Ellenőr, 1876. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1876-01-26 / 25. szám
(Előfizetési árak: Egy»* évre . . 3© írt — kr. Évnegyedre . . 5 fit — kr. Félévre ...!©„—„ Egy hónapra . 1 „ S© , lEgyen síráim Ara 1© S*rajc«úr. (Szerkesztési iroda: Ugyudapesten, nádor- utcza 6. szám.. Semmit sem Űrtünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmertes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, 25. szám. Budapest, szerda, január 26. 1876. hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6 szám (Légrády testvérek hrdijban) Ide intézendő minden hirdetésre rovatkozó megrendelés vagy tudakozódás. Dijak árszabás Szerint. Miadó-hivatal: ^xtcLa-pesten, rx cL d. on-vxt ez cl 6. szánt. Ide intézendők, az elfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden félszétadás. Az „Ellenőr“ ára mint eddig : Egy évre..............................20 forint — kr. Félévre 10 „ — kr Negyedévre...............................5 „ — kr. Egy hóra..................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az .,Ellenőr“ kiadó hivatala Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Táviratok. Bécs, jan. 25. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Az urak házában ma este 7 órakor lesz a magyar vám- és bankügyi kérdés harmadik, s mint hirlik, utolsó megbeszélése. — A baloldali club tegnapi üléséről utólag jelenti a „N. Fr. Pr.“, hogy a club, a haladó clubnak azon ajánlatára, hogy az összes fractiók közös eljárást kövessenek, kijelentette, hogy sem határozat által, sem a képviselőházban teendő interpelláló által nem akar discussiót előidézni a kiegyezési alkudozásokban ; a baloldali club, tekintettel a két kormány közt folyó tárgyalásoknak a közelebbi két hétben leendő befejezésére, ez idő szerint tartózkodni fog minden actiótól, de fenntartja, hogy belép az actióba, ha az alkalmas időpont elérkezik. Ezen határozat Herbst beszéde következtében hozatott, ki constatálta az összes pártoknak abbeli megegyezését, hogy Magyarország számára további concessiókat tenni nem lehet, s kifejtette, hogy minden vita vagy demonstratió meddő lenne a tárgyalások befejezte előtt. Bécs, jan. 25. A képviselőház mai ülésén a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatokat terjesztett elő a bozen-merani és tarvis-pontebai vasútvonalak építése, a falkenau-graslitzi vonal befejezése és forgalomba helyezése és végül a klattau-eisenteini vonal tervezetének módosítása tárgyában.• A Kopp-féle, az egyetemi tanpénzek megszüntetésére vonatkozó indítvány tárgyalásánál Porges indítványozza, hogy a kormány szólíttassék fel a tanpénzek megszüntetésének lehetősége iránt nyomozásokat tenni és erre vonatkozólag behatójavaslatot előterjeszteni. Granitsch indítványozza a napirendre áttérni. A tárgyalás pénteken folytattatik. Bécs, jan. 25 A „Pol. C.“ Athénből jelenti, hogy legközelebb több udvar részére új követek fognak kineveztetni. — Brailasz Armenisz Pétervárra, Rhangabe tanár Berlinbe, Delyannisz Páris vagy Rómába van kijelölve. Ypszilanti herczeg Bécsben marad. Berlin, jan. 25. A birodalmi bank leszámítolási kamatlábának további leszállítását itteni kereskedelmi körökben a legközelebbi napokra várják. Bukarest, jan. 25. A kamara ma megin megnyittatott és a kormány több javaslatot terjesztett elő. A hadügyminiszter a hadsereg fölszerelésére 5.600.000 frank rendkívüli hitelt kér; a pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő, mely szerint jövőre az érczpénzek a fejedelem képével vezessenek, s mindkét javaslat tetszéssel fogadtatott. A hadügyminiszter hitelkövetelése sürgősnek nyilváníttatott. Berlin, jan 25. A birodalmi gyűlés második és harmadik olvasásban jóváhagyta a nagykövetségi állomást és a philadelphiai közkiállítást illető pótköveteléseket; ezután következett a bíródó igazságügyi bizottság mandátumának meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat harmadik olvasása. BUDAPEST! SZINLAPOK. Budapest, szerdán január 26. 1876. Nemzeti szintláz. £°gne Pintér D/ I . : Vatel Vizváry Bérlet 245. szám. T, , . _ , , „ Kezdete 7 órakor. Nemes és polgár. _ p»SS4lék 4 sS,bj‘w Népszínház. Presle Gaston Náday Utazás a föld körül Montmeyren 80 nap alatt. Hector bg. Bercsényi Látványos színmű zenével, Verdelet Feleki énekkel és tánczczal. J. Antonia Felekiné Verne regénye után irta Salamon Sántha Csepreghy Ferencz. Chavasus Leővey Kezdete 7 órakor. UTOLSÓ POSTA. A keleti kérdésre vonatkozólag az ágostai „Alig. Ztg.“-nak Bécsből azt írják, hogy téves ama jelentés, mintha egyedül Ausztria fogna a portának írásbeli előterjesztést tenni, a többi hatalom pedig csak szóbeli támogatásra szorítkoznék. A három nagyhatalom ezúttal is közösen fog eljárni. Ami a többi hatalmak csatlakozásának alakját illeti, erről, mióta Andrássy gróf Bécsbe visszatért, még folynak a szóbeli eszmecserék. Ugyanezen lapnak egy ausztriai levele kiemeli Adrássy grófnak azon különös érdemét, hogy a kitörést a rajah-tartományokban „localizálta.“ Vezérczikkében pedig azzal foglalkozik e lap, hogy ultima ratiokép kifejti két vazallus állam alakítását, „melyek egyikét — Boszniát — könnyen képzelhetni egy katholikus Ausztriához közel álló fejedelem alatt“, mindkettő pedig „Ausztriával keresk. szerződésekkel lenne egybekötve.“ A porta a nem muzulmán községek papi főnökeihez rendeletet intézett a katonai adó ügyében, az új fermán értelmében. A „Turquie“ erre nézve úgy értesül,hogy a különböző felekezetű keresztyének, valamint a zsidók értekeztek egymással, hogy a portától ezen adó elengedését fogják kérelmezni. Sőt a keresztyének éppen tisztességkép óhajtják, hogy, mint a muzulmánok, ők is beléphessenek a hadseregbe. A franczia választásokról az „Indép, beige“ a ma táviratilag közölt téves értesítés után egy másikat közöl, mely szerint 23 megyében a többség biztosítva van a republikánusok számára; 20 megye a minden árnyalatú conservativeké, minek a legitimisták, bonapartisták és orleanisták, 20 megyében az eredmény még kétes, 10 megyéből pedig, a közlekedési akadályok miatt, nincs értesítés. Budapest, január 25. Administratiwnym poriadkom, — Muszka történet. — Hogy mi az: administratiwnym poriadkom ? Mikor valaki megy az utczán, és nem köszön a hetmannak, s azért beviszik a legelső kaszárnya udvarára, és adnak neki kétszáz olvasatlan batuskát. Mikor valaki azt mondja, hogy a czár tüsszentett, és erre nem vet magára keresztet a muzsik, s ezért elveszik tőle a telket s odaadják a pópának, hogy könyörögjön a lelke üdvösségéért. Mikor valaki nyilvánosan el meri magáról mondani, hogy ember; vagy, hogy valamelyik hatósági személy nem embernek való; vagy pláne, hogy jobb világ is lehetne nagy Muszkaországban, hol az isten magasan, a czár pedig messze lakik, és ezért egy szép reggel rányitja az ajtót két kozák, kiveszi az ágyból, beteszi egy szánba, s azon mosdatlanul meg sem állnak vele Szibériáig: hát ez mind administratiwnym poriadkom vagyon. Ily administratiwny poriadok esett meg legközelebb egy gazdag, köztiszteletben álló öreg polgárával Odessának. Brodsky, ez a neve, 67 éves ember, bankár és nagybirtokos, Odessa városi tanácsának egyik legrégibb és legbefolyásosabb tagja, a minap egy szépen összehajtogatott pecsétes írást kap ő felsége kabinet-irodájának harmadik osztályából, melyben értésére adatik, hogy 24 óra alatt távozzék Odessából s tekintse jövőbeli tartózkodási helyéül a kellemes klímája Szibériát. S azzal felültették a szánra és vitték is mindjárt. Volt pedig minden bűne az, hogy liberális hírben állt, s valamely alkalmatossággal úgy talált vélekedni, hogy városi autonóm vagyonkezelés szép Oroszországban tulajdonképpen nem is létezik, csak a papiroson. Ezért a mondásáért lett neki utazása Szibériába; minden bírói ítélet, minden kihallgatás nélkül egyszerű közigazgatási utón: administrativnym poriadkom. *) Messze mitőlünk Odessáig, se ingünk se gallérunk a szegény öreg Brodsky. De az ő esete, még ha elszigetelve volna is, nem lenne érdektelen. Bizonyítaná, hogy a „lettres de cachette“ divatja fel-felkisért a mai világba; s van a műveit Európában állam, mely előljár a hatalmak között, s önkényének kirúgásaival megszégyeníti a kor szellemét, melynek fáklyahordozójaként szereti magát fitogtatni, s megszégyeníti a hatalmakat, melyeket barátjának, frigyesének nevez. De a Brodsky esete nem elszigetelt eset. Ez ott rendszer. Államjogilag (boldog isten, ez is jog!) megállapított rendszer. S valami megalázó van a gondolatban, hogy e rendszer hazája a civilizált világ hatalmai közt a vezérek sorába bírt tolakodni s gyakorol befolyást a civilisatio nevében. A tizenkilenczedik század viszonyaira metszőbb gúnyt alig találhat majd a jövendő történetírás, ezen abnormis ténynél, hogy a hatalom, mely otthon nem ismer törvényt és jogot, jön és itélőszéket ül népek joga s törvényei fölött. A hatalom, mely otthon a szabadság egyszerű megemlítésére Szibériával felel, jön és a szabadság nevében állít fel követeléseket, vindkál befolyást emberi jogokat osztogatni és népszabadságot. Európa, a 19-ik század civilizált Európája pedig kalapot emel és bókol neki. Reális politika ez, meglehet, talán hasznos is. De nem ismerünk olyan etnikát, mely szerint morálisnak lehetne mondani. Hazai viszonyainkra alkalmazva is igen tanulságos e muszka történet. Nálunk el van fojtva minden szabadság; minden nemzetiség farkasgúzsban görnyed; még a közmivelődési, még a nyelvi jogok is békában. Hirdetik ezt utonútfelen. Szóval, írásban, nyomtatva, parliamentben, korcsmában, istenházában. Vagyunk rablók, vagyunk zsarnokok, porkolábok és fosztogatók. S a furia, midőn belefárad a rágalomba és a szitokba, megfenyeget öszszeszorított ököllel, majd jön a muszka. S szent áhítattal fordul az éjszaki hatalmas fajrokon felé epedő arczcal, mint Mekka felé az igazhivő muzulmán, mikor imádkozik. És megteszik faji bálványnak a tudatlan tömeg előtt a kancsukás hóembert, tudva leplezvén el a veszélyt, mely az ő szabadságukat, nemzetiségüket jobban fenyegeti, mint a mienket. Mit mondjunk a lelketlen bujtogatók, hazugok és önhaszonlesők ámító hadának, kik a nemzetiség köpenye alatt, igy űzik az ocsmány játékot, saját vérük ellen, a maguk javára, s használatán az administ)rit szerint valami felsőbb hatalomnak sikerült Brodakyt kiszabadítani, s már visszatérőben van. De ez még nem bizonyos. ' tratiwny poriadkos hatalomnak ? Akik a jogok utópiáival vesztegetik meg a könnyen i hívőket, s csábító képeket tartván eléjük, gyűlöltté teszik nekik a szabadság azon állapotát, mely mögött ezer évvel jár az ideál, amit kecsegtető kilátáskép mutogat szemfényvesztésük. Igazán, szinte kísértetbe jön az ember, rájuk kívánni ez áhított boldogságot. Lenne nekik az ő igéjük szerint. Hadd lenne a thurócz-szent-mártonimaticzásoknak és újvidéki omladovczoknak alkalmuk megismerkedni a szláv szabadságok azon nemével, melyért a gyűlöltség és kajánság harczát folytatják ellenünk, a kiknek köszönhetik, hogy kedves fajrokonuk administrativny poradokja még át nem söpört felettük. Az összehasonlító tapasztalati tanulmányok igen jótékony hatással lennének bizonynyal. Csak az kétséges nagyon, hogy végig lehetne-e tanulmányozni illő nyugalommal? Brodsky aligha igent mondana erre. Brodsky, akit puszta liberális hite, s egy félénk megjegyzése a dolgok fennálló rendjére, Szibériába utaztatott, beszélhetne erről valamit. És mi alaposan gyanakszunk, hogy Miletics úr és a pánszláv agitátorok ezredrész annyi Sliberalismus“-sal, amennyit ellenünk kifejtenek, soha nem tehetnék közzé a muszka állapotokról szerzendő tapasztalásaikat. Mert Szibériában befagy a tinta nagyon,még az ember is a tapasztalásával együtt, s ők valószínűleg Irkutskban innák a vudkit administrativnym poriadkom rég, mielőtt bővebb személyes tanulmányokba mélyedhetnének. A „Pesti Napló“ azt írja ma reggeli lapjában, hogy a kereskedelmi miniszter a romániai vámegyezmény tárgyalásának elhalasztását szándékozik indítványozni a felsőházban, minthogy az osztrák kereskedelmi kamarák nyilatkozatai folytán nagyon kétséges, váljon a reichsrath a conventiót el fogja-e fogadni. Természetesen a „Napló“ mindjárt fel is veti a kérdést, hogy ha Ausztria utasítja vissza az egyezményt, akkor nem vagyunk kompromittálva, s e sors csak az esetben él, ha Magyarország saját érdekei iránti tekintetből utasít vissza valamely nemzetközi szerződést? Minthogy a „Napló“ híre alaptalan, a kérdésre nincs válaszunk. A kormány nem kívánta a tárgyalás elhalasztását, s a főrendek fogják is tárgyalni az egyezményt, mihelyest teljes számmal összejönnek a most hozzájuk átküldött és még a napokban átküldendő többi törvényjavaslat tárgyalása czéljából. A főrendek mai ülésén a keresőminiszter csak olykép egyezett bele az elhalasztásba, hogy az hosszú időre ne terjedjen, s ez határozottan ellene mond annak, amit a „Napló“ a dologból ki akarna sütni. A szabadelvű párt ma este 7 órakor tartott értekezletét Gerve elnök megnyitván, bejelenti, hogy Horfán Ernő tényleges szolgálatra neveztetvén ki tábornokká, a párt kebeléből kiválik. Az értekezlet sajnálattal veszi tudomásul, s a távozónak új pályáján szerencsét kíván. Tisza Kálmán miniszterelnök előadja válaszát, melyet holnap a képviselőházban Madarász József interpellációjára adni szándékozik. Az értekezlét a választ tudomásul vette. Ezután Paczolaynak a herczegovinai felkelésre vonatkozó interpellációjára a miniszterelnök azt válaszolta, hogy tudomása szerint a felkelők semmi támogatást nem nyernek a birodalom két államának egyikének területéről sem, ami pedig a békét illeti, a kormány politikája határozottan a béke fenntartására van irányozva. Az interpelláló erre kijelenti, hogy a válaszban megnyugszik, s azt nem fogja a házban előterjeszteni. Ráth Károly bejelenti, hogy interpellációt szándékszik intézni a kereső. miniszterhez, az iránt, szándékszik-e az ipartörv-javaslatot revistó alá venni. Az értekezlet a bejelentést tudomásul veszi. Perczel Béla igazságügyminiszter előadja, hogy a ház határozata következtében benyújtván a bírák fokozatos fizetésének szabályozásáról szólójavaslatot, azt az igazságügyi bizottság még részletes tárgyalás alapjául sem fogadta el, és kéri az értekezletet, adjon véleményt e kérdésben. Erre hosszabb vita keletkezett, melyben több szó emelkedett a törvényjavaslat ellen és mellett; végre abban történt megállapodás, hogy az értekezlet a törvényjavaslatot pártkérdésnek nem tekinti és az osztályoknak adatik ki tárgyalás végett. Ezzel az értekezlet eloszlott. A közelebbi csütörtökön tartandó értekezlet, tárgyát a dohányjövedékről és a végrendeletek alakszerűségéről szólójavaslatok fogják képezni. Az eperjesi görög katholikus püspökségre Tóth Miklós, munkácsi kanonok fog kineveztetni. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében, melyen a kormány részéről Tisza Kálmán belügyminiszter, és a belügyminisztériumi közegészségügyi osztály vezetői voltak jelen, folytatta a közegészségügyi törvényjavaslat részletes tárgyalását, és abban a 44. §-ig haladt. A közbeeső §§. némelyikének szabatosabb szerkesztése után, a 31. §-on történt lényegesebb módosítás. E §-ból ugyanis Knöpfler Jr. javaslatára kihagyatott azon intézkedés, hogy azon tanulók, kik oly házakban laknak, melyekben ragályos vagy járványos betegség fordul elő, a tanóráktól elaltassanak, és csak azok kitiltása hagyatik meg, akik ragályos vagy járványos betegekkel érintkeztek. A 40. §-ba a rendőrök oktatása is felvétetett, hogy a baleseteknél és tetszhalálból való felélesztésnél maguk is segédkezhessenek. A 43. §-hoz azon indítvány létetett, hogy a hasonszenvészek külön oklevél szerzésre kényszeríttessenek. Ezen indítvány azonban mellőztetett, miután az a hasonszenvészet szabad terjedését akadályozná, és mellőztetett továbbá azon okból is, mivel azok, kik falukon, hol minden más orvosi segély hiányzik, jótékony czélból a szegényeknek hasonszenvi gyógymódon ingyen orvos segélyt nyújtanak, az indítvány elfogadása által e jótékonyságukban gátolva lennének. Ezzel az ülés véget ért. A szász egyetem rendezéséről szóló törvényjavaslat már elkészült. Az egyetem hatásköre — a „Kelet Népe“ szerint — csak az alapítványi vagyon felhasználására terjed ki. S e hatáskört az egyetem a kormány felügyelete mellett gyakorolja. Az egyetemi vagyon kizárólag közművelődési célokra fordítható. Ezen vagyon tulajdonjoga s annak gyakorlata épségben maradván, az abból származható vitás kérdések eldöntése bíróság elé tartozik. A szász nemzet 20 képviselőt küld a közgyűlésbe. Nagyszeben és Brassó kettőt-kettőt, Szászrégen, Szászsebes, Szászváros, Segesvár és Besztercze egyet-egyet, a többi képviselőt a nem említett városok küldik. A közgyűlés elnöke Szeben megye főispánja,. és alelnököt saját kebeléből választ a gyűlés, kit azonban a belügyminiszter erősít meg. Az egyetem állandó titkára egyszersmind a gyűlés jegyzője is. Az egyetemi közgyűlés határozatai a belügyminiszter, vagy, amennyiben csak közművelődési ügyekre vonatkoznak, a közoktatási miniszter jóváhagyása után válnak érvényesekké. A közgyűlést, ha hatáskörén túllép, az elnök felfüggesztheti, ismétlődés esetében 14 napra elnapolhatja. Az egyetem ügyeit különben ennek központi hivatala igazgatja; a hivatalnokok fizetését miniszteri jóváhagyás mellett a közgyűlés állapítja meg. Az úgynevezett hét bírák vagyona felett Szeben vármegye főispánjának elnöklete alatt közgyűlésileg az egyetemi közgyűlés azon tagjai rendelkeznek, kik az eddigi királyföld azon városait és kerületeit képviselik, melyek együttesen a hét bírák javának tulajdonosai. Ezen gyűlésnek jegyzője ugyancsak az egyetemi titkár és jogköre a hét bírák vagyonát illetőleg ugyanaz, mely az egyetem vagyonát illetőleg az egyetemi közgyűlés számára jelen törvény által megállapítva van. A hét bírák közgyűlése akkor tartozik, midőn szász egyetemi közgyűlés van, és arra külön kihirdetés nem szükséges. Hogy az egyetem központi hivatalának költségeihez mily módon és mily arányban járuljon a hét birák vagyona, a szász nemzeti közgyűlés és a hét birák közgyűlése egyezményileg fogja megállapítani; ha pedig ezen kérdésre nézve az említett kétféle közgyűlés egyetértésre jutni nem tudna, a kérdést eldönti a belügyminiszter. A képv. választói jog bírósága. Az 1874. 33-dik tvczikk 51. §-a értelmében a képviselőválasztói jogosultságnak felebbviteli uton való megbirálására hivatott curiai bíróság tagjaiul, a m. kir. curia mindkét osztálya birái által véghezvitt titkos szavazással, mint értesülünk, a következők választottak meg az 1876-dikévre: I. tanács. Rendes tagok: Balázsy Antal, Jamniczky Lipót, Ocsvay Ferencz, Osztrovszky József. Póttagok: Massimevics Samu, Somossy Ignácz, Vértessy Sándor, Nagy Imre. II. tanács. Rendes tagok: Raisz Szilárd, Manojlovich Emil, Beöthy Zsigmond, Szentgyörgyi Imre. Póttagok : Pápay Károly, Ráth György, Elekes Pál, Haris György, II. tanács. Rendes tagok: Mersics Miklós, Babos Kálmán, Szabó Imre, Dapsy Vilmos. Póttagok: Suhay Imre, Soltész Albert, Topler Károly, Vadnay Lajos. Az országos gazdasági egyesület vámügyi feliratában, mint annak idejében említettük, kijelentette, hogy a közös vámterületet fenntartani kívánja, ha annál Magyarország érdekei, pénzügyi és nemzetgazdasági tekintetben teljesen biztosíttatnak, ha ellenben ez nem volna elérhető, ezen esetben a külön vámterület felállítására kellene törekedni Azon feltételeket, melyek mellett a felirat érdekeinket megvédve látja, röviden már érintettük és sokkal terjedelmesebben most sem terjeszkedett ki ezekre a szakosztály munkálata. Kívánja a fogyasztási adók feletti szabad rendelkezést, azok biztosítását a magyar kincstár számára, kedvező vámtételek elnyerését a külföldről nyerstermékeink számára; iparunk és kereskedelmünk emelését és pedig főleg a hitelviszonyok rendezése, nevezetesen az önálló magyar jegybank felállítása által, végül az osztrák védvámok fenntartása esetén megfelelő pénzbeli kárpótlást. A közjegyző hivatalos helyettesítése ügyében az igazságügyminiszter a következő körrendeletét bocsátotta ki valamennyi kir. járásbírósághoz : „A kir. közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. t. sz. 209. és 214. §-ai szerint oly esetekben, midőn a közjegyző elhalálozása, állásától felfüggesztése, elmozdítása, visszalépése folytán, a helyettesítés feletti intézkedés megtörténtéig, vagy általán ott, hol kir. közjegyző nincs, a járásbíró veszi fel mindazon okiratokat, melyeknek felvételére a közjegyző jogosítva van, a közjegyzői díjak az állampénztárba lévén szállítandók; felhívom a kir. járásbíróságot, hogy az érintett közjegyzői dijakat esetről esetre, a bírói letétek elhelyezésére szolgáló kir. adóhivatalba szolgáltassa be, s ezen dijakról egyszersmind jegyzéket vezessen, s ennek másolatát minden év végével, az illető pénzügyi igazgatósághoz küldje meg.“ _____ Az osztrák reichsrath közgazdasági bizottsága belefogott a Dormitzer-féle indítvány tárgyalásába. Az első két pont egy új tarifa minél előbbi benyújtását és az appretur-eljárás vissza- téléseinek orvoslását kívánja. Ezeket minden nagyobb vita nélkül fogadta el a bizottság. Hátra van még a harmadik pont, mely az osztrák érdekek határozott és szilárd megvédését kívánja Magyarországgal szemben, ami csak ezután fog még tárgyalás alá kerülni. Dr. Derencsin Marian közjegyzőt ő felsége a horvát-slavon országos kormány igazságügyi osztályának főnökévé a rendszeresített illetményekkel kinevezte, s Stankovics Dániel, ezen osztály osztálytanácsosának, az eddigi sikeres uitikö, Till. évfolyami désének elismeréséül teljes megelégedését tudtul adni meghagyta. Az adókezelési törvény. Egy hírneves franczia nemzetgazdászati . sró szerint a jelen politikai helyzet tisztán , financziális kérdés. Ha áll ez Francziaországban, ezerszer inkább áll nálunk, mert ha minden másban nem is, a pénzszükségben bátran kiáltjuk a versenyt bárkivel. Ily körülmények közt csodálkoznunk kellene a fölött, hogy oly fontos törvény, mint az adókezelésről szóló, eddig alig részesült figyelemben, ha nem ismernék azon speciális nemzeti idegenkedést minden adótól, mely fajunkat annyira jellemzi. Egy régi magyar országgyűlés, ha nem csalódunk az 1504-iki, egyenesen becstelenséggel sújtotta azokat, kik új adót mernének ajánlani, s a mi eleinte csak a populus Verbőczianus privilégiuma volt, az óhaj és vágy alakjában átszállt mindazokra, kiket az alkotmány sánczai közé fölvett. Kevés intézményünk van, melyet oly kevés változtatással őriztünk meg a Bachkorszak idejéből, mint éppen az adórendszer. Érezzük ugyan már rég a reformok szükségét, de tudjuk azt is, hogy rész de állandó adó is jobb, mint a jó és változó, és épp ezért csak óvatosan foghatunk e téren a gyökeres átalakításhoz. Úgy vagyunk adórendszerünkkel, mint a legtöbb jogi institutióval. A kérdés behatóbb tanulmányt igénylő és mélyebben bevágó anyagi oldalát sem merjük még érinteni. Egyelőre csak az alaki igényeknek akarunk megfelelni, és pedig nemcsak azért, mert ezek sürgősebbek, és halaszthatatlanok, mert hisz ezt általában el lehetne mondani, hanem, és főleg, azért, mert e téren az újítás szükségei sokkal szembetűnőbben mutatkoznak, s a hibás újítás veszélye sokkal csekélyebb és könynyebben helyrehozható. Így alkottunk már régen új perrendtartást, noha polgári törvénykönyvünk még mindig csak a jámbor óhajok közé tartozik; így teremtettünk szintén régen új büntető eljárást, noha az anyagi büntető törvényjavaslat csak most fog az országgyűlés tárgyalása alá kerülni, és így alkottunk végre új törvényt az adókezelésről, noha adótörvényeink, reformjaiknak senki által kétségbe nem vonható szüksége daczára, valószínűleg még jó ideig fognak jelen alakjukban fennmaradni. Sokáig azonban mégsem halasztható e gyök rés átalakítás és akkor természetszerűleg a mostani új törvény is fog némi módosítást szenvedni. E körülmény, és a részleteknek kiválóan gyakorlati jellege elejétől fogva meddővé tesz minden aprólékosságig terjedő vitát. A kritika most csak a vezérelvekre irányulhat, a többit csak maga az élet fogja megbírálni, és ezért nem is rászólhatjuk, hogy a javaslat egyes kisebb jelentőségű dolgok rendezését a későbbi miniszteri rendeleteknek tartotta fenn. A jelen század első feléig az összes adórendszert, az adóláb, az adókulcs meghatározását, sőt magának az adóösszegnek megállapítását, a kivetést és behajtást mindvégig a pénzügyi hatalom törvényben előre szabta ki, és saját t özvei által hajtatta végre. Az income tax Angliában és a repertition Francziaországban jelzik e téren az új fordulatot. Az állandó és változatlan adók mellett egy új, mozgékony, a körülményekhez alkalmazkodó, és épp ezért kiegyenlítő és igazságosabb adónem keletkezett, amely még más irányban is jelez haladást. Az új jövedelmi adót nem lehetett törvényben előre kiszabni, mint például a hozadéki adókat, és ettől fogva a kivetés sem történhetett egyedül pénzügyi közegek által. Az adórendszer egyik legnevezetesebb működése a polgári elem közvetlen részvétét tette szükségessé. Az önkormányzati elem meghonosult az állami élet azon ágában is, melyből legtovább volt kizárva. A magyar megyei institutiónak sajátságos fejlődése, a politikai múltjához jogosan fűződő kegyelet meglehetősen összezavarták a közigazgatási kérdések különben sem könynyű problémáit. Bizonyos oldalról előszeretettel helyezik ellentétbe az önkormányzatot és állami közigazgatást, mint egymást teljesen kizáró végleteket, és másrészt attól sem riadnak vissza, hogy az utóbbit a merev centralisatióval azonosítsák, míg a régi rendszert a decentralisatio fogalmával kapcsolják egybe. Nem lehet feladatunk itt e nagy horderejű kérdést egész terjedelmében tárgyalnunk, de amennyiben az adókezeléssel kapcsolatban van, kötelességünk erről is megemlékezni. Az elmélet, a tudomány bátran és minden tekintet nélkül állíthatja föl czéljait és eszményeit. A gyakorlati politika azonban az exigeniták tudománya, és nem az al. államisru kritériuma: «»ily nép «*»b-