Ellenőr, 1876. február (8. évfolyam, 31-59. szám)
1876-02-14 / 44. szám
magas bért, de ha nehéz munkájának eredményét, a krajczárokat, ki engedi siklani kezei közül, néhány a korcsmába folyik, egyik erre, másik meg amarra, tapasztalandja, hogy küzdelmes élete kevéssel áll feljebb az állati tengő életnél. Más oldalról, ha gondját viseli krajczárjainak, s nehányat hetenkint valami jótékony egyletnél vagy biztosítási intézetnél helyez el, nehányat takarékpénztárba tesz, s a többit nejére bizza, hogy az óvatosan adja ki, tekintettel lévén családja kényelmes háztartására s neveltetésére, meglátandja, hogy a kicsiny dolgokra függesztett figyelmező kamattal fogja jutalmazni, amennyiben gyarapítja jólétét, házias kényelmét, s megmenti lelkét a jövő bajos gondjaitól. A takarékosság alapját apró dolgok képezik. Forrásokból lesz a folyam, garasokból a sok forint. A megtakarított krajczár a megtakarított forintok magva, s a félretett forintok szerzik meg a kényelmet, bőséget, jólétet s ami a legkívánatosabb : a függetlenséget. Magában érthető, hogy a krajczárokhoz tisztességes úton-módon jussunk. Jobb a kevés, igazsággal, mint a sok, hamissággal. Az örökölt vagyon korántsem lehet oly kedves, mint amit magunk szerzünk. Nem sokat ér szenynyes lélekkel a fényes arany. A kovács és krajczárja egyaránt fekete és szurtos, de keresménye becsületes és tiszta. Ha nem tanuljuk meg, miként bánjunk okosan krajczárunkkal s forintjainkkal, úgy vagyunk, mintha orrunk hegyénél forogna a köszörükő. A szegénység egyszer akkor bekopogtathat küszöbünkön, mint valami „pajzsos férfiú.“ Az óvatos takarékosságnak csaknem varázsereje van; ha egyszer beletanulunk, szokássá alakul át. Az elégültség érzeményét ébreszti föl, s biztonsági tudattal jutalmaz. A takarékperselybe vagy pénztárba elhelyezett fillérkék megnyugtatólag hatnak az emberre betegsége idején, vagy az öregség gyámoltalan napjaiban. Aki valamit megtakarít, a szükség vihara ellen szélfogóval látja el magát, míg a vesztegető előtt nincs más mint keserű és maró szegénység. Hiába hajlandó a férfi a takarításra, minden igyekezete dugába dől, s nem tehet félre semmit sem, betegsége vagy más szükségei idejére, hahogy neje nem gyámolítja e szándékában. A gondos, előreös, takarékos nő, férjének dicskoronája. Gyámái,.. u.üres szándékaiban, nyájas s nyugodt biztatásai által fejtheti ki férjének nemes hajlamait; példája által magasztos elveket ébreszthet szivében, oly elveket, melyek a legfensőbb gyakorlati erények magvaivá lesznek. Egy angol lelkész Mr. Owen, a munkás népnek egyik kitűnő barátja s tanácsadója, több ízben hozta föl egy oly egyén példáját, ki maga ugyan nem volt takarékos, de neje befolyása utján egyszer mégis azzá lőt. E férfi manchesteri ruha festő volt. Neje házasságuk napján, arra kérte, hogy napjában adja ki számára fél pint sör illetőségét. Férje boszosan egyezett az alkuba, mert bár ő maga szerette is az italt, józan nőt óhajtott volna oldala mellett. Mindketten derék munkások voltak, s férje, mihelyt a festőgyárból estende kijött, legelőször a korcsmát látogatta meg. . A nő naponkint kikapta sörilletőségét, a férj jóval többet ivott s nem igen törődött azzal, hogy neje mennyit iszik; néha-néha ügyes cselfogással rá tudta venni férjét arra, hogy ne maradjon ki a háztól s egypár estét családi körében töltsön. Egy éves házasok voltak már, s esküvőjük évfordulóján férje a lelkiismeretfurdalás némi árnyalatával tekintett csinos és nyájas nejére, igy szólván : „Máriám, házasságunk óta még csak egy ünnepnapunk sem volt, s csak egyetlenegy fillérem volna, mily örömest szeretnék elmenni veled együtt, hogy meglátogassuk falun lakó anyósunkat*. „Hát csakugyan lenne kedved meglátogatni anyóst?* szólt édes hangján, miközben ajkán mosoly vonult el szemeiben köny csillogott, kikéből örülve, hogy valahára férje nyájasan szól hozzá. „Ha csakugyan lenne kedved, elvállalnám a költséget*. „Mit felvállalnád a költséget!“ mondá gúnyosan. „Hiszen csak nem vagy boszorkány, hogy hirtelenében tudnál vagyont elővarázsolni ?“ „Korántsem“, válaszolt neje, „félretettem sörilletőségemet.“ „Félretetted?“ kiáltó elképedve férje. „Félre bizony“. János sehogysem akarta megértem, s csak akkor bámult el, mikor neje a kandalló alól egy téglát kifeszitett s onnan egy ócska harisnyából kiszámitá a naponkénti sör árát, 365 hármas fillért, mi 4 font sterlinget, 4 shillinget s 6 dénárt tesz Ez összeget ily szavakkal tette férje kezébe: „Lásd mégis csak lesz ünnepünk". János megszégyenülve, elámulva, lesújtva, elbűvölve állott neje előtt s nem akarta érinteni az összeget. „Ha te nem ittad meg sörödet, eztán én sem fogok többet inni!“ szólt könnyekre lágyultan. S szavát hűségesen meg is tartotta. Esküvőjük évfordulóját anyjuknál töltötték el, s a nő parányi tőkéje takarékos intézkedések szilárd alapjává lett, melyre később boltot, aztán gyárat, raktárt építettek; azután szereztek földet, kocsikat s a férfi tekintélyes üzletemberré lön, így a legalsóbb rendű munkás is, kinek magaviseletében tanúsított rendszeressége, s e folytán szerzett boldogulása, munkástársainak mintegy ujjal mutatja meg, hogy az ipar, mérséklet, férfias gyöngédség s az alacsony érzéki kísérteteken diadalmaskodó fensőség mennyire képes a szegénység homályába jótékony hatású fényt lövelni, egy ily ember épp annyi jót tesz, mint a legékesebb és hatályosabb tollú iró. Csak néhány ilyen példány kellene népünknek, társadalmunk nemsokára élénken érezhetné azoknak áldásos befolyását. Egy jól eltöltött élet fölér száz ragyogó szónoklattal. Mert a példa a szavaknál ékesebben szóló nyelv, tettek által oktat, munka által hirdet bölcseséget. Az embernek naponkénti élete, erkölcsi és társadalmi állásának legvilágosabb bizonyítéka. Állítsunk például szembe egymással két olyan munkást, kik ugyanazon üzletben egyforma jövedelmet szereznek, mily eltérő lehet mindmellett is anyagi helyzetük. A egyik szabad s független lény, a másik rabszolga. Amaz csinos lakban tartózkodik, emez egy lyukban tengődik. Egyiken csinos ruha látszik, a másikon rongyok lógnak. Amarnak gyermekei csinos s jó öltözőiben járnak, az iskolát nem mulasztják ; emezéi piszkosak, rongyosak, s iskolakerülők. Egyik megszerzi magának nemcsak az élet szükséges kényelmeit, de gyönyöreit is, sőt talán válogatott könyvtárra is tehet szert; másika szűken van a kényelem dolgában, a társadalmi élet gyönyöreitől távol áll, igazi élvezetről, könyvekről tudomása sincs. És e két ember ugyanannyi bérért munkálkodik. Ugyan mi lehet e különbség oka ? Megmondjuk. Az egyik okos és gondos, a másik éppen ellentétje. Amaz megtagadja magát neje s családja javáért, a másik nem tud az önmegtagadásról mitsem, s rész szokásai járma alatt nyög.’Amaz józan életű s abban találja gyönyörét, hogy hajlékát tegye vonzóvá s kényelem lakozzék családjával; a másik mitse törődik háznépével, sőt jövedelme legnagyobb részét bormérőkben dorbéjsolja el. Az egyik magosra néz, a másik mélységbe függeszti tekintetét, az egyik élvezetének lobogója magasan leng, a másik sárban hurczolja. Az gyik szereti a szivet nemesitő s lelket emelő könyveket, a másik él-hal az embert elbutító italért. Amaz megtakarítja pénzét, emez elpocsékolja. „Hallod-e pajtás“, szólt egy munkás a másikhoz, amint estenden munkájokból tértek haza, „ugyan mondanád meg nekem, miként lehet az, hogy te egyet-mást szerezhetsz, tisztességesen táplálod s öltözteted családodat. Sőt még a népbankba is jut, mig én, ki épen annyit keresek s kevesebb családdal vagyok, alig tudok kivergődni a bajból.“ „Pajtás, ez nem valami nagy mesterség! mindez azért van hogy a krajczárokat megbecsülöm.“ „Micsoda! hát csak ennyi az egész?“ „Igen hát, és ez minden ! Száz ember közül alig tudja egy pár e titkot, lásd, te sem tudod.“ „Nem-e ? nem tudnám ? nézzük hát, te miként jársz el?“ „Mivel közöltem veled titkomat, elmondom egyes részleteit, aztán ne vedd rósz néven, ha nyíltan szólok. Először én nem adok ki pénzt italra. „Nem adsz ? Akkor hát nem fizeted ki számládat s potyára iszol barátaid poharából.“ „Soha csak vizet iszom, mi nem kerül pénzbe. Mámoros nap után szomorú a holnap. Lásd az én fejem mindennap tiszta, kezem nem reszket s nem csúszik ki belőle a krajczár. A vizivás nem tett még senkit beteggé s adóssá, sem pedig nejét özvegygyé. S hidd el, ez közöttünk jelentékeny különbséget emel még anyagi tekintetben is. Évenként szép kis összegre rug s a mit igy megtakarítok, elég mindnyájunk öltözködésére, mig te rongyosan jársz a gyermekeid mezítláb futkosnak.“ „Ejnye, ejnye, tulságba mégy. Nem iszom a rogyásig. Néha néha öntök le egy félpint sört, de bő költő mégsem vagyok.“ „No hát mennyit költöttél a múlt szombat estre Halra?”Ki vele! „Várj csak, Jánossal egy pintet ittam, Péterrel ugyanannyit, aki bucsu-poharat ivott velem. Aztán hazatértem.“ „No jó, hát otthon hány pohár ment le a garaton?“ . ... . . „Tudom is én azt számba venni, hát nem jut eszembe, nem megy az olyan sokra barátom!“ „Hát így vagyunk, még azt sem tudod megmondani, hogy mennyit költesz?“ így surrannak el filléreid ? „Nos hát ennyiből áll a te híres titkod?“ ’’igen, viseld gondját krajczáraidnak, ez az egész. Mivel én takarítok, nem szűkölködöm, mint te. Ugyebár ez igen egyszerű dolog, ugyebár naivon világos ?“ „Az bizony, de én nem látok benne semmit “ ”Megengedem, de azért mégis ez ösztönzött téged ama kérdésre, hogy miként tarthatom el oly tisztességesen családomat s e mellett a népbankba is jut, mig te ugyanannyi kereset mellett tengődöl. Pénz a függetlenség s a kis krajczárokból harmadozik nagyra. Ezenkívül nehéz munkával keresem kenyeremet, ép úgy, mint te s nem viselném el szivemen, hogy italra vesztegessem a nehezen keresett fillért akkor, ha azt a többiek mellé bankba helyezhetem. Mindig jó esős időben a köpönyeg, sebes lábra a gyógyír. Hidd el, pajtás, sok vigasztaló van abban a gondolatban, hogy akármi jöjjön közbe, nem szorulok koldusbotra sem pedig dologiéba. A fillérek megtakarítása önérzetes szabad emberré tett. Az adósság terhe alatt nyögő ember, kinek nincsen készletben egy kis pénzecskéje, kevéssel áll feljebb a rabszolgánál.“ „Hejh, ha ez igy lenne, a szegény ember dolga egészen jóra fordulna s jogainkon nem lenne annyi csorba.“ . . . , , , „Hát azt hiszed te, hogy ha jogaink holnap biztosítva lennének, elfecsérlett pénzed visszaszállingózna zsebedbe? Azt hiszed talán, hogy maga aog csizmát s nadrágot szerezne gyermekeidnek ha szeszes italra költöd el az arra szükségelt pénzt, takarékosabbá tenné ez nődet s konyhádat tisztábbá ? megmoshatná a jog gyermekeid arczát, megfoltozhatná lyukas csizmáidat? bizonyára nem, kedves barátom! Jogaink magukba véve nem érnek semmit, mert azok nem szokások, s mindenekfelett jó szokásokra van szükségünk. Ezek tehetnek független, szabad emberré s ezt elérhetjük ha akarjuk. Jó éjszakát, pajtás, elmélkedjél titkom felett: viseld gondját krajczáraidnak, forintjaid magukról is gondot viselnek.“ Jó éjt!“ E szavakkal hagyta el társát a könnyelmű munkás s lassan ballagott piszkos hajléka felé Szeretném bevezetni olvasóimat ez ember otthonába, de ezt alig mondhatjuk „otthoninak. Telve volt az egészségtelen bűzzel, szurtos gyermekekkel kikre anyjok haragban égő szemekkel pörölt a’másik munkás hajléka csöndes, édes „otthon“ volt. Tisztaság, csin tündöklött mindenütt, konyhája nem volt üres; neje kezében gyorsan folyt a munka, serényen, ügyesen s tisztán forgólódott, s férje bevégezvén napi munkáját, gyermekeitől környezve kényelmes békességben telepedhetett le asztala körül. . A titok lényegét tudjuk. Csakhogy a gondos munkás nem mondott el egészen mindent. Nem mondta el szerencsétlen pajtásának, hogy a házi boldogság gyökere, a házi kényelem forrása csakis a jó feleség lehet, s az ő neje e tekintetben megfelelt minden igénynek. Ha a nő nem segít, nem lehet otthonunkban a takarékosságot, gazdálkodást s kényelmet érvényesíteni. De különösen az iparosok életében játszik a nő nagyon fontos szerepet, mert ő nemcsak feleség, de egyszersmind gazdasszony, dajka, szolgáló, minden mindenekben. S ha ő vesztegető, úgy foly kezén keresztül a pénz, mintha szitába öntenék a vizet. Ha ellenben gondos házát a kényelem otthonjává varázsolja, férje életét boldogulóbbá teszi, boldogulásuk s szerencséjük alapját szilárdan építi. (Vége köv.) KÖZGAZDASÁG. A ló és lakása az emberi egészségügy érdekében. (Folytatás.) Ha több ló van együtt, minden egyes ló számára egy méter magas és széles ablakot számítsunk, ha pedig csak egy van, a körülmények szerint még többet is , s ne feledjük, hogy a világosság nem csupán a szemekre, hanem a bőrre és szőrre is élénkítőleg és erősítőleg hat, és hogy a ló bőrének működése egészséges, úgy mint beteg állapotban nagyon élénk és fontos. Szem előtt kell tartani mindig azt is, hogy az ilynemű hiányok nemcsak a lovaknak, de az ezeket környező embereknek is ártalmára vannak, s az innen származott betegségeket nem ritkán maguk az emberek is elkapják. Nem szükség, hogy az éppen az annyira rettegett takonykor legyen, amely egyébiránt nem oly ritka, sőt sokkal gyakrabban előfordul, mint gyanítják, a mint ezt újabban is 1873-ban a berlini állatgyógyintézet boncztani szolgájának esete bizonyítja. Ezen értekezésnek egyik leglényegesebb részét az istállók padlózatára vonatkozó rész képezi. S hogy mily fontos a padlózat, arról könnyen meggyőződhetni, ha egy szelelőlyukak nélküli, marhával teli istállót hideg időben megtekintünk, s látjuk, hogy a kigőzölgés folytán mint van cseppcseppen, melyek a padlózatot egész a rotbadás is, és összeomlásig átnedvesítik. Csak most, és ha alkalmunk van kívülről orrunkat a kevés szelelőlyukak egyikéhez tartani, szerezhetünk magunknak kellő fogalmat arról, hogy mily fontos szerepet játszanak a szelelőlyukak és a padozat. Éppen az ily szelelőlyukaknak egészben vagyrészben hiánya volt azon ismeretlen ok, amelynél fogva még a legtehetségesebb építészek is oly sokféle módot kísértettek meg az istálló padozatát illetőleg, hogy azt czélszerűen, jól és tartósan építhessék, s a felvilágosodott városokban úgy, mint a vidéken nagy előnyt a boltozatnak nyújtottak, mind a mellett is, hogy ez sok anyagot igényel és költséges, nagy tért foglal el, a szellőztetést, főleg ha sok mély kanyarulatokat tesz, nehezíti, a falakat széttolja, de az istállót melegen tartja, s a nagy mennyiségű gőzök daczára is — a párolgási gázok a magasban fels ott részben keresztül szállván — alant tűrhető levegő van. Egy a szomszédságban levő földmivesre nézve, a kinek lakása egy jó magas istálló fölött volt, daczára, hogy a padozat agyaga jól meg volt hányva, a folytonosan felhatoló istállógáz nagyon kellemetlen volt, s ennélfogva elhatározta, —minden üdvöt és biztos segedelmet attól várva, — hogy nagy költséggel és bajjal egy boltozatot építt; de jóllehet csak részben bevallotta nekem, hogy azon gázok még most is terhére vannak, természetesen, ha a padozaton át a víz felülről áthatolhat, miért ne hatolhatnának a sokkal hígabb, áthatolhatóbb gázok alulról felfelé is, ha még vastag falak is átjárhatók, s ha a gázoknak, melyek nagy feszerővel birnak, a szelelőlyukakon keresztül elillanhatása tökéletesen lehetetlenné van téve. A kellő kiterjedtséggel biró, vékony anyagból épített, s kellő számú szelelőlyukak által szárazon tartott padlózat átjárhatósága minden élőlényre az istállóban — emberre és állatra — egy igen szükséges követelmény; ennélfogva az istállók padlása se takarmány, se gabona-raktárul s még inkább emberi lakásul ne használtassák, mint az a falukon és huszár-laktanyákban oly gyakran történik, nemcsak, sőt általános szabály. Gyakran azonban a gerendázat körei is csak faldarabokkal töltetnek ki, vagy laza deszkákkal vagy póznákkal fedeznek be, s a gazda arra számít, hogy fölébe rakott szalma vagy takarmány segítségével télen át az istállót melegen tartja. Eltekintve attól, hogy így a ló és az állat a saját kigőzölgése gázait a saját testébe ismét felveszi, még amellett ragályos betegségek és járványok tovább terjesztésére is nem kis befolyással van, amelyek megint, a hús és tej élvezetét véve tekintetbe, az emberi egészségre sem lehetnek közöndösök. Egyébiránt kétségbevonhatlan tény, hogy ezen és hasonló, eléggé nem gáncsolható hátrányok okozzák és fejlesztik a tehenek tüdőbajait és gümőkórát tovább, amelyeknek a tej élvezete általi átvitele a felnőttekre, s még sokkal inkább a csecsemőkre nem alaptalan rémkép. A padlózatnak simának, egyenletesnek, minden előálló gerenda nélkül kell lennni, hogy a szembenálló szerelőlyukak következtében létrehozott levegőmozgás által a számtalan és alkalmatlan légy elfizessék, és a jobban megtartható szín több világosságot verjen vissza. Angliában, ezen viszonyokra is sokkal figyelmesebbek lévén, fontosabb és sikeresebb eredményt mutatnak fel. Felsőbb rendeletre itt még 1864-ben alakult egy — a legtekintélyesebb férfiakból álló — 5 tagú bizottság, mely a katonai állatgyógyászat főnökével együttesen azon egészségügyi elveket megállapította, amelyek szerint a régi istállók javítása, újaknak pedig építése eszközlendő. Ezen ily után nyert eredmény egy saját tervekkel ellátott jelentésbe foglaltatott, s azokról Senftleben Hugo porosz törzsorvos az ő „Medicinische Briefe aus England“ czimű dolgozatában a „Deutsche Klinik“ 1867. évi folyamában figyelemre méltó közleményeket tett. Habár az ott lerakott elvek, és az ottani enyhébb éghajlat s egyenletesebb is magasabb hőmérséki viszonyoknak megfelelő könnyebb és szellősebb építési mód a mi zordabb éghajlat alatti istállóinkra tökéletesen, minden részleteiben nem alkalmazható is, mindamellett is azok igen sok tekintetben legalább is kiindulási pontul és útmutatóul szolgálhatnak, és reánk nézve igen sokszor sokkal előnyösebb lenne az angolok marhagondozási módját, vagy a marháikkal legalább ezt is, mint az ő marháikat, meghonosítani. Náluk ezen elvek alapján tulajdonképeni istálló-padlózat nincs is, hanem az istálló egész a fedél tetejéig nyitva van, amely egyszersmind padlózatul is szolgál; a fedél tetejének egész hosszában egy szabad fedéllel (Reiterbach) elfödött nyílás van, hogy a gázok könnyen elillanhassanak, s még a mellett egész hosszában egy széles szalag van vastag üvegből alkalmazva az erélyes világítás eszközölhetése szempontjából. Ha mi a mi zordabb éghajlatunk alatt a szarufa alsó szélét léczekkel beszegezzük, s vakolattal ellátjuk, ekkor a fedél elég tömött arra, hogy a meleget és hideget kellőleg visszatartsa, és a ferdén felhágó lap a szellőztetést is igen nagy mértékben segíti elő. Ha pedig — a tér szűke miatt — kényszerítve vagyunk az istálló fölé takarmányt rakni, vagy lakást építeni, vagy az istálló padlózata és a felette levő helyiségek talapzata közt mindenesetre szükség egy megfelelő magas üres kört hagyni, amely — kívülről nem lévén elfalazva — elégséges erőt kölcsönöz a légvonatnak arra, hogy ez az oda átható gázokat eltávolítsa. Az általános egészségügyet illetőleg a legfontosabb részt mindenesetre az istálló talapzata képezi. Az emberi lakásokban a levegő megromlását csak a kilégzés és a bőrelpárolgás eszközük. Azok, mint ganaj és hogy a földre és az alomra hullanak, s ezeknek tulajdonsága és mikénti kezelése nagy befolyással vannak arra nézve, hogy kevésbbé vagy nagyobb mértékben legyenek-e amaz ürülékek veszedelmesek. A lovak száraz és többnyire összetapadó ganajcsomói könnyen eltávolíthatók ugyan, de a sűrű, nyúlós, legenygazdag kutya rondítja és befertőzteti a talajt. Székesfejérváron, Magyarországon, egy méntelepnél ugyan egy érdekes kezelési móddal ismerkedtem meg. Nevezetesen az etetés ideje alatt, sőt azonkívül is büntetés terhe alatt kötelezve van az istállói személyzet minden mén alá, mihelyt az hugyozást jelző állást foglal el, egy nyélre illesztett fadézsát tartani, amelybe az anélkül, hogy zavartatnék belehugyozik. A csupasz, megvert agyagtalapzat ezen eljárás mellett igen tartós. Sőt nálunk is láttam, hogy azon szolgák, akikre a talapzat és alom tisztántartása bizva volt, még a kanczáknál is edényt tartottak vala; elég helytelenül szégyenlették ezen műveletet, amit csak azután vallottak be, miután én a méntelepnél való gyakorlatot nekik elbeszéltem, így még az állatok is bizonyos fokig a tisztaságra megszoktathatók, s ezek között is hasonló különbözetek vannak, mint az emberek közt. A ló álló- és fekvőhelye puha és meleg, vagyis rész melegvezető, de egyszersmind érdes is legyen, hogy puhán álljon, melegen feküdjék, és különösen a felugrásnál el ne sikamoljék. Az ürülékek által könnyű átjárhatóságánál fogva ellenben kemény és sima legyen a talaj, hogy annak megfertőztetése kikerültessék. Ezen két követelmény egymással homlokegyenest ellenkezik. Ennélfogva istálló-talapzatul a legkülönbözőbb anyagok használtatnak, amelyeket, nagy befolyásuknál fogva, megvilágosítani szintén szükségesnek tartok. A természetes talaj rendesen puha és meleg ugyan, de az csakhamar feltapodtatik és a hugyat magába szivja; a legkülönbözőbb természetes és mesterséges kövekből készült kövezetek rendesen homok vagy mészvakolat közé rakatnak, s csaknem ugyanazon mennyiségben szívják a hugyot fel, s még ha czementtel vannak is készítve, kemény és egyenetlen homokterületet képeznek, melyen a drága ló lába nemcsak nem képes kinyugodni, de sőt nagyon kifárasztatik. A fa vagy gerenda padlás, vagy kövezet módjára a természetes talajra rakott csutkokból készült talapzat meleg, puha és elég durva is, s még a mellett a patkók sem zakatolnak és vásnak rajtok, de mint likacsos anyagból állók igen nagy mértékben szívják magukba a hugyot, a mely még a mellett a padlás alatt pocsolyává gyűl össze, — sőt az is figyelmet érdemel, hogy nagyon költséges és hamar romlik. Mindazonáltal is csak a németek maradtak a fa mellett meg, akik az ő annyiszor magasztalt és mély alaposságuknál fogva egy rendszert fejtettek ki, amely igen sok helyen felül múlhatatlannak tartatik és látszik, ez az úgynevezett hidás (Holzbrücke). A keresztül menő deszkák vagy gerendák, amelyeken a ló áll, csak a két végükkel feküsznek valamely alapon, úgy hogy alattuk egy űr foglaltatik; a hogy tehát átszivárog a likacsos földre, vagy egy cementtel vakolt, kivájott és ferdén haladó felületre, amely cseppenkint a hugyot egy csatornába összegyűjti, s ez aztán az istállóból kivezeti, vagy legalább ki kellene, hogy vezesse. (Folytatás következik.) Laptulajdonosok: JLégrÁdy testvérek, CserulványLajos. ÜZLETI HETISZEMLE. — Második fele. — Liszt (Rosenberg Károly heti tudósítása.) A lefolyt héten igen élénk és terjedelmes üzletünk volt, úgy hogy a múlt heti árak jelentékenyen gyarapodtak. Szállításra úgy, mint kész áruban tetemes kötések fordultak elő teljes árak mellett, éspedig főleg csak a belföldi fogyasztók részére, a külföld ellenben igen tartózkodó, minthogy az emel- s kedő irányzat nem nyújt elég előnyt. Takarmány- fajok szintén igen keresettek és mind határidőre, mind készáruban jó árakat értek el. Árjegyzéseink: Liszt 0: 23.00,1: 22.00, 2: 21.00,3: 19.60, 4: 18.60, 5: 16.50, 6: 14.60, 7: 13.50, 8: 11.00, 8l/a: 9.00, 9: 7.00. Korpa finom 4.10, durva 3.60 100 kilónként Budapesten az állomáson. Gyapjú. (Herzl D. Antal tudósítása.) Utolsó tudósításom feltevése, mely szerint a tulajdonosok engedékenysége mellett a lefolyt héten nagyobb forgalom fog létre jönni, megvalósult. Küllföldi számlára 57,000 kilo különböző gyapjú kelt el, és pedig 12,000 kilo jobb egynyiretü 196—198 frton, 30,000 kilo középszerű egynyiretü 164—166 frt- r ton, 10,000 kilo nemesített zigája 130—131 frton, 5000 kilo mosott Donskoy-czikk gyapjú 112—113 fiton , mindig 100 kiló után. A szerződéses üzletben csend uralkodik, mert a vevők további engedményeket várnak. Kő olaj. A trieszti hozatalnak a hófúvások által okozott elmaradása és a németországi szállítmányoknak kis mennyisége igen érezhetővé tették a hiányt kész áruban. Megvettek mindent, ami csak piaczra került s az árak eleinte 221/4, majd 23 és végül 231/a nagyban és 24—241/* kicsinyben 100 kiló szerint. Zárlat igen szilárd. Marhavásár. A lefolyt héten ökör felhajtatott 758 darab, ebből eladatott 736 db, 1 párnak átlagára 270 frt, 100 kilg.-nak 51.78. Fejőstehén felhajtatott 142 db, ebből eladatott 121 db, 1 párnak átlagára 260 frt. Vágótehén felhajtatott 701 db, ebből eladatott 690 db, 100 kilg.-nak átlagára 50.89. Bivaly felhajtatott 46 darab, ebből eladatott 46 db, 100 kilg.-nak átlagára 48,23. Borjú felhajtatott 779 darab, ebből eladatott 754 darab, egy párnak átlagára 36 forint. Birka felhajtatott — db, ebből eladatott — darab, egy párnak átlagára — forint. Bárány felhajtatott 286 db, ebből eladatott 286 db, egy párnak átlagára 6 frt. Sertésvásár. (A kőbányai első magyar sertéshizlaló és kölcsönelőlegező társulat jelentése.) Az alább említendő ok miatt Bécsben a vásár meg nem tartatott s kevés állat jött be, az árak ennélfogva 1—2 krral emelkedtek, mert használható állat a piaczon teljesen hiányzott. Szerbiából s Oláhországból hoznak ugyan könnyű árukat, de a melyek csak húst, zsirt azonban nem nyújtanak, s ezért az utóbbi ára emelkedik, miután Amerika sem képes szállitani. Jegyzett árak: magy. 250— 340 klgr. 60—63 kr., szerb levágott könnyű áruk 57—59 kr. Sörte 54—56 kr. Kivitelre 4 százalék levonással klgramonként 63 kr. — Felhajtatott Aföldről kövér 1710, hizlaló sertés 1170, Erdélyből 1310, Szerbiából 1420, Oláhországból 410, magyar nyugati vaspályán 450, összesen 5470 drb. — Elhajtatott felvidékre 150,Bécsbe péntek délig 900, Prágába 200, Bodenbachon át Drezdába 1940, Oderberg- Boroszlóba 60, budapesti fogyasztás 2520, átvitel 140, összesen 5910 drb., s igy jelenleg 18,790 drb. van, mikből 15,500 drb. hizlalás alatt van. A részvényszállásokban 4430 drb. fekszik. Bécsi vásár február 8. és 10-én. A legújabban behozott egészségrendőri szabályrendelet következtében, hogy a henteseknél a sertések megvizsgáltassanak, a kereskedők az eladást megtagadták, s e miatt vásár nem tartatott. Drezdai vásár febr. 7-én. Felhajtatott 714 vidéki sertés, ára 63 márka, 458 drb. magyar, 60 márka 60 klgrkint. — Berlini vásár febr. 7-én. Az üzlet élénk; a vásárra 7119 drb. sertés hozatott; magyar fajok 20 tallérral fizettettek, nehéz faj 17 V«—18 tallér. A február 10-én Mezőhegyesen megtartott árverésen süldő-sertések kanok 550 drb. 85 frt, tenyészsertésnek párja 56 frt 4•/1 levonással, utóbbiban azonban nem történt kötés. Bor. Bár ha néhány első rangú termelőhöz egyes külföldi megrendelések érkeztek, az általános hangulat ezáltal nem javult, és az üzlet nyomott. De a megcsökkent árak és a jó középminőség mellett, tavaszra élénk üzlet van kilátásban. A hó folyamában piaciunkon néhány ezer akó bor,jobbára jobb minőségű asztali bor fogyott el, ami a báli idénynek futandó be, de olcsó borokra, melyből mindenütt tetemes készlet van, az üzlet szünetel, mire egyrészt a tartós hidegség is befolyást gyakorol, mert ezáltal még a gyengébb mérvű szállítás is lehetetlenné válik. A jegyzések a következők: Közép minőségű jobbára 1875-iki borok helyben 6—7, Schiller 6—7, vörös 7—0, a termelési helyen minőség szerint szintén 76-ki borok 3—4, vörös 5—6 frtakonkint. Nyersbőrök. Az árak szilárdabbak; különösen a száraz magyar ökörbőrök vásároltattak nagyobb árakon. Nagy ökörbőr 102—110, tehénbőr 98—116, m. pittlingek 130 — 134 erdélyi pittlingek 150—156, borjúbőr fej nélkül 125—128, fejjel 108—112 frt. 100 klórkint, birkabőrből mintegy 12.000 drb adatott el, az árak változása nélkül. Német gyapjas 1. min. 3.—3.10, 2. min. 3.40—2.85 páronkint. Szerbiai százával és 2°,-kal KiG—120, törökországi 122—125. Szarvak. Jelentéktelen üzlet mellett az árk változatlanul maradtak. Kikészített bőrök. Az üzlet itt is lanyha és az árak csak névlevesek. Gubacsterczek 1. min. városi 187—190, közép min. vidéki áru 181 —186, fontbőr 185—186, barna fénymázbőr mimőség szerint 468—500, kevésbbé finom 430—475. Pittlingek, vegyes 275—300, hulladék 105—ut., 100 klórjával számítva. I Terménypiac*. (Hivatalos és kereskedői források nyomán.) Budapest, febr. 14. (A gabonatőzsdéről.) A hideg időjárás, mely a tél megszülését mindinkább hátráltatja a hangulatot minden gabonanemünkre nézve folyvást szilárdítja, minek következménye az eladók visszatartása és ennélfogva magasabb árak. Búza malmaink által tegnap élénken vásároltatott és 10—15 krakzárral fizettetett drágábban mint a múlt hét utolsó napján. Ma az árak nem változtak. A két napi forgalom 25,000 métermázsa következő árak mellett: 77®/,, kilós hektoliterként 11 frt 50 kr-11 frt 55 kr, 76, 76*/10 és 76*/1o kilós hektoliterként 11 frt 10 kr, 11 frt 30 kr, 9 frt 40 kr és 11 frt 45 kr, 755/1o kilós 10 frt 80—11 frt 20 kr, 748/10 kilós 10 frt—10 frt 50 kr, 72*/10 kilós, 9 frt 60 kr 100 kilogramm szerint 3 hónapra. Határidőre a hangulat igen szilárd, adás-vevés azonban nem történt. Asancelouza tavaszra 10 frt 30 kr —10 forint 40 krrak. Szeptember-októberben szállítandó 9 frt 50 kr—9 frt 60 krral jegyezhető 100 kilogramm szerint. Rozs szilárd. Valami kevés 7 frt 36 krral kelt 100 kilogramm szerint 3 hónapra. Árpában készlethiány miatt üzlet nem volt lehetséges. A hangulat szilárd. Tengeriben a hozatal igen csekély, kész áru 4 frt 90 krral kelt el. Eladók 5 frot követelnek 100 kilogrammért helyben átvéve. Mátjus-júniusra bánáti 5 frt 45 krral—5 frt 50 krral, más vidéki 5 frt 15 kr—5 frt 20 krral jegyzendő 100 kilogramm szerint. Zab ismét drágább. Néhány száz méter mázsa 8 fit 93 krral adatott el 100 kilogramm szerint helyben átvéve, mig tavaszkor szállítandó 9 frt 20 krral mint pénz és 9 fit 25 krral mint áru jegyzendő 100 kilogramm szerint Győrött átvéve. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom káréiből. A takarék- és előlegező egylet febr. 12-én rendes közgyűlést tartott Lubicsi Emil elnöklete alatt. Letétetett 330'/a részvény, melyek 245 szavazatot képviseltek. A felolvasott jelentésből kitűnik, hogy az egylet alaptőkéje 190,327 írtból áll jelenleg, takarékbetétek a lefolyt évben összesen 19,666 frtot tesznek; nyereség 270 frt. Az igazgatóság indítványozza, hogy minden részvény után 3 frt s 1/a részvény után 1 frt 50 . kr. osztassák ki. Kimondják ezután, hogy az egylet a kereskedelmi törvény értelmében szövetséggé alakul át s az alapszabályokat át fogják idomítani.— Batiszfalvy István, Steinacker Ö. és Péterfy S. | a kezelési költség nagysága ellen szólalnak fel, * | e tekintetben gazdálkodást ajánlanak, mit a közgyűlés is helyesléssel fogadott. Végül következett it ! választás. Heti jelentés az ipar állásáról Iluslapesten. Az országszerte folyamatban levő újonczozás miatt, bár rövidebb időre, sok mesterlegény kénytelen volt haza utazni, de az eltávozást a munkaadók nem érezték meg, mert az üzletek nagyobb részt panganak. A farsangi mulatságok több iparágat tartanak ugyan némileg élénkségben, mint a díszmu- és divatárusok üzletét, azonban még inkább a keztyűsök, fodrászok, bérkocsisok vannak foglalkoztatva. A nyomdászok is szép keresetnek örvendenek, de pang az asztalos, kovács, könyvkötő, szerkovács, órás és aranyozó mesterség. A kőművesek, kik a múlt évben ilyenkor már munkába foghattak, a tartós hideg miatt még mindig nem dolgozhatnak, s foglalkozásuk csak a házak lebontására szorítkozik. Napszámosok, a folyton megújuló nagymérvű havazás folytán ennek eltakarítására, elegendő munkát találnak. Az összekötő vasúti hídnál szorgalmasan dolgoznak. .. Cs. kir. szab. osztrák állam vasúttársaság. Vasúti menet abrosz. A cs. kir. szab. osztrák államvasut-társaság által az osztrák-magyar monarchia és a szomszéd országok szállítási szolgálata számára 1875. augusztus hóban kiadott menet-abrosz és betűrendben összeállított állomáslajstrom első kiadása teljesen elfogyván, most már megjelent a második kiadás, melyben az időközben megnyitott új vasutak és állomások is felvétettek. Példányai az üzlet-igazgatóságnál frécaben, P.*Alozzi-utcza 8. szerezhetők meg. Pénz- és értékpiacz. Budapest, február 14. Értéktőzsde. Az ifldenburgi vasművek rombaszünetelése folytán a tegnapi magánforgalomban osztr. hitel leszállt 176.50-ről 174.20-ra. A mai előtőzsdén osztr. hitel 174.20 kezdetben és 17330 zárlatkor. Pesti lóvasut 178 VI. A déli tőzsdén osztrák hitel 173,70, dgsorsjegy húzáson kívül 74. Szőlő válts, 74*/e, I. hazai tkpt. 2350, p. egyesült fővárosi tkpt. 99, takarék- és hitel 151/., iparbank 41, pesti keresk. h. 645 kínálva, Franklin 110, pesti lóvasut 178, rauniczipális 1 ?!/.., Erzsébet gm. 121, Berlin 56.60. Kivonat a hivatalos Sápiról. Árverések. Budapest febr. 19. apr. 13. Fabinyi Ede csömöri úti háza 6171 frt. — Eger febr. 29. Brsuu Ignácz háza 1000 frt. — Gyón márcz 5. Ráday Gedeon gróf nemesi birtoka 26,800 frt. - Monorezifalva febr. 29. Bauer József házas telke 2320 frt. — Pozsony márcz. 14. apr. 16. Schmidt Károly újvárosi háza 6500 frt. — Budapest márcz. 20. máj. 5. Bottók István kotnyul-utczai háza 26,662 frt. — Izmény (Tolna) márcz. 18. apr. 18. Hiezt Konrád telke 3234 frt. — Őesény (Tolna) márcz. 11. apr. 11. Póri István házas telke 1350 frt. - Obád (Temgis) márcz. 14. Spariosy Izsák háza 5009 frt. — N.Köveres márcz. 8. apr. 8. Ács János ingatlanai 1766 frt. — Budapest apr. 18. máj. 18. Szitár Dénes háza s földje 1594 frt. — Kaproncza márcz. 29. apr. 4. Zsáday Ferencz ingatlanai 4300 frt. — Folya (Temes) febr. 28. Emerich Mihály földje 5545 frt. — Lipét (Temes) márcz. 11. apr. 11. Kádárján Avrám háza 1689 frt. — Dobricean (Fehértemplom) márcz. 1. apr. 1. a község összes ingatlanai 956 frk Csődök: Szathmári István m -vásárhelyi lakos ellen , bej. márcz. 1-ig ; perügy. Szentmiklósy Károly. —. Sturn József és Antal verseczi lakosok ellen, bej. »kez. 31-ig ; perügy. Bigyitsky Pál. Vízállás és időjárás. Budapesten febr. 14. 3.71 m. 0 fölött bödös. Pozsonyban febr. 14. 2.53 m. 0 fölött felhős. M.-Szigetnél febr. 14. 0.31 m. 0 fölött felhős. Szatmáron febr. 14. 1.00 m. 0 fölött felhős. Tokajban febr. 14.1.05 m. 0 fölött ködös. Szolnokon febr. 14. 0.51 m. 0 fölött ködös. Szegeden febr. 14. 100 m. 0 fölött felhős. Aradon febr. 13. 0.07 m. 0 alatt felhős. Nagy-Becskereken febr. 13. 0.97 m. fölött felhős. Eszéken febr. 14. 0.65 m. 0 fölött száraz. Mitroviczon febr. 13. 1.37 m. 0 fölött száraz. Zimonyban febr. 13. 3 58 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. (Beküldetett.) Gieshiiblí savanyuviz. „Otto Iciráhj forrás.“ A hamisított Gicahiibli ellen a t. ez. közönség figyelmeztetik. A valódi természetes Gieshübli raktára Budapesten . Édeskisív u. m. k. udv. ásványvizszállitónál, Vígtay Lajos fűszer-, bor- s csemege-kereskedésében. Badocsay és Elárra- kereskedésiben. Syentatott bégrány testvéreknél.