg, hanem a kormány állását és felelősségét is megkönnyítette, mert azon tény, hogy dacára az ország nehéz pénzügyi viszonyainak azon nagyobb terhek viselését is, melyek a jelen viszonyok közt szükségeseknek mutatkozván, a kormány által kérettek, megajánlotta, oly erkölcsi erővel bír, mely már magában is alkalmas arra, hogy a monarchia és így Magyarország biztosságát és tekintélyét emelje. Legyen szabad még ehhez úgy tisztelt minisztertársaim, mint különösen magam nevében azon mélyen megtisztelő bizalomért, melyet ez alkalommal irányunkban és irányomban tanúsítani méltóztattak, legmelegebb, legőszintébb hálámat nyilvánítanom. (Elénk hosszas éljenzés.) Elnök: Ő cs. kir. ap. felségének legmagasabb nyilatkozata és kegyes elismerése hódoló tisztelettel és hálával fogadtatván, jegyzőkönyvbe vitetik. Most fel fognakolvastatni a legmagasabb szentesítéssel ellátott határozatok. Nagy György jegyző olvassa a határozatokat. Tudomással vétetnek. Szögyényi Marieh László elnök: A magyarországi közösügyi országos bizottságnak feladata a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok bizottságával összhangzóan hozott s ő cs. és apostoli királyi felsége által szentesített határozatokkal, melyek éppen most kihirdettettek, befejezve lévén, ha 25 napi munkálódásunkra visszapillantunk, a feldolgozandott ügyek halmazát és terjedelmét, de még inkább azoknak nagy fontosságát tekintve — iparkodásunk túlbecsülése nélkül elmondhatjuk, hogy e határozatoknak aránylag rövid idő alatti létrehozását, alaposságuk hátránya nélkül — lehetőleg elősegítettük. Ezen határozatok lényegét természetüknél fogva az ország által viselendő közterhek egy részének számszerinti kifejezése képezvén: nincs senki, aki élénkebben óhajtotta volna, mint az összes országos bizottság, hogy e számok minél , kisebbek s külöösen a múlt éveknél csekélyebbek legyenek; mert hazai pénzügyeink zilált állapotát s anyagi viszonyaink mostohaságát szem elől nem tévesztve, önmagunk legnagyobb megnyugtatására szolgált volna, ha a közös ügyek 1876. évi szükségleteinek megállapítása akként sikerülhet vala, hogy azzal a honpolgárok erői nagyobb mérvben igénybe ne vétessenek, sőt ezen közterhek egy része, a mennyire lehet alábbszállittassék. Ha ezt mindaztal legkomolyabb törekvésünk mellett is elérni ezúttal szerencsések nem lehettünk, azért nem lehettünk, mert mi az osztrákmagyar monarchia 1867. évi közösügyi szükségletei a tavaly megszavazott összegeket , vagy éppen nem, vagy csak jelentéktelen emelkedéssel haladják túl, sőt több czímben és tételben tetemes apadásokat és megtakarításokat mutatnak, a közös hadügyi előirányzatban egy oly nagymérvű rendkívüli szükséglettel állottunk szemben, melynek indokoltságát és sürgősségét el nem ismerni nem lehetett, és melynek megszavazását a hadsereg harczképességének veszélyeztetése s az állam biztonságát vérükkel oltalmazni hivatott honfiak életének gondatlan kockáztatása nélkül sem megtagadni, sem hosszabb időre elodázni szabadságunkban nem állott. Igaz, hogy ezen kiadás is azok sorába tartozik, melyeket az álló hadseregek felfegyverezésének a pusztítás, öldöklés és rombolás már-már legmagasabb és legkegyetlenebb tökélyére való emelése tesz szükségessé, és folyományai az európai szárazföldi államok ez idő szerinti védrendszerének s az álló hadseregek óriási hadi létszámának , mely rendszer káros nemzetgazdászati viszszahatásai miatt kell, hogy előbb-utóbb európaszerte egy helyesebb állat felváltassék. Miután azonban a hadseregek harczképessége felfegyverzésük hatályosságának egyenlőségéről van lényegesen feltételezve, az ezen czélra fordított áldozat az állam külbiztonságának szilárdításában s a véderő ellentállási képességének fokozásában találja pótlását. Egyébiránt ezen nagyobb mérvű egyszerű kiadástól eltekintve, a hadsereg szükségleteinek előirányzata több megnyugtató mozzanatot tüntet fel; amennyiben a rendes szükséglet az országos bizottságok ismételve kijelentett kívonatainak megfelelőleg, már-már egy normál béke budget keretébe kezd szorulni, s a hadügyi szakmának erélyes, gondos és humánus vezetése nem csupán a nyers erő fokozását, hanem a hadsereg szellemi tényezőinek fejlesztését is tűzte ki magának egyik nemes czéljául, sőt nemzeti jogos igényeinknek töb figyelembe részesítése is alaposan várható, Így tehát ama régi, de mindig igaz mondatot : „ki békét akar, harczra készüljön“ szem előtt tartva, a hadügy szükségleteire megszavazott nagy összeget a legfőbb állami érdekek, a viszonyok kérlelhetlen hatalma s a béke áldásai élvezhetésének biztosítása által teljesen igazoltnak hiszszük. De az utóbbinak elérése a jól szervezett s felfegyverezett hadsereg mellett még a nemzetközi viszonyok helyes kezelését s a külügyek tapintatos vezetését is feltételezvén, ezt ma ugyanazon teljesen kielégítő mérvben bírjuk, mint a múlt évi közösügyi tárgyalások alkalmával közmegnyugvással tapasztaltuk, és ha ezekre nézve úgy átalában, mint a kelet felé felmerült újabb eseményre vonatkozólag a magyar-osztrák monarchia s különösen hazánk érdekében óhajaink voltak, ezeket részint még mielőtt nyilvánultak teljesítve, részint érdemlett figyelemre méltatva találtuk. A külügyek gondozására előirányzott szükségleteket tehát annál nagyobb készséggel szavazta meg az országos bizottság, mert vezetésüknek eddigi következetes szerencsés irányzata a világbéke további fennmaradásának alapos reményére jogosít, s az azoknak élén álló jeles államférfit, kit kiválóan sajátunknak tartunk. (Élénk éljenzés) velünk együtt érzi, hogy annak minél hosszabb zavartalan megóvását Magyarország minden szellemi s anyagi érdekének ápolása és összes közügyeinknek sürgős végrendezése hatványozva követeli. Tudjuk s érezzük, hogy bármennyire indokolt volt e szerint a közös ügyek most említett és egyéb szükségleteinek az 1875. évre általunk történt elutasithatlan megszavazása, mégis ezzel nagy s egyrészben új teher nehezedik a honpolgárok vállaira; de, miután az előttünk állott kettős kötelességnek politikai s erkölcsi súlyát lelkiismeretesen mérlegelve, az egyiket teljesíteni igyekeztünk anélkül, hogy a másikat elhanyagoltuk volna, működésünk eredményét a hőven teljesített polgári kötelesség öntudatában annál nyugodtabban bocsátunk megbízóink s honfitársaink bírálata alá, mert kételkednünk sem lehet, sőt elvárjuk, hogy a zárszámadások vizsgálatánál talált tújkiadások úgy az összeg nagysága, mint az igazolás hiányossága miatt méltó neheztelést keltvén fel, miként a jövő országos bizottságok elé terjesztendő zárszámadások erre többé okot s alkalmat szolgáltatni nem fognak. (Helyeslés.) Midőn tehát még csak a közös miniszter uraknak nagy fontosságú tárgyalásaink körüli készséges közreműködésükért, valamint az albizottságok tisztelt elnökeinek, előadóinak és jeles jegyzőinknek ernyedetlen buzgalmukért és fáradozásukért az országos bizottság nevében köszönetet mondok (éljenzés) s elnöki teendőim gyarló teljesítésében a tisztelt országos bizottság részéről tapasztalt kegyes elnézésért és bölcs támogatásért szivem mélyéből szakadó legmelegebb hálámat kifejezve, magamat mindnyájuknak hazafias rokonindulatába tiszteletteljesen ajánlom (Élénk éljenzés): a közös ügyek 1876. évi szükségleteinek tárgyalására megválasztott országos bizottság tanácskozásait befejezettnek nyílvánitom, s üléseit ugyanazon legőszintébb kívánalommal, melylyel azokat megnyitottam, zárom be éljen s uralkodjék dicsőségesen, boldogul és boldogítva sokáig felséges annak apostoli királynak! (Lelkes éljenzés.) Üdüljön, gyarapodjék s virágozzék szeretett magyar hazánk! (Hosszas élénk éljenzés.) Haynald Lajos kalocsai érsek. .. országos bizottság! Mindnyájunknak teljes bizalmát bíró lelkes külügyminiszterünknek és elnökünknek szavaiból megértettük ezen országos bizottság működésének, és e működés eredményének mind állam-, mind nemzetügyi fontosságát. Nem akarok bemélyedni ennek további fejtegetésébe, nekem elég az, hogy a nemzet törvényes képviselő által méltánylotta a fennforgó európai körülményeket, állami életünk szükségeit, méltánylotta azt az apostoli fejedelem, és e két méltánylás találkozván egymással, tiszteletreméltót állított elénk — a törvényt. De valamint ezen kettős méltánylásnak tárgyai tiszteletre méltók: visszatekintvén bizottsági működésünkre, nem akadunk még csupán ezen egy dolognál, a létrejött törvénynél, hanem kell, hogy egy kitűnő személyiség felé is forduljon figyelmünk, melyet bizalmunk az elnöki székbe ütetett. A fejedelemnek szintúgy mint a nemzetnek méltánylása fordult mindenkor feléje. Méltatta benne az államférfias értéket, méltatta a hazafias magas érdemeket, és mindké részről özönlöttek az elismerések, az igazságosságnak, a kegyeletnek, a tiszteletnek újabb meg újabb bizonyítékai. És a fejedelem s nép méltánylása tárgyában, ott is törvény állott elénk, mert az ő trón és nemzet iránti hűségében és hatalmi kötelességei példás teljesítésében mint egy törvény fényeskedik előttünk, melyet minden hazafi szívesen követ. (Éljenzés.) Mi úgy lévén, t. bizottság, úgy hiszem, van kötelességünk ő iránta, melyet teljesítvén, ha ő most hangzott elnöki zárbeszédében az öldöklés mesterségének segédjeiként állított a világ szemei elé. (Derültség) mi megmutatandjuk, hogy valami jobb is van bennünk, van bennünk éltető minden jó és nemesre nézve, és éppen azért ő rá nézve is. (Tetszés.) Éltessük tehát őt legszívesebb kívánatainkat kifejezve, hogy ki mindenkori hazafias erényeit gyakorolva most is elnöki teendőit szokott ügy buzgalmával, államférfim bölcseségével és tapintatával vezette, és igy nehéz és nagy fontosságú közösügyi működésünket sikerre juttatta, még sokáig, (Éljenzés) a nemzet legjobbjai és legelőbbjei között harczolva, minden jó és nemesre irányait hazafias törekvésének gazdag sikerét látva és szép családja körében teljes boldogságát élvezve, (Éljenzés) a legkésőbb emberi korig éljen. (Lelkes éljenzés.) Hálánkkal és jó kivánatunkkal fordultunk t. elnökünk kitűnő működése felé, most forduljunk kedves alelnökünk tétlensége felé is. (Derültség.) Ő neki ugyan köszönetet nem mondhatunk alelnöki működéséért, elnökünk virágzó egészsége és munkaképessége elvonta tőle azon tért, melyen elnöki tisztben ismert hazafias buzgóságánál fogva szívesen és dicsően működött volna, sem nem kívánhatunk oly valamit neki, mint elnökünknél tevénk, hogy szép családja teljes jóllétében találja boldogságát. (Derültség.) De azért mégis van köszönetünk, vannak jó kivánataink számára. Ha nem is az elnöki székben, de mint „par inter pares“ világoskodott ő szokott munkásságával és államférfias elmésségével minden bizottsági működésünkben előttünk, s midőn a delegationális szekér kereke zökkenőbe jutott, ő megtalálta a szerencsés tért, mely czélhoz vezetett minket. (Élénk helyeslés.) Engedje isten , hogy ő még nagyon sokáig, a hozzá lelkes, a trón és nemzet iránt terhetlen hűséggel viseltető hazafiak pedig mindenkor — éppen úgy mint ő — szerencsésen megtalálják a kellő szót és irányt, ha nemzetünknek, hazánknak ügye bármikor zökkenőbe jutana. (Élénk helyeslés.) Szlávy alelnökünk sokáig éljen! (Lelkes éljenzés.) Ezzel a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés déli 12 órakor véget ért. A pénzügyi bizottság ülése. (Október 18.) A pénzügyi bizottság mai ülésében Zsedényi Ede elnöklete és Ordódy Pál jegyzősége mellett tanácskozott. A kormány részéről jelen voltak : Széll Kálmán pénzügy-, Tuza Kálmán belügyminiszter; Ilnek, Buday tanácsosok. Napirend : a pénzügyminisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Jogilletékek és dijak. Szükséglet 1876-ra 377,166; 1875-re volt 213,995 frt; fedezet 1876 ra 16.905,260 frt, 1875-ben volt 16.096,610 frt. A miniszter előadja a szükséglet emelkedésének okait, mire a bizottság a tételeket elfogadja. A fémjelzés czimén a szükséglet 1876-ra 7351 frt, 1875-ben 7912 frt volt; fedezett 1876-ra 17,676 frt, 1875-ben volt 25,852 frt. A miniszter a csökkenést az aranyüzlet csökkenésére vonatkoztatja. A bizottság a czímet elfogadja. Elfogadtatik továbbá az út-, híd- és révvám szükséglete 500 frt, a fedezett 20,849 frttal. A dohányjövedék szükséglete 11.800,404 frt, fedezete 27,979,050 frt, tiszta bevétel 16.178,646 frt. Molnár megjegyzi, hogy a külföldi dohánynak nagymértékű importálása alig fér meg a dohánymonopólium természetével. Felhozza továbbá a csempészet ellenőrzésének hiányait. A miniszter hosszabb előadásban előterjeszti a dohányjövedék tekintetében jövőre követendő eljárását. Eddig maga a kormány hozatott be külföldről tetemes mennyiségű dohányt; ez jövőre meg fog szűnni s csakis a havanna-szivarok behozatalára fog szorítkozni. Hegedűs L. elfogadja az előirányzatot de figyelmezteti a minisztert az Olaszországban divó eljárásra, hol a dohánymonopólium bérbeadása tetemesen emelte a jövedelmet. Ajánlja továbbá, hogy az egyedáruságot illető Ausztriával kötött szerződést kedvezőbben kellene átalakítani. A miniszter a bérbeadást ez idő szerint megkísérlendőnek nem véli, az utóbbit illetőleg ígéri, hogy azt figyelembe fogja venni. Helly az idei bevétel csökkenésének főokát a szivarárak emelését tartja és nem hiszi, hogy abból több jövedelmet lehetne várni. Szintén felhozza Olaszország példáját, melyet az egyedáruság jövedelmét bérbeadás által megkétszerezte. Móricz a csempészkedés főokát abban látja, hogy 120,000 hold termését megőrizni lehetetlenség. A bérbeadást még ma nem tartja lehetőnek, mert az országban nincs reá tőke, idegen kezekbe pedig ez ügyet az ország lakosainak rovására, átadni nem lehet. Wahrmann kevésnek tartja a dohányvételre előirányzott 8 milliót, miután az idén nagyon jó termés van, a fedezeti tételeket azonban elfogadja. A miniszter megjegyzi, 1.800.000 írttal vett fel többet, mint 1875-ben e czélra kivetve volt. Ezenkívül a külföldi dohány behozatalát 1 millió forinttal szállította le, miután még 1873 és 1874-től nagy készlet van s igy az itt megtakarított összeget is belföldi dohány vásárlására fordíthatja. Horváth a rosz szivargyártás hátrányait hozza fel, mely az állam kárára a csempészetet mozdítja elő. A miniszter ígéri, hogy erre is ki fogja figyelmét terjeszteni. Molnár a fedezetet egy fél millióval kívánja lejebb szállítani, mert úgy látja, hogy a bruttó jövedelem évről évre kisebbedik, mire nézve adatokat is hoz fel. A bizottság az előirányzatot változatlanul elfogadja. A lottójövedéknél, melynek szükséglete 2.216,013 frt, fedezete 3.708,700 frt, Wahrmann