Ellenőr, 1875. november (7. évfolyam, 303-331. szám)

1875-11-02 / 303. szám

mindenütt, de főleg a b.-gyarmati és szécsényi járásokban Madách Károly neve visszhangzott; Losoncz és Fülek vidéke ellenben Török Sándort karolá fel, míg a sziráki és nógrádi járások választói tekintélyes számban Niczky Pál körül csoportosulnak. Meg kell jegyeznem, hogy mind a három volt jelölt derék és érdemes férfin, mind a három a szabadelvű párt hívéül ösmeretett, és, amit itt szintén meg kell említenem, mind a három katholikus. Miért kellett tehát Niczky Pálnak mégis Madách Károly ellen, pártkülönbözési alapon, actióba hozatnia? ennek értelme nincs. De úgy látszik, meg is elégte ezt a szerepet N. P., mert a választás előestéjén tartott conferentián, Török Sándor javára lelépett, amiből aztán még nagyobb deroute következett; mert tekintve, hogy Török Sándor párthívei főleg a kissé republicanisés hírében álló losonczvidékiekből állottak, míg a Niczky-párt valami jobboldali ellenzéki féle szint akart volna magára ölteni, most pedig ezen csudálatosan és akaratlanul duplrozott két pártnak egymás nyakába kellett volna omolnia. Török Sándornak félig szabadelvű, félig jobboldali ellenzéki zászló alatt leendő megválasztása végett: ezen ellentétes elemek siettek egymástól megválni; és igy lett a háromból két tekintélyes párt, melyek egyike Madách Károly, másika Török Sándor (1861-iki volt alispán) körül sorakozik. A közgyűlés első napján, azaz tegnap, névszerinti szavazás útján (miután a harmadikul jelölt Scitovszky János szolgabiró úgy az alispáni jelöltségről, mint [később] szolgabirói hivataláról is lemondását jelenté be) ínyert Madách Károly 115, Török Sándor 94 szavazatot, tehát 24 szótöbbséggel Madách Károly lett megválasztva, kinek szilárd jelleme, ügybuzgalma és szép képzettsége a legszebb reményekre jogosítanak. Nevezetes volt e gyűlés még azért is, mert újabb próbáját szolgáltatá annak, mily arányban áll a szabadelvű párt a más árnyalatokkal szemben. Midőn ugyanis Szontágh Pál indítványt ten, hogy Tisza miniszterelnöknek és a kormánynak bizalom szavaztassák, ennek ellenében Huszár László kelt fel, fejtegetvén, hogy a bizalom nyilvánítása még korai, de alapja sincs, mert ez a kormány még mit sem ten, s csak az adó emelését tűzte zászlójára. Huszár Lászlót Pulszky Ágost cáfolá, s Forgách Ant is ellene nyilatkozók. A 20 bizottsági tag kivonata folytán e kérdés szavazásra bocsátatván, Szontágh Pál indítványa mellett szavazott 160, Huszár László mellett 25 bizottsági tag. Az e gyűlésen fennforgott nagyfontosságú tárgyak daczára is, annak legmeghatóbb mozzanatát képező Veres Pál volt alispán, s megválasztott orsz. képviselőnek a közönségtől és tisztikartól történt elbucsutása, mely a főispánhoz intézve, következő őszinte szavakban talált kifejezést : Jelentésem meghallgatása után a törvényhatóság jelvényét az őrizetemre bízott megye pecsétjét, méltóságod kezéhez, a megye közönségének visszaadni szerencsém vagyon, mielőtt e helyet elhagynám, legyen szabad a hálaérzetnek, melylyel keblem eltelve áradozik, még néhány rövid szóval kifejezést adnom. Méltóságod legjobban tudja, hogy a megyei közigazgatásnak is vannak scyllái és charibdisei, minden óvatosságom mellett is többször közel állottam ahhoz,hogy egyikbe vagy másikba lene ütődöm; méltóságodnak hivatalos működésem iránti meleg érdeklődése mellett tapintatos befolyású közbenjárásával sikerült mindannyiszor a sértetlen átevezést eszközölni, én mindezeket mélyen vészem emlékezetembe és ha hozzá számítom azon szakadatlan lánczolatát a szívélyességnek, mely mindig fokozódó mérvben engem a legbensőbb bizodalommal megajándékozni méltóztatott, érzéketlennek kellene lennem, ha szivem bánattal nem telnék meg, midőn méltóságodtól, mint hivatalom, főkép nehezebb perczeiben leghívebb kalauzától megválni kénytelenittetem. Fogadja méltóságod minden jóságáért, kegyességéért legmélyebb hálaköszönetemet azon kivánatommal, hogy szálljon méltóságodra és családjára az égnek gazdag áldása. Mélyen tisztelt közönség! Közel négy éve, mióta ezen díszes megye közigazgatásának élére állíttatásommal vélem parancsolni méltóztattak, ismertem én azon áldozat nagyságát, melyet magán és családi érdekeim tekintetében ezen kitüntetésnek elvállalása követel, és én azt mégis elfogadtam, mert él az emberi kebelben egy magasabb szózat, mely a polgártársak fényesen nyilvánuló bizodalmát visszautasítani nem engedi, most, midőn pályám szélén állok, örömmel tekintek vissza életem ezen korszakára, mert azon ritka szerencsében részesültem, hogy önök folytonos bizalma által kísérve, a felkért tagok készséges közreműködésével, az összes közönség támogatásával, reám nézve a hivatal terhe oly könnyűvé és kellemessé vált, mely szerencse abban culminál, hogy négy évi számtalan, kisebb-nagyobb horderejű intézkedéseim, soha a közönség helyeslésével összeütközésbe nem estek. Ily körülmények között, az elválás ezen perezében, a részemről meghozott áldozat nagysága, a fárasztó munka, az olykor átvirasztott éjek emlékei mind eltűnnek elmémből, és egyetlen érzeményben olvadnak össze, a mélyen tisztelt közönség iránti hálás érzetébe, hogy ezen díszes polctra-emeléssel, életem alkonyán, nékem még alkalmat nyújtani kegyeskedtek, polgári tartozásomnak nagyobb mérvben lerovására, a hivatalban büszkeségemet hiúságomat nem külcsillogásban, egyedül abban kerestem, hogy szorgalmas munkálódással és a kötelesség hű teljesítésével a közönség megelégedését megérdemeljem; ha azt teljes mértékben utol nem érhettem, legyenek kegyesek azt nem akaratom hiányának, de tehetségeim elégtelenségének tulajdonítani. Szeretett tiszttársak! Hivatalom terheinek hű osztályosai! A fennálló munkabeosztás mindenikünknek kötelességét kijelöli, én csak a magam terhét hordoztam; ha a megye közönségének némi megelégedését, elismerését sikerült kiérdemelnem, ezen elismerés legnagyobb része önöket illeti meg, mert én eredményt csak önök közreműködő munkásságának támogatása által lehettem képes felmutatni, fogadják buzgó közreműködésükért meleg köszönetemet. Állásomban a szorgalom iránt készséggel elismerő lenni igyekeztem, ha kivételesen szigorúnak kellett lennem, nem történt az soha személyüldözésből, egyedül a közérdek által parancsolt hivatalos kötelességből, és valamint én önöktől meleg érzelmekkel veszek búcsút, úgy viszont engedjék remélnem, hogy a tiszti társak sorában nem találkozik senki, ki személyében történt igazságtalan megbántásnak keserű érzetével bocsát utamra. Végre méltóságodat, a mélyen tisztelt közönséget, és tisztelt társaimat arra kérem, hogy engem ezután is mint e megye szerény bizottmányi tagját kegyességükben, szeretetükben és becses emlékükben megtartani méltóztassanak. A megye közönsége Gyürky Ábr. gróf főispán ur indítványára egyhangúlag s nagy lelkesedéssel elhatározá, hogy „Veres Pál iránt, kihez hasonló alispán lehetett, de nálánál jobb és különb nem, a közönség hálás elismerése jegyzőkönyvileg kifejeztessék, s ez álla a körünkből más pályára távozó jeles férfiú emléke megörökíti essék.“ Valóságos veszteség a megyére nézve Scitovszky János szolgabirónak hivataláról történt leköszönése is, ki egy derék tisztviselő minden kellékeit és előnyeit egyesíti magában. Kívánatos, hogy leendő utódában ne melléktekintetek, de csakis a valódi képesség és szorgalom adta igény jogosultsága legyenek a megválasztásnál mérvadók. A szintén üresedésbe jött sideki segédszolgabirói állásra Baloghy Dezső, az alszámvevői hivatalra Majthényi Albert lettek felkiáltás útján megválasztva. A választás és szokatlanul népes közgyűlés lefolyása különben a legszebb rendben történt, és a szenvedély egy perczre sem lett az az egymás iránti lovagiasság parancsolta tekintetek fölött. r.— A győri tankerület 1874-ben. A győri tankerület népiskoláinak 1874-iki egy évi haladásáról Vargyas Endre győr-, komárom-, esztergommegyei tanfelügyelő egy kis füzettél adott ki, mely bizonysága annak, hogy a győri tankerületben a népiskolai ügy meglehetősen halad, s „a községeknél“ az iskola kezd kiválóbb gondozás tárgya lenni. A füzetkében közölt adatok közül érdekesnek tartjuk a következőket kiemelni: A győri tankerületben a múlt évben új iskola épült Győr-Nádorvárosban két tanteremmel; beérett a római kath. részről két tanteremmel; Sövényházán egy uj tanterem; Taáp-Szent-Miklós helvét egyházkörség és Táplány puszta újból épült iskolákat nyertek. Tehát uj iskola épült 5. A tantermek szaporodása 5. És igy, mig 1872-ben 159 volt a tantermek száma, addig ezen szám 1874-ben már 171-re emelkedett. Egyébiránt a tantermekben az általános szükséglet még 21 tanterem szaporítása. Győr megyében, ideszámítva a várost is, a múlt évben volt 16,939 tanköteles gyermek. Tényleg iskolába járt 14,453 vagyis 85'32°0, iskolába nem járt 2486. Megjegyzendő, hogy a tényleg iskolába járók száma volt 1869-ben 60'12®/, 1870- ben 65*75%, 1871-ben 71*14°/, 1872-ben 77.56%, 1873-ban 81,32%, vagyis e szerint az utolsó 5 év alatt a tankötelezettség végrehajtására nézve az átlagos emelkedés 25%. Azonban sajnos, hogy a tankötelezettségre nézve a 8 hónapi szorgalomidő a lefolyt évben sem tartatott meg kellő pontossággal. Így történt, hogy a múlt évben 9754 gyermek látogatta a rendes idő tartamáig az iskolát; ellenben 4699 csak a téli egypár, legfeljebb 4—5 hónapig látogatta az iskolát. A taneszközökre nézve örömmel jelezhető, hogy a győri tankerület iskolái a legszükségesebbekkel el vannak látva s a lefolyt évben, miként az egyes iskoláknál látunk, a tanszerek pótlására nézve a községek szép buzgalmat fejtettek ki. A lefolyt évben a gyarapodás 12 fekete irótábla, 14 falitábla, 13 falitérkép, 14 földgömb, 19 természetrajzi tábla, könyvtár 9, méterminta 32. A tanítók száma 1874-ben az előbbi évhez képest négygyel szaporodott, s így a létszám 178 volt; ezek közül tanképesített 143, nem képesített 35, rendes 142, segéd 36. A lefolyt tanévben írni-olvasni megtanult 2106. Tekintve pedig, hogy az iskolák összes évi költsége az egész tankerületben 72.300 forintot tett ki, egy-egy gyermek kiképeztetése átlag a tankerületben 5 forint 20 krajczárba került. Ami a tananyagot illeti, általán az iskoláknál a köteles tantárgyak legnagyobb része előadatik, csupán a természettani tárgyak tudnak maguknak legkevésbbé utat törni. Végre a faiskolákra nézve megjegyezhetjük, hogy a tankerületben a faiskolák összes terjedelme tesz 1200 □ ölével számítva 45 holdat s e területen 1874-ben tenyészett 57,993 darab vadoncz s 10,096 nemesitett csemete. A hivatalos lapból. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter a selmeczi bányászati akadémián üresedésben levő tanársegédi állomásokra három évi tanfolyam tartamára Karl Béla, Schelle Róbert, Wieszner Ottó, Hermann Hugó, Kremnitzky Amandus, Gólián Károly és Wanschada Károly bányagyakornokokat nevezte ki. — Előléptetés. A nagy-szebeni m. kir. pénzügyigazgatóság Lubrik Lajos dijnokot és Gollán Demeter adóvégrehajtót VII. osztályú adóhivatali tisztekké ideiglenes minőségben kinevezte. — Postahivatal megnyitása. A soproni m. kir. postaigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint folyó évi nov. 1-ével, a barcsi vasútállomáson „Barcstelep“ név alatt kir. fiókpostahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények értékük megtorítása nélkül való felvételével és leadásával, valamint 100 frtig terjedő utalványok és 200 frtnyi utánvételes küldemények felvételével és kifizetésével foglalkozván, a barcsi postahivatal és vasútállomás közt közlekedő kicsiküldőncz-postajáratok útján lesz összeköttetésben, kézbesítési kerületét pedig a barcsi pályaudvar az u. n. barcsi hatház-telep képezik, minélfogva szükséges, hogy az ezen helyen lakó vagy tartózkodó czimzetteknek szóló levelek és küldemények Barcs-pályaudvar vagy vasútállomásra, vagy Barcs-telepre czimeztessenek. HÍREK. November 2. — A sírok látogatására kedvező enyhe idő volt a tegnapi, s reggeltől estig hullámzott a közönség a temetőbe vezető utczákon. A kerepesi út egész nap el volt lepve a gyalog és kocsikon ki-bejáró közönség által, s magát a temetőt roppant sokaság lepte el. Alig volt sír, melyet a megemlékezés föl ne diszített volna. Az egyetemi ifjúság délután fekete lobogó alatt vonult ki, fölkereste a nevezetességek sírjait, és a kegyelet szavai közben koszorúkat tettek azokra. Mindig nagy közönség kisérte e sírlátogatást. Alkonyatkor az egész temető fényárban úszott a sírokon meggyujtott mécsektől és lámpáktól. A Batthyányi-mauzóleum lámpasorral világított párkányzataival magasan kiemelkedett a fénylő sírok közül, melyek világát a 7 órakor megindult csöndes eső kezdte kioltani. — Adományok. Am. kir. kincstári állandó munkások árvái számára emelendő menházak felállítására szánt alap javára folyamatban levő V. m. kir. államsorsjáték alkalmából b. Sina Simon 400 frtot, Haynald Lajos kalocsai és Mihalovics J. zágrábi érsek, nemkülönben Schlauch Lőrincz szatmári püspök, egyenkint 200 frtot, végre Samassa József egri érsek s az egri székesfőegyházi káptalan egyenkint 100 frtot adakoztak a jótékony czélra. — Iskolai takarékpénztárak. A budapesti kereskedelmi akadémiánál, és a kereskedőtestület vasárnapi iskolájánál i. é. október hó elejétől rendeztettek be, Laurent F. után, az iskolai takarékpénztárak. Az eddigi eredmény következő : Az előbbibe járó ifjak közül betéteket hozott 225 növendék; az ezek részéről betett pénzösszeg 892 frt 10 krt tesz. Utóbbiban betéteket hozott 106 ifjú, kiknek e czélra befizetett pénzösszege 118 frt és 30 krból áll. E meglepő eredmény okvetlenül azon alapszik, hogy a tanév első havára esik, midőn a tanulók legnagyobb részt — szüleik részéről több pénzzel ellátva — ideérnek; a betétek ezentúl kétségkívül csökkenni fognak, mindazonáltal az eddigi eredmény ténylegesen bizonyítja, mily fogékony az ifjúság minden jó s hasznos iránt, ha arra megfelelő módon és meggyőzőleg buzdítják. Akik az iskolai takarékpénztárak hasznos, emberies és jótékony czélját elismerik, s fő laptulajdonosok: Légrády testvérek, Csernátony Lajos. ganatosítani akarják, azoknak ajánlják, hogy a helybeli kereskedelmi akadémiához forduljanak, mely mindenkor a legnagyobb készséggel az eziránti utasításokat s a szükségelt mintákat ingyen kiszolgáltatja. — A szegedi Dugonics-szobor agyagmintázata már elkészült, s e napokban szállítják el öntés végett. Éppen azért pénzre van szüksége a bizottságnak, s intézkedett, hogy a tervezett sorsjáték jegyeit mielőbb szétküldjék. — József főherczeg és neje jelenleg Koburg herczeg garami jószágán időz, s mint a „Rozsnyói Híradó“ írja, egyszerű, a vidéken divatos ruhában jár, úgy hogy minden feltűnés nélkül jelenhet meg akárhol. E napokban nejével együtt a vöröskői vásárt nézte meg, s vásároltak többféle apróságot. A főherczeg azután egy közönséges vendéglőbe ment, hol végig nézvén egy bűvész mutatványait, leült közös asztalhoz, enni kért a vendéglőstől, ki csakis szalonnával és kenyérrel szolgálhatott. A fejedelmi vendég elfogyasztotta jó étvágygyal. Most, hogy hire jutott a főherczeg e látogatásának, az egész vidéken csak róla beszélnek. — Színházi hirek. A kettős ünnep alatt nagy közönség látogatta a színházakat. A nemzeti színház vasárnap az „Észak csillaga“, tegnap pedig a „Jóslat“ előadására telt meg. A népszínháznak minden este nagy a közönsége. Szombaton és vasárnap a „Képzelt beteg“-et ismételték, tegnap a „Molnár és gyermeke“ színművet adták elő s ma ismétlik. A népszínházban a karzati helyekért minden este formális ostromot áll ki a pénztár. Bármily tágasak is a karzatok, még tágasbra is akadna közönség, mely a kényelmes és olcsó helyeket máris annyira megszerette. — A nemzeti színház játékrendje igy van megállapítva : nov. 3- án „Stuart Mária“; 4-én „A végzet hatalma“, Verdi dalműve először; 5-én „A házasítók“, vígjáték Bérezik Árpádtól először; 6-án „Norma“; 7-én „Mátyás király lesz“ ; 8-án „A házasítók“. A várbeli színház játékrendje pedig ez: 4-én „Pajtáskodás“; 6 án „Gauthier Margit“; 7-én „A portici-i néma“. — A pályanyertes „Clarisse“ első előadását decz. 3-ikára tűzték ki. — Bulyovszkyné asszony decz. 20-án kezdi meg vendégszereplését a nemzeti színpadon, „Deborah“ czímszerepében. Jelenleg Kolozsvárit van, hol e hó 4- én kezdi meg vendégszereplését „Lecovreur Adrienne”nek Ugyanott vendégszerepel most Bercsényiné Takács Emcs asszony, kiről a kolozsvári lapok elismeréssel nyilatkoznak. — Öngyilkosság. Fényes Lajos jogász tegnap reggel József utcza 3. szám alatti lakásán revolverrel meglőtte magát. Még élve szállították a Rókus-kórházba, de életéhez nincs remény. Az öngyilkosság okát nem lehet tudni. A fiatalember még előtte való nap is vidáman jelent meg barátai közt. A szülőket, kik Aradon laknak, táviratilag értesítették a megdöbbentő esetről. A fővárosi izr. hitközség titkárává tegnap dr. Goldzieher választatott meg. A belügyminiszter a főispánokhoz intézett körrendelettel az összes törvényhatóságokat felhívta a „Község Lapja“ czímű szakközlöny ajánlatára. E szaklapnak tág tér nyílik az összes közigazgatás, rendészet és adóügy végtelenségében az ismeretek terjesztésére, és hivatásának betöltésével csakugyan a legmelegebb pártfogásra érdemes. CSARNOK, A köszvény dicsérete. (Irta Jules Janin.) Van nekem egy barátom, akit igen sokan nem tartanak bölcsnek, de én, aki közelebbről ismerem, azt mondom, hogy ő olyan nagy bölcs, hogy az ő bölcseségén túl, már nincsen is bölcség. Az én barátom nem szegény, de nem is gazdag; nem ifjú, de nem is öreg; a szép esztendők szenvedélyeitől még nem vett búcsút. Ez az én barátom szerelmes, köszvényes, költő, filozófus és zenész; főleg ő az az ember, aki beszél, az a madár, mely énekes; ő a múlt idő visszhangja, a jelen zaja; ifjú visszhang és kedves zaj. Ő olyan filozófus, aki e világ minden hiúságaról lemondott, miután mind megismerte őket. Az én barátom jó; nem gyengeségből, hanem először jóságból , aztán restségből; s mert nagyon sok ügyesség, kitartás és erő kell ahhoz, hogy valaki rész legyen. A legjobb tanácsokat csendesen végig hallgatta; igen, végig hallgatta, hogy ne szomorítna meg azt, aki tanácsaival kedveskedett, de egy tanácsot sem követett. Igazmondó volt, az igazság iránti tiszteletből és szeretőiből, s mert — a mellett, hogy a hazugság szégyen, még az is vele jár, hogy a hazugság fárasztó munka. Szívesebben megtanulnék Viktor Hugótól száz verset könyv nélkül — mondá sokszor — mint hogy egy hazugságot az eszében tartsak. A hazugságot mindig táplálni kell, mert ha megfeledkezünk róla, könnyen csúffá tesz bennünket. Ez a mi szeretetreméltó hősünk köszvényes volt. Igen, köszvényes; a köszvény minden hat hónapból legalább egy jó hónapig az ágyába szegezte. Meglehetős rohammal jött rá, s a térdét és nagy lábujját kínozta. — Ha sajnálkoztunk, elkezdett jajgatás közben nevetni, vagy nevetés közben jajgatni, s azt mondta: — Az ég szerelmére kérlek, barátaim, hagyjatok békét, ha köszvényes vagyok, az az én hibám, mert az akartam lenni, és megérdemlettem, hogy az legyek! A múlt évben egy nyári napon, midőn barátunkat a közvény ismét előfogta, az egész világ meglátogatta, sajnálkozott felette, s végheletien sokféle és pedig csalhatatlan gyógyszereket ajánlóttak neki, p. o.: Lartigne labdacsait, Bonbée szirupját, egy csepp aranyat kanalas orvosságban, dr. Töröknek hideg fürdőjét, azokat a számtalan hasonszenvi szereket nem is számitva, melyeknek csudahatása a halottakat is feltámasztotta, s az eleven köszvényeseket még inkább. — Az istenért! — kiálta barátunk ágyából fölemelkedve — ugyan furcsa emberek, hogy akaratom ellen meg akarnak gyógyítani! Köszvényes vagyok, az igaz, de dicsekszem vele, s ezt a betegséget oly nagy tiszteletben tartom, hogy ha valaki azt mondaná: íme, köszvénye helyett cserébe felajánlok önnek egy kis hideglelést, vagy torokgyuladást, tüdővészt, aszkázságot, hátfájást, vagy ha úgy tetszik, fogfájást, én bizonynyal azt válaszolnám : keressen más bolondot. A köszvény ! oh! jaj ! — A köszvény! oh! oh ! — Igen, a köszvény az én életem, erőm, dicsőségem, az én munkám, az én bátorságom és erényem. A köszvény — folytatá — az én jó szellemem, az én jó angyalom. Oh kellemes fájdalom, oh kedves szenvedés, oh hasznos, találékony, tisztességes, szellemdús, türelmes és jó tanácsokkal gazdag gyötrelem! — Hasonlít ahhoz az okos és bölcs anyához, aki gyermekeivel szemben elégedetlen és komoly képet csinál, hogy azok vissza ne éljenek jóságával. Mily bölcs, tevékeny és ékesszóló tanácsadó ! Alig veszi észre, hogy részhajlamaidnak át akarod magadat engedni, alig van sejtelme róla, hogy az álmatlanságokban gazdag bor és szerelem, a gyilkoló kártyaszenvedély, a pihenés nélküli munka, a falánkság és a falánksággal együttjáró eszeveszett korhelység, pusztulás, tékozlás, irigység, gyűlölet, nagyravágyás stb. hatalmukba akarják venni a te kifáradt testedet, s a bölcseség legegyszerűbb törvényeinek ellenszegülő lelkedet : ime jóakaród a köszvény rögtön előáll, s ekkor vége mindennek ! „Megállj!“ — kiáltja. „Ezt az esztelen poharat törd el, ezt a gyilkos könyvet tedd be, e gazdagon megrakott asztalt döntsd fel, távozz el abból a szobából, hol a becstelenség és a gyalázat egy asztalhoz ülnek le! Megállj! A kicsapongásnak rögtön vége legyen! Ez ártalmas szenvedélyeket csapd el magadtól! A vétkeid szolgálatára álló inasokat lökd ki az ajtón, kergesd el a tányérnyalókat, ezeket a mindkét nemből való hitvány élődőket, kik rajtad rágódnak s a velődet is felemésztik, rugdosd ki a szobádból. A borozással fel kell hagyni — folytatja a köszvény — a tragoediáknak vége, a szerelmes leveleket tépd szét; a puha pamlagoknak, tükröknek, erős illatoknak, kaczér nőknek, uszályoknak és tunikáknak, a koczkáknak, kártyáknak, a váltóknak, törvényszolgáknak, cukrászoknak, szakácsoknak és borárosoknak itt nincs helye. Ha szereted az életedet, állj meg! Ne menj tovább! szakíts a hibáiddal. S miután nem volt elég eszed, hogy ügyelj magadra s parancsolj szenvedélyeidnek, hát majd a kezembe veszlek én, te háládatlan, ezentúl majd ti velek én reád! Igen, én leszek a felügyelőd, tanácsadód ! Ezentúl együtt élünk, soha sem válunk el egymástól, s ha megfeledkezel magadról s letérsz a jó útról, annál roszabb reád nézve, mert rögtön megállítalak s visszatéritek a kötelességedre!“ Oh boldog köszvényed, ezentúl mértékletesen kell élned, fris forrásvizet innod, s a szivbeli megelégedésről dicsérő éneket énekelned. — Ismered a szivbeli megelégedés dallamát? S tudod, ki a szerzője? A köszvény maga. Nincsen a földkerekségén olyan betegség, mely több részvéttel találkozzék, mint ez! A temetőnek ezt a feliratát: „A tied vagyok reggel, estve az enyém vagy!“ a köszvény is használhatná. „Az egész világnak, ifjaknak, öregeknek, reggel, délben, estve és örökké — szolgálatára állok,“ — mondja a köszvény. Gyorsabban jár, mint a halál, és biztosabb lépéssel halad. Ahova be akar lépni, rögtön belép, minden teketória nélkül elfoglalja a helyet s választottjainak életmódja rögtön átalakul, a dorbézolásnak s kicsapongásnak vége, csendes, türelmes, jó indulata józan életet kell élni; az egészséges emberek nyomorult szenvedélyeiről: a bosszúság, harag, irigység, gyávaság, stbiről le kell mondani. Láttál-e valaha köszvényest, hogy sóhajtozva vagy kétségbeesve a börze árfolyamát olvassa ? — Láttál-e valaha köszvényest, hogy szemeit forgatva verseket írjon? Azon előcsarnokokban, hol a félelem és reménység választották örökös lakásukat, láttál-e valaha köszvényest a házior előtt térdet hajtani, vagy a bejelentő szolgát összetett kezekkel kérelmezni ? Alig hogy valaki a köszvény nagy könyvében be van írva, rögtön felemeli a fejét, és szabad ember lesz; nem tud többé bizesegni, sem hazudni; az előtte elmenő szerencse s annak a kíséretében levő bérruhás szolgák tömege előtt nem veszi többé le alázatosan kalapját. E világ legbüszkébb férfiai köszvényesek voltak ; p. o. Perikies, Augusztus, Horáczius és Guilbert de Pixérécourt; Julius Caesar, XIV. Lajos, Saxe tábornagy köszvényesek voltak; midőn az utóbbi a fontemoyi csatát megnyerte, mind a két lábát és mindkét kezét a köszvény kinozta. Richelieu herczeg másnap e szavakkal mutatta be a királynak: „Fönség, ime ez az első ember, a kit a dicsőség nem fújt fel.“ Melyik betegségnek, vagy melyik hires családnak van nemesebb származása? A köszvény még a Bourbon családnál is régibb. Bacchus az apja és Venus az anyja; Pluto volt a keresztapja. A köszvény emlék és a múlt idők élénk képe. Midőn kinéz, ifjúságom legszebb óráit, s férfikoromnak legdrágább perczeit juttatja eszembe. A köszvény előjoga, hogy a beteg elött a múlt idők kincseit és a jövő álmait s reményeit feltárja. A köszvény megválogatja, hogy kiket támadjon meg, az erőseket, bátrakat, hatalmasokat és a híres embereket szereti, a gyermekeket, öregeket és a nőket megkíméli. A vizivókat és a vízhordókat ki nem állhatja. A köszvényest mindenki kényezteti, a legpuhább szőnyeg, a legkényelmesebb karosszék, s a kandalló elött a legmelegebb hely az övé. Mennyi figyelemben részesítik, mily gyöngéden ápolják! KÖZGAZDASÁG Budapest. A fapiaczról. (Az „Erdészeti Lapok“-ból) A fenyőféle anyagok üzletének kelendőségi jellege ma is ugyanaz, melyet múlt tudósításunkban ismertettünk, de e mellett az a sajnos, hogy a helyzet bármi kevés javulása helyett, az időközben beállott újabb fizetésképtelenségek miatt további fokozott szorultság érezhető. E körülmények között is azonban némi megnyugtatást adhat a tudat, hogy október havának lejártával még a Mostaninál rendesebb viszonyok idején is szünetelő jelleget ölt a fakereskedés. Az árak átalában véve akként állanak, mint a múlt füzetünkben közöltük, s ezért ez alkalommal részleteket nem adunk. A tölgyfa-anyagok keresettsége nem lankad, sőt, minthogy a felvett munkások beosztásának ideje most van folyamatban és a francziaországi szüret rendkívül kedvező mértékben sikerült, az eladandó anyagok után élénk tudakozás van. A kir. kincstár is kétségkívül ily tudakozásnak engedendő közelebbről, miként lapunk hirdetései közt is olvasható, árverést tart Ungvárit és Nagybányán, előbbi helyen 3000 darb 15“-et meghaladó vastagsága tölgyfára és utóbbin szintén 15"-nél vastagabb és mint hallottuk hasonlóan 3—4000 darabra. A faüzlet mai sanyarú helyzete egyébiránt nem csak a fenyőfára és fenyőszerépzárakra áll, hanem még a tűzifára kihasználandó azon erdőkre is, melyek anyagát a most teljesen pangó állapotban lévő vasipar számára szükségelt faszén termelésére használják. A házi és gyári fogyasztásra utalt tűzifa kelendősége már tűrhetőbbé kezd lenni, mert a készletek, melyek e választékból még a szomorú emlékű 1873-ik évből maradtak vissza, jelentékeny részben már elfogytak s habár az árak ma nem is oly magasak, minek a lázas mozgalma 1872 ben vagy 1873. elején voltak, de mégis tűrhetők és örvendetes jelenség, hogy némely vidéken, mint például az alföld felső részén, a szeszgyári ipar fogyasztása újra élénkülni kezdett, amire tudomásunk szerint nem csekély kihatással volt az, hogy a kincstár ungvári tűzifájából, Nyíregyházán, Kemecsén, Kis-Várdán, Sátor-A.-Ujhelyen és Debreczenben raktárakat nyitott. A tűzifának nagyban való eladását illetőleg figyelmet érdemelnek szon árak, melyek mellett egyes kereskedők a budapesti hatóságok, jelentékeny intézések , a vasútigazgatóságok tüzifaszükségleteit ellátni vállalkoznak. Több ily szállítási ajánlatról értesültünk és nem tartjuk érdektelennek megjegyezni, hogy azok mindenike úgyszólva majdnem hajszálnyira és éppen annyira hasonlított egymáshoz, mintha az illetők összeegyeztek volna egyenlő ajánlatot tenni, amiben kétségkívül annyi tanulság áll, hogy ők jobban tudnak összetartani érdekeik megvédésére, mint az erdőbirtokosok, kiknek bizony szintén nem ártana egy kis egyetértő eljárás, amiről azonban majd máskor szólunk. A jelentési idényre szükséges tűzifa-szállításoknál a 3'-as tölgy tűzifa ölét Budapesten ott, ahol a szükséglet 100—200 ölet tett, az illetők a hasábokat keresztben 3 szót metszve és teljesn felaprózva s a lakhelyre vagy a pinczébe berakva 17 frtért vállalkoztak, a miből a vágatás és szállítás költsége ölenkint 3 frt 50 krral számítandó. Bedő Albert. — Magyar földhitelintézet. Sorshúzás! jegyzéke a magyar földhitelintézet 302,100 frt értékű zálogleveleinek, melyek az 1875. évi október 30-án a királyi biztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement XXV -k kisorsolás alkalmával kihúzattak : 9 darab JOOOO frtos: 121 194 293 572 578 948 1328 1482 1624. 185 darab ÍOOO forintos. 8 46 438 526 613 729 840 874 1042 1322 1516 1518 1713 1767 2043 2051 2343 2370 2533 2572 2637 3145 3215 3356 3618 3836 3907 4017 40544341 4709 4754 4789 4847 5057 5348 5371 5413 5527 5584 5765 5898 6108 6127 6171 6230 6839 6902 7000 7062 7441 7567 7791 8039 8199 8560 8583 8696 8906 8961 9047 9159 9642 9694 9712 97149724 9777 9825 9920 10291 10339 10781 10931 11042 11081 11515 11668 11856 11924 l‘>152 12165 12241 12272 12516 12560 12581 12755 13075 13840 13869 13931 14015 14036 14295 í 4419 14505 14558 14559 14641 14686 15061 15188 15234 15330 15359 15448 15508 15936 16194 16379 16437 16586 16796 16828 16871 17064 17122 17282 17492 17535 17603 17699 17764 17940 18238 18367 18486 18539 18832 18948 19145 19358 19386 19718 20144 20371 20522 20751 20969 21220 21285 21308 21364 21367 21457 21480 21755 21759 21859 22059 22395 22684 22732 22852 23116 23183 23318 24152 24431 24463 24639 24875 24939 25043 25056 25061 25110 25284 25465 25508 25598 25698 25861 26081 26110 26184 26189 26221 26249 26301 26319 26350 26421 26757. 36 darab 500 forintos: 122 136 606 1093 1364 1409 1531 1593 1643 1670 2035 2112 2200 2611 2649 2795 2986 3483 3588 3660 3732 3889 4041 4055 4381 4382 4503 4512 4664 4697 4800 4926 4970 5100 5236 5367. 91 darab ÍOO frtos: 79 80 87 306 669 917 2504 2842 2899 2932 3045 3342 3649 3732 3831 4066 4292 4833 5499 5607 5633 5640 5675 5784 5838 6040 6088 6090 62*9 6469 6648 6735 6832 6878 6888 7166 7336 7598 7647 7946 8040 8194 8311 9929 11103 11C59 11383 11800 11854 12251 12282 12447 12520 13443 13608 13615 13934 14018 14127 14173 14333 14662 14786 14942 14951 14980 15039 15194 15381 15433 15573 15743 15866 15890 16081 16124 16258 16360 16397 16664 16732 16992 17070 17082 17328 17420 17469 17574 17781 18636 18748. Ezen kisorsolt záloglevelek lejárt kamataikkal együtt, 1876. május 1-jén teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek. E záloglevelek kamatozása 1876. évi május 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elveszett okiratok megsemmisítésére fennálló eljárás alá esnek. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Üzleti tudósítások. Budapest, november 2. A déli értéktőzsde valamivel jobb hangulatban volt, főleg helyi papírok iránt, melyeket részben igen jól fizettek. Bankok ellenben változók és határozatlanok valának. Csupán fföldhitel-részvény volt keresett és kedvelt. Magy. sorsjegy 7874, szőlőkötv. 753/1, magy. hitel 195, osztr. hitel 198.20—197.10, földhit. r. 62—6372) Luiza gm. 97, Barber féle serfőző .395, Pannónia viszontbiztosító 330—333. Haza bizt. 55, Gschwindtféle szeszgyár 213. Pénznemek Napoleon 9.00, Körmöczi 5.38, Arany márka 55.90—56.00. Ezüst 104. Gabnaüzlet. Iliin az utolsó napokban ugyan nem vesztett múlt heti zárárakból, azonban a hangulat oly lamha és a vételkedv oly csekély, hogy csak a csekély kínálatnak tulajdonítható, ha az árak változatlanok maradtak. Mind a három napon mintegy 0,000 mázsányi forgalom volt. Határidőre nem történt adásverés. A hangulat szintén lanyha és csökkenő Novemberre felmondtak 18 000 vámmázsát. Usancelouza névleges jegyzése 4 frt 45 krt vámmázsánként mig 1876-iki tavaszra 4 frt 95 krral jegyezhető Rozs 5—10 krajczárral drágább, a hozatal igen csekély és kivitel számára is keresik. Mintegy 4,000 mérő kelt el 3 frt 15 kr, 3 frt 25 kr és 3 frt 35 krral, 80 bécsi font szerint. Árpa valamivel csendesebb, jó minőségűek még mindig ritkák. Tengeri lanyha, mintegy 10,000 mázsa tavak árut adtak el 2 frt 42*/2 krral kivitelre Triestbe. Uj árut 2 frt 10—15 krral fizetik vámmázsánként, 1870-ki május—júniusra bánáti tengeri jegyzése 2 frt 62 */2 kr. Zab szilárd, helyben átvéve 2 frt 20—30 krral adtak el 2300 mérőt EO bécsi font szerint. Határidőre szintén szilárd 1876-ki tavaszra 2 frt 48 krral mint pénz és 0 frt 50 krral mint áru jegyezhető 50 bécsi fontja Győrött átvéve. Arad, október 30. A buzaüizlet iránya lanyha és élettelen, a forgalom csaknem szót sem érdekel, alig fogható föl s mégis igaz, hogy a szűk szállítás, gyenge kínálat és fukar készezek daczára is az árak lassankint folytonosan csökkennek. Rozs ellenben állandó vételkedvnek örül, s naponkint emelkedik árban ma a rozsot 80 fontonkint pálya-bérmentve 2 frt 80—85 krral szívesen fizetik. Zab hiányzik, ami kevés kínáltatik, gyorsan talál vevőt, bécsi mázsánkint 4 forintjával. Kukoriczában a szántások még mindgem fedezik szeszgyáraink szükségleteit, aminek következtében az árak abnormisak és éppenséggel semmi arányban sem állnak más piaczok áraival. Nálunk ma a kukoricza vámmázsánkint 1 frt 80—85 kron kel. Az időjárás fontonosan esős és téliesen hideg. S z e s z-ü z e t. A fogyasztási forgalom szeszben a hét folytán korlátolt volt, de a hanyatlott árak azt eredményezték, hogy ezen czikk a kivitelre nézve kelendőségnek örvendett. Szeszkészletben nagyban fogyasztásra 37 kr. hordóvá , részlétben 34 72 — 35 kr. hordó nélkül, 371,— 38 kr. hordóval. Szeged, október 30. Időjárás borult. Hőmérséklet reggel 4 fok meleg. A Tisza vízállása 6’ 10”’ 0”0 fölött. A heti gabnaüzletről csak annyiban mutathatunk föl változást, hogy gyakori esőzés folytán a behozatal csekély volt minélfogva kukoricza és rozs áraikban emelkedtek. Búza- és árpaárak múlt heti álláspontjukon jól fenntartották magukat. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva.: Búza tiszai 84—85 vámmázsa 4 frt 85—90 kr. Búza bánsági 83—84 vámmázsa 4 frt 65—70 kr. Búza 80—82 vámmázsa 4 frt 10—45 kr. Rozs 80—82 mérő 80 bécsi font 3 frt 10 kr. Árpa 65—72 mérő 72 bécsi font 2 frt 20 -25 kr. Árpa 68 — 72 mérő 72 bécsi font 2 frt 30—40 kr. Tengeri vámmázsa 2 frt — 2 frt 5 kr. Tengri későbbi szállításra 2 frt 10 kr. Zab bécsi mázsa 4 frt 10—15 kr. Köles mérő 82 bécsi font 2 frt. Pozsony, október 29. Búza 2284 m. 4 frt. 40 kr.-tól 1 frt. 50 kr.-ig. Rózs 205 m. 3 frt. 45 kr.-tól 4 frt. kr.-ig. Árpa 4085 m. 2 frt. 70 fír.-tól 3 frt. 60 kr.-ig. Zab 286 m. 2 frt. 30 kr.-tól 2 frt. 50 kr.-ig. Kukoricza 508 m. 2 frt. 30 kr.-tól 2 frt. 50 kr.ig. Stefin, nov. 1. Búza 198, 1 . Rozs 142,50. Olaj 61,50. Répa 320. Kolozsvár, október 28. Ausztriai mérő tiszta búza, közepes 4 frt. 25 kr. Rozs közepes 2 frt 5 kr. Árpa közepes 1 frt 25 kr krajczár Elegybúza, közepes 2 frt 35 kr. Egy mérő törökbuza közepes ára 1 forint 65 kr. Zab közepes 1 frt 75 kr. Nyomatott Légrády testvéreknél.