Ellenőr, 1875. november (7. évfolyam, 303-331. szám)

1875-11-02 / 303. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 fit — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr Félévre . . . ÍO „ — „ Egy hónapra . 1 „ 8© „ Egyes szám ára ÍO It raj ezár. Szerkesztési iroda: Bndapesteu, nádor ntcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétele Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Eégrády testvérek irodájában.) Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján: nádor-uteza 6. sz. a. A lap szétküldésre vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendök. POLITIKAI NAPILAP. 303. szám. Budapest, kedd, november y$75.----------- ------------------------------------------------:---­Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre...................................20 forint — kr. Félévre ........................................10 „ — kr. Negyedévre ...............................5 „ — kr. Egy hóra....................................1 „ 80 kr. Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadó-hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéröl nem adatik. TÁVIRATOK. Jászberény, nov. 1. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Csernátony Lajos és Babies János országgyűlési képviselők tegnap érkeztek ide külön-külön vonaton. 150 lovassal, belátliatlan kocsisorral várták a nagyszámú választók. Este előbb Csernátonynál, utána Babicsnál fáklyás zenével tisztelegtek, mindkettőnek beszéde nagy lelkesedéssel fogadtatott. Csernátonynak ma adatott a díszpolgári oklevél Pintér pol­gármester által át, egy népes gyűlésben. Itt Babies is beszélt. Tiszának és a kormánynak bizalom szavaztatott. Eger, nov. 1. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Eger város képviselőtestülete egyhangúlag elhatá­rozta, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök úrhoz üdvözlő felirat intéztessék. Cologna, október 31. A ma itt tartott vá­lasztási lakomán Minghetti miniszterelnök egy a királyra és a kir. családra mondott toasztok után fölszólalván, megköszönő a fogadtatást, melyben részesítették és Olaszország helyzetét fejtegette, szólván a hatalmakhoz való viszonyról, az állam és egyház közötti viszonyról, az egyház-vágyon njjárendezéséről, a közbiztonságról, a közmunkákról és a közigazgatási és adóreformokról. A pénzügyek­re áttérve, constatálja, hogy az 1876-iki ideig­lenes budget 24 milliónyi hiányt mutat föl. Ehhez járulunk még a hadügyi költségek és az ut- és kiköto-épitési kiadások, valamint a vas­utak bevételi hiánya 7 milliónyi összegben. Ezen hiány kevesbitéséhez fog járulni a máris reáliséit fogyasztási adó bevétele és a kamara által máris elfogadott pénzügyi rendszabályok bevétele; s így az 1876-ki hiány 16 milliót fog tenni. Mondja to­vábbá, hogy a keresk. szerződések következtében a vámbevételek szaporítása és a bevételek termé­szetes emelése a jövő szükséglet födözésére fog szolgálni. A pénzügyi helyzet azonban az egyen­súly helyreállítása után a lebegő adósság és a kéayszerárfolyam miatt súlyos lesz Szól ezután a miniszter a vasúti conventiókról és a vám- egyezményekről s visszautasítja azon szemre­hányást, mintha az uj szerződések megkötésé­vel védvámi tendencziák követtetnének. A sta­tistical adó megszüntettetik és a hajózási díjsza­bályzat megváltoztattatik s reméli Minghetti, hogy a gabona-beviteli és a bor-kiviteli vám is meg lesz szüntethető; utal ezután Olaszország azon törek­véseire, hogy pénzügyeit rendezze s reményű, hogy a parliamentben a nagy kérdésekre vonatkozólag compact többségre fog találni. A beszéd több helyen élénk tetszéssel fogadtatott. IPáris, okt. 31. A „Journ. Off.“ egy rende­letet közöl, mely a berni egyetemes posta-szerző­désben megállapított szállítási dijakat teszi közzé. Pária, okt. 31. A szélsőbal gyűlésén Gambetta indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy elfogadja Buffet fölhívását, mely szerint a választási törvény tárgyalása megkezdessék és az interpellate elha­lás/. tassék. A baloldal gyűlése ugyanezen szándé­kát fejezi ki, de elhatározta, hogy addig nem ha­tároz véglegesen, mig a balközéppel nem tanács­kozik. A három bal-párt delegatiói holnap gyűl­nek össze. Toulon, okt. 31. Ma éjjel 1 órakor a „Ma­genta“ admirál-hajón tűz ütött ki. A hajó legény­sége eredménytelenül küzdvén a tűz ellen, elha- gyá a hajót, mely órakor légbe repült, mert a lőpor-kamara még nem volt teljesen viz alatt. A legénység nehány tagja könnyen megsebesült, emberélet nem veszett oda. Madrid, okt. 31. Az alfonsisták tegnap 600 karlistát franczia területié szorítottak. Konstantinápoly, okt. 31. Egy tegnap kibocsátott törvény 35 millió livrenyi 50/9-os köt­vények kiadását rendeli el, melyek al pari éven- kinti l%-08 amortisatio által 1887. jan. 31-től kezdve visszafizetendők és fizetés gyanánt a szel­vényérték felében elfogadtatnak. A nagyvezirség változásáról jelzett hir egyelőre nem bizonyul ala­posnak. Bclgrtid, okt. 31. A mai hiv. lap egy feje­delmi rendeletet tesz közzé, mely a szkupstina megnyitását nov. 30-ra tűzi ki. A legközelebbi tárgy a már benyújtott 1875. és 1876-iki bud­get lesz. Róma, novv 1. A tegnapi választási lako­mán Colognában Minghetti miniszterelnök a poli­tikai helyzetről igy nyilatkozott: Olaszország egy­sége két aggodalmat ébresztett, az egyiket Európa békéje, a másikat a pápaság szabadsága iránt. A tények azt bizonyítják, hogy ezen aggodalmak alaptalanok. Az ausztriai és német császárok látogatásai bizonyítják, hogy az európai kor­mányok és népek osztoznak ezen nézetben. Né­melyek azt állítják, hogy a német császár látogatása alkalmát adhat arra, hogy egyházi politikánkat megváltoztassuk; ez absolute téves fölfogás. Poli­tikánk alapelve az állam és egyház elkülönítése. Az elért »reamények nem adnak rá okot, hogy ezt megváltoztassuk. Csak gondoskodnunk kell arról, hogy az alsó klérus a felső papság visszaélései el­len meg legyen oltalmazva, s hogy a laikusok be­folyást nyerjenek az egyházközségek közigazgatá­sára. A minisztérium erre vonatkozólag agarantia- törvény 28. czikke értelmében tjavaslatot fog be­nyújtani. Eondon, nov. 1. A „Times“ egy mostári értesülése szerint, a nagyhatalmak consulai meg­egyeztek azon nézetben, hogy a porta jelenleg nem képes a fölkelő tartományrészekben a nyugalmat helyreállítani; a hatalmak támogatása elkerülhet- lennek látszik. Ezen közlés más oldalról nincs igazolva. Berlin, nov. 1. A „Reichsanzeiger“ arról értesül, hogy a német császár milánói látogatása alkalmával előlegesen megbeszélték, hogy a két ország egymáshoz való viszonyát kölcsönös követ­ségeiknek nagykövetségekké változtatása által akarják megerősíteni. New-York, nov. 1. Az unió kormánya az unio^madridi követének a cubai kérdésre vonatkozó emlékiratot küldött át instructiókkal együtt. Az em­lékirat tartalma ismeretlen. A lapok jelentései sze­rint Grant elnök nézetei vannak benne kifejezve a cubai kérdés végleges megoldásáról, még pedig úgy, hogy Cuba iüggetlen köztársasággá alakít­tassák s a rabszolgák szabadon bocsáttassanak. Toulouse, nov. 1. Az állandó eső követ­keztében a Garonne újabb kiáradásaitól tartanak. Verviers, nov. 1. Az itteni gyapjú-szövő teljesen leégett; egy személy meghalt s többen meg­sebesültek; a kár tetemes. Aden, nov. 1. A walesi herczeg ma ide ér­kezett s ünnepélyesen fogadtatott. Eondon, nov. 1. A „Times“ a conferentiá- ról szóló hírekre vonatkozólag azt mondja, hogy Anglia nagyobb nyugalommal tekinthet ezen terv elé, mint ezelőtt 20 évvel; illusiók nélkül, de ter­hes lekötelezettség nélkül is várja az eseményeket. Bécs, nov. 2. Az 1860-ki sorsjegyek húzá­sakor következő nyerőszámok hozattak ki: 13778. sor, 7. szám nyert 300,000 — 15796. sor, 11. szám nyert 50,000 — 3703. sor, 19. szám és 1764. sor, 12. szám mindegyik 10,000 forintot. Budapesti szinlapok. Budapest, kedden nov. 2- 1875. Nemzeti színház. Anzelm Pintér Bérlet 165. szám. Fruzsina Szathmáry L.-né A köm*™*. ^imon Körösmezey TT- a i ? , r, .... Jakab Santha Víg dalmű 3 fenlv Zenéjét La Fléche Vízvári szerzetté Auber. Klaudia Siraainé Személyek: Brindavoine Leővey Leon Udvardy La Merluche Korcsek Roger Pauli Biztos Komáromi Baptiste Kőszeghy lmok Major Uzbek Tall'án Kezdete 7 órakor. Rika Szabó — Irma Maleckyné , . , Henriette Nádayné NepSZinhaZ. Zobeide Widmár E. A molnár és gyermeke. Bertrandné Kvassayné Né ie8 dráma 5 felv Irta SSg? IÄT B“r“b, forf. Szerdahelyi. Kezedet. 7 érakor. . , __ Reinhold K. Kovács I. M&ri8’ leánya Kákosi F­V <11 S/lílIltlZ. Kunigunda Partényiné A fösvény. Éváid Zádor Vígjáték 5 felv. Moliére után Brümingné Klárné Kazinczy Gábor. Koprád Eőn _ Személyek: Reimon Tihanyi Harpagon Benedek Margaréta Varhidiné Kleant Nagy Jakab Karikás Eliza Szigeti J. András Vasvan F. Valé Náday John Parzényi Mariána Helvey L. Kezdete 7 órakor. Budapest, november 2. Külföldi szemle. Budapest, november 2. A nap legfontosabb eseménye a pétervári félhivatalos communiqué, melyet vasárnapi szá­munkban közlöttünk. Oroszország a „balkáni fél­szigeten végbement fontos eseményekkel szemben“ nyilván a vezérszerepet vindicálja magának s jo­gosan vél „egész Európa elé lépni a szláv keresz­tyének iránti rokonszenvével“, melyet nem áldozott fel az európai hatalmak szövetségének. A kik ezen jegyzékben, noha a porta reform-határozatait, utal­ván a múltra, gunynyal ostorozza, mindjárt fordu­latot akarnak látni az eddigi orosz politikában, mely most már a török birodalom keresztyén tartomá­nyainak felosztását és elszakasztását tűzte ki czélnl: azok legalább íb olyat magyaráznak ki a jegyzékből, a mi nincs benne. „Mindenesetre véget kell vetni a törökországi keresztyén lakosság szomorn hely­zetének“ ; ez elejétől fogva törekvése volt a há­rom hatalmasságnak, vagy a jegyzék styliBtikája szerint szólva: Oroszországnak, Németországgal és Ausztria-Magyarországgal egyetértve. S talán sza­bad „az európai békének minden politikai önző utógondolat és szándék nélkül való megóvására“ törekvést legalább annyira őszintén kifejezettnek tekinteni, hogy e túlságos aggodalmak fölöslege­seknek tessenek. A szultán korábbi, a hatalmak által kierőszakolt, reform-elhatározásaicak végre- nem-hajtása következtében elveszett a biza­lom a porta iránt, — ezt constatálja a jegyzék, s a mi némi positiv sejtésre utat matat, az azon megjegyzés, hogy „a ca tüneteknek azon kell leDniök, hogy a bizalom, mely nélkül Törökország a ko molyán szándékolt reformokat nem viheti keresztül „helyreálljon“. S a mit ebből — noha nem nagy való­színűséggel — következtetni lehet — s az európai sajtóban általában következtetnek is — az álta­lán o s con fere ntia eszméje; noha éppen ez eszme kiviteléhez tagadta meg csak a napokban is a berlini ngy mint a bécsi cabinet hozzájárulását a párisi cabinet fölszólitására; ez esetben tehát Oroszország egyedül állana. — De bár következzék is be a conferentia, annyi bizonyos, hogy minden erre vonatkozó előleges magyarázgatás még most korai; annyit az eddigi közös diplomatiai actióból azonban constatálhstni, hogy a hatalmak, a sta­tus quo fönntartását lényeges pontnl tűzvén ki, legfeljebb csak oda törekedhetnek, hogy a reformok keresztülvitelére a portától biztosítékot nyerjenek. Ha azonban Oroszország politikája egyet fordult volna s most esakugyan a keresztyén tartományok függetlenitését vagy Montenegróhoz csatolását köt­né ki czéljánl — a mitől a török fővárosban ngy félnek: — erre a berlini és bécsi cabinetek fön­tebb említett vonakodásában, már előre is megkapta a világos feleletet; s megkapta különösen Ausztria- Magyarország részéről, melynek oly kevéssé vol­nának érdekében ezen tervek, sőt annyira állanának szemben érdekeivel, hogy semmiesetre sem fogná el­mulasztani ellenök fölszólalni. A két cabinet vonakodá­sa mindenesetre képez olyan ellensúlyt Oroszország el­len, hogy ez kétszer is megfontolja, mielőtt ezen tér- j veinek — ha ugyan vannak — kiviteléhez fogna. ; A mit bizonyosnak lehet venni, az e pillanatban | csak az, hogy Oroszország az actiót megkezdi. Az i orosz követ gyorsan távozott Konstantinápolyból j Livadiába, hogy ott a czárral találkozzék, s visz- | szatérte után azon conferentiára kérette a nagy­vezért. Mahmud pasa azonban éppen aznap beteg lett és nem conferálhatott. Ezen körülményt is magyarázhatják, még pedig nem a porta őszinte törekvéseinek előnyére; de itt csak azt jegyez­hetjük meg, hogy a porta valószínűleg fölfogja, mily előzékenységgel kell, különösen jelen pénz­ügyi helyzetében, a hatalmak békés törekvéseihez járulnia, s mennyire kívánatos rá nézve, hogy a reformok kivitelét minden kétség fölött bistositsa. Az osztrák kormány félhivatalos lapja, a „Monatgsrevue* igen örvendetesnek, teljesen kielé­gítőnek találja a communiquét, mely „nemcsak demonstratio a három-császári szövetség mellett, hanem egyúttal európai béke-demonstratio“. A tö­rökországi keresztyének példátlan elnyomatása — irja tovább az idézett lap — az emberiség érde­kében „jogot adnak Németországnak és Ausztria- Magyaror8zágnak, hogy Oroszországgal ugyanazon alapra helyezkedjenek, s e<,zel együtt cda töreked­jenek, hogy egyrészről megerősítsék a kilátásba helyezett reformok iránti bizalmat; másrészről oda­törekedjenek, hogy ezen reformok által eleje vé­tessék a folyton visszatérő bonyodalmaknak, me­lyeknek következményei különösen a szomszéd osztrák tartományokra terjednek ki.“ A herczegovinai harcztérről, Niksics környékéről újabb ütközet hirét jelentik. Szelim pasa, 3000 főnyi rendes csapatokkal Gacsko kör­nyékéről elindult, élelmet szállítandó Niksics vá­rába, a hol Csengics aga parancsnoksága alatt 2000 ember van. A vár közelében a fölkelő csa­patok megtámadták Szelim pasát és elzárták előle az utat. Csengics aga kirohant ugyan a várból, az érkezők segítségére, de kísérlete nem sikerült s Sze­lim pasa kénytelen volt a szállitm:'nynyal együtt, melyet a fölkelők elragadni nem tudtak, visszatérni Gacsko várába. A fölkelők ez alkalommal 500 hol­tat és sebesültet veszteitek. — Zárából jelentik, hogy pénteken este SSzioyből és Kninből egy-cgy zászlóalj Vrlikába küldetett, hogy egy önkény tea csr.pat átvonulását meggátolja. A katonák későn érkeztek s a 300 főnyi szervezett önkénytes csa­pat Szpagyera, montenegrói, vezérlete alatt török területre lépett át s egyesült Golubav fölkelő ban­dájával. A német trónbeszédről az angol la­pok igen kedvezően nyilatkoznak. A „Times“ tel­jesen igazoltnak találja a német császár azon mon­dását, hogy a béke most jobban van biztosítva, mint a Németország egyesülését megelőzött 20 év­ben valaha volt. Azon 20 évben különösen a fran­czia császárság veit a béke megzavarója, mely „enyhén szólva, rendetlen erő volt az európai rend­szerben.“ Általában jó reménységben van a „Times“ Németország jövőbeli gyarapodása iránt s megelé­gedéssel fogadja „erélyes béke-nyilatkozatát az egyetlen hatalomnak, mely képes volna a há­borúra gondolni“, s a három hatalom egye­sülését a béke biztositásánakg tekinti. — Az „Hour“ szintén ezen értelemben nyilatkozik. Az „Echo“ azt hiszi, hogy azon hatal­mak egyesülésének fölemlitése, melyek a békét azelőtt is fenntartották. Francziaországban visszatet­szést fog ugyan szülni,|de a császári szövetség és a német-olasz barátság teljesen biztosítja a békét. — A „Standard“ színién nem tartja helyesnek a szent-szövetség fölemlitését, mely nemcsak Fran- cziaországra hat kellemetlenül, hanem mindenütt és Németországban is visszatetezéssel fogadtathatik, mert az a szövetség nem annyira biztosította a békét, mint elnyomta az egyes államokban a sza­badságot. A spanyol választások 15-ére vannak ki­tűzve. A minisztertanácsban Jovellar elnök é3 had­ügy ér azt ajánlotta, hogy a karlisták elleni döntő harcz ne deczemberben, hanem csak jövő tavasz- szal kezdessék meg, mert a téli harcz igen kedve­zőtlen a királyi hadsereg állásaira; addig az ujon- ezok is teljesen be lesznek gyakorolva; a minisz­tertanács ezen javaslatot elfogadta. Alfons király tehát kikiáltatása évfordulóján még nem lesz egész országának birtokában. Tisza Kálmán, miniszterelnök ur Bécsben járt, hogy magát a királyi család többi tagjainak bemutassa és az osztrák miniszterekkel megismer­kedjék. — A díszpolgári oklevél, melylyel Jászberény városa Csernátony Lajost megtisztelte, következőleg szól: Jászberény 1875. Díszpolgári oklevél. Mi Jászberény rendezett tanácsn város pol­gármestere, tanácsa és képviselő-testülete adjuk örök emlékül: miként mai alólirott napon városunk közügyei elintézése tekintetéből tartott közgyűlé­sünkben Cs ernátony Lajos forrón szeretett és kedvelt hazánkfiát, e város iránt tanúsított ra­gaszkodásáért mély tiszteletünk és szeretetünk je­léül, országos érdemeinek elismeréséül egyhangúlag városunk díszpolgárává közfelkiáltás utján megválasztván, Őt mindazon jogokkal, melyeket városunk polgárai élveznek, ezennel felruházzuk, s e pilanattól kezdve Jászberény város polgárának valljuk, és elismerjük. — Minek nagyobb hitelére, és ünnepélyességére ezen városunk nagypecséijéveí ellátott díszpolgári oklevelet aláírásunkkal megerő­sítve kiadtuk. Kelt Jászberény rendezett tanácsú város részéről 1875. September 11-én tartott kép­viseleti közgyűlésben. Pintér Mihály polgármester, Ozorószky János első jegyző. Sárkány Józsefnek, a pesti kir. tör­vényszék elnökének a királyi táblához tanácsel­nökké való kinevezése a hivatalos lapholnapi számá­ban jelenik meg. S ez alkalomból megemlítjük, hogy Sárkány 1847-ben Kos snth oldala mellett részt vett a pozsonyi országgyűlésen, 1848-ban a pénz­ügyminisztérium tisztviselője volt, majd a tollat karddal cserélte föl s a függetlenségi harcz alatt Aulich táborában szolgált. Sárkány már beterjesztette kimerítő jelentésétjaz igazságügyminiszterhez, a megszüntetett budai k. tör­vényszéktől átvett polgári és fenyitő iratokról, leté­tekről és felszerelésekről, valamint ezen beolvasztás folytán a budapesti kir. törvényszéknek újra szervezé­séről, s ez irányban tett elnöki intézkedéseiről. Sár­kány elnöknek, ki 1871. végén a pesti kir. törvényszé­ket mint akkori miniszteri biztos, oly gondos tapintatos­sággal és munkafelosztással szervezte, úgy látszik ezen újbóli szervezés volt utolsó működése a veze­tésére bizott ezen törvényszéknél. Részünkről csak szerencsét kívánhatunk a miniszter urnák e választáshoz, mert meg va­gyunk győződve, hogy e jeles biránk, ki szakava- tottságának és szervezési tehetségének, elnöki gya­korlottságának annyiszor adta fényes tanúságát, a pesti kir. táblánál is jó szolgálatokat teend ha­zai jogszolgáltatásunk ügyének. Uj diszes állomására nemcsak birótársainak becsülése és szeretete kiséri, hanem valódi érde­meinek jól kiérdemlett elismerése is. A közönség, a bírák lés ügyvédek egyező véleményét fejezzük ki akkor, midőn ezt regis- tráljuk. És ez érdem nemcsak abban áll, hogy Sárkány a pesti kir. törvényszéket jól szervezte, hogy az esküdtszéki- és fenyitő törvényszéki vég­tárgyalásokat oly kitünően vezette, hogy a hiva­talban ő volt az első, s munkaasztalát legkésőb­ben ő hagyta el, hogy a vezetése alatt állott törvényszék nagy személyzetében példás testü­leti szellemet tudott ébreszteni és fenntartani, hogy a felekkel érintkezéseiben ismeretes szigora mellett mindig előzékeny jóakaratot fejtett ki, hogy mint elnök az igazságügyminiszterinmtól vett speciális megbízatásokban, p. o. az ügyvédi és közjegyzői kamarák megnyitása, a fővárosi köny­vek átalakítása körül általánosan elismert tapinta­tossággal és tigybuzgósággal járt el, hanem érdeme főleg abban áll, hogy pártatlan és mindig egyfor­mán lankadatlan bírói működése példányképül szolgált birótársainak, s hogy a fiatalabb bí­rói tisztviselőket, jegyzőket és joggyakornoko­kat a törvénykezés minden szakában oly gon­dos és kitűnő gyakorlaton vezette keresztül, hogy azok egykor hazai bíróságainknak díszei lesznek. Ez volt úgy látszik, elnöki működésének legkedvel­tebb szakmája, egyedüli öröme és büszkesége. Midőn a közvélemény egyhangú nyilatkozata után örömmel konstatáljuk, hogy Sárkány magát a ha­zai, s főleg a fővárosi jogszolgáltatás ügye körül elismerésre méltóan érdemesítette, bekövetkező tá­vozása perczeiben neki szerencsét kivánnnk nj ál­lomásához. A pénzügyi bizottság folyó évi no­vember 4-én, délelőtt 10 órakor ülést tart. A vasmegyei szabadelvű párt 1875-ik évi november hó 7-én, d. u. 5 órakor Szombathelyen a Sabaria-fogadó nagy termében több fontos tárgy elintézése végett gyűlést tart, melyre a szabadelvű párt tagjai tisztelettel meg­hivatnak. Köz egészségi- és élet-mentési nem­zetközi kiállítás lesz Brüsselben 1876-ban a belga király pártfogása alatt. A kiállítás junius 15-én nyílik meg és október 1-éig tart. A kiállítást előkészítő magyarországi bizottság elnöke, dr. Haynald Lajos kalocsai érsek egy körlevél kí­séretében teszi közzé a programmot. A körlevél rész­letesen megismerteti a kiállítás czélját s ez abban áil, hogy egyrészről az emberi élet épségének kényel- mesb és jobb voltának és veszedelmek közti oltal­mazásának^ ügye elméleti megvitatás tárgyává té­tessék, másrészről mindazon eszközök és ta­lálmányok kiállítva közszemlére bocsáttassanak melyek az említett nagy czélokat elősegítik. A kiállítás tiz osztályra van fölosztva. I. Se- gélyzési és mentő-eszközök, óvszerek tűzvész al­kalmával. II. Mindennemű készletek, melyek a viz fölött és alatt előfordulható veszélyek megelő­zésére és segély-nyujtáBra alkalmasak. III. Az utakon, lóvonatu ngy mint mozdony-vasntakon való közlekedésből származó balesetek elhárítására szolgáló készletek. IV. Háború alkalmával szüksé­ges segély. V. Közegészségügyi tárgyak. VI. Óv­és mentő-rendszabályok az iparüzők egészségének megóvására. VII. Házi- és magán-egészségügyi tár­gyak. VIII. A gyógyászat, sebészet és gyógyszeré­szeinek az előbbi osztályokban foglaltakra vonat­kozó készletei. IX. A munkásosztály jólétének elő­mozdítására szolgáló intézkedések. X. Közegészségi és életmentési intézkedések a földmivelésre való tekintettel. A kiállításra, az osztályozások részleteire, az elhelyezés föltételeire, az árakra és általános rend­szabályokra vonatkozó okmányok díjmentesen meg fognak küldetni mindazoknak, kik ezért az igaz­gatósághoz fordulnak, hol is a kiállítók minden egyéb pótlólag szükséges utasításokat magoknak megszerezhetnek. Azok, kik e kiállításban részt venni akarnak, a következő czim alatt: „A {’Ad­ministration de l’Exposition inter­nationale d’bygiene etdesanvetage de 1876 Rue de la Papiniére 17. Bruxelles,“ az igazgatósággal tudatják, s pedig legíölebb fo­lyó évi deczember 15-ig, ebbeli szándékukat a kiállítani szándékolt tárgyak bejelentésével, azok száma, nagysága, stb. jelzésével. A debreczeni üdvözlő-föliratok. Tisza Kálmán, miniszterelnök nr Debreczen- ből két üdvözlő-föliratot kapott; egyiket a debre- czsni szabadelvű párt, másikat választó-kerülete küldötte. A debreczeni szabadelvű párt nagy bizottmá­nya október 29-én d. n. 3 órakor a városháza nagytar.ács-termében ülést tartván, D a 1 m y Károly elnök indítványára lelkes éljenzés közt egyhangú­lag a következő üdvözlő és bizalmi feliratot hatá­rozta el felktildeni Debreczen szeretett képviselő­jéhez, miniszterelnökké lett kineveztetése alkal­mából : Nagy méltóságú m. kir. miniszterelnök ur ! A debreczeni „szabadelvű párt*, tagjai, már azon időben, a midőn még különböző utakon vél­ték a haza javát előmozdíthatni, örömteljes biza­lommal ünnepelték meg a napot, melyen nagymél­tóságod hazafias politikai fellépése által lehetővé tette a két nagy országos pártnak, sőt a nemzet minden előrelátó hű fiainak egyesülését; se bi­zalomból kifolyóiig alakították meg s szervezték a pártot. E párt a legőszintébb bizalmát nyilvánitá s VII. évfolyam; feltétlen támogatását igéré az ország kormányának, mely a nagyméltóságod országos eseményt képező politikai nyilatkozata alapján ő felségének a király­nak alkotmányos felhívására megalakult. Az azóta közbejött események a nagyméltó­ságodba és az egész kormányba őszintén helyezett bizalmunkat semmi tekintetben alább nem szállítot­ták, sőt emelték. Épen ez okból ő felségének, kitünően alkot­mányos királyunknak legújabban közzétett azon legmagasabb elhatározását, mely szerint nagymél­tóságod a hazafias kezdeményezése folytán létrejött uj helyzetből kiemelkedett kormány élére állíttat­ván, miniszterelnökké is kineveztetett, a legnagyobb örömmel fogadtuk és ezen újabb esemény alkat­ból nem késünk nagyméltóságodat teljes bizalmunk s hü ragaszkodásunk kifejezése s támogatásunknak ünnepélyesen ismétlése, igérése mellett üdvözölni. Teszszük ezt pedig ismételve azért, meri jól tudjuk, mily óriási teher s felelősség nehezedik nagyméltóságod vállaira; tudjuk, mily akadályok­kal kell küzdeni a magyar kormánynak, hogy ön­feláldozó munkálkodása folytán a magyar nemzet­nek bár oly egyszerű s természetes kivánata el­érethessék, tudniillik, hogy a magyar állam létele szilárd alapokon biztosíttassák s az ország jóléte megállapittassék; te&zszük azért, mert tudjuk, hogy a nemzet jogos kívánalmainak s az ország jólété­nek teljesülését gátló bajok orvoslására egyesek­nek forró hazaszeretete, lángelméje s önfeláldozó mnnbássága,.fájdalom ! nem elegendő, hanem a czél elérésére minden jó hazafinak közreműködése szük­séges. De habár súlyosak is a bajok, melyeket orvo­solni ; nagyok a nehézségek, melyeket legyőzni kell: mégis erős a meggyőződésünk, hogy mind­ezek daczára a nemzet hivatott hű fiainak közre­működése mellett, az immár nagyméltóságod elnök­lete alatt munkálkodó magyar kormánynak sike­rülni fog a czél elérése. Biztosíték nekünk erre nézve nagyméltósá­godnak tapintatos eljárása, kipróbált hazafisága és erélye, valamint mélyen tisztelt minisztertársai­nak az ország érdekébeni önfeláldozó munkássága. Fogadja nagyméltóságod s fogadják mélyen tisztelt minisztertársai is tiszteletünk s ragaszkodá­sunk ismételt kifejezését. Melylyel maradunk Debreczenben, a „szabad­elvű párt“ bizottmánya, 1875. október 29-én tartott üléséből. Dalmy Károly, elnök. Nagy Ferencz, jegyző. * A debreczeni csapó-péterfiai választókerület szabadelvű polgárai külön is üdvözölték ez alka­lomból a miniszterelnök urat, s az október 28*án tartott ülésből a következő föliratot intézte hozzája: Nagyméltóságu miniszterelnök ur, szeretve tisztelt kép­viselőnk ! Midőn hazánk polgárainak ezrei üdvözlő nyi­latkozatukat és őszinte szereneteekivánatukat küldik nagyméltóságodhoz, mint felséges királyunk hölcs elhatározása folytán ez idő szerint kinevezett mi­niszterelnökhöz ; mi sz. k. Debreczen város első vá­lasztókerületének szabadelvű polgárai, kettős mér­tékben érezzük kötelezetteknek magunkat, hogy excellencziádat szivünk mélyében fakadt örömérzé­seink között üdvözöljük; mert mi nagyméltóságod magas személyében nemcsak miniszterelnökünket, hanem szeretve tisztelt képviselőnket is szerencsé­sek vagyunk üdvözölhetni. Nagyméltóságodat a felséges királyi bizalom a polgári állás legmagasb fokára emelte fel, s ez által a honfiúi lankadatlan kitartást, az annyi fel­áldozással járó munkásság, az alkotmányhoz s törvényekhez! hű ragaszkodás, a buzgó honszere­lem megnyerék a legszebb, íegmegtisztelőbb, de bi­zonyára méltó jutalmat 1 Sokat hányatott s oly sok megpróbáltatáson keresztülment édes magyar hazánk sorsa, jövője nagy részben nagyméltóságod kezeibe van letéve. Nehéz, de dicső és magasztos a feladat, melynek megoldása nagyméltóságodra bízatott. Mi a legszebb reményekkel s teljes bizalom­mal nézünk a jövő elé; mert ismerjük nagyméltó­ságod lelki erejét, tudományos képzettségét, állam- bölcseségét, önfeláldozó tevékenységét, és megtör- hetlen honszerelmét s mindezek biztosítékot nyúj­tanak nekünk a felől, hogy nagyméltóságod ha­zánk megmentésére, felvirágoztatására, önállósága biztosítására nézve, mindent megteen'd, mit emberi erő az alkotmányos törvények keretei közt csak megtehet. Meg vagyunk szivünk mélyéből győződve, hogy méltóságod mély állambölcsesége, uralkodó királyunk legkegyelmesebb helybenhagyásával, ki fogja találni a módot, mely szeretett hazánk meg­rongált hajóját biztos kikötőbe, — a nemzeti ön­állóság, az alkotmányos szabadság, az anyagi és szellemi felvirágzás boldog kikötőjébe vezetendi. Ez mindnyájunknak legfőbb óhajtása, ez Nagyméltóságod drága életének — meg vagyunk győződve — legfőbb törekvése! Fogadja nagyméltóságod legmélyebb hódo­latunk nyilvánítása mellett őszinte üdvözletünket, mely miként eddig, úgy mindenkor a tántorithat- lan birodalomban és megingathatlan ragaszkodá­sunkban nyilvánult. Tartsa meg a gondviselés nagyméltóságodat állandó jó egészségben, lelki testi erőben, hazánk boldogitására, választókerületünk büszkeségére, az emberi élet legvégső határáig. Kelt Debreczenben, 1875. október 28. Az első választókerület szabadelvű polgárai nevében, Harsányi Sáudor, kerületi elnök. Nagy Ferencz, jegyző- _________ VIDÉK. B.-Gyarmat, október 29. Nógrád e napokban, a megürült alispáni hi­vatal betöltése alkalmából, a legkülönösebb párt- mérközések, illetőleg pártmérkőzési és alakulási kísérleteknek vala tanúja, melyek egyszers­mind, és mellesleg, a szabadelvű, párt ellen tünte­tés akart lenni, de mert sem tárgyuk, sem ér­telmük nem volt, maguktól elenyésztek. Hogy a dolgot világosabbá tegyem, előadom, miszerint Ve­res Pálnak országgyűlési képviselővé lett megvá­lasztatása folytán az alispánságra három egyén volt a közönség által kijelölve. A megyében ugyan

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék