Ellenőr, 1875. november (7. évfolyam, 303-331. szám)

1875-11-02 / 303. szám

tnindenütt, de főleg a b.-gyarmali és szécséuyi járásokban Madách Károly neve visszhangzott; Losoncz és Fülek vidéke ellenben Török Sándort karolá tel; míg a sziráki és nógrádi járások válasz­tói tekintélyes számban Niczky Pál körül csopor­tosuknak. Meg kell jegyeznem, hogy mind a három volt jelölt derék és érdemes férfin; mind a három a szabadelvű párt hívéül ösmerhtett, és, a mit itt szintén meg kell említenem, mind a három katho- liku8. Miért kellett tehát Niczky Pálnak mégis Madách Károly ellen, pártktilönbözési alapon, actióba hozatnia? ennek értelme nincs. De ngy látszik, meg is eléglé ezt a szerepet N. P., mert a választás előestéjén tartott conferentián, Török Sándor javára lelépett; a miből aztán még na­gyobb deroute következett; mert tekintve, hogy Török Sándor párthívei főleg a kissé republicanis­ms hírében álló losonczvidékiekből állottak, mig a Niczky-párt valami jobboldali ellenzéki-féle szint akart volna magára ölteni, most pedig ezen csu­dálatosán és akaratlanul dupirozott két pártnak egymás nyakába kellett volna omolnia, Török Sándornak félig szabadelvű, félig jobboldali ellen­zéki zászló alatt leendő megválasztása végett: ezen ellentétes elemek siettek egymástól megválni; és igy lett a háromból két tekintélyes párt, me­lyek egyike Madách Károly, másika Török Sándor (1861-iki volt alispán) körül sorakozék. A közgyűlés első napján, azaz tegnap, névszerinti szavazás utján (miután a harmadikul jelölt Scitovszky János szolgabiró úgy az alispáni jelöltségről, mint [ké­sőbb] szolgabirói hivataláról is lemondását jelenté be) ínyért Madách Károly 115, Török Sándor 94 szavazatot; tehát 24 szótöbbséggel Madách Károly lett megválasztva; kinek szilárd jelleme, ügybuzgalma és szép képzettsége a leg­szebb reményekre jogosítanak. Nevezetes volt e gyűlés még azért is, meit újabb próbáját szolgál- tatá annak, mily arányban áll a szabadelvű párt a más árnyalatokkal szemben. Midőn ugyanis Szontágh Pál indítványt tőn, hogy Tisza mi- nisztorelnöknek és a kormánynak bizalom szavaz­tassák, ennek ellenében Huszár László kelt fel, fejtegetvén, hogy a bizalom nyilvánítása még korai, de alapja sincs, mert ez a kormány még mit sem tőn, s csak az adó emelését tűzte zász­lójára. Huszár Lászlót Pnlszky Ágost czáfolá, s Forgách Ant. is ellene nyilatkozók. — 20 bizottsági tag kivánata foiytán e kérdés sza­vazásra bocsátatván, Szontágh Pál indítványa mellett szavazott 160, Huszár László mellett 25 bizottsági tag. Az e gyűlésen fennforgóit nagyfon- tosságu tárgyak daczára is, annak legmeghatóbb mozzanatát képezé Veres Pál volt alispán, s megválasztott orsz. képviselőnek a közönségtől és tisztikartól történt elbucsuzása, mely a főispánhoz intézve, következő őszinte szavakban talált ki­fejezést : Jelentésem meghallgatása után a törvényható­ság jelvényét az őrizetemre bízott megye pecsétjét, méltóságod kezéhez, a megye közönségének vissza­adni szerencsém vagyon, mielőtt e helyet elhagy­nám, legyen szabad a hálaérzetnek, melylyel keblem eltelve áradozik, még nehány rövid szóval kifeje­zést adnom. Méltóságod legjobban tudja, hogy a megyei közigazgatásuak is vannak scyllái és charibdisei, min­den óvatosságom mellett is többször közel állottam ah­hoz,hogy egyikbe vagy másikba brie ütődöm; méltósá­godnak hivatalos működésem iránti meleg érdeklődése mellett tapintatos befolyású közbenjárásával sikerült mindannyiszor a sértetlen átevezést eszközölni, én mindezeket mélyen véstem emlékezetembe és ha hoz­zá számítom azon szakadatlan lánczolatát a szívélyes­ségnek, mely mindig fokozódó mérvben engem a leg­bensőbb bizodalommal megajándékozni méltóztatott, érzéketlennek kellene lennem, ha szivem bánattal nem telnék meg, midőn méltóságodtól, mint hiva­talom, főkép nehezebb perczeiben leghívebb kalau­zától megválni kénytelenittetem. Fogadja méltósá­god minden jóságáéit, kegyességéért legmélyebb hálaköszönetemet azon kivánatommal, hogy száll­jon méltóságodra és családjára az égnek gazdag áldása. Mélyen tisztelt közönség! Közel négy éve, mi­óta ezen díszes megye közigazgatásának élére ál- littatásommal vélem parancsolni méltóztattak, is­mertem én azon áldozat nagyságát, melyet ma­gán és családi érdekeim tekintetében ezen kitün­tetésnek elvállalása követel, és én azt mégis el­fogadtam, mert él az emberi kebelben egy maga­sabb szózat, mely a polgártársak fényesen nyil­vánuló bizodalmát visszautasítani nem engedi, most, midőn pályám szélén állok, örömmel tekintek vissza életem ezen korszakára, mert azon ritka szerencsében részesültem, hogy önök foly­tonos bizalma által kisérve, a felkért tagok kész­séges közreműködésével, az összes közönség támo­gatásával, reám nézve a hivatal terhe oly könnyűvé és kellemessé vált, mely szerencse abban culminál, hogy négy évi számtalan, kisebb-nagyobb horderejű intézkedéseim, soha a közönség helyeslésével össze­ütközésbe nem estek. Ily körülmények között, az elválás ezen per- ezében, a részemről meghozott áldozat nagysága, a fárasztó munka, az olykor átvirasztott éjek emlé­kei mind eltűnnek elmémből, és egyetlen érzemény- ben olvadnak össze, a mélyen tisztelt közönség iránti hálás érzetébe, hogy ezen díszes polczra-emeléssel, életem alkonyán, nékem még alkalmat nyújtani ke­gyeskedtek, polgári tartozásomnak nagyobb mérv­ben lerovására, a hivatalban büszkeségemet hiú­ságomat nem' külcsillogásban, egyedül abban ke­restem, hogy szorgalmas munkálódással és a kö­telesség hű teljesítésével a közönség megelégedését megérdemeljem; ha azt teljes mértékben utói nem érhettem, legyenek kegyesek azt nem akaratom hiányának, de tehetségeim elégtelenségének tulaj­donítani. Szeretett tiszttársak! Hivatalom terheinek hű osztályosai! A fennálló maukabeosztás mindeni- künknek kötelességét kijelöli, én csak a magam terhét hordoztam; ha a megye közönségének némi megelégedését, elismerését sikerült kiérdemelnem, ezen elismerés legnagyobb része önöket illeti meg, mert én eredményt csak önök közreműködő mun­kásságának támogatása által lehettem képes felmu­tatni, fogadják buzgó közreműködésükért meleg köszönetemet. Állásomban a szorgalom iránt kész­séggel elismerő lenni igyekeztem, ha kivétele­sen szigorúnak kellett lennem, nem történt az soha személyüldözésből, egyedül a közérdek által parancsolt hivatalos kötelességből, és va­lamint én önöktől meleg érzelmekkel veszek bú­csút, ngy viszont engedjék remélnem, hogy a tiszti társak sorában nem találkozik senki, ki szemé­lyében történt igazságtalan megbántásnak keserű éizetével bocsát utamra. Végre méltóságodat, a mélyen tisztelt közön­séget, és tisztelt társaimat arra kérem, hogy engem ezután is mint e megye szerény bizottmányi tag­ját kegyességükben, szeretetükben és becses emlé­kükben megtartani méltóztassanak. A megye közönsége Gyürky Ábr. gróf főis­pán ur indítványára egyhangúlag s nagy lelkese­déssel elhatározá, hogy „Veres Pál iránt, k i- hez hasonló alispán lehetett, de nálá­nál jobb és különb nem, a közönség hálás elismerése jegyzőkönyvileg kifejeztessék, s ez álla a körünkből más pályára távozó jeles férfiú emléke megörökíti essék.“ Valóságos veszteség a megyére nézve Scitovszky János szolgabirónak hivata­láról történt leköszönése is; ki egy derék tisztvi­selő minden kellékeit és előnyeit egyesité magában. Kívánatos, hogy leendő utódában ne melléktekintetek, de csakis a valódi képesség és szorgalom adta igény jogosultsága legyenek a megválasztásnál mérvadók. A szintén üresedésbe jött fttleki segédszolga- birói állásra Balogby Dezső, az alszámvevői hiva­talra Majthényi Albert lettek felkiáltás utján meg­választva. — A választás és szokatlanul népes közgyűlés lefolyása különben a legszebb rendben történt, és a szenvedély egy perezre sem lett ur az egymás iránti lovagiasság-parancsolta tekintetek fölött. r.— A győri tankerület 1874-ben. A győri tankerület népiskoláinak 1874-iki egy évi haladásáról Vargyas Endre győr-, komá- rom-, esztergommegyei tanfelügyelő egy kis füzet- lél adott ki, mely bizonysága annak, bogy a győri tankerületben a népiskolai ügy meglehetősen halad, s „a községeknél“ az iskola kezd kiválóbb gondo­zás tárgya lenni. A füzetkében közölt adatok kö­zül érdekesnek tartjuk a következőket kiemelni: A győri tankerületben a múlt évben uj iskola épült Győr-Nádorvárosban két tanteremmel; Peérett a római kath. részről két tanteremmel; Sövényházán egy uj tanterem; Taáp-Szent-Miklós helvét egyház- tözség és Táplány puszta újból épült iskolákat nyertek. Tehát uj iskola épült 5. A tantermek sza- jorodása 5. És igy, mig 1872-ben 159 volt a tantermek száma, addig ezen szám 1874-ben már 171-re emel­kedett. Egyébiránt a tantermekben az általános szükséglet még 21 tanterem szaporítása. Győrmegyében, ideszámítva a várost is, a múlt évben volt 16,939 tanköteles gyermek. Tény­leg iskolába járt 14,453 vagyis 85'32°/0, iskolába nem járt 2486. Megjegyzendő, hogy a tényleg is­kolába járók száma volt 1869-ben 60'12®/0 1870- ben 65*75%, 1871-ben 71*14°/., 1872-ben 77.56%, 1873-ban 81'32%, vagyis e szerint az utolsó 5 év alatt a tankötelezettség végrehajtására nézve az átlagos emelkedés 25%. Azonban sajnos, hogy a tankötelezettségre nézve a 8 hónapi szorgalom-idő a lefolyt évben sem tartatott meg kellő pontosság­gal; igy történt, hogy a múlt évben 9754 gyermek látogatta a rendes idő tartamáig az iskolát; ellenben 4699 csak a téli egypár, legfeljebb 4—5 hónapig látogatta az iskolát. A tan­eszközökre nézve örömmel jelezhető, hogy a győri tankerület iskolái a legszükségesebbekkel el vonnak látva s a lefolyt évben, miként az egyes iskoláknál láttnk, a tanszerek pótlására nézve a községek szép buzgalmat fejtettek ki; & lefolyt év­ben a gyarapodás 12 fekete irótábla, 14 falitábla, 13 falitérkép, 14 földgömb, 19 természetrajzi táb­la, könyvtár 9, méterminta 32. A tanítók száma 1874-ben az előbbi évhez képest négygyei szaporodott, s igy a létszám 178 volt; ezek közül tanképesitett 143, nem képesített 35, rendes 142, segéd 36. A lefolyt tanévben irni-olvasni megtanult 2106. Tekintve pedig, hogy az iskolák összes évi költsége az egész tankerületben 72,300 forintot tett ki, — egy-egy gyermek kiképeztetése átlag a tan- kerületben 5 forint 20 krajezárba került. A mi a tananyagot illeti, általán az iskolák­nál a köteles tantárgyak legnagyobb része előada- tik, csupán a természettani tárgyak tndnak ma guknak legkevésbbé ntat törni. Végre a faiskolákra nézve megjegyezhetjük, hogy a tankéi ületben a faiskolák összes terjedelme tesz 1200 □ ölével számítva 45 holdat s e területen 1874-ben tenyé­szett 57,993 darab vadoncz s 10,096 nemesitett csemete. A hivatalos lapból. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter a selmeczi bányászati akadémián üresedésben levő tanárse­gédi állomásokra három évi tanfolyam tartamára Kail Béla, Schelle Róbert, Wieszner Ottó, Hermann Hugó, Kremnitzky Amandus, Gól ián Károly és Wanschada Károly bányagyakornokokat nevezte ki. — Előléptetés. A nagy-szebenim. kir. pénzügy­igazgatóság L u b r i k Lajos dijnokot és G o 11 i á n Deme­ter adóvégrehajtót VII. osztályú adóhivatali tisztekké ide­iglenes minőségben kinevezte. — Postahivatal megnyitása. A soproni m. kir. postaigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint folyó évi nov. 1-ével, a barcsi vasútállomáson „Barcstelep“ név alatt kir. fiókpostahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények értékük meg zoritása nélkül való felvételével és leadásával, valamint 100 írtig terjedő utalványok és 200 frtnyi utánvóteles küldemények felvételével és kifizetésével foglalkozván, a barcsi postahi­vatal és vasútállomás közt közlekedő kicsikttldőncz-posta- járatok utján lesz összeköttetésben, kézbesítési kerületét pedig a barcsi pályaudvar az u. n. barcsi hatház-telep ké­pezik, minélfogva szükséges, hogy az ezen helyen lakó vág v tartózkodó czimzetteknek szóló levelek és küldemények Barcs-pályaudvar vagy vasútállomásra, vagy Barcs-telepre czimeztessenek. HÍREK. November 2. — A sírok látogatására kedvező enyhe idő volt a tegnapi, s reggeltől estig hul­lámzott a közönség a temetőbe vezető ntezákon. A kerepesi nt egész nap el volt lepve a gyalog és kocsikon ki-bejáró közönség által, s magát a temeíőt roppant sokaság lepte el. Alig volt sir, melyet a megemlékezés föl ne diszitett volna. Az egyetemi ifjúság délután fekete lobogó alatt vonult ki, fölkereste a nevezetességek sírjait, és a kegye­let szavai közben koszorúkat tettek azokra. Min­dig nagy közönség kisérte e sirlátogatást. Alko­nyaikor az egész temető fényárban úszott a síro­kon meggyujtott mécsektől és lámpáktól. A Battbyányi-manzcleum lámpasorral világított pár­kányzatáival magasan kiemelkedett a fénylő sírok közül, melyek világát a 7 órakor megindult csön­des eső kezdte kioltani. — Adományok. Am. kir. kincstári ál­landó mnukások árvái számára emelendő menházak felállítására szánt alap javára folyamatban levő V. m. kir. állomsorsjáték alkalmából b. Sina Simon 400 frtot, Haynald Lajos kalocsai és Mihalovics J. zágrábi érsek, nemkülönben Schlauch Lőrincz szat­mári püspök, egyeakint 200 frtot, végre Samassa József egri érsek s az egri székesfőegyházi kápta­lan egyenkint 100 frtot adakoztak a jótékony czélra. — Iskolai takarékpénztárak. A budapesti kereskedelmi akadémiánál, és a keres­kedőtestület vasárnapi iskolájánál f. é. október hó elejétől rendeztettek be, Laurent F. után, az isko­lai takarékpénztárak. Áz eddigi eredmény követ­kező : Az előbbibe járó ifjak közül betéteket hozott 225 növendék; az ezek részéről betett pénzösszeg 892 frt 10 krt tesz. Utóbbiban betéteket hozott 106 ifjú, kiknek e czélra befizetett pénzösszege 118 frt és 30 krból áll. E meglepő eredmény ok­vetlenül azon alapszik, hogy a tanév első havára esik, midőn a tanulók legnagyobb részt — szülőik részéről több pénzzel ellátva — ideérnek; a beté­tek ezentúl kétségkívül csökkenni fognak, mind­azonáltal az eddjgi eredmény ténylegesen bizonyitja, mily fogékony az ifjúság minden jó s hasznos iránt, ha arra megfelelő módon és meggyőzőleg buzdítják. A kik az iskolai takarékpénztárak hasz­nos, emberies és jótékony czélját elismerik, s fo­ganatosítani akarják, azoknak ajánljak, hogy a helybeli kereskedelmi akadémiához forduljanak, mely mindenkor a legnagyobb készséggel az ez- iránti utasításokat s a szükségelt mintákat ingyen kiszolgáltatja. — A szegedi Dugonics-szoboragyag­mintázata már elkészült, s e napokban szállítják el öntés végett. Éppen azért pénzre van szüksége a bizottságnak, s intézkedett, hogy a tervezett sorsjáték jegyeit mielőbb szétküldjék. — József főherczeg és neje jelenleg Koburg herczeg garami jószágán időz, s mint a „Rozsnyói Híradó“ Írja, egyszerű, a vidéken di­vatos rnbában jár, úgy hogy minden feltűnés nél­kül jelenhet meg akárhol. E napokban nejével együtt a vöröskői vásárt nézte meg, s vásároltak többféle apróságot. A főherczeg azután egy közön­séges vendéglőbe ment, hol végig nézvén egy bű­vész mutatványait, leült közös asztalhoz, enni kért a vendéglőstől, ki csakis szalonnával és kenyérrel szolgálhatott. A fejedelmi vendég elfogyasztotta jó étvágygyal. Most, hogy^hire jutotta főherczeg e látogatásának, az egész vidéken csak róla be­szélnek. — Színházi hirek. A kettős ünnep alatt nagy közönség látogatta a színházakat. A nemzeti színház vasárnap az „Észak csillaga“, tegnap pe­dig a „Jóslat“ előadására telt meg. A népszínház­nak minden este nagy a közönsége. Szombaton és vasárnap a „Képzelt beteg“-et ismételték, tegnap a „Molnár és gyermeke“ színmüvet adták elő s ma ismétlik. A népszínházban a karzati helyekért min­den este formális ostromot áll ki a pénztár. Bár­mily tágasak is a karzatok, még tágasbra is akadna közönség, mely a kényelmes és olcsó helyeket máris annyira megszerette. — A nemzeti szín­ház játék rendje igy van megállapítva : nov. 3- án „Stuart Mária“; 4-én „A végzet hatalma“, Verdi dalmüve először; 5-én „A házasító k“, vígjáték Bérezik Árpádtól először; 6-án „Norma“; 7-én „Mátyás király lesz“ ; 8-án „A bázasitók“. A várbeli színház játékrendje pedig ez: 4-én „Pajtáskodás“; 6 áu „Gauthier Margit“; 7-én „A portici-i néma“. — A pályanyertes „Clarisse“ első előadását decz. 3-ikára tűzték ki. — B u- lyovszkyné asszony dccz. 20-án kezdi meg vendégszereplését a nemzeti színpadon, „Deborah“ czimszerepében. Jelenleg Kolozsvárit vaD, hol e hó 4- én kezdi meg vendégszereplését „Lecovreur Ad­riennednek Ugyanott vendégszerepei most Ber­es é n y i n é Takács Emcs asszony, kiről a ko­lozsvári lapok elismeréssel nyilatkoznak. — Öngyilkosság. Fényes Lajos jogász tegnap reggel Józsefntcza 3. szám alatti lakásán revolverrel meglőtte magát. Még élve szállították a Rókns-kórházba, de életéhez nincs remény. Az ön- gyilkosság okát nem lehet tudni. A fiatal ember még előtte való nap is vidáman jelent meg barátai közt. A szülőket, kik Aradon laknak, táviratilag értesítették a megdöbbentő esetről. — A fővárosi izr. hitközség titká­rává tegnap dr. Goldzieher választatott meg. — A belügyminiszter a főispánokhoz intézett körrendelettel az összes törvényhatóságokat felhívta a „Község Lapja“ czimtt szakközlöny aján­latára. E szaklapnak tág tér nyílik az összes köz­igazgatás, rendészet és adóügy végtelenségében az ismeretek terjesztésére, és hivatásának betöltésével csakugyan a legmelegebb pártfogásra érdemes. CSARNOK, A köszvény dicsérete. (Irta J ule s J ani n.) Van nekem egy barátom, a kit igen sokan nem tartanak bölcsnek; de én, a ki közelebbről ösmerem, azt mondom, hogy ő olyan nagy bölcs, hogy az ő bölcsoségéu túl, már nincsen is bölcsé­ig. Az én barátom nem szegény, de nem is gaz­dag; nem ifjú, de nem is öreg; a szép esztendők szenvedélyeitől még nem vett búcsút. Ez az én barátom szerelmes, köszvényes, költő, filozófus és zenész; főleg ő az az embér, a ki beszél, az a madár, mely éneke!; ő a múlt idő visszhangja, a jelen zaja; ifjú visszhang és ked­ves zaj. Ő olyan filozófus, a ki e világ minden hiú­sága róli lemondott, miután mind megösmerte őket. Az én barátom jó; nem gyengeségből, ha- nom először jóságból ; : ztáu restségből; s mert nagyon sok ügyesség, kitartás és erő kell ahhoz, hogy valaki rósz legyen. A legjobb tanácsokat csendesen végig hallgatta; igen, végig hallgatta, hogy ne szomoritna meg azt, a ki tanácsaival ked­veskedett, de egy tanácsot som követett. Igazmondó volt, az igazság iránti tiszteletből és szeretőiből, s mert — a mellett, hogy a ha­zugság szégyen, még az is vele jár, hogy a ha­zugság fárasztó mnnka. Szívesebben megtanulnék Viktor Hugótól száz verset könyv nélkül — mondá sokszor — mint hogy egy hazugságot az esz mben tartsok. A hazugságot mindig táplálni kell, mert ha megfeledkezünk róla, könnyen csúffá tesz ben­nünket. Ez a mi szeretetreméltó hősünk köszvényes volt. Igen, köszvényes; a köszvény minden hat hónapból legalább egy jó hónapig az ágyába sze­gezte. Meglehetős rohammal jött rá, s a térdét és nagy lábujját kínozta. — Ha sajnálkoztunk, elkezdett jajgatás közben nevetni, vagy nevetés közben jajgatni, s azt mondta: — Az ég szerel­mére kérlek, barátaim, hagyjatok békét, ha köszvé- nyes vagyok, az az én hibám, mert az akartam lenni, és megérdemlettem, hogy az legyek! A múlt évben egy nyári napon, midőn bará­tunkat a kö3zvény ismét előfogta, az egész világ meglátogatta, sajnálkozott felette, s véghcletiea sokféle és pedig csalhatat'au gyógyszereket aján­ló ittak neki, p. o.: Lartigne labdacsait, Bonbée szirupját, egy csepp aranyat kanalas orvosságban, dr. Töröknek hideg fürdőjét, azokat a számtalan hasonszenvi szereket nem is számitva, melyeknek csudahatása a halottakat is feltámasztotta, s az eleven köszvényeseket még inkább. — Az istenért! — kiálta barátunk ágyából fölemelkedve — ugyan furcsa emberek, hogy aka­ratom ellen meg akarnak gyógyítani! Köszvényes vagyok, az igaz, de dicsekszem vele, s ezt a be­tegséget oly nagy tiszteletben tartom, hogy ha va­laki azt mondaná: ime, köszvénye helyett eserébe felajánlok önnek egy kis hideglelést, vagy torok- gyuladást, tüdővészt, aszkórságot, hátfájást, vagy ha úgy tetszik, fogfájást, én bizonynyal azt vála­szolnám : keressen más bolondot. A köszvény ! ah! jaj ! — A köszvény! oh! oh ! — Igen, a köszvény az én életem, erőm, dicsőségem, az én munkám, az én bátorságom és erényem. A köszvény — folytatá — az én jó szelle­mem, az én jó angyalom. Oh kellemes fájdalom, oh kedves szenvedés, oh hasznos, találékony, tisz­tességes, szellemdus, türelmes és jó tanácsokkal gazdag gyötrelem! — Hasonlít ahhoz az okos és bölcs anyához, a ki gyermekeivel szemben elége­detlen és komoly képet csinál, hory azok vissza ne éljenek jóságával. Mily bölcs, tevékeny és ékes­szóló tanácsadó ! Alig veszi észre, hogy rósz. haj­lamaidaak át akarod magadat engedni, alig van sejtelme róla, hogy az álmatlanságokban gazdag bor és szerelem, a gyilkoló kártyaszenvedély, a pihenés nélküli mnnka, a falánkság és a falánk­sággal együttjáró eszeveszett korhelység, pusztu­lás, tékozlás, irigység, gyűlölet, nagyravágyás stb. hatalmukba akarják venni a te kifáradt testedet, s a bölcseség legegyszerűbb törvényeinek ellenszegülő lelkedet : ime jóakaród a köszvény rögtön előáll, s ekkor vége mindennek 1 „Megállj!“ — kiáltja. „Ezt az esztelen po­harat törd el, ezt a gyilkos könyvet tedd be, e gazdagon megrakott asztalt döntsd fel, távozz el abból a szobából, hol a becstelenség és a gyalá­zat egy asztalhoz ülnek le! Megállj! A kicsapon­gásnak rögtön vége legyen! Ez ártalmas szenve­délyeket csapd el magadtól! A vétkeid szolgála­tára álló inasokat lökd ki az ajtón, kergesd el a tányérnyalókat, u ezeket a mindkét nemből való hitvány élődőket, kik rajtad rágódnak s a velődet is felemésztik, rugdosd ki a szobádból. A borozással fel kel! hagyni — folytatja a köszvény — a tragoediáknak vége, a szerelmes le­veleket tépd szét; a puha pamlagoknak, tükrök­nek, erős illatoknak, kaczér nőknek, uszályoknak és tunikáknak, a koczkáknak, kártyáknak, a váltók­nak, törvényszolgáknak, ezukrászoknak, szakácsok­nak és borárasoknak itt nincs helye. Ha szereted az életedet, állj meg! Ne menj tovább! szakíts a hibáiddal. S miután nem volt elég eszed, hogy ügyelj magadra s parancsolj szenvedélyeidnek, hát majd a kezembe veszlek én; te háládatlan, ezentúl majd ti yelek én reád! Igen, én leszek a felügyelőd, tanácsadód 1 Ezentúl együtt élünk, soha sem válunk el egymástól, 8 ha megfeledkezel ma­gadról s letérsz a jó ntról, annál roszabb reád nézve, mert rögtön megállítalak s visszatéritek a kötelességedre!“ Oh boldog köszvécyeB, ezentúl mértékletesen kell élned, fris forrásvizet innod, s a szivbeli megelégedésről dicsérő éneket énekelned. — Isme­red a szivbeli megelégedés dallamát? S tudod, ki a szerzője? A köszvény maga. Nincsen a földkerekségén olyan betegség, mely több részvéttel találkozzék, mint ez! A te­metőnek ezt a féliratát: „A tied vagyok reggel, estve az enyém vagy!“ a köszvény is használ­hatná. „Az egész világnak, ifjaknak, öregeknek, reggel, délben, estve és örökké — szolgálatára ál­lok,“ — mondja a köszvény. Gyorsabban jár, mint a balál, és biztosabb lépéssel halad. A hova be akar lépni, rögtön belép, minden teketória nél­kül elfoglalja a helyet s választottjainak élet­módja rögtön átalakul, a dorbézolásnak s kicsa­pongásnak vége, csendes, türelmes, jó indulata jó­zan életet kell élni; az egészséges emberek nyo­morult szenvedélyeiről: a bosszúság, harag, irigység, gyávaság, stbiről le kell mondám. Láttál-e valaha köszvényest, hogy sobajtozva vagy kétségbeesve a börze árfolyamát olvassa ? — Lártál-e valaha köszvényest, bogy szemeit forgatva verseket írjon? Azon előcsarnokokban, hol a félelem és re­ménység választották örökös lakásukat, láttál-e va­laha köszvényest a báziur előtt térdet hajtani, vagy a bejelentő szolgát összetett kezekkel kérelmezni ? Alig hogy valaki a köszvény nagy könyvében be van Írva, rögtön felemeli a fejét, és szabad ember lesz; nem tud többé bizclegni, sem hazudni; az előtte elmenő szerencse s annak a kíséretében levő bérruhás szolgák tömege előtt nem veszi többé le alázatosan kalapját. E világ legbüszkébb férfiai köszvényesek vol­tak ; p. o. Perikies, Augusztus, Horáczius és Guilbert de Pixérécourt; Julius Caesar, XIV. Lajos, Saxe tábornagy köszvényesek voltak; midőn az utóbbi a fontemoyi csatát megnyerte, mind a két lábát és mindkét kezét a köszvény kinozta. Richelieu herczeg másnap c szavakkal mutatta be a királynak: „Fön- ség, ime ez az első ember, a kit a dicsőség nem fútt fel.“ pesti hatóságok, jelentékeny intézések g a vasnt- igazgatóságok tüzifaszükségleteit ellá'ni vállalkoz­nak. Több ily szállítási ajánlatról értesültünk és nem tartjuk érdektelennek megjegyezni, hogy azok mindenike ugyszólva majdnem hajszálnyira és ép­pen annyira hasonlított egymáshoz, mintha az ille­tők összeegyeztek volna egyenlő ajánlatot tenni; a miben kétségkívül annyi tanulság áll, hogy ők job­ban tudnak összetartani érdeseik megvédésére, mint az erdőbirtokosok, kiknek bizony szintén nem ár­tana egy kis egyetértő eljárás, a miről azonban majd máskor szólunk. A jelen téli idényre szüksé­ges tűzifa-szállításoknál a 3'-as tölgy tűzifa ölét Budapesten ott, a hol a szükséglet 100—200 ölet tett, az illetők a hasábokat keresztben 3 szór metszve és telje en felaprózva s a rakhelyre vagy a pinezébe berakva 17 írtért vállalkoztak, a miből a vága'ás és szállítás költsége ölenkint 3 frt 50 krral számítandó. Bedő Albert. — Magyar földhitelintézet. Sorshúzás! jegyzéke a magyar földhitelintézet 302,100 frt ér­tékű zálogleveleinek, melyek az 1875. évi október 30-án a királyi biztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement XXV ik kisorsolás alkalmával kihúzattak : 9 darab ÍOOOO frtos: 121 194 293 572 578 948 1328 1482 1624. 185 darab ÍOOO forintos. 8 46 438 526 613 729 840 874 1042 1322 1516 1518 1713 1767 2043 2051 2343 2370 2533 2572 2637 3145 3215 3356 3618 3836 3907 4017 40544341 4709 4754 4789 4847 5057 5348 5371 5413 5527 5584 5765 5898 6108 6127 6171 6230 6839 6902 7000 7062 7441 7567 7791 8039 8199 8560 8583 8696 8906 8961 9047 9159 9642 9694 9712 97149724 9777 9825 9920 10291 10339 10781 10931 11042 11081 11515 11668 11856 11924 l‘>152 12165 12241 12272 12516 12560 12581 12755 13075 13840 13869 13931 14015 14036 14295 í 4419 14505 14558 14559 14641 14686 15061 15188 15234 15330 15359 15448 15508 15936 16194 16379 16437 16586 16796 16828 16871 17064 17122 17282 17492 17535 17603 17699 17764 17940 18238 18367 18486 18539 18832 18948 19145 19358 19386 19718 20144 20371 20522 20751 20969 21220 21285 21308 21364 21367 21457 21480 21755 21759 21859 22059 22395 22684 22732 22852 23116 23183 23318 24152 24431 24463 24639 24875 24939 25043 25056 25061 25110 25284 25465 25508 25598 25698 25861 26081 26110 26184 26189 26221 26249 26301 26319 26350 26421 26757. 36 darab 500 forintos: 122 136 606 1093 1364 1409 1531 1593 1643 1670 2035 2112 2200 2611 2649 2795 2986 3483 3588 3660 3732 3889 4041 4055 4381 4382 4503 4512 4664 4697 4800 4926 4970 5100 5236 5367. 91 darab ÍOO frtos: 79 80 87 306 669 917 2504 2842 2899 2932 3045 3342 3649 3732 3831 4066 4292 4833 5499 5607 5633 5640 5675 5784 5838 6040 6088 6090 62*9 6469 6648 6735 6832 6878 6888 7166 7336 7598 7647 7946 8040 8194 8311 9929 11103 11C59 11383 11800 11854 12251 12282 12447 12520 13443 13608 13615 13934 14018 14127 14173 14333 14662 14786 14942 14951 14980 15039 15194 15381 15433 15573 15743 15866 15890 16081 16124 16258 16360 16397 16664 16732 16992 17070 17082 17328 17420 17469 17574 17781 18636 18748. Ezen kisorsolt záloglevelek lejárt kamataikkal együtt, 1876. május 1-jén teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek. E záloglevelek kamato­zása 1876. évi május 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak érté­kéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás utján, a kitűzött határidő elő't is be­váltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem muta­tott záloglevelek az elveszett okiratok megsemmisí­tésére fennálló eljárás alá esnek. Melyik betegségnek, vagy melyik hires csa­ládnak van nemesebb származása? A köszvény még a Bourbon családnál is régibb. Bacchus az apja és Vónu8 az anyja; Pluto volt a keresztapja. A köszvény emlék és a múlt idők élénk képe. Midőn kinoz, ifjúságom legszebb óráit, s férfikorom­nak legdrágább perczeit juttatja eszembe. A kösz­vény előjoga, hogy a beteg elölt a múlt idők kin­cseit és a jövő álmait s reményeit feltárja. A köszvény megválogatja, hogy kiket támad­jon meg, az erőseket, bátrakat, hatalmasokat és a híres embereket szereti, a gyermekeket, öregeket és a nőket megkíméli. A vizivókat és a vizhordókat ki nem állhafja. A köszvényest mindenki kényez­teti, a legpuhább szőnyeg, a legkényelmesebb ka- roBSzék, s a kandalló elölt a legmelegebb hely az övé. Mennyi figyelemben részesítik, mily gyöngé­den ápolják! KÖZGAZDASÁG Budapest. A fapiaczról. (Az „Erdé­szeti Lapok“-ból) A fenyőféle anyagok üzletének kelondőségi jellege ma is ugyanaz, melyet »ult tudósításunkban ismertettünk, de e mellett az a sajnos, hogy a helyzet bármi kevés javulása he­lyett, az időközben beállott újabb fizetés-képtelen­ségek miatt további fokozott szorultság érezhető. E körülmények között is azonban némi megnyugta­tást adhat a tudat, hogy október havának lejáriá­val még a Mostaninál rendesebb viszonyok idején is szünetelő jelleget ölt a fakereskedés. Az árak átalában véve akként állanak, mint a múlt füze­tünkben közöltük, s ezért ez alkalommal részlete­ket nem adunk. A tölgyfa-anyagok keresettsége nem lankad, sőt. minthogy a felvett munkások beosztá­sának ideje most van folyamatban és a franczia országi szüret íendkivül kedvező mértékben sí került, az eladandó anyagok után élénk tudakozás van. A kir. kincstár is kétségkívül ily tudakozás­nak engedendő közelebbről, miként lapunk birde tései közt is olvasható, árverést tart Ungvárit és Nagybányán, előbbi helyen 3000 darb 15“-et meg­haladó vastagsága tölgyfára ós u’óbbin szintén 15"-nél vastagabb és mint hallottuk hasonlóan 3—4000 darabra. A fatizlet mai sanyarú helyzete egyébiránt nem csak a fenyőfára és fenyőfttrépz- árukra áll, hanem még a tűzifára kihasználandó azon erdőkre is, melyek anyagát a most teljesen pangó állapotban lévő vasipar számára szüksé­gelt faszén termelésére használják. A házi és gyári fogyasztásra utalt tűzifa kelendfségo már türhetőbbé kezd lenni, mert a készletek, melyek e választékból még a szomorú emlékű 1873-ik évből maradtak vissza, jelentékeny részben már elfogy­tak s habár az árak ma nem is oly magasak, mi­nők a lázas mozgalma 1872 ben vagy 1873. elején voltak, de mégis türhetők és örvendetes jelenség, hogy némely vidéken, mint például az alföld felső részén, a szeszgyári ipar fogyasztása njra élénkülni kezdett, a mire tudomásunk szerint nem csekély ki­hatással volt az, hogy a kincstár ungvári tűzifájából, Nyíregyházán, Kemecsén, Kis-VárdáD, Sátor-A.-Ujhe- lyeu és Debreczenben raktárakat nyitott. A tűzifának nagyban való eladását illetőleg figyelmet érdemelnek szou árak, melyek mellett egyes kereskedők a bnda­Üzletl tudósítások. Budapest, november 2. A déli é rtéktőzsde valamivel jobb hangulatban volt, főleg helyi papírok iránt, melyeket részben igen jól fizettek. Bankok ellenben vál­tozók és határozatlanok valának. Csupán Jföldhitel-rószvény volt keresett és kedvelt. Magy. sorsjegy 7874, szőlőkötv. 753/„, magy. hitel 195, osztr. hitel 198.20—197.10, földhit. r. 62—6372) Luiza gm. 97, Barber féle serfőző .395, Pan­nónia viszontbiztosító 330—333, Haza bizt. 55, Gschwindt- féle szeszgyár 213. Pénznemek Napoleon 9.00, kör- möczi 5.38, Arany márka 55.90—56.00. Ezüst 104. Gabnaüzlet. Iliin az utolsó napokban ugyan nem vesztett múlt heti zárárakból, azonban a hangulat oly lamha és a vételkedv oly csekély, hogy csak a csekély Kínálatnak tulajdonítható, ha az árak változatlanok marad­tak, Mind a bárom napon mintegy 0,000 mázsányi forga­lom volt. Határidőre nem lörtént adásvevés. A hangulat szintén lanyha és csökkenő Novemberre felmondtak 18 000 vámmázsát. Usancebuza névleges jegyzése 4 frt 45 krt vám­mázsánként mig 1876-iki tavaszra 4 frt 95 krral jegy ezb-tő Rozs 5—10 krajezártal drágább, a hozatal igen < sekély és kivitel számára is keresik. Mintegy 4,000 mérő kelt el 3 frt 15 kr, 3 frt 25 kr és 3 frt 35 krral, 80 bécsi font szerint. Árpa valamivel csendesebb, jó minőségűek még mindig ritkák. Tengeri lanyha, mintegy 10,000 mázsa tavali árut adtak el 2 frt 42*/2 krral kivitelre Triestbe. Uj árut 2 frt 10—15 krral fizetik vámmázsánként, 187>-ki május—júni­usra bánáti tengeri jegyzése 2 frt 62 */2 kr. Zab szilárd, helyben átvéve 2 frt 20—30 krral ad­tak el 2300 mérőt EO bécsi font szerin'. Határidőre szintén rzilárd 1876-ki tavaszra 2 frt 48 krral mint pénz és 0 frt 50 krral mint áru jegyezhető 50 bécsi fonlja Győrött átvéve. Arad, október 30. A buzatizíet iránya lanyha és élettelen, a forgalom csaknem szót sem érdé nel; alig fogható töl s mégis igaz, hogy a szűk szállítás, gyenge kí­nálat és fukar kész etek daczára is az árak lassankint foly­tonosan csökkennek. Rozs ellenben állandó vételkedvnek örül, s naponkint emelkedik árban ma a rozsot 80 fouton- kint pálya-bérmeutve 2 frt 80—85 krral szívesen fizetik. Zab hiányzik’ a mi kevés kináltatik, gyorsan talál vevőt, bécsi mázsankint 4 forintjával. Kukoriozában a szá­ntások még mindg em fedezik szeszgyáraink szüKségleteit, a minek következtében az árak abnormisak és éppenséggel semm1 arányban sem ál anak más piaczok áraival. Nálunk ma a kukoricza vámmázsánkint 1 frt 80—85 kron kel. Az időjárás fohtonosan esős és téliesen hideg. S z e s z-ü z e t. A fogyasztási forgalom szeszben a hét folytán korlátolt volt, de a hanyatlott árak azt ered­ményezték, tiogy ezen czikk a kivitelre nézve kelendőség­nek örvendett. Szesz készletben nagyban fogyasztásra 37 kr, hordóvá , résziéiben 34 72 — 35 kr. hordó nélkül, 371/,— 38 kr. hordóval. Szeged, október 30. Időjárás borult. Hőmérséklet reggel 4 fok meleg. A Tisza vízállása 6’ 10”’ 0” 0 fölött. A heti gabnaüzletről csak annyiban mutathatunk föl vál­tozást, hogy gyakori esőzés folytán a behozatal csekély volt minélfogva kukoricza és rozs áraikban emelkedtek. Búza- és árpaárak múlt heti álláspontjukon jól fenntartot­ták magukat. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva.: Búza tiszai 84—85 vámmázsa 4 frt 85—90 kr. Búza bán­sági 83—84 vámmázsa 4 írt 65—70 kr. Búza 80—82 vám­mázsa 4 frt 10—45 kr. Rozs 80—82 mérő 80 bécsi font 3 frt 10 kr. Árpa 65—72 mérő 72 bécsi font 2 frt 20 -25 kr. Árpa 68 — 72 mérő 72 bécsi font 2 frt 30—40 kr. Ten­geri vámmázsa 2 frt — 2 fit 5 kr. Ten éri későbbi szál­lításra 2 frt 10 kr. Zab bécsi mázsa 4 frt 10—15 kr. Köles mérő 82 bécsi font 2 frt. Pozsony, október 29. Búza 2284 m. 4 frt. 40 kr.-tól 1 frt. 50 kr.-ig. Rózs 205 m. 3 frt. 45 kr.-tól 4 frt. kr.-ig. Árpa 4085 m. 2 frt. 70 lír.-tól 3 frt. 60 kr.-ig. Zab 286 m. 2 frt. 30 kr.-tól 2 frt. 50 kr.-ig. Kukoricza 508 m. 2 frt. 30 kr.-tól 2 frt. 50 kr.ig. Ste fin, nov. 1. Búza 198, — . Rozs 142,50. Olaj 61,50. Répa 320. Kolozsvár, október 28. Ausztriai mérő tiszta bnza, közepes 4 frt? 25 kr. Rozs közepes 2 frt 5 kr. Árpa közepes 1 frt 25 kr krajezár Elegybnza, közepes 2 frt 35 kr. Égy mérő törökbuza közepes ára 1 forint 65 kr. Zab közepes 1 frt 75 kr. Felelős szerkesztő: Csernótony Lajos. Laptulajdonosok: Légrády testvérek, Csernátouy Lajos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék