Ellenőr, 1875. október (7. évfolyam, 272-302. szám)
1875-10-19 / 290. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr Félévre . . . 1O „ — „ ! Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, kedd, cktóber 19. 1875. 280. szám. Hirdetések felvétele Budapesten, nádor-utcza 6.szám (Bogrády testvérek irodájában.) Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésre vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. VII. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 18. A „Pol. Corr.“ értesül, hogy a hír, mely szerint állntólag legközelebb az urokházába való kinevezések fognának történni, teljesen alaptalan. Bécs, okt. 18. A „Reichsr. Corr sp.“ értesül, hogy de Pretis holnap fogja az 1876-iki költségelőirányzatot benyújtani és azt szóbeli exposéval kisérni. Iftüncken, okt. 18. Képviselői körökben arról beszélnek, hogy a kamara már szerdán fogna elnapoltatok Milánó, okt. 18. A német császár ma ide érkezett, a pályaudvaron a király, a koronaherczeg, a miniszterek, a hadi és polgári főhatóságok által fogadtatott. A két uralkodó megölelte egymást, óriási népsokaság lelkesedéssel üdvözölte a császárt, ki ágyuk dörgése és a porosz néphymnus hangjai mellett az udvari kocsira szállt és a fényesen diszitett városon keresztül a palotába hajtatott. Az utczákon számtalan népség hullámzott. Reimes, okt. 18. Az érseknek bibornokká történt kinevezése alkalmából bankett tartatott, melyen a bibornok-érsek a pápa és Mac Mahonra, Cissey hadügyminiszter Mac Mahon és az európai béke fenntartására emelé poharát. Milánó, okt. 18. Az utczákon, melyeken a német császár keresztül volul, a fogadás lelkesedett volt; a császár és a király a", első kocsiban ültek, ezután következtek a királyi herczegek, Moltke tábornagy, Cialdini és Bülöw. A császár és a királynak ismételve kellett az erkélyen megjelenni ; ezután a császár a minisztereket, az udvari tiszteket és a kamarai elnököket fogadta. Athén, okt. 18. A walesi fejedelem ideérkezett és a királyi pár által fogadtatott, a polgármester üdvözlő beszédet tartott. Az utkák fel vannak díszítve. Madrid, okt. 18. A király bronchitist kapott, állapota azonban nem aggasztó. Athén, okt. 18. Az ellenzék vezérei, Boumounduros, Deligeorgis é® Zaimis egyetértéssel Boumoundurost állták fel a kamaraelnöki jelöltségre, hogy compact és egyetértő ellenzék létezését mutassák. Az elnök megválasztatása szerdán történik. London, okt. 18. A „Times“ Francziaországnak a Konstantinápolyban teendő felszólalásokat illető kezdeményezéséről való hírre vonatkozólag megjegyzi, hogy lord Derby a teendő lépésekben részt fogna venni, ha ezt a körülmények, melyek között a kölcsönjegyzések történtek, igényelnék, vagy pedig a diplomatiai interventiótól siker lenne várható. Milánó, okt. 18. Több lap Németországot és a császárt illető rokonszenves czikkeket hoz. Flórencz, okt. 18. A „Nazione“ bizonyosnak állítja, hogy Bismarck herczeg, kinek egészségi állapota roszabbra fordult, miniszteri állomásáról le akar köszönni. München, okt. 18. A miniszterek az államtanácsáltal letárgyalt törvényjavaslatokat az ideiglenes adószedésre vonatkozólag nem fogják a kamarának előterjeszteni. Belgrád, okt. 18. A szkupstina a községi autonómia kiterjesztésére vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta. Bécs, okt. 18. (Hiv. zárlat.) M. földteherm köj tv 81.35. Salgó-Tarján —... Magy. hitel 206.—. Magy. záoglevél 86.60. Erdély —.—. Magy. kel. vas. 46.—. Magy. sorsjegy 80.—. Magyar földhitel 60.—. Magy. vas. kölcsön 10 25. Anglo-Magyar 35.—. Franco magy. h. 39.— Alföld 123.50. Magy. éjszak-kel. vas. 116.—. Kel.vasúti elsőb. kötv. 64.30. Tiszai vasút 183.50. Manicipal- Bank 22.—. Pftris, okt. 18. (Kezdet) 3°/0 Évjárulék 65.15. Olasz Évjárulék 73.12. Mobilier Hitelr. —.—.Töröksorsjegy —.— 5°/0 Évjárulék 104.42. Oszt. Allamvasut 615.—. Lombard 236.—. Oszt. földhitelrészv. —.—. Budapesti szinlapok. Budapest, kedden, okt. 19. 1875. Nemzeti színház. Kantor Korcsek Békét. 151. szám. ^án.°® . , « „ „ Szelei fcaday A kornisveS Szlankaményi Halmi Víg dalmű 3 felvonásban. ír- Kezdete 7 órakor tak : Scube és Delavigne: _ fordította Orrnay Ferencz. _T , . . Zenéjét szerzette Auber. MépSZÍHlláZ. t a sze.melye^ . I. A király csókja. Leon de MennvilleUdvardy Roger Pauli Operette 1 felv. Irta Bérezik. Baptiste Kőszeghy Rózsa, juhászné, Soklai E. Uzbek Tallián Lóránt, jegyese Kápolnai Rika Szabó Drugeth, udvarbej, Solymosi. Irma EllingerJ. László Oroszi Hnriette Nádayné Elek, apródok Kiss Paula Zobeide Widmár E. Jenő, Fekete J. Bertrandné Kvassainé u Jeremiás siralmai Pinczér Széphegyi Szolga Halmay Bohózat 1 felv. I.Vidra Sipka Kezdete 7 órakor. Bibircsóki T. házi ur Tihanyi — Lidi, leánya Dancz Nina vr.'ir«7iuhá 7 Skolasztika, vén k a. Klární t «I I SZÍIlllilZ. Karcsú Pista Karikas Bérlet 12. szám. Szuszinka Jeremiás, Együd . Jutka, cseléd Rákosi F A nők az alkotmány ’ *««• III. Icánikére Irta Tóth Kálmán. Népszinmü 1 felv. Erdélyi J Bánfalvi Szigeti József y... „ Krisztina Szathmáry L.-né Bandiba után R Ilka Szigeti Jolán A bff P « Bercsev Nagy Kata’ leánya Sziklai B Cselei Pintér M Cseleiné Bogdanovics Kr. ^mpBa.nd' ^zab0 B Pitvarosiné Császárné Illom' Petle Bön GBorbács Sántha I Kezdete 7 órakor. Budapest, október 18. A horvát budget. Boldog horvátok. Az ő budgetjök közel tizenkétezer forint disponibilis többletet mutat fel, pedig egyik-másik kormányzati ágra többet irányoztak elő 1876-ra, mint amennyit a folyó évre megszavaztak, de hát van miből. Az 1872-diki harminczadik törvényczikkben nagylelkűleg 45 százalékot rendeltünk az egyenes és közvetett adókból s egyéb nyilvános bevételekből Horvátország közigazgatási költségeinek fedezésére. E czirten 50.000 frttal többet irányoztak elő, mint 1875-re. Az összes jövő évi szükséglet 8,163.905 frtra van téve, a bevétel pedig 3,175.231 frtra, s így a fölösleg 11.326 frt. Saját bevételeikkel fedeznek 125.231 frtot, ami a közigazgatási bevételekből, a tanügyi alapnak és a határvagyon egy részének bevételeiből áll, míg a többi 3.050.000 frt a Magyarország által fizetendő 45 százalékból kerül ki. Egy szóval semmi bajuk sincs, ha csak idő folytán a sok reformmal nem csinálnak maguknak, mert például a közigazgatási reform folytán a belügyi osztálynak 141,260 írttal többre lesz szüksége 1876- ban, mint az idén, s ennek fejében a közoktatási osztálytól elvontak 84,467 frtot. És még sok reformot terveznek. Ha ezek is a közigazgatási reform arányában fogják igényelni a kiadások emelését, félünk, hogy még többet lesznek kénytelenek megvonni a kulturai czéloktól, vagy megint nem lesz vége-hossza a panasznak, hogy nem bírnak kijönni a Magyarország által fizetett járulékkal. Ami meg a részleteket illeti, feltűnik, hogy a saját bevételek jelentékeny csökkenést mutatnak fel, nevezetesen a közoktatási osztályé, miután a közoktatási és határőrvidéki iskolaalapból befolyó jövedelem 42,326 írttal csökkent. Jövedelmi emelkedés van előirányozva a belügyi osztálynál 3262 írttal, az igazságügyinél 4900 írttal. Az összes kiadás 56,256 írttal több, míg az összes saját bevétel 34,164 írttal kevesebb az 1875-dikinél, s így az összes több szükséglet 1876-ra 90,419 frtra rúg. Fedezik ezt a szükségleti többletet először az 1875- diki évre megszavazott összegeknél tett 51.745 frtnyi megtakarítás, másodszor pedig, amint már fentebb is érintettük, a 45°/o által remélt 50.000 frtnyi többlet által. Látjuk tehát ezekből, hogy elég jelentékeny számcserék fordultak elő a budgeten belől. De ha horvát atyánkfiai megnyugodtak abban, hogy közigazgatásuk annyival többe kerüljön, mi nem bírálgatjuk a dolgot. Csak arra kérjük őket, hogy maradjanak meg a jelen pénzügyi helyzet által követelt korlátok között, mert higgyék el, hogy mi nem áldozhatunk többet irigylésre méltó állapotuk fentartására. Ma érezzük az 1872- diki áldozat nagyságát is, annál inkább, minthogy a következés megmutatta, hogy Horvátország még igen szépen el lehetett volna azok nélkül a nagyszabású reformok nélkül, s illetőleg rendezhette volna viszonyait olcsóbban is. De ha már megkapta a pénzt, talán többet használtak volna a horvát hazafiak országuknak, ha jóval költségesebb közigazgatási apparátus helyett inkább a közoktatási bugetet emelik, hogysem leszállítják. Csínján bánjanak a pénzzel, mert mint a táviró jelenti, mindjárt az 1876-diki költségvetés után ismét négy nagy fontosságú javaslatot készülnek tárgyalni. Szófiának ezek az úrbéri viszonyok végleges rendezéséről, a regalejogok megváltásáról, a községi legelők és erdők elkülönítéséről, s a tagosításról. Ezek keresztülvitelére is csak kell pénz, s ezek rendezését kár volt előbbre nem tenni. Mindezeket pedig teljes jóakarattal mondjuk el, mert őszintén kívánjuk, hogy Horvátország boldoguljon. Nem sajnáljuk tőle azt a pénzt, amivel mi járulunk boldogulásához, s még azt sem kívánjuk, hogy valami nagyon hálálkodjék. Hanem azt a czélt, mely az áldozathozatalnál az 1872-iki törvény alkotóit vezérelte, szeretnék valósulva látni. Szabadulni akartunk a sok zaklatástól, s hittük, hogy azontúl békesség lesz. Nem egészen úgy történt. Financziális tekintetben is merült fel olyan kérdés, melyben a horvátok nem voltak egészen méltányosak, s ezen felül tartománygyűlésük hatásköréről sem bírnak elég tiszta fogalmakkal, mint az válaszfeliratuk tárgyalása alkalmából kitűnt. Nyugodjanak meg a velünk kötött egyességben, mely nekik annyi előnyt nyújt, míg reánk nézve csak akkor lenne előnyösnek tekinthető, ha annak árán megvettük volna a békességet. Vegyék át azt a 45 %-ot, fordítsák szükségeikre úgy , mint legjobbnak tartják, de a kiegyezésnek már egyszer komolyan hagyjanak békét, s szabjanak határt a Makaneczek túlzásainak és izgatásainak. A mai minisztertanácsban, mely négy óra hosszat tartott, administrationális ügyek voltak elintézés alatt. Csütörtökön a király elnöklete alatt fog tartatni a kormánytanács és ennek fő tárgyáról valószínűleg a másnapi közlöny útján nyer hivatalos értesítést az ország. A magyar csődtörvény tervezetének tárgyalására egybehívott erquéto szombaton tarta az igazságügyminiszter elnöklete alatt második ülését. A negyedik szakasz tárgyalásánál kiemeltetett, hogy szükséges a hitelezők összességét, midőn az, kifelé működik, mindig egy és ugyanaz,on kifejezéssel illetni, illetve a hitelezők összességének képviseletére egy meghatározott személyiséget rendelni. A javaslat nem alkalmaz egy fogalmat következetesen, mert hol a hitelezők öszszessége, hol a képviselőség, hol a csődtömeggondnok van megszervezve. Ezen képviseletre, tekintve, hogy a hitelezők választmánya úgy a jelenleg érvényben levő csődtörvény, valamint a javaslat szerint csak ellenőrző, nem pedig tevőleges szerepet visz, a tömeggondnok, ki egyszersmind személyes vagyoni felelőséggel tartozik, legjobban alkalmatos. Az enquéle ezen nézetet elfogadván, úgy ezen mint a következő szakaszoknak ily módoni megváltoztatását javasolta. Az ötdik szakasz első bekezdése két részre lett osztva. Ugyanis jelen csődtörvényjavaslat Magyarországnak oly területén is lesz érvényes, hol az osztrák törvények értelmében örökségek elfogadásánál a leltár kedvezménye bír jogi fontossággal, mint pl. az erdélyi részeken, Fuméban, valamint, a volt határőrvidéken. Ezen részekre való tekintettel, az ötödik szakasznál, mely a közadósra szállott örökségek elfogadásáról szól, a leltár kedvezményét érinteni kellett, míg másrészt Magyarország többi részeire nézve ezt mellőzni kellett úgy, hogy két külön intézkedés felvétele czélszerűnek mutatkozott. A hatodik szakasz töröltetni határoztatott, mert a közadósnak a csőd alatt szerzett vagyona is a csődtömeghez tartozik, helyébe a közadósnak a csődtömegtől kiszolgáltatandó életjáradék feletti határozatok fognak jönni. A hetedik szakasz első bekezdése elfogadtatott, másodika pedig töröltetett. A nyolcadik szakasz tárgyalásánál kimondatott, hogy azon esetben, ha a közadós valamelyik adósa a csőd tartama alatt a közadósnak tesz fizetést s a csődtömeggondnok ezen fizetést érvénytelennek akarná nyilváníttatni, annak bizonyítása, hogy a fizet a csőd kiütéséről tudomással bírt, s igy részhiszeműleg teljesítette a fizetést, a tömeggondnokot illeti. Ezen szakasz második bekezdése az enquéteanal töröltetett, mert csak az elsőnek szükségszerű folyománya. A tizedik szakasz tárgyalásánál határoztatott, hogy mindazon perek, melyek a csőd kiütése alkalmával az első bíróság ítéletével még befejezve nincsenek, a csődbíróság illetékessége alá esnek, kivéve azokat, melyek különös fórum fei elé tartoztak. Az első bírósági ítélettel ellátott perek nem jutnak a csődbíróság illetékessége alá. A tizenegyedik szakasz változatlanul, a tizenkettedik pedig csak styláris módosításokkal lett elfogadva. Ezek után az ülés véget ért. Mint a mai esti lapok táviratai is tudatják, november elsejével megnyílik az egyenes vasúti összeköttetés Bécs és Konstantinápoly, illetőleg Várna közt. Mily nagy előnyben lesz e vonal fölött az új, Budapest-Zimonyon átmenő összeköttetés, mutatja azon egyszerű körülmény, hogy míg a Bécs-Várna 255 mérföldet tesz ki, melyhez Konstantinápolyig még legalább is 50 mérföldnyi tengeri út járul, addig ez új vonal alig tesz ki 200 mérföldet Bécstől egészen Konstantinápolyig. E számításnál természetesen a budapest-zimonyi vonalat veszszük alapul s nem az államvasút kikinda-pancsovai kiegészítését, amely eddigelé csak az ellenzéki lapok tendentiósus híreiben kisért. A horvát tartománygyűlés tegnap nyílt meg és november 4-ig fog együtt maradni. Schönberger tőzsdelapja egy igen szomorú hírt bocsát világgá. Állítólag nagyobb mérvű kivándorlások fordulnának elő Felső-Magyarországból Amerikába. Semmi okunk nincs e hírnek igazat adni, mindazáltal felhívjuk az illető körök figyelmét, mert óhajtanék, hogy az ily könnyelmű hírek terjedésének az illetékes cáfolat mielőbb véget vetne. A zágrábi „Narodne Novine“ a herczegovinai zendülésről a következő távirati tudósításokat tartalmazza: Uj-Gradiska, okt. 15. Kebas és Szvinyár között az Új-Kapella irányában folyó hó 11-én heves összeütközés volt a törökök s felkelők között, mely négy óráig tartott , a törökök visszavonulásával végződött. — Zára, okt. 16. A Szocsics nevű főnök vezetése alatt álló 2000 felkelőből álló sereg alsó Herczegovinába indul, hogy a felkelőket bátorságra és kitartásra intse, miután Herczegovinának felső részében a törököktől nincs mit tartani. — Az osztrák-magyar területen fekvő várházat megtámadó törökök a szomszédos ausztriai falvak lakosai által szétverettek. _________ Gazdáinkhoz! Alig képzelhető nagyobb öröm és tisztább gyönyör, mint az, melyet újabban örvendetesen gyarapodó gazdasági távlataink nyújtanak annak, ki hazánk legfontosabb érdekei iránt csak a legparányibb érdeklődéssel is viseltetik. Az egyesek hangyaszorgalma garmadába hordja munkája minél több fáradsággal érlelt, annál édesebben izlő gyümölcseit, s amíg testi szemeink örömmel futnak végig az egyes tárgyak változatos gazdagságán, mélyebbre tekintő lelkünk a nemzeti vagyon és jólét mikrokosmosát látja maga előtt. S ha még hozzájárul a vágyainknak hízelgő képzelem, mely ellesve szivünk legtitkosabb gondolatát a valóság mezibe öltözteti, mi csak reményeinkben él — egy gazdag és hatalmas Magyarország áll előttünk, mely nemcsak bővelkedik a természet ajándékaiban, hanem tudja azt fel is használni, mely nem kénytelen többé a külföldről drága pénzen megszerezni azt, mi saját földön dúsabban terem, hanem munkája és szorgalma segélyével milliókat teremt ott, hol a könnyelmű elődök alatt az elhanyagolás pusztító keze dühöngött. Ah igen! a képzelem. Ez volt a mi fajunknak öröktől fogva hízelgő rabszolgája és föltétlen zsarnoka. Mohóan ragadtuk meg a legkisebb pontot, melyből egy biztató jövőt lehetett jósolni és rendesen sietve haladtunk el ama sötétebb alakok mellett, melyek mulasztásainkra, fogyatkozásainkra vagy éppen bűneinkre emlékeztettek. Kísértsük meg egyszer az ellenkező utat és keressük fel az árnyat még ott is, hol első pillanatra minden csak fénynek látszik. Vidéki gazdasági tárlataink mind sűrűbbé váló ismétlődése majdnem arra mutat, mintha már kihalt volna gazdáinkból az annyiszor ostorozott közönyösség. Ámde csak nézzük a hízelgő képet közelebbről, s látni fogjuk, hogy a potemkini díszlet mögött most is ott sanyarog a régi nyomor. Látni fogjuk, hogy még mindig igen kevesen vannak, kik helyes oldaláról fognák fel a dolgot, hogy még mindig nagyobb bennünk a puszta feltűnési viszketeg, mint a komoly törekvés. Eléggé mutatja azt ama sajnos körülmény, hogy gazdáink nagy része csak külsőségre törekszik, és ha valami rendkívüliséget nem tud felmutatni, inkább egészen elmarad a tárlatokról. Vegyük a legközelebbi példát, a legutolsó török-szent-miklósi kiállítást, mely különben semmi tekintetben sem maradt el a többiek mögött. A város határában 19 nagy puszta, összesen 36 nagy bérlet s ezen kívül több mint 600 telkes gazdaság van, a tárlatot rendező gazdasági egylet kebelébe zárt Mezőtúr városa maga több mint 6000 holdon gazdálkodik s az egylet működési tere Szolnokig, Tiszafüredig és csaknem egészen Kun-Szent-Mártonig terjed, beleértve a lisza-zugot is, mely oly hires búzának termőhelye. Nem kell-e pirulnunk, midőn ily vidéken annak főterménye, a búza 19 nagy pusztáról 5, a több mint 600 telkes gazdaságból 2, s a 6000 holdnál nagyobb területen gazdálkodó Mezőtúr városából egyetlen egy, összesen 8 kiállító által volt képviselve. És így volt ez a többi terményekkel is. Csupán az idén oly bőven és szépen termő kukoricza tett kivételt, amelyből 12, mondd tizenkét pályázó jelenkezett. De itt sem tekintettek főleg a gyakorlatilag hasznosra, hanem hoztak mindenféle ritkaságokat, miket nagyobb mérvben termelni , ez idő szerint legalább nem lehet. Ám állítsanak ki ilyeneket is. Ennek is meglehet a maga czélja. Csak ne rijjon ki lépten-nyomon a pusztán külsőségek után való kapkodás. A gyümölcsészet valamivel melegebben volt képviselve. Csakhogy itt ismét az lett volna a fő feladat, hogy oly fajokat válaszszanak ki, melyek a talajnak és éghajlatnak legjobban megfelelnek s a melyeknél a nagyban való termelés biztos kelendőségre számíthat. Hányan tették azonban ezt ? Erre legjobb a feleletet elhallgatni. A női kiállítók mindenesetre nagy dicséretet érdemelnek. De itt is van baj. Úgyszólván csak az uri-osztály volt képviselve, a középrend alig, a pórnép egészen hiányzott. S még az a kevés is, ki eljött, nem fogta fel mind a tárlat valódi czélját. Szebbnél-szebb befőtt gyümölcsös üveg volt 59 példányban — szappan, keményítő, vaj, túró csak egyetlen egy példányban volt látható. Hogy ily körülmények közt más szerényebb külsejű, de valójában üdvösebb és nagyobb horderejű foglalkozás, mint a hulladékok értékesítése, az elesett állatok hasznosítása vagy éppen a házi ipar csak félénk vagy éppen nem mert jelenkezni — talán felesleges is mondani. Nem az az egyedüli és legfőbb bajunk, hogy nincs bennünk buzgalom, hanem az, hogy az a kevés is, mi van, nem jár a helyes után. Hagyjunk föl a csillogó külsőségek hajhászatával és gondoljunk a reális élet igényeire. Egy-két ügybarát vagy éppen testület komoly akarata sokat lendíthetne az ügyön. Ily irányú törekvések csakhamar nagy és maradandó sikereket tudnának elérni. És ezzel elérnék legfőbb czélunkat, mert a siker ellenállhatatlan hódító hatalma mindenkit magával fog ragadni. A közös hadügyminiszter válasza a magyar delegációnak a hadsereg 1875-iki szükségletének tárgyalásakor hozott határozataira. A mai délután megkaptuk egy vékony füzetben összeállítva a közös hadügyminiszter válaszát azon határozatokra, melyeket az országgyűlés bizottsága a hadsereg 1875-iki évre szóló szükségletének tárgyalása alkalmával hozott. Kiváló érdekességénél fogva a fontos iratot adjuk, amint következik . A határozatok első pontja így szólott: „A közös hadügyminiszter a területi divisiók rendszerének következetes keresztülvitelére törekedjék, s e tekintetbeni intézkedéseiről az országos bizottságnak a jövő költségvetési előirányzatok bemutatása alkalmával jelentést tegyen.“ Erre a hadügyminiszter a következőleg válaszol : Az 1874. évben történt elhelyezési változásnál — a területi divisiók rendszerének megfelelőig — a kiegészítő kerületük közejébe helyeztettek el: 1 vadász-zászlóalj, 1 gyalog-ezred és 1 lovassági ezred. A közös hadügyminisztérium jövőben is arra fog törekedni, hogy a csapatokat kiegészítő kerületükbe vagy legalább azok közelébe, amennyire a hét, elhelyezze. Azon akadályokra nézve, melyek ezen elv tökéletes keresztülvitele ellen állnak, a hadügyminisztérium csak az ő ismételve adott nyilatkozataira hivatkozhatik. A tábori szerelvény anyagának az egyes katonai területi járásokba való decentralisatiója már nagyobbrészt azon elvek szerint van keresztülvive, melyek a magas delegatiókkal az 1870. és 1871. évi előterjesztéssel közöltettek. Az anyagnak szükséges elszállítása tökéletesen azért nem eszközöltethetett, mivel a megkívántató raktárak építése részint még be nem fejeztetett, részint pedig pénz hiányában még meg sem is kezdethetett. A hadügyminisztérium ismételve csakis oda nyilatkozhatik, mikép a hadi készülékek megkezdett decentralisatiójának tökéletes keresztülvitele után, az, ami egy egyszerű és gyors mozgósításra szükséges, előkészítve, és így a katonai szükségleteknek tökéletesen meg leend felelve. A határozatok második pontja így hangzott: „A delegáció felhívja a közös hadügyminisztert arra, hogy 1-szer a Przemysl erődítésére a múltban megszavazott, de eddig fel nem használt öszszegeket a jövőben akkér használja fel, hogy azokból a megkötött szerződések által biztosított munkák költségei fedeztessenek, a már meglevő munkálatok és eszközök a romlástól megóvassanak és a már eszközölt megerődítési építkezések a lehetőséghez képest az erődítés önálló részleteivé átalakulasanak. Kor, hogy Przsemysl erődítésének kérdését a monarchia pénzügyi helyzetével egybevetve tanulmányozza, s e tanulmányozás eredményét a delegációk elé terjeszsze.“ A hadügyminiszter idevágólag a következőkben felel: A közös hadügyminisztérium azon kérdést, hogy mi módon folytattassanak a már megkezdett munkálatok Przemyslben az 1875. év végéig, tekintve a már korábban engedélyezett, de még fel nem használt bizottmányi összegeket, bizottmányilag megbiráltatta, és már 1874. évben a következő intézkedéseket tette: 1-szer, a XXVII. sz. sánczerődnek, a tüzérségi laktanyának épitése és a katonai indóháznak részbeni Terrepleinehelyreállitása miatt kötött szerződések azonnal feloldandók; 2-or, az építésben levő országutak, tekintve a meglevő anyagot és azoknak további jó karban tartását, befejezendők, az építő vállalkozókkal a leszámolás eszközlendő és a megkötött kötelezettségek szintén feloldandók; 3-or, a kőbányák bérlete felmondandó, az összes kőelőállítás beszüntetendő és a netán folytatandó építések esetére jó kőanyag beszerzése iránt beható tanulmányozások eszközlendők; 4-er, az építőudvar és egyéb a kivitelben levő építések színtén ez év folytán bevégzendők és leszámolandók; 5-ör, a folyamatban levő földbeváltási tárgyalások befejezendők és utóbbi kisajátítások többé nem eszközlendők ; 6or, a terepfelvételek és tervkészítések folytatandók, és a véglegezésre rendelt munkák elintézése után, az 1875. évbeni építési tevékenységnek ismétt felvétele a pénzeszközök arányához képest, és a kincstárra nézve legkedvezőbb módon indítványozandó ; 7-er, az erődítés-építési igazgatóság személyzete a megváltozott viszonyokhoz képest leszállittatik. Ezen intézkedések jelenleg kivitelben vannak, az erődítés építési igazgatóság tevékenysége 1875. év végéig szabályozva van, és vonatkozással a 2. pont alatt mondottakra, ezen pontig, a további intézkedések meg fognak tétetni. Az eddig engedélyezett, összesen 1.600.000 frtnyi hitelnek felhasználása az 1/. alatti mellékletből látható, de meg kell jegyezni, hogy a folyamatban levő végelintézések bevégzése után, a megkötött szerződések feloldása következtében tett térítményi követelések kiegyenlítésére még további kiadások fognak szükségeltetni. A hadügyi kormányzatnak, e hely kiépítésének bebizonyított szükségességét, mint ez korábban az erre megkívántató pénzszükségletek kikérése alkalmával történt, ismételnie és arra kell utalnia, hogy most már, tekintettel az eddig engedélyezett hitelek felhasználása által kivitt előmunkálatokra, az építések akadálytalan folytatása oly mértékben volna lehető, miképp feltéve, hogy a szükséges eszközök megvannak — a helynek befejezése egy megfelelő időben megtörténhetnek; miután azonban a hadügyi kormnyzat követelményei, a monarchia pénzügyi helyzetére való utalással tekintetbe nem vétetnek, és így a krakkói tábori várnak és Przemysl új erődítésének egyidejű kiépítésétől el kell néznie, az elsőbben érintett vár már megvan és annak tökéletesítésére nem kívántatnak oly tetemes eszközök, mint az utóbbi helynek létesítésére, így erre nézve egyelőre további követelést nem tesz, hanem azt jövőre hagyja. A hadügyi igazgatóság a szükséges intézkedéseket megteendi arra nézve, hogy a przemysli erődítés építési igazgatóságnál függőben levő ügyek bevégzése mielőbb megtörténhessék. A magyar delegációnak a VIII. czimhez hozott határozata így szólt : „A bizottság e czim tárgyalása alkalmával a közös hadügyminiszter azon nyilatkozatát, hogy a kőszegi katonai nevelde katonai reáltanodává fog alakíttatni, tudomásul vévén, azon óhajtást fejezi ki, hogy a felsőbb tanintézetek közül, melyek ez idő szerint kivétel nélkül, a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok területén vannak fölállítva, a magyar korona területén is állíttassék fel egy vagy több intézet, miáltal a közös hadseregben igen érezhető magyar ajkú tisztek hiányán is némileg segítve volna.“ A hadügyminiszter válasza erre a következő: A katonai képző ügynél eszközölt változtatásoknál a közös hadügyminisztérium legközelebb arra volt utalva, hogy a már katonai nevelésre rendelt épületeket kihasználja. A magas magyarországi delegatív kívánalmainak így tehát a tulajdonképpeni katonai nevelő- és képzőintézeteknél megfelelni nem lehetett. Ellenben megtörtént ez a hadapród-tanodának felállításánál, minthogy olyanok a magyar