Ellenőr, 1875. november (7. évfolyam, 303-331. szám)
1875-11-02 / 303. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra . 1 „ 8© „ Egyes szám ára 1O st raj ezár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 303. szám, Budapest, kedd, november 1975. ----------- ---------------------------------------------------Hirdetések felvétele Budapesten, nádor utcza 6. szám (Bogrády testvérek irodájában.) Kiadóhivatala: Előfizethetni helyben és posta útján: nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésre vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. POLITIKAI NAPILAP, VII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre...................................20 forint — kr. Félévre........................................10 „ — kr. Negyedévre...............................5 „ — kr. Egy hóra....................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi uton történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Jászberény, nov. 1. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Csernátony Lajos és Babics János országgyűlési képviselők tegnap érkeztek ide külön-külön vonaton. 150 lovassal, beláthatlan kocsisorral várták a nagyszámú választók. Este előbb Csernátonynál, utána Babicsnál fáklyás zenével tisztelegtek, mindkettőnek beszéde nagy lelkesedéssel fogadtatott. Csernátonynak ma adatott a díszpolgári oklevél Pintér polgármester által át, egy népes gyűlésben. Itt Babics is beszélt. Tiszának és a kormánynak bizalom szavaztatott. Eger, nov. 1. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Eger város képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök úrhoz üdvözlő felirat intéztessék. Cologna, október 31. A ma itt tartott választási lakomán Minghetti miniszterelnök egy a királyra és a kir. családra mondott toasztok után fölszólalván, megköszöné a fogadtatást, melyben részesítették és Olaszország helyzetét fejtegette, szólván a hatalmakhoz való viszonyról, az állam és egyház közötti viszonyról, az egyház-vagyon újjárendezéséről, a közbiztonságról, a közmunkákról és a közigazgatási és adóreformokról. A pénzügyekre áttérve, constatálja, hogy az 1876-iki ideiglenes budget 24 milliónyi hiányt mutat föl. Ehhez járulunk még a hadügyi költségek és az út- és kikötő-építési kiadások, valamint a vasutak bevételi hiánya 7 milliónyi összegben. Ezen hiány kevesbítéséhez fog járulni a máris reálisért fogyasztási adó bevétele és a kamara által máris elfogadott pénzügyi rendszabályok bevétele, s így az 1876-ki hiány 16 milliót fog tenni. Mondja továbbá, hogy a kereső.szerződések következtében a vámbevételek szaporítása és a bevételek természetes emelése a jövő szükséglet fedezésére fog szolgálni. A pénzügyi helyzet azonban az egyensúly helyreállítása után a lebegő adósság és a kényszerárfolyam miatt súlyos lesz Szól ezután a miniszter a vasúti conventiókról és a vámegyezményekről s visszautasítja azon szemrehányást, mintha az uj szerződések megkötésével védvámi tendencziák követtetnének. A statistikai adó megszüntettetik és a hajózási díjszabályzat megváltoztattatik s reméli Minghetti, hogy a gabonabeviteli és a borkiviteli vám is meg lesz szüntethető; utal ezután Olaszország azon törekvéseire, hogy pénzügyeit rendezze s reménye, hogy a parliamentben a nagy kérdésekre vonatkozólag compact többségre fog találni. A beszéd több helyen élénk tetszéssel fogadtatott. IPáris, okt. 31. A „Journ. Off.“ egy rendeletet közöl, mely a berni egyetemes postaszerződésben megállapított szállítási díjakat teszi közzé. Páris, okt. 31. A szélsőbal gyűlésén Gambetta indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy elfogadja Buffet felhívását, mely szerint a választási törvény tárgyalása megkezdessék és az interpellate elhalásztassék. A baloldal gyűlése ugyanezen szándékát fejezi ki, de elhatározta, hogy addig nem határoz véglegesen, míg a balközéppel nem tanácskozik. A három bal párt delegátiói holnap gyűlnek össze. Toulon, okt. 31. Ma éjjel 1 órakor a „Magenta“ admirál-hajón tűz ütött ki. A hajó legénysége eredménytelenül küzdvén a tűz ellen, elhagyá a hajót, mely órakor jégbe repült, mert a lőporkamara még nem volt teljesen víz alatt. A legénység néhány tagja könnyen megsebesült, emberélet nem veszett oda. Madrid, okt. 31. Az alfonsisták tegnap 600 karlistát franczia területre szorítottak. Konstantinápoly, okt. 31. Egy tegnap kibocsátott törvény 35 millió livrónyi 50/9-es kötvények kiadását rendeli el, melyek alpári évenkinti 1%08 amortisatio által 1887. jan. 31-től kezdve visszafizetendők és fizetés gyanánt a szelvényérték felében elfogadtatnak. A nagyvezirség változásáról jelzett hir egyelőre nem bizonyul alaposnak. Belgrud, okt. 31. A mai hiv. lap egy fejedelmi rendeletet tesz közzé, mely a szkupstina megnyitását nov. 30-ra tűzi ki. A legközelebbi tárgy a már benyújtott 1875. és 1876-iki budget lesz. Róma, nov. 1. A tegnapi választási lakomán Colognában Minghetti miniszterelnök a politikai helyzetről így nyilatkozott: Olaszország egysége két aggodalmat ébresztett, az egyiket Európa békéje, a másikat a pápaság szabadsága iránt. A tények azt bizonyítják, hogy ezen aggodalmak alaptalanok. Az ausztriai és német császárok látogatásai bizonyítják, hogy az európai kormányok és népek osztoznak ezen nézetben. Némelyek azt állítják, hogy a német császár látogatása alkalmat adhat arra, hogy egyházi politikánkat megváltoztassuk; ez absolute téves fölfogás. Politikánk alapelve az állam és egyház elkülönítése. Az elért eredmények nem adnak rá okot, hogy ezt megváltoztassuk. Csak gondoskodnunk kell arról, hogy az alsó klérus a felső papság visszaélései ellen meg legyen oltalmazva, s hogy a laikusok befolyást nyerjenek az egyházközségek közigazgatására. A minisztérium erre vonatkozólag a garantiatörvény 28. czikke értelmébenjavaslatot fog benyújtani. London, nov. 1. A „Times“ egy mostani értesülése szerint, a nagyhatalmak consulai megegyeztek azon nézetben, hogy a porta jelenleg nem képes a fölkelő tartományrészekben a nyugalmat helyreállítani; a hatalmak támogatása elkerülhetlennek látszik. Ezen közlés más oldalról nincs igazolva. Berlin, nov. 1. A „Reichsanzeiger“ arról értesül, hogy a német császár milánói látogatása alkalmával előlegesen megbeszélték, hogy a két ország egymáshoz való viszonyát kölcsönös követségeiknek nagykövetségekké változtatása által akarják megerősíteni. New-York, nov. 1. Az unió kormánya az unió madridi követének a cubai kérdésre vonatkozó emlékiratot küldött át instructiókkal együtt. Az emlékirat tartalma ismeretlen. A lapok jelentései szerint Grant elnök nézetei vannak benne kifejezve a cubai kérdés végleges megoldásáról, még pedig úgy, hogy Cuba független köztársasággá alakíttassák s a rabszolgák szabadon bocsáttassanak. Toulouse, nov. 1. Az állandó eső következtében a Garonne újabb kiáradásaitól tartanak. Verviers, nov. 1. Az itteni gyapjúszövő teljesen leégett; egy személy meghalt s többen megsebesültek; a kár tetemes. Aden, nov. 1. A walesi herczeg ma ide érkezett s ünnepélyesen fogadtatott. London, nov. 1. A „Times“ a conferentiáról szóló hírekre vonatkozólag azt mondja, hogy Anglia nagyobb nyugalommal tekinthet ezen terv elé, mint ezelőtt 20 évvel; illusiók nélkül, de terhes lekötelezettség nélkül is várja az eseményeket. Bécs, nov. 2. Az 1860-ai sorsjegyek húzásakor következő nyerőszámok hozattak ki: 13778. sor, 7. szám nyert 300,000 — 15796. sor, 11. szám nyert 50,000 — 3703. sor, 19. szám és 1764. sor, 12. szám mindegyik 10,000 forintot. Budapest, november 2. A nap legfontosabb eseménye a pétervári félhivatalos communiqué, melyet vasárnapi számunkban közlöttünk. Oroszország a „balkáni félszigeten végbement fontos eseményekkel szemben“ nyilván a vezérszerepet vindiálja magának s jogosan vél „egész Európa elé lépni a szláv keresztyének iránti rokonszenvével“, melyet nem áldozott fel az európai hatalmak szövetségének. A kik ezen jegyzékben, noha a porta reform-határozatait, utalván a múltra, gunynyal ostorozza, mindjárt fordulatot akarnak látni az eddigi orosz politikában, mely most már a török birodalom keresztyén tartományainak felosztását és elszakasztását tűzte ki czélul: azok legalább 1s olyat magyaráznak ki a jegyzékből, ami nincs benne. „Mindenesetre véget kell vetni a törökországi keresztyén lakosság szomorú helyzetének“ ; ez elejétől fogva törekvése volt a három hatalmasságnak, vagy a jegyzék stylistikája szerint szólva: Oroszországnak, Németországgal és Ausztria-Magyarországgal egyetértve. S talán szabad „az európai békének minden politikai önző utógondolat és szándék nélkül való megóvására“ törekvést legalább annyira őszintén kifejezettnek tekinteni, hogy e túlságos aggodalmak fölöslegeseknek tessenek. A szultán korábbi, a hatalmak által kierőszakolt, reform-elhatározásainak végrenem hajtása következtében elveszett a bizalom a porta iránt, — ezt constatálja a jegyzék, s ami némi positív sejtésre utat mutat, az azon megjegyzés, hogy „aza tüneteknek azon kell lenniök, hogy a bizalom, mely nélkül Törökország a komolyan szándékolt reformokat nem viheti keresztül „helyreálljon“. S amit ebből — noha nem nagy valószínűséggel — következtetni lehet — s az európai sajtóban általában következtetnek is — az általános conferentia eszméje, noha éppen ez eszme kiviteléhez tagadta meg csak a napokban is a berlini ügy mint a bécsi cabinet hozzájárulását a párisi cabinet fölszólítására; ez esetben tehát Oroszország egyedül állana. De bár következzék is be a conferentia, annyi bizonyos, hogy minden erre vonatkozó előleges magyarázgatás még most korai; annyit az eddigi közös diplomatiai actióból azonban constatálhatni, hogy a hatalmak, a status quo fönntartását lényeges pontul tűzvén ki, legfeljebb csak oda törekedhetnek, hogy a reformok keresztülvitelére a portától biztosítékot nyerjenek. Ha azonban Oroszország politikája egyet fordult volna s most csakugyan a keresztyén tartományok függetlenítését vagy Montenegróhoz csatolását kötné ki czéljául — amitől a török fővárosban úgy félnek: — erre a berlini és bécsi kabinetek föntebb említett vonakodásában, már előre is megkapta a világos feleletet, s megkapta különösen Ausztria- Magyarország részéről, melynek oly kevéssé volnának érdekében ezen tervek, sőt annyira állanának szemben érdekeivel, hogy semmiesetre sem fogna elmulasztani ellenök fölszólalni. A két kabinet vonakodása mindenesetre képez olyan ellensúlyt Oroszország ellen, hogy ez kétszer is megfontolja, mielőtt ezen terveinek — ha ugyan vannak — kiviteléhez fogna. Amit bizonyosnak lehet venni, az e pillanatban csak az, hogy Oroszország az actiót megkezdi. Az orosz követ gyorsan távozott Konstantinápolyból Livadiába, hogy ott a czárral találkozzék, s vis-szatérte után azon conferentiára kérette a nagyvezért. Mahmud pasa azonban éppen aznap beteg lett és nem conferálhatott. Ezen körülményt is magyarázhatják, még pedig nem a porta őszinte törekvéseinek előnyére, de itt csak azt jegyezhetjük meg, hogy a porta valószínűleg fölfogja, mily előzékenységgel kell, különösen jelen pénzügyi helyzetében, a hatalmak békés törekvéseihez járulnia, s mennyire kívánatos rá nézve, hogy a reformok kivitelét minden kétség fölött biztosítsa. Az osztrák kormány félhivatalos lapja, a „Monatysrevue” igen örvendetesnek, teljesen kielégítőnek találja a communiquét, mely „nemcsak demonstratio a három császári szövetség mellett, hanem egyúttal európai béke-demonstratio“. A törökországi keresztyének példátlan elnyomatása — írja tovább az idézett lap — az emberiség érdekében „jogot adnak Németországnak és Ausztria- Magyarországnak, hogy Oroszországgal ugyanazon alapra helyezkedjenek, s ezzel együtt oda törekedjenek, hogy egyrészről megerősítsék a kilátásba helyezett reformok iránti bizalmat; másrészről odatörekedjenek, hogy ezen reformok által eleje vétessék a folyton visszatérő bonyodalmaknak, melyeknek következményei különösen a szomszéd osztrák tartományokra terjednek ki.“ A herczegovinai harctérről, Niksics környékéről újabb ütközet hírét jelentik. Szelim pasa, 3000 főnyi rendes csapatokkal Gacsko környékéről elindult, élelmet szállítandó Niksics várába, ahol Csengics aga parancsnoksága alatt 2000 ember van. A vár közelében a felkelő csapatok megtámadták Szelim pasát és elzárták előle az utat. Csengics aga kirohant ugyan a várból, az érkezők segítségére, de kísérlete nem sikerült . Szelim pasa kénytelen volt a szállítmánynyal együtt, melyet a fölkelők elragadni nem tudtak, visszatérni Gacsko várába. A fölkelők ez alkalommal 500 holtat és sebesültet vesztettek. Zárából jelentik, hogy pénteken este Sziogből és Kninből egy-egy zászlóalj Vrlikába küldetett, hogy egy önkényes csapat átvonulását meggátolja. A katonák későn érkeztek s a 300 főnyi szervezett önkénytes csapat Szpagyera, montenegrói, vezérlete alatt török területre lépett át s egyesült Golubav fölkelő bandájával. A német trónbeszédről az angol lapok igen kedvezően nyilatkoznak. A „Times“ teljesen igazoltnak találja a német császár azon mondását, hogy a béke most jobban van biztosítva, mint a Németország egyesülését megelőzött 20 évben valaha volt. Azon 20 évben különösen a franczia császárság vett a béke megzavarója, mely „enyhén szólva, rendetlen erő volt az európai rendszerben.“ Általában jó reménységben van a „Times“ Németország jövőbeli gyarapodása iránt s megelégedéssel fogadja „erélyes béke-nyilatkozatát az egyetlen hatalomnak, mely képes volna a háborúra gondolni“, s a három hatalom egyesülését a béke biztosításának tekinti. — Az „Hour“ szintén ezen értelemben nyilatkozik. Az „Echo“ azt hiszi, hogy azon hatalmak egyesülésének fölemlítése, melyek a békét azelőtt is fenntartották. Francziaországban visszatetszést fog ugyan szülni,de a császári szövetség és a német-olasz barátság teljesen biztosítja a békét. A „Standard“ színtén nem tartja helyesnek a szent szövetség fölemlítését, mely nemcsak Francziaországra hat kellemetlenül, hanem mindenütt és Németországban is visszatetezéssel fogadtathatik, mert az a szövetség nem annyira biztosította a békét, mint elnyomta az egyes államokban a szabadságot. A spanyol választások 15-ére vannak kitűzve. A minisztertanácsban Jovellar elnök és hadügyér azt ajánlotta, hogy a karlisták elleni döntő harcz ne deczemberben, hanem csak jövő tavaszszal kezdessék meg, mert a téli harcz igen kedvezőtlen a királyi hadsereg állásaira, addig az újonczok is teljesen be lesznek gyakorolva; a minisztertanács ezen javaslatot elfogadta. Alfons király tehát kikiáltatása évfordulóján még nem lesz egész országának birtokában. Tisza Kálmán, miniszterelnök úr Bécsben járt, hogy magát a királyi család többi tagjainak bemutassa és az osztrák miniszterekkel megismerkedjék. — A díszpolgári oklevél, melylyel Jászberény városa Csernátony Lajost megtisztelte, következőleg szól: Jászberény 1875. Díszpolgári oklevél. Mi Jászberény rendezett tanácsú város polgármestere, tanácsa és képviselő-testülete adjuk örök emlékül, miként mai alólirott napon városunk közügyei elintézése tekintetéből tartott közgyűlésünkben Csernátony Lajos forrón szeretett és kedvelt hazánkfiát, e város iránt tanúsított ragaszkodásáért mély tiszteletünk és szeretetünk jeléül, országos érdemeinek elismeréséül egyhangúlag városunk díszpolgárává közfelkiáltás útján megválasztván, Őt mindazon jogokkal, melyeket városunk polgárai élveznek, ezennel felruházzuk, s e pilanattól kezdve Jászberény város polgárának valljuk, és elismerjük. — Minek nagyobb hitelére, és ünnepélyességére ezen városunk nagypecsétjével ellátott díszpolgári oklevelet aláírásunkkal megerősítve kiadták. Kelt Jászberény rendezett tanácsú város részéről 1875. September 11-én tartott képviseleti közgyűlésben. Pintér Mihály polgármester, Ozorószky János első jegyző. Budapesti szinlapok. Budapest, kedden nov. 2- 1875. Nemzeti színház. Anzelm Pintér Bérlet 165. szám. Fruzsina Szathmáry L.-né A köm*TM*. Simon Körösmezey T- a i ? , r. .... Jakab Santha Víg dalmű 3 feniv Zenéjét La Fléche Vízvári szerzette Auber. Klaudia Sirnainé Személyek: Brindavoine Leővey Leon Udvardy La Merluche Korcsek Roger Pauli Biztos Komáromi Baptiste Kőszeghy Imok Major Uzbek Tallán Kezdete 7 órakor. Rika Szabó — Irma Maleckyné . . . Henriette Nádayné NepSZinhaZ. Zobeide Widmár E. A molnár és gyermeke. Bertrandné Kvassayné Néme8 dráma 5 felv Irta SSg? IAT B“rab, ford. Szerdahelyi. Kezedet. 7 órakor. . . __ Reinhold K. Kovács I. Maric’ leánya Rákosi FV 1 11 SlílikZ. Kunigunda Partényiné A fösvény. Évaid Zádor Vígjáték 5 felv. Moliére után Brümingné Klárné Kazinczy Gábor. Koprád Bené Személyek: Reimon Tihanyi Harpagon Benedek Margaréta Várhidiné Kleant Nagy Jakab Karikás Eliza Szigeti J. András Vasvan F. Valé Náday John Partényi Mariána Helvey L. Kezdete 7 órakor. Budapest, november 2. Külföldi szemle. Sárkány Józsefnek, a pesti kir. törvényszék elnökének a királyi táblához tanácselnökké való kinevezése a hivatalos lap holnapi számában jelenik meg. S ez alkalomból megemlítjük, hogy Sárkány 1847-ben Kossuth oldala mellett részt vett a pozsonyi országgyűlésen, 1848-ban a pénzügyminisztérium tisztviselője volt, majd a tollat karddal cserélte föl s a függetlenségi harcz alatt Aulich táborában szolgált. Sárkány már beterjesztette kimerítő jelentését az igazságügyminiszterhez, a megszüntetett budai k. törvényszéktől átvett polgári és fenyitő iratokról, letétekről és felszerelésekről, valamint ezen beolvasztás folytán a budapesti kir. törvényszéknek újra szervezéséről, s ez irányban tett elnöki intézkedéseiről. Sárkány elnöknek, ki 1871. végén a pesti kir. törvényszéket mint akkori miniszteri biztos, oly gondos tapintatossággal és munkafelosztással szervezte, úgy látszik ezen újbóli szervezés volt utolsó működése a vezetésére bizott ezen törvényszéknél. Részünkről csak szerencsét kívánhatunk a miniszter úrnak e választáshoz, mert meg vagyunk győződve, hogy e jeles biránk, ki szakavatottságának és szervezési tehetségének, elnöki gyakorlottságának annyiszor adta fényes tanúságát, a pesti kir. táblánál is jó szolgálatokat teend hazai jogszolgáltatásunk ügyének. Új diszes állomására nemcsak bírótársainak becsülése és szeretete kíséri, hanem valódi érdemeinek jól kiérdemlett elismerése is. A közönség, a bírákés ügyvédek egyező véleményét fejezzük ki akkor, midőn ezt registráljuk. És ez érdem nemcsak abban áll, hogy Sárkány a pesti kir. törvényszéket jól szervezte, hogy az esküdtszéki és fenyítő törvényszéki végtárgyalásokat oly kitűnően vezette, hogy a hivatalban ő volt az első, s munkaasztalát legkésőbben ő hagyta el, hogy a vezetése alatt állott törvényszék nagy személyzetében példás testületi szellemet tudott ébreszteni és fenntartani, hogy a felekkel érintkezéseiben ismeretes szigora mellett mindig előzékeny jóakaratot fejtett ki, hogy mint elnök az igazságügyminisztériumtól vett speciális megbízatásokban, p. o. az ügyvédi és közjegyzői kamarák megnyitása, a fővárosi könyvek átalakítása körül általánosan elismert tapintatossággal és ügybuzgósággal járt el, hanem érdeme főleg abban áll, hogy pártatlan és mindig egyformán lankadatlan bírói működése példányképül szolgált bírótársainak, s hogy a fiatalabb bírói tisztviselőket, jegyzőket és joggyakornokokat a törvénykezés minden szakában oly gondos és kitűnő gyakorlaton vezette keresztül, hogy azok egykor hazai bíróságainknak díszei lesznek. Ez volt úgy látszik, elnöki működésének legkedveltebb szakmája, egyedüli öröme és büszkesége. Midőn a közvélemény egyhangú nyilatkozata után örömmel konstatáljuk, hogy Sárkány magát a hazai, s főleg a fővárosi jogszolgáltatás ügye körül elismerésre méltóan érdemesítette, bekövetkező távozása perczeiben neki szerencsét kivánunk új állomásához. A pénzügyi bizottság folyó évi november 4-én, délelőtt 10 órakor ülést tart. A vasmegyei szabadelvű párt 1875-ik évi november hó 7-én, d. u. 5 órakor Szombathelyen a Sabaria-fogadó nagy termében több fontos tárgy elintézése végett gyűlést tart, melyre a szabadelvű párt tagjai tisztelettel meghivatnak. Közegészségi- és életmentési nemzetközi kiállítás lesz Brüsselben 1876-ban a belga király pártfogása alatt. A kiállítás június 15-én nyílik meg és október 1-éig tart. A kiállítást előkészítő magyarországi bizottság elnöke, dr. Haynald Lajos kalocsai érsek egy körlevél kíséretében teszi közzé a programmot. A körlevél részletesen megismerteti a kiállítás czélját s ez abban áll, hogy egyrészről az emberi élet épségének kényelmes és jobb voltának és veszedelmek közti oltalmazásának ügye elméleti megvitatás tárgyává tétessék, másrészről mindazon eszközök és találmányok kiállítva közszemlére bocsáttassanak melyek az említett nagy czélokat elősegítik. A kiállítás tiz osztályra van fölosztva. I. Segélyzési és mentő eszközök, óvszerek tűzvész alkalmával. II. Mindennemű készletek, melyek a viz fölött és alatt előfordulható veszélyek megelőzésére és segélynyujtásra alkalmasak. III. Az utakon, lóvonat vagy mint mozdonyvasutakon való közlekedésből származó balesetek elhárítására szolgáló készletek. IV. Háború alkalmával szükséges segély. V. Közegészségügyi tárgyak. VI. Óvés mentő-rendszabályok az iparűzők egészségének megóvására. VII. Házi- és magán-egészségügyi tárgyak. VIII. A gyógyászat, sebészet és gyógyszerészeinek az előbbi osztályokban foglaltakra vonatkozó készletei. IX. A munkásosztály jólétének előmozdítására szolgáló intézkedések. X. Közegészségi és életmentési intézkedések a földmivelésre való tekintettel. A kiállításra, az osztályozások részleteire, az elhelyezés feltételeire, az árakra és általános rendszabályokra vonatkozó okmányok díjmentesen meg fognak küldetni mindazoknak, kik ezért az igazgatósághoz fordulnak, hol is a kiállítók minden egyéb pótlólag szükséges utasításokat maguknak megszerezhetnek. Azok, kik e kiállításban részt venni akarnak, a következő czím alatt: „A l’Administration de l’Exposition internationale d’hygiene et desanverage de 1876 Rue de la Papiniére 17. Bruxelles,“ az igazgatósággal tudatják, s pedig legfölebb folyó évi deczember 15-ig, ebbeli szándékukat a kiállítani szándékolt tárgyak bejelentésével, azok száma, nagysága, stb. jelzésével. A debreczeni üdvözlő-föliratok. Tisza Kálmán, miniszterelnök úr Debreczenből két üdvözlő-föliratot kapott; egyiket a debreczeni szabadelvű párt, másikat választókerülete küldötte. A debreczeni szabadelvű párt nagy bizottmánya október 29-én d. n. 3 órakor a városháza nagytanács-termében ülést tartván, Damy Károly elnök indítványára lelkes éljenzés közt egyhangúlag a következő üdvözlő és bizalmi feliratot határozta el felküldeni Debreczen szeretett képviselőjéhez, miniszterelnökké lett kineveztetése alkalmából : Nagy méltóságú m. kir. miniszterelnök úr ! A debreczeni „szabadelvű párt”, tagjai, már azon időben, a midőn még különböző utakon vélték a haza javát előmozdíthatni, örömteljes bizalommal ünnepelték meg a napot, melyen nagyméltóságod hazafias politikai fellépése által lehetővé tette a két nagy országos pártnak, sőt a nemzet minden előrelátó hű fiainak egyesülését, s e bizalomból kifolyóiig alakították meg s szervezték a pártot. E párt a legőszintébb bizalmát nyilvánítá s feltétlen támogatását igéré az ország kormányának, mely a nagyméltóságod országos eseményt képező politikai nyilatkozata alapján ő felségének a királynak alkotmányos felhívására megalakult. Az azóta közbejött események a nagyméltóságodba és az egész kormányba őszintén helyezett bizalmunkat semmi tekintetben alább nem szállították, sőt emelték. Épen ez okból ő felségének, kitünően alkotmányos királyunknak legújabban közzétett azon legmagasabb elhatározását, mely szerint nagyméltóságod a hazafias kezdeményezése folytán létrejött új helyzetből kiemelkedett kormány élére állíttatván, miniszterelnökké is kineveztetett, a legnagyobb örömmel fogadtuk és ezen újabb esemény alkatból nem késünk nagyméltóságodat teljes bizalmunk s ha ragaszkodásunk kifejezése s támogatásunknak ünnepélyesen ismétlése, igérése mellett üdvözölni. Teszszük ezt pedig ismételve azért, mert jól tudjuk, mily óriási teher s felelősség nehezedik nagyméltóságod vállaira; tudjuk, mily akadályokkal kell küzdeni a magyar kormánynak, hogy önfeláldozó munkálkodása folytán a magyar nemzetnek bár oly egyszerű s természetes kivonata elévethessék, tudniillik, hogy a magyar állam létére szilárd alapokon biztosíttassák s az ország jóléte megállapittassék; teszszük azért, mert tudjuk, hogy a nemzet jogos kívánalmainak s az ország jólétének teljesülését gátló bajok orvoslására egyeseknek forró hazaszeretete, lángelméje s önfeláldozó munkássága,fájdalom nem elegendő, hanem a czél elérésére minden jó hazafinak közreműködése szükséges. De habár súlyosak is a bajok, melyeket orvosolni , nagyok a nehézségek, melyeket legyőzni kell, mégis erős a meggyőződésünk, hogy mindezek daczára a nemzet hivatott hű fiainak közreműködése mellett, az immár nagyméltóságod elnöklete alatt munkálkodó magyar kormánynak sikerülni fog a czél elérése. Biztosíték nekünk erre nézve nagyméltóságodnak tapintatos eljárása, kipróbált hazafisága és erélye, valamint mélyen tisztelt minisztertársainak az ország érdekébeni önfeláldozó munkássága. Fogadja nagyméltóságod s fogadják mélyen tisztelt minisztertársai is tiszteletünk s ragaszkodásunk ismételt kifejezését. Melylyel maradunk Debreczenben, a „szabadelvű párt“ bizottmánya, 1875. október 29-én tartott üléséből. Dalmy Károly, elnök. Nagy Ferencz, jegyző. * A debreczeni csapó-péterfiai választókerület szabadelvű polgárai külön is üdvözölték ez alkalomból a miniszterelnök urat, s az október 28-án tartott ülésből a következő föliratot intézte hozzája: Nagyméltóságú miniszterelnök úr, szeretve tisztelt képviselőnk ! Midőn hazánk polgárainak ezrei üdvözlő nyilatkozatukat és őszinte szerencteekivánatukat küldik nagyméltóságodhoz, mint felséges királyunk bölcs elhatározása folytán ez idő szerint kinevezett miniszterelnökhöz , mi sz. kt. Debreczen város első választókerületének szabadelvű polgárai, kettős mértékben érezzük kötelezetteknek magunkat, hogy excellencziádat szívünk mélyében fakadt örömérzéseink között üdvözöljük; mert mi nagyméltóságod magas személyében nemcsak miniszterelnökünket, hanem szeretve tisztelt képviselőnket is szerencsések vagyunk üdvözölhetni. Nagyméltóságodat a felséges királyi bizalom a polgári állás legmagasb fokára emelte fel, s ez által a honfiúi lankadatlan kitartást, az annyi feláldozással járó munkásság, az alkotmányhoz s törvényekhez hű ragaszkodás, a buzgó honszerelem megnyerék a legszebb, legmegtisztelőbb, de bizonyára méltó jutalmat ! Sokat hányatott s oly sok megpróbáltatáson keresztülment édes magyar hazánk sorsa, jövője nagy részben nagyméltóságod kezeibe van letéve. Nehéz, de dicső és magasztos a feladat, melynek megoldása nagyméltóságodra bízatott. Mi a legszebb reményekkel s teljes bizalommal nézünk a jövő elé, mert ismerjük nagyméltóságod lelki erejét, tudományos képzettségét, állambölcseségét, önfeláldozó tevékenységét, és megtörhetlen honszerelmét s mindezek biztosítékot nyújtanak nekünk a felől, hogy nagyméltóságod hazánk megmentésére, felvirágoztatására, önállósága biztosítására nézve, mindent megteened, mit emberi erő az alkotmányos törvények keretei közt csak megtehet. Meg vagyunk szivünk mélyéből győződve, hogy méltóságod mély állambölcsesége, uralkodó királyunk legkegyelmesebb helybenhagyásával, ki fogja találni a módot, mely szeretett hazánk megrongált hajóját biztos kikötőbe, — a nemzeti önállóság, az alkotmányos szabadság, az anyagi és szellemi felvirágzás boldog kikötőjébe vezetendő. Ez mindnyájunknak legfőbb óhajtása, ez Nagyméltóságod drága életének — meg vagyunk győződve — legfőbb törekvése! Fogadja nagyméltóságod legmélyebb hódolatnnk nyilvánítása mellett őszinte üdvözletünket, mely miként eddig, úgy mindenkor a tántoríthatlan birodalomban és megingathatlan ragaszkodásunkban nyilvánult. Tartsa meg a gondviselés nagyméltóságodat állandó jó egészségben, lelki testi erőben, hazánk boldogítására, választókerületünk büszkeségére, az emberi élet legvégső határáig. Kelt Debreczenben, 1875. október 28. Az első választókerület szabadelvű polgárai nevében, Harsányi Sándor, kerületi elnök. Nagy Ferencz, jegyző _________ VIDÉK. B.-Gyarmat, október 29. Nógrád e napokban, a megürült alispáni hivatal betöltése alkalmából, a legkülönösebb pártmérkőzések, illetőleg pártmérkőzési és alakulási kísérleteknek való tanúja, melyek egyszersmind, és mellesleg, a szabadelvű, párt ellen tüntetés akart lenni, de mert sem tárgyuk, sem értelmük nem volt, maguktól elenyésztek. Hogy a dolgot világosabbá tegyem, előadom, miszerint Veres Pálnak országgyűlési képviselővé lett megválasztatása folytán az alispánságra három egyén volt a közönség által kijelölve. A megyében ugyan